udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
231
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-231
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. szeptember 1.
Szept. 1-jén 200 kilogrammos bronzharangot szenteltek fel Csíkszereda Szent Ágoston plébániáján. A templom építése egyelőre még nehezen halad, dr. Vass Zoltán és Korodi Ernő nagyváradi harangöntők munkája az Ifjúsági Ház kápolnájában már 15 ezer hívőt hívhat misére. /Harang már van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1996. szeptember 1.
Szept. 1-jén a nagybányai RMDSZ szervezésében rendezték meg a hagyományos koltói Petőfi-ünnepséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./1996. szeptember 2.
Miután a román lapok közölték az alapszerződés szövegét, két budapesti lap hozta a tervezet magyar szövegét. /Magyar Nemzet, Népszabadság, szept. 2./1996. szeptember 2.
A vezető kormánypárt /a Szociális Demokrácia Pártja - más lapok Társadalmi Demokrácia Pártjának fordítják/ szept. 2-án úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait koalíciós partnerével, felbontja a Román Nemzeti Egységpárttal /RNEP/ 1995. januárjában kötött koalíciós megállapodást, hivatkozva az RNEP provokatív viselkedésére, egyben javasolta Vacaroiu miniszterelnöknek, hogy kezdje meg ebből a döntésből eredő intézkedések meghozatalát. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./1996. szeptember 2.
Szept. 2-án az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök elismételte az RMDSZ ismert álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatban, elmondta hogy a pártok vezetőinek és Iliescu elnöknek a találkozóján három álláspont körvonalazódott, a nacionalista pártoké, amelyek elutasítják, a fő kormánypártoké és az ellenzéki pártoké, amelyek elfogadják, valamint az RMDSZ-é, amely fenntartásokkal fogadta az alapszerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1996. szeptember 2.
Százpontos választási programot hirdetett meg Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a Nagyvárad melletti Félixfürdőn tartott elnökválasztási kampányrendezvényén. Funar kiemelten foglalkozott a magyar veszély elhárításával, ígérte, hogy helyreállítja a Székelyföldről elűzött románok jogait, betiltja a románellenes tevékenységet jelentő pártokat. A rádió helyszíni közvetítésben sugározta, ahogyan Funar felolvasta százpontos programját. /Magyar Hírlap, szept. 2./ 1996. szeptember 2.
Az RMDSZ szenátusi csoportja szept. 2-án megtartotta tisztújító közgyűlését, ennek eredménye: Verestóy Attila a frakció elnöke, Szabó Károly az alelnöke, Buchwald Péter a titkára. A frakció ismét Kozsokár Gábort javasolta a szenátus Állandó Bizottsága titkári tisztjébe. Hasonlóképpen tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja is. Változatlan maradt a vezetőség: Vida Gyula frakcióelnök, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt, az Állandó Bizottság titkárává ismét Kónya-Hamar Sándort javasolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1996. szeptember 2.
Iliescu nyilatkozott aug. 31-én: jobb lenne az alapszerződést Budapesten vagy Bukarestben aláírni, nem harmadik helyszínen. /Magyar Nemzet, szept. 2./ 1996. szeptember 2.
A Bocskai Szövetség szept. 5-én este hat órára Budapestre, a Kossuth térre nagygyűlést szervez a magyar-román alapszerződés erőltetése ellen Jajkiáltás az elszakított nemzetekért címmel, jelentette be Balázs István, a szövetség titkára a szept. 2-i sajtótájékoztatón. Az ellenzéki pártok jelezték, hogy képviseltetik magukat a nagygyűlésen. Az RMDSZ vezetése közölte: amennyiben a kormánypártok nem lesznek jelen, ők sem állítanak jelöltet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4., Magyar Nemzet, szept. 3./1996. szeptember 2.
Neményi József Nándor képviselő elfogadta az RMDSZ parlamenti frakciója által javasolt állást: tagja lett a kormánynak nem alárendelt autonóm közigazgatási hatóságnak, a Romániai Versenytanácsnak. Ez a beosztás összeegyeztethetetlen a párttagsággal, ezért Neményi kilép az RMDSZ-ből. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1996. szeptember 2.
Szept. 2-án betöltötte 80. évét Jakó Zsigmond /sz. Biharfélegyháza/ történész. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem történeti-nyelvtudományi karán szerzett képesítést. Doktori disszertációját /Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp., 1940/ a Magyar Tudományos Akadémia Körössy-díjjal tüntette ki. Budapesten, az egyetemen, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1941-ben Kolozsvárra költözött, megszervezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát, 1942-től egyidejűleg tanársegéd az egyetemen, 1945-től 1981-es nyugdíjazásáig a Bolyai Egyetem professzora. 1989 után újraszervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, melynek elnöke lett /1990-1994/, majd tiszteletbeli tagja, 1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja, 1996-tól pedig a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1990 óta a Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke, 1996. márc. 15-én tudományos munkásságáért Széchenyi-díjat kapott. Jakó Zsigmond számos értékes könyv szerzője, ezek között van az erdélyi művelődéstörténet és írásbeliség múltjára, levéltártörténetére vonatkozó kutatásait összefoglaló Írás, könyv, értelmiség /Kriterion, 1976/, melynek román változata Philobiblon transilvan /1977/ címmel jelent meg. Jakó Zsigmond kutatási területe Erdély középkori történelme, leginkább művelt szakterülete a történeti segédtudományok, mindenekelőtt az írásbeliség, az oklevéltan és a paleográfia. Paleográfiai kutatásait Radu Manolescuval együtt adta ki, a hozzácsatolt albummal /Scrierea latina in evul mediu, 1971/ címmel, ezzel megteremtette az alapot a latin paleográfia oktatásához. /Magyar kiadása: A latin írás története, Budapest, 1987/. Jakó Zsigmond bemutatta a kolozsvári könyvtárak középkori latin kódexeit, elkészítette az erdélyi magyar könyvtártörténet vázlatát, foglalkozott iskolatörténettel is, munkatársként részt vett a romániai középkori oklevélanyag közzétételében. Magára vállalta az erdélyi középkor írásos dokumentumainak vizsgálatát, mintegy 35 ezer oklevelet tanulmányozott át és értékelt. Nemzetiségtörténeti munkája: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, I-II., 1990. /Miklós László: Jakó Zsigmond 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Tibori Szabó Zoltán: Hiteles történetírásunk nesztora, Jakó Zsigmond akadémikus, 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület erre az alkalomra emlékkönyvet készített, amelyet szept. 2-án Benkő Samu, az EME elnöke ünnepi beszéd keretében adott át a 80 éves Jakó Zsigmondnak. Az ünnepelt meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést és felidézte életútját, pályájának alakulását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/. Szerkesztette: Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. A hatszáz oldalas kötet tartalmazza Jakó Zsigmond irodalmi munkásságának könyvészetét, továbbá erdélyi és magyarországi történészek tanulmányait, továbbá négy román történész román nyelvű munkáját. 1996. szeptember 3.
Eörsi Mátyás /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hosszan magyarázta, miért jó az alapszerződés szövege, amelyben megállapodtak. Szerinte az ellenzéki kifogások általánosak. Ha "aláírjuk az alapszerződést, hozzájárulunk olyan politikai közeg kialakításához, amely a kisebbségi sorsban élő magyaroknak csak kedvező lehet. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy a romániai magyarság sorsa a román belpolitika függvénye." "A magyar politikának a mérsékelt közvéleményt kell megcéloznia higgadt, kiegyezésre törekvő politikával." Az SZDSZ-es politikus indokolni igyekezett azt, hogy miért így fogadták el az 1201-est, majd sorolta, mennyi jó része van az alapszerződésnek. Az egyházi vagyon kérdésére is talált indoklást: "egyik egyház kárpótlása sincs törvényi szinte megoldva". Az RMDSZ nem támogatja az alapszerződés jelenlegi formáját és az aláírását. Eörsi támadta Tőkés Lászlót: Markó Béla nem akadályozhatta meg, hogy "vezetőtársa ne avatkozzék be sorozatosan a magyarországi belpolitikába és ne ingerelje feleslegesen a román közvéleményt. Mindez sokat ártott az RMDSZ hitelének..." Az RMDSZ-szel most nem lehet közös nevezőre jutni, fejtette ki, mert "egyszerűen nincs rá idő." /!/ /Magyar Hírlap, szept. 3./1996. szeptember 3.
Szept. 3-án lesz a rendkívüli vitanap az Országgyűlésben, az ellenzéki indítványnak megfelelően. A megállapodás szerint hétórás lesz a parlamenti vita, melyet a televízió is közvetít, legalábbis egy részét. Az ellenzéki pártok szerint Markó Bélának, az RMDSZ elnökének fel kellene szólalnia a vitanapon. Erről a házbizottság dönt. Markó Béla kijelentette, hogy csak akkor szólal fel, ha valamennyi parlamenti párt egyöntetűen támogatja. Az MSZP képviselőcsoportja tanácskozásán úgy döntött, hogy ne szólaljon fel. /Magyar Nemzet, szept. 3./1996. szeptember 3.
Az MDF tiltakozott a HTMH tervezett átszervezése, illetve összevonása ellen. /Magyar Nemzet, szept. 3./1996. szeptember 3.
Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés szept. 3-án délután egytől hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. A vita megkezdése előtt a házbizottságban nem született egyhangú megállapodás arról a javaslatról, hogy Markó Béla fölszólalhat-e az ülésen, az ellenzék hiába kérte ezt, a kormánypártok elvetették a javaslatot. Ennek alapján Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Orbán Viktor úgy vélte, hogy Eörsi Mátyás megvilágította mindenki előtt, hogy pártja miként gondolkodik a dokumentumról, amikor azt mondta: olyan alapszerződés nincs, amit az RMDSZ és Bukarest is elfogadhatónak tartana. A Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy az SZDSZ és a kabinet Bukarestét és nem az RMDSZ véleményét fogadta el. - Lezsák Sándor, az MDF vezérszónoka hangoztatta: a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni, hogy nincs többé lelkileg együvétartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek vannak, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. - Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum.- A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. - A törvényhozás végezetül hajnali két óra előtt néhány perccel, 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. /A Romániai Magyar Szó átvette az MTI részletes jelentését a rendkívüli ülésről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./ 1996. szeptember 3.
A szept. 3-i román képviselőházi ülésén több képviselő felszólalt a magyar-román alapszerződés ügyében. Mircea Cretu, az RNEP képviselője kérte Adrian Nastase házelnököt, hogy szerezze meg a magyar országgyűlés szept. 3-i vitájának jegyzőkönyvét és fordításban bocsássa minden román képviselő rendelkezésére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5., Magyar Hírlap, szept. 4./1996. szeptember 3.
Romániai Magyar Szó két folytatásban közölte az alapszerződés aug. 21-22-én egyeztetett szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., 4./ A román lapok már aug. 29-én hozták a szerződés szövegét. 1996. szeptember 3.
Az alapszerződésről fejtette ki véleményét Magyari László Nándor, a "liberális vezető", ahogy a vele interjút készítő Gál Mária nevezi, aki az RMDSZ hierarchia "felső tagozatán" dolgozott három éven át. Nyilvánvaló, hogy nyugati nyomásra gyorsult fel az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folyamata. Kétli, hogy Romániában őszinte a megbékélési szándék, még kevésbé, hogy a kisebbségek helyzetét óhajtja rendezni. Mégis pozitív lépés, mert azt jelenti, hogy Románia nem mond le az európai struktúrákba való beilleszkedésről. Magyari hibáztatja az RMDSZ-t: eltúlozta az alapszerződés lehetőségét. Szerinte "csakis az RMDSZ veszítette el ezt a politikai kártyát és semmi többet!", "a veszteség nem olyan nagy, amilyennek látszik." Megállapította, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetésében "vannak politikai elkötelezettségek, amelyek sem ideológiailag, sem pártszempontból nem egyeztethetők össze a magyar kormányéval." Az RMDSZ közel áll egyes ellenzéki pártokéhoz és távol van a szocialista-szabaddemokrata pártoktól. Az RMDSZ-nek el kell fogadni a helyzetet és nem lehet árulásról beszélni. Magyari elismeri, hogy az 1201-es ajánlással kapcsolatos lábjegyzet a magyar diplomácia engedménye, azt azonban az RMDSZ vezető hibájának tartja hogy az elfogadott alapszerződés szövegét tovább vitatták. "Módosítani kell az RMDSZ-politizálást és -szemléletet." Nem maradhat fenn hosszú ideig kemény ellenzéki pártként. Az adott koalícióban hatalomra juthat és így oldhatja meg problémáit. /Gál Mária: Veszítünk vagy nyerünk? - Magyari Nándor László a román-magyar alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./1996. szeptember 3.
Aurel Novac szállítási miniszter bejelentette, hogy lemond RNEP alelnöki tisztségéről és kilép a pártból, bírálta Funar pártelnököt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./1996. szeptember 3.
A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkaközössége nyílt levéllel fordult a városi tanácshoz, sürgetve a könyvtár részére a megfelelő épület biztosítását. A könyvtár napi forgalma 150-200 olvasó. A könyvtárosok által létrehozott Bibliofil Alapítvány biztosítja az évi állománygyarapodás 2/3-át. Pályázatok útján számítógépekhez jutottak, beléptek az Internet hálózatába. Több mint 40 ezer könyvet és folyóiratot adományozott a könyvtár kisebb könyvtáraknak és a szórványvidéken levő településeknek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 3./