udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
554
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. augusztus 1.
Évente több ezer csecsemőt hagynak el Romániában. A rendszerváltást követően sem csökkent a szüleik által elhagyott csecsemők aránya, most nagyjából ugyanannyi kisgyermeket hagynak magára, mint tíz vagy húsz éve. Az idei év első felében huszonegy gyermeket hagyott magára az édesanyja a Szatmár Megyei Kórház szülészetén. Sok esetben szinte lehetetlen az anyukák nyomára bukkanni, hiszen a kórházba való beutaláskor a szülő nőknél nincs semmilyen személyi igazolvány, szülés után pedig eltűnnek az osztályról. Egyre gyakoribbak azok az esetek is, amelyekben kiskorúak hoznak a világra gyermeket. Olyan csecsemők is vannak országszerte, akik úgy kerülnek ki a kórházból, hogy nem anyakönyvezték őket. /Elhagyott csecsemők országa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 1./2009. augusztus 1.
„Mélyen az emberek zsebébe nyúl a kormány az azonnali bevételszerzést célzó intézkedéseivel” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, a vizitdíj eltörlése mellett foglalt állást nagyváradi sajtótájékoztatóján. Felsorolta azt a három azonnali intézkedést, amelyet a kormánynak meg kellene hoznia: az egységes adókulcsot kellene 16 százalékról 14 százalékra csökkenteni, a kis- és középvállalkozások minimál adót kellene eltörölni, mert emiatt eddig már 100 ezer kis- és középvállalkozás kényszerült tevékenysége felfüggesztésére, végül szükséges a profit adóztatásának eltörlése, amennyiben azt az illető vállalkozó alaptevékenysége fejlesztésére, beruházásokra fordítja. /Kelemen: „Ne nyúljon a kormány az emberek zsebébe”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2009. augusztus 1.
Július 31-étől hivatalosan is Gáti István a Közigazgatási Reformok Országos Hatóságának az igazgatója. A volt Szatmár megyei alprefektust a miniszterelnök azt követően nevezte ki a Közigazgatási és Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmény élére, hogy két és fél hónapon át Vrancea megyében, Focsani-ban volt kormányzati felügyelő. /(fodor): Gáti igazgató lett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 1./2009. augusztus 1.
Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2009. augusztus 1.
Autonómiaellenes nagygyűlésre hívja a Kovászna és Hargita megyei román polgármestereket, alpolgármestereket és önkormányzati képviselőket a két megyében élő Románok Fóruma. Őszre tervezik az összejövetelt, várhatóan a tizenöt évvel ezelőtt létrehozott Kovászna és Hargita megyei püspökség fennállásának ünnepi évfordulóján, és szándékuk szerint hivatalosan is állást foglalnak Székelyföld területi autonómiája ellen. Ioan Lacatusu, a fórum alelnöke bejelentette, hogy ősszel, az elnökválasztás után felkeresik az összes pártot, és egyértelmű állásfoglalásra késztetik őket az autonómia kérdésében. A két székelyföldi megyében élő románok legutóbb 2006 novemberében Marosfőn rendeztek összejövetelt, ahol körülbelül százan emeltek szót az ,,irredenta, revizionista, soviniszta” magyar akciók ellen. Elfogadtak egy memorandumot, amelyben a román államtól kérik, dolgozzon ki stratégiát ,,az ország szívében élő román kisebbség nemzeti identitása megőrzése és fejlesztése érdekében”. /Farkas Réka: Ellennagygyűlésre készülnek a románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./2009. augusztus 1.
A tíz éve működő kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium szakmai diákszervezet, amelynek tagja közel 60 jogász és közgazdász hallgató. A szakkollégium új kezdeményezése egy, Magyarországon már működő, bentlakásos szakkollégium létrehozása Erdélyben. A kezdeményezés által Romániában az első ilyen közgazdaság és jogtudomány profilú bentlakásos szakkollégium fog megvalósulni. A kolozsvári székhelyű bentlakás ősztől 22 diáknak ad otthont és biztosít szakmai fejlődést. A bentlakásban jelenleg semmilyen bútorzat nem található. Segítséget jelentene jó állapotban lévő bútorok felajánlása. /Szőcs Endre, a Mikó Imre Szakkollégium elnöke: /Adománygyűjtő akció. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2009. augusztus 1.
Zeneszótól hangos Réty. Július 26-tól augusztus 9-ig tart a XVII. megyeközi fúvóstábor a helybeli Kováts András Fúvós Egyesület szervezésében, Kelemen Antal karnagy igazgatásával. Kétszázötven fiatal gyakorol különböző fúvós hangszereken, a résztvevők közel fele háromszéki. A legtöbben Csíkkarcafalváról érkeztek (ötvenöten, a teljes zenekar), harmincan vannak a zágoniak és a zeteváraljaiak is, továbbá Székelyudvarhelyről és Marosvásárhelyről is szép számban jelentkeztek. Az oktatók a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi zeneiskolák tanárai, a brassói, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és debreceni filharmónia zenészei, közölte Dombora Anna, a szabadidős programok szervezője. /Szekeres Attila: Zeng az egész falu (Fúvóstábor Rétyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./2009. augusztus 1.
Marosvásárhelyen a Hangya-épület földszintjén árválkodik Oltyán László munkássága és életműve előtt tisztelgő szerény emlékplakett. Az újságíró 1935-ben született Marosvásárhelyen, és ugyanott hunyt el, 55 éves korában, 1990. november 16-án. A kommunista rendszer megtorlásai elleni tiltakozásképpen ott hagyta a szerkesztőséget, és a ‘89-es változásokig egyszerű gyári munkásként kereste kenyerét. Három évtizedes pályafutása alatt öt kötete jelent meg: A vészharang elhallgat (1970, kisregény), Csak egy szobát... (1973, kisregény), Sok víz lefolyt a Maroson (1978, riport), Érés idején (1981, regény), Felmentés (1986, regény). Halála után látott napvilágot az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres eseményekről szóló Fehér Könyv, melynek társszerzője volt, majd az Erdélyi elmebaj (1992, dokumentumregény) és az Özönvíz után (2006, regény). Legutóbb a Fapapucsos messiások (2009). Oltyán László nem csak egy színfoltot jelentett az erdélyi magyar irodalomban és sajtóban, maga volt a remény sugarát megvillantó mécses. Az épületben följebb van az RMDSZ megyei szervezete. Jó lenne, ha Oltyán László sokat csúfolt plakettjét felvinnék az első emeletre. /Bölöni Domokos: Kegyeletsértés – „intézményes” szinten. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./2009. augusztus 1.
Várasfenesen javában zajlik az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ idei, immár 18. vándortábora. A beszámolót író 864. résztvevőként érkezett a helyszínre. A magyarországi és hazai táborozók jöttek el, a legfiatalabb táborozó idén januárban született, a legidősebb 90 esztendős. /Tóthpál Tamás: Erdély tájain – EKE-tábor Várasfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2009. augusztus 1.
Szeretné, ha másoknak is fontos lenne történelmi emlékeink megőrzése, vallja Derzsi Samu, a Dobó–Valál Egyesület elnöke. Elmondta, hogy elsőként a dobói kápolna, vagy ahogy még ismeretes, a csonkatemplom konzerválását végzik el, majd a nyár végén a plébániatemplomra fordítanak gondot, végezetül a 2005–2007 közt feltárt rikai várat konzerválják. Dobón tapasztalták, hogy többen innen szerezték be a házépítéshez szükséges köveket. Amit lehetett, visszatettek, legalább egyméteres magasságban állnak a falak. Derzsi Samu tervei közé tartozik, hogy Dobóba két, középkori körülményeket idéző háztartást és népművészetet bemutató házat, illetve szabadtéri játékok számára alkalmas színpadot építsen. Hasonlóképpen a turizmus fellendítését célozza azzal is, hogy a dobói kápolna, a rikai erődítményrendszer és a tortomai tömegsírok környékére jóformán egész Erdővidéket beláthatóvá tevő kilátók épülnének. /Hecser László: Legendák nyomán építkezne a Dobó–Valál Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./2009. augusztus 1.
Petőfi Sándor halálának 160. évfordulója emlékére Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének vezetésével egy diákcsoport Budapestre utazott, míg egy másik csoport Segesvárra indult Kecskemétről. Kedves Gyula hadtörténész és Ratzky Rita irodalomtörténész Csataterek Petőfije című, hiánypótló kötetét bemutatták Budapesten a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. Holló József főigazgató a könyvet ajánlva arról beszélt, hogy Petőfi Sándor határtalan szabadságvágya és a tekintélyalapú hadsereg vezetése között óhatatlanul konfliktusok voltak. Petőfi Kossuthtól maga kérte áthelyezését Bem József tábornokhoz, aki a feszültségek ellenére tudott bánni segédtisztjével, mert tisztában volt azzal, hogy Petőfi Sándor, a lánglelkű költő mozgósító ereje a hadseregben felbecsülhetetlen. /Petőfire emlékeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./2009. augusztus 1.
Barót tanácsa támogatja a Bodosi testvérek leszármazottjainak kérését, és hozzájárul emléktábla avatásához, illetve gazdag életpályájukat bemutató füzet megjelentetéséhez. Az 1994-ben a város díszpolgárává avatott Bodosi Dániel (1913–2006) Erdélyben és Magyarországon is elismert festőművész volt. Bodosi Mihály (1909–2004) főorvos kiemelkedő szakmai sikerei mellett ifjúkorában többször volt a magyar atlétikai válogatott tagja, 1934-ben pedig Európában ő volt az első, aki két méternél magasabbat ugrott. Bodosi Antal (1916–1992) ferences szerzetesként szolgált Marosvásárhelyen és Mikházán, a Maros-parti városban pedig templomot és paplakot is épített. Az avatóünnepségre augusztus 30-án, Bodosi Dániel halálának harmadik évfordulóján kerül sor. /(hecser): Emléktábla a Bodosi testvéreknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./2009. augusztus 1.
Sepsiszentgyörgy után július 30-án a kézdivásárhelyi Vigadóban nyílt meg az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékkiállítás. A tárlatot Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta. Ferencz Éva magyartanár Ignácz Rózsa műveiből olvasott fel. A centenáriumi kiállítás következő állomáshelye a színész-írónő szülővárosa, Kovászna lesz. /(Iochom): Ignácz Rózsa centenáriumi vándorkiállítás Kézdivásárhely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./2009. augusztus 1.
Szörényordason (Garina) falumúzeumot nyitottak, amelyben a pincétől a padlásig, a konyhától a lakó- és hálószobán át, illetve az udvartól a kertig mutatják be az egykor itt lakó pémek (elnémetesedett csehek) háztáját, amelynek anyagát „kicsiben” a Temes megyében lévő sándorházai Swabenhaus múzeumhoz lehet hasonlítani. Az istállóban találhatók a faluban tenyésztett állatok életnagyságú szobormásai, a lakásban fellelhető a „család” is a maga munkakörében. /Makay Botond: Falumúzeum a pincétől a padlásig. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./2009. augusztus 1.
A Székely Hadosztály emlékezete (1918–1919) címmel kiállítás nyílik Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban augusztus 2-án, vasárnap. 1918-ban a Kolozsváron tartózkodó székely tartalékos tisztek toborozni kezdtek. 1918. december 1-jén az ágostonfalvi állomásról kigördült az első páncélvonat, amely székely önkénteseket vitt Kolozsvárra. Rajtuk kívül a demarkációs vonalon túlról visszavonuló nemzetőrök, csendőrök, hadapród-iskolások, tisztek képezték a hadosztály magvát, amely 1919 januárjában vette fel a Székely Hadosztály nevet. Az április 16-án három hadosztállyal megindult román offenzívával szemben mindössze tizenkétezer ember állt a védelmi vonalon Máramarosszigettől Csucsáig. A katonai vereség elkerülhetetlen volt. A fegyverletételi megállapodást április 26-án írták alá. A tisztikar és a legénység nagyobb része a brassói internálótáborba került, kisebb része tovább folytatta a szülőföld területi épségéért vívott reménytelen harcot. /Szekeres Attila: A Székely Hadosztály (Kiállítás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./2009. augusztus 1.
Bodor Pál reméli, virtuálisan talán visszafogadják őt. A kommunizmus idején a rendszer híve volt Temesváron. Huszonhat évvel ezelőtt távozott Romániából. Fél élet című önéletrajzi kisregénye döntően Temesvárról szól. Bodor első elemitől érettségiig Temesváron járt iskolába. Bejáratos volt több íróhoz, Méliusz Józsefhez, Franyó Zoltánhoz, Endre Károlyhoz; Majtényi Eriket ott ismerte meg, Anavi Ádámmal a barátsága kamaszkorában kezdődött, sorolta, hogy emlékeztető névjegyét nyújtsa az olvasónak. Bodort e hasábokra invitálta Böszörményi Zoltán főszerkesztő. Bodor Pál (1983–90) a Magyar Nemzetben, majd (1991–94) a Népszabadságban írt, s végül „blog”-ban jelentkezett, a budapesti Klubhálón és Nolblogban. /Bodor Pál: Névjegykártya. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./2009. augusztus 1.
Pap Géza püspök az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén elmondta, megtekinthette a titkosrendőrség által összeállított dossziéját. Olvashatta álnéven író lelkésztársainak róla szóló jelentéseit is. Betekintett beletekinteni Dobri János Kolozsvár-kerekdombi lelkipásztor több mint 2000 oldalt kitevő gyűjteményébe. Őt, a börtönviselt lelkipásztor a szeku nem tudta legyőzni, megtörni, beszervezni. Aki a dossziékat olvasgatja, az emberi gyarlóságnak olyan sötét mélységei nyílhatnak meg előtte, amelyeket nem könnyű elviselni. Kiderült, hogy családi vagy baráti beszélgetésekről is van jelentés. Pap Géza püspök tavalyi jelentésében javasolta, hogy mindenki vegye ki a saját dossziéját, aztán mindenki döntse el, kinek kitől kell bocsánatot kérnie. Azután nem történt semmi. - Vannak, akik kényszerből, megfélemlítés alatt, családjukat féltve írtak valamit. Jelentésükön érződik a visszafogottság. A széles skála csúcsán viszont a nagy gazemberek állnak, akik haszonélvezői voltak a rendszernek. A múltunkkal szembe kell nézni, bármennyire fájdalmas is. Aki elbukott, kérjen bocsánatot, és vállalja tettei következményét, javasolta a püspök. „A Szekuritáté egyháztörténelmet írt, s ennek mindnyájan – így vagy úgy – a szereplői vagyunk. Feltárta, leírta és megőrizte a legapróbb részleteket is. Jelenkori egyháztörténetünk értékes leletei a Szekuritáté levéltárában nyugszanak” – hangsúlyozta. Azt javasolta, hogy a lelkészek vegyék ki dossziéikat, és annak egy másolatát helyezzék el az egyházi levéltárban. /Pap Géza, püspök: A „szekus”-dossziék. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, Kolozsvár), 15. szám, 2009. augusztus 1./2009. augusztus 1.
Felkavaró élmény volt elolvasni Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium I. /Partium Könyvkiadó, Nagyvárad/ című kötetét. Közel húsz éve sürgetik sokan a múlt feltárását. Most bárki kezébe veheti ezt a vaskos könyvet, a protestáns egyház partiumi és a teológia ,,szomorú jelentését”. Remélhetően más egyházak és a civil szféra is követi a példát. Papp László püspök, fedőnevén Paun, püspökként az ismert módon leszerepelt, és fiához szökött még idejében Franciaországba. Neves és köztiszteletben álló teológiai professzorok saját diákjaikat adták ki! Csak példaként: Rapp Károly evangélikus teológiai tanár ,,Enyedi Zoltán”, Gálfy Zoltán teológiai tanár ,,Bibliotecarul”, Kozma Tibor teológiai professzor ,,Dombi Lajos” néven jelentett, Izsák Vilmos unitárius teológiai tanár az ,,Incze Walter” fedőnéven. A szeku zsarolta, jobb állással, külföldi utazással, sőt pénzzel kecsegtette azt a lelkészt, akinek először megismerték gyengéit, majd mindezek birtokában kísértették meg. A könyv a jó áttekinthetőségre törekszik, ezért a fejezetek így oszlanak: megfigyeltek, megfigyelők, megfigyeltből megfigyelő vagy fordítva. A hitelességet 75 melléklet támasztja alá. /Puskás Attila: A szigorúan ellenőrzött egyház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./2009. augusztus 1.
Könczey Elemér Fejadag című, humor-zseb-enciklopédiája gondoskodik lelki mindennapinkról. Könyvében 365 karikatúrája sorakozik. /Németh Júlia: Kritika és önkritika Könczey módra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2009. augusztus 3.
„Hiszek a helyi autonómiában és azt ajánlom, hogy önök se féljenek ettől a kifejezéstől, amelytől mindannyian tartottunk évek óta”, jelentette ki Traian Basescu államfő a Romániai Falvak Szövetsége gyűlésén. Basescu szerint a két kormánypárt – a PD-L és a PSD – egyaránt elkötelezte magát az autonómiai szint növelésére, illetve a decentralizációs folyamat folytatására. /Basescu ottfelejtette Mariát, de rátalált az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./