udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 196 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-196 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. június 1.

A magyar alapszerződés egyelőre csak távlati dokumentum, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Szerinte ennek egyik oka a határok sérthetetlenségének elve, amelyet Budapest károsnak tart. /Mag Péter: Chebeleu: Távolban az alapszerződés. = Népszabadság, jún. 1./

1993. június 1.

Petre Roman képviselői mandátumának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet, tájékoztatott a kormány szóvivője, a követeléshez csatlakozott a Nagy-Románia Párt is. Petre Roman állítólag Velencében kijelentette, hogy a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll, ezért akarják bíróság elé állítani. Petre Roman hazugságnak minősítette ezt a vádat. - Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front constantai konvencióján nevet változtatott, miután egyesült a Demokrata Párttal, az új név: Demokrata Párt /rövidítése a régi marad: NMF/. Az új tömörülés középbal beállítottságú, szociáldemokrata irányzatú. /Bogdán Tibor, Bukarest: Viharfelhők Petre Roman feje felett. = Magyar Hírlap, jún. 1./

1993. június 1.

Douglas Hurd brit külügyminiszter jún. 1-jén Bukarestbe, három országot érintő balkáni körútja első állomására érkezett. Tájékozódni kíván a politikai és gazdasági változásokról, találkozik a román vezetőkkel. A román partnerek felvetették a jugoszláv embargó miatti kártérítés kérdését is. /Mit ígérhet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./ Az előző hetekben Melescanu külügyminiszter járt Londonban. /Magyar Nemzet, jún. 1./

1993. június 1.

Tényfeltáró körúton járt Erdélyben a FUEV küldöttsége, tárgyalt az RMDSZ képviselőivel is. /Tényfeltáró úton járt. = Népszava, jún. 1./

1993. június 1.

Az MDF elnökségének egyhangú döntése értelmében a lemondott Für Lajos helyett Lezsák Sándor veszi át az MDF ügyvezető elnökének tisztét, meghatározatlan ideig. Az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött, bizonytalan ideig a hat alelnök látja el felváltva e poszt teendői. Lezsák Sándor elmondta, csalódott, hogy az általa remélt csapatmunka most nem jött létre, mert Csurkáék távol maradtak az elnökségi ülésről. Lezsák szerint Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítani. Hozzátette: Elek Istvánnak és Debreczeni Józsefnek el kell döntenie. Hogy a jövőben hogyan akarnak politizálni. /(őszy-tóth): Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját. = Magyar Nemzet, jún. 1./

1993. június 2.

Az RMDSZ oktatásügyi bizottságának képviselői jún. 2-án Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel, tájékoztatták egymást a román és a magyar oktatási helyzetről. Asztalos Ferenc képviselő, az RMDSZ oktatásügyi bizottságának alelnöke a magyar iskolahálózat kiépítésének tervéről beszélt, az önálló, független iskolarendszer kiépítése a céljuk. /P. Zs.: Jó törvényekkel segíthetünk. = Magyar Hírlap, jún. 3./

1993. június 2.

Douglas Hurd brit külügyminiszter jún. 2-án Bukarestben kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. Hurd a román parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett foglalkozott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ helyzetével is, hangsúlyozva, hogy kormány figyelemmel kíséri az intézmény ellenőrzés alá helyezését. Hurd találkozott Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ vezetőivel is. /Magyar Nemzet, jún. 3./

1993. június 2.

Nemrég letartóztatások voltak Háromszéken, Málnásfaluban és a környező településeken, a történtekről a rendőrség mélyen hallgat. A nyilvánosság segíthet egyedül, nem kell megvárni, hogy "például egy fegyveres összeesküvés mítoszát fabrikálnák az abban érdekeltek." /B. Kovács András: Új fegyverünk: a nyilvánosság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1993. június 2.

AZ EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel jún. 2-án érkezett Romániába, az első napon fogadta Melescanu külügyminiszter, jún. 3-án Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, mint a kisebbségi tanács elnöke. Jelen volt Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke is, aki leszögezte, hogy az RMDSZ csak akkor vesz részt ebben a tanácsban, ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. /Magyar Hírlap, jún. 4./

1993. június 2.

Az elmúlt héten ünnepelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium az iskola négyszáz éves fennállását. Az évforduló alkalmából több könyv jelent meg, köztük Albert Dávid: 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium; Emlékkönyv /Szikszai Annamária főszerkesztésében/; és a nagyobb kitekintésű tanulmánykötet: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete /Kriterion, Bukarest, 1993/. A hét végén szentmise volt a Márton Áron téren. Beszédet mondott Benczi Tibor iskolaigazgató, Kálmán Attila államtitkár a magyar közoktatási minisztérium képviseletében, dr. Szilas László római professzor, a jezsuita rend képviselője, Magyari Lajos költő, szenátor. Kovács Sándor főesperes és dr. Ferenczy Ferenc polgármester. /Oláh István: Időünnep, időutazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1993. június 3.

Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke az Evenimentul Zilei című lapnak adott interjújában egyetértett Tőkés László püspök etnikai tisztogatásra utaló kijelentésével. "Teljes felelősséggel állítom, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik." 1989 decembere után Kolozs megye tanácselnöke volt és akkor még az egyik alpolgármester és a polgármesteri hivatal titkára magyar volt, az állami vállalatoknál vezető beosztásban szintén számos magyar volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalban, illetve vállalatok vezető állásaiban egyetlen magyar sincs, etnikai tisztogatás történt. Buracu nyilatkozata után szervezett kampány indult ellene, névtelen telefonálók halállal fenyegették nemcsak őt, hanem családját is, munkahelyén lefokozták. Romániában az államhatalom nem ítéli el a nacionalizmust. "Funar és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetőségének többi tagja az ország törvényeit egyszerűen semmibe veszi." Olyan ún. kultúremberek, mint Romulus Vulpescu, Petre Turlea, Gavra, Motiu professzor, Iustinian Petrescu professzor és mások konjuktúra lovagokká váltak, hogy megvalósítsák terveiket, "a legaljasabb módszerekhez folyamodnak." "A szélsőséges csoportosulások - és ide elsősorban az RNEP és a Nagy-Románia Párt tartozik, de ide sorolható a Szocialista Munka Pártja és a Nemzeti Megmentési Demokrata Front is - a magyar veszély jelszavával igazolják politikai létüket." /Simon Judit: Szervezett kampány indult ellene. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./

1993. június 3.

Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke válaszolt Chebeleu elnöki szóvivőnek a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő beadványt elutasító levelére, pontról pontra cáfolva az elutasítás indokait. Chebeleu kétségbe vonta, hogy ez a romániai magyarság kérése lenne, valójában több mint 200 000-en aláírták a magyar egyetem igénylését. A parlamenti választásokon több mint egymillióan szavaztak az RMDSZ-re, és az RMDSZ programjában szerepel az egyetem újraindítása. Az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetésével fokozatosan számolták fel a magyar nyelvű oktatást, ugyanígy felszámolták a magyar nyelvű agronómus- és mérnökképzést, visszaszorították az anyanyelvű művészképzést. Balázs több példát hozott fel arra, hogy más államokban is van a kisebbségnek egyeteme. Helyesbíteni kell Chebeleu adatait: nem tanulnak magyarul a jogi fakultáson, nincs magyar nyelvű művészképzés. A Bolyai Egyetem nem jelentene szeparatizmust, nem okozna interetnikus feszültséget. /"Balázs Bolyai" válaszol? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Előzmény: dr. Balázs Sándor levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27, Chebeleu levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12.

1993. június 3.

Kántor Lajos is véleményt mondott az etnikai tisztogatás vitájában, valamiféle középutat keres, elvetette Bíró Béla túlzásait, aki durván leegyszerűsítette Sütő András nemzetszemléletét, és a románsághoz való viszonyát, ugyanakkor azt sem fogadta el, hogy Bíró Béla nemzetáruló. Kántor Lajos szerint Bíró Béla táboron belül van, egyetért vele abban, hogy fel kell hagyni az önsajnálattal, az autonómiák rendszerében kell keresni a megoldást. /Kántor Lajos: Az ördög nem alszik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./ Előzmény: Bíró Béla írása: máj. 12-i jegyzet, Sütő András írása: máj. 27-i jegyzet.

1993. június 3.

A Vatra Romaneasca Kolozs megyei konferenciáján Funar polgármester hangoztatta, azért akarja kilakoltatni a kulturális lapok szerkesztőségeit a városházáról, hogy odaköltöztesse a Vatra megyei székhelyét. Raoul Sorban előadást tartott arról, hogy nem egy magyar klikkel, hanem az egész magyar néppel állnak szemben. Zeno Opris, a Vatra országos elnöke szerint nem lehet béke a magyarokkal, amíg az ország felforgatására törekednek, ezért le kell őket ültetni. /Vatra-konferencia. A pánikkeltés nagymesterei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1993. június 3.

Az RMDSZ-t szeptemberben teljes jogú tagjává választja az EDU /Európai Demokrata Unió/, az európai konzervatív és keresztény pártokat tömörítő szervezet. Az erről szóló döntést jún. 3-án erősíti meg a szervezet oslói ülésén. Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, aki Oslóban az MDF-et képviseli, elmondta, hogy az EDU-ban már 1990-ben felmerült az RMDSZ tagsága, azonban az EDU a korábbi romániai választásokat nem ismerte el szabadnak, ezért vártak a felvétellel. Most azonban az RMDSZ és a Román Nemzeti Keresztény Parasztpárt felvételét határozták el. /J. I. B.: Az RMDSZ az EDU tagja lesz. = Új Magyarország, jún. 3./

1993. június 3.

Az RMDSZ jún. 3-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy kijelölte képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba: Borbély László, Varga Attila képviselők és Bakk Miklós /Temesvár/. /Új Magyarország, jún. 4./

1993. június 3.

C. V. Tudor jún. 3-án Iliescu elnöknek, Ioan Danescu belügyminiszternek és Corneliu Coposu ellenzéki vezetőnek címzett nyílt levelet tett közzé, kilátásba helyezve lemondását szenátori tisztségéből, amennyiben támadója nem bűnhődik meg. - A képviselőház döntést hozott: megtiltotta a képviselők fegyverviselését a parlamentben. /Pesti Hírlap, jún. 4./

1993. június 3.

Balogh Edgár emlékezett az elhunyt Cseres Tiborra, aki egy évvel ezelőtt még meglátogatta őt Kolozsváron és elhozta Vérbosszú Bácskában /Magvető, Budapest, 1991/ című, a borzalmas kegyetlenségeket feltáró könyvét, a szerb partizánok 1944-es megtorlását, többtízezer magyar meggyilkolását. Cseres Tibor Hideg napok címen megírta az előzményt, az 1942-es újvidéki vérengzést. Cseres várta, hogy a szerbek is megírják, hogy mi történt 1944-ben. Ez nem történt meg, hallgatás volt a válasz. Az író erkölcsi jogot szerzett arra, hogy megírja a bácskai magyarok tragédiáját, a szerb partizánok vérengzését. Tőkés László is bátra kiállt és kimondta a magyar kisebbség elleni háromnegyed-százados tisztogatás tényét. A román szélsőségesek és magyar cinkosaik támadják Tőkés László püspököt. /Balogh Edgár: Lehet-e erkölcs a politikában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1993. június 4.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 3-án több miniszterével Kolozsvárra látogatott. Az RMDSZ nevében Eckstein-Kovács Péter ismertette a magyar kisebbség panaszait, felolvasta Funar önkényes, magyarellenes intézkedéseit és a dokumentumot átnyújtotta Vacaroiu kormányfőnek, amelyben kérték Funar polgármester leváltását. Funar erre kijelentette, hogy nem ő, hanem az RMDSZ a viszálykeltő, kifejtette, hogy az etnikai szervezetnek a neve helytelen, mert romániai elmagyarosodott románok szövetségének kellene nevezni. Az RMDSZ képviselői nem kaptak választ a kormányfőtől panaszaikra. /Nits Árpád: A miniszterelnök munkalátogatása Kolozsváron. Mutogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ A Funar által tervezett referendum kapcsán Vacaroiu kijelentette, hogy a konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem kérdésében a kormány hivatott dönteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1993. június 4.

Octavian Buracu nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, jelezve, továbbra is várják az államfő válaszát az Etnikumközi Párbeszéd Társaság által május elején elküldött táviratára, amelyben intézkedéseket kértek Funar polgármesternek a város etnikumai együttélése elleni intézkedéseivel kapcsolatban. /Dr. Octavian Buracu elnök: Felhívás Románia elnökéhez, Ion Iliescu úrhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-196




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék