udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 153 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-153 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. december 1.

Gyulafehérváron dec. 1-jén rendezték meg a hivatalos ünnepséget, de ez elmaradt az előző évek ünnepléseitől. Iliescu elnök mondott beszédet, ismét hangsúlyozva, hogy egyenlő jogokat biztosítanak mindenkinek, az európai országok példát vehetnének Romániától, a kisebbségekkel szembeni bánásmódot illetően. Gyulafehérváron is hallatszottak Iliescu-ellenes jelszavak. - Az ellenzéki erők dec. 1-jén külön ünnepeltek, Bukarestben. /(cseke): Iliescu-ellenes jelszavak. = Magyar Nemzet, dec. 2./ Gyulafehérváron az ünnepségen az emelvény felett Nagy-Románia térképe állt, a Moldovai Köztársasághoz, Ukrajnához és Bulgáriához tartozó területrészekkel. Hivatalos ünnepség Nagy-Románia térképe alatt. = Magyar Hírlap, dec. 2./

1993. december 1.

Rómában, az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter közölte Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, hogy Magyarországon aggodalmat keltett az, hogy a román parlamentben éltették a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő Nagy-Romániát. Melescanu szerint az "csupán egy kötői kép", de nem irányul Magyarország ellen. /Román magyarázat Rómában. = Új Magyarország, dec. 2., Székely László: Diplomáciai rosszallás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1993. december 1.

A 75 esztendős erőszakolt románosítás, a centralizáció, a hamis történelemkép nem egységet, hanem bezártságot, provincializmust eredményezett. "A 75. születésnapját ünneplő román államot voltaképpen már csak mi, romániai magyarok tartjuk össze. Az egység kizárólag velünk szemben, sőt bizonyos körökben ellenünk létezik."- írta Bíró Béla. /Bíró Béla: A dákok és rómaiak. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 1-14./

1993. december 1.

Hargita megyében kényes kérdés dec. 1-je megünneplése. Az újságírókat sem engedték be arra az ülésre, ahol a megye kormánypárti képviselői megszövegeztek egy hitellevelet: felhatalmazva a megye képviselőit, hogy kifejezzék Gyulafehérváron valamennyi román egységakaratát, alázattal hajoljanak meg azon románok emléke előtt, akik meghaltak a román nemzet egységéért. Sántha Pál, megyei tanácselnök kétségbe vonta a bizottság kompetenciáját. A hivatalos ünneplés nacionalista, idegengyűlölő légkörben történik, ezért a Megyei Tanács nem vesz részt az ünneplésen. /Bitrók József: Mit mondanak a nevünkben. Ki lesz a "csíki" Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1993. december 1.

A lapok közölték Mihály volt király üzenetét: a hatalom minden eszközt megragad arra, hogy megakadályozza látogatását. Az elmúlt négy évben a remények nem váltak valóra, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül. /Királyi üzenet. = Új Magyarország, dec. 1./

1993. december 1.

A fasiszta ideológián, a fajelméleten alapuló névelemzés kísérlete a 20-ea éves hírhedt kisebbségellenes oktatási miniszterének, Anghelescunak a szellemét idézik. 1924- júl. 26-án született meg a törvény, mely szerint azok a román származású polgárok, akik anyanyelvüket elfelejtették, gyermekeiket csak román nyelvű iskolába járathatják. Így indult meg a származáskutatás és a névelemezés, amitől tizennégy éven át hangos volt a román parlament. Ezzel az erőszakos módszerrel magyar gyermekek százezreit fosztották meg az anyanyelven tanulástól. Amikor az elmúlt időben Lenghel asszony minisztériumi kiküldött névelemzéssel próbált nyomást gyakorolni, a pedagógusok félénken eltűrték mindezt, holott nemzetközi dokumentumok megsértése történt. Az RMDSZ jogászainak ismertetni kell az idevágó dokumentumokat, érdemes azokat sokszorosítani. /Szigeti László: Javaslatok a székelyföldi névelemzési kísérletekkel szembeni önvédelem megszervezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1993. december 1.

Bodor András történész, a Bolyai Társaság tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a diplomák honosítása a két ország közötti megegyezéstől függ. A Bolyai Társaság és az RMDSZ között megfelelő a kapcsolat, de van, amikor nem vonják be őket, például egyes beadványokba. A Bolyai Társaság változatlan célja az önálló magyar egyetem létrehozása. /Fekete Réka. Pontos célkitűzés a magyar egyetem létrehozása.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

1993. december 1.

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke felvázolta a kezdetet. Az Erdélyi Szövetség 1988-ban született, Domokos Pál Péter és Köteles Pál alapította. Akkor Magyarországon és Romániában diktatúra volt. Az Erdélyi Szövetség akkor feladatának tartotta hogy az erdélyi magyarság helyzetét, igényeit közvetítse Nyugat-Európa felé. Az 1989-es változás után úgy látták, hogy nem szabad az erdélyi magyarság helyett gondolkodni. Akkor alakult ki az Erdélyi Szövetség jelszava, hogy mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. Az Erdélyi Szövetség ma már az Erdélyhez kötődő csoportok, emberek szervezete. Eddig három egri tanácskozást szerveztek, mindhárom Erdély jelene és jövője címet viselte. Az 1993-as egri tanácskozáson a 220 résztvevő közül több mint hetvenen jöttek Erdélyből. Az egri tanácskozáson a belső önrendelkezésről volt szó és a kettős lojalitásról. /Tavaszi Hajnal: Mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./

1993. december 1.

A Háromszék közölte az 1919-es, Romániával kötött párizsi békeszerződés és az 1916-os titkos szerződés szövegét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

1993. december 2.

Liberális világkonferenciát rendeztek Budapesten, nov. 26-28-a között. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte a konferencián. Markó Béla emellett Budapesten megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár az Új Magyarország munkatársa kérésére elmondta, hogy ezeken a megbeszéléseken áttekintették a két felet közösen érdeklő kérdéseket, Jeszenszky romániai látogatásának eredményeit. Mark beszámolt arról, hogy az RMDSZ kialakítja szakértői intézményeit. Szó esett a Duna Televízió szerepéről, az Európai Unióról és a NATO-ról. /G. Fehér Péter: Telefoninterjú Kodolányi Gyulával. = Új Magyarország, dec. 2./

1993. december 2.

Hargita megyében a magyar lakosság aránya 85 százalékos, mégis román prefektust /Doru Voslobant/ neveztek ki a megye élére. Alispánnak pedig, a prefektus helyettesének egy volt kommunistát, Nagy Sándort, a Szocialista Munkáspárt tagját. A megyében egymást érték a tiltakozó nyilatkozatok Nagy Sándor volt kommunista kinevezése miatt. A Hargita megyei román lap, az Adevarul Harghitei munkatársa készített interjút Nagy Sándorral. Ebben az alispán kifejtette, az RMDSZ nem sajátíthatja ki a magyarság képviseletét. Helyesnek tartja, hogy román prefektust neveztek ki, a kormány joga a prefektus kinevezése. A prefektúra bojkottját Nagy Sándor társadalomellenes, nemzetellenes cselekedetnek tartja. /Botos László: Magyar alispán ? magyarok ellen? = Új Magyarország, dec. 2./

1993. december 2.

Három év telt el az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításától, de még mindig a szervezés fázisánál tartanak, ez derült ki a legutóbbi, nov. 29-i vezetőségi ülésen. Egyik megjelent kiadványuk Kiss Jenő Ithka messze van című könyve. Szőcs Géza elnök elmondta, hogy hiányzott az infrastruktúra és egy működőképesebb operatív bizottság. A gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást. Egyelőre az Erdélyi Híradó Kft az Erdélyi Szépmíves Céh kiadója, de ez hosszú távon nem megoldás. /Székely Kriszta: Mi lesz veled Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1993. december 3.

Erdélyben nincs szó egyházi restaurációról, jelentette ki Tőkés László püspök. A magyarországi segítség sokszor balul üt ki. Jelenleg mintegy háromezer erdélyi egyetemista tanul Magyarországon, de jelentős részük sohasem fog hazatérni. Példás viszont Gödöllő kezdeményezése: Erdélyben alapított kihelyezett egyetemi agrártagozatot. - Súlyos helyzetet teremtett az, hogy mintegy háromezer erdélyi magyar orvos költözött el az országból. /(italy): Erdélyben nincs szó egyházi restaurációról. = Új Magyarország, dec. 3./

1993. december 3.

Bukarest vendége lesz dec. 6-8-a között Antonio Milani tábornok, a NATO dél-európai szövetséges erőinek helyettes parancsnoka. Ezzel viszonozza Dumitru Cioflina nagyvezérkari főnök novemberi látogatását a NATO nápolyi parancsnokságán. /NATO-vendég Bukarestben. = Magyar Hírlap, dec. 3./

1993. december 3.

Az Európai Demokrata Unió /EDU/ november végi vezetőtanácsi értekezlete elfogadta a Bécsi Nyilatkozatot, ebbe - az RMDSZ javaslatára - bevették a kisebbségek szabadságjogait tartalmazó nemzetközi dokumentumok előírásait. Az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte az értekezleten. /Az RMDSZ javaslatát elfogadták ? Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1993. december 3.

Az EBEÉ Rómában tartott külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter Magyarország támogatásáról biztosította a Balladur-tervet, amely a legtöbb konfliktust képező okok, így az agresszív nacionalizmus, a kisebbségek jogainak megtagadása felszámolására irányul. /Fontos döntések Rómában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1993. december 3.

Nagyvárad egyik RMDSZ-körzetében, az 1515 tagú őssi körzetben közgyűlést tartottak. A közgyűlésre mindössze tíz személy volt kíváncsi. /Csűry István: Közöny és közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 3./

1993. december 3.

Régen megfogalmazott igény, hogy össze kell hangolni az oktatással foglalkozó tanügyi jellegű intézmények, szervezetek, alapítványok munkáját. Sok oktatási tárgyú alapítvány és társaság van, ezek képviselői fognak összejönni Csíkszeredán, dec. 11-12-én. Elég megemlíteni a Bolyai Társaságot, a Talentum Alapítványt, a pedagógusok munkáját segítő Collegium Transsylvanicumot, a szórványmagyarok gyermekeinek oktatását segítő három alapítványt /Beder Tibor, Vetési László lelkész és Bodó Barna vezetésével/, a Civitas Alapítványt, a Miskolczy Dezső Alapítványt. Régebben megszületett az elhatározás a hiányszakmák magyar főiskolai hálózatának kiépítésére, mégpedig Székelyföldön, mert itt vannak megfelelő feltételek, a helyi önkormányzatok itt segítenek, Fontos volt az okt. 8-i csíkszeredai munkamegbeszélés, melyet a Pro Agricultura Hungariae és a Pro Agricultura Hargitae alapítványok kezdeményeztek, témája a magyarországi egyetemek és főiskolák keretében folyó távoktatás, mellyel agrárszakembereket és általános iskolai pedagógusokat képeznek Erdély számára. /Barabás István: Az iskola kérdései. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

1993. december 3.

Egy hónapja, nov. 3-án kezdődtek meg a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő rendezvények, egyben emlékeztek a 165 évvel ezelőtti első temesvári magyar nyelvű előadásokra is. A Demeter András vezette színtársulat ünnepi rendezvényein a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozata és több magyarországi színtársulat is fellépett. A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka, Sinkovits Imre és színésztársai fellépése Sütő András Advent a Hargitán című drámájával színháztörténeti esemény volt, először járt a Nemzeti Temesváron és itt érte meg a Romániában még fel nem oldott tilalom alatt álló Sütő-darab a 250. előadását. Sütő András köszönő levelet írt ez alkalomra, érvelve az Ablobczy László vezette Nemzeti Színház által vállalt szolgálat mellett, ugyanakkor figyelmeztetett az előretörő kozmopolitizmusra, amely megakadályozhatja az egymásratalálást. Az ünneplés idején Temesváron kezdeményezés született Pro Theatrum Alapítvány létrehozására a helyi színház segítésére. /Illés Mihály: A Csiky Gergely színtársukat ünnepe. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

1993. december 3.

A temesvári Katonai Törvényszék munkahelyi jellemzést kért a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsektől és egy jelentést "társadalombéli viselkedéséről", ezekkel az iratokkal kellett volna megjelennie. Ez volt a válasz az érsek rehabilitálási kérésére. 1951-ben az egyik koncepciós perben tízen álltak a bíróság előtt, Boros Bélát életfogytiglani börtönre ítélték. Közülük már csak ő él, az érsek szerette volna elérni az elítéltek rehabilitálását. Nem jelent meg a Katonai Törvényszék előtt, úgy vélte, hogy ezzel elismerné egykori ítéletét és a per jogosságát. /Gazda Árpád: Az érsek magaviselete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-153




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék