udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
683
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 661-683
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. december 3.
Választmányi ülést tartott a Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmánya november 30-án tartotta rendkívüli ülését Torockón.
A találkozón megvitatták az államfőválasztás eredményeit és egyetértettek az Országos Elnökség megállapításaival, miszerint a Néppárt megerősítette szavazóbázisát, és megalapozta helyét az országos politikai porondon. A Választmány tagsága hangot adott reményének, miszerint Klaus Johannis államelnökké választásával konstruktív román-magyar párbeszéd kezdődhet, és a Néppárt által is képviselt értékek – korrupciómentes politika, a jól végzett munka becsülete és a nemzeti közösségek békés együttélése – végre Románia-szerte kiteljesedhetnek.
A Választmány megerősítette az elnökség általános tisztújításról szóló javaslatát, és eldöntötte, hogy ez a folyamat az országos tisztújítással kezdődjön. Ennek érdekében a rendkívüli tisztújító Országos Küldöttgyűlésre 2015. január 31-én kerül sor. A küldöttgyűlés előkészítésére, valamint a párt megújulási tervének kidolgozására az elnökség mellé a Választmány egy rendkívüli bizottságot nevezett ki, melynek tagjai: Soós Sándor, Csomortányi István, Hupka Félix, Portik Vilmos, Jakab Attila és Taierling Johann. A bizottság a javaslatait 2015. január 10-én fogja az újból összeülő Választmány elé terjeszteni.
Az új alapokra helyezendő magyar álláspont kialakítása érdekében a Választmány megbízza a rendkívüli bizottságot, hogy ismételten kezdeményezzen tárgyalásokat a Magyar Polgári Párttal az erdélyi autonómiapárti tábor egyesítése érdekében.
A Választmány felháborodását fejezi ki a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium visszaállamosítása miatt, melyet veszélyes precedensként értékel az egyébként is teljességgel elégtelen restitúciós folyamat szempontjából. Az RMDSZ eddigi majdnem 20 éves kormányzati tevékenysége csődjének tekinthető a ploiesti-i táblabírósági ítélet. Bebizonyosodott: amellett, hogy a magyarság autonómiatörekvéseinek közjogi megalapozása érdekében semmilyen előrelépést nem tudtak elérni, a jogállamiság elveit sem sikerült betartatni, sőt, a saját, jogosan eljáró képviselőit sem sikerült megvédeni a homogenizáló nemzetállami logikát követő hatóságok eljárása ellen.
Meglátásunk szerint a kivonulás a jelenlegi – pár héttel ezelőtt még megbízható partnernek minősített – Ponta-kormányból egy esetleges új kormányzati többség kialakítása érdekében csupán önös pártpolitikai szempontokat követő taktikai lépés, ami nem tudja sem feledtetni, sem helyettesíteni a hatékony fellépés hiányát az erdélyi magyarság alapjogai érdekében. Erkölcsi megtisztulásra, új politikára és egységes magyar érdekvédelmi stratégiára van szükség.
A Választmány üdvözli az Erdélyi Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésének határozott fellépését és teljes támogatásáról biztosítja az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásáért folytatott küzdelemben.
A Néppárt Országos Választmánya
Nyugati Jelen (Arad)2014. december 3.
Szótár és album – könyvbemutatók az Interferenciákon
Kettős könyvbemutatónak és kiállításmegnyitónak adott otthont hétfő délután a Tranzit Ház. Tompa Gábor színházi magánszótárának angol nyelvű fordítását, valamint Részegh Botond és Dragomán György közös, kép-szöveg alapú albumát, az Erőtáncot hozta Kolozsvárra a csíkszeredai BookArt kiadó.
Tompa Gábor kötetét George Banu színházteoretikus, Hajdú Áron, a BookArt kiadó igazgatója, valamint Zsigmond Andrea, a 2010-ben Címkefüggöny néven megjelent szótár szerkesztője ismertették. George Banu a szótár műfajáról elmondta, hogy azzal az illúzióval áltatja olvasóit, hogy semleges, objektív információhoz juthatnak általa. Ezzel szemben Tompa kötete vállaltan szubjektív hangvételű könyv, amelynek játékossága Borges Képzelt lények könyvét is eszünkbe juttatja. Zsigmond Andrea megjegyezte, hogy olyan kötetet akart szerkeszteni a Tompa Gáborral készült interjúkból, amely rövid, címszavakkal ellátott szövegeket tartalmaz, amelyek alkalmazkodnak megváltozott olvasási szokásainkhoz. Zsigmond elmondta, hogy íróként-szerkesztőként igyekszik olyan szövegeket létrehozni, amelyek őt magát is érdeklik. Tompa Gábor külön köszönetet mondott Láng Orsolyának, akinek illusztrációi díszítik az újonnan megjelent könyv lapjait.
A következőkben Részegh Botond munkáit Tompa Gábor méltatta. Tompa szerint Részegh munkái Dosztojevszkij regényeinek hangulatát idézik, mintha egy arctalan Raszkolnyikovot látnánk a javarészt sötét tónusú festményeken. Részegh Botond festményeihez Dragomán György írt szövegeket, mind a képek, mind a novellák a börtön, a bezártság, az egyedüllét tematikáját dolgozzák fel. Dragomán szövegeiből Csutak Réka és Laczkó Vass Róbert színművészek olvastak fel egy-egy részletet. A megnyitó után kötetlen beszélgetéssel zárult a délután.
KOVÁCS BEA
Szabadság (Kolozsvár)2014. december 3.
Pályarajz Gál Kelemenről, a sokoldalú iskolaigazgatóról
Telt ház előtt mutatták be az elmúlt héten a kolozsvári Unitárius Kollégium egykori igazgatója, Gál Kelemen (1869–1945) életéről írt Gaal György-könyvet a János Zsigmond Líceum Dávid Ferenc imatermében. A múzsák és erények kertjének őre című kiadvány a Keresztény Magvető Füzetek sorozat 48. számaként jelent meg.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2014. december 3.
Színjáték a kolozsmonostori bárkában
Szombaton rendezték meg a XIV. KISZT-et, vagyis a Kolozsvári Ifisek Színjátszó Találkozóját a kolozsmonostori református templomban. A majdnem egész napos esemény elég sok érdeklődőt vonzott, kicsiket és nagyokat, fiatalokat és időseket egyaránt.
Ez a találkozó minden évben egy újabb verseny is, ahol a ifisek mutathatják meg tehetségüket, a nyertes rendezi meg következő évben az eseményt. Idén a tizenkét kolozsvári ifi közül csak hárman érkeztek előadással, a Belvárosi, a Kolozsmonostori és az Alsóvárosi (Kéttornyú) ifi. Emellett még versenyen kívül fellépett Szecsődi Árpád papírtrükkjeivel, melynek célja az volt, hogy elgondolkodtatjon mindenkit az Istennel való kapcsolatáról; a Providentia – Gondviselés – Fürsorge Egyesület nappali foglalkoztató központjának sérült felnőtt tagjai, véleményem szerint az egyik legértékesebb és legszebb előadást hozták; a Váróterem Projekt, a Kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, és az Apafi Mihály Református Kollégium diákjai is készültek egy-egy előadással. Habár voltak csúszások, szerepelt a programfüzetben olyan ifis csoport is, aki végül nem jött el, de ez a hangulaton csöppet sem változtatott. Tombolával nyerhettek a jelenlévők értékes ajándékokat, rengeteg támogató gyűlt össze a jó cél érdekében, és még bibliai kvízjátékok is szórakoztatták a nézőket és fellépőket egyaránt.
A zsűri, vagyis Bíró Enikő vallás tanárnő, Péntek András lelkipásztor, Vetési Nándor színész és Demény Péter író, építő jellegű kritikával látták el a csapatokat. A közönségdíjat a Belvárosi ifi nyerte el, így jövőben ők szervezhetik meg a találkozót. Végül a záróáhítatot Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora tartotta. Ahogy a főszervező is elmondta, sajnos valamiért nem telt meg a templom, nem érti, hogy miért. Reméljük jövőben több látogatót vonz majd a jubileumi kort megélő rendezvény.
Szabadság (Kolozsvár)2014. december 3.
December elseje, a megfigyelés napja
Újságíróként jó ideje követem a karhatalmi erők viszonyulását a magyar, valamint a „nagyon magyar” rendezvényekhez, megmozdulásokhoz. Ismét egy kitűnő alkalom adódott megfigyelni, hogy Románia nemzeti ünnepén – horribile dictu, azon államnak az ünnepnapján, aminek alulírott, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai is állampolgárai – a karhatalom szekus módszerekkel élve fotózta, videózta a mozgalom által szervezett, békés, emlékező megmozdulást. Mi ez, ha nem kettős mérce? Mitől tart ennyire az államapparátus?
A HVIM tagjai ott voltak a Székelyek Nagy Menetelésén is, amikor a csendőrség és a rendőrség fotósai és videósai fokozott figyelemmel követték őket. Őket, akik között pelyhedző állú legénykék, még csak eladósorba sem lépett leánykák is masíroztak egy szál székely lobogóval a kezükben, azon szervezet egyenblúzában, amihez igazodtak. Hogy miért tagjai a szervezetnek? Részben azért, ami Háromszéken (és nem csak) a hasonló megmozdulások kísérője. A hatalom mindent látni akaró szemének zavaró jelenléte, a Nagy Testvér olyan szintű megnyilvánulása, ami az emberi jogokat durván sérti.
Románia elviekben jogállam. Még december elsején is. Ha nem lenne a kettős mérce. Hiszen a valamikori, többségében magyarok lakta erdélyi városokban nem látni – vagy legalábbis nem tűnik fel –, hogy a csendőrség, rendőrség (nevezzük nyugodtan milíciának) túlbuzgó tagjai videokamerával, fényképezőgéppel felszerelkezve kísérnék a szintén tizen- és huszonévesekből álló, habzó szájú Új Jobboldal képviselőit, akik üvöltik, Székelyföld román föld, és hogy a még mindig többséget alkotó magyarságnak kuss a neve.
Jogállamban élünk? Kevés vigasz az, hogy az államelnökünk egy szász (nevű), mert ezzel a jogállam fogalma ki is merült, a Nagy Testvér továbbra is zavartalanul végzi a dolgát. Szenvedő alanyai azok a pelyhedző állú legénykék és eladósorba még nem lépett leánykák, akik az államapparátus túlcsorduló figyelmessége miatt és a mindennapok keserűségét megunva Nyugaton keresik a jobb és szebb jövőt. Mert talán ennyiről szól az egész: a pozitív jövőkép kereséséről.
Bartos Lóránt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. december 3.
Kónya Ádám „szőttese”
Töredékek egy polihisztor hagyatékából
Múlt hétvégén mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban Kónya Ádám helytörténész Háromszéki színes szőttes című, túlnyomórészt a szerző fényképeivel és rajzaival illusztrált könyvét, melynek anyagát Kónya Éva állította össze néhai férjének különböző folyóiratokban, napilapokban, tanulmánykötetekben, periodikákban megjelent írásaiból, valamint nyomdafestéket még nem látott jegyzeteiből, feljegyzéseiből.
Annak ellenére, hogy Kónya Ádámot sokoldalú, lexikális tudású embernek ismertük, keveset közölt, ezért az utókor számára nagy fontossággal bír a hagyatékában fellelhető jegyzetek, tanulmányok és feljegyzések közkinccsé tétele. Tudományos, hagyomány- és történelemismertető tevékenységének legfontosabb jellemzője volt, hogy az események, személyiségek, irányzatok bemutatásakor a teljességre törekedett. Ugyanakkor a méltatlanul feledésbe merült történések, személyiségek megismerésére és népszerűsítésére ösztönözte munkatársait, tanítványait – állapította meg Vargha Mihály múzeumigazgató, az eseményt felvezető beszédében. Egykori felettese tevékenységét méltatva külön kitért az általa készített és a most megjelent kötetben közzétett rajzok és fotók jelentőségére, melyeknek dokumentációs értéke felbecsülhetetlen, hiszen a rajtuk látható épületek és építmények jelentős része napjainkban már nem létezik.
Kónya Éva tanárnő kettős minőségben, a szerző özvegyeként és a könyv szerkesztőjeként osztotta meg gondolatait a rossz idő ellenére szép számban összegyűlt hallgatósággal. Többek között megtudhattuk tőle, hogy a címadás néhai férjétől származik, aki a munkáit összefoglaló majdani kötetének ezt a címet szerette volna adni. Persze, nem véletlenül, hiszen annak ellenére, hogy nem e vidék jellegzetes népi szőtteseiről esik szó benne, hanem épített örökségéről, nagy személyiségeiről, valóban szőttesként szövi egybe az említett témákról szóló írásokat. Mindezek tudatában megállapítható, hogy az unoka, Kónya Eszter által tervezett borító a tartalom sokszínűségét találóan és mélyrehatóan érzékelteti.
Az első fejezetben Háromszék tájegységei és híres szülöttei, a másodikban népművészeti és építészeti értékei, a harmadikban Sepsiszentgyörgy történelme és fejlődése kerül bemutatásra, különös tekintettel a Kós Károly által tervezett épületekre. A negyedik fejezetben az épített örökség kincseit, köztük 32 templomot ismertet, az ötödikben a hármas tagozódású székely társadalom lakó- és udvarházait, valamint főúri kastélyait, a hatodik és egyben az utolsó rész pedig Erdély művelődéstörténetének rövid áttekintését tartalmazza.
Dr. Jánó Mihály művelődéstörténésznek és dr. Ütő Gusztáv képzőművésznek a szerzővel kapcsolatos visszaemlékezései nemcsak meghittebbé és színesebbé tették az amúgy is bensőséges hangulatú eseményt, hanem a jelenlévőket is hozzásegítették a városunk Ádi bácsijaként ismert sokoldalú személyiség emberi tulajdonságainak jobb megismeréséhez.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. december 3.
Bővítenék a székely áruk piacát
A székely termékek piacát bővítenék a Kovászna megyei termelők. A napokban szervezett találkozójukon arra a következtetésre jutottak, hogy népszerűsíteni kell a hagyományos és kézműves termékeket, szükség van továbbá az ezeket befogadó üzletekre, illetve folyamatos szakmai megbeszélésekre.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke a téma kapcsán kifejtette, fel kell lendíteni a hagyományos székely termék iránti igényt, ennek pedig az egyik eszköze a háromszéki városokban két éve elindított helyi termékek vására, valamint a különböző képzések.
A sajtkészítő tanfolyamot egyébként eddig százötvenen végezték el, miközben jelenleg folyamatban van a méhészképzés. A következőkben a megyei közgyűlés fennhatósága alá tartozó mezőgazdasági kamara a kürtőskalácssütőket támogatja, jövő év elején pedig nemzetközi kürtőskalácssütő versenyt szerveznek.
Tamás Sándor ugyanakkor azt javasolta, hogy a helyi ünnepeket, falunapokat szervezzék egy-egy helyi legenda vagy helyi jellegzetes étel köré, így szerinte könnyebben eladhatóak a helyi termékek. „Célunk, hogy minél többen munka- és kereseti lehetőséget lássanak a székely termékek előállításában és értékesítésében" – szögezte le Tamás Sándor.
A találkozón Kozma Béla, Orbán Miklós és Könczei Csaba mezőgazdasági szakember gyakorlati útmutatóval látta el a termelőket. Tájékoztatták őket például arról, hogy milyen utat kell bejárniuk ahhoz, hogy részt vehessenek nagyobb – például bukaresti – vásárokon, kiállításokon.
A székely termék védjeggyel kapcsolatos tudnivalókat és a terméktanúsításhoz kapcsolódó dokumentumokat is ismertették, felajánlva a segítséget annak összeállításában. Kovászna megyében eddig tizenhárom termék kapta meg a védjegyet: házi csokoládé, mézes pogácsa, szaloncukor, mustár, hústermékek, nyalóka, Pista bá, a Székely Kalendárium és a Székely Hírmondó napilap.
Bíró Blanka
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. december 3.
Igényekhez igazított szakoktatás
Közeledhet egymáshoz a munkaerőpiac kereslete és kínálata azon intézkedés révén, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kezdeményezzék a számukra szükséges szakmunkások képzését.
A Hargita megyei tanfelügyelőség bejelentette, várja a vállalatok jelzését arról, hogy szerintük milyen szakiskolai osztályokat kellene indítani a következő tanévben.
A nyolcadik osztálytól kezdődő hároméves szakoktatás újraindításáról és ennek módszertanáról rendelkező, tavaly megjelent sürgősségi kormányrendelet és oktatási miniszteri rendelet szerint a szakiskolai beiskolázási terv összeállításánál figyelembe kell venni a munkaerőpiac igényeit, fejlődési tendenciáit és a térségbeli gazdasági egységek, a végzősök jövőbeni alkalmazóinak szükségleteit is.
Görbe Péter, a Hargita megyei tanfelügyelőség szakoktatásért felelős tanfelügyelője rámutatott, a minisztériumi rendelet tavalyi megjelenése után már kevés volt az idő arra, hogy az idén szeptembertől elinduló szakiskolai osztályokról megkérdezzék a munkaadókat, idén azonban a beiskolázási terv nemsokára kezdődő összeállítása előtt kíváncsiak a vállalatok azzal kapcsolatos véleményére, hogy milyen szakképzést tartanának hasznosnak.
„Nemcsak a nagyobb vállalatok, hanem a kis- és közepes vállalkozások javaslatait is várjuk. Ha például egy cégnél egy vagy két szakmunkásra, mondjuk esztergályosra lesz szükség a következő években, akkor erre az egy igényre alapozva még nem tudunk egy esztergályos osztályt elindítani. De ha már több cég jelzi, hogy kellene ilyen szakmunkás, akkor 10-15 gyermekkel már elindulhat egy ilyen képzés” – fejtette ki a szaktanfelügyelő. Kihangsúlyozta, ha létrejönnek a javasolt osztályok, akkor jó lenne, hogy a kezdeményező cégek majd szakmai gyakorlatra is fogadják a diákokat.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)2014. december 3.
Kormánypénzekkel a restitúció ellen
Maros megye kormánymegbízottja, a PSD által támogatott szászrégeni Vasile Liviu Oprea szerint megérkezett a belügyminisztériumtól az a pénzösszeg, amely ahhoz szükséges, hogy fellebbezzenek a bíróság döntése ellen, miszerint jelentős erdőterületeket szolgáltatott vissza a magyar nemesi családoknak.
A szaktárca jóváhagyta 14 918 lej, azaz 3365 euró kiutalását a Maros megyei prefektúrának, hogy kifizethesse a perújrafelvételi illetéket a szászrégeni bíróság által tárgyalt ügyben született döntés ellen, miszerint több mint 9362 hektárnyi erdőt szolgáltattak vissza a Maros völgyében Bánffy Dániel báró leszármazottainak.
Az Agerpres hírügynökség szerint a perújrafelvételért indított kérés eljárását célzó tárgyalást eddig háromszor halasztották Szászrégenben, mivel a prefektúrának nem volt pénze az óvadék kifizetésére, a legutolsó határidőt pedig december 5-ében határozták meg.
„A területek feletti magántulajdonjogot meghatározó Maros megyei bizottság kérte a 2007-ben született 764-es számú polgári ítélet felülvizsgálatát, amelynek során Bethlen Anna Zsuzsannának és Szentkúti Évának visszaszolgáltattak 9362 hektárnyi erdőterületet Palotailva, Gödemesterháza és Ratosnya térségében” – mondta a prefektus.
Krónika (Kolozsvár)2014. december 3.
Kockázati tényezőnek tekintett magyarság
A törvénybírók pártatlanságát félti Vasile Liviu Oprea, Maros megye prefektusa, aki többek között azért kéri a Bánffy örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését Szászrégenből, mert „itt magyar közösség is él, és a magyarok, mint a grófok leszármazottjai 9323 hektár erdőt igényeltek vissza”.
A Legfelsőbb Ítélő és Semmitőszéknek küldött beadványában a kormánymegbízott ugyanakkor rámutat, hogy az efféle perek tétje „nyilvánvalóan hatalmas”.
„A restitúciós perek során sokféle indoklással találkoztam a törvényt betartani nem hajlandó állami szervek részéről, azonban eddig még egyetlen okiratban sem hozták fel így szó szerint, hogy mi, magyarok, mint a grófok leszármazottai veszélyforrást jelentenénk az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlensége számára” – jegyezte meg szerkesztőségünknek a felperes Bánffy örökösöket, Bethlen Anikót, Bethlen Zsuzsát és Szentkuti Évát képviselő Rózsa József. A marosvásárhelyi ügyvédet egyébként nem lepte meg, hogy a prefektúra ismét az etnikai kártyát próbálja kijátszani, még akkor is, ha az utóbbi hónapokban a semmitőszék három azonos kérését utasította vissza.
Portálunk arra lett volna kíváncsi, miért tartja egy restitúciós per kapcsán kockázati tényezőnek a magyarok jelenlétét Maros megyében és általában Erdélyben Vasile Liviu Oprea, a prefektus azonban nem volt hajlandó válaszolni. Szóvivőjén, Dragoş Bardoşin keresztül azt üzente, hogy nem hajlandó egyetlen folyamatban lévő ügy periratát sem kommentálni. Ehhez képest a kormánymegbízott egy nappal korábban egy másik – szintén Bethlen Anikó, Bethlen Zsuzsa és Szentkuti Éva ellen indított – erdőügyi perben már nyilatkozott a sajtónak, eldicsekedve, hogy a közigazgatási és belügyminisztériumtól megkapta azt az összeget, ami a fellebbezéshez szükséges.
Válasziratában báró Bánffy Dániel leszármazottainak jogi képviselője ezzel szemben leszögezte, hogy ők megbíznak a szászrégeni bírókban, és felvállalják annak „kockázatát”, hogy román nemzetiségű döntéshozókra bízzák az ítéletet. Az egykori szász városka bíróságán ugyanis egyetlen magyar bíró sem dolgozik, mint ahogy a Maros megyei törvényszék polgári részlegén sem.
Levelében a prefektus nem csak a magyar lakosság erdélyi jelenléte által okozott veszélyre hívja fel a figyelmet. Oprea hazafiasságra inti a bírákat, hogy döntésük révén „mentsék meg a haza erdeit”. Ugyanakkor egy sor olyan újságcikket is felsorakoztat és a bíróság figyelmében ajánl, melynek szerzői közismerten magyarellenes politikusok vagy újságírók.
A Maros megyei prefektus azon a címen szeretné megakadályozni a több mint kilencezer hektár erdő tényleges visszajuttatását az örökösöknek, hogy Bánffy Dániel háborús bűnös lett volna. Egy 1946-ban született végleges bírósági ítélet viszont kimondta a néhai politikus ártatlanságát. A kor dokumentumai szerint Bánffy Dániel már csak azért sem lehetett háborús bűnös, mert szemmel tartva az erdélyi érdekeket 1944 szeptemberében haladéktalan fegyverszünetet követelt. Ezért a nyilasok halálra ítélték, és mindössze a nyilas álruhába öltözött barátainak köszönhetően tudott kiszabadulni a budapesti Margit körúti fogházból. Származása miatt a kommunisták is kivetették. Hat évvel a háború befejezése után, 1951-ben családjával együtt a rózsadombi házából egy húsraktárba telepítették.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro2014. december 3.
Új, de egynyelvű honlap
Új honlapja van a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztárnak, az új webes felületen azonban csak románul érhetők el a szükséges információk. Az intézmény vezetője közölte, igényelték a magyar nyelvű tartalmat is, remélik, minél hamarabb teljesítik kérésüket.
Új arculata van a megyei egészségbiztosító pénztár honlapjának, de a korábbi kétnyelvű, magyarul és románul is olvasható tartalom helyett csak román és angol nyelvű információk érhetők el azon – nehezményezte a napokban egy olvasónk. Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatosan közölte, megújult nemrég az Országos Egészségbiztosító Pénztár honlapja, és ezzel egyidejűleg egységesítették a megyei egészségbiztosító pénztárak honlapjait is.
Kérték a magyar változatot
Az új weboldal készítésének kezdetén már jelezték, hogy magyar nyelvű tartalomra is szükség lesz, később pedig, a honlap elindulása után kérték, hogy ez magyarul is működjön – mondta a megyei egészségbiztosító pénztár vezetője. Tájékoztatása szerint ígéretet kaptak arra, hogy lesz magyar nyelvű változata is a honlapnak. „Reméljük, minél hamarabb megoldódik ez” – tette hozzá Duda Tihamér. Úgy véli, hogy a magyar nyelv hiányától eltekintve egy jól működő, jól hozzáférhető weboldalról van szó. A régi, magyar nyelvű információkat is tartalmazó honlapja már nem használható a pénztárnak.
Ellenőrizhető, hogy biztosítottak vagyunk-e
Az Országos Egészségbiztosító Pénztár honlapja a www.cnas.ro, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár honlapja pedig a www.cnas.ro/cashr címen érhető el. A weboldalon külön csoportosították az információkat a biztosítással rendelkezők, az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtók és a munkaadók számára, a különböző intézményi, jogszabályi leírások, sajtóközlemények és közérdekű információk mellett on-line szolgáltatások is működnek, a magánszemélyek például a személyi számuk megadása által ellenőrizhetik egészségbiztosítotti státusukat. Bár a honlap választható nyelveként a román mellett az angol is fel van tüntetve, a tartalom maga nem, csak a menüpontok jelennek meg angol nyelven.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro2014. december 3.
Videobizonyítékot kapott Popică a magyarellenességről
Egy sepsiszentgyörgyi újságíró eljutatta Kovászna megye prefektusához azt az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű szélsőséges ifjúsági szervezet december elsejei felvonulásáról készített videofelvételt, mellyel azt kívánja bebizonyítani, hogy az alakulat képviselői magyarellenes rigmusokat skandáltak a megyeszékhelyi ünnepségen.
Merthogy Marius Popică kormánymegbízott kedden azt nyilatkozta, az Új Jobboldal képviselői civilizáltan viselkedtek az ünnepség helyszínén, és nem tud arról, hogy felvonulásukon hungarofób rigmusok hangzottak volna el.
Erdély András újságíró levelet is mellékelt a felvételhez, melyben pontosan megjelöli, mikor hangzik el a „Kifelé a magyarokat az országból!” rigmus. Hozzáteszi, azért éppen erre a szlogenre hívja fel a figyelmet, mert azt tapasztalta, hogy „Székelyföld nem létezik!”, „A román nyelv az egyeduralkodó!” jelszavak „már megszokottá váltak”.
Az újságíró reméli, hogy a felvétel alapján könnyű lesz azonosítani a felelősöket, akik az alaptörvény értelmében a rendezvény szervezői, tehát ez esetben éppen a prefektúra intézménye. Erdély András továbbá megjelölte azokat a jogszabályokat is, melyek alapján el lehet járni. Rámutatott: az alkotmány közösség elleni uszításra vonatkozó cikkelyei, valamint a büntető törvénykönyv diszkrimináció vagy gyűlöletre való uszítás esetén 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot ír elő.
„Biztos vagyok benne, hogy az alkotmány és a törvények szavatolójaként a prefektúra meghozza a szükséges intézkedéseket, és ezeket a közvélemény tudomására hozza” – zárja levelét Erdély András. Az újságíró elmondta, nem ért egyet a kettős mércével, ezért egyformán kellene eljárnia a prefektúrának a kézdivásárhelyi gyászlobogót kitűzők és a szélsőséges románok ellen.
Szerdán egyébként Mădălin Guruianu, a Nemzeti liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi elnöke közleményében szégyenletesnek nevezte az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi akcióját, és leszögezte, „visszautasítja a szélsőséget és az ultranacionalizmust”, és bocsánatot kér a magyaroktól, amiért durvaságokat kellett végighallgatniuk.
Guruianu ugyanakkor elítélte a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati tüntetését, a kézdivásárhelyi gyászlobogók kitűzését, és sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ-es elöljárók nem vettek részt a román nemzeti ünnep alkalmával szervezett rendezvényeken.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro2014. december 3.
Három éve szól a Szépvíz Rádió
Jelen van a község nagyobb rendezvényein, de a mindennapokban is: harmadik éve szól Szépvízről, Csíkszépvízről a helyi rádió. Két műsorvezetője szerint az elmúlt években pozitív visszajelzéseket kaptak, de a kritikát is szívesen fogadják, hisz abból is tanulni lehet.
Az online Szépvíz Rádió 2011. december 4-én volt hallható először. Az elmúlt három évről beszélgettünk a rádió létrehozóival, Balázs Zsomborral és Páll Zoltánnal. „Zsomborral sok zenét hallgattunk, sokat zenéltünk bulikban, és úgy gondoltuk, vannak olyan dalok, amelyeket a mostani rádiók nem játszanak, olyan régi slágerek, amelyekre az embereknek szükségük van. Ugyanakkor ki akartuk próbálni, működhet-e egy rádió ebben a nagyközségben. Hála Istennek, sok nehézség árán, de működik” – idézte fel Páll Zoltán.
Élő műsorok is hallhatók
A szépvízi rádió zenei kínálatának nyolcvan százalékát a ’80-as, ’90-es évek zenéje, húsz százalékát pedig napjaink popzenéje teszi ki. „Az igazi, régi, magyar klasszikusok című műsorunk vasárnaponként 18–19 óra között hallható, a zeneszámokon kívül a hallgató megismerkedhet egy régi magyar zeneszerzővel vagy szövegíróval. Az Esti lázzal szerdán és pénteken 20 és 22 óra között jelentkezünk, a műsor első órájában a naphoz kötődő helyi híreket lehet hallani. Van kívánságműsorunk is, és januártól április végéig jelentkezünk a Községfigyelővel. Ebben a műsorban az ifjúsági szervezetek tagjaival beszélgetünk, meghívjuk a polgármestert, a környékről és a községből vannak vendégeink. Van még a Megálló című műsorunk kedden és csütörtökön, ebben »megállunk« egy-egy nagyobb előadónál, illetve egy-egy erdélyi nevezetes helynél” – magyarázta Páll.
Jók a visszajelzések
A műsorokat ketten vezetik, Balázs Zsombor foglalkozik a weboldallal, a technikával, a marketing részével is. A rádió stúdiója a polgármesteri hivatal udvarán levő épületben kap helyet, mint mondták, nagyon sokat segít az önkormányzat, hogy működni tudjon. „A visszajelzések jók, de a negatív kritikát is szívesen fogadjuk, mert tudunk belőle tanulni. Másfél éve elindultunk egy irányba, ami a visszajelzések szerint – nemcsak a környékről, hanem külföldről is – jó” – véli Páll.
A harmadik születésnapot szűk baráti körben ünneplik, mint mondták, ha megérik az ötödiket, akkor szerveznek majd nagyobb ünnepséget.
A rádió a www.szepvizradio.info weboldalon érhető el.
Péter Beáta
Székelyhon.ro2014. december 3.
Öt éves a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK)
A Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) megalakulásának ötéves évfordulóján szeretnénk rövid számvetést készíteni és röviden körvonalazni a terveket.
A Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) 2009. december 9-én alakult meg dr. Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnöke kezdeményezésére. Fő célja a nagyváradi magyar civil szervezetek összefogása, működésének egybehangolása, a magyar vagy magát magyar jellegűnek tartó civil szervezetek érdekeinek képviselete, illetve a nagyváradi magyarság művelődési, egyházi, oktatási, szociális, gazdasági, társadalmi vagy más természetű közösségi ügyeinek felkarolása. A Nagyváradi Civil Kerekasztalt (NCK) jelenleg 27 szervezet alkotja, ilyen tekintetben tehát a nagyváradi magyar civil szervezetek közösségének legreprezentatívabb képviselője. A Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), a pártpolitikai, illetve ideológiai részérdekeken felülemelkedve, jogosult közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni.
Ebben az évben a Kerekasztal májusban a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségével (BINCISZ) közösen szervezett Civil Társadalom Napja alkalmával gyűlt össze, ahol elemezték a civil szervezetek együttműködését és szerepét, de szó volt arról is, hogy miként telepszik mind jobban rá a politika a civil szférára. Ott elhangzott, hogy az utóbbi időben a civil értékrendet feladva, egyes civil szervezetek, vezetői és tagjai a politikai kampányok főszereplőivé váltak. Kihasználva, hogy a támogatási rendszer teljesen a pártalkuktól függ, az „álcivilek” pártrendezvényeiken igyekeznek elhitetni, hogy minden eredményük az illető pártnak köszönhető. Hangsúlyozták: „Mindaddig, amíg a civilek (de lehetne említeni az egyházakat vagy a kultúrát, oktatást is) csak pártok közvetítésével juthatnak anyagi erőforrásokhoz, addig a civil szféra nem lesz más, mint a politika szolgálólánya”.
2014-ben az együttműködés a közös magyar nemzeti célokért elfogadható volt, viszont az aktív szerepvállalás a civil érdekvédelemben és a szükséges civil kontroll, amely nélkül nem létezik valódi demokrácia továbbra is kevésbé valósult meg, pedig a civil kerekasztallal a tevékenységi keretek adottak, de ezzel élni kell(ene), ahhoz hogy egy valóban pártoktól független erős civil mozgalom létezzen Nagyváradon is.
Az erdélyi, partiumi magyar civil szervezetek érdekérvényesítő képessége általában véve alacsony, azonban nálunk még nehezebb a helyzet, hiszen az RMDSZ civil jogi személyisége sok esetben (ál)indokot szolgáltat a magyar civilek nevében és érdekében való fellépésre. A kisebbségi létnek a nemzeti célok elérésében való egységigénye pedig hosszú távon kikezdi a kisebbségi társadalom demokratizmusát és előbb-utóbb a civilek és pártok közötti kapcsolat klientúra építéssé módosul. Az NCK ügyvezetője 2014-ben is Meleg Vilmos, a Szigligeti Alapítvány vezetője volt, az intézményes hátteret továbbra is a Posticum biztosította, a honlap kezelője és a hírlevél szerkesztője pedig Kelemen Mária.
Az év során az NCK képviselőjét meghívták a Festum Varadinum ünnepségsorozat szervezését ellátó 2014-ben lényegesen újjáalakult Varadinum Alapítvány Kuratóriumába, ahova többségi döntéssel dr. Fleisz Jánost, a BINCISZ elnökét nevezték azzal a kitétellel, hogy a Varadinum Kulturális Alapítvány újonnan hivatalos bejegyzésre kerülő Kuratóriumában a civilek képviseletét a továbbiakban Meleg Vilmos, az NCK ügyvezetője látja el. Hasonló felkéréseket a Nagyváradi Civil Kerekasztal 2015-ben továbbra is elfogad, azonban a jövőben ilyen esetekben csak tanácskozási joggal vállalja a részvételt.
Fontos színtere volt az NCK tevékenységének a levelezési cím: [email protected], a hírlevél: https://nckhirlevele.blogspot.ro/, a honlap https://sites.google.com/site/ncknagyvaradicivilkerekasztal/, és az ott található folyamatos eseménynaptár működtetése. Ez utóbbi rendszeres frissítése érdekében ismét arra kérjük a tagszervezeteket, hogy havonta tájékoztassák az NCK-t a megszervezendő eseményeikről az [email protected] e-mail címen. Az NCK honlapjára rendszeresen fel lehet tenni az eseményeket, így nem csak népszerűsíthetik azokat, hanem jobban elkerülhető az utóbbi időben tovább mélyült egymásra szervezés is.
2015-ben az eddigi működési keretek megmaradnak, így a közös rendezvények és események hasonlóak lesznek. Minden civil szervezetnek megvan a külön története, ötéves ünnepi évfordulónkon úgy gondoltuk, hogy a mai valós és gyakran álságos ünnepségek tömkelegében külön ünnepséget nem szervezünk, hanem egy régi civil kezdeményezésünk, a Magyar Kultúra Napja 2015. januári rendezvényei keretében szeretnénk megemlékezni az eltelt öt évről.
Egy ismert amerikai politikai gondolkodó szerint: „Csak a demokratikus állam hozhat létre demokratikus civil társadalmat, és csak demokratikus civil társadalom tarthat fenn demokratikus államot”. Ebben az értelemben hisszük, hogy a közeljövőben a civilek nem csak a pálya széléről fogják szemlélni a fontosabb történéseket, hanem azok aktív formálóivá válnak. Emiatt is azt tartjuk, hogy a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) egy olyan fórum, amelyre szükség lesz a jövőben is a közös célok elérése érdekében.
Nagyvárad, 2014. december 9.
Dr. Fleisz János, az NCK kezdeményezője, a BINCISZ elnöke Meleg Vilmos, az NCK ügyvezetője, a Szigligeti Alapítvány elnöke
erdon.ro2014. december 3.
Műalkotásokkal támogatták a marosvásárhelyi Művészeti Líceumot
Üzletember, politikus, újságíró, pszichológus, orvos szerepel azok között a személyiségek között, akik eleget téve a marosvásárhelyi Rotaract Club Téka felkérésének, ceruzát vagy ecsetet ragadtak és egy saját „műalkotással” járultak hozzá a Művészeti Líceum képzőművészeti- és zenekatedrájának támogatásához.
Különleges tárlatnyitóra hívja a marosvásárhelyieket a Rotaract klub december 5-én, pénteken 18 órára a Zanza kávézóba: hírességek festményeit állítják ki, amelyek december 20-ig láthatók, és amelyeket azt követően gálaest keretében fognak árverésre bocsátani.
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón a fiatalokat tömörítő klub elnöke és alelnöke, Nagy Timea, illetve Kis Csilla számolt be a kezdeményezésről. Míg a tavaly pincérkedésre hívták a közismert marosvásárhelyi személyiségeket, az idén, valami újszerűt keresve, képzőművészeti alkotásra kérték fel többek közt Frunda György, Bányai István, Ciotlăuș Ionela politikusokat, Jeszenszky Zoltán Attila optikust, Kádár Annamária pszichológust, Csibi Gellért fényképészt, Voro Ligia újságírót, Vass Levente orvost, Farkas Levente marketing szakértőt. Az alkotáshoz a klub felszerelést, festéket, ecsetet, papírt, vagy vásznat is a rendelkezésükre bocsátott, de volt olyan személyiség, aki saját anyaggal dolgozott.
Az eladott festményekből összegyűlt pénzből a Művészeti Líceumot szeretnék támogatni – hangsúlyozták a szervezők.
Antal Erika
maszol.ro2014. december 4.
„Ismét egy magyarellenes megnyilvánulás”?
A Képviselőház plénuma szerdán jóváhagyta Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő előzetes letartóztatását, akit hivatali visszaéléssel vádolnak ugyanabban az ügyben, amelyben Alina Bica volt DIICOT-főnök letartóztatását is elrendelték. A Képviselőház ugyanakkor elutasította a Cătălin Teodorescu PDL-s képviselő előzetes letartóztatására vonatkozó kérést, ugyanannak a bírósági ügynek a kapcsán. A parlamenti képviselők döntéséről Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője telefonon az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:
„A Képviselőház mai döntése nagyon erőteljes kérdőjeleket emel a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban Romániában. Az a tény, hogy először van a Képviselőház olyan helyzetben, hogy magyar nemzetiségű képviselő immunitásának feloldásáról kell döntsön és ugyanabban a helyzetben levő román kolléga esetében nem oldja fel az immunitást, míg a magyar nemzetiségű kolléga esetében feloldja azt, rendkívül kérdőjeles és aggasztó helyzetet kreál. A Képviselőház mai döntésének egyértelmű olvasata az, hogy a Mikó-perben született, a magyar közösséget hátrányosan érintő döntés után ismét egy magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk a tanúi.”
Markó Attila immunitását 171 mellette és 111 ellene szavazattal oldotta fel a Képviselőház plénuma. Cătălin Teodorescu esetében, miután a képviselők egy része elhagyta a termet, a 146 mellette szavazat és a 101 ellene szavazat, kvorum hiányában kevésnek bizonyult a PDL-s képviselő immunitásának a feloldásához.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma2014. december 4.
Nemzeti ünnep lett január 24-e
Nemzeti ünnep január 24-e, a Román Fejedelemségek Egyesülésének Napja – a Képviselőház szerdán rábólintott az ezzel kapcsolatos határozat-tervezetre, miután korábban a Szenátus is kedvezően véleményezte azt.
A tervezet szerint a helyi és központi hatóságok kulturális-művészeti programokat szervezhetnek, valamint logisztikailag és anyagilag támogathatják azokat. A tervezet mellett 276-an, az ellen négyen szavaztak, 11-en pedig tartózkodtak.
Mint tudjuk, 1859. januárjában Moldva és Havasalföld is fejedelmének választotta Alexandru Ioan Cuzát, amelynek nyomán a két fejedelemség 1862-ben egyesült. Az új ország neve Románia lett, Bukarest fővárossal, és a török birodalomban autonóm státuszt élvezett.
marosvasarhelyiradio.ro / Agerpres
Erdély.ma2014. december 4.
Tőkés László az amerikai külügyminiszterhez juttatott el tiltakozó levelet a Mikó-ügy kapcsán
Tiltakozó levelet juttatott el John Kerry amerikai külügyminiszterhez a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosítása miatt Tőkés László európai parlamenti képviselő – tudatta csütörtökön az EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László az amerikai kongresszus azon huszonegy képviselőjét is tájékoztatta a Mikó-ügy „botrányos fejleményeiről", akik 2013 júniusában felkérték Kerry külügyminisztert: lépjen fel „erőteljesen" a román kormánynál a magyar egyházak 1945 után elkobzott tulajdonainak maradéktalan visszaszolgáltatása ügyében.
Az EP-képviselő felidézte: a kisajátított ingatlanok restitúciója alapfeltétele volt Románia NATO-, illetve EU-csatlakozásának. Ennek fényében Tőkés László szerint „egyenesen hadüzenetnek tekinthető a ploiesti-i táblabíróság politikailag motivált november 26-i döntése" a Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításáról.
MTI
Erdély.ma2014. december 4.
Szolidaritásukról biztosítanak a magyarországi reformátusok (Mikó-ügy)
A Magyarországi Református Egyház (MRE) szolidaritását fejezi ki és közösséget vállal a kiszolgáltatott erdélyi reformátusokkal, valamint a precedens miatt fenyegetett helyzetbe került összes romániai vallási felekezettel – közölték tegnapi nyilatkozatukban.
Az MRE megdöbbenéssel értesült a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium ügyében hozott bírósági ítéletről, amely a közös európai jogi normákhoz méltatlan módon, a jogbiztonságot veszélyeztető és az egyházi autonómiát sértő nyílt támadást intézett Románia egyik vallási felekezete ellen – írták. A református egyház meggyőződése szerint a kollégium épülete és az ott folyó egyházi szolgálat történelmi, erkölcsi okokból elválaszthatatlan az Erdélyi Református Egyházkerülettől. A mostani bírósági ítéletben foglalt elidegenítés, valamint a korábbi jogos visszaszolgáltatást végző bizottsági tagok meghurcolása a kommunista diktatúrák magatartását eleveníti meg – áll a nyilatkozatban –, amire minden kelet-közép-európai demokratikus közösség egyszer és mindenkorra nemet mondott. Az MRE mindent megtesz, hogy felhívja a nemzetközi egyházi és világi szervezetek figyelmét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kialakult helyzetre és a kommunista diktatúra idején elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása terén tapasztalható súlyos problémákra – olvasható a közleményben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. december 4.
Erdélyi Mozgalom alakul
Az autonomista csoportok összefogását, transzszilvanista politikai párt létrehozását sürgeti kétnyelvű felhívásában az Erdélyi Demokratikus Liga – közölte a csoport Facebook-oldalán található felhívásra hivatkozva a Főtér.ro portál.
A kezdeményezők célja Erdély polgárainak szervezett mozgalomba történő egyesítése, továbbá egy politikai párt megalapítása, Románia alkotmányával és hatályos jogszabályaival összhangban. Az Erdélyi Demokratikus Liga álláspontja szerint egy ilyen mozgalomnak, pártnak a már létező transzszilvanista csoportok együttműködésén kell alapulnia, ki kell alakítani ezen csoportok szervezett hálózatát. A kolozsvári székhelyű csoport fontos, de nem egyedüli csomópontja lenne ennek az együttműködésnek, a többi – nagyszebeni, szászmedgyesi, besztercei, nagyváradi és egyéb – csoportok mellett.
Az Erdélyi Mozgalom kezdeményezői egy programot is megfogalmaztak megvitatás végett. Ebben leszögezik, hogy Erdély, történelmét tekintve, három, európai jelentőségű kultúrkör: a román, a magyar és a német metszetében, azok kölcsönhatásaként jött létre és alakult tovább. A három történelmi nyelvnek azonos jogállásúnak – egyidejűleg pedig hivatalos nyelvnek – kell lennie. A mozgalom célkitűzései között egyebek mellett Erdély regionális és költségvetési autonómiájának kivívása, illetve olyan erdélyi adó- és költségvetési politika kidolgozása is szerepel, amely lehetővé teszi saját adónemek és –mértékek bevezetését. Emellett szeretnék elérni, hogy Erdély saját altalajkincseivel, légterével, valamint kitermelhető vízi energiára alkalmas vizeivel saját maga gazdálkodhasson. Cél továbbá, hogy Kolozsvárt Erdély fővárosává nyilvánítsák, illetve az Erdélyen belüli tartományok kialakítása a történelmi hagyományok, a helyi demokratikus igények és a regionális fejlesztéspolitikai kritériumok együttes figyelembevételével. A mozgalomról és céljairól további információk a www.facebook.com/pages/Liga-Transilvania-Democrat%C4%83/679299692143262?hc_location=timeline oldalon érhetők el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)