udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
267
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-267
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. augusztus 1.
Folytatódik az erdélyi magyar egyeztetés
Hogyan működik és milyen jövő áll az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum előtt? – többek között erről is nyilatkozott Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke és Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Tusnádfürdőn, a 21. nyári szabadegyetemen. A két politikus közös előadása után ült a Duna Televízió kamerája elé.
„A lényeg, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum működik, igaz, bizonyos szempontból nem jól, más területeken viszont felmutathat eredményeket – szögezte le az interjúban Markó Béla. Közös szándék ezt továbbvinni és tartalommal telíteni – tette hozzá. A Fórum RMDSZ-es tagja kormányzati pozícióban van, míg a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élesebb kritikákat fogalmazhat meg, talán ebből is fakad az eredményeket érintő némi véleménykülönbség” – érvelt Markó Béla.
Tőkés László – aki korábban azt mondta, új fejezetet kell nyitni a Fórum életében, másként az látszatintézménnyé devalválódik; és hogy ez ne történjen meg, azért az RMDSZ-nek akár áldozatot is kellene hoznia – a Duna Televíziónak úgy értelmezte saját gondolatát: elvárható az RMDSZ-től, hogy adott esetben ne a kormányzati részvételt tartsa elsődlegesnek, hanem a nemzetpolitikai meggondolásokat.
Úgy látja: az RMDSZ mindinkább beljebb ment a kormányzati szerep „erdejébe”, és végül a nagy stratégiai célokban – a tanügyi autonómia, az autonómia, az állami magyar egyetem ügye – állandóan hátrált vagy stagnált. „Húsz év után eljött az ideje annak, hogy nincs hova hátrálni” – mondta Tőkés László.
Markó Béla némileg másként látja a helyzetet. Szerinte éppen a kormányzati szerepvállalás segített abban, hogy sikerült elfogadtatni egy olyan oktatási törvényt, amely – néhány megszorítást megtartva – mégis biztosította az anyanyelvi oktatás teljes körét. „Joggal bírálhatnak azért, hogy az önálló állami egyetem dolgában nem haladtunk előre” – mondta Markó, hozzátéve, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára jó esély van. Viszont a következő lépésekhez már elengedhetetlen lesz az ügyben az RMDSZ kormányzati részvétele.
Tőkés László szerint ki kellene használni, hogy Magyarországnak kétharmados többségű, erős nemzeti kormánya van. „Optimális a feltétel, hogy felvéve ugyanazt a ritmust, amit az országgyűlési többség diktál, a határon túli részek is kapcsolódjanak bele ebbe a folyamatba. Igyekezzünk egységes Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítést megvalósítani, mert akkor 13-15 millió ember politikai ereje valósul meg, és nem csupán itt őrlődünk a mi másfél-kétmilliónkkal, a román nacionalista többséggel szemben” – nyilatkozta a Duna Televíziónak Tőkés László.
Pintér Attila, Duna Televízió. erdon.ro2010. augusztus 1.
Bogdánffy Szilárd-napot tartottak Margittán
Bihar megye – Vasárnap a margittai Árpád-házi Szent Margit templomban Bogdánffy Szilárd-napot tartottak. A szentmisét Mns. Fodor József általános helynök celebrálta, aki rengeteget foglalkozott a vértanú püspök életpályájával, melyről átfogó képet adott a híveknek.
Beszédem most nem prédikáció, inkább beszámoló lesz, mondta Mns.Fodor József. Bogdánffy Szilárd 1911-ben született, a Torontál vármegyei (Délvidék) Feketetón. Örmény nemesi családból származik, édesapja kántor-tanító volt. Tanulmányait Torontálkeresztesen, Temesváron, majd a teológiát Nagyváradon végezte. Humán és reál tantárgyakban is jeles volt. A felsőfokú teológiát Budapesten végezte el és 1934-ben szentelték pappá. Jelmondata: „Magasztalja az én lelkem az Urat.”
Nyughelye ismeretlen
1939-ben politikai okokból, melyekhez semmi köze nem volt, áttették a határon és a bécsi döntésig Budapesten élt. Közben elkészítette doktori disszertációját és megszerezte adoktori címet, melyet szerénysége miatt soha nem használt. 1949-ben Bukarestben titokban püspökké szentelik. Még ez évben letartóztatják és innentől a raboskodás évei következnek különböző fegyintézetekben. 1953-ban halt vértanúhalált a nagyenyedi börtönben. A börtöntemetőben temették el, melyet később felszámoltak, beépítettek, így nyughelye ismeretlen.
Mns. Fodor József általános helynök az általános életrajz mellett sok olyan adattal is szolgált, melyhez személyes kutatásai során jutott hozzá. A boldoggá avatás elindításához szükséges iratok hiányoztak a levéltárakból, végül a gondviselés ezt is előteremtette. Felkereste az egykori rabtársakat, akik megrázó történetekkel szolgáltak arról, hogy milyen válogatott kínzásoknak volt kitéve. Rabtársai tisztelték és szerették. Vitás ügyekben mindig az ő tanácsát kérték, melyet meg is fogadtak. Halálakor a rabtársak, a börtönvezetés engedélyével, koporsót készítettek neki. Ez nem volt szokás afegyintézetben. Arra is odafigyeltek, hogy a keresztet ráfessék egyszerű fekete korommal, mivel máshoz nem jutottak hozzá. Olyan esetet is elmeséltek a rabtársak, amikor úgy köszöntötte fel őket, hogy eltette előző napi szűkös kenyéradagját és a „névnapi lakomán” megosztotta velük. Nagy lélek kell ahhoz, hogy egy börtönben valaki ezt megtegye.
Emlékkönyv
Bogdánffy Szilárd emlékkönyvét is a gondviselés vezérelte Fodor József kezébe. Elöljárói és évfolyamtársai egyaránt szeretettel írnak róla. Már akkor előrevetítették, hogy egykor vezető lesz.
A bemutató beszéd után Mns. Fodor József átadta a Bogdánffy Szilárd lobogót Maiernik Mihály prépost kanonok úrnak, mely a boldoggá avatás napjáig végigjárja a margittai esperesség minden plébániáját. Ezt követően elkezdték a Bogdánffy Szilárd kilencedet, elmondván az első imát.
A boldoggá avatás október 30-án lesz Nagyváradon. Jelentős eseménye ez a megyeközpontnak: a városban utoljára több mint 800 éve, 1192. február 2-án volt szentté avatás, amikor Szent Lászlót avatták a szentek sorába. Romániában ez az első alkalom, amikor a kommunizmus vértanúját boldoggá avatják.
Szőke Ferenc. erdon.ro2010. augusztus 1.
Véget ért az I. Erdélyi Színház- és Fotótábor
Kolozs megye – Szervezők és résztvevők egybehangzó véleménye szerint sikeresen zárult a Kolozs megyei Györgyfalván a színház- és fotótábor.
A főszervező Crăcea Ádám a szervezőcsapat munkáját és odaadását méltatta, a csoportvezetők (Imecs Levente és Visky Andrej, a Váróterem Projekt tagjai, valamint Kőmíves Csongor, a Figura Stúdió Színház színésze) a résztvevők nyitottságát, kitartását és tehetségét dicsérték a tábort záró bemutatkozó-esten.
A táborozók egy hétig élvezhették Antal Csaba tiszteletes úr jóvoltából a györgyfalvi Bethlen-ház kényelmét. E színházi viszonylatban röpke idő alatt a színészek két, a fotósok egy csoportban dolgoztak – munkájuk eredményét láthattuk péntek este, a ház nagytermében. Volt itt minden – „belépés”, a külső befolyások elfeledése érdekében, maszk-képzés, szám-zene, koncentrációs ritmusgyakorlat, sőt, még a csoportvezető égbe-dobálása is az ajánlás-elfogadás gyakorlat ötletes befejezéseképpen. Egy rövid, ritmusokból és hangokból építkező jelenet is összeállt a hét végére, Visky Andrej csoportjának improvizációiból, mely ötletesen épített egybe családi ebédet, kannibalizmust sőt, múzeumot is.
A fotósok munkája nem kevesebb tetszésnek örvendett – a résztvevők nem csak saját (a rögtönzött stúdióban készült) portréikat láthatták viszont, hanem a falu életét, vagy éppen a délután fotós-terepek „making of”-ját bemutató fotósorozatokat is. Angyalosi Beáta csoportvezető elmondta, hat „diákja” egy hét alatt hatalmasat fejlődött úgy a fotózás, mint a digitális utómunkálatok elsajátítása terén.
S hogy ne csak az élmény maradjon, mindenki hazavihette – az emléklap és tábori plakát mellett – a fotókat DVD-n, sőt, a színész-résztvevőket a Koinónia Kiadó egy-egy színházi tematikájú könyvvel is megajándékozta. Szervezők és résztvevők egyhangú kívánsága (és ígérete) e hét után: találkozzunk ugyanitt, jövőre, a II. Erdélyi Színház- és Fotótáborban! erdon.ro2010. augusztus 2.
Ülésezett az Unitárius Egyházi Főtanács
Az Erdélyi Unitárius Egyház legfőbb kormányzó testülete, az Egyházi Főtanács 2010. július 30–31-én Kolozsváron ülésezett. A 144 tagú – lelkészekből és világi képviselőkből álló – testület évente egyszer ülésezik, amikor értékeli az egyház általános működését, illetve egyházkormányzási határozatokat hoz – tájékoztat az egyház sajtóirodája.
A főtanács péntek délután áhítattal kezdte munkálatait. A határozatképesség megállapítása és a tárgysorozat elfogadása után a Főtanács megemlékezett a közelmúltban elhunytakról, tiszteletbeli címek odaítéléséről döntött, illetve köszöntötte az időközben nyugdíjba vonult lelkészeket és világi tisztségviselőket.
A jelentések számbavétele során a főtanácsi képviselők véleményezték az egyházi főtisztségviselők (püspök, főjegyző, közügyigazgató és a két főgondnok) tevékenységéről szóló beszámolókat. Az Egyházi Képviselő Tanács tevékenységének értékelésére, valamint a különböző egyháztársadalmi szervezetek, felekezeti tanintézetek és más intézmények jelentéseinek megvitatására a szombati ülésszak keretében került sor. Az Egyházi Képviselő Tanács mellett jelentést nyújtott be a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége, az Unitárius Nők Országos Szövetsége, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a Gondviselés Segélyszervezet, az Erdélyi Unitárius Egyház Nyugdíjintézete, a lókodi Kiss Rozália Ökumenikus Öregotthon és a kolozsvári Unitárius Óvoda.
A Főtanács határozatot fogadott el az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház egyesülésének előkészítése érdekében, – egyebek mellett – jóváhagyólag tudomásul vette az egyházi átvilágítás és közelmúlt-kutatás helyzetéről szóló jelentést, majd megválasztotta az Egyházi Közigazgatási Bíróság tagjait. Az elfogadott részjelentések tárgyai között szerepelt az egyházi alapítású kolozsvári magyar bölcsőde létrehozását jóváhagyó döntés is.
Az Egyházi Főtanács ülését megelőzően, július 29–30-án szintén Kolozsváron ülésezett az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének (ULOSZ) Konferenciája. Az unitárius lelkészek szakmai és érdekvédelmi szervezetének ez évi közgyűlése értékelte a Lelkészszövetség elmúlt egyéves munkáját, különböző tervezeteket vitatott meg és határozatokat fogadott el időszerű kérdésekben – áll a dokumentumban. Szabadság (Kolozsvár)2010. augusztus 2.
Határon túli diákok magyar egyetemeken
Az idei felsőoktatási felvételi eljárás során mintegy 2500 határon túli magyar jelentkezett magyarországi felsőoktatási intézménybe, közülük 1200-an államilag finanszírozott formában meg is kezdhetik a tanulmányaikat szeptemberben – mondta az Oktatási Hivatal elnöke az MTI-nek.
Bakonyi László tájékoztatása szerint a jelentkezők száma körülbelül ugyanannyi, mint amennyi tavaly volt.
A ponthatárok meghúzása után a 2500 jelentkezőből 1500-an kerültek be magyar felsőoktatási intézménybe, s közülük 1200-an államilag finanszírozott képzésekre. A számuk valószínűleg tovább nő majd a jogorvoslati kérelmek elbírálása után, sokan ugyanis a felvételi kérelmükön nem tüntették fel, hogy határon túli magyarok, holott az a kedvezménytörvény alapján jogosulttá teszi őket az államilag finanszírozott képzésben való részvételre.
Bakonyi László a jogorvoslatok kapcsán kiemelte: jó, ha az minél hamarabb beérkezik a hivatalhoz, mert annál hamarabb dönthetnek róla. A jogszabály szerint a jogorvoslati kérelmeket 22 munkanap alatt kell elbírálni.
Az eddigi tapasztalatok alapján a hivatal elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek a saját nevében kell eljárnia, vagy meghatalmazást kell adnia arra vonatkozóan, hogy a nevében eljárjanak. Tájékoztatása szerint a külföldön, így a határon túli magyar területeken tett érettségik számítása 2005, a kétszintű érettségi magyarországi bevezetése óta speciális metódus alapján, központilag történik.
Ha az adott államban van százalékos számítás, akkor azt veszik alapul, ahol csak osztályzat van, ott a magyar rendszer szerinti legjobb százalékos eredményt számítják. Probléma akkor szokott felvetődni, ha az adott országban nem egytől ötig van osztályzás. Ebben az esetben az átváltás bonyolultabb, ilyenkor az eredményeket egy szintre próbálják hozni a magyar rendszerrel. Népújság (Marosvásárhely)2010. augusztus 2.
Egyre erősödő Kölcsey–kultusz
A Szatmárnémeti Kölcsey Kör és az EMKE huszonegyedik éve szervez Kölcsey–megemlékezéseket. Ezek a rendezvények jelentősen hozzájárultak az önazonosságtudat és a magyarságtudat erősítéséhez.
A Kölcsey–megemlékezéseket 1990–től szervezi a szatmárnémeti Kölcsey Kör és az Erdályi Magyar Közművelődési Egyesület — tájékoztat Muzsnay Árpád, a rendezvények főszervezője. — Az első nagy jelentőséggel bíró esemény Kölcsey szatmárnémeti köztéri szobrának a felavatása volt. 1990–ben Magyarország és Románia művelődési minisztériumai egy emléktáblát avattak fel Kölcsey Ferenc sződemeteri szülőházának (jelenleg a helyi román görög katolikus egyház parókiája) falán. Ez akkor a nyilvánosság teljes kizárásával történt, a tábla rövid időn belül eltűnt. Két év múlva a Kölcsey Kör és az EMKE elkészíttette az emléktábla másolatát, azt felavatták, de az sem maradt meg egy hétnél tovább. Ott van azonban az az emléktábla, amit 120 éve a zilahiak állítottak Kölcsey emlékére. A minden évben megrendezésre kerülő Kölcsey-ünnepségeket színesebbő tette, hogy részt vettek Erdélyből és Magyarországról érkezett püspökök, valamint neves történészek és irodalomtörténészek, akik jól ismerik Kölcsey Ferenc életét és korát.
Az idei megemlékezés
A pénteki megemlékezésen jelen lesz Jeszenszky Géza történész, akinek 1994–ben külügyminiszterként jelentős szerepe volt abban, hogy a Kő Pál által készített Kölcsey–szobor akadálymentesen jöjjon át a határon és jusson el Sződemeterre. Előadást tart Cs. Varga István irodalomtörténész, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára, a XIX–XX. századi magyar irodalom kiváló ismerője, valamint Hrubik Béla Pozsonyból, a Csemadok elnöke, aki a Felvidék üzenetét fogja tolmácsolni. Muzsnay hozzátette, hogy a szervezők hagyományt szeretnének teremteni olyan ifjaknak szóló programokkal, amelyekkel a fiatalokban elmélyítik Kölcsey nagyságát. Ilyen volt a Kölcsey nevével összefüggő ifjú küldöttek találkozója, melynek tagjai meglátogatták a Kölcsey–emlékhelyeket. És ilyen lesz az idén első alkalommal megrendezésre kerülő Kölcsey–emlékfutás, amit Pakulár István, tasnádi református lelkipásztor szervez. erdon.ro2010. augusztus 2.
Tőkés: plurális magyar egység
„Az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte hétvégi, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöki tisztségét is betöltő volt református püspök szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködést, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét.
„Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az EMNT kész elmenni addig” – mondta az MTI-nek Tőkés. Hozzátette: erről egyeztetnek az RMDSZ-szel, az MPP-vel és az összes romániai magyar közszereplővel. A 2012-ben esedékes parlamenti választásokra utalva Tőkés kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
„A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések” – mondta a politikus.
Védi az autonomistákat
Tőkés nacionálkommunista reflexeknek tudta be azokat a vádakat, amelyek a román politikum és a sajtó részéről érték a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmával tett kijelentései miatt.
Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Székelyföld területi autonómiájának kivívását párhuzamba állította Koszovó függetlenségének kivívásával, illetve az autonómia elérése kapcsán a politikai eszköztár részeként a tömegdemonstrációt is említette, amely eszközzel nemrégiben a katalánok éltek. A román politikum testületileg hördült fel a némiképp torzított sajtóhíradásokat olvasva, nemzetárulást és erőszakra való felbujtást emlegetve.
„Még sajnálatosabb, hogy egyes RMDSZ-es politikusok is elhatárolósdit játszanak, némelyek egyenesen populistának bélyegezve az autonómiaküzdelemről mondottakat” – fejtette ki a volt református püspök. Tőkés idézte Markó Béla miniszterelnök-helyettes szavait, melyek értelmében az RMDSZ parlamentáris eszközökkel küzd a magyar közösség érdekében, majd hozzátette: a kettő nem zárja ki egymást.
„A közakarat kifejezésére szolgáló tömeggyűlés alkotmányos jog, egyben legitim európai gyakorlat” – mondta Tőkés, majd újságírói kérdésre azt is tisztázta: semmiféle erőszakos megnyilvánulásra nem buzdított, példaként emlegetve megannyi békés tiltakozó, vagy épp jogainkért síkraszálló nagygyűlést és felvonulást az elmúlt több mint két évtizedből.
Lista a kollaboránsokról
A tájékoztató második felében Tőkés az egyházi átvilágítással kapcsolatban megjegyezte: a vezetői tisztségre jelentkezők közül nagyon sokan nem felelnek meg a követelményeknek, mert kollaboráns múlttal rendelkeznek. Ezt bizonyítandó Tőkés kiosztott két olyan listát, amely a kollaboráns református lelkészek nevét tartalmazta. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. augusztus 2.
Eltemették Jancsó Noémit
Július 30-án helyezték örök nyugalomra Jancsó Noémit a Házsongárdi temetőben. Az erdélyi irodalom fiatal tehetsége tragikus hirtelenséggel hunyt el július 25-én, kerékpárját tolta át egy gyalogátjárón, a Kolozsvár melletti Szászfenesen, amikor egy autó halálra gázolta.
Jancsó Noémi 1988-ban született Kolozsváron. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem klasszika-filológia és angol szakos diákja volt. Első, szépirodalmi műveket (novellákat és verseket) tartalmazó kötete, az Emotikon (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2008) a legnagyobb feltűnést keltő induló szerzőnek járó Méhes György Debüt-díjat kapta. A Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt.
Ő írta önmagáról: „Azért írok, hogy a majdnem-tökéletest mint legmagasabb emberi mércét megérintsem, legalább egyszer ebben az életben ... hogy az emberi bölcsesség, egyszerűség, szépség előtt tiszteletemet fejezzem ki.”
B. L. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. augusztus 3.
Víz alatt Csíkszereda több része
Embereket kellett kimenekíteni, házak kerültek víz alá, és száznál is több portát öntött el az ár augusztus 1-jén, vasárnap, amikor egy gyors felhőszakadás következtében több patak áradt meg és lépett ki medréből. Csíkszereda több részén az úton hömpölygött és a házak ablakáig ért a víz, a hatóságok ráadásul újabb esőzésekre, és emiatt megnövekvő vízszintre figyelmeztetnek.
Nem tartott sokáig a nyári öröm: két nap meleg után vasárnap egy gyors felhőszakadás következtében újból több Hargita megyei település házai kerültek víz alá. Csíkzsögödben, Csobotfalván, Mindszenten, Csíkszentléleken és Lókodon összesen száznál is több háztartást öntött el az ár, az egyszerre több helyről riasztott katasztrófavédelmiseknek embereket és háziállatokat kellett kimenekíteniük.
„Egy héttel ezelőtt, amikor még kiöntött a patak, azt mondtuk, harminc éve nem volt ilyen magas. Most azt kell mondanom, soha nem volt ilyen nagy a vízszint” – mutat a hömpölygő Fitód-patakára az egyik lakó, akinek udvarában térdig ér a víz. A máskor nyugodt kis patak ezúttal nemcsak megközelítette a meder szélét, hanem át is lépte azt, így egyes udvarokon másfél méteres víz folyt végig, 20 házat és 40 portát öntött el. Amint azt a katasztrófavédelem ügyeletese lapunknak elmondta, négy idős embert és két gyereket kellett kimenteni, a víz kiszivattyúzását azonban mindaddig nem tudták elkezdeni, amíg nem apadt a vízszint – vasárnap este ráadásul a további esőzések miatt újabb hidrológiai figyelmeztetés lépett érvénybe. Csobotfalván az elmúlt néhány nap alatt immár harmadszor pusztított a megáradt Somlyó-pataka. Az úton folyt a víz, még a tűzoltóautó is alig tudott végighaladni rajta. Itt 60 háztartás és 10 ház került víz alá. Szentléleken 30 udvart öntött el az ár, Csíkpálfalván villám csapott egy fába, amely egy elektromos vezetéket leszakítva egy autóra borult, Csíkszereda központjában egy méretes faág szakadt le, az alatta parkoló furgon azonban tartotta mindaddig, amíg a katasztrófavédelem munkatársai elhárították a veszélyt. Hargita Népe (Csíkszereda)2010. augusztus 3.
Újabb árvízek Háromszéken
Háromszéken huszonnégy települést érintettek a hétvégi áradások: Kovásznát trópusi égszakadás sújtotta, Orbaiszék, Erdővidék, az Olt mente számos településén okozott gondokat a víz. Kézdivásárhely környékén egy 19 éves lányt villámcsapás sújtott, tegnap a sepsiszentgyörgyi megyei kórház intenzív osztályán ápolták kómás állapotban.
Harmadszor pusztított az ár Orbaiszéken
Harmadszorra került idén víz alá Zabola és Páva. A vasárnap esti ár minden eddiginél pusztítóbb volt, két hidat, tucatnyi átereszt rongált meg. Közel háromszáz hektár mezőgazdasági terület is víz alá került. Az utakról több mint ezer köbméter sódert, homokot mosott le, néhol csak a száz évvel ezelőtti kövezés maradt meg — mondta el Ádám Attila polgármester. A kár értékét meg sem próbálták még felmérni, de a helyrehozatal meghaladja önerejüket — hangsúlyozta. Tegnap reggel a tűzoltóság és saját motorpumpáik segítségével a pincékből, kutakból szivattyúzták a vizet. Már hétfő hajnalban elkezdték az utak melletti sáncok kiásását, az összegyűlt iszap, hordalék eltakarítását.
Papolcon az országúton átívelő hidat megkerülte az ár, elöntötte a szomszédos gazdaságot, majd az úttesten áthömpölyögve tért vissza medrébe. Pákéban is nagy volt a veszély, de összefogással megmenekült a falu. A Kovászna vize rönköket, hordalékot tornyozott össze, a falu és Barátos lakossága egész éjjel a torlaszok szétverésén dolgozott. Kisborosnyón hetven udvart öntött el a Nagypatakról lefolyó víz. Nagyborosnyó megmenekült, mert a nagypataki vízfolyás Kovászna-patakba torkollása előtti szakaszán korábban megemelték a gát magasságát. (Bokor)
Trópusi égszakadás Kovásznán
Vasárnap délután évek óta nem tapasztalt felhőszakadás sújtotta Kovásznát. Mindössze két óra alatt 65,7 liter csapadék hullott négyzetméterenként. Ezt a szívkórház meteorológiai állomásán mérték. Az égszakadás jégesővel kezdődött, 3—5 mm nagyságú szemcsemérettel, majd rendkívül agresszív villámlás kíséretében úgy zúdult az eső két órán át, hogy közben a hőmérséklet nem esett 22 Celsius-fok alá. Ez a jelenség már a trópusi esőzés kategóriájába lenne sorolható, ha nem kezdődött volna jégesővel, így a maga nemében akár parafenoménnek is lehet nevezni. A hirtelen megduzzadt Kovászna-patakán hatalmas mennyiségű faanyagot, szénaboglyát, tyúkpajtát, műanyag palackokat... vitt a víz, de volt, aki traktorgumit, fejőszéket is látott. Pincéket, kutakat, műszaki alagsorokat öntött el, több helyen a városi szennycsatorna betört földszinti fürdőszobákba. (Gyila S.)
Huszonnégy település érintett
Nem csak Orbaiszéken, Háromszék majd minden régiójában gondot okozott az árvíz. A Katasztrófavédelmi Felügyelőség nem végleges adatai szerint huszonnégy települést, négyszáz háztartást, harminc pallót érintett az ár. Erdővidéken Bölönben mintegy félszáz háztartásban tett kárt a víz, emellett megrongálta a 103E megyei utat, melyre korlátozást is elrendelt a rendőrség a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre, de Baconban, Középajtán is gondok adódtak. Az Olt mentén Sepsibükszádot, Mikóújfalut, Málnásfürdőt sújtotta az árvíz, Zalánpatak részben elszigetelődött, itt a brit trónörökös, Károly herceg birtokait is elöntötte az ár. (Farcádi)
Embert sújtott a villám
A megyei kórház intenzív osztályán ápolják azt a 19 éves lányt, akit villámcsapás sújtott vasárnap délután Kézdivásárhely környékén. A barátjával sétálgatott egy legelőn, mikor a zivatar kitört, és bár körülötte a juhok mind elpusztultak, a lányt a kísérője által riasztott mentősök újjá tudták éleszteni. Dr. Albert István igazgató-szóvivő közlése szerint kómás állapotban van — a létfenntartáshoz szükséges szervei ugyan tökéletesen működnek, és mozgatni tudja végtagjait, az agyát ellenben súlyos károsodás érte, és emiatt még mindig életveszélyben forog. De mivel már az is csodával határos, hogy túlélte a villámcsapást — általában azok menekülnek meg, akiket a magas feszültségű kisülésnek csak a szele érint, ezen a betegen viszont átment, látszik a helye —, és erős, fiatal szervezetről van szó, az orvosok remélik a legjobbakat. A teljes felépülés is lehetséges, de minden attól függ, hogy az agyi vérzés mennyire tud lokalizálódni, és ez a következő napokban dől el — magyarázta a kórház vezetője, hozzátéve: a sérült lány ellátásához minden szükséges műszaki felszereléssel rendelkeznek.
(demeter) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 3.
Közszemlén a faágyú
Az öt településből álló nagyközségben Szentkatolna és Kézdimárkosfalva után a múlt hét végén Kézdimartonfalván tartottak harmadik alkalommal falunapokat. A helyszín változott, a sok esőzés miatt a faluünnepet visszaköltöztették az iskola előtti térre, a patak partján vizenyős volt a talaj.
A téren mindenki megcsodálhatta a két héttel ezelőtt Mikola Rezső és Czell Attila által készített Gábor Áron-faágyút. Szombaton Tusa Levente polgármester megnyitója után az esztelneki, majd a helybeli iskolások léptek fel, az iskola kertjében a helyi és vendégpedagógusok irányításával kézműves-foglalkozásokat tartottak. Ezt követően a hatolykai Bardocz testvérek szórakoztatták az egyre nagyobb számú érdeklődőt, majd az ugyancsak hatolykai Fejér Lilla és táncoslányai léptek színpadra, valósággal elbűvölve a több százra gyarapodott közönséget. Az első nap éjszakába nyúló utcabállal ért véget. A talpalávalót Baksa Barna és zenekara biztosította. Vasárnap délután a mikóújfalusi fúvószenekar fellépésével folytatódott a dínomdánom, majd a jelenlevők búzazsákcipelésben mérték össze erejüket. Az esti rendezvényeket az eső elmosta.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 3.
Lemondott Bartha Csaba
Lemondott posztjáról Bartha Csaba, a budapesti Román Kulturális Intézet (ICR) igazgatóhelyettese, akiről a sajtó korábban azt írta, hogy 1989 előtt beszervezte a Szekuritáté.
A kultúrdiplomata annak ellenére szánta rá magát erre a lépésre, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) júniusban kibocsátott határozatában kimondta: nem esik a román átvilágítási törvény hatálya alá, mivel nem tekinthető a kommunista titkosszolgálat kollaboránsának. Bartha Csaba utódjáról az ICR bukaresti vezetősége dönt – tudtuk meg Brânduşa Armancától, a budapesti intézet igazgatójától.
Tegnapi megkeresésünkkor Bartha Csaba nem kívánta részletezni lemondásának hátterét. Korábban a Krónika napilapnak azt nyilatkozta: ártatlannak és a Szekuritáté áldozatának tekinti magát. Emlékeztetett arra, hogy munkaköre miatt a román külügyminisztérium kérésére megvizsgálta múltját a CNSAS, amely megállapította: nem esik a román átvilágítási törvény hatálya alá.
Amint korábban beszámoltunk róla, Bartha Csaba múltjáról korábban a România Liberă cikkezett a CNSAS dokumentumaira hivatkozva. Az átvilágító testület szerint a temesvári újságírót 1986 december 11-én szervezte be a Szekuritáté. Az akkor még egyetemi hallgató Bartha vállalta, hogy „Barbu” fedőnéven jelentéseket ír a temesvári műszaki egyetem gépészmérnöki karán tanuló diáktársairól és a Fructus nevű vállalatban dolgozó munkatársairól.
A lap idézett is a jelentésekből, ezek valóban semmitmondóak, nem tartalmaznak olyan információkat, amelyeket a Szekuritáté felhasználhatott volna a „célszemélyek” ellen. Bartha Csabát az intézet igazgatója javasolta a budapesti posztra, akivel a temesvári televíziónál korábban együtt dolgozott. „Megbízható, nagyon tehetséges munkatársam volt” – magyarázta korábban lapunknak Brânduşa Armanca.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. augusztus 3.
Kolozsvári sajtótörténetek
Megjelent a ME.dok, a kolozsvári Hungarológiai Doktoriskola médiatudomány-szakos oktatói és hallgatói által alapított, negyedévente közölt C kategóriás tudományos folyóirat médiatudományi folyóirat 2010/2-es száma
A ME.dok igyekszik lefedni a romániai magyar médiát – nagy hangsúlyt fektetve a sajtótörténetre –, viszont követi és elemzi a román és nemzetközi médiajelenségeket is.
Az aktuális lapszám gerincét a sajtótörténeti és sajtótörténet-elméleti cikkek képezik. A lap főszerkesztője, Cseke Péter Egy sajtótörténeti szintézis erdélyi előmunkálatai című esszét közöl, amelyben az erdélyi magyar sajtótörténet megírásának kulturális jelentőségét ecseteli.
Buzinkay Géza magyarországi egyetemi tanár médiaoktatás-elméletet és sajtótörténet-elméletet taglaló írást közöl, amelyben a magyarországi médiaoktatás szerepéről beszél, amellyel rokonságot mutat Marian Petcu bukaresti egyetemi tanár A sajtótörténet kutatásának aktuális feladatai című összefoglalója.
A sajtó/médiatörténet-írás gyakorlati módszereit veszi sorra Zsugán Gyula a svájci közszolgálati televízió archívumának aligazgatójával készített interjúban. Máté Erzsébet a romániai kommunista sajtó komikus nyelvhasználatát elemzi, Zólya Andrea Csilla a parodisztikus zsurnalizmust veszi górcső alá, Péter Árpád a Kolozsváron zajló Nemzetközi Filmfesztivál 2010-es „felvonásáról” ír terjedelmes elemzést. A száz-harminc oldalas lapszám kuriózuma Cseke Gábor, írása, amely azt szemlélteti, hogy a szocializmus cenzúrája alatt miképpen tudtak az újságírók „igazat hazudni”.
F. I. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. augusztus 3.
A Kárpátok forradalmára
Orbán Viktor Tusnádfürdőn is kijelentette, hogy nem akar a bankvilág Che Guevarája lenni. A hasonlítások, metaforák általában mindig sántítanak kicsit. A két jelenség között található azonosságok segítenek (esetleg) mélyebb érthetőséget adni a közlésnek. Vagy mélyen elgondolkodtatnak, mert valami nem passzol a kijelentés körül.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn is kijelentette, hogy nem akar a bankvilág Che Guevarája lenni. A hasonlítások, metaforák általában mindig sántítanak kicsit. A két jelenség között található azonosságok segítenek (esetleg) mélyebb érthetőséget adni a közlésnek. Vagy mélyen elgondolkodtatnak, mert valami nem passzol a kijelentés körül.
Che Guevara, anélkül, hogy időznénk az életút állomásaiban, emblematikusan baloldali ikon. A magyar konzervatív középerőt képviselő Fidesz ezzel a kommunista névvel idézőjelbe teszi saját harcát a hazai és nemzetközi hitelintézetek ellen. Jellegzetesen kommunista módon zajlik a kétfrontos háború: a Magyarországon működő bankok meg lesznek sarcolva, úgy kétszáz milliárdra, hogy nehogy már az emberekre kelljen újabb terheket rakni, a világbank pedig kapott egy ultimátumot, hogy nehogy már ők mondják meg, milyen legyen az ország költségvetése.
A két háború szétválaszthatatlan, a hazai bankok több mint kilencven százalékban külföldi tulajdonban vannak, a Világbank meg az Unió viszont mi magunk lennénk, amennyiben csatlakoztunk ezekhez a szervezetekhez, alakulatokhoz.
Fizessenek a gazdagok! Ez a politikai üzenet, amit dekódolt mind a nemzetközi sajtó, mind a tömegek. Baloldali szlogen, bár Che elvtárs radikálisabb megoldásokat javasolna, világforradalmi célzatossággal. Vagy fölvesszük a harcot a gaz imperializmus ellen, s akkor a kiirtásában, eltörlésében vagyunk érdekeltek, vagy tárgyalunk, és kölcsönösen kielégítő megoldást keresünk. Ezért nagyon szerencsétlen dolog idekeverni azt a szakállas pofát a pólókról, mert ő komolyan gondolta a forradalommal megteremtendő új világot, s bele is pusztult szegény, mert a kizsákmányolt tömegek nem úgy viselkedtek, ahogy a brosúrákban megírták a klasszikusok.
Várhatóan a bankok viszont úgy fognak viselkedni, ahogy elvárható, tovább fogják hárítani ügyfeleikre a bankadó terheit, s csak az emberek fizetik meg az új sarcot, a nemzetközi hitelminősítők és bankszakemberek pedig megtalálják a módját az ellenállásnak, mert mégiscsak ők osztják a pénzt. Talán a román/görög megoldás a célravezetőbb.
Vállalnak mindenféle megszorítást, s az IMF cserébe megengedi a hiánycél emelését, netán ad újabb hitelt. Akkor az emberek sztrájkolni meg tüntetni kezdenek, mire a kormány, mit is tehetne mást, kicsit lazít a gyeplőn, és jelenti az ellenőröknek, hogy nem lehetett száz százalékban teljesíteni a vállalásokat. Más történelem, másfajta hagyományok.
Orbán Viktornak el kell döntenie, akar-e a bankvilág Che Guevarája lenni.
Ha nem akar, akkor ne legyen, mondaná a székely bölcsesség stílszerűen, tusványosan, s le lehetne zárni a kérdést.
Krebsz János. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. augusztus 3.
In memoriam Farkas János
(1928–2010)
Minek áltatnók magunkat? Miért mondanók, hogy Farkas János halála váratlanul ért bennünket? Sajnos, ez a halál nem jött váratlanul – immár mintegy öt esztendeje ott toporgott az ajtaja előtt. Mégis fáj, hogy búcsúznunk kell tőle. Mégis fáj, hogy immár örökre elment.
Jómagam, 1956 őszén – „ama véres őszön” – ismertem meg, amikor Asztalos István mellett, az akkor frissen megindult Napsugár vezetésére vállalkozott. Mert Ő – érdekes módon – a kommunista ifjúsági szervezet szándéka szerint a lap meghatározó személyisége volt még akkor is, ha mi, a többi belső munkatárs eleinte csak legyintettünk a neve hallatán. Aztán – rövid 3 éven belül – kifogytunk Asztalos Istvánból – és lassacskán Ő vált a lap főszerkesztőjévé. Az egyetlen főszerkesztővé Kolozsváron, akinek nem volt nyílt, vagy titkolt ellenjelöltje–vetélytársa: Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Bajor Andor – és ha nem tekintik szerénytelenségnek – jómagam – nem voltunk párttagok és így számba se jöhettünk – mi pedig ezt tudtuk, elfogadtuk. Nem pályázott főnöki beosztásra elsőrangú művésznőnk, Soó Zöld Margit sem. Ezzel szemben, Farkas János kiválóan ellátta tisztét. Nem a felső, politikai hatalommal kacsintott össze a mi hátunk mögött – amint ezt elvárták és szerették volna megvalósulva látni a lap alapítói –, hanem velünk kacsintott össze a Hatalom háta mögött. És sikerült aránylag hamar, néhány év alatt, egy olyan gyermeklapot megvalósítani, amelyikkel ma se kell szégyenkeznünk. A lap első három oldalán „megadtuk a császárnak, ami a császáré”, pártos verseket, sőt vezércikkeket is közöltünk – hogy a lap egyáltalán megjelenhessen –, a megmaradt 21 oldalon, pedig helyet kapjanak Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Jánky Béla és más, első rangú költőink remek versei. Jobbnál jobb történeteket, meséket nagyrabecsült prózaíróinktól, akiknek névsorát Méhes Györggyel kezdeném – és amely remekbe szabott írások újrakiadása még napjainkban is napirenden van.
Őszintén szólva, Asztalos, majd közel három évtized múlva Bajor Andor végső búcsúja után kezdtem azt hinni, hogy immár – mint a legidősebb a Napsugár egykori munkatársai közül, – én következem, rajtam a sor. Ám nem így lett, mind csak a nálam fiatalabbak mentek. Bálint Tibor után Jánky Béla, most pedig Farkas János.
Azt hiszem, lassacskán megalakulhat „odaát” a Napsugár hajdani szerkesztősége, hiszen elsőnek ment el Asztalos István, de most mellette van a lapszerkesztés minden csínját-bínját ismerő Farkas János is, aki annak idején a villámhárítás szerepét is betöltötte, hogy bennünket, a lap belső munkatársait megkíméljen és hagyjon, hogy legjobb meggyőződésünk szerint írjuk a „Napsugár”-t.
Gondolom, „odaát” immár nem kell azon törnie a fejét, hogy miképpen járjunk túl a Kisangyaloknak szánt lap Főnöke, a Gazda eszén.
Jánoskám, nyugodj békességben, mert jövünk mi is, régi munkatársaid, immár nemsokára – amikor a Fennvaló szólít.
Fodor Sándor. Szabadság (Kolozsvár)2010. augusztus 3.
Múlt és jelen
Szilágyi József vagyok Magyaróról. Falunk a Felső-Maros bal partján van. Ez a falu egyike a környék legrégebbi településeinek. Már 1228-tól írásos feljegyzések vannak róla. Közel nyolc évszázada sok pusztuláson ment át. Már 1240-ben a tatárok majd' az egész lakosságot kiirtották, 1260-ban másodszor is feldúlták a falut. Aztán a törökök sanyargatták 150 évig, majd következtek az osztrákok. Sok pusztító járvány tizedelte, 1808-ban a fél falu leégett. Az I. világháborúban 74 férfi veszett el, a másodiknak 43 áldozata volt. A sok pusztítást a falu túlélte, tovább fejlődött, minden családban legalább 4 gyerek, de volt olyan család is, ahol 8-10 gyermek született.
Az 1930-as évektől kezdett csökkenni a szaporulat, majd a kommunizmus idején elkezdődtek az erdőirtások, következett az államosítás és a kollektivizálás, a faluban már nem lehetett megélni. Más kiút nem volt, el kellett hagyni a szülőföldet: a fiatalok a városokban kerestek munkát.
Az 1980-as évekig több mint 300 magyar család költözött el a faluból.
Magyaró szép, rendezett falu, van iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár, polgármesteri hivatal, üzletek, állomás. De a legfontosabb, munkahely nincs. A fiatalok nem is tartják érdemesnek családot alapítani. 2009-ben húsz temetés volt és csak nyolc születés. Nagyon kevés a fiatal. Sok ház ablakára ki van tűzve, hogy "eladó". Hetvenöt olyan ház van, ahol évtizedek óta nem él senki, s még szomorúbb, hogy 118 házban egy-egy öregasszony vagy öregember él. Olyan család ma nincs, ahol 4 gyermek volna. Józan számítások szerint 15 év múlva nem lesz 200 lakott ház sem.
Bárhogy is fáj nekem, nem tudok a jövőbe látni. Mi lesz veled, szülőföldem, Magyaró?
Tisztelettel,
Szilágyi József. Népújság (Marosvásárhely)2010. augusztus 3.
Magyarok költöznek Oláhszentmiklósra
Egyre több magyar költözik a Nagyvárad melletti Oláhszentmiklósra. Tíz évvel ezelőtt még egyetlen magyar sem lakott a romániai településen, az olcsóbb élet miatt azonban most egyre többen költöznek a faluba. Már református templom is épül nekik.
“Gipszkartonnal burkoljuk a falakat, aztán jön a festés” – mondja egy építő önkéntes. Holland önkéntesek építenek templomot a hetven-nyolcvan főnyi oláhszentmiklósi református gyülekezetnek. “Egy kelet-európai projekt keretében érkeztünk ide évekkel ezelőtt, és mindig szívesen jövünk vissza, hogy a helyiekkel felépítsük ezt a templomot” – mondja Gerben Bakker holland önkéntes. Oláhszentmiklóson 2009-ben pályázatokból és közadakozásból kezdték el építeni a református templomot és szórványmissziós központot. A gyülekezet eleinte egy magánház verandáján tartott istentiszteleteket, az évente 10-15 emberrel gyarapodó közösségnek szüksége lett egy hajlékra.
Farkas Zsolt Oláhszentmiklós lelkipásztora hozzátette: „Ahogy egyre inkább megismerik, megtudják hogy létezik ez a közösség, fel is keresnek, beiratkoznak, megkeresnek esketések, keresztelések végett és akkor és egyből a gyülekezet tagjává is lesznek”. Ez a magyar család már évek óta él itt, nagyváradi tömbházlakásukat cserélték le a vidéki házra. Pop Antónia hozzátette: „Eljöttünk ide, mert ott már nem nagyon volt munkahely, nehéz volt, gondoltuk, hogy itt legalább egy kis zöldséget, ezt-azt termesztünk. Első két évben nehéz volt de most már belerázódtunk”. A faluban élő románoknak csak a kezdetben voltak fentartásaik a jövevényekkel szemben, később befogadták őket.
Ioan Paina elmondta: „Nagyon jól kijövünk egymással, semmilyen konfliktusunk nem volt, itt, az épülő templom mellett lakom, segítek ahol tudok”. A gazdasági válság miatt idén lelassult a missziósház építése, ám a gyülekezet idén a külső és a belső munkálatok legnagyobb részének befejezését tervezi, hogy mihamarabb birtokba vehesse imádkozóhelyét.
(www.erdely.ma) erdon.ro2010. augusztus 4.
Összefogás a háromkúti iskoláért
Árvíz rongálta meg az amúgy is kivénhedt iskolaépületet Háromkúton. Bár a 165 fős magyar lakosság a gyarapodás jeleit mutatja, és a templom is szűkösnek bizonyul, megtörténhet, hogy veszélybe kerül a magyar oktatás. Iskolaépítésre készülnek a háromkútiak, összefogásra kérik a magyarságot.
Háromkút felé zötyögünk a köves úton. Hamar kiderül, örülhetünk, hogy van egyáltalán úttest, mert fennebb nyoma vész, helyét a patak vize veszi át. A nyári árvizek eredménye ez, elmosta az utat, iszappal töltötte meg az udvarokat, két autót tett totálkárossá. Az iskola udvarát uszadékfával töltötte fel, a szín és kerti vécék helyén nem maradt más, mint egy három méter mély gödör. Az egykor szövetkezeti üzletként, majd 1996-tól iskolaként és kultúrházként használt ingatlan pincéjében korhadnak a gerendák, átnedvesedtek az öreg falak. Nem lehet halogatni a teljes felújítást. Hozzávetőleg 2 millió lejre lenne szükség a rendbetételhez. Imre Annácska, a tanítónő pedig szerényen elmondja, már megvan a kezdőtőke: 600 leje és 20 000 forintja van adományokból.
Sok a gazda, kevés a segítő
Háromkút három megye területén fekszik: a magyarlakta része közigazgatásilag Gyimesközéplokhoz, egyházilag és egészségügyileg Gyergyószentmiklóshoz tartozik. Sok a gazda, kevés a segítő – tudjuk meg a faluban, mint ahogy az is kiderül, mihelyt árvíz után járhatóvá tették az egyik utat, nem segítség érkezett rajta, hanem máris a fát kezdték szállítani – Neamţ irányába.
A magyar oktatás kérdésessé válásáról értesült Gyergyószentmiklós önkormányzata is, Mezei János polgármester a helyszínen járva érdeklődött, miben lehetne segítséget nyújtani.
„Bár csupán az egészségügy terén tartozik hozzánk Háromkút, fontos nekünk a Gyilkostó szomszédságában lakó magyarság oktatásának kérdése. Meg kell találnunk annak módját, hogy az iskolát ne kelljen megszüntetni, mert újraindítása igencsak kétséges lenne. Vállalkozókhoz, adakozókhoz intézünk felhívást, és összefogva próbálunk ez ügyben lépéseket tenni, természetesen Gyimesközéplok önkormányzatával egyeztetve” – mondta lapunknak a polgármester.
Összefogáson múlik a templom és az iskola sorsa
Portik-Hegyi Kelemen gyergyói főesperes éppen a háromkúti templom javításának munkálatait ellenőrizni érkezett a településre. A kiöregedett gerendákat cserélik a százéves istenházán, külsejét javítják, új csatornát helyeznek el, hogy az esővizet levezesse. A lakosság nyolcvan százaléka gyakorló katolikus, és kezdett szűk lenni a templom. Azt tervezik, minden család, aki erdős területtel rendelkezik, évente ad néhány köbméter faanyagot, mert így lesz esély, hogy – bár tíz év múlva – új templom épülhessen. Az iskola kérdése is aggasztja az egyházfőt, ő is az összefogásban látja a megoldást. Reméli, hogy egyházkerületi adománygyűjtésből e célra is jut egy kis segítség.
„Ősszel biztosan elkezdődik az oktatás, hét kisiskolás, 18 óvodás lesz. Ám keresnünk kell a lehetőségeket, mert az épület állapota egyre gyatrább. Nagy költség a felújítás, nem tudom, honnan lesz rá fedezet” – mondja Imre Anna tanítónő.
Gyimesközéplok alpolgármestere, Gergely Károly biztosított: fontos a községnek Háromkút, a lakosság is ragaszkodik hozzá, hogy Gyimesközéplokhoz tartozzon: „Folyamatban van az iskola területének tisztázása, telekkönyveztetése, aztán pedig fel kell újítani az épületet. Csak ez az anyagi helyzet. Nem is tudom megmondani, mennyit tud ehhez pótolni az önkormányzat” – fogalmazott az alpolgármester.
A települést nemrég felkereső Bajtai Erzsébet nagykövetné asszony, amint a falubeliek elmondták, könnyes szemmel búcsúzott, ígérve, megnézi, mit tehetne a közösségért. Lapunk kérdésére azt mondta, „csodálatos a táj, a hagyományos házak és a nagyon jólelkű emberek – ezt viszem haza magammal Háromkútról. Mély benyomást tett rám az iskola megrongálódott épülete. Az iskola azért adatott a mi közönségünknek, hogy helyreállítsuk, mert egyre több a gyerek, igény van rá. Közös feladatunk az épület helyreállítása, összefogásra van szükség. Ne feledjük el, sok vállalkozó van, akinek megélhetést, sőt meggazdagodást jelentettek a környékbeli erdők, és most van itt az ideje, hogy a haszonból egy keveset visszaadjanak a háromkúti közösségnek”.
Balázs Katalin
[1www.honline.ro]2. Erdély.ma2010. augusztus 4.
In memoriam Szakács József (1931–2010)
Elhunyt Szakács József (Választút, 1931. augusztus17. – Kolozsvár, 2010. július30.), ezelőtt öt évvel választották az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteleti tagjává. Szakács József Válaszúton született 1931-ben. Középfokú tanulmányait Bukarestben kezdte, majd Kolozsváron folytatta, s érettségizett 1950-ben. A kolozsvári Műegyetemen „Érdemes oklevél”-lel fejezte be a gépészmérnöki szakot 1954-ben. 1957-től a kolozsvári Tehnofrig Gépgyárban dolgozott különböző vezető beosztásokban, majd 1974–1991 között a kolozsvári Élelmiszer- és Hűtőipari Géptervező- és Kutatóintézet fő tervezője, illetve a tervezőosztály vezetője.
Számos ipari szabvány szerzője, saját tervei alapján több élelmiszeripari gépet üzemeltettek, köztük a DIBUMAR-4 típusú tésztaosztó gépet, amelyet Európa számos országában és Iránban is szabadalmaztak. Kötetben megjelent fontosabb munkái: A fémmegmunkálás technológiája, szerszámai és munkagépei; Vitorlázó- és sárkányrepülés; Magyar-román műszaki szótár; Műszaki rajz és modern rajztechnika; Technikatörténeti kronológia.
Mérnöki pályájával párhuzamban épült sportpályafutása is. A sportban is művelte, oktatta s bírálta a szakmát: a Román Repülőszövetség leigazolt vitorlázórepülős, motoros sportrepülős, sárkányrepülős szakoktatójaként és versenybíróként.
Az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának is alapítója és választmányi tagja volt.
Bitay Enikő. Szabadság (Kolozsvár)2010. augusztus 4.
Sipos Domokos jézusi tanítása
A Kis-Küküllő parti városka fogyatkozó magyarsága joggal lehet büszke kultúrájára, híres embereire, a két világháború között kibontakozott irodalmi életére, amikor nyolc lapot is indítottak ott, közülük a Kis-Küküllő, majd a Vármegyei Hírlap a jelentősebb. Gyárfás Elemér vitacikkei, Kemény János gyermekkori emlékezései. A nyomda Dosztál Kálmánja. Az Erzsébet Könyvnyomda Rt. igazgatója és a Kis-Küküllő lap főszerkesztője 1921-től: Sipos Domokos. Jórészt neki köszönhetően tett szert országos hírnévre az újság. Az 1940-ig eltelt szűk két évtizedben hatvannyolc könyvet és négy időszaki kiadványt állítottak elő, kiadták egyebek mellett (a centenáriumra) Petőfi összes költeményeit, Gyárfás Elemér publicisztikáit és Bethlen Miklós kancellárról írott könyvét, Szombati- Szabó István verseit, és az író egyetlen, életében megjelent könyvét, amely már címével is az égbe kiált: Istenem, hol vagy?
Jó emlékezni sok egyéb mellett a Sipos Domokos centenáriumra. 1892. augusztus 4-én, „a neve napján” született, de csak október 3-án került sor az emlékezésre, amikor a költő földi maradványait a temető központi részében kialakított új sírban helyezték el, és felavatták síremlékét. Az akkori polgármester után Tófalvi Zoltán EMKE-alelnök, majd az újjáalakult Kemény Zsigmond Társaság elnökeként Oláh Tibor mondott beszédet, és koszorúzott (többek között) Kovács István, Sipos Domokos monográfusa, az SDME tiszteletbeli elnöke. Azóta maguk is találkozhattak az ünnepelt szellemével. Másnap az ökumenikus istentiszteletet követően felavatták az unitárius templom előtt Sipos Domokos mellszobrát, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. Beszélt Dávid Gyula EMKE-elnök, Markó Béla, akkor RMDSZ- szenátor, Hunyadi László szobrászművész és a szobor alkotója. Puskás György, az SDME első elnöke vitte a szót.
Húsz év, öt elnök: Puskás György, Szakács György eltávoztak. Seprődi József, Iszlai Géza, Szilágyi András. Sok emlékezetes rendezvény, kórustevékenység, az anyanyelv megőrzésének, ápolásának számos megnyilvánulása, vetélkedők, versenyek, képzőművészeti kiállítások, könyvbemutatók, műkedvelő színjátszás, a szakmai képzés, önművelés megannyi formája. Húsz évnyi lassú eszmélés, a szabadság eufóriája után a józan megvilágosodás. Apróbb viszályok is. Önös érdekek előtérbe nyomulása. Kicsinyes haragszomrádok, megosztottság, „átkos különszakadás”, „pártviszály”.
Ma ott tartunk, hogy az egyik csapat mérkőzését nem nézi meg a másik közönsége, és viszont. Márpedig ez a húsz év arra int, főleg, amit a síremléken is olvashatunk, a Bárányka című vers szállóigévé nemesedett soraiban: „Ne engedelmeskedjetek csak a szeretetnek, csak a szeretetnek, csak a szeretetnek!”
Bölöni Domokos. Népújság (Marosvásárhely)