udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
204
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-204
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. június 1.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága úgy döntött, megszünteti a Romániával szemben mindeddig alkalmazott monitorizálást. A lapok szerint erre már a parlamenti közgyűlés áprilisi ülésszakán sor kerülhetett volna, akkor viszont az Amnesty International romániai emberi jogsértésekre vonatkozó, erősen kritikus jelentése miatt halasztottak. A jogi bizottság múlt heti párizsi ülésén Adrian Nastase, az SZDRP, valamint Frunda György, az RMDSZ szenátora egyaránt a monitorizálás ellen foglaltak állást, bár Frunda utalt arra is, hogy a romániai magyar kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási, valamint helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. A jogi bizottság nyilatkozatot fogadott el, amely megerősíti, hogy megszűnik a Románia külön figyelemmel követése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./1998. június 1.
A kolozsvári székhelyű magyar egyetem létrehozását szorgalmazó RMDSZ-kezdeményezést szinte egyöntetűen elutasították a kormánykoalíció politikusai. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén meglepetésének adott hangot a javaslat miatt. A pártelnök szerint a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ lemondott erről a gondolatról. Diaconescu kompromisszumos megoldást javasolt: Brassóban legyen magyar-német egyetem. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke cáfolta a parasztpárti politikus ama értelmezését, hogy az RMDSZ lemondott a kolozsvári magyar egyetem gondolatáról. Markó emlékeztetett arra, hogy maga Emil Constantinescu államfő is egyetértett az önálló magyar egyetem létrehozásával. A Demokrata Párt ellenzi az önálló magyar egyetemet, a multikulturális egyetemet javasolja. Pruteanu szintén a multikulturális egyetem mellett szállt síkra. /Koalíciós "NEM" az RMDSZ-javaslatra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./1998. június 2.
Jún. 2-án a Szövetség bukaresti székházában tartotta meg az RMDSZ-vezetés szokásos heti tanácskozását az RMDSZ minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson jelen volt a szövetségi elnök, a két parlamenti frakció vezetői és vezetőségének tagjai, szenátorok és képviselők. Markó Béla a tanácskozás bevezetőjében helyzetelemző tájékoztatót tartott az elmúlt hét fontosabb politikai történéseiről, a koalíciós egyeztetésekről, kitért a koalícióban tapasztalható újabb feszültségekre, a nagy állami monopóliumok átszervezésével kapcsolatos fejleményekre, és beszámolt a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa bővített üléséről, amelyen civiltársadalmi szervezetek képviselői, egyházi elöljárók és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képviselői is részt vettek. Ezzel összefüggésben Markó Béla ismertette a koalíciós pártok vezetőinek reagálását az RMDSZ parlamenti csoportja által beterjesztendő, az önálló magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban. A beszámolót követő vita során megfogalmazódott az az igény, hogy sokkal hatékonyabban, érvekkel alátámasztva meg kell magyarázni koalíciós partnereinknek, a román közvéleménynek, a sajtónak, miért igényli a romániai magyarság az önálló magyar egyetemet. A vitában ugyancsak központi helyet kapott az RMDSZ koalíciós szerepének taglalása, különös tekintettel a két sürgősségi kormányrendelet helyzetére, a koalíciós kormányprogram kisebbségi vonatkozású tételeinek valóra váltásában tapasztalható halasztgatásra, bizonytalanságra. Ugyanakkor többen szóvá tették az ország gazdasági helyzetének romlását, aminek okát a reformintézkedések körüli határozatlanságban, a privatizáció lassú ütemében, a bürokratikus ügyintézésben állapították meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3. - 1277. sz./1998. június 2.
Garda Dezső képviselő már februárban indítványt nyújtott be a tanügyi bizottságban, amelyben javasolta a sürgősségi kormányrendelethez való visszatérést. Jún. 2-án a parlamenti tanügyi bizottságban Asztalos Ferenccel több órás vitában próbáltak amellett érvelni, hogy a történelem és földrajz helyett az általános műveltségi kérdések szerepeljenek a képességvizsgán. Azonban a szavazásnál egyedül maradtak, a Demokrata Párt képviselői is ellenük szavaztak, a parasztpárti tartózkodott. Koalíciós társaink "rendszeresen ellenünk szavaznak" - állapította meg Garda Dezső. /Gál Éva Emese: Ellenünk szavaztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./1998. június 2.
Mire lehet számítani az egyetem ügyében, tette fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa Kötő József tanügyi államtitkárnak. Az államtitkár elmondta, hogy a kormányprogramban szerepel a 36-os kormányrendelet parlamenti elfogadása máj. 31-ig. Ez a határidő lejárt, de Kötő arra hivatkozott, hogy ezt megbeszélte Radu Vasile miniszterelnökkel, még beiktatása, ugyanis igény van arra, hogy ősztől beinduljon a kéttagozatos rendszer. Nem csak Kolozsváron, hanem önálló magyar tagozatokat hoznak létre hat egyetemen: Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a kolozsvári Zeneakadémián, a képzőművészetin, Marosvásárhelyen pedig az orvosin és gyógyszerészetin, a Petru Maior Műszaki Egyetemen, valamint a színiakadémián. A multikulturalitás nem megoldás, "nekünk törvény által szavatolt jogok kellenek." hangsúlyozta. Amint megszületik a törvény, "benyújtjuk az önálló magyar egyetem megalapítására vonatkozó tervezetünket." /Zsehránszky István: Nem mentünk el a falig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./1998. június 2.
A csereháti perben a bíróság döntése szerint a székelyudvarhelyi önkormányzatnak 482.114.092 lej bélyegilletéket kell fizetnie. Eckstein-Kovács Péter szenátor /Székelyudvarhely önkormányzatának ügyvédje/ kifejtette, hogy meg kell kérdőjelezni ennek az összegnek a jogosságát, ezért azt ajánlotta, hogy az összegnek csak két százalékát. 9642.000 lejt fizessék be. A tanácsülésen elfogadták a városatyák ezt a javaslatot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./1998. június 2.
Máj. 28-án Székelyudvarhelyen ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ választmánya. Márciusban Benedek Árpád Csaba mérnököt hat hónapos próbaidőre kinevezték az udvarhelyszéki szervezet ügyvezető elnökévé. Feladata a községi, falusi szervezetekkel való kapcsolattartás. Benedek most beszámolt a vidéklátogatás során szerzett tapasztalatairól. A községek fő gondja az infrastruktúra hiánya, az utak nagy része járhatatlan. A községek többségében akadozva vagy egyáltalán nem működik a helyi RMDSZ. Sok helyen nincs, aki elvállalná a szervezést, emellett a 119 település közül mindössze 11 fizetett tagsági díjat a széki szervezet pénztárába. /Jakab Árpád: Ülésezett a Széki RMDSZ választmánya. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./1998. június 2.
A Sergiu Cunescu vezette Román Szociáldemokrata Párt kinyilvánította azt a szándékát, hogy továbblépjen a megkötött parlamenti együttműködési megállapodásnál és egyesüljön a Teodor Melescanu vezette, Ion Iliescu pártjából kivált formációval, a Szövetség Romániával nevű párttal. A Román Szociáldemokrata Párt egyben a kormánypárti Demokrata Párt szövetségese is. /Szakadárok gyűjtőpártja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./1998. június 2.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ platformja üdvözölte a magyarországi parlamenti választások győzteseit a romániai magyar közösség érdekében vívott hatékony segítségükért. /Üdvözlet a győzőknek Erdélyből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./1998. június 2.
A budapesti Rózsa Művelődési Ház a Magyar Kollégium közvetítésével vállalja, hogy az anyaország határain túl élő magyarság kulturális-közéleti információinak webfelületen való megjelenítését. Ennek feltétele az, hogy az egyes régiók adatai elektronikus postán eljussanak a következő címre: [email protected], míg a beküldött adatok egyelőre a https://www.datanet.hu/rozsa/magyar címen olvashatók. /Információ közvetítését vállalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./1998. június 3.
Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a koalíciós partnerek nemcsak szóban értettek egyet az önálló magyar egyetem létrahozásában, hanem ez a kitétel írásban is megfogalmazódott: "az 1996-os kormányprogram ugyanis világosan rendelkezik az anyanyelvi oktatás korlátainak felszámolásáról, az új kormányprogram pedig tételesen is kimondja egyrészt a multikulturális egyetemek támogatását, másrészt pedig az önálló anyanyelvű egyetemi intézmények létrehozását" .Ezzel reagál Markó Béla a kormánypárti politikusok elmúlt napokbeli, a kolozsvári magyar egyetem létrehozásáról készülő törvénytervezettel kapcsolatos kijelentéseire. Markó figyelmeztetett, hogy azok, "akik megkérdőjelezik az önálló magyar egyetem létét, nem az RMDSZ-szel fordulnak szembe, hanem a közös kormányprogram erre vonatkozó kitételeit vitatják". Arra a kérdésre, hogy újabb koalíciós válság van-e kibontakozóban, megjegyezte: "a koalíció valóban nem működik túlságosan jól", de nem az RMDSZ követelései miatt, hanem azért, mert "továbbra sem valósult meg az igazi egyeztetés a koalíción belül." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1998. június 3.
Andrei Marga az Adevarul jún. 2-i számában megjelent nyilatkozatában kifejtette: "a valóságtól elrugaszkodott, nem kívánatos és nem megfelelő kritériumok alapján létrehozandó egyetem gondolata". Szerinte az egyetem ügyében magyarok és románok részéről egyaránt, nacionalista megnyilvánulások jelentkeztek. Marga szerint csak újabb etnikai feszültséghez vezetnek az egyetem megvalósulása. /Marga etnikai feszültségtől tart. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1998. június 3.
Máj. 29-én ballagtak a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ végzős diákjai, akiket Halász Ferenc igazgató búcsúztatott. Tőkés László püspök is jelen volt, aki arra hívta fel a ballagók figyelmét, hogy ne búcsúzzanak el egymástól. "maradjunk együtt!" - javasolta, ne távolodjanak el a szülőföldtől, itt az ideje, hogy a "szétszóródás uralkodó iránya megváltozzék". "Ha megőrizzük szülőföldünket, anyanyelvünk SZÓKINCSÉT, iskoláinknak kincsestárát, akkor miénk marad minden, ami fontos..." - hangsúlyozta a püspök. A ballagókat köszöntötte Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök is. /Pataki Zoltán: Maradjunk együtt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./1998. június 3.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Történettudományi Karának keretén belül okt. 1-jétől építészeknek, építőmérnököknek, művészettörténészeknek és régészeknek posztgraduális képzést nyújtó műemlékvédelmi szakmérnök-képzés indul. Az előadók hazai és magyarországi szakemberek. /Dr. Szabó Bálint tanfolyamvezető, Kolozsvár: Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./1998. június 3.
A romániai lapterjesztéssel továbbra is súlyos gondok vannak. A Román Postából kilépett Rodiped elérte, hogy a helyi lapok ne léphessék át megyéjük határát, kivétel a Szabadság. Sok vidéki településre alig hetente jár a posta, onnan nem fognak lapokra előfizetni. Ez az emberi jogok megsértése, amelyen az 1996 utáni hazalom sem változtatott Érdekes módon Kolozsvár legnagyobb példányszámú napilapja a Szabadság. /Ördögh I. Béla: Erdélyi sajtószabadságról és egyébről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1998. június 3.
Máramarosszigeten a Szigeti Turmix /főszerkesztő: Várady László/ című lap már több mint öt éves. Emellett újabb folyóirat látott napvilágot, a Máramarosi Hírnök /főszerkesztője Zahoránszky Ibolya/, eddig két számmal jelentkezett. Ugyancsak a városban jelenik meg a Szent Ferenc Nyomdokain, melynek főszerkesztője Kovács László. Nemrég jelent meg a Máramarosi havasok című antológia összevont 4/5-ös száma. Ebben olvasható többek között Mazalik Alfréd 1848-ról szóló írása, dr. Szöllősi Tibor kárpátaljai orvos Máramaros történetéről közölt eddig ismeretlen adatokat. /Bura Miklós: Kulturális élet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3., Postafiók rovat/1998. június 3.
A Romániai Magyar Szóban olvasható a Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály szervezésére és működésére vonatkozó szabályzat szövegének második, és egyben utolsó részét, amely a Hivatalos Közlöny 1998. évi 73. számában jelent meg. A lap továbbá közli az állampolgárságról szóló Európai egyezmény szövegének első részét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./1998. június 4.
Június 4-én, csütörtökön újabb sajtóértekezletet tartott az RMDSZ-vezetés a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Borbély László területrendezési államtitkár, az RMDSZ kormányzati tevékenységének koordinálásával megbízott ügyvezető alelnök és Székely Ervin képviselő. Bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ-t, a romániai magyarságot leginkább foglalkoztató tanügyi kérdéssel, pontosabban a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatban a sajtóban közölt véleményekre és sajtókommentárokra utalva elmondta, hogy a kérdés megoldatlansága miatt az RMDSZ választói körében, a területi szervezetek szintjén igen nagy mérvű az elégedetlenség, s ez kifejezésre jutott nemrég a szervezet kolozsvári MKT-ülésén. Elfogadhatatlan az, hogy bár az RMDSZ immár másfél éve részese a kormányzásnak, a magyar kisebbséget érintő legfontosabb kérdések törvényes rendezése semmit sem mozdult előre. Markó Béla utalt a két sürgősségi kormányrendeletre, amelyek helyzete veszélyezteti az elvben elfogadott kisebbségi jogokat, és megerősítette korábban már nyilvánosságra hozott álláspontját, miszerint ha a szóban forgó rendeleteket a Parlament nem emeli törvényerőre, az RMDSZ nem tudja vállalni a további koalíciós együttműködést. A kisebbségi jogok rendezésére vonatkozó politikai akaratról szóló számtalan nyilatkozat ellenére veszélyben vannak azok a jogok, amelyekről elvben nagyon sok szó esett már, de jogi rendszerbe foglalásuk mindmáig elmaradt. Ez az állapot továbbra már tarthatatlan ? hangoztatta a szövetség elnöke. Kérdésre válaszolva Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak minősíteni, hiszen nem az RMDSZ újabb, eddig nem ismert követeléseiről van szó, hanem a koalíció közösen kidolgozott kormányprogramjában foglaltak valóra váltásáról, azaz helyesebben: valóra nem váltásáról. Itt az ideje a számvetésnek, nézzük meg, mit teljesített a koalíció a programjából - mondotta Markó Béla, és hozzátette, nem az RMDSZ szabott határidőt e kérdések rendezésére, hanem a közös kormányprogram, jelesen az újabb kormányprogram. Petre Roman állítását cáfolva, miszerint a kisebbségek jogait széleskörűen rendezték Romániában, a szövetségi elnök leszögezte: ezek a törvényerőre nem emelt jogok egyetlen tollvonással törölhetők, mint ahogyan a gyakorlatban a politikai pártok - beleértve egyes koalíciós pártok politikusait is - vitatják és ellenzik is őket, a koalíciós partnerek pedig nem védték meg saját törvénykezdeményezésüket. Nyilatkozatokból, ígérgetésekből immár elég van, semmire sem mehetünk velük, csak a megoldás halogatását szolgálják, amit tovább már nem tudunk elfogadni. Határidőt nem jelöl meg az RMDSZ, de ítélje meg a sajtó, elfogadható-e ez a halogatás ? mondotta Markó Béla, és idézte az ország elnökének 1997. december 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére. Itt nem is csak a kisebbségi kérdésekhez való viszonyulásról van szó, hanem általában a gazdasági kérdésekhez, a privatizációhoz, a reformintézkedésekhez való viszonyulásról is - fogalmazott a szövetségi elnök. - Vagy tiszteletben tartjuk a közösen elhatározott döntéseket, vagy nem megyünk semmire. A koalíciós együttműködés összehangolása, felügyelete igenis elengedhetetlenné teszi a pártvezetők állandó konzultációját - vélekedett a szövetség elnöke, és bejelentette, hogy a tanügyi kérdésben a jövő hét folyamán csúcsszintű megbeszélésre kerül sor az RMDSZ kezdeményezésére. A koalíciós együttműködés folytatására vagy a koalícióból való kiválásra vonatkozóan nem a szövetségi elnök dönt, hanem az SZKT - szögezte le kérdésre válaszolva Markó Béla. A sajtóértekezleten Borbély László a RMDSZ-miniszterek és -államtitkárok jelentős kormányzati munkáját méltatta, és külön szólt a területrendezési minisztérium által kidolgozott, a lakásépítkezést szabályozó törvényről, amely új lehetőségeket teremt a súlyos lakásgondok megoldására, Székely Ervin pedig az állami köztulajdonról szóló törvény kidolgozásáról nyújtott tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 4. - 1278. sz./1998. június 4.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőinek Tanácsa máj. 30-án tartott rendkívüli ülésén megvitatta a magyar egyetem helyzetét és a következő határozatot hozta: felkérik az RMDSZ parlamenti frakcióját, hogy jún. 15-ig terjesszen elő törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem újralétesítésére. Amennyiben ez nem történik meg jún. 15-ig, akkor felhatalmazza az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviseletét törvénykezdeményezés megtételére. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1998. június 4.
Jún. 4-én Takács Csaba ügyvezető elnök a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ meghívásának eleget téve részt vett egy beszélgetésen a diáktanács tagjaival. A találkozón elsősorban a kolozsvári központú állami magyar egyetem létrehozásának lehetőségeiről folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5. - 1279. sz./