udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. május 1.

Kolozsvár polgármestere, 30 ezer lejes pénzbírsággal büntette a Báthory és Apáczai Líceumot törvénytelennek tartott névtáblájukért, mivel azokon magyar felirat is szerepelt. A két iskola megtagadta a fizetést és fellebbezett. Válasz még nem érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1992. május 2.

Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa /KOT/ máj. 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett és a következőkben határozott: az RMDSZ rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. Létrehozta a választási kampányt irányító testületet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Elfogadták Domokos Géza elnök betegsége miatt írásban elküldött javaslatát, a máj. 28-ára tervezett rendkívüli RMDSZ-kongresszust elhalasztják az általános választások utáni időpontra. Úgy döntöttek, hogy Domokos Géza őrizze meg tisztségét a kongresszusig. /Pesti Hírlap, máj. 6./

1992. május 2.

A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került szélsőséges, nacionalista erők /főleg Marosvásárhelyen, Szatmáron és Kolozsváron/ alkotmány- és törvényellenes intézkedései ellen. A kiadott Tiltakozás felsorolja ezeket a jogsértéseket: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozzák a megyei tanács megalakulását, Kolozsváron a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését, megsértve az Alkotmányt. /Közlemény, Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1992. május 3.

Moldovai Köztársaságban letette az esküt az első "carabieri" ezred, jelen volt Mircea Snegur elnök is. Az ezred parancsnoka beszédében elmondta, hogy egy részük Romániában, Tirgu Jiuban kapott kiképzést. /MTI/

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1992. május 5.

Nagyszebenben zajlott le a romániai cigányok - hivatalosan romák - második kongresszusa, a Romániában levő 18-20 romaszervezet küldötteinek részvételével. Elhatározták, hogy egyetlen pártba tömörülnek és a következő választáson - a mintegy 3 milliós közösséget képviselő szervezet - önállóan lép fel. /Magyar Nemzet, máj. 12./

1992. május 5.

1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./

1992. május 6.

Domokos Géza bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusán nem jelölteti magát a szövetség elnöki tisztségébe, és a választáson sem indul parlamenti mandátumért, hanem korábbi döntésének megfelelően befejezi politikai tevékenységét. 1984-ig az RKP KB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az RMDSZ ettől a tehertől megszabaduljon. /MTI/

1992. május 6.

Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Románia - bizonytalan belpolitikai helyzete miatt - nem válhat az Európa Tanács teljes jogú tagjává. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1992. május 6.

Kolozsváron a tanács ülésén Mikó Lőrinc tanácsos törvényellenesnek nevezte a magyar nyelvű feliratok betiltását, az önkormányzati konferencia megakadályozását. /U. I.: A városi tanács gyűléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1992. május 6.

Tokay György RMDSZ-képviselő a Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására egy hónapos előadókörutat tett Észak-Amerikában, vezető külügyi és törvényhozási szakértőkkel, valamint az erdélyi kisebbség védelmében benyújtott határozat-tervezetet kezdeményező képviselőkkel találkozott. Az Egyesült Államok az európai biztonság részeként kezeli a kisebbségek helyzetét és igen tájékozott az amerikai magyarság problémáit illetően, jelentette ki Tokay György. Az RMDSZ-nek a jövőben mind az Egyesült Államok hivatalos tényezőivel, mind az ott élő magyarsággal intézményesen ápolni kell a kapcsolatot. /Tokay György nyilatkozik. = Népszabadság, máj. 6./

1992. május 6.

A Romániai Németek Demokrata Fóruma máj. 6-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott. A földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben, továbbá zaklatások, emberölések, betörések, sírgyalázások is történtek. Mindezt a kormányhoz intézett, április 4-én kelt beadványukban megfogalmazták, de választ még nem kaptak. /MTI/

1992. május 6.

1990 elején Brassóban is alakult magyar diákszervezet. A Brassói Magyar Diákszervezet vezetőségének egyik tagja, Kedves Attila elmondta, hogy 7-800 magyar egyetemista tanul Brassóban. Régen nem is tudtak egymásról, a diktatúrában nem engedtek semmilyen magyar szervezetet. Néhány lelkes magyar hallgató sorravette a különböző szakokat, évfolyamokat, megkeresték a magyar diákokat, akik örömmel jöttek a szervezetbe. Létrehoztak egy magyar könyvtárat, magyar szakkönyveket gyűjtöttek össze. /Szávai Géza: Beszélgetés Kedves Attilával, a Brassói Magyar Diákszervezet elnökségi tagjával. = Új Magyarország, máj. 6./

1992. május 7.

Horváth Andor, a Művelődési Minisztérium államtitkára máj. 7-én kelt írásában tiltakozott Kolozsvár polgármesterének alkotmányellenes intézkedései ellen, így a rendezvények betiltása és azon rendelete ellen, hogy a közlemények, hirdetmények csak "az állam hivatalos nyelvén, románul" jelenhetnek meg. Horváth Andor mindet előzőleg közölte Funar polgármesterrel. Horváth Andor felkérte Kolozs megye prefekusát, hogy szavatolja az állampolgárok alapvető jogait, a törvényesség tiszteletben tartását. /Horváth Andor: Az egyet nem értés jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1992. május 7.

Közzétették /a Szenátusban felolvasták/ az 1989-es decemberi eseményekről szóló parlamenti jelentést, amely nem tisztázott semmit, csak ködösített, és az eddigi parlamenti vizsgálóbizottságok jelentéseihez híven most is csak politikai érdekeket szolgált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9-10./

1992. május 7.

A spanyolországi szenátus küldöttsége máj. 6-án látogatott Kolozsvárra, ahol Funar polgármester fogadta őket. A baszk képviselő beszélt a minden tantárgyat anyanyelven tanító baszk iskolákról, a különálló baszk nyelvű állami és magánjellegű egyetemi oktatásról és megkérdezte, hogyan él együtt itt a román és magyar nyelv. Funar polgármester kifejtette, hogy a magyarok - az ezer éve idejött vándornép - a hunoktól származik, az RMDSZ az egyetlen etnikai párt a világon, a magyar tanárok és tanulók elkergették egyes iskolák román tanulóit, továbbá a magyar kormány Erdélyt Magyarországhoz akarja csatolni. /(baló): Spanyol parlamenti küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1992. május 7.

Újabb hetilap látott napvilágot, a Csíkvidéki Krónika polgári hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Felelős szerkesztő: Birtók József, Magyari Nándor László. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda), máj. 7. - 1. sz./

1992. május 8.

Csíkszereda főterén máj. 8-án ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású román-magyar megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László püspök kezdeményezett és a csíki RMDSZ szervezett. Többen mondtak beszédet, így Tőkés László, Markó Béla, Verestóy Attila, Smaranda Enache, Nicolae Stefan Draganesti, a román emberjogi liga elnöke és Ilie Maier, a bánsági ortodox mitropolita első vikáriusa. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Románia minden lakójához, békejobbot nyújtva, az egymásrautaltságot hangsúlyozva és kifejtve azt, hogy a kétmilliós magyar nemzetiségnek szüksége van mindenfokú anyanyelvi oktatásra, önszervező intézményeire, közösségi léte összes feltételeinek visszaállítására. /Új Magyarország, máj. 9., Népszabadság, máj. 9., Kiáltvány. = Erdélyi Napló, máj. 14./

1992. május 8.

A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./

1992. május 9.

A végveszélybe került romániai magyar sajtó megsegítésére hozzák létre a Minerva Alapítványt Kolozsvárott, tiszteletbeli elnöke Kányádi Sándor. Az alapítók között román és német értelmiségiek is szerepelnek. /Tibori Szabó Zoltán: Minerva Alapítvány Kolozsvárott. = Népszabadság, máj. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék