udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 179 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-179 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. március 10.

Az új román kormány teljesíteni akarja a programjában leírtakat. Az első lépéseket már megtették, így például anyanyelvükön felvételizhetnek a tanulók szakiskolákban és gimnáziumokban, akkor is, ha tanulmányaikat román nyelven folytatják, jelentette ki Virgil Petrescu oktatási miniszter Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján. A Bolyai Egyetem létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása az egyetemen, de ehhez szükség van a kolozsvári egyetem beleegyezésére is. Magyar Bálint arról adott tájékoztatót, hogy júniusban Bukarestben aláírják a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezményt. Előrelépés az egyetem ügyében, mondta, hogy miközben jelenleg csak magyar csoportok vannak, a későbbiekben magyar tagozat alakulna a tanárképzés, illetve a magyar kultúrához és művészetekhez kapcsolódó szakok esetében. Azt is meg kell beszélni, hogy mikor indulhatnak magyar nyelvű kurzusok más romániai egyetemeken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1997. március 10.

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ rektora nyilatkozata szerint tagadhatatlan a nemzeti kisebbségek joga az önálló anyanyelvi felsőoktatáshoz. Megjegyezte, hogy az egyetem különválásáról senkinek sem kérték ki a véleményét az egyetemen. Szerinte a véleménycsere-hiány egyik következménye a terminológiai zavar is, ahogy a különválás megvalósítását felvázolták. Szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára és úgy értékeli, hogy a magyar nemzeti közösség igényei az anyanyelvi felsőfokú oktatást illetően teljes mértékben kielégíthetőek az európai normáktól való eltérés, a románok és magyarok újabb ellentéte nélkül. "A szükséges feltétel most az a valóban reformáló, kompetens minisztériumi politika, amelynek célja az összeegyeztetés" ? állapította meg Andrei Marga. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

1997. március 10.

Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Õ is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./

1997. március 11.

A szenátus márc. 13-i ülésén, napirend előtti felszólalásában Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor méltatta a magyarság egyetemes ünnepe, március 15. jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a múlt századi "népek tavaszának" magyar, román, német, francia forradalmárai egyaránt a polgári szabadságjogok, a demokratikus államrend eszméiért szálltak síkra. Reánk, mai utódokra hárul a feladat, hogy valóra váltsuk Európa népeinek egymásra találását, egyetlen nagy családba történő betagolódását, a román-magyar történelmi megbékélést ? mondotta, és hozzátette: 1997 tavasza mindannyiunk számára a demokrácia és a közös jövőbe vetett bizalom évszaka. Ugyanezen az ülésen tárgyalta a felsőház az igazságügyi miniszter indítványát Corneliu Vadim Tudor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Hosszas és ellentmondásos ügyrendi vita eredményeként érdemi tárgyalásra nem is került sor. A kormánykoalíciós pártok szenátorai egyöntetűen azt javasolták, hogy mivel a múlt törvényhozási ciklus folyamán a Szenátus kétharmados szavazattöbbséggel már a mentelmi jog felfüggesztése mellett voksolt ugyanebben a bíróság által időközben le nem tárgyalt ügyben, a T. Ház ezúttal csupán e határozatnak az érvényességéről vagy érvénytelenségéről döntsön, éspedig a házszabálynak megfelelően immár egyszerű szavazattöbbséggel. Az SZDRP, az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai tiltakozásul kivonultak a teremből, távollétükben a Szenátus 74 szavazattal, 3 ellenszavazat mellett jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C.V.Tudor mentelmi jogának a folyamatos felfüggesztését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 986. sz./ Corneliu Vadim Tudor szónoklatában rágalmazott mindenkit, még Iliescu volt elnököt is "hazaárulónak", "eloroszosodott cigánynak" nevezett, a legélesebben az RMDSZ-t, a kisebbségeket, a magyarokat és a zsidókat támadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1997. március 11.

A Képviselőház szerdán, március 12-én szakbizottságokban folytatta munkálatait.A külügyi bizottság tagjai a romániai látogatáson Bukarestben tartózkodó holland parlamenti küldöttség tagjaival találkoztak. A vendégeket dr. Kelemen Attila Maros megyei képviselő üdvözölte. A holland delegáció vezetője, Enrico Hessing kifejtette, országa érdekelt abban, hogy Romániának ne legyen feszült viszonya egyetlen szomszédjával sem, és pozitívumként említette Románia jó kapcsolatait Magyarországgal, valamint azt, hogy a magyar kisebbség részt vesz a román kormányban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 986. sz./

1997. március 11.

Márc. 13-án, csütörtökön két román kollégája mellett Béres András tanügyi államtitkár is részt vett a tárca soros sajtóértekezletén az Oktatásügyi Minisztérium épületében. A sajtóértekezleten számos kérdés a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel kapcsolatos tervekre, az önálló magyar egyetem újraindítására vonatkozott. Béres András válaszaiból kirajzolódott a koalíciós kormány programjába foglalt célkitűzések megvalósításának igénye a kisebbségi oktatás valamennyi szintjének vonatkozásában. Béres András elmondta, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása két szakaszban történik, az első szakaszban a Babes-Bolyai Egyetem keretein belül létrehozzák a román tagozat mellett a magyar tagozatot is, majd egy második szakaszban sor kerül az önálló magyar tannyelvű egyetem újraindítására. Kiemelte, hogy a törvényhozás elé kerülő új jogszabályok és törvénymódosítások között szerepel a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó tiltó rendelkezéseinek törlése. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1997. március 11.

Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Ő is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./

1997. március 11.

Vánky Szabolcs, Székelyudvarhelyen született svéd állampolgártól a határon Munteanu Valentin határőrtiszt 57 márka vízumdíjat kért. Vánky Szabolcs ismeri a jogszabályt, elmondta: ő Romániában született, nem vízumköteles. A határőr felvilágosította: csak a román származásúakra érvényes a vízummentesség. Ez etnikai diszkrimináció, Vánky kijelentette, hogy ezt az eljárást közölni fogja az európai fórumokkal. /Komoróczy György: Ha magyar vagy, fizetned kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1997. március 11.

Sok írás jelent meg a magyar egyetem kérdésével kapcsolatban. Sok esetben az egyetemi szellemtől idegen, rosszindulatú eszemefuttatások is napvilágot láttak, így például Magyari Nándor László /Szabadság, febr. 27./ vagy Cs. Gyimesi Éva /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ írása, állapította meg Ajtay Ferenc. Kiállt a külön magyar nyelvű egyetem szükségessége mellett, mivel a közös oktatási intézményekben a magyar tagozatokat különböző okok miatt előbb vagy utóbb megszűnnek, beolvadnak. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetemen is vannak olyan szélsőséges román tanárok, akik a kellő pillanatot várják, hogy megszüntessék a magyar nyelvű oktatást, elég Matei Basarabra, a jogi kar dékánjára emlékeztetni, aki az évnyitón megakadályozta a magyar nyelvű üdvöző szavak elmondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1997. március 12.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke értesítette Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, hogy a kormány márc. 10-i ülésén érvénytelenítette az előző kormány döntését, amelyben a görög katolikus egyháznak adományozta a csereháti iskola épületét. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

1997. március 12.

Idén az országos márc. 15-i főrendezvény Székelyudvarhelyen lesz, az ünnepségről a Duna Televízió közvetítést ad. A tervek szerint délben térzenét adnak a fúvószenekarok, majd elindul a lovasfelvonulás a főtér, a Márton Áron tér felé. A Himnusz után beszédet mond Szász Jenő polgármester, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Verestóy Attila szenátor, Antal István parlamenti képviselő, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese. Csíkszeredában Bíró Albin, az RMDSZ Csíki szervezetének elnöke, Sántha Pál Vilmos, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és dr. Csedő István mond beszédet. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

1997. március 12.

A Victor Ciorbea miniszterelnököt budapesti útjára elkísérő delegáció tagja volt Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter is, aki rövid interjút adott az Új Magyarországnak. A Bolyai Egyetem kérdéséről is nyilatkozott: "Ami a Bolyai Egyetem újraindítását illeti, ez egy folyamat, amely már beindult és amelynek több lépcsője van. Részünkről teljes nyitottság mutatkozik ebben a kérdésben, de arról még korai beszélni, hogy a közeljövőben, vagy csak egy bizonyos idő eltelte után kerül sor az újraindításra." /Új Magyarország, márc. 13./

1997. március 12.

A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki /febr. 26-án/ a Bolyai Tudományegyetem kérdésében. Az aláírók között van dr. Csőgör Lajos, Bolyai Tudományegyetem első rektora, dr. Incze Miklós, az egyetem volt tanára, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke és Faragó József, az MTA tiszteletbeli tagja. Az állásfoglalásban visszatekintettek az egyetem megalakulásának körülményeire, emlékeztettek az önálló egyetemnek a román egyetembe történt beolvasztására. Károsnak és szűk csoportérdeket kifejezőnek tartják azon magyar értelmiségi körök álláspontját, akik kétségbe vonják az önálló magyar egyetem létjogosultságát. Felkérik a magyar kormánytényezőket, hogy támogassák az RMDSZ, a romániai magyar társadalom jogos igényét, az önálló magyar egyetem helyreállítását. A demokrácia útjára lépett román kormányzat sem térhet ki az elől, hogy a kommunista diktatúra által elkövetett jogfosztásokat helyrehozza. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1997. március 12.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban az államelnökség kiadott nyilatkozata szerint Constantinescu elnök eszmecserét folytatott a miniszterelnökkel és a kormánykoalíció főbb pártjai vezetőivel, az alábbi következtetésre jutottak: a magyar kisebbség azon törekvése, hogy minden oktatási szinten anyanyelvű oktatásban részesüljön jogos, és megegyezik a román nép akaratával és a Románia által vállalt kötelezettségekkel. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban a román tagozat mellett működő magyar tagozat fejlesztése természetes és jogos megoldás. A román államfő természetesnek és hasznosnak minősíti, hogy a román és magyar tanárokat illetve diákokat az egység és ne a széthúzás jellemezze. Együttműködésük az egyetemi szenátus keretében üdvös, a könyvtárak, laboratóriumok közös használata hasznos. Évtizedek tapasztalata bizonyítja ezt. Constantinescu úgy értékeli, hogy ezt a tapasztalatot nem lehet megkérdőjelezi az oktatási intézmény vezetőségének megkérdezése nélkül. Constantinescu javaslatot tesz egy találkozóra a tanárok és diákok képviselőivel, melyben megvitassák az egyetem fejlesztésének kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Az Evenimentul Zilei az állásfoglalást Az elnök nem támogatja az egyetem széttagolását címmel közli. Az állásfoglalást ismerteti a Szabadság is, Constantinescu elnök természetesnek tekinti a magyar tagozat létesítését a BBTE-n címmel.

1997. március 12.

Márc. 13-án új vezetőséget választott Gyergyószentmiklóson a területi RMDSZ-szervezet: ügyvezető elnök Kontesveller József, gazdasági alelnök Borsos Géza, ifjúsági alelnök Laczkó Szentmiklósi Endre, kulturális alelnök Szabó Kálmán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1997. március 12.

A bukaresti reformátusok Koós Ferenc Köre hét éve alakult Z. Albu Zoltán lelkész kezdeményezésére, aki azóta is vezetője, lelke a tekintélyes értelmiségi műhelynek. A minden hónap első péntekjén összegyűlő tagság vallástól függetlenül mindenkit szeretettel fogad. Legutóbb Barabás Istvánt, az A Hét munkatársát hívták meg. Barabás István a gazdag hagyományú történelemhamisításról beszélt, a mai s ható sovén uszításról. Minderre a magyar értelmiség a "kölcsönös megismerés" utópiájával válaszolt. 1989 óta nem telik el nap, hogy a román sajtóban ne jelenne meg magyargyalázó eszmefuttatás, miközben a romániai magyar médiában egyetlen mondat sem hangzott el, amely sértené a román nemzeti önérzetet. Barabás István követendő példának említette a Hargita Népét: rendszeresen közöl helytörténeti ismereteket, bemutatja a tájak nagy szülötteit. Különösen fontos a Hargita Népének az a kezdeményezése, hogy összegyűjtötte a hadifoglyok emlékezéseit, újabban a kulákokat szólaltatja meg. /Balogh Lenke: Megdicsértek Bukarestben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

1997. március 12.

Márc. 14-én Borbély László államtitkár az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Jonathan Rickertet, az amerikai külügyminisztérium kelet-európai ügyekért felelős igazgatóját. Az amerikai diplomata nagyra értékelte a romániai változásokat, az RMDSZ részvételét a kormánykoalícióban, s mint fogalmazott, reméli, hogy nemcsak a kisebbség fog felelősen viszonyulni az ország gondjaihoz, hanem a többség is érzékenyebb lesz a kisebbség problémáira. Borbély László ismertette az amerikai vendéggel a jelenlegi romániai gazdasági és szociális helyzetet, valamint a törvényhozás és a kormány törekvéseit a tényleges és gyors reform megvalósítása érdekében. Borbély László tájékoztatta a vendéget a Bolyai Egyetem körül kialakult vitákról és szólt az egyházi vagyonok visszaadásának szükségességéről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz./

1997. március 12.

Köztudott, hogy az RMDSZ kezdettől megkülönböztetett figyelemmel kezelte, napirenden tartotta a magyar nyelvű oktatás megvalósulásának kérdését, az "óvodától az egyetemig", olvasható dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár cikkében. Ma, amikor lépni lehetne, akkor egyes, magukat vezető szellemi elitnek tekintők körében páni félelem lett úrrá, tiltakoznak az önálló magyar egyetem visszaállítása miatt. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót" jelent. Az önálló egyetem feladásának gondolata - úgy tűnik - az "anyaországból" jött, a sípot Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese adta /valószínűleg nem saját fejéből/ az "erdélyi négyek" szájába az Ellenségkép nélkül című cikkével /Magyar Hírlap, jan. 25., kolozsvári Szabadság, febr. 3./. Ebben szerepel: "Autonómiát, önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan... Nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak? ...A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek." Ezek a követelőzők megosztják a kisebbségi közösséget. Mennyire ismeri Törzsök Erika a romániai valóságot, különös tekintettel a magyar felsőoktatás helyzetére? - tette fel a kérdést a cikkíró, majd adatokat sorolt fel a marosvásárhelyi "önálló" magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatás helyzetéről. A magyar hallgatók száma emelkedő tendenciát mutat, arányuk megközelíti a 40 %-ot, azonban az oktatói kar részaránya meredeken zuhan: 1989-ben az általános orvosi karon 46 %, 1993-ban 31 %, 1997-ben 29 %, a gyógyszerészeti karon 1989-ben 60 %, 1997-ben 40 % a magyar oktatók aránya. Lefejezéssel egyenértékű volt a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok tevékenységének felfüggesztése: 1991. okt. 1-jei hatállyal egyszerre 12 magyar professzort küldtek nyugdíjba. Utánpótlásukról nem gondoskodtak. Egyes tanszékekről hiányoznak a magyar oktatók. Magyarországi vendégelőadók a magyar tagozaton kizárólag csak valamelyik világnyelven adhatnak elő, a magyar nyelvet nem használhatják, az egyetemi vezetőség határozata értelmében. Az egyetemi demokráciára jellemző, hogy a magyar diákok az egyetem épületében nem tarthatják meg tudományos szakköri üléseiket. A magyarországi testvéregyetemek által felajánlott együttműködést eddig az egyetem vezetősége egyszer sem engedélyezte. Az adminisztratív, műszaki személyzet körében hét évvel ezelőtt a magyarok aránya 60-70 %-os volt, jelenleg 5 %. Az adatok mutatják, hogy még mindig folyik a magyar felsőoktatás elsorvasztása. "Ezért nem fogadhatjuk el az ?anyaország? üzenetét". /Dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár (Marosvásárhely): Polihisztori érzelgősség vagy a tények ismerete? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14., újraközölte - kisebb eltéréssel, azt például kimaradt, hogy az önálló egyetem gondolata az anyaországból jött: Magyar Hírlap, márc. 19./

1997. március 13.

Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./

1997. március 12.

Dr. Mincea Muthu professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora ellenzi az önálló magyar egyetem létrehozását, amennyiben az létrejönne, a prorektor lemond tisztségéről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-179




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék