udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
207
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-207
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. április 1.
Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./ 1993. április 1.
Az RMDSZ ápr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem akarja az etnikumközi feszültség fokozását. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentéséről az RMDSZ vezetői elmondták: a 42 prefektusból már egyetlen magyar sincs, a különböző központi intézményekben egyre kevesebb a magyar, az Oktatásügyi Minisztérium két magyar államtitkárát elmozdították, mindez etnikai tisztogatást jelent. /Bogdán Tibor, Bukarest: Tiltakozó akciók kezdődtek Hargitában. = Magyar Hírlap, ápr. 2./ 1993. április 1.
Ion Iliescu elnök közleményében élesen elítélte az RMDSZ márc. 27-i nyilatkozatát a romániai magyarság helyzetéről és a román prefektusok kinevezéséről, mert szerinte annak hangvétele alaptalan, állításai szándékosan és rosszhiszeműen meghamisítják a romániai magyar kisebbség helyzetének valós képét. Románia törvényei minden jogot biztosítanak a kisebbségnek. Az RMDSZ ellenzékben van, így alaptalan az igénye a prefektusi tisztségre. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentése "szörnyűséges hamissága által iszonyattal töltötte el a román és nemzetközi közvéleményt." Iliescu elnök közleményében felhívta az RMDSZ figyelmét, hogy tartózkodjon mesterséges feszültség keltéstől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokrata értékekhez, és ebben az értelemben vonja vissza márc. 27-i nagyváradi nyilatkozatát. /Tibori Szabó Zoltán: Polgári engedetlenség Székelyföldön. A román elnök elítéli az RMDSZ állásfoglalását. = Népszabadság, ápr. 1./ 1993. április 1.
Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt állította, hogy a prefektusi kinevezéssel kapcsolatban a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások az RMDSZ-szenátorok meg nem jelenése miatt meghiúsultak. Erről a vádról Kozsokár Gábor szenátor elmondta: nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Lajos, Verestóy Attila és ő tárgyalt Hrebenciuckal. Hrebenciuc elmondta, nagy nyomás nehezedik a kormányra a Román Nemzeti Egységpárt részéről. Hrebenciuc szerint a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal kell tárgyalni. Hrebenciuc ígérte, szólni fog Kozsokárnak. Kozsokár várta a hívást, de erre nem került sor. Közben a kormány másnap döntött a prefektusok kinevezéséről, de erről nem értesítették az RMDSZ vezetőit. Hrebenciuc tehát nem mondott igazat. /Szondy Zoltán /Csíkszereda/: Cáfol az RMDSZ szenátora. = Pesti Hírlap, ápr. 1./1993. április 1.
A szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt kilenc alprefektusi tisztséget követel magának Erdélyben. Kolozs megyében már kinevezték Funar jobbkezét, Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyékben. /Magyar Hírlap, ápr. 2./1993. április 1.
A román televízió Pro patria című katonai műsorában meghamisították Tőkés László püspök clevelandi beszédét. Ott ugyanis azt mondta a püspök, hogy polgárháború nem törhet ki, mert ehhez két fél szükséges, a magyarok kiszolgáltatottak, mert fegyverük sincs. A műsorban ezt úgy tálalták, hogy Tőkés László fegyvert kér a magyaroknak. /Népszabadság, ápr. 2./1993. április 1.
Soros György Bukarestben találkozott Iliescu elnökkel és Melescanu külügyminiszterrel. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Soros György kijelentette, örül, hogy alapítványának egyik ösztöndíjasa a Vatra Romaneasca egyik vezetőjének a lánya, mert ez mutatja, mennyire pártatlan. Tőkés Lászlóról kijelentette: "Tőkés Lászlót hősies személynek tartom." "Azt hiszem, hogy túlfűtött nacionalizmus jellemzi." /Cseke Gábor: Sors És Iliescu bukaresti találkozója.= Magyar Nemzet, ápr. 2./ 1993. április 1.
Dr. Csapó József autonómia-tervezetét nyilvánosságra hozta az Erdélyi Napló. A fejezetek: Alkotmányt módosító javaslatok. A romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezése. A magyar nemzeti közösség belső önrendelkezése. A magyar nemzeti közösség kollektív személyi autonómiája. A magyar nemzeti közösség önigazgatási autonómiája. A magyar nemzeti közösség regionális autonómiája. /Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről. Összeállította dr. Csapó József. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./1993. április 1.
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásáról hazatérve Spiroiu védelmi miniszter kijelentette, hogy 1994-től Románia részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. Spiroiu tárgyalt Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./1993. április 2.
Ápr. 2-án Sepsiszentgyörgyön rendezett az RMDSZ tiltakozó nagygyűlést a román prefektusok kinevezése ellen. Mintegy húszezren jöttek el. Nemes Antal városi RMDSZ-elnök, Váncsa Árpád, a magyar ifjúsági szervezet, a kézdivásárhelyi RMDSZ, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége képviselői mondtak beszédet, felszólalt Movila Maria, a Román Embervédő Liga tagja is. Magyari Lajos költő-szenátor hangsúlyozta, gátat kell vetni a kisebbségellenes erők tevékenységének. Az elfogadott nyilatkozat helyszíni tárgyalásra hívta a kormányt. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, ápr. 3./ 1993. április 2.
A román kormány ápr. 2-i nyilatkozatában élesen elítélte a két székely megyében folyó tiltakozásokat és az RMDSZ magatartását. A nyilatkozat megerősíti, hogy a kinevezés a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. Chebeleanu elnöki szóvivő az "intolerancia bizonyítékának" nevezte azt, hogy "egyes RMDSZ-vezetők továbbra is visszautasítják a kormány törvényes lépését". /Népszabadság, ápr. 2./ 1993. április 2.
Az Evenimentul Zilei szerint 1500, a Rompres szerint viszont 10 ezer fős volt a tüntetés Székelyudvarhelyen. Az Evenimentul Zileinek nyilatkozva Adrian Casuneanu, az új prefektus kijelentette, hogy hazafias megnyilatkozásoknak tekinti Adrian Paunescu és Corneliu Vadim Tudor szélsőséges felszólalásait. /Román lapok a prefektusügyről. = Pesti Hírlap, ápr. 3./1993. április 2.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Nagyváradon tartott ülésén /márc. 26-27./ állásfoglalást adott ki, ebben felhívta a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy folytatódik a romániai magyarsággal szembeni diszkriminációs politika. Ennek friss példája Hargita és Kovászna megyék magyar prefektusainak menesztése. Ennek a nacionalista politikának több évtizedes múltja van, amely az idők során Erdély etnikai összetételnek megváltozását eredményezte. A prefektusok leváltása tudatos provokáció, a kormány etnikai feszültségeket gerjeszt. /Állásfoglalás. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 2./1993. április 2.
Az RMDSZ nyilatkozatban állt ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett. A román hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése. "Az e célt követő gyakorlat eszköztárába tartozik az etnikai tisztogatás is." Az SZKT "elítéli ezt a gyakorlatot, kinyilvánítja egyetértését az RMDSZ tiszteletbeli elnökének ilyen értelmű nyilatkozatával." Ugyanakkor felháborító, hogy "politikai állásfoglalás okán koncepciós jellegű perre kerülhessen sor...". Ezt a nyilatkozatot 55 SZKT-képviselő aláírta. Akkor már sokan eltávoztak a nagyváradi gyűlésről, ezért a nyilatkozatot eljuttatják a többi képviselőhöz is. Nyolcvankilenc aláírás esetén ez az SZKT hivatalos nyilatkozata lesz. /Nyilatkozat. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 2./ Megjegyzés: Az SZKT tagjaiból Tőkés László melletti nyilatkozatot aláíró nyolcvanegy fő névsorát közli a bukaresti napilap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./1993. április 2.
Ápr. 2-án Kolozsvárott tartott sajtóértekezletet Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök és dr. Csapó József szenátor. Tőkés László ismételten kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. Nem a román néppel, hanem a jelenlegi hatalom képviselőivel, a rágalmazó, szélsőséges politikusokkal és sajtójukkal áll szemben. A megjelent RMDSZ-politikusok a magyarság hátrányos megkülönböztetésének tényét hangsúlyozták. Felhívták a figyelmet, hogy nemcsak a nemzetiségi sérelmek napirenden tartása csökkenti Románia felvételi esélyeit az Európa Tanácsba. Ott van még a hatalom toleráns viszonyulása a szélsőséges megnyilvánulások iránt. C. V. Tudor diktatúra-követelésétől sem az elnök, sem a kormány nem határolta el magát, továbbá az ügyészség katonai vezetése, a televízió függetlenségének kérdése. A nemzetiségi sérelmeket lehetne orvosolni, de erre nem került sor. Az RMDSZ megjelent képviselői hangsúlyozták: nem vonják vissza az RMDSZ-nyilatkozatokat. /Bartunek István: Az RMDSZ nem vonja vissza nyilatkozatait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./1993. április 2.
Tizenkét romániai egyház és felekezet, köztük a román ortodox és pünkösdista képviselői tárgyaltak Kolozsváron, ápr. 1-2-án megtartott ökumenikus értekezletükön, az egyházak szerepéről az etnikumok közötti békés együttélés előmozdításában. Az előterjesztések közül kiemelkedő volt Tőkés Lászlónak A nemzetiségi megbékélés szolgálatában című előadása. A kiadott közlemény szerint a résztvevők erőfeszítéseket tesznek az etnikai és vallási béke érdekében, elengedhetetlenül szükségesnek tartják az elkobzott, államosított egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Elhatározták egy felekezetközi szervezet megalakítását. - Tőkés László külön javaslatokat tett, de ezek nem kerültek be a záróközleménybe. Szerinte az elfogadott állásfoglalás túlságosan általános. /Országos felekezetközi megbeszélések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., Romániai egyházak a megértésről. = Új Magyarország, ápr. 3./1993. április 2.
Tokay György kifejtette: "Az SZKT-nak kényeges stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia. Azzal, hogy óhajt az erdélyi magyarság politizálni? Szekértáborban, szövetségesek nélkül, egyedül, valamiféle sérelmi politikát folytatva, vagy pedig szövetségesekkel együtt harcolva a demokratizálásért és a nemzetiségi, illetve a magyar jogokért." Az erdélyi magyarságnak "a szövetségi politika az érdeke". Tokay helytelennek tartja az RMDSZ radikális és mérsékelt táborra való osztását. /Tibori Szabó Zoltán: A hatalom provokálja a romániai magyarokat. Tokay György, az RMDSZ frakcióvezetője az újabb feszültségekről. = Népszabadság, ápr. 2./1993. április 2.
Egy kezdeményező bizottság megkezdte a Román Kommunista Párt /RKP/ újraszervezését Szilágy megyében. Március végén újból megjelent Zilahon a Nazuinta, a volt kommunista párt Szilágy megyei hetilapja. Az új kiadvány a régi lap örökségének felvállalója, magát "kényelmetlen időszaki kiadványnak" nevezi. A volt diktátor, Ceausescu képét közli első oldalán. A lap a diktátor haláláért a "munkások bosszújában" reménykedik. /Ceausescu munkalátogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ 1993. április 2.
Csíkszeredában a román líceum /Octavian Goga Líceum/ igazgatója Miron Dusa valóságos kiskirály lett a középiskolában. Első dolga volt minden magyar eltávolítása, még az adminisztratív személyzet köréből is. Többször kijelentette, hogy még a kilincset is kicserélteti, melyeket valaha is bozgor kéz érintett. Nem ismerte el a Hargita megyei tanfelügyelőséget, közvetlenül a minisztériumhoz fordult, nem fogadta el magyar tanfelügyelők ellenőrzését, és mindezt a minisztérium elfogadta. 1991-ben Miron Dusa elnökletével Goga Alapítvány jött létre a megyében "mostoha" sorsra jutott román oktatás támogatására. Nagy összegű adományokat kapott az alapítvány, Miron Dusa igazgató autót vásárolt az alapítvány pénzén és saját kft-t hozott létre. Tübb román tanár fellázadt az igazgató önkény ellen, ezeket elbocsátotta. Ezek a tanárok a minisztériumhoz fordultak. Onnan nagy vizsgáló bizottság érkezett, mindenben az igazgatónak adtak igazat, a tanárokat megfélemlítették. A minisztériumi bizottság ugyanolyan elfogult, igazságtalan volt, mint amikor a tanfelügyelőséget ellenőrizte. A román tanárok végül - egyszerre harminc tanár-? sztrájkba lépett, mind felmondtak. Az iskolában két hétig szünetelt a tanítás. Először a helyi román lap kezdett cikkezni az igazgató intézkedései ellen, majd a nagyobb lapok, végül felfigyelt a tévé is. Erre már lépni kellett: a megyei tanfelügyelőség leváltotta Miron Dusa igazgatót. Azóta másfél hónap eltelt, azonban a minisztérium még mindig nem váltotta le Miron Dusát, ezért új igazgatót sem lehet kinevezni. /Beder Tibor: Üzenet, amely végül is valóra válhat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ 1993. április 3.
A Polgári Szövetség kezdeményezésére Bukarestben kétnapos /ápr. 3-4./ összejövetelt tartottak Demokraták Fóruma elnevezéssel, ahova az ellenzéki pártok mellett meghívták a Nemzeti Megmentési Front és a Román Nemzeti Egységpárt képviselőit is. Románia gazdasági, társadalmi, erkölcsi mélypontra jutott, állapították meg a rendezők, ezért a kivezető utat kell keresni. A józan politikát el kell határolni a szélsőséges nacionalizmustól, demokratizálni kell az intézményeket. /Magyar Hírlap, ápr. 5./