udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
770
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 751-770
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. április 7.
Évente 20-30 milliót költ az állam határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésére
A környező országokban élő magyarok magyarországi gyógykezelését pénzzel támogatja a kormány. Az elmúlt 8 évben 172 millió ment el erre.
Az elmúlt nyolc évben több mint 1100, a környező országokban élő magyar beteg anyaországi gyógykezelését támogatta a költségvetés, összesen több mint 172 millió forint értékben – írta hétfői számában a budapesti Magyar Idők.
A lap emlékeztetett: a kormány még 2007-ben alkotta meg azt a rendeletet, amely a környező országokban nehezen vagy egyáltalán nem elérhető egészségügyi ellátások igénybevételéhez igyekszik hozzásegíteni a határon túl élő magyarokat. Az Európai Unió tagállamainak és társult tagjainak állampolgáraira kiterjed az unión belüli szabad betegáramlás szabálya, így a jogszabály jelenleg már csak az Ukrajnában élő magyarokra vonatkozik, ők azonban – különösen a polgárháború miatt – fokozottan igényelték az anyaországi segítséget.
A legnagyobb számban 2014-ben támogatta a magyar állami költségvetés az ukrajnai magyarok gyógykezelését, akkor 283 határon túli magyar gyógyult Magyarországon, összesen majdnem 30 millió forintból. A legtöbb pénzt ugyanakkor egy évvel korábban, 2013-ban fordította az ország ilyen célra, akkor több mint 34 millió forinttal támogatta a költségvetés 140 ukrajnai és 68 szerbiai magyar itthoni gyógykezelését.
MTI
Erdély.ma2016. április 7.
Bírság a kétnyelvű táblákért – Villámcsődület Nagyváradon
Román és magyar feliratú utcanévtáblát ragasztottak a nagyváradi polgármesteri hivatal épületének falára csütörtökön az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete által szervezett villámcsődületen – számol be Váasárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n. Az akció rövid idő alatt három rendőrségi jegyzőkönyvet vont maga után.
A városháza homlokzatára Csomortányi István, az EMNP megyei vezetője és Moldován Gellért, a váradi szervezet elnöke helyezte el a két táblát, a ragasztó azonban jóformán még meg sem száradt, amikor a helyszínre érkező rendőrök igazoltatták a „rendbontókat”, és – a háttérben várakozó csendőrök óvó szemei előtt – kiállították a nevükre szóló jegyzőkönyvet. A villámcsődület egyik civil résztvevője, Varga Csaba egyébként azért számíthat pénzbírságra, mert a Szent László (Unirii) utcát jelző, román feliratú tábla időközben leesett, ő pedig visszarakta az épületre.
Csomortányi István lapunknak úgy nyilatkozott: nem lepte meg az eljárás, hiszen már korábban értesítették a hatóságokat a tervezett villámcsődületről, és számítottak arra, hogy az elmúlt időszakban a városban elhelyezett többnyelvű táblákhoz hasonlóan ezek a feliratok is tiszavirág-életűek lesznek. Elmondása szerint mostani akciójuk elsődleges célja a figyelemfelkeltés volt azok után, hogy a nagyváradi önkormányzat elutasította legutóbbi beadványukat.
Ebben példákkal és törvényekkel alátámasztott kérést fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a belváros történelmi, műemlékvédelem alá eső övezetében található 190 utca kétnyelvű feliratozása megvalósuljon – ehhez névlistát is csatoltak. Ez kompromisszumos megoldás lett volna, de miután ismét nem jártak sikerrel, betartják tavalyi ígéretüket, és perre viszik az ügyet.
„Iktattuk az előzetes közigazgatási panaszt az önkormányzatnál, ami alapján majd a pert elindíthatjuk” – közölte a Krónikával az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke. Csomortányi István elmondása szerint a polgármesteri hivatalnak harminc napon belül kell válaszolnia, a bírósági eljárás ezt követően kezdődhet el – írja a kronika.ro.
Erdély.ma2016. április 7.
Új tantárgyak, még több óra (Új kerettanterv V–VIII. osztályban)
Nő a heti óraszám, új tantárgyként ötödiktől nyolcadikig tanítanak számítógépes ismereteket, hetedikben kötelező tárgy a latin és a római civilizáció – derül ki a három hónapos közvita után megszületett új kerettantervből, amelyet kedden ismertetett Adrian Curaj oktatási miniszter. A dokumentum nem tartalmazza a kisebbségi oktatásra vonatkozó sajátos elemeket, ezekről a későbbiekben döntenek.
A kerettanterv kötelező, úgynevezett törzsanyaga szerint mind a négy évfolyamon heti négy órában tanítják a román nyelvet és a matematikát, két-két óra lesz az első, illetve a második idegen nyelvből és testnevelésből, egy-egy óra számítógépes ismeretekből, vallásból, rajzból, zenéből, technológiából, állampolgári nevelésből, tanácsadás és önismeret tárgyból. Fizikát hatodiktól, kémiát hetediktől tanítanak heti két órában, földrajzot V–VII. osztályban egy órában, nyolcadikban két órában, biológiát ötödikben és nyolcadikban egy-egy órában, hatodikban és hetedikben két órában. Egy órára csökkent a történelem VI–VII. osztályban, ami arra utal, hogy a jelenlegi törzsanyag részét képező kisebbségek történelme tantárgyat plusz órában tanítják, ami a heti négy magyar órával együtt – amit szintén nem tartalmaz a kerettanterv – már ötödikben heti harminc órát jelent, s nyolcadikban elérheti a harmincöt órát is. Állampolgári nevelést ezentúl már ötödiktől tanítanak (jelenleg csak hetedikben és nyolcadikban van ilyen óra): ötödikben kritikai gondolkodás és emberi jogok a téma, hatodikban interkulturális nevelés, hetedikben demokratikus állampolgársági nevelés, nyolcadikban gazdasági és vállalkozási ismeretek. Az új kerettanterv az eddiginél nagyobb teret szán a választható tárgyaknak, kötelező a heti egy óra, V–VII. osztályban legtöbb három, nyolcadikban legtöbb négy ilyen órát lehet tartani hetente. Lapunk érdeklődésére Már István, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum igazgatója elmondta, az új kerettanterv jelenlegi változata nem tehermentesíti a diákokat, pedig egyik célként ezt hangoztatta a minisztérium, de nem is bízik abban, hogy ez a végleges dokumentum, hisz az utóbbi években bebizonyosodott, semmi sem biztos a hazai oktatásban. Az igazgató nehezményezi, hogy a korábbi kerettantervhez hasonlóan a jelenlegi sem tartalmazza a kisebbségi oktatásra vonatkozó sajátos elemeket, ezek kiegészítésként jelennek meg utólag, így nem lehet előre tervezni. Kiemelte, a kisebbségek történelme tantárgynak mindenképpen a törzsanyagban kell szerepelnie a VI–VII. osztályban, és az anyanyelvi órák beiktatása miatt nem lenne szabad egy órára csökkenteni a második idegen nyelvet, ahogyan azt a régi tanterv javasolta. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott kerettanterv 2017 szeptemberétől lép életbe.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. április 7.
Igazság a Wass-szobor ügyében
Jogerős bírósági ítélet alapján a hatóságoknak vissza kell szolgáltatniuk azt a Wass Albert-szobrot, amelyet 2014-ben egy szovátai lakostól koboztak el, aki a háza udvarán alakított ki Wass Albert-emlékhelyet. Tóth Ferencet az ellene folyó büntetőper minden vádpontjában felmentette a táblabíróság, a kirótt tetemes pénzbírságot és a perköltségeket sem kell kifizetnie.
Tóth Ferenc 2014 pünkösdjén avatta fel magánháza udvarán Wass Albert mellszobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. A leleplezést követően a Maros megyei rendőrség házkutatást tartott nála, többször kihallgatták, majd 2014 júniusában elkobozták a szobrot, és a segesvári ügyészség az emberiesség elleni bűntettek elkövetői kultuszának ápolása miatt emelt vádat ellene. Az alapfokon eljáró segesvári bíróság tavaly novemberben tízezer lejes bírsággal sújtotta, és elrendelte a Wass-szobor, az író nevét rögzítő plakett és a nemzetiszín szalagok elkobzását. Ezt az alapfokú ítéletet törölte el most a marosvásárhelyi táblabíróság. Menyhárt Gabriella Éva nagyváradi ügyvéd, Tóth Ferenc jogi képviselője azzal érvelt a fellebbezésben, hogy a bíróság olyan jogszabályra hivatkozott, amely a szovátai szoborállításkor nem vonatkozott Wass Albertre, az író ugyanis „nem volt elítélve emberiség- és békeellenes bűncselekményért, a 2002. évi 31. számú sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye, amely hatályban volt 2014. június 8-án, vagyis a cselekmény elkövetésének időpontjában pedig expressis verbis csakis azon cselekedetre vonatkozik, amely emberiség- és békeellenes bűncselekményért elítélt személyek kultuszának terjesztésére vonatkozik” – áll az ügyvéd tájékoztató levelében. A törvénybe tavaly emelték be a háborús bűncselekményeket, tehát a szoborállítás idején még nem szerepelt a jogszabályban.
Menyhárt Gabriella Éva a sajtónak küldött levelét azzal zárja, hogy a Wass család megkeresésére Wass Albert rehabilitációs eljárásának elindításán dolgozik, „amely újabb bizonyítékok feltárását igényli, ugyanis az évekkel ezelőtt elindított perújrafelvételre vonatkozó kérvényt a Kolozsvári Ítélőtábla elutasította, az ügy pedig, sajnos, nem került a Strassbourgi Bíróság elé”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. április 7.
Dragnea újabb ügye
Újabb ügyészségi vizsgálat indult Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke ellen, akit hivatali visszaélésre és közokirat-hamisításra való felbujtással gyanúsítanak. A korrupcióellenes ügyészség szerint 2006 és 2012 között, amikor Dragnea a Teleorman megyei önkormányzat elnöki tisztségét töltötte be, közokirat-hamisításra és hivatali visszaélésre bujtotta fel a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjét és több alkalmazottját – köztük volt feleségét –, hogy a szakhatóság által fizetett két alkalmazott valójában az SZDP székházában dolgozhasson, miközben bérüket az állami intézménytől kapták. Dragnea akkor az SZDP Teleorman megyei szervezetének elnöki tisztségét is ellátta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. április 7.
Helyi szerzők könyve Magyarhermány száz évéről
Magyarhermány százéves múltjának részletes leírására vállalkozott egy szerzőpáros: Virág András, aki nemcsak a település, hanem a tágabb környék egyik legjobb ismerője és Balog Irma jeles pedagógus, nyelvszakos tanár, a helybeli Máthé János Általános Iskola nyugalmazott igazgatója.
Szerencsés egybeeséssel van dolgunk, ugyanis a nyugalmazott iskolaigazgató a legjobb ismerője a helybeli népoktatás történetének. A mértéktartás, a szerénység, a tiszta igazság kimondására való törekvés az indítéka annak, hogy a nyolcvanadik évét tapodó Virág András eleve nem vállalkozott szülőfaluja gyerekkora előtti históriájának megírására. – Nem vagyok történész – mondta. – A falu múltjával nálam képzettebbek, többek között a falutudós Máthé János, Boér Imre tanár úr és többen mások behatóan foglalkoztak.
Virágot kiváló emlékezőtehetséggel áldotta meg a Fennvaló, történeteiben hinnie kell az olvasónak. „Könyvünkben próbáltunk ízelítőt nyújtani a magyarhermányi székelység életéről. Leírásainkban főleg a még élő idős emberek elbeszéléseire, visszaemlékezéseire alapoztunk. Ezek alapján igyekeztünk megjeleníteni az utókornak mindazokat a történéseket, változásokat, amelyek végbementek falunk életében száz év távlatában” – írják. Érdeme a 150 oldalas fehér-fekete és színes dokumentumértékű képekkel illusztrált kiadványnak, hogy egyetlen fejezetében sem távolodik el a mától, a jelentől, lépésről lépésre tudja az olvasó, hányadán állnak a dolgok jelenleg a Bacon községhez tartozó településen. Virág Andrásnak sikerül elmesélni a két világháború utáni változásokat, a közigazgatás helyzetét, a közművelődés mikéntjét, a rendtartó székely falu jó irányú kötöttségeit, bemutatni az egykori népviseletet és népszokásokat. A könyvben részletesen szó esik a lélekszámában egyre növekvő helybeli román anyanyelvű cigány lakosságról. A mai fiatal olvasónak tudnia kell, hogy Erdővidék északi része – így Magyarhermány is – 1968 előtt a történelmi Udvarhelyszékhez tartozott. Virág András számára fontos volt a megélhetést biztosító mezei munkák leírása, mert bár a Dél- Hargita lába alatt elterülő hegyvidéki település lakóinak nem kellett átélniük a kollektivizálás erőszakosságát, mégis nehéz volt megteremteni a megélhetés anyagi alapját. Egyfajta sajátos és egyéni igazságra való törekvéssel írja le véleményét a Trianon utáni változásokról, az erőszakos helyi románosításról, az 1938-ban felszentelt görögkeleti templom építési folyamatáról, a bécsi döntés utáni részleges lerombolásáról, az azt követő számonkérés miatti rettegésről. „Mindenki meg volt ijedve – írja a szerző –, mert ismert volt a Maniu-gárda mészárlása Szárazajtán (…). Egyetlen szerencséjük volt a magyarhermányiaknak, hogy az orosz csapatok ezen a részen előnyomultak, lovas orosz járőrség érkezett Magyarhermányba (…), a megalakult kommunista sejtszervezet megmentette a magyarhermányiakat attól, hogy a szárazajtaiak sorsára jussanak. A román templomot az ortodox papság 1997-ben kijavíttatta, ma ott áll bezárva, őrzi a viharos idők emlékét, mivel a faluban egyetlen híve sincs.”
Hasznosak meglátásai az erdőőrség mikéntjéről, a vadászatról is, hiszen ő maga is vadász volt. Ugyanígy ír a kevésbé ismert korabeli pénznemekről, a Hangya szövetkezetről, a természeti csapásokról, a haszonállatok gyógyításáról, a harangokról, a temetőkről. Hermány jeles szülötteiről is szól, bizonyítva rendkívüli megfigyelőképességét. Különleges érdeme a könyvnek a bodvaji vashámorról, a vidék altalajkincseiről közölt adatok. Közrebocsátja a szerző emlékeit, alkalmi beszédeit, hivatalos levelezéseit, hiszen rövidebb ideig a községvezetői állást is betöltötte.
Dokumentált fejezet Balog Irma iskolatörténete. Az oktatás 1760-tól nyert folytonosságot a helybeli egyház irányítása alatt, a korszerű és mutatós új iskola a helybeliek számottevő segítségével és közmunkájával csak 1878 és 1880 között épült fel, 1882-től a község vette át, és a magyar millennium évében államosították. A szerző részletesen beszámol az igazgatása alatt (1980–2004) történt sikerekről, kudarcokról, de a pedagógusi pálya viszontagságairól is. Írása tanulságos olvasmány a ma pedagógusai számára, bizonyság arra, hogy az elhivatott és lelkes oktatók, sajnos, sem a múltban, sem ma nem részesülhetnek a kiérdemelt társadalmi megbecsülésben, érdem szerinti méltányos állami javadalmazásban. A szerző közel száz olyan jeles személyiségről számol be, akik a falu iskolájának tanulói voltak, közülük – hogy harag ne essék –, csak egy régi jelesség nevét említjük: Hermányi Dienes József pap, esperes és íróét, aki a magyar memoárirodalom egyik előfutára volt. Reméljük, a kötet ott lesz a fiatal nemzedék polcán, hogy ismerjék meg falujuk múltját, miképpen erkölcsi kötelessége ismerni a szorgalommal és lelkesedéssel összeállított munkát a jövő nemzedéket oktatóknak is. A kötetet a mai falu képestára zárja, előszavát Szakács Gyöngyike tanítónő írta.
Virág András – Balog Irma: Magyarhermány száz év távlatából 1914–2014. (T3 Kiadó és Nyomda, Sepsiszentgyörgy, 2015)
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. április 7.
Kompromittálni akarta a DNA főügyészét a Moszad
Volt izraeli titkos ügynökök akarták kompromittálni Laura Codruţa Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyészésg (DNA) főügyészét, aki sikertelen megfélemlítési kísérletnek minősítette ezt – jelentette szerdán a bukaresti elektronikus média. Kövesi szerdán nyilatkozott erről, miután a RISE Project oknyomozó portál megírta, hogy a román bíróság letartóztatott két volt Moszad-ügynököt, az izraeli Black Cube magán nyomozóiroda alkalmazottait.
A portál szerint a nyomozóirodának Meir Dagan volt a tiszteletbeli elnöke a március közepén bekövetkezett haláláig. Dagan 2002 és 2011 között az izraeli titkosszolgálat igazgatója volt – írta a portál.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 7.
Trianon napja – elutasított magyarellenes tervezet
A magyar elnyomás elleni harc és Trianon napjává nyilvánította volna Bogdan Diaconu június 4-ét Romániában abban a törvénytervezetben, amelyet kedden elutasítottak a jogi bizottságban – tájékoztatott az RMDSZ hírlevele.
„Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy vannak olyan többségi kollégák, akik továbbra is nacionalista és magyarellenes retorika és munkafolyamatok mellett próbálnak érvényt szerezni saját maguknak és politikai karrierjüknek” – fogalmazott Máté András Levente, a képviselőház ülését követően.
Máté elmondta, hogy az elmúlt időszakban, Romániában egyre jobban felerősödni látszik a nacionalista retorika, valamint a kisebbségi jogok területén visszarendeződés észlelhető.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 7.
Szépség, kedvesség, humor Plugor Sándor fiókjából
– Sándornak ezúttal nem a nagy lélegzetű munkái vannak itt, amelyek már sokszor ki voltak állítva, hanem azok, amelyeket a fiókjában, a mappáiban őrzött.
Összegyűjtöttem őket, hiszen rengeteteg bennük az intimitás, a szépség, a humor, a kedvesség” – magyarázta Miklóssy Mária festőművész, Plugor Sándor özvegye tegnap délután a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében. Németh Júlia műkritikus a rajz legeredetibb és legerdélyibb művészének nevezte az 1999-ben elhunyt alkotót, aki „plugoros klasszicitással modern és plugoros modernséggel klasszikus, egyedi és utánozhatatlan”. Mint mondta, a mostani válogatás, amelyben apró tus- és ceruzarajzok, metszetek, monotípiák és olajképek egyaránt szerepelnek, csöppnyi, ám sajátos, nagyon is újszerű ízelítő a gazdag életműből. A Grafika Plugor Sándor műhelyébőlcímű tárlat április 22-ig, munkanapokon 11 és 15 óra között tekinthető meg a Jókai/Napoca utca 16. szám alatt.
(F. Zs.)
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 7.
In memoriam Orbán István
Orbán István grafikusművész Rekviem című tusrajzának mélyen szántó akkordjai csendülnek most fel bennünk, akik néhány nappal ezelőtt részesei lehettünk legutolsó nyilvános jelentkezésének az Apáczai Galériában, a Kondor Béla, Marc Chagall és Paul Cézanne emlékének szentelt EMME-kiállításon. Fogyó erejével, de biztos kézzel papírra vetett, megrázó erejű hattyúdalába, a fekete-fehéren tündöklő grafikába mintha mindent bele akart volna foglalni: azt az elszántságot, határozottságot és kitartást, amellyel szembeszállt az elkerülhetetlennel, a halálos kór fenyegetésével, de azt az élni akarást is, az elkerülhetetlennek tűnő vég mögött mégis fel-felcsillanó reményt, hogy hátha-hátha kap még egy csöppnyi haladékot.
Németh Júlia
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 7.
Orbán István kollégánkra emlékezve
Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd)
Orbán István kedves, humoros, a hivatásában megalkuvást vagy középszerűséget nem tűrő kollégánk volt. Sokan méltatták képzőművészeti munkásságát, mi elsősorban kollégánkra emlékezünk.
Mindannyiunkban a mosolygós István arca él, aki szenvedélyesen szerette munkáját, az alkotást, de legalább ennyire fontosnak tartotta azt is, hogy a gyerekeket a rajz, a festészet, képzőművészetek szeretetére nevelje. Ő, aki megannyi értékes kiállítással szerepelt már a nagyközönség előtt, szeretettel, mentori gyengédséggel, megértéssel oktatta a gyerekeket. Bölcsességgel és nagyvonalúsággal kezelte azt a tényt, hogy mindenkiből nem lehet festőművész, ellenben művészetet szerető, a szép iránt fogékony ember annál inkább. Sok tehetséges diáknak egyengette iskolánkban képzőművészeti szárnybontogatásait, olyan volt – s úgy véljük, nem túlzás e hasonlattal élnünk –, mint egy boldog óriás a kis törpe művészek között.
A Báthory István Líceum tanári közössége
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 7.
Kórházi tanulságok
Örvendetes, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács eljárt az olaszteleki kislány ügyében és elmarasztalta a kolozsvári gyermekkórház orvosát, aki szakmájához méltatlanul, és emberként is hitványul viselkedett. Az ügynek több tanulsága van. Az egyik az, hogy a hasonló esetek elkerülése végett jó lenne létrehozni egy olyan tolmácsszolgáltatást, amely a hasonló esetekben bevethető. A nagy felháborodást kiváltó ügy nyomán civil szervezetek azonnal elkezdtek tanácskozni egy ilyen szolgáltatás létrehozásáról, remélhetőleg valóban sikerül megalapítani és hosszú távon működtetni, mert amint látható, van rá igény. Az orvosra és a kórházra kirótt bírság összességében sovány vigasz, hiszen az orvos ezt a pénzt minden bizonnyal mellényzsebéből kifizeti majd, ha esetleg nem éri el a bíróságon a bírság érvénytelenítését.
Sokkal hasznosabb viszont, hogy ebből az ügyből egyáltalán ügy lett, és bebizonyosodik, hogy a jogtiprást nem mindig lehet büntetlenül megúszni. Ha az emberek öntudatos polgárokként tisztában vannak jogaikkal, és lépnek is azért, hogy ezek érvényesüljenek, akkor bizony nagyobb az esélye annak, hogy legközelebb egy hasonló helyzetben az orvos vagy hivatalnok meggondolja, miként bánik a beteggel vagy az ügyféllel.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 7.
MPP-s az RMDSZ megyei listáján
Az RMDSZ Kolozs megyei tanácsos listájának hatodik helyére a Magyar Polgári Párt jelölhet (MPP) – jelentette be tegnap Csoma Botond. A szövetség Kolozs megyei elnöke elmondta azt is: Bánffyhunyadon hiába hozták tető alá az RMDSZ–EMNP együttműködést helyi szinten, a Néppárt megyei szervezete elutasította azt.
Az RMDSZ és az MPP tavaly együttműködési megállapodást írt alá. A két politikai alakulat közös célja jó eredményeket elérni, minél több mandátumot megszerezni az önkormányzati választásokon, ezért csak azokon a településeken állítanak külön tanácsosi listát, indítanak polgármesterjelöltet, ahol a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, és a verseny nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Elképzelhető, hogy Széken, Tordaszentlászlón vagy Egeres községben a két párt külön indul, így próbálja növelni a magyar tanácsosok számát a helyi tanácsban. A versenynek nem lesz negatív kihatása a két párt együttműködésére – biztosított Csoma Botond és az MPP megyei elnöke, Kaizer Róbert.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 7.
Reform helyett túlterhelik a diákokat
„Ez a kerettanterv minden, csak nem gyermekközpontú” – értékelte a Krónikának az oktatási minisztérium által kedden ismertetett alapdokumentumot Ferencz S. Alpár történelemtanár, a Romániai Pedagógusok Szövetségének elnöki tanácsadója. A volt Hargita megyei főtanfelügyelő szerint az 5–8. osztályosok esetében a 2017–2018-as tanévtől életbe lépő dokumentum már rövid távon súlyosbítja az oktatás helyzetét, hiszen növeli az eddig is túl magasnak ítélt óraszámot, és beszűkíti az iskolák választási lehetőségét, ami a magyar oktatás esetében hatványozottan jelentkezik. Király András államtitkár és a lapunk által megkérdezett oktatási szakemberek már csak a tartalom, azaz a tananyag csökkentésében és a pedagógusok felelős, innovatív hozzáállásában bíznak.
„Ez a kerettanterv minden, csak nem gyermekközpontú, ugyanakkor erősen centralista” – értékelte a Krónikának az oktatási minisztérium által kedden ismertetett új dokumentumot Ferencz S. Alpár történelemtanár, a Romániai Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöki tanácsadója.
A szakember rámutatott, hogy az 5–8. osztályosok számára kidolgozott új alapdokumentum, amely a többségi oktatásban a jelenlegi 30-ról 34-re emelte az órák számát, a kisebbségi oktatásban ennél is nagyobb óraszámhoz vezethet. Kifejtette, a magyar oktatásban számolni kell legalább heti 3 magyarórával, 6–7. osztályban a kisebbségtörténelemmel, ami kiharcolt jog, így értelemszerűen a tantervben a helye. „Kisebbségi oktatásban tehát meghatványozódik az órák száma” – hívta fel a figyelmet a csíkszeredai József Attila Általános Iskola pedagógusa.
Diszkrimináció vagy eredmény?
Személyes véleményének hangot adva Ferencz S. Alpár súlyosan diszkriminatívnak ítélte a minisztériumnak a kisebbségi oktatáshoz való hozzáállását, ugyanis Adrian Curaj tárcavezető úgy állt ki ismertetni az új alapdokumentumot, hogy nem készítette elő a teljes palettát. „Itt nemcsak a kisebbségi oktatással, hanem a vokacionális vagy más oktatási formákkal kapcsolatosan is diszkriminatív. A tanügyminisztérium ezzel azt adja tudtunkra, hogy őt nem érdekli annyira, vagy másodsorban érdekli a kisebbségi oktatás” – mutatott rá az oktatási szakember.
Ferencz S. Alpár szerint a szaktárca azzal is diszkriminál, hogy a kisebbségi oktatásban a második idegen nyelvnek a lehetőségét is elveszi azáltal, hogy opcionálissá teszi a többségi oktatásban amúgy kötelező tantárgyat. Mint magyarázta, míg az egyébként a kötelező tárgyak után a gyerekek „felszusszanását” segítő opcionális tantárgyak keretét tekintve eddig sem volt rózsás a helyzet, további leépülés várható.
Az olyan megyékben ugyanis, mint Hargita – ahol a jelenlegi finanszírozási rendszer nem teljes – várhatóan a spórolási intézkedéseknek elsőként a választható tárgyak esnek majd áldozatul, azaz az iskolának nem lesz pénze kifizetni az ezeket oktatókat, tehát nem is fogja beválasztani a kínálatába. „Ilyen körülmények között a kisebbségi oktatás nemhogy heti 34-nél is nagyobb óraszámmal fog rendelkezni, hanem olyan megyékben, ahol a finanszírozás nem elegendő, teljes mértékben a kerettantervvel fog maradni” – mutatott rá a kisebbségi oktatást érintő másik, szerinte szintén jogcsorbító intézkedésre a volt Hargita megyei főtanfelügyelő.
Vele ellentétben Király András oktatási államtitkár az RMDSZ és szakértői vívmányaként értékelte az intézkedést, rámutatva: azáltal, hogy a második idegen nyelv opcionálissá vált, a tanintézetek eldönthetik, bevállalják vagy sem, hisz amennyiben lemondanak róla, heti két órával kevesebbet lesznek a diákok az iskolában. „A tantervet nem lehet a divatos nagy iskolák elvárásaihoz igazítani. A magyar nyelvű oktatásban több mint ezer általános iskola van, a vidéki, létszám alatti osztályokban még az első idegen nyelv oktatása is gondot jelent, ezért tartottuk fontosnak, hogy az iskola dönthesse el, bevállalja vagy sem a másodikat is” – értékelte a döntést lapunknak a szakpolitikus.
Eljátszott játék előre meghozott döntésekkel?
Kérdésünkre, hogy az új kerettantervben felfedezhetők-e az RMPSZ többoldalas dokumentumban összefoglalt és megindokolt javaslatai, az oktatási szakember nemmel válaszolt. „Első ránézésére azt válaszolnám: nem. Nekem nagyon az az érzésem, hogy ez egy eljátszott játék előre meghozott döntésekkel” – értékelte a minisztérium által kidolgozott három tervezetvariánst és az azokkal kapcsolatos közvitát Ferencz S. Alpár.
„Ez az a fajta kerettanterv, amely már rövid távon súlyosbítja, súlyosbítani fogja a közoktatás helyzetét. Továbbra is egy olyan kerettantervet dobtak piacra, amely igazodik a jelenlegi tanügyi realitásokhoz, és nem azt a célt szolgálja, hogy bármilyen formájú vagy mélységű reformot, illetve mentalistás- vagy paradigmaváltást indítson el” – összegezte személyes véleményét az oktatási szakember.
Tananyagtól, pedagógustól függ a javítás lehetősége
Az, hogy a minisztérium által még merevebbé tett kerettanterven lehet-e javítani, a hozzárendelt tananyagtól és a pedagógusok hozzáállásától függ, értékelte Ferencz S. Alpár. Rámutatott, ha az óraszámot bizonyos tárgyakból csökkentik, akkor a hozzá rendelt tananyagot is csökkenteni kell, mégpedig oly módon, hogy az összóraszámból jusson pár óra felzárkóztatásra, tehetségápolásra is.
„Az a pedagógus, aki eddig is modern szinten, nagyon ügyesen szelektálva a tananyagban, nagyon sokat dolgozva pluszba, hevíteni tudta tantervi körülmények között a jelenlegi tananyagnak az évültségét, mennyiségét és éppenséggel semlegesíteni a fölöslegességét, az eddigi körülmények között is tudott gyerekcentrikusan dolgozni” – hangsúlyozta az oktatók hozzáállásának a fontosságát a szakember. Azonban hozzátette, hogy sajnos ez a hozzáállás a kevésbé jellemző, ráadásul épp a sok összevissza intézkedés, a jelenlegihez hasonló helyzet merevítette a pedagógusok reakcióit, didaktikai hozzáállását.
„Ha ez a kerettanterv ennyire mereven itt marad, és ennyire fix számok vannak benne, majdnem nulla mozgáslehetősége van egy iskolának, kivéve a néhány választható tantárgyat” – összegezte a helyzet súlyosságát Ferencz S. Hozzátette, a jelenlegi kerettantervben bizonyos tantárgyaknál volt választási lehetőség, az iskola dönthette el, hogy azt heti hány óraszámban tanítja, illetve egyáltalán tanítja-e, az új alapdokumentum azonban sokkal rögzítettebb, centralistább: ezt is megvonja, teljesen beszűkítve a mozgásteret. „Túlterheljük a gyereket” – mutatott rá az intézkedés legnagyobb hátrányára Ferencz S.
Hiába lobbizott az RMDSZ?
Az oktatási szakemberhez hasonlóan Király András államtitkár a túl nagy óraszámot tartja az új kerettanterv legnagyobb hátrányának. A szakpolitikus is abban bízik, hogy legalább a következő időszakban kidolgozandó tanterveken könnyítenek, és a magas óraszámra hivatkozva nem tesznek rá a jelenlegi csomagra. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ folyamatosan lobbizott a csökkentett óraszám mellett, ám érveiket nem vették figyelembe, arra hivatkozva, hogy a közvita során a többség a most elfogadott forma és óraszám mellett foglalt állást.
Szerinte egyértelműen kiderült, hogy a romániai oktatás nem elég hatékony, amit a különböző vizsgák, felmérések eredményei is alátámasztanak, a minőségen javítani kellene, de ez csak úgy valósítható meg, ha a különböző tantárgyak programját könnyítik. „A most elfogadott, a 2017– 2018-as tanévtől életbe lépő keret alapján a következő időszakban dolgozzák ki az évfolyamok tantárgyankénti tanterveit, reméljük, hogy a magas óraszámra hivatkozva nem terhelik tovább ezeket. Minden évfolyamon egy-két fejezetet át kell vinni a következő évre, így a jelenlegi 5–8 osztályos tananyag egy részét már középiskolában tanulnák a diákok, így jobban elsajátíthatnák az alapokat. Erre azonban nincs garancia, csak megvan rá a lehetőség” – mutatott rá Király András.
Minden a tartalomtól függ
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint az óraszámot is csökkenteni kellett volna, de ha nem történt meg, legalább a programokat kell úgy kidolgozni, hogy az a gyerekek érdekeit szolgálja. A háromszéki szakember abban bízik, hogy a tantervek összeállításával hozzáértő, kompetens pedagógusokat bíznak meg. Emlékeztetett, hogy már a közvita során felmerült: talán nem az a megoldás, ha a diák kevesebb időt tölt az iskolában, és esetleg az utcán csavarog, amíg a szülei dolgoznak, hanem hogy szellősebb legyen a tanterv, ne terheljék túl.
Fontos lenne, hogy a tanárok, a tanintézetek kapjanak nagyobb szabadságot a sajátos arculat kialakítására, ehhez viszont szükség van arra, hogy több legyen a választható tárgy, osztotta meg álláspontját Kiss Imre. Rámutatott, még ezután elemzik tüzetesen az új kerettantervet, de első tanulmányozás után úgy tűnik, nem hozott sok változást, ezért lényeges, hogy legalább a programok módosuljanak. Kiss ugyanakkor kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint az 5–8. osztályos és a 8. utáni kerettanterveket párhuzamosan kellett volna módosítani, hogy kiderüljön: honnan indulnak, és hova akarnak eljutni
Eleget tettek a társadalmi elvárásnak?
Adrian Curaj oktatási miniszter egyébként az új kerettanterv keddi bemutatóján azzal indokolta az ebben szereplő magas óraszámot, hogy azt a társadalmi elvárásokra alapozták. A három tervezet vitája során ugyanis bizonyos civil szervezetek, intézmények, társadalmi csoportok a zene-, mások a történelem- vagy éppenséggel a latinórák eltűnését, csökkentett óraszámban való tanítását sérelmezték, így a szaktárca végül nem hajtotta végre a tervezett módosításokat.
Így azonban a megígért reform is elmaradt, miszerint az új kerettanterv gyermekközpontúbb lesz, és jobban megfelel a technika uralta 21. századi modern társadalom elvárásainak. Bár a zene, történelem, latin és vallás megtartása mellett új tantárgyak is megjelennek benne, az informatika mellett például információtechnológiát is tanulnak a diákok, ahogy interkulturális ismereteket is szerezhetnek és a demokratikus társadalom működési szabályait is elsajátíthatják. Emellett az 5–8. osztályosoknak a jövőben külön tantárgy keretében nyílik lehetőségük személységük fejlesztésre, illetve pénzügyi és vállalkozói ismeretekre is szert tehetnek.
Bíró Blanka, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)2016. április 7.
Színházi események a magyar költészet napján
Partiumi és erdélyi teátrumok is készülnek programokkal a magyar költészet napja, április 11. alkalmából.
A kézdivásárhelyi Városi Színház és a sepsiszentgyörgyi Mácsafej zenekar közös, A Dolgokról egy földi szellemnek című, verses, zenés produkcióját például a kolozsvári és a marosvásárhelyi érdeklődők is megtekinthetik. Kolozsváron április 9-én, szombaton 19 órától lépnek fel a művészek a Váróterem Projekt független színtársulat által működtetett ZUG.zone alternatív kultúrtérben, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat pedig József Attila születésnapján, április 11-én, hétfőn 17 órától látja vendégül a produkciót.
„Egy, már klasszikussá vált erdélyi költőóriás és a kortárs költészet egyik legsajátosabb hangú alkotójának szellemi párbeszédéből született ez a szintén párbeszédre épülő, a műfajok találkozási pontjából táplálkozó produkció. Vers és zene, vagy még találóbban verszene, koncert és színház, avagy zenei kalandozás és drámai megközelítések. Szilágyi Domokos mély vallomásai a létezés határait feszegetik, Fekete Vince versciklusa pedig újra és újra figyelmeztet »a mélység« és »a magasság« közötti vívódásainkra” – ajánlják a produkciót az alkotók. A Kolcsár József rendezte előadásban szereplő Fekete Vince-verseket Ferencz Csaba zenésítette meg, közreműködik a Mácsafej zenekar, valamint Gábor Szabolcs szaxofonos.
Megzenésített versek Szatmáron
A SzatmárON kezdeményezés újabb állomásaként idén is költészetnapi programsorozatot szervez a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata ezúttal szombaton Költészetünk ünnepe címmel. „A tavalyihoz hasonlóan 2016-ban is az irodalom, a zene és a gasztronómia témakörök mentén csoportosulnak a versblokkok, ugyanis nemcsak verseket lehet majd hallgatni, mondani vagy felolvasni, hanem a résztvevők magyar klasszikusok kedvenc ételeibe is belekóstolhatnak, és zenei csemegében is részük lesz. A rendezvénynek Szatmárnémeti egyik kedvenc közösségi tere, a MusiC’at Caffe & Pub (Hám János utca 4) ad helyet 14 és 21 óra között. Az est záróakkordja a helyi The Hats zenekar élő koncertje lesz” – írták a szervezők.
A programsorozatra a belépés ingyenes, és a szervezők minden érdeklődőnek lehetőséget adnak, hogy elmondja vagy felolvassa kedvenc magyar versét/verseit, illetve nagy örömmel fogadják a saját költeményeket is. A versmaratonra még lehet regisztrálni a szerdai nap folyamán, a [email protected] e-mail címen és a 0261-712362 telefonszámon. A programsorozat részeként április 11-én 11 órától Fütyülünk a világra címmel Bertóti Johanna megzenésített költeményekből összeállított koncertjére kerül sor az Ács Alajos Játékszínben.
Csíkban egész nap ünnepelnek
A költészet napja alkalmából a Csíki Játékszín is egész napos rendezvénysorozattal készül. Hétfőn 11 órától a Tizenegy című, immár hagyományosnak tekinthető versnapi városköszöntőre kerül sor a színház lépcsőin, amelynek keretében a Csíki Játékszín társulatának tolmácsolásában tizenegy vers hangzik el. 17 órától Egy szenvedély margójára címmel a Hunyadi László Kamarateremben Pilinszky János verseiből, naplórészleteiből, prózai műveiből összeállított előadásukkal lépnek fel a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színész szakos hallgatói. A produkcióra 10 lejért lehet jegyet váltani.
A rendezvénysorozat Bálint Márta színművész Székely János-estjével zárul. Az Egyedül – Székely János 677 sora című előadásra 19 órától kerül sor a csíki moziban. „Székely János (1927–1992) az elmúlt évtizedek nagy erdélyi írónemzedékének tagja és legfilozofikusabb alkotója volt. Caligula helytartója című drámáját sokan ismerik. 1990-ben kiadója kérésére válogatta össze »a fennmaradásra méltónak ítélt verseit«. A kötet, melynek címadó verse a Semmi-soha című költemény, csak halála után, 1994-ben jelent meg. Gyönyörű, nagy műgonddal megformált versei – a mai napig is csak kevéssé jutottak el a közönséghez” – olvasható az ajánlóban. A produkcióra a belépők 15 lejbe kerülnek.
Krónika (Kolozsvár)2016. április 7.
Besúgók és besúgottak
Nemrég nyugatabbra szakadt egykori cimborákkal beszélgetve, nosztalgiázva elkerülhetetlenül terítékre került a Securitate által működtetett besúgók témája. Mindez annak apropóján, hogy valaki megemlítette: a hetvenes, nyolcvanas évek Vásárhelyének egyik közismert képzőművészéről, pedagógusáról is kiderült, jelentéseket írogatott. Azért tudni szeretném, rólam jelentett-e valaki, s ha igen, ki – jegyezte meg az asztaltársaság egyik tagja, s nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ecsetelte, hová kívánná az ilyent.
Jómagam soha nem voltam kíváncsi arra, jelentettek-e rólam, illetve ki lehetett az, aki ilyent tett, tehetett, bár megvan a magam határozott véleménye azokról, akik ilyesmire vetemedtek. Tudom: a kényszertől, a zsarolástól kezdődően, a haszonlesésen, az érvényesülési vágyon keresztül, el egészen akár a megfelelési kényszer szülte önkéntességig, mindenkit más és más késztethetett arra, hogy együttműködjön a szekuval.
Engem elsősorban a tulajdonképpen szerencsétleneknek is nevezhető besúgók megbízói, tartótisztjei, az egész diabolikus gépezet működtetői, vezetői érdekelnének, az ők megnevezését, felelősségre vonását, a politikai és közéletből való kizárását hiányolom. Merthogy tudom, ők az igazán veszélyesek, ők azok, akik a titkosnak nevezett információkkal visszaélve vakvágányra terelhetik a jövőt.
Egyébként a Wikileaks-botrány, a Snowden-ügy óta rádöbbenhettünk, hogy korunk technológiai fejlődésének következményeként elképzelhetetlenül szélesre nyíltak a társadalom ellenőrzésének lehetőségei. Mialatt általános követelmény a közérdekű adatok minél szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítása – ehhez megvan a szükséges technológia is –, azalatt egyre gyakoribbá vált az egyén személyes adataival való visszaélés.
Magyarán: az on-line korszakban – akarjuk, nem akarjuk – a Nagy Testvér mindent lát. Ebből következően – József Attilát idézve – „Számon tarthatják, mit telefonoztam/ s mikor, miért, kinek./ Aktába irják, miről álmodoztam/ s azt is, ki érti meg./ És nem sejthetem, mikor lesz elég ok/ előkotorni azt a kartotékot,/ mely jogom sérti meg.”
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 7.
Verset az iskolákban
Olvasói levél
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Kovászna megyei elnöksége azzal a kezdeményezéssel fordul minden tanintézethez, hogy a magyar költészet napja méltó megünneplésének részeként április 11-én, a 12 órai harangszó elcsendesedése után minden iskolában avagy osztályban hangozzék el egy József Attila-vers. Mindegyik iskola vagy osztály maga válassza ki a költeményt, amelyet együtt, közösen mondhatnak, olvashatnak, de az osztályközösség egyik tagja is elszavalhatja. Úgy gondoljuk, ezzel nem csupán a költészet népszerűsítését szolgáljuk, de közösen érezzük át a magyar nyelv, csodálatos anyanyelvünk semmihez nem hasonlítható szépségét!
Az RMPSZ Kovászna megyei elnöksége
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 7.
A tegnapról a Holnap Után Fesztiválon
A 19-20 század fordulójának Magyarországa és a legnagyobb magyar színésznő életútja rajzolódik ki Lázár Kati szerda este Nagyváradon előadott monodrámájából.
A Kripli Mari cím valójában nem árul el semmit abból az érzelmi gazdagságból, ami a nagyváradi születésű Lázár Kati, Jászai- és Kossuth-díjas színésznő előadásában megjelent. A monodráma anyagát Lázár Kati és Gyalog Eszter állították össze Jászai Mari naplói, levelei, visszaemlékezései, illetve számos más korabeli írás, dokumentum alapján. A szövegek hitelessége önmagában azonban nagyon keveset érne, ha azok nem társultak volna Lázár Kati hiteles előadásmódjával, aki előadásában az öreg Jászai Marit jeleníti meg. A Szigligeti Stúdió fekete termének előadóterében egy szobabelső képe tárul elénk – egy szék, egy asztal, ez utóbbin kisebb tárgyak, valamint egy fogas – ebben az enteriőrben emlékezik vissza Jászai Mari életére és pályájára, valamint a színpadi jelenben éli meg a nála évtizedekkel fiatalabb Plesch Jánoshoz fűződő szerelmét. Így mintegy egymásba fonódik múlt és jelen: a gyerek-, és fiatalkorra, a nagy színpadi dicsőségekre, valamint a megaláztatásokra való visszaemlékezés, és egy időskori szerelem jelenkori története, mely válással, tehát fájdalommal, szenvedéssel ér véget.
Érzelem és történelem
Lázár Kati érzékeny játékának köszönhetően átérezzük az immár idős tragika bizonytalanságát és érzelmi kiszolgáltatottságát egy olyan férfinak, aki csak eszközként használja fel őt saját karrierjének egyengetéséhez, ugyanakkor a 19-20. századforduló Magyaroszágának is hiteles képe rajzolódik ki egy intelligens művésznő szemléletén keresztül. Nem csak színházi, de kulturtörténeti csemege is tehát a Kripli Mari című előadás, amelyben a nagyar történelem és kulturtörténet ismert alakjai idéződnek meg: Szomory Dezső, Reviczky Gyula, Márkus Emília, Paulay Ede, Széll Kálmán, stb. stb. Nagyváradon örömmel konstatáljuk, hogy Jászai Marit kizárólag tehetsége okán hívta a nemzetibe a magyar színháztörténet kiemelkedő alakja, a Váradon méltán kultusz övezte Szigligeti Ede, de Paulay Ede is a pozitív figurák közé tartozik, nem úgy mint a Nemzeti Színház későbbi intendánsai, különösen Keglevich István és Festetics Andor grófok, akiknek ténykedése az úri Magyarország legeslegrosszabb hagyományait eleveníti fel. Lázár Kati monodrámáját a tavalyi A Holnap Után fesztivál keretében kellett volna bemutatni, akkor azonban elmaradt az előadás, szerencse, hogy a fesztivál szervezői pótolták ezt a hiányt. Bizonyíték erre a váradi közönség reakciója, amely felállva tapsolta meg a színésznőt a mintegy másfél órás előadás végén.
Pap István
erdon.ro2016. április 7.
Újabb hároméves megbízást kapott Laura Codruta Kövesi a román korrupcióellenes ügyészség élén
Újabb három évre Laura Codruta Kövesit nevezte ki a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére Klaus Iohannis – ezt maga az államfő közölte szerdán a román köztelevíziónak adott interjújában.
Az elnök hozzátette: nagyon elégedett a DNA tevékenységével és semmi kétsége nincs Kövesit illetően. A kinevezésről szóló elnöki rendelet várhatóan csütörtökön jelenik meg a hivatalos közlönyben.
A korrupcióellenes főügyész mandátumának meghosszabbítását javasló Raluca Pruna igazságügyi miniszter szerint a DNA működését leginkább az minősíti, hogy látványosan emelkedett a vádhatóságba vetett bizalom. A DNA-ban a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján a felnőtt lakosság 61 százaléka bízik, messze meghaladva más közintézmények bizalmi indexét – mutatott rá a tárca vezetője.
Kövesi a múlt héten nyilvános meghallgatáson vett részt a bírák és ügyészek szakmai fórumaként működő Legfelső Bírói Tanács (CSM) ülésén. Rámutatott, hogy tavaly rekordszámú (1250) gyanúsítottat állított bíróság elé a DNA, és csaknem félmilliárd euró értékű vagyonelkobzást rendeltek el. A DNA 2015-ben hatszor több köztisztviselő ellen indított bűnvádi eljárást, mint a Kövesi 2013-as kinevezése előtti évben.
A törvény szerint egyazon személy kétszer kaphat hároméves főügyészi megbízást a DNAélén. Kövesi jelezte: második mandátuma idején szeretné növelni a bűnözésből származó vagyonok elkobzásának hatékonyságát. Javasolta, hogy a törvényhozók terjesszék ki a beismerő vallomáson alapuló vádalku lehetőségét több korrupciós bűncselekményre, példaként a megvesztegetés elfogadását, és a pénzmosást említette. Jelenleg a román jogrend nem ösztönzi a beismerő vallomást a hét évet meghaladó börtönbüntetéssel sújtható bűncselekményeknél.
Kövesi 2006 és 2012 között Románia legfőbb ügyésze volt. Traian Basescu volt államfő később elmondta: azért esett akkor a teljességgel ismeretlen erdélyi ügyészre a választása, mert az egykori válogatott kosárlabdázó Kövesiről küzdőszellemet feltételezett, egyetlen vádlottját sem mentette fel a bíróság, és az akkor még csak 33 éves jogásznak “semmi köze nem lehetett a legfőbb ügyészség elefántjaihoz”.
A DNA a román legfőbb ügyészség szervezeti autonómiával rendelkező alegysége, amely – a tízezer eurós csúszópénzt vagy 200 ezer eurós kárt meghaladó – korrupciós ügyekben illetékes, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők.
erdon.ro2016. április 7.
Tárlatnyitó lesz az új székházban
Szerda délután sajtótájékoztatót tartottak a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. Több téma volt: egy emlékünnep előkészítése, a kórház-ügy, az új székház és egy kiállítás.
Csűry István püspök arról számolt be: a sajtótájékoztatót megelőzően tanácskozásra hívta a kilenc egyházmegye vezetőit, a téma pedig a jövő évi reformáció emlékünnep előkészítése volt. Ennek előzménye, hogy mint ismert, 2009. május 22-én Debrecenben zajlott egy nagy szabású Kárpát-medencei református találkozó, és azóta minden esztendőben különböző helyszíneken, mint az Egység Napjára emlékeznek a kálvinisták erre a dátumra. Ugyanakkor két évvel ezelőtt megalakult a Református Emlékbizottság is, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével, mely testület tagja Balog Zoltán EMMI-miniszter (amúgy református lelkész) is, a határon túli püspökségeket pedig Kató Bélaerdélyi püspök képviseli. 2017-ben lesz ugyanis a reformáció kezdetének 500. évfordulója, és ennek kapcsán a KREK is több programot szervez, melynek csúcspontja Váradon lesz, egy Református Egység Fesztivál nevű rendezvény keretében a várban, 2017. május 20-én, melyet a szervezők reményei szerint „még az unokáink is emlegetni fognak”.
Egy másik témára áttérve az egyházfő arra hívta fel a figyelmet: amióta köztudott, hogy a KREK egy erdélyi magyar kórház építésébe fogna, lehetséges helyszínként több helyszín neve is felmerült a sajtóban, akár székelyföldi is. A helyzet tisztázása végett az ügyben érintett marosvásárhelyi és csíkszeredai szakembereket a KREK e héten péntekre Váradra hívta, a megbeszélésre 10 órától kerül sor a Kálvin utcai régi székhelyen.
Kiállítás
Forró László főjegyző arra hívta fel a figyelmet: mivel április 25-26-án Nagyváradon ülésezik majd a Generális Konvent, egy héttel előrehozták Győri László debreceni, Csokonai-díjas szobrászművész kiállításának a megnyitóját, mely így tulajdonképpen előrendezvénye lesz az új székház felszentelésének, mely a továbbiakban is helyet biztosít majd hasonló kulturális rendezvényeknek is. A tárlatnyitót tehát most vasárnap, április 10-án, 18 órakor tartják, majd ezt követően tíz napon keresztül lehet majd megtekinteni az alkotásokat az új székházban, a látogatási időpontokat a vernisszázson fogják közölni.
Farkas Zsolt közigazgatási előadótanácsos arról beszélt: április 17-én, vasárnap 14.30-15 óra között a várad-újvárosi templomnál lesz a gyülekező, ezt zászlós átvonulásköveti a Sulyok István utca 9. szám alatti új székház udvarára, ahol igét hirdet Csűry István püspök. Az alkalmi beszédek és köszöntések után rövidfilmet vetítenek a KREK 95 éves történelméről, majd az egyházkerület esperesei felszentelik a székházat. Ezután következik a várad-réti Csillagocska Néptáncegyüttes műsora és a KREK kántorkórusának szolgálata. Az ünnepségre meghívták a magyarországi Pótápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, Mile Lajos kolozsvári főkonzult, Huszár István alpolgármestert és Szabó Ödön parlamenti képviselőt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökét.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro