udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 508 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-508 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. augusztus 1.

Avarkeszi Dezső kormánymegbízott a Budapesten július 30-án zárult Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában című kétnapos konferencia tapasztalatait összegezve elmondta: nem lehet olyan állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak, ami kevesebb jogosultsággal jár, mint más állampolgároké, nem lehet például választójog nélküli státust meghatározni. A konferencia résztvevői támogatták azt, hogy a közjogi státus és az ezekkel járó jogosultságok meghatározásakor, ha szükséges, Magyarország folytasson kétoldalú megbeszéléseket a szomszédos országokkal. Abban is egyetértettek a szakemberek, hogy módosítani szükséges az alkotmányt, pontosabban annak 6. paragrafusát, amely csak annyit mond ki, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Ebben az alkotmánymódosításban lehet meghatározni a határon túli magyarok közjogi státusát, és azt, hogy az milyen jogosultságokkal járjon. A kormány meghívására Budapestre érkezett európai szakértők az Európai Unióban már létező megoldásokat ismertették, a többi közt Írország, az Egyesült Királyság, illetve Franciaország példáját. Avarkeszi Dezső leszögezte: „ha a határon túli magyar szervezetek továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz, a magyar kormány továbbra sem fogja beterjeszteni azt.” /Avarkeszi: nem fogadható el Európában a különböző szintű állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki július 30-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ő is csak a sajtón keresztül értesült a magyar kabinet terveiről. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Hozzátette: a magyar kormánypártban most sokan próbálják kompenzálni azt a csalódást, amit a tavalyi december 5-i népszavazás okozott. Markó szerint ezt a kérdést akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében. Markó Béla elmondta: az Orbán Viktorral múlt héten Tusnádfürdőn tartott megbeszélés után, az RMDSZ közeledik a magyarországi pártokkal szembeni egyenlő közelség elvének a megvalósításához, hiszen most lehetőség nyílik arra, hogy a legerősebb magyar ellenzéki párttal továbbépítsék a kapcsolataikat. Markó bírálta a magyar kormányt, mivel a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét, hogy egyeztessék a prioritásokat, ez azonban – Markó szerint – azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására. Hozzátette: a következő hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet ősszel kellene összehívni. Markó Béla a román kormány várható átalakításáról kijelentette, hogy az RMDSZ által delegált miniszterek munkájával elégedett, ezért az átalakítás nem érinti majd a magyar nemzetiségű tárcavezetőket. /Borbély Tamás: Markó: mulasztást követett el a magyar kormány. Együtt kell meghozni a határon túliakat érintő döntéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László területrendezési miniszterrel közösen tartott július 30-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt a határátlépésről szóló kormányrendeletről. Mint mondta, a kormány az Európai Unió határok biztonságára vonatkozó kívánalmainak tett eleget, amikor meghozta azt a határozatot, amelynek értelmében meghívó esetén is kötelező módon fel kell mutatni az 500 eurónyi összeget. A határok biztonsága prioritás, mondta, de ennek úgy kell megtörténnie, hogy közben biztosítsák a szabad közlekedést főleg Románia és Magyarország között. Ezért a két hete hozott intézkedésből ezt törölték. Borbély László szerint hamarosan „megkezdik az erdélyi autópálya munkálatainak a folytatását”. Emellett megkezdték a Bucsin-Gyergyó útvonal teljes felújítását, és hamarosan beindulnak a Balavásár-Szováta közötti útszakasz munkálatai is. Markó aggódik a kormánykoalíció miatt, mert a vitákat, nézeteltéréseket kiviszik a sajtóba és nem a koalíción belül oldják meg. Bírálják a magyar kormányt, mondta Markó. Néhány nappal ezelőtt, az RMDSZ nevében Kelemen Hunor részt vett azon a tanácskozáson, ahol a Szülőföld Programot voltak hivatottak elindítani, de megint csak annyi történt, hogy megállapodtak, szeptember elején találkoznak és megállapítják a prioritásokat. Joggal bírálják a kormányt, húzták-halasztották, és eltelik az év, anélkül, hogy a program beindulna, mondta. /Markó Béla: „Mi nem értékelünk állandóan, mi dolgozunk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Érthetetlen és megdöbbentő Révész Máriusznak, a Fidesz szóvivőjének nyilatkozata, amelyben felszólította Gyurcsány Ferencet arra, hogy kérjen bocsánatot a határon túli szervezetektől, mert nem hívta meg képviselőit a konferenciára – mondta Batiz András magyar kormányszóvivő. „Érthetetlen ennek a kijelentésnek a tartalma és elfogadhatatlan a stílusa” – hangsúlyozta Batiz. A konferencia célja ugyanis, hogy a határon túli magyarság helyzetével, a többfajta állampolgársággal, illetve egy ehhez közeli jogintézménnyel kapcsolatban számba vegye a különböző lehetőségeket. Ezt követően a kormány a konkrét javaslatok kidolgozását a határon túli szervezetek képviselőinek bevonásával fogja elvégezni. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva azt mondta: például Bugár Béla és a többi, határon túli magyar szervezet is „fel van háborodva azon, hogy úgy szervez a Gyurcsány-kormány egy nemzetközi konferenciát a határon túli magyarok jogi státusáról, hogy az érintetteket meg sem hívja erre”. „Ez mindenképpen rossz, mindenképpen felháborító. Gyurcsány Ferencnek és Batiz Andrásnak nem velem van vitája megint, hanem a határon túli magyarokkal. Ezt a vitát kellene elrendezni, mi Magyarországon ezt a politikai vitát megvívjuk, de a helyzet ennél sokkal súlyosabb” – tette hozzá. Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. (MTI) /Nem elfogadható a kettős állampolgárság? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn megfogalmazta, hogy a lebomló – lebontható – országhatárokat miként lehet és kell a világban szétszóródott, illetve a határok mellett tömbben vagy szórványban élő magyarok nemzeti egyesítésére fordítani, a kettős állampolgárságot, az autonómiaformákat – a területit is –, a státustörvény biztosította és tovább bővíthető jogokat és kedvezményeket együvé fogva, a nemzeti érzelmű baloldali szimpatizánsokat is az ügy számára megnyerve a nemzetegyesítés céljából egybefogni. Erre az MSZP-s politikusok Budapesten azt mondták, hogy Orbán Viktor megsértette a fél Magyarországot (az egész baloldalt) azzal, hogy egy kalap alá vonta őket Kun Bélával, Rákosival, ’56 elfojtóival, s ehhez a ,,nemzetre rárontáshoz” kapcsolta a múlt évi december 5-i népszavazásos nemre buzdítást is. A szocialista vezetők követelték, hogy Orbán Viktor vonja vissza azt, amit Tus­nádfürdőn mondott, kérjen bocsánatot. Arról nem beszéltek, hogy a baloldalhoz tartozók vagy vonzódók összességéről szó sem volt, illetve a Fidesz a nemzetegyesítésben a baloldaliakra is számít, ami eleve rontja az egész baloldalt sértegető szándék hitelét. Tusnádfürdőn sok szó esett viszont az MSZP-vezetés, a jelenlegi kormány nemzetegyesítésre alkalmatlan és képtelen voltáról. Az Orbán Viktorra irányított össztűzzel párhuzamosan Gyurcsány Ferenc a korlátozott magyar állampolgárság esetleges megadására nyugati szakértőket hívott nemzetközi tanácskozásra Budapestre, amelyre a határon túli magyarok képviselőit nem hívták meg. Az arculcsapást Kasza József az érdemi megoldás helyett látszattanácskozásnak, időhúzásnak minősítette, Bugár Béla is nehezményezte a közvetlen érdekeltek kizárását, és Markó Béla komoly mulasztásként értékelte az érdekeltek bevonása nélküli tanácskozást. Figyelemre méltó fejlemény az is, hogy Markó Béla az eddigi egyoldalú balos kapcsolattartás helyett bejelentette: a magyarországi pártokhoz való egyenlő közelség elvét alkalmazzák, s a legerősebb magyar ellenzéki párttal – a Fidesszel – tovább építik kapcsolataikat. Markó az alvó Szülőföldprogramot is bírálta, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Nagy hőség van, ég a Tátra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Borbély Tamás, a Szabadság munkatársa szerint a kettős állampolgárság ügyének „újabb felelőtlen kezelése miatt” félő, hogy „hónapokon keresztül nagymagyar sirámokkal, a magyarországi magyarokkal szembeni veszettül és indokolatlanul ellenséges, hisztérikus írásokkal töltjük meg sajtónkat.” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt heti rádiós nyilatkozatából kiderült, hogy csak most kezdődtek el az egyeztetések a határon túli magyarok közjogi státusának rendezésével kapcsolatban. Az újságíró szerint „a határon túli magyarok szervezetei részéről pedig az volna a leghatékonyabb, ha közösen lépnének fel a magyarországi kormányerőkkel és ellenzékkel szemben, arra kérve a feleket, hogy törekedjenek a kettős állampolgárság esetében a megegyezésre.” Markó Béla jelezte, hogy a határon túli magyar szervezetek közös állásfoglalása nagyobb hatást gyakorolna a magyarországi politikai élet szereplőire. „Téved az MSZP, ha azt hiszi, hogy a Fidesz szakembereinek bevonása nélkül” sikerül rendezni ezt a kérdést. „A Fidesz is a fellegekben jár, ha azt hiszi, hogy büntetlenül folytathatja megtévesztő politikáját”, „mindent megígér, aztán kormányzati pozícióba kerülve angolosan elfelejtkezik ezekről.” Az újságíró szerint a „kettős állampolgárság hisztériában a határon túli magyar szervezetek, jelesen az RMDSZ is hibás.” A magyarországi pártoknak a határon túli magyar szervezetekkel együtt kell megoldást keresni. /Borbély Tamás: Újabb bukás előtt a nemzetpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Július 31-én ünnepélyesen felavatták a Fehéregyháza melletti felújított Ispán-kúti Petőfi-emlékművet. Kolozsváron a mártírhalált halt költő kedvenc szálláshelyénél, az egykori Biasini Szállónál emléktábláját nem távolították el, azonban ellen-feliratot helyeztek el, etnikai gyűlölködés szítására is alkalmas, komoly történészek által mindkét oldalról cáfolt hazugságokkal. Ez a felirat állam- és világnyelven hirdeti, hogy a világszabadság megszentelt eszméi nevében mekkora szervezett népirtás folyt volna itt az 1848-as a szabadságharc idején. A gyűlölködők megrongálták a kilencvenes években a fehéregyházi Petőfi-emlékművet. A mostani felavatáson a megbékélés szavai hangzottak el, magyarul, románul, nyilvánosan és köztereken. Kolozsváron azonban nyilvánosan és köztereken, továbbra is a gyűlölet hazugságai olvashatók. /K. N. K.: Petőfi ürügyén (országosan és „helyi lebontásban”). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

A fehéregyházi Ispán-kútnál újra felavatták Petőfi Sándor emlékművét. Gábos Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a rendezvény meghívottait, résztvevőit. A 15 évvel ezelőtt ismeretlen tettesek által meggyalázott emlékművet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával felújították. Gábos Dezső elmondta, a költő kőbe faragott arcképét meggyalázták, összetörték, bizonyítja, hogy ma is félnek élő szellemétől a szabadság ellenségei. „Álljon hát ez a felújított emlékmű a helytállás, összmagyarság összetartozásának szimbólumaként a világ végezetéig” – mondta Gábos Dezső megköszönve Hunyadi László és Gyarmathy János szobrászművészeknek az alkotómunkát. Az emlékművet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, és Vass Lajos, a NKÖM államtitkára leplezte le. Markó Béla szerint „A múltat eltüntetni nem lehet. E gondolat jelképe az is, hogy e kövön egy helyen ott szerepel a múlt, a jelen és a jövő. A múltat nem lehet és nem is kell eltüntetni, nem kell elfelejteni, de a múlt mellé oda kell tenni a jelent, a jövőt”. /Antalfi Imola: „Az élő Petőfire emlékezünk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2005. augusztus 1.

400 euró pluszköltséget akartak felszámolni a román határon a Magyar Vöröskereszt segélyét fuvarozó teherautóknak, mivel rakományuk súlya meghaladta a román törvényben megengedett felső határt, de végül a segélyszállítmány sikeresen átlépte a határt és célhoz ért. Borbély László megbízott minisztere közölte: minden határátkelő illetékeseit értesítik arról, hogy tegyenek kivételt az árvízkárosultaknak segélyt szállító gépkocsik esetében, hogy ezek minden akadály nélkül jussanak el a rászorulókhoz. A magyarországi katasztrófa elhárítás Dél-Moldvában járt segélycsapatának víztisztító csoportja tartálykocsival naponta 30 000 liter vizet osztott ki Targu Ocna és Comanesti településeken, a környékbelieknek pedig 7500 liter zacskós vizet juttattak. Ezen kívül a helyi lakosok állványos csapról 2000 liter vizet használhattak fel a magyar mentőcsapat víztisztító és fertőtlenítő szakembereinek jóvoltából. /Pluszköltséget akartak felszámítanak az árvíz-segélyeket szállító kamionoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Nagyváradon 66, Bihar megye többi településén 192 magyar szakiskolai hely állt a sikertelenül képességvizsgázók rendelkezésére. Ákos Zoltán, Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes közölte: a nyolcadik osztályt befejező 1456 magyar kisdiákból 1268-an jelentkeztek a líceumi továbbtanulást jelentő tudáspróbára. Körülbelül 200-an lemorzsolódtak még a képességvizsga előtt és közben, amelyen ezúttal 763-an mentek át és 463-an buktak meg, főleg a románból. A képességvizsga 60,17 százalékos eredménnyel zárult a megye magyar diákjai számára, ezért 246 nagyváradi és 217 vidéki tanulónak kell szakmát tanulnia. A tanulóknak a szakiskola után is van lehetőségük az érettségire. Biharban fogyatkozik évről évre a magyar tanulók száma, ugyanakkor növekedett a szakközépiskolákba kerülők aránya. /Lakatos Balla Tünde: Sikertelen képességvizsgával mit kezdjen a diák? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Hétfőtől magyar nyelvű telefontudakozó szolgálat indul, amelyet az ország bármely megyéjéből el lehet érni – jelentette be Nagy Zsolt hírközlési miniszter, aki augusztus 2-án a marosvásárhelyi bemutatón elsőként tárcsázza a 932-es telefonszámot, amelyen ezentúl magyar nyelven kaphatják meg az érdeklődők a telefon-előfizetők hívószámára vonatkozó információt. A tudakozó központja Brassóban lesz. Az új szolgáltatás mindennap reggel hét és este tíz óra között igényelhető, hétköznap és hétvégén egyaránt. Külföldről és mobiltelefonról is hívható lesz a tudakozó. Ehhez külföldről Románia hívószáma (40) után Bukarest távolsági hívószámát (021) kell tárcsázni, ha a RomTelecom magyar nyelvű tudakozójának 932-es számát akarja felhívni a telefonáló. /Magyar nyelvű telefontudakozót indít a RomTelecom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

A csíkkozmási falunapok az 1848–49-es szabadságharc nyergestetői csatájának 156. évfordulója megünneplését is zászlajára tűzte. A nyergestetői ütközet egyike volt a szabadságharc legutolsó csatáinak, ahol egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó honfi életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas sereggel, az osztrák császár által behívott cári haddal. Ökumenikus istentisztelet után megáldották a hősök temetőjét, a belgiumi Horváth Vilmos Julianus-díjas által állíttatott kopjafát, majd a kegyelet koszorúit, virágcsokrait is elhelyezték az emlékműnél. /Ferencz Imre: Megemlékezés Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Immár ötödik alkalommal rendezték meg Csíkdánfalván az Ifjúsági és Hagyományőrző Napokat július 29-31-e között. Dugásfürdőn sportvetélkedők zajlottak, bemutatkoztak a Szivárvány és a magyarországi testvértelepülés Solt táncsoportjai. Bemutatkozott az Urszuj Árpád vezette újjáalakult fúvószenekar is. Felléptek a hagyományőrző csoportok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Augusztus 1-án második alkalommal szerveztek falunapot a kalotaszegi Magyarvistán. „A mai naptól nemcsak papíron, hanem ténylegesen is az egyházé az ősi iskola és a művelődési ház, használják egészséggel és tartalommal” – adta át a magyarvistai református gyülekezetnek a két ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló okmányokat Kovács István, a Kolozs megyei Magyargorbó község polgármestere. Az iskola teljesen felújított dísztermét birtokba vették a vistaiak, énekeltek, szavaltak, táncoltak a gyerekek. /Benkő Levente: Visszatért az iskola és a művelődési ház. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

A tervezetthez képest kétszer nagyobb veszteséggel zár az idén a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál, jelezte Gerendai Károly, a Sziget Menedzsment Kft. ügyvezető igazgatója. Gerendai, aki a fesztivál többségi tulajdonosa is, elmondta, hogy a harmadik alkalommal megszervezett fesztivál költségvetésében 20 ezer eurós veszteségre számítottak, az eddigi bevételekből ítélve azonban ez a tétel a 40 ezer eurót is eléri. A látogatók száma meghaladta a tavalyi érdeklődők összlétszámát, így idén 38 ezren fordultak meg a Félszigeten. Gerendai közölte: minimum három évet adtak a rendezvénynek, hogy nyereséges legyen, az idén még csak a második alkalommal szervezték meg a fesztivált. /B. T.: Veszteséges a Félsziget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Matekovits Mihály megyei helyettes főtanfelügyelő /Arad/ sikeresen versenyvizsgázott a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatói tisztségére, s azt szeptember 1-jétől foglalja el. Úgy látja, hogy nála a kilencéves periódusok a meghatározók. Kilenc évig volt aligazgató, kilenc évig volt iskolaigazgató, kilencedik éve van a tanfelügyelőségen – egy évet volt kisebbségi tanfelügyelő, s nyolc éve helyettes főtanfelügyelő. Annak idején az RMDSZ húsz pontból álló listát készített annak az indoklásával, hogy miért akarnak főtanfelügyelő-helyettes-cserét. Matekovits Mihály kinevezése után egy évvel ebből 19-et meg tudott oldani, az egyetlen megoldatlan a Csiky és a román iskola szétválasztása volt a közös fedél alól. Ehhez hosszabb időre volt szükség. Matekovits az elmúlt évek kiemelkedő eredményének tartja, hogy sikerült visszaállítani az ágyai iskolát, kiegészítve az elemi oktatást. A Csiky Évkönyv eseménynaptára mutatja, hogy ott pezsgő élet folyik. – Matekovits reméli, még október folyamán sikerül találkoznia minden olyan megye főtanfelügyelőjével, helyettes főtanfelügyelőjével vagy megbízott tanfelügyelőjével, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, utána pedig novemberben azoknak a megyéknek a főtanfelügyelőivel, ahol a többi nyelven folyik oktatás. /Kiss Károly: Interjú. “Nem a szék, a feladat a fontos!” = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2005. augusztus 1.

A tikkasztó hőség ellenére több száz ember gyűlt össze július 30-án falunapokat ünnepelni Tordaszentlászlón, estére már az ezret is meghaladta a résztvevők száma. Negyedszerre kerül sor a rendezvényre, de először rendezik meg a kórustalálkozótól függetlenül. A helyi tanácsosok lemondtak egyhavi üléspénzükről, csak hogy a költségek egy részét fedezni tudják. A rendezők között volt a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület és az EMKE helyi szervezete is. /Póka János András: Tordaszentlászlói falunapok Veszteséges a Félsziget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Július 30-án Dettán, a Temes megyei kisvárosban lefektették a Csongrád megyei Bordány és a vajdasági Csóka községek közti háromoldalú együttműködés alapjait. Detta és Bordány kapcsolatának története több mint tíz évre nyúlik vissza, tavaly decemberben a testvértelepülési szerződést aláírták, Csóka elöljárói most szeretnék megújítani a magyarországi településsel a délszláv háborúk idején elszakadt kapcsolatot. Mindhárom település a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió “szívében” fekszik, ennél fogva sikeresebben pályázhatnak település- és régiófejlesztésre. Toró T. Tibor, a megye RMDSZ-es parlamenti képviselője megjegyezte, hogy a háromoldalú együttműködés mozgatórugója a magyarság lehet, hiszen a tanácskozáson is a közös nyelv a magyar volt. /Pataky Lehel Zsolt: Bordányiak és csókaiak Dettán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Beszünteti megjelenését a Romániai Magyar Szó, jelentette be Gyarmath János főszerkesztő. 1947-ben 58 évvel ezelőtt jelent meg „a romániai magyarság első és azóta is egyetlen napilapja, a Romániai Magyar Szó”. Az 1989. december 22-én indított új sorozat 5263. számával a többségi részvényes mögött álló érdekcsoport megszünteti a lapot. Remélték, hogy az RMDSZ segítségükre siet. /(Az RMSZ nevében, Gyarmath János): Az utolsó számot veszik kezükbe! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Népművészeti vásárt tartottak Déván. A kiállítók közel fele Székelyföldről, Korondról jött. A korondiak elmondták, hogy legjobban Moldvában tudják értékesíteni termékeiket. /CH. A.: Népművészeti vásár. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-508




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék