udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
701
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 691-701
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. február 1.
Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője január 31-én nyilvánosan megkövette Tőkés Lászlót azért, hogy a megelőző napon a szocialisták megakadályozták felvételét az EP Délkelet-európai Delegációjába. Végül megszavazták Tőkés felvételét, ezzel együtt Hans-Gert Pöttering EP-elnök feddésben részesítette a szocialista frakcióvezetőt. Előzőleg ugyanis a szocialista EP-frakció nem magyar tagjai szavaztak nemmel. Tőkés a konzervatív néppárti frakcióhoz kívánt csatlakozni, de ezt a Demokrata-Liberális Párt ezt megakadályozta. /Nézeteltérés Tőkés László bizottsági tagsága miatt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélte, ami történt, az kommunikációs hiány következménye, Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) szerint viszont ez szerecsenmosdatás, miután a történteket a szocialista EP-képviselők „elvtelen hozzáállása” okozta. „Nehéz dolga van az EP-ben egy erdélyi képviselőnek” – mondta Tőkés –, mert miután az első hetekben a románok akadályozták meg, hogy EP-taggá váljon, most a szocialisták. /Incidens az EP néppárti frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2008. február 1.
Tőkés László azzal érvelt: ha nem támogatja Sorin Frunzaverde, a demokrata-liberálisok (PD-L) frakcióvezetője az ő felvételét a néppárti frakcióba, az a román– magyar konfliktusnak az EP-ben való megjelenéséhez vezethet. Sike Lajos, az ÚMSZ munkatársa szerint Tőkés Lászlónak nem erőssége a diplomácia, nem eléggé átgondolt figyelmeztetése valójában fenyegetés. Az újságíró szerint Tőkést jól rászedték bölcs tanácsadói. Szász Jenő azt hitte, lesöprik az RMDSZ-t, és „megdumálta: lépjen vissza”. Az újságíró megállapította, Tőkés László független képviselő mind kétségbeesettebben keresi helyét az EP-ben, a frakciók nem tolakodnak érte. /Sike Lajos: Totál. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2008. február 1.
A két RMDSZ-es és Tőkés László független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő is felszólalt az EP január 30-i brüsszeli plenáris ülésén, beszédük közös jegye, hogy mindhárman először szólaltak fel az európai törvényhozásban, és mindhárman magyarul. Tőkés a nyelvtörvénytervezetről, Winkler a régiókról, Sógor a romák helyzetéről beszélt. Tőkés László felszólalásában bejelentette: Leonard Orbanhoz, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős tagjához fordul a Dan Voiculescu volt konzervatív pártelnök által benyújtott „szélsőségesen diszkriminatív" román nyelvtörvénytervezet ügyében. Elfogadása esetén a törvény az állampolgárság elvesztésével szankcionálná a román államnyelvet nem ismerő, etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket – emelte ki. Úgy vélte, „a törvény mindenekelőtt az Erdély földjén őshonos magyar közösség ellen irányul". Eddig egyetlen román parlamenti párt sem foglalt állást ellene, sőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács is zöld utat adott neki – tette hozzá. Ezzel egy időben egy másik diszkriminatív jellegű törvény, a tanügyi törvény elfogadására is készül Románia parlamentje – hangoztatta Tőkés László. Mint mondta, ezekkel az ügyekkel azért fordul az uniós biztoshoz, mert meggyőződése, hogy „Romániának a nyelvi jogok tekintetében az Európai Parlament demokratikus gyakorlatát kell követnie". Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy halaszthatatlan a romániai gazdasági régiók újrafelosztása, a közigazgatási intézményrendszert pedig decentralizálni kell. Sógor Csaba kijelentette, feladatának tekinti a roma kérdés kapcsán nemrég felerősödött etnikumközi feszültségek enyhítését. /Erdélyi szűzbeszédek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ A Népújság csak Sógor Csaba és Winkler Gyula felszólalását ismertette, nem tett említést Tőkés László felszólalásáról. /Sógor Csaba az etnikumközi feszültségek oldásáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./2008. február 1.
Az egyetemes imahét alkalmából január 27-én, vasárnap tartott ökumenikus istentiszteleten Tőkés László európai parlamenti képviselő Budapesten a Jézus Szíve római katolikus templomban hirdette meg Keresztény Európát! elnevezésű programját, melynek elsőrendű célja az Unió keresztény identitásának építése és erősítése. Ennek megfelelően a képviselő hármas javaslatcsomagot nyújtott be Hans-Gert Pöttering EP-elnöknek. Tőkés arra kéri Pötteringet, hogy az EP-ben a Biblia évében rendezzenek nemzetközi Biblia-kiállítást, a vallások közötti ökumenikus párbeszéd érdekében szervezzenek konferenciát Kereszténység és Európa címen, továbbá hívják meg XVI. Benedek pápát az EP-be. A kezdeményezést támogatja az Európai Néppárt magyar delegációja. /Keresztény Európáért küzd Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./2008. február 1.
Daniela Popa, a Konzervatív (PC) Párt elnöke Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az EP-ben történt felszólalása kapcsán kijelentette, az Országos Diszkriminációellenes Tanács álláspontja a releváns abban a kérdésben, hogy a konzervatívok a román nyelv megtanulását követelik a magyar nemzetiségű állampolgároktól. „Tőkés úr népszerűsíteni akarja a frissen megalakult Magyar Polgári Pártot. Akciójának semmi köze ahhoz, hogy megoldást kell találni arra, hogy sok magyar nemzetiségű román állampolgár nem ismeri az ország nyelvét, amelyben él” – állította Daniela Popa. /Popa-Tőkés vita. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./2008. február 1.
Napról napra csökken a románok bizalma az állami intézményekben, az Európai Bizottság legfrissebb felmérése szerint a legutolsó helyeken kullog az igazságszolgáltatás és a parlament, de a média is. A románok elsősorban az egyházban, a hadseregben és az Európai Unióban bíznak. /Nem bíznak a románok az igazságszolgáltatásban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2008. február 1.
A világ on-line népessége átlépte a 600 milliós küszöböt. Szeptember végén már mintegy 605,6 millió embernek volt internet-hozzáférése. /Duka Annamária: Gyerekeink világa: az internet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2008. február 1.
Alkotmányellenes az átvilágító bizottság /Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság – CNSAS/ működését szabályozó törvény néhány szakasza – döntött január 31-én az Alkotmánybíróság. A bizottság egyik tagja, Mircea Dinescu a hír hallatán kijelentette: a CNSAS felszámolásáról sok olyan politikus álmodott, akik az idei választáson újra jelöltetnék magukat, mostantól kezdve pedig nyugodtak lehetnek. „Meglepett az Alkotmánybíróság határozata, amely saját korábbi döntésének mond ezzel ellent”, reagált a határozatra Csendes László, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint az Alkotmánybíróság döntésének célja a bizottság megszüntetése. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, javasolni fogja a kormányfőnek, fogadjon el sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az intézmény további működését. /Alkotmányos kifogások a CNSAS ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./ Csendes László, a CNSAS elnöke megrökönyödve fogadta a döntést. „Még írásban nem értesítettek róla. Nem áll módunkban kérdőre vonni a döntést” – jelentette ki. /Cs. P. T., I. I. Cs. : Bezárja kapuit a CNSAS? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2008. február 1.
Az angoltól mint hovatovább kizárólagos közvetítő nyelvtől való elfordulást, az európai soknyelvűség megőrzését szorgalmazza európai értelmiségiek egy csoportja. Az értelmiségiek úgy vélik, hogy az EU-tagállamoknak egymás között, a kétoldalú kapcsolatokban is inkább a saját nyelvüket kellene használniuk, mint egy harmadik nyelvet. /Fellépés az európai többnyelvűség mellett. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./2008. február 1.
A Vasúti Szállítók Föderációja február 1-jén reggel leáll a munkával, és leáll minden személyszállító és tehervonat, mivel a szakszervezetek elégedetlenek a kormány által javasolt béremeléssel. A követeléseket támogatja az ágazatban működő többi szakszervezet is. /Munkabeszüntetést jelentettek be a vasúti szállítók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./2008. február 1.
Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint amennyiben az RMDSZ és az új magyar párt koalícióban indulna az általános választásokon, akkor a törvény szerint nyolcszázalékos választási küszöböt kellene elérnie a választási szövetségnek. Az MPP megjelenése veszélyezteti a romániai magyarság képviseletét a román törvényhozásban – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. A Magyar Polgári Párt (MPP) a párttörvény alapján jegyezte be magát, ami azt jelenti, hogy joga van részt venni a helyhatósági, a törvényhozási és az európai parlamenti (EP) választásokon. A párt jellegéből adódóan rá is kötelező az öt százalékos választási küszöb átlépése ahhoz, hogy parlamenti vagy EP-választásokon mandátumot szerezzen. Az RMDSZ-t is köti az öt százalékos küszöb. A különbség az, hogy ha az RMDSZ nem éri ezt el, akkor egy képviselőt küldhet az alsóházba mint kisebbség. Az EP-választáskon az RMDSZ 300 ezer szavazatot kapott, és ennyi szavazattal nem jut be a törvényhozásba. Létrejött az RMDSZ és az ellenzéke, az MPP közötti kétharmad – egyharmad arány, ha ezen nem sikerül változtatni, akkor az RMDSZ kimarad a román parlamentből. Eckstein-Kovács Péter tárgyalásokat szorgalmaz az RMDSZ és az ellenzéke között. Szerinte Tőkés László EP-képviselővel közös projektek mentén létrejöhet megegyezés. /Simon Judit: Együtt nyolc százalék kellene? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2008. február 1.
Bár nem tartja valószínűnek, hogy Bölöni László edzői pályáját feladja, Tőkés András, a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt alapító alelnöke úgy gondolja, hogy ő lehetne az RMDSZ és az MPP közös polgármesterjelöltje Marosvásárhelyen. Ha az RMDSZ komolyan gondolja, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármesterjelöltje legyen, "akkor nem ártana közeledési gesztusokban gondolkodni", jelentette ki Tőkés. Tőkés András elmondta, hogy az MPSZ nem alakult át automatikusan párttá, viszont az alapsejtjei az MPSZ sejtjei lesznek. Kijelentette: az autonómia mindig a célkitűzéseik között szerepelt, de lévén szó ilyen nagy horderejű kérdésről, kongresszusi döntés kell hozzá. Ahol a magyarság többségben van, azokban a helységekben saját tanácsosi listákkal indulnak. Egyelőre a párt központi székhelye Székelyudvarhelyen lesz. /(mózes): Az MPP Bölöni Lászlót látná Marosvásárhely polgármesterjelöltjének. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./2008. február 1.
„Azokon a településeken, ahol csak közös jelöltlista indításával lehetséges a magyar képviselet megőrzése, ott az RMDSZ-szel történő megegyezésre kell törekedünk” – mondta Tőkés András. Marosvásárhelyt és Szászrégent sorolta azon városok sorába, ahol a polgármester-jelölt személyét illetően megegyezés szükséges. „A szászrégeni Nagy András bizonyította városvezetői rátermettségét, négy esztendei teljesítménye a legfőbb érv amellett, hogy megérdemli az újabb mandátumot” – ismerte el Tőkés András. Az MPP alelnökének bejelentésére reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: igen jó a véleménye Bölöni Lászlóról, akit azonban meg kellene kérdezni arról, vállalja-e egyáltalán a jelölést. /Király K. László: Bölöni nem is tudja: ő lenne az MPP polgármester-jelöltje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2008. február 1.
Tizennyolc évet kellett várni ahhoz, hogy az erdélyi magyarok számára a politikai pluralizmus kézzelfoghatóvá váljon. A Magyar Polgári Párt bejegyzésével lehetőség nyílik arra, hogy azok is a politikai közélet hivatalos színpadára léphessenek, akik az RMDSZ-t már nem tartják az erdélyi magyarok következetes képviselőjének, kiszorultak vagy elüldözték őket, írta összegzésében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke2004-ben már megvolt a változás esélye. Akkor a Reform Tömörülés belső ellenzéki platform hálózatára építő Magyar Polgári Szövetség sikerrel gyűjtötte össze a törvény által megkövetelt 25 ezer aláírás több mint kétszeresét. Az RMDSZ akkor a román szociáldemokrata párt és az ellenzék segítségével olyan törvényt fogadtatott el, amely megakadályozta a lehetséges alternatíva választási részvételét. 2004-et, hathatós bukaresti segítséggel, az RMDSZ vezetői „megúszták". Az emberi jogokra és a demokrácia megsértésére oly érzékeny baloldali értelmiség szó nélkül elment a diszkrimináció választási törvényben legalizált formája mellett. Az erdélyi magyar kistársadalom jelenleg politikailag az egypártrendszer állapotában van. Egyetlen párt és annak szűk vezetése uralja a politikai képviselet majd teljességét, és ennek a szűk pártvezetésnek a kezében van mind a fontos politikai döntések joga, a magyar és román költségvetésből származó és az erdélyi magyarok számára biztosított anyagi alapok döntő hányada. Az ellenőrzési formáktól szinte teljes mértékben mentes az a tucatnyi erdélyi magyar vezető, aki a döntéseket birtokolja. A tavalyi év európai parlamenti választási eredményei, Tőkés László és a nemzeti tábor sikere bebizonyította: az egypártrendszer immár nem tartható. Székelyföldön és ott, ahol a magyarok többségben élnek, hasznos lehet a politikai verseny. Mindkét oldalról kompromisszumot igényel a differenciált stratégia: – Az RMDSZ vezetői részéről annak elfogadását, hogy a pártérdeknél fontosabb a közösségi érdek. – Az MPSZ részéről annak elfogadását, hogy a verseny nem totális. /Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke: Szavazás vagy választás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./2008. február 1.
Jövőre 18 ezer hely várja a felvételizőket a többnyire Kolozsváron működő 17 új szakon, a Babes–Bolyai Tudományegyetem különböző karain. Magyari Tivadar rektor-helyettes elmondta: új, hiánypótló szakokat indítanak be, valamint régi szakkombinációkat újjáélesztenek. Újdonságnak számít az is, hogy az egyetem nyit a mérnöki szakok felé. Számos területen sikeres kutatómunka folyik, amelynek eredményeit egy-egy szak keretein belül oktatni lehetne. – Ilyen például a biotechnika, az anyagismeret, a biogeológia vagy a nanotechnológia – sorolta a rektor-helyettes. Az új szakok beindítása a magyar tagozat szempontjából azért fontos, mert hiánypótló jellegük van, hiszen olyan szakokról van szó, amelyek eddig egyáltalán nem léteztek, vagy ha igen, akkor csak Bukarestben. – A 2008-2009-es egyetemi tanévtől beindulnának a vendéglátó menedzsment, a földméréstan, a területfejlesztés, a film és mozi szakok, valamint ritkább idegen nyelveket is kombinálni lehet a népszerűbbekkel, mint a kínait, japánt, koreait, finnt és norvégot. /D. I. : Tizenhét új szak indul jövőtől a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2008. február 1.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának inkább diplomagyár szaga van. A sepsiszentgyörgyi egyetemen ugyanis a doktori címet viselő oktatók többsége óráinak a felét sem tartja meg (tisztelet a kivételnek), a diákok sokszor potyára mennek kurzusra a város másik feléből, vagy félórai várakozás után tudják meg, hogy nem lesz tanítás. És ez mindennapi eset. Dr. Fazakas József igazgató elmondta, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati tudásra, közben a diákok többsége csak kívülről látta a laboratóriumot. A sepsiszentgyörgyi egyetemen az a divat, hogy a vizsgák előtt két héttel (!) a tanárok interneten (!) közlik le az anyagot, és aztán lehet tanulni. Nem éppen olyan rózsás a helyzet, ahogy azt a cikkben olvasható. /Palka György: Egyetemi élet Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./ Előzmény: Czompó János: Tízéves a sepsiszentgyörgyi Babes–Bolyai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17.2008. február 1.
Nemsokára lezárul az új tanügyi törvénytervezetről valamint a tanerők jogállására vonatkozó tervezetről indított vita. A magyar pedagógusszövetség (RMPSZ) felhívást intézett az iskolákhoz, hogy nyilvánítsanak véleményt a tervezetekről. Horváth Gabriella, a Maros megyei szervezet elnöke elmondta, a megyéből 20 iskola küldte el véleményét. – Aláírásgyűjtésbe kezdenek a román nyelv oktatásával kapcsolatos cikkely módosításáért. A kisebbségi oktatásra vonatkozó mellékmondat helyett azt javasolják, hogy az oktatást minden szinten és minden típusú tanintézményben a kisebbségek nyelvén is tegyék lehetővé. A javaslatot tevők hátrányos megkülönböztetésnek tartják, hogy a katonai, valamint a közrend- és közbiztonság-fenntartó szakemberek képzését kizárólag román nyelven írják elő. Horváth Gabriella utalt a kedvező változásokra is. A XII. osztályban a földrajz és történelem oktatása román nyelven történt. A törvénytervezet előírja, hogy mindkét tantárgyat lehet anyanyelven tanítani, a Romániára vonatkozó fejezetekben azonban a román nyelvű elnevezéseket is fel kell tüntetni. Szintén pozitívumot jelent a tankönyvekre vonatkozó cikkely, amely szerint bármilyen, a minisztérium által jóváhagyott tantervnek megfelelő tankönyvet lehet használni, legyen az fordítás vagy külföldről behozott tankönyv, amit a szaktárca láttamozott. /(bodolai): Vita a tanügyi törvénytervezetről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./2008. február 1.
Hargita megye minden sarkából érkeztek oktatási intézményvezetők, polgármesterek, a tanfelügyelőség munkatársai, valamint a tanügyi tárca képviselői a tanügyi fórumra Csíkszeredába, a Segítő Mária Gimnázium dísztermében zajlott tanácskozásra. – Nem a szakma, hanem a politikum tehet arról, hogy nem hatékony a hazai oktatási rendszer – mondta Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei bizalmija. Görbe Péter szaktanfelügyelő a decentralizációt sürgette. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke beszámolt arról, hogy a szakmai szervezet 16 pontban foglalta össze észrevételeit a törvény kapcsán. Pásztor Gabriella államtitkár hangsúlyozta, hogy a végső szó a parlamenté lesz. /Sarány István: A teljes oktatási rendszer reformját kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./2008. február 1.
Az Internacionálé a tizenkilencedik század végéről datálható politikai himnusz (amely az I., II. és a III. Internacionálé, majd pedig 1940-ig a Szovjetunió hivatalos himnusza volt) a munkásmozgalom szülötte ugyan, de szellemisége sokkal régebbi. A múltat eltörölni... Az embernek a gulágok után azonnal a proletkult és Kína kulturális forradalma jut eszébe. A forradalmak előbb romboltak, pusztítottak, mielőtt építeni kezdtek volna. A maguk okozta sebek nyalogatásának időszakában azután siratták eszeveszett pusztításaikat. A ma feladata: tanulni a múlt hibáiból, és nemcsak olyképpen, hogy a régmúlt épített örökségének megóvása legyen a cél. Kolozsváron lassan minden tizenkilenc-huszadik században épült, mára kordokumentumnak számító, igényes és tetszetős gyárépület eltűnik. /A múltat végképp eltörölni... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2008. február 1.
A Szatmár Megyei Tanács január 31-i ülése elé került egy határozattervezet, amely egy közösségközi fejlesztési egyesülés létrehozásáról szólt. Erre azért lenne szükség, hogy a megye minden településén fokozatosan kiépíthető legyen az ivóvíz– és a csatornahálózat. Európai finanszírozást csak ezen a módon lehet igényelni. Előzetesen 29 önkormányzat – köztük valamennyi város – jelezte csatlakozási szándékát. Mircea Govor megyei tanácsos, a PSD hangadója „elemezni kezdte” a tervezetet, s megállapította, hogy az elsőként csatlakozó önkormányzatok többsége olyan, ahol RMDSZ–es polgármester van, s különben is, a megyeszékhely is a magyarok irányítása alatt áll, tehát itt valami magyar érdek forog fenn: a magyarok meg akarják kaparintani a vízellátás fölötti ellenőrzést. Erre Visnyai Csaba RMDSZ–tanácsos tiltakozásul kivonult az ülésről. Megdöbbentő volt, hogy a tanácsost senki sem intette le. /Veres István: A Vátra szelleme ma is él! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 1./