udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
221
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-221
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. október 1.
Emil Constantinescu elnök szept. 29-én utazott Brüsszelbe, szept. 30-án az Európai Unió soros - luxemburgi - elnökével tárgyalt, okt. 1-jén pedig a Nyugat-európai Unió főtitkárával, José Cutileróval találkozik. A román elnök azt kérte Jacques Santertól, hogy az EU ne diszkriminálja a tagjelölt államokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ 1997. október 1.
Szept. 28-ról 29-re virradó éjjel ismeretlen személyek kidöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helységnévtábláját, melynek magyar feliratát előzőleg festékkel bemázolták. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere felhívást intézett Hava Ioan századoshoz, a város rendőrparancsnokához, kérve az elkövetők kézre kerítését. - A táblákat lefestve hagyjuk, hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni. Kiadott nyilatkozatában elítélte a történteket a város négy pártot - RMDSZ, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Nemzeti Liberális Párt, Demokrata Párt - tömörítő Politikai Egyeztető Tanácsa. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1997. október 1.
Az 1974 óta létező, egész Moldvát felölelő Református Missziós Egyházközség történetében jelentős esemény a szept. 23-25-e között lezajlott, első alkalommal megejtett egyházkerületi generális vizitáció. A generális vizitációt 50-80 évenként tartják. Nagy szükség volt a vizsgálatra, nyilatkozta Árus László lelkipásztor, aki hosszabb időre akarja Moldvában szolgálni a református híveket. A generális vizitáció során Karácsonykőn /Piatra Neamt/, Jászvásáron /Iasi/ és Bákóban találkozott Csiha Kálmán püspök és kísérete a hívekkel. Bákóban még mindig rendezetlen a református parókia telkének a helyzete. /Guther M. Ilona: Generális vizitáció a moldvai reformátusoknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. október 1.
Szatmárnémetiben ismeretlenek megrongálták a katolikus temetőt, több márványkeresztet letörtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. október 1.
A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége /KMDSZ/ a román sajtóhoz eljuttatott közleményben tiltakozott a magyar tanulóknak a jogtudományi szakon elkülönített 30 hely körüli hangulatszítás ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1997. október 1.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete szept. 27-én tiltakozó nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel és felháborodással vették tudomásul, hogy szept. 21-én Marosvásárhelyen az ortodox templom felszentelésekor szélsőséges nacionalisták beszédeiben magyarellenes kirohanások hangzottak el. Az RMDSZ tiltakozik a Teleki Téka nevének önkényes megváltoztatása és a kétnyelvű helynévtáblák befestése ellen. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./1997. október 1.
Az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két alapvető dokumentumnak a szövegét, azaz az alapszabályzat módosítását és programtervezetét a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Székelyudvarhelyen tartott ülésén kellett volna véglegesíteni, azonban ezt nem tudták megtenni időhiány miatt. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy erre a véglegesítésre csak az SZKT illetékes, tehát a kongresszus előkészítése nem megfelelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./1997. október 1.
1994-ben született meg a Magnificat című lap Kolozsváron, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány negyedévenként megjelenő lapja. Kolozsváron 1906-ban alapította meg a híres hitszónok és író, Trefán Leonárd atya a kolostorban a Szent Bonaventúra Nyomdát, amelyet a kommunista rendszer szüntetett meg. A Magnificat új száma szeptemberben látott napvilágot, nemcsak a rendről szól, hanem a magyar történelemmel kapcsolatos írások is helyet kaptak benne. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1997. október 1.
Az 1992-es népszámlálást aránylag megbízhatónak tartják, ennek alapján készítette el Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének munkatársa ennek alapján elkészítette Erdély etnikai térképét. A kiadványt a hozzá tartozó tanulmánnyal együtt nemrég bemutatta a Professzorok Házában. A háromnyelvű /magyar-román-angol/ mappa mintegy 5200 erdélyi település etnikai összetételét ábrázolja kördiagramok segítéségével, emellett a 13 legnagyobb város népcsoportarányainak változását is bemutatja. - A közeljövőben még vita tárgyát képezheti az, hogy az 1992-es adatokon alapuló térkép mennyire tekinthető megbízhatónak. /Erdély etnikai arculata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ A kiadvány címe: Erdély etnikai térképe, 1992. A hátsó oldalán látható Erdély etnikai térképe 1495-ből, 1910-ből és 1992-ből, továbbá itt kapott helyet Kocsis Károly tanulmánya: Erdély változó etnikai arculata.1997. október 1.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa szept. 19-i ülésén megállapította, hogy teljes mértékben síkraszáll a jogtalanul elkobzott egyházi vagyonok "restitutio in integnum" elv alapján történő visszaszolgáltatásáért és követeli a vallásfelekezeti diszkrimináció minden fajtájának maradéktalan kiküszöböléséért. Szolidaritást vállal a nagyváradi görög katolikus hívekkel, akik tüntetnek elvett templomaik visszaadásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. október 1.
Szovátán a Bernády György Közművelődési Egylet szept. 30-án tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották elnöknek Mester Zoltánt, Tófalvi Zoltán pedig megerősítették tiszteletbeli elnöki címében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./1997. október 2.
Az okt. 3-án kezdődő RMDSZ-kongresszuson 473 szavazati joggal rendelkező küldött vesz részt, ehhez jönnek a meghívottak és a sajtó képviselői, összesen mintegy nyolcszázan lesznek jelen. Ennyi ember fogadására nem volt más hely Marosvásárhelyen, mint a sportcsarnok, tájékoztatott Bulyovszky Lóránd. /Népújság (Marosvásárhely), ok. 2./1997. október 2.
Az RMDSZ V. Kongresszusa Marosvásárhelyen, a Sportcsarnokban okt. 3-án reggel 9 órakor kezdődik. A kongresszus napirendje szerint az első napon a küldöttek meghallgatják Markó Béla szövetségi elnök beszámolóját, továbbá az ügyvezető elnök, a tiszteletbeli elnök, a SZET, az SZKT és az OÖT elnökének beszámolóit, valamint a szenátusi és képviselőházi frakciók elnökeinek beszámolóit. A délutáni ülésen a Szövetségi Etikai Bizottság, a Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Ellenőrző Bizottság jelentései hangzanak el, majd a küldöttek megvitatják és elfogadják az Alapszabályzat módosításait. A második napon, szombaton, okt. 4-én kerül sor az RMDSZ Programjának vitájára és elfogadására, továbbá a kongresszus többi dokumentumának elfogadására. - A kongresszuson 473 küldött, több mint 100 meghívott és ugyancsak több mint 100 újságíró vesz részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 1125. sz./1997. október 2.
Okt. 2-án újra befestették Marosvásárhelyen a kétnyelvű helynévtáblákat. A helynévtáblát őrző két rendőr jelentette: nem tudták megakadályozni, hogy mintegy ötven személy körbevegye a táblát és bemázolja a kétnyelvű tábla magyar feliratát. Mindez az RMDSZ-kongresszus előestéjén történt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./1997. október 2.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke attól tart, hogy a kongresszus a pártkoalíció apológiájára összpontosít, és egyfajta önigazolást eredményez. Azt várja, hogy tárgyilagosan számba veszik, mit sikerült elérni és mit nem sikerült. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ 1997. október 2.
Az RMDSZ-nek - súlyánál fogva - szava lehetne a nemzetközi politikai életben, azonban alig hallatszik a szervezet szava. Gazda József szerint az az oka, hogy "vert helyzetből politizálunk! Szinte még ki sem merünk mondani olyan jogos követeléseket, melyek a nemzetközi dokumentumokban mint már elért, elfogadott, megszavazott, szabványosított..." és Románia is aláírta. Ez a felfogás nem helyes. "Merjünk kezdeményezni, merjünk akár új eszméket megfogalmazni, harcra kelni érettük." – mondta. /Gazda József: Legyen nemzetközi politikai tényező az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./1997. október 2.
Pillich László is megírta, mit vár az RMDSZ kongresszusától. Elolvasta az előzetes vélekedéseket, de szegényesnek ítéli meg a "menüt". Csak ennyien voltak, akik véleményt nyilvánítottak? Lassan nem veszik észre, hogy a szakadás veszélyével riogatók végzik az RMDSZ-ben a "folyamatos tisztogatást". Közben új magyar oligarchia körvonalazódik. Pillich azt sem ért, miért volt szükségszerű, hogy az 1989 decemberében a magyar szellemi élet akkori leghitelesebb képviselőiből alakult Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsra rátelepedjen a népiszövetségi, frontbarát bukaresti RMDSZ-kezdemény? Pillich rámutatott arra, hogy az RMDSZ-nek két szándéknyilatkozata van. Az egyiket a küldöttgyűlés jóváhagyásával Horváth Andor, Kántor Lajos és Pillich László rendezte sajtó alá, a Szabadság közölte. A másik, "elnökileg átdolgozott pedig néhány nap múlva" jelent meg a Romániai Magyar Szóban. Érdemes összehasonlítani a két szöveget. Pillich megállapította, hogy nagy kárt okozott hét év alatt a "totális szerkezetben gondolkodás", ehhez jött a Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely közötti "hegemónia"-küzdelem. - Pillich emlékezetett arra, hogy a közösség vállára emelte Frunda Györgyöt /nem írta ki a nevét/, aki az első szabad választások idején "az RMDSZ ellenében létrehozott. diverziós Független Magyar Párt képviselőjelöltjeként" indult. - Az RMDSZ-nek egyetlen esélye az lehet, ha elfogadja a növekvő polgári kontrollt. A létező civil intézményi rendszer hitelessé vált személyiségeinek kell összefogni, hogy az RMDSZ-szel szembeni elvárások rendszerét kidolgozzák. /Pillich László: Mit várok önmagunktól? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./1997. október 2.
A Ziua című lap feljelentésében megállapította, hogy a Szabadság napilapnak kétnyelvű cégtáblája van. A kolozsvári polgármesteri hivatal ezért azonnal 20 millió lej büntetést rótt ki a szerkesztőségre. Erről a döntéséről értesítette a román nyelvű lapokat, illetve rádiókat, egyedül a Szabadság szerkesztőségének nem küldött értesítést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ 1997. október 2.
Okt. 2-án ünnepélyes keretek között megnyílt Gyergyószentmiklóson az új főiskola, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem idegenforgalmi-földrajz profilú kihelyezett tagozata. Megjelent Andrei Marga rektor, aki elmondta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 18 egyetemi kar és 10 kollégium működik, összesen 22 500 hallgatóval. A gyergyószentmiklósi főiskolával gyarapodnak az egyetem értékei. Dr. Pándi Gábor, a gyergyószentmiklósi tagozat igazgatója elmondta, hogy 30 magyar és 15 román tagozatos tanulóval kezdik meg az új tanévet. A beszédek két nyelven, magyarul és románul hangzottak el, az új főiskola kétnyelvűségének megfelelően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./1997. október 2.
Bura László, a nyelvtudományok doktora ismert erdélyi nyelvész fiatalon részt vett a moldvai csángó nyelvjárás kutatásában, ennek eredmény e csak 1991-ben jelenhetett meg: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza. Gyűjtésének eredménye a Szatmári népballadák /Kriterion, 1978/ és a Szatmári szólások és közmondások /1978/. Szakterülete a szakszókincs kutatása volt, így született meg A szatmári fafeldolgozó mesterségek szakszókincse, foglalkozott a névtannal is. Két évtizeden át írta nyelvművelő cikkeit a Szatmári Friss Újságban, a temesvári Szabad Szóban, az Ifjúmunkásban, ezekből válogatta az Élő Nyelvünk /1982/ anyagát. Művelődéstörténeti munkái: A szatmári református kollégium diákjai /1610-1852/, ezt már kéziratban betiltották a kommunista diktatúra idején, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki 1994-ben. Újabban egyháztörténeti munkák is kerültek ki a keze alól. Reizer Pál szatmári püspök felkérésére megírta A Szatmári Római Katolikus Püspökség című tanulmányt, majd a börtönben meghalt püspök életrajzát /Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Agape, Újvidék, 1991)/ és a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje alapításának 150. évfordulója alkalmából a rend történetét /Krisztussal élve a világ felre fordulva. A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek 1842-1992 (Kolozsvár, 1992)/. Most készült el Pázmány katolikus kollégiuma és utódiskolái című újabb munkájának kézirata. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./