udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 466 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-466 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2012. október 1.

Készen állnak-e a szabadságra a székelyek?
„A népvándorlás zürjéből, – mely másfél ezred év előtt mindent elsodort, – egy néptörzs emelkedett ki, számban ugyan csekély, de azért mégis nagy tényező az uj alakot ölteni indult Európában." Orbán Balázs A Székelyföld leírása című kötetében így emlékezik meg népéről, a székelységről, mely a mű 1868-as megjelenése óta folyamatosan fogyatkozik, de autonómiára való törekvésének iránya mit sem változott az elmúlt majd 150 évben. A helyes útról, a múltról és a jövőről a Székely Nemzeti Tanács elnökét és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát kérdeztük.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Székelyföld önálló külpolitikai útra lépésének nevezte a múlt héten éppen Katalónia „fővárosában”, Barcelonában tett látogatását. A tanács tagjai a katalán kormány külkapcsolatokért felelős politikusaival egyeztettek, és az együttműködés új formájáról állapodtak meg. Eközben a román parlament 2005 után másodszor is érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot.
A lépés kapcsán olyan kérdéseket feszegettünk, melyeket az utóbbi időben talán kevesen. Milyen kihívásoknak kellene egyáltalán megfelelnie egy független Székelyföldnek? Életképes lenne-e gazdaságilag a közel egymilliós lakossággal bíró terület, egyáltalán előnyt jelentene-e az önállóság? Képesek lennének-e kormányt alakítani az egymással rivalizáló magyar pártok? A felmerülő kérdések sorában az elsők között szerepel: megfelel-e Székelyföld a területi autonómia támasztotta kritériumoknak? „Az Európában eddig megismert autonómiákat megvizsgálva bátran állíthatjuk, hogy megfelel – véli Izsák Balázs. – A székely székeknek jól kivehető kulturális és nyelvi határaik vannak, így a cél nem is lehet más, mint az autonóm régió státusának elérése” – hangoztatja a politikus, aki mintaként állította Katalóniát, Baszkföldet, vagy a brit devolúciós törvény alapján önkormányzatisággal bíró Skóciát és Walest.
Koszovó, Katalónia, Skócia, Dél-Tirol
Koszovó, Skócia és Katalónia valóban példaként állhat az elszakadási vágyat rendületlenül tápláló Székely Nemzeti Tanács (SZNT) előtt. Előbbi nemrég vált teljesen függetlenné, míg a skótok önálló parlamenttel, oktatással, egyházzal bírnak, és 2013-ban szavazhatnak arról, kiváljanak-e Nagy-Britanniából, a korona országai közül. Katalónia külön törvényhozással bír, és a tervek szerint azt követően ír ki népszavazást az autonómia kérdéséről, hogy a parlament kinyilvánítja a függetlenséget. Azzal hogy az SZNT 2005-ben elkészítette és a román parlament elé terjesztette az autonómiáról szóló tervezetet, tulajdonképpen megtette az első lépést. A szenátus, mely még vitázni sem volt hajlandó a tervezetről, csak halogatja az elkerülhetetlent. A tanács véleménye szerint az 1968 óta érintetlen román megyerendszer idejétmúlt, reformra vár. Az átalakításra eleddig éppen a Székelyföld státusának kérdése miatt nem került sor. Az elnök biztos benne, hogy a közvélemény „puhításával” és a józan indokokkal előbb-utóbb meg tudják győzni a román honatyákat.
Merre tovább, Székelyföld?
Nehezíti a helyzetet, hogy a román parlament jogi bizottsága korábban azzal az érveléssel utasította el a statútumtervezetet, hogy az megváltoztatná a közigazgatási határokat, így arról népszavazást kellene kiírni. Az SZNT ezután rögvest a prefektúrákhoz fordult, és kérelmezte a népszavazás kiírását. Az itt működő közigazgatási bíróságok annak ellenére fojtották el a kezdeményezést, hogy Izsákék nem is ügydöntő, hanem véleményfelmérő szavazást szerettek volna tartani.
Na de a statútum elfogadása esetén vajon milyen előnyökkel járna a területi autonómia a székelyek számára? A kontinensen speciális területi státusszal bíró körzetek, mint például Dél-Tirol vagy Katalónia komoly gazdasági felemelkedést produkált az önállósodást követően. Előbbi lakosainak átlagos évi jövedelme jelenleg már 15 ezer euróval haladja meg az olasz átlagkeresetet, miközben a régió magával húzza az olasz gazdaságot is. Ha a katalánokat vesszük számba, hasonló adatokra bukkanunk: Katalónia adja a spanyol össztermék legnagyobb hányadát a tartományok közül.
Kifosztják a székelyeket
Jogos kérdés viszont, hogy az önálló Székelyföld gazdaságilag megállna-e a lábán a központi újraelosztó rendszerből kiválva. Az SZNT elnöke úgy véli, Székelyföldet jelenleg kifosztja a román állam. Felszántatlan földek és kaszálatlan legelők találhatóak mindenhol, miközben a magyar többségű megyék jóval többet adnak az össztermékhez, mint amennyit később visszakapnak támogatás formájában. Izsák a dél-tiroli példához visszatérve jelezte: az autonóm térség fejlett turizmussal, mezőgazdasággal bír, és az európai almatermelés immár közel tíz százalékát adja. Székelyföld földrajzi adottságaiból kiindulva hasonló fejlődés lenne várható a státusz megszerzésével. Ha a román törvényhozás rá is bólintana egyszer az autonóm státuszra, mi a biztosíték, hogy a több irányba húzó erdélyi magyar pártok képesek lennének együttműködni, akár kormányt is alakítani? – tehetjük fel a kérdést. Izsák biztos benne, hogy ezzel sem lenne probléma, hiszen a jelenleg is működő regionális parlamentekben érvényesül a demokratikus választás elve. Összefogásra inkább abban lenne szükség, hogy minden magyar párt egyetértsen az autonómia szükségességében. A lakosság részéről továbbra is megvan az igény az önállósodásra, most a politikusokon lenne a sor.
Az unió nem mozdul
Az Európai Unió ugyan kiemelt figyelmet fordít a régiós politikára, ettől függetlenül Izsák szerint nem tartozik a jogalkotási körébe az autonómia kérdése. Az EU várhatóan sem segíteni, sem akadályozni nem fogja a székelyek törekvéseit. Ugyanakkor az Európa Tanács 1201-es ajánlásának 11. cikkelye kimondja: „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek”. Márpedig Románia tagja az ET-nek, a székelység pedig 75 százalékos többségben van a történelmi Székelyföld területén. Tízezrével kellene utcára vonulni
Nem hiszek a perszonális autonómiában, az ugyanis a területi önállóság nélkül mit sem ér – fogalmazott portálunk kérdésére Szatmáry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Ahogyan Dél-Tirol vagy Katalónia földrajzilag, jogilag, etnikailag is jól körülhatárolt tömböt alkot, úgy ezek a kritériumok Székelyföld esetében is teljesülnek, ez tehát nem lehet akadály. Az lehet viszont a román politika ellenállása.
A politikus biztos benne, hogy ha a katalánokhoz hasonlóan a székelyek is tízezrével vonulnának utcára az autonómiát követelve, hatékonyabban tudnák képviselni érdekeiket. „A néhány napja lezajlott barcelonai demonstrációhoz képest a székelyek törekvése értelmiségi diskurzus. Ez persze lehet célravezető, de ha a múltba tekintünk, eddig nem volt túl hatékony. Annyi bizonyos, hogy a székelyek legnagyobb ellensége a beletörődés. Ha kiállnak igazukért, elérhető az álom.” Ehhez persze a székelyföldi magyar politikai pólusoknak is össze kell fognia, ami Szatmáry Kristóf szerint kevésbé problémás, hiszen a vita sokszor inkább az autonómia hiányából fakad.
Az államtitkár meglátása szerint az autonómia egyetlen hátulütője az lenne, hogy onnantól ténylegesen csak magukra számíthatnának a székelyek, nem fordulhatnának többé a központi hatalomhoz. Az előnyöknek ellenben se szeri, se száma. Amellett, hogy biztosítanák önnön megmaradásukat, kiépíthetnék nemzetközi kapcsolataikat, jóval szorosabbra vonhatnák a köteléket Magyarországgal, és saját bevételekkel bírnának. Szatmáry Izsák Balázshoz hasonlóan biztos benne, hogy a román állam támogatása híján, önálló gazdasági térségként is működőképes lenne a régió. „Székelyföld a történelmi Magyarország határain belül korábban is autonóm, speciális közigazgatási egységként működött. Ha akkor életképes volt, ma is az lenne”.
Gabay Balázs
mno.hu;
Erdély.ma

2012. október 1.

Élőlánc a Székely Mikó Kollégiumért
Még nem tettünk meg mindent, ami tőlünk telhet a Székely Mikó Kollégium védelmében. Ötvenhét napi tüntetés és az Igazság Napja után sem nyugtathatjuk meg lelkiismeretünket azzal, hogy teljesítettük kötelességünket.
A Székely Mikó Kollégiumot továbbra is védenünk kell.
Tekintettel arra, hogy október 5-én Ploiesti-en tárgyalják másodfokon a Mikó-ügyet, ismét itt az idő, hogy valamilyen formában kifejezésre juttassuk eltökéltségünket az ősi kollégium védelmében, ezzel is jelzést adva a nagyvilágnak, hogy igazságunkról nem mondunk le. Ennek érdekében a tárgyalást megelőző napon, október 4-én, csütörtökön délután 5 órakor jelképesen élőláncot alkotva a Székely Mikó Kollégium épülete köré, nyilvánítsuk ki ismét tiltakozásunkat a visszaállamosítási kísérlet ellen és mutassuk meg azt, hogy képesek vagyunk megoltalmazni azt, amitől „erő és hatalom” próbál minket megfosztani.
Várom mindazokat a felelősen gondolkodó nemzettársaimat felekezetre való tekintet nélkül, akik láncszemekként egymásba kapaszkodva egy akarattal és meggyőződéssel vallják, hogy jogunk van ahhoz, ami a miénk. Találkozzunk tehát ismét október 4.-én, csütörtökön délután 5 órakor a Székely Mikó Kollégium bejárata előtt, és egymás kezét megfogva alkossunk élő láncot az iskola épülete körül. Sánta Imre
bikfalvi református lelkész
Erdély.ma

2012. október 1.

Megkezdődött a tanév a MOGYE-n
A Vártemplomban, ökumenikus imával kezdték az új egyetemi tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói és diákjai.
Szabó Béla, a magyar tagozat választott vezetőjének véleménye szerint az egész erdélyi magyar társadalom érdeme, hogy országos témává vált a magyar orvosi oktatás ügye. A marosvásárhelyi orvosi egyetem sorsa közösségi kérdés, ezért is fontos a társadalmi összefogás, hangzott el a szertartáson. "Úgy érzem, hogy ma is ellenszéllel néz szembe a magyar tagozat, és lehet, hogy önmagában nem elég erős a magyar orvosi egyetem, de talán még a politikum sem" – jegyezte meg Ötvös József, református esperes.
Szabó Béla a román szenátus által is szentesített hétpontos egyezségről elmondta: nem ideális, de több a semminél.
A rendezési terv szerint a magyar tagozat által választott képviselőkkel bővítik ki a szenátust, bekerül az egyetem alapokmányába a tanügyi törvény azon előírása, hogy az anyanyelvi oktatás önálló tagozatokba szerveződik, és magyar tanári állásokat hirdetnek meg.
A professzor hozzátette: „Egy olyan megegyezésről van szó, amely lehetőséget ad a holtpontról való elmozdulásra. Azt is megmondtam, hogy ez a hét pontos egyezség úgy érvényes, mint csomag-egyezség: mind a hét pont kötelező mindkét fél számára. Vagy mindegyik, vagy egyik sem kötelező." Idén 240 magyarul tanuló hallgató kezdi el a tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. hirado.hu;
Erdély.ma

2012. október 1.

Székely Nemzeti Tanács: hamisítást követtek el a románok
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint a román hatóságok meghamisították, a törvényhozási eljárásban az eredeti céljaival és szellemével ellentétes módon használták fel az Európa Tanácsnak (ET) a területi autonómiára is kiterjedő 1201/1993-as ajánlását.
A Székely Nemzeti Tanács közleménye szerint „kimeríti az okirat-hamisítás bűncselekményének tényálladékát”, és megkérdőjelezi az egész jogalkotási eljárás törvényességét az a mód, ahogy a román Törvényhozási Tanács – a parlament konzultatív szerve – véleményezte a székelyföldi területi autonómia statútumának törvényjavaslatát. A törvénytervezetet 2005 decemberében nyújtotta be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség két politikusa a román parlamentben, és több évi halogatás után szeptember 25-én utasította el vita nélkül a törvényhozás felsőháza.
Amint az MTI-hez hétfőn eljuttatott, Izsák Balázs elnök által jegyzett közleményből kiderül, az SZNT állandó bizottsága pénteki székelyudvarhelyi ülésén elemezte a Székelyföld autonómiastatútumának a román szenátus általi elutasítása után kialakult helyzetet. Megállapította, hogy a szenátusi szavazáson az RMDSZ négy szenátora mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik szenátora is igennel szavazott, valamint a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy-egy szenátora tartózkodott.
Tudatos torzításokat tartalmaz a vélemény a Székely Nemzeti Tanács szerint
Az SZNT nehezményezte, hogy a törvénykezdeményezéshez csatolt véleményezések közül csak a Törvényhozási Tanácsé, valamint a közigazgatási szakbizottság és a jogi szakbizottság közösen kiadott véleményezése tartalmaz érdemi indoklást, más véleményezők indoklás nélkül utasították el a kezdeményezést. Az SZNT úgy véli, a Törvényhozási Tanács véleményezése tudatos és rosszindulatú torzításokat tartalmaz. „Szerzőjük azt sem veszi észre, hogy az idézett és kifogásolt részek szó szerint megtalálhatók a Regionális autonómia európai chartájában” – áll az állásfoglalásban. „Ezek után egyenesen cinikus, hogy a Törvényhozási Tanács a nemzetközi jogra hivatkozik, nem releváns általánosságokat idézve az Európa Tanács 1334/2003 számú ajánlásából, miközben tudatosan elhallgatja a legfontosabbat, hogy az ajánlás a központi hatalom és a nemzeti közösség közötti feszültségek megelőzésének demokratikus eszközeként ajánlja a területi autonómiát!” – áll az SZNT állásfoglalásában.
Az SZNT úgy véli, hogy a román Törvényhozási Tanács meghamisította és átírta az Európa Tanácsnak a területi autonómiát is rögzítő 1201/1993 számú ajánlását, hogy abból a kisebbségek kollektív jogainak a tagadását lehessen érteni, holott az idézett rendelkezés ennek éppen az ellenkezőjét tartalmazza.
Izsák Balázs az MTI kérdésére elmondta, jogi lépéseket terveznek a Törvényhozási Tanács ellen; ezek részleteiről később tájékoztatják a közvéleményt.
MTI, mno.hué;
Erdély.ma

2012. október 1.

Külügyminiszteri találkozó: erős magyar–román együttműködés kell –
Martonyi János magyar és Titus Corlatean román külügyminiszter ma megbeszélést tartott a két ország közötti kapcsolatrendszer kérdéseiről és a fennálló nézeteltérésekről. Legutóbb márciusban találkozott a magyar külügyminiszter akkori román kollégájával, Cristian Diaconescuval Bukarestben. Corlateant látogatása során fogadja Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
Martonyi János szerint Magyarország és Románia folytatja a partnerségi együttműködését, és tovább is akarják azt fejleszteni. Az elmúlt hónapokban „érzékeny szakaszba kerültek” a két ország kapcsolatai, emiatt „többen éreztük úgy, hogy veszélybe kerülhetnek” az utóbbi években elért eredmények. A kétoldalú kapcsolatokban azonban továbbra is a közös érdekeknek kell meghatározónak lenniük. Titus Corlăţean szerint is „minden viszonylatban” meg kell erősíteni az együttműködést a két ország között.
Corlatean szerint a kisebbségeket illetően Románia álláspontja változatlan, közösségeik fontos hidat jelentenek a két ország között. Problémáikat kiegyensúlyozottan kell megközelíteni, hogy megőrizhessék identitásukat. Bukarest továbbra is támogatja a magyarországi román közösséget. A külügyminiszter arra kérte Magyarországot, hogy a két ország nézetkülönbségeinek kezelésénél a román fél érzékenységét is vegyék figyelembe. Ősszel parlamenti választások lesznek Romániában, ebben az időszakban a belpolitikai és a kisebbségügyi kérdéseket szét kellene választani. Martonyi azt mondta, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos érzékenység kölcsönös.
Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár a Hotnews.ro-nak pénteken elmondta, hogy Bukarest nagyon fontosnak tartja a Budapesttel ápolt jószomszédi, stratégiai partnerségi viszonyát. Titus Corlăţean külügyminiszter budapesti látogatására is a stratégiai partnerségi nyilatkozat aláírásának (2002. november 29.) tizedik évfordulója ad alkalmat.
Németh Zsolt a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a román külügyminiszter mára tervezett budapesti látogatásáról szólva a Népszabadságnak adott interjúban kifejtette, hogy Magyarország szeretné világosan látni, hogy számíthat-e a román kormányra.
A kormány kíváncsi, hogy készen áll-e Bukarest az elmúlt években felépített kapcsolatrendszer fejlesztésére, továbbá arra, hogy „a térségbeli szolidaritás talaján” maradjon. Németh kifogásolta, hogy a román kormányfő a nyáron „negatív bizonyítványt” állított ki Magyarországról.
„Ha pedig szolidaritásról beszélünk, emlékeztetném Németh kollégámat arra, hogy Románia hangosan kiállt Magyarország mellett, amikor az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsában (ECOFIN) felmerült az európai alapok felfüggesztése és kötelezettségszegési eljárás indítása Magyarország ellen. Másfelől voltak a kapcsolataink egyensúlyát zavaró tényezők is az utóbbi időben, főleg a nemzeti kisebbségek vonatkozásában” – idézte Bogdan Aurescu államtitkárt a Krónika.ro. „Több mint 16 éve hatályos a két ország közti alapszerződés, következésképpen Románia szemszögéből és, reméljük, Magyarországéból is, a román–magyar megbékélés egy megvalósult tény” – fogalmazott Aurescu. Szerinte az utóbbi években Románia a pozitív, építő jellegű témákra helyezte a hangsúlyt a Magyarországhoz fűződő viszonyában. Ezek közé tartozik a Duna-stratégia, a kohéziós alapok és az energiabiztonság terén megnyilvánuló együttműködés, illetve a kereskedelmi kapcsolatok.
Aurescu szerint azonban a magyarországi románok helyzete távolról sem kielégítő, mert nem rendelkeznek parlamenti képviselettel, megoldásra vár a román kisebbségi önkormányzatok problémája, az anyanyelvű oktatás és számos kulturális kérdés. Aurescu megjegyezte, hogy a magyar politikusoknak is voltak a kétoldalú viszonyt érintő ellentmondásos nyilatkozatai, így Románia hasonlóan nagy várakozással tekint a külügyminiszteri találkozó elé.
Az államtitkár szerint Nyírő József újratemetésének ügye, az önkormányzati kampányba való beavatkozás, vagy „a román alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétes”, a trianoni szerződés revíziójára vonatkozó nyilatkozatok nem egyeztethetőek össze a stratégiai partnerség szellemével.
MTI/index.hu;
Erdély.ma

2012. október 1.

Előrelépés MOGYE-ügyben, Azamfirei betartotta a szavát
Betartotta a szavát Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora, és megszavaztatta a hétvégén az intézmény szenátusával azt a hét pontból álló megállapodást, mely szeptember 22. hajnalán született. Az egyetem vezetője akkor arra tett ígéretet a maratoni tárgyaláson részt vevő Victor Ponta kormányfőnek, Ecaterina Andronescu oktatási, Vasile Cepoi egészségügyi és Mircea Duşa belügyminiszternek, valamint a magyar tagozatot képviselő három oktatónak, hogy meggyőzi román kollégáit, fogadják el azt a hétpontos csomagot, amely a magyar struktúrák kialakítását célozza.
Részleges önállósulás. Bekerült a MOGYE chartájába a magyar vonal
Annak dacára, hogy a pénteki szenátusi ülés előtt a magyar oktatók egy része még mindig kételkedett Azamfirei őszinteségében és meggyőző erejében, a rektor javaslatát valamennyi szenátusi tag elfogadta.
Mint ismeretes, a dokumentum több olyan kitételt tartalmaz, mely a magyar tagozat részleges önállósulásához vezethet.
Hosszas viták után a felek többek között abban állapodtak meg, hogy az egyetem szenátusát hamarosan kiegészítik a magyar közösség képviselőivel, beveszik az egyetemi chartába a magyar vonalnak a létét, megválasztják a magyar rektor-, illetve dékánhelyetteseket és versenyvizsgát hirdetnek a megüresedett állásokra.
A magyar nyelvű oktatás megszervezése és felügyelete a megválasztandó magyar rektorhelyettes feladatkörébe fog tartozni. A rektor, kihasználva az oktatási törvény adta lehetőségeit, kikötötte, hogy bárkit hajlandó elfogadni helyetteseként, csak a magyar tagozat vezetőjének választott Szabó Bélát nem. A pénteki szenátusi ülést követően Leonard Azamfirei elmondta, hogy már hétfőtől elkezdődhet a választások megszervezése a magyar oktatók körében a szenátusi képviseletre, illetve a dékánhelyettesi és egyéb tisztségek betöltésére.
Az egy héttel korábban kötött kompromisszum értelmében szenátusi tag marad az az öt magyar személy is, akit nem a közösségük, hanem román kollégáik jelöltek. A meglehetősen furcsa helyzettel kapcsolatosan Szabó Béla a múlt héten kifejtette, hogy ez gyakorlatilag sajnos se nem oszt, se nem szoroz, mivel a román fél amúgy is kétharmados többséggel rendelkezik.
A magyar tagozat – akárcsak a tavaly – az idén is külön tartja a tanévnyitót. Az eseményre ma délben 12 órakor a Vártemplomban kerül sor.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. október 1.

Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen
A nagyvárad-újvárosi református templomban tartotta pénteken tanévnyitó ünnepségét a Partiumi Keresztény Egyetem.
A tanévet istentisztelettel nyitották meg, amelyen az egyetem elnöke Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő hirdetett igét. Tőkés László arra bíztatta az egyetemi hallgatókat, hogy emelkedjenek felül a világra jellemző „vulgáris materializmuson”, és ne csak a személyes boldogulás vágya hajtsa őket, hanem az igazság szeretete, és közösségért való tenni akarás. „A legjobb nyugati fizetés sem kárpótolja a családjaink, szeretteink vagy szülőföldünk hiányát” – emlékeztetett az igehirdető, itthon maradásra buzdítva a fiatalokat.
Az istentisztelet után a meghívott vendégeket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Az ünnepi köszöntések sorát Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. „Hiszem azt, hogy bármilyen nehéz is legyen a sorsunk, van kiút, ha az Úr szeretetét kamatoztatjuk önmagunkban” – hangsúlyozta az egyházfő.
János-Szatmári Szabolcs rektor beszédében az idei beiskolázási adatokat ismertette a hallgatósággal. Bár az idei gyenge érettségi eredmények miatt éles volt az egyetemek közötti verseny, a Partiumi Keresztény Egyetemre beiratkozók száma nem csökkent. Összesen 420 hallgató kezdte meg a tanévet a partiumi felsőoktatási intézmény falain belül, tizennégy alap- és hét mesteri szakon.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja ünnepi beszédében elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket huszonkét év alatt sikerült az egyetemnek megvalósítania. Mint mondotta, az intézetvezetők jó munkát végeztek, így minden adott ahhoz, hogy az itt tanulók az egyetem elvégzése után boldogulni tudjanak az életben. A főkonzul a Kárpát-medencei egységes magyar felsőoktatás kiépítésének fontosságáról is szólt.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Borsodi Csaba, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese. Szerinte az egységes magyar felsőoktatás felelőssége, hogy kiművelje azokat az értelmiségi fiatalokat, akik az egyetem végeztével a nemzet szolgálatába állanak.
Az ünnepi tanévnyitó, a hagyományoknak megfelelően, az elsőéves hallgatók fogadalomtételével és a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével zárult.
Krónika (Kolozsvár)

2012. október 1.

Létdrámák és erdélyiség – a Törzsasztal vendége volt Visky András
Transzszilván figura vagyok, sehol sem vagyok igazán otthon, de Erdélyben mégis otthon vagyok – jellemezte önmagát Visky András pénteken este Nagyváradon, a Törzsasztal meghívottjaként.
A magyar irodalmi, illetve tágabb értelemben vett művelődési élet legjelesebb személyiségeit bemutató beszélgetéssorozat vendégeként a marosvásárhelyi születésű, Kolozsvárott élő, József Attila-díjas drámaíró, író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja Kőrössi P. József író, a rendezvény állandó moderátora kérdéseire válaszolva nem csupán színházi tevékenységéről, hanem gyerekkoráról is mesélt, amelynek meghatározó élménye volt, hogy édesapját, aki református pap volt, a kommunista hatóságok az ötvenes években börtönbüntetésre ítélték, ezért csak hétéves korában találkozhatott vele először.
Identitása, az erdélyiség kapcsán Visky elmondta: amikor Amerikában élt családjával, akkor is erélyi mivoltát hangsúlyozta, ugyanis ezzel el tudott indítani egy beszélgetést a hely identitásáról. Elmondta: színművet rendszerint csak megrendelésre ír – ebből nincs hiány, jelenleg amerikai felkérésre Caravaggio életéről ír darabot – megjegyezte ugyanakkor, hogy olyan dramaturgia szerint írja a darabokat, ami a magyar színházi tradícióban majdnem teljesen értelmezhetetlenné teszi a műveket.
„Ennek a nyelvezetnek nincs hagyománya, mint ahogy az abszurdnak sem” – jellemezte a magyar színházi irodalmat, megjegyezve: Samuel Beckettet tekinti mesterének. „Éppen ezért, ha magyar színház kér fel színdarabírásra, inkább lebeszélem, mert nem fog jól járni” – jellemezte ironikusan a helyzetet. Elmondta: műveinek egyik legfőbb témája a szabadság. „Ez nem egy házat vagy egy otthont jelent, hanem azt, hogy nem kontrollálnak” – szögezte le krédóját. Ezzel kapcsolatosan kifejtette: szerinte nincs olyan író, aki arról írna, amiről szeretne, mindenki arról ír, amiről tud. Elmondta: nincs saját valóságképe, írásai kísérletek a valóság megalkotására.
„Nem történetmesélő szerző vagyok, a létezésről írok, a létdrámában vagyok érdekelt” – fejtette ki, hozzátéve: történetei gyakran a realitáson alapulnak – azt viszont nem mindig tudni, min alapul a realitás. A Tompa Gáborral, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezetőjével való, huszonöt éve tartó együttműködéséről – amelynek eredményét mind belföldön, mind külföldön számos díjjal ismerték el – elmondta: egyrészt barátok, másrészt mindketten ugyanúgy tekintenek a színházra: mindkettejüket a színház világszerűsége érdekli.
Elmondta: meggyőződése, hogy a színházat nem lehet teológiai műveltség nélkül sem művelni, sem megérteni. „A színház a másik ember felismerésének és életben hagyásának eseménye” – szögezte le. A színház és a közönség kapcsolatáról szólva kifejtette: azt tartja nagyra, hogy a színház – például a múzeumokkal, az ott kiállított tárgyakkal ellentétben – lerombolja önmagát, mint bálványt.
Leszögezte: a szórakoztató színház nem is érdekli, a magyar és a romániai színházművészet közötti különbség lényegét pedig abban vélte fölfedezni, hogy a magyar színház hagyományosabb, történetközpontúbb, míg az általa is művelt színházművészet jellemzője a formaelvűség, az, hogy a szöveg értelmét a tér határozza meg.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2012. október 1.

Orbán: fontos a nemzeti összetartozás
A nemzeti összetartozás megerősítésének fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor szombaton Ópusztaszeren.
A magyar miniszterelnök Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotásának, a Nemzeti Összetartozás Emlékművének az avatásán elmondta: a szobor arra figyelmeztet, hogy minden magyar elszámolással tartozik minden magyar felé. Hozzátette: a magyar világnemzet, hiszen az ország határai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ráadásul milliók kerültek ezeréves szálláshelyükön kívülre, így, azért hogy erős politikai közösség jöjjön létre, szükség van az összetartozás megerősítésére.
A kormányfő hangsúlyozta: a turul a magyarok ősképe, melybe mindenki beleszületik, mint a nyelvbe és a történelembe. „Onnantól, hogy a világra jövünk, a mi hét törzsünk köt szövetséget, a mi Szent Istvánunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mohácsnál a turulmadár pedig, a most élő, a már meghalt és majd megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe” – hangoztatta Orbán Viktor.
Felidézte: Szent Mihály ideje a gazdasági év fordulója, a pásztorok ilyenkor adnak számot a jószággal. A politikus és a gazdaember is pásztor, el kell számolnia a rábízottakkal; a jó pásztor az, aki megkeresi az elveszett juhot – mondta. „Elszámolni jöttünk önökhöz, elszámolni a ránk bízottakkal. Ma nyugodtan vethetünk számot, és mondhatjuk egymásnak, örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hangsúlyozta: ez az emlékmű azt üzeni, hogy egyetlen anyaország létezik, az, amely képes minden magyart a trianoni határokon innen és túl egyetlen közösségben egyesíteni. Orbán Viktor szerint, aki politikára „adja a fejét”, annak tudnia kell olvasnia a jelekből, ennek képessége a kormányzáshoz nélkülözhetetlen.
„Aki tud olvasni a jelekből, az láthatja, új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak az első parancsolata úgy hangzik: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullnak. Azt kívánom minden magyarnak, legyen füle a hallásra, és olvassanak a jelekből” – mondta. Matl Péter kárpátaljai szobrászművész közel tíz méter magas alkotását a park Szent Mihály-napi rendezvényének egyik programjaként avatta fel a miniszterelnök.
A nemzeti összetartozás szobra egy kitárt szárnyú, 210 centiméter magas, bronz turulmadár karddal a karmai között, egy faragott mészkőoszlop tetején. A körszobor az emlékpark szinte minden pontjáról látható. Az oszlop pásztorbotra emlékeztet, oldalait indás mintázat fonja körül az összetartozást, a nemzet egységét jelképezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi vármegyék bronzból öntött címerei. A szobor kelet-nyugati tájolású, ami a magyarság vándorlásának irányára utal. Az eseményt megelőzően 98 külhoni magyar tett állampolgársági esküt Ópusztaszeren. Répás: jogos a kisebbségek védelme
Jogos törekvés a más országokban élő kisebbségek védelme – emelte ki Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte címmel rendezett nemzetközi konferencián, pénteken Budapesten. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában rámutatott: fontos ezt azért is tudatosítani, mert sok esetben védekező álláspontra szorulunk ebben a kérdésben. Répás Zsuzsanna hozzátette: a pénteki tanácskozás bebizonyította, hogy nemzetpolitikát a világ országainak jó része folytat, helyzetünkkel nem állunk egyedül sem Európában, sem a világban. „Hisszük, hogy az elmúlt 22 év során olyan magyar megoldások is születtek ebben a témában, amelyeket büszkén tárhatunk a világ elé” – fogalmazott. A helyettes államtitkár azt mondta, tudják, fontos feladatuk – sok esetben hiányosságuk volt eddig – elmagyarázni és megértetni a szomszédos államok és a világ más országai felé, hogy az, amit mi szeretnénk, nem egy realitásoktól elrugaszkodott törekvés, nem példa nélküli a világban.
Krónika (Kolozsvár)

2012. október 1.

Nemzeti összetartozás emlékműve Ópusztaszeren
Matl Péter kárpátaljai szobrászművész közel tíz méter magas alkotása jelképezi szombattól a magyar nemzet összetartozását az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
A nemzeti összetartozás szobra egy kitárt szárnyú, 210 cm magas, bronz turulmadár karddal a karmai között, egy faragott mészkő oszlop tetején. A szobor körszobor, azaz minden irányból egyformán érvényesül, a világosszürke, csaknem 7 méter magas süttői mészkő talapzat pedig úgy emeli a környék fölé a madarat, hogy az emlékpark szinte minden pontjáról látható. Az oszlop pásztorbotra emlékeztet, oldalait indás mintázat fonja körül az összetartozást, a nemzet egységét jelképezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi vármegyék bronzból öntött címerei.
Matl Péter azért választotta a turulmadarat az egység, az összetartozás szimbólumának, mert ahogyan a mondabeli madár is akadály nélkül tud nagy távolságokat repülni, ugyanúgy áthidalható a Verecke-Munkácsi várhegy és Ópusztaszer közötti távolság is lélekben. „A magyar nemzet történelmi tudatának fontos helyszínei közötti távolságot a turulmadár úgy köti össze, hogy közös eredetünkre, összetartozásunkra emlékeztet minket” – fogalmazott a művész. A szobor kelet-nyugati tájolású, amely a magyarság vándorlásának irányára utal.
Matl Péter 1960-ban született Munkácson, ma is ott él. Tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának. Elsősorban köztéri szobrokat, díszkutakat, egyházi oltárokat és szobrokat készít.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. október 1.

Több szavazat kell decemberben az RMDSZ-nek, mint a nyáron
Több szavazat kell decemberben az RMDSZ-nek, mint a nyáron Kelemen: Tőkés László jelöltként beszállna a parlamenti választásokba
Az RMDSZ-nek több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) zilahi ülésén elmondott politikai kiértékelőjében kifejtette: azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint ezúttal nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is számít. Kelemen azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is beszállna jelöltként a decemberi parlamenti választásokba. Újjáalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, amely újabb elnöki mandátumot szavazott Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. október 1.

Megalakult a jobbközép pártok választási szövetsége
Hivatalosan is megalakult szombaton a jobbközép pártok választási szövetsége, amelyet Igaz Románia Szövetség (ARD) néven szeptember 12-én már bejegyeztek a központi választási irodánál. Az ARD-ben a Vasile Blaga vezette Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök vezette Polgári Erő (FC) és az Aurelian Pavelescu vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) vesz részt, amelyek így akarnak egységes választási alternatívát teremteni a kormányzó Szociálliberális Szövetséggel (USL) szemben. A választási szövetség jele a szív, vezetését pedig a három párt vezetője társelnöki minőségben közösen látja el.
Az Igaz Románia Szövetség vezetői hangsúlyozták, a baloldali kormánykoalíció előnye nem ledolgozhatatlan, ha megkapják azok szavazatait, akik tisztességes munkából, jogállami keretek közt akarnak élni. A három párt megállapodott arról, hogy közösen állítanak jelölteket a december 9-i parlamenti választásokon. A képviselő- és szenátorjelöltek erkölcsi alkalmasságát egy etikai bizottság fogja átvilágítani, Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter vezetésével.
„Az ARD a jogállamot akarja megerősíteni. Romániának normalitásra van szüksége. Alig öt hónapos kormányzása alatt a szocialista baloldal bebizonyította alkalmatlanságát. Mi Románia újjászületésére és hitelének visszaszerzésére szövetkeztünk” – mondta Blaga az ARD hivatalos alakuló ülésén.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. október 1.

SZERGEJ SZTANISEV AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK ÚJ ELNÖKE
Szergej Sztanisev volt bolgár kormányfő személyében új elnököt választott szombaton Brüsszelben az Európai Szocialisták Pártja (angol rövidítéssel: PES). A jelenleg 33 pártot összefogó európai szocialista ernyőszervezet kongresszusán a Magyar Szocialista Párt (MSZP) küldöttségét vezető Kovács Lászlót újra PES-elnökségi taggá választották. A 46 éves Sztanisev tavaly november óta már ideiglenes elnökként irányította az Európai Szocialisták Pártját, miután a 69 esztendős dán Poul Nyrup Rasmussen lemondott tisztségéről. A bolgár politikus megválasztása utáni beszédében egyebek közt kiállt a pénzügyi tranzakciók európai szintű megadóztatásának, valamint az euróövezet közös kötvénykibocsátásának gondolata mellett. Kovács László szerint a PES-kongresszuson alapvetően derűlátó volt a hangulat, ami az elmúlt két év politikai fordulataival függ össze, „a korábbi évek súlyos vereségei után a szociáldemokrácia egyértelműen fellendülőben van”. Egyebek mellett kiemelte: Romániában szintén szociáldemokrata a kormány, ám „amit Viktor Ponta kormánya tett, azt joggal kritizálta az Európai Bizottság”, de a kormányfő „nem hirdetett szabadságharcot az Európai Unió ellen” – tette hozzá.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. október 1.

Tőkés indulásától tart az RMDSZ
Az RMDSZ-nek több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott – jelentette ki szombaton a szövetség döntéshozó szervének ülésén Kelemen Hunor elnök, ama értesülését is megosztva hallgatóságával, miszerint Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben indul a megmérettetésen.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) zilahi ülésén tartott politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor friss szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta, ha holnap tartanák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számíthatna, és ezzel átlépné az ötszázalékos választási küszöböt. „Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei képviselőjelölt-listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk tenni” – jelentette ki az elnök. Kelemen megjegyezte, azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint a korábbiaknál nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) is számít.
Az RMDSZ elnöke megjegyezte, „Tőkés László pártja és Szász Jenő pártja” korábban azt hangoztatta, hogy csak a helyhatósági választásokon kíván versenybe szállni az RMDSZ-szel, és a parlamenti választásokon nincs szükség magyar-magyar versenyre. Hozzátette, most viszont e kis pártok a szórványmegyékben is jelölteket állítanak, amelyekből még az RMDSZ-nek sem sikerült képviselőt bejuttatnia a parlamentbe. Kelemen Hunor azt az értesülését is megosztotta, hogy Tőkés László is jelöltként száll be a parlamenti választások versenyébe. Ennek kapcsán a Krónika úgy tudja, hogy az EMNP berkeiben valóban felvetődött az EP-képviselő megméretkezésének kérdése, az ügyben azonban a Néppárt keddi országos ülésén születik döntés, akárcsak a többi szenátor- és képviselőjelölt megnevezéséről.
Miközben az RMDSZ miniparlamentjén jobbára csak a rivális alakulatok heves bírálatáról volt szó, Kelemen Hunor kijelentette, az SZKT-ülés legyen az utolsó alkalom, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. „Nekünk a választók fele kell fordulnunk és azokat kell meggyőznünk, akik valami miatt elbizonytalanodtak, akik otthon maradnának” – tette hozzá.
Székelyhon.ro

2012. október 1.

Az RMDSZ felkészült a választásokra
Zilahon ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
Zilahon, a Szakszervezetek Házában tartotta szombaton soros ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A tanácskozást megelőző napon szakmai rétegtalálkozókat tartottak, Kelemen Hunor egyházi vezetőkkel találkozott, majd az RMDSZ gazdaságpolitikusai vállalkozókkal folytattak kétoldalú megbeszéléseket, a szövetség oktatáspolitikusai pedig fiatal pedagógusokkal találkoztak. Ugyancsak pénteken délután ülésezett a Platformok Konzultatív Tanácsa (PKT), illetve a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Az SZKT-t követően került sor az Országos Önkormányzati Tanács ülésére.
Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában kijelentette: az RMDSZ felkészülten indul a parlamenti választásokra. "Az önkormányzati választásokon jó eredményt értünk el, több polgármesterünk és több tanácsosunk van, mint az előző négy évben, a veszteségeinket is ismerjük, de az a legfontosabb, hogy hetvenezerrel több szavazatot kaptunk, mint 2008-ban. Ez a mi sikerünk, a magyar emberek sikere. Ám ahhoz, hogy ez a siker teljes legyen, szükség van az erős parlamenti jelenlétre, ez az önkormányzataink érdeke, ez a magyar emberek, a magyar családok, a magyar közösség érdeke. Nem lehet teljes a helyi választásokon elért siker, ha az önkormányzati képviselők mögött nem lesz egy erős parlamenti frakció".
A továbbiakban elmondta, az RMDSZ elkezdte a választási előkészületeket, lezárult a jelöltállítás, október 5-ig meglesz a végső sorrend. Figyelmeztetett: nagyon nehéz két hónap áll az RMDSZ előtt, amelyet kitartással, konoksággal, következetességgel kell végigvinni. "Ez lesz a legnehezebb kampány – jelentette ki – éppen ezért nagyon fontos, hogy az elkövetkező időszak rólunk szóljon. Nem az országban uralkodó állandó cirkuszról, nem a román pártokról, nem a magyar ellenlábasainkról. Ez a kampány a szövetségünkről szól és azokról, akiket képviselünk: a romániai magyar emberekről. A közösség problémáival kell foglalkoznunk, ezekre megoldást kell találnunk".
Véleménye szerint az RMDSZ büszke lehet az elmúlt 23 év megvalósításaira, és olyan politikai programmal áll a választók elé, amely a közösségi igényből fakadó választ ad a következő évek kihívásaira: határozott nemzeti érdekképviseletre vállalkozik, és konkrét gazdasági programot írnak, mutatott rá. A megújulás jelének nevezte, hogy több új képviselő és szenátorjelölt indul, mint bármikor korábban, de mint mondta, továbbra is számítanak a tapasztalt politikusokra, mert csak egy erős RMDSZ lehet a garancia arra, hogy nem térnek vissza a régi reflexek, "nem viszik el koholt vádakkal a magyar közösség tagjait, nem veszik el mondvacsinált érvekkel a közösség javait".
Felhívta a figyelmet, hogy "23 év után először kell szembesülnünk azzal, hogy minden egyéni választókerületben jelölteket állít Tőkés László és Szász Jenő pártja. Holott tudják, nem jutnak be a parlamentbe, nincs esélyük. Nem is ez a cél. A céljuk az, hogy ártsanak az RMDSZ-nek, a magyar érdekképviseletnek. Az ő céljuk az, hogy minél gyengébb magyar érdekképviselet legyen a törvényhozásban. Ezért még maga Tőkés képviselő is versenybe száll, otthagyná a mi listánkon megszerzett európai képviselői mandátumát is, csakhogy ártani tudjon."
Hangsúlyozta, december 9-én az az igazi tét, hogy erős, felkészült képviseletet küldjön a magyarság oda, ahol az őt érintő döntések születnek, mert "2013 a nagy döntések éve, amikor alkotmánymódosítás is lesz". Ebben az RMDSZ határozottan fel fog lépni a nemzetállami kitétel megváltoztatásáért és a regionális nyelv elismeréséért az alkotmányban, hiszen ez Székelyföldön de facto létezik. Ezek mellett – jelentette ki –, a parlament működését és a kormánnyal való viszonyát is új alapokra kell helyezni.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta az elnök javaslatát, amely szerint Kovács Péter főtitkár lesz az országos kampányfőnök, megerősítette azt az elnökségi határozatot, amelynek értelmében Kelemen Hunor szövetségi elnök a Hargita megyei 2-es számú választási körzetben indul a decemberi parlamenti választásokon, valamint elfogadta a Regionális Önkormányzati Tanács működési szabályzatát.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2012. október 1.

A szórvány érdeke a valós önrendelkezést és tartalmas kisebbségi jogokat szavatoló törvény
Szórványpolitikánk megvalósításának közjogi kerete a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásából származhat – fogalmazott szombaton a Zilahon megtartott SZKT-én Winkler Gyula EP-képviselő, a Szórvány frakció elnöke.
Egy módosított kisebbségi törvény elfogadásának lehetőségéről beszélve, az európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségi szervezetek intézményes hátterét biztosító törvényt nem szabad összetéveszteni a valós kulturális autonómiát szavatoló kisebbségi törvénnyel. „Az RMDSZ nem támogathat egy tartalmától kiürített üres vázat, hanem az új törvényhozási ciklusban folytatni fogja a küzdelmet egy valós önrendelkezést és tartalmas kisebbségi jogokat szavatoló jogszabály érdekében" – vélte felszólalásában Winkler Gyula.
Az RMDSZ által kidolgozott és az elmúlt időszakban bemutatott új szórványprogramokkal kapcsolatban a Szórvány frakció elnöke üdvözölte a Főtitkárság által újtára indított Összetartozunk szórványmenedzser-szolgálat programot, hiszen az pragmatikusan és konkrétan járul hozzá a közösségépítő kezdeményezések megvalósításához. "Az RMDSZ szórvány cselekvési tervének legfontosabb célkitűzése, hogy ne legyenek fehér foltok Erdély térképén. Egyértelműen a legnagyobb mértékben veszélyeztetett vidékeken, településeken szükséges a leghatározottabb fellépés. A fehér foltok felszámolása magyar intézmények létrehozásával és azoknak kiszámítható működési körülményeinek biztosításával érhető el" – mondta Winkler Gyula, kiemelve, hogy a szórványmenedzser-szolgálat is bizonyítja, hogy az RMDSZ szórványpolitikája nem defenzív, önfeladó jellegű, hanem merész, közösségeinket megerősítő, újabb és újabb kihívásoknak választ adó aktív politika.
Az SZKT-n mondott beszédében Winkler Gyula emlékeztetett arra, hogy Erdélyben idén másodszor ünneplik a magyar szórvány napját november 15-én, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján. A képviselő meggyőződését fejezte ki, hogy nagyon sok szórvány közösségben büszkén fogják ünnepelni ezt a hagyományteremtés szándékával kijelölt napot.
RMDSZ-sajtóiroda
Nyugati Jelen (Arad)

2012. október 1.

Magyarellenes kampánycsörte
El sem hinnénk, ha nap mint nap nem szembesülnénk azzal, hogy az egykor demokratikus köntösben és alapelveken szerveződött RMDSZ létezésének huszonharmadik esztendejében nemtelen módon egyeduralomra tör, és lelkiismeret-furdalás nélkül rúgja fel a demokrácia játékszabályait.
De most, hogy gőzerővel elkezdte választási kampányát, s hol a válogatott cigány legényekből álló szövetségi képviselők tanácskoznak, hol úgynevezett ifjúsági szervezetüknek osztják az észt, s feszítenek minden kisebb vagy nagyobb magyar esemény helyszínén, egyre kiábrándítóbb mondatok hagyják el szájukat. Alig hisz az ember fülének, szemének, hogy ennek a viszonylag nagy, meglehetősen jól szervezett, pénzzel kitömött magyar pártnak – mert érdekszervezet mivoltát rég feladta – itt és most az a legfontosabb, hogy a két kisebb magyar pártot lejárassa, vezetőit gyalázza. Kelemen Hunor például szombaton a zilahi SZKT-n arcrezdülés nélkül harsogta a szónoki emelvényről: „Megvédjük a magyarságot az MPP-től és az EMNP-től.” Háborogtak ellenük, pletykálkodtak is rémüldözve – az ilyen kiválasztott férfiaknak ugyanvalóst jól áll –: azt hallották, Tőkés László még arra a pimaszságra is képes, hogy Marosvásárhelyen induljon a parlamenti választásokon. Borbély, Markó, Frunda hitbizományában! Király András, a tanügyminisztérium magyar oktatásért felelős államtitkára igazi alattvalóként fejtegette: az RMDSZ-nek rá kell ébresztenie híveit, hogy nem választani mennek, hanem egyszerűen szavazni. Nesze neked, demokrácia! Markó Béla megszállottan ismételgette, amit tizenöt éve hajtogat: összefogni csakis az RMDSZ egyre zsugorodó ernyője alatt kell, lehet, szabad. Másfajta egységet – fejtegette – nem tud elképzelni. Oly sok gond és baj tiporja az erdélyi magyar társadalmat, hogy az RMDSZ kicsinyes, a magyarság soraiban való ellenségkép-keresése, kizárólagosságra való törekvése felháborító. Kisebb-nagyobb megszakításokkal legalább tizenöt évet a hatalomban töltöttek, igaz, főképp kussoltak vagy tünékeny megoldásokért talpaltak, részt vettek néhány népnyúzó döntés meghozatalában és végrehajtásában. Önmagukat nem gyalázhatják, s mert minden román pártnak lefeküdtek, velük is kesztyűs kézzel bánnak. Kibe rúghatnának e nagy kampánycsörtében? Saját fajtájukba. Ami a múlt héten a szenátusban megesett, előrevetíti, mekkora a kurázsija, s ennek függvényében milyen nagy esélye lesz e leendő nagy és remek parlamenti képviseletnek például az ország területi-adminisztratív átalakításának vagy az alkotmány módosításának vitájában. S azt is, valóban ők-e azok, akik megóvhatnak attól, amiben társtettesek: a visszarendeződés veszélyétől.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. október 1.

Családtörténeti időutazás a Kálnoky-kastélyban
Nem létezik Erdélynek egyetlen olyan szurdoka sem, melyet a Jóisten ne tűzdelt volna tele tehetséggel – idézte találóan Bethlen Gábort szombaton a miklósvári Kálnoky-kastélyban Tüdős S. Kinga művelődéstörténész.
A gróf Kálnoky Borisz által egy évvel korábban meghirdetett családtörténeti esszépályázat díjkiosztóján hét tehetséges háromszéki diáklány kitartó munkáját értékelték. Tüdős S. Kinga – aki az ötletgazda szerint szeretetteljes odafigyeléssel, de szakmai szigorral követte a dolgozatokat – a pályázók munkájának pozitívumaira összpontosított, hangsúlyozván: nemcsak szeretet, odaadás, de türelem is szükséges a családtörténethez. Gróf Kálnoky Boriszt saját családja történetének megírása késztette arra, hogy hasonló pályázatot hirdessen – a kiértékelőt megelőzően a kastély felé tartva mesélte érdeklődésünkre: a kutatómunka összehozta a családot az öt kontinensről, s ez nagy élmény volt számukra. Attól, hogy jobban megismertük elődjeinket az okmányokból, a levelekben személyes megnyilvánulásaikból, önmagunkat ismertük meg jobban. Szerettem volna ezt az élményt továbbadni a fiataloknak, ezért hirdettem meg a pályázatot – összegzett. A zsűri értékelése szerint olyan kiváló munkák születtek, hogy némelyiket módosítás nélkül közölni lehetne – így vélekedett Tüdős S. Kinga Makkai Fanni dolgozatáról, mondván: kordokumentumot fogalmazott meg néhány tíz oldalban, s arra buzdította: az írással a továbbiakban se hagyjon fel. Hasonlót kértek Szász Kovács Rékától is, akinek munkája kapcsán elhangzott: a Mikes Kelemen Líceum végzős diákja egyszerűen regényírónak született. A zsűri szerint a családtörténetet a legjobban Csíki Réka közelítette meg, dolgozatát szakirodalommal dokumentálta, illusztrálta. Duka Tímea Iringó kiváló, írásra termett érettségét bizonyította, Györfi Hajnalka pedig édesanyja segítségével elevenítette fel az erdővidéki Huszár család történetét. A pályázók legfiatalabbika, az alig 15 éves Boga Bíborka családja múltját megidéző fényképekből építkezett, Mild Andreát pedig a családi életképek színes, izgalmas leírásáért illette dicséret. A megmérettetésnek bizonyosan lesz folytatása, hiszen gróf Kálnoky Borisz nem titkolt szándéka, hogy fiúkat is írásra késztessen következő témáinak egyikével. – Szeretném, ha a díjazással nem merülne ki ez a verseny – vázolta lapunknak –, ezért egy hálózat kiépítésén dolgozunk, a szándék pedig az, hogy a diákok egymással és velünk is kapcsolatban maradjanak, legyenek egymás támaszai, ha pedig szükség van rá, pályafutásuk során, a továbbtanulásban, elhelyezkedésben mi is támogatjuk. Ahogy fejlődik a dolog, olyan hálózat épülhet ki, amely a háromszéki ifjúság támaszává erősödhet – összegzett gróf Kálnoky Borisz.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. október 1.

Fennállásának húszadik évfordulóját ünnepli a bukaresti Balassi Intézet - Fennállásának húszadik évfordulóját ünnepli a bukaresti Balassi Intézet, amely a héten négy kulturális rendezvényt is tart a román fővárosban.
Kósa András László igazgató az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy az intézmény évente átlagban több mint száz programot bonyolít le, ami azt jelenti, hogy húsz év alatt több mint 2 ezer magyar vonatkozású rendezvény volt Bukarestben a Balassi Intézet szervezésében. Klasszikus zene, jazz- és blues-koncerteknek, irodalmi műsoroknak, film- és színházművészeti előadásoknak, képzőművészeti és fotográfiai kiállításoknak, történészkonferenciáknak, valamint gasztronómiai és népi kultúrával kapcsolatos rendezvényeknek adott otthont az intézet.
Az intézet magyar nyelvórákat, könyvtári és olvasószolgálatot is biztosít. Közös programokat bonyolít le a Bukaresti Egyetem hungarológia tanszékével, részt vesz az EU-tagállamok kulturális intézetei által alapított EUNIC tevékenységében.
Az intézet állandó partnerségi viszonyt ápol a nagyszebeni nemzetközi jazz fesztivállal, az Árkosi Kulturális Központtal, a bukaresti George Enescu múzeummal. Állandó jellegű rendezvényei közé tartozik a múzeumok éjszakája mintájára megszervezett bukaresti kulturális intézetek éjszakája, a Magyar Filmhét és a Magyar Zene Fesztivál.
Ezen a héten két kiállítást is rendeznek Budapest-Nagybánya-Bukarest címmel. Az egyiken nagybányai festmények tekinthetők meg, a másikon nagybányai rajzok és grafikák. Mindkét kiállítást a magyarországi Mission Art Galériával közösen szervezik. Kósa András László szerint a grafikák és a rajzok először lesznek láthatók a román fővárosban.
A húszéves évforduló jegyében rendezik meg Kobzos Kiss Tamás Balassi-estjét is, amely azért érdekes, mert húsz évvel ezelőtt a debreceni énekmondó vett részt a bukaresti magyar kulturális központ megnyitóján is. A művész rendhagyó zeneórát is tart a bukaresti magyar tannyelvű Ady Endre Líceumban.
Az évforduló jegyében kerül sor a Simándy József Nemzetközi Énekverseny tavalyi győztesének, az erdélyi Borsos Edith énekművésznek a dalestjére.
Bukarest,(MTI)

2012. október 1.

Martonyi: folytatja a partnerségi együttműködést Magyarország és Románia - Magyarország és Románia folytatja és tovább akarja fejleszteni partnerségi együttműködését, ebben egyeztek meg román kollégájával - közölte Martonyi János külügyminiszter hétfői budapesti megbeszélésük után.
A Titus Corlateánnal közös sajtótájékoztatón a magyar külügyminiszter kiemelte: az elmúlt hónapokban "érzékeny szakaszba kerültek" a két ország kapcsolatai, emiatt "többen éreztük úgy, hogy veszélybe kerülhetnek" az utóbbi években elért eredmények. Magyarország és Románia kapcsolataiban azonban továbbra is a közös érdekeknek kell meghatározóknak lenniük - jelentette ki.
Mindez nem jelenti azt, hogy a két ország között ne lennének vitás kérdések - amelyek gyakran a nemzeti kisebbségekkel függnek össze -, de abban egyeztek meg, hogy ezekre párbeszéd útján keresik a megoldást - tette hozzá.
Titus Corlatean emlékeztetett arra, hogy a két ország tíz éve írt alá stratégiai partneri nyilatkozatot, és "minden viszonylatban" meg kell erősíteni ezt az együttműködést Magyarország és Románia között. A román külügyminiszter javaslatot tett arra, hogy a nyilatkozat aláírásának évfordulójáról ünnepélyes keretek között emlékezzenek meg.
A stratégiai partnerségi nyilatkozatot 2002. november 29-én írták alá.
Titus Corlatean kiemelte, a kisebbségeket illetően országa álláspontja változatlan: közösségeik fontos hidat jelentenek a két ország között. Éppen ezért a problémáikat kiegyensúlyozottan kell megközelíteni, hogy a kisebbségek megőrizhessék identitásukat - mondta. Megjegyezte: Bukarest továbbra is támogatja a magyarországi román közösséget.
Arra kérte Magyarországot, hogy a két ország nézetkülönbségeinek kezelésénél a román fél érzékenységét is vegyék figyelembe. Ősszel parlamenti választások lesznek Romániában - emlékeztetett, hozzáfűzve: ebben az időszakban a belpolitikai és a kisebbségügyi kérdéseket szét kellene választani.
Martonyi János azt mondta, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos érzékenység kölcsönös, és Magyarország azt kéri, hogy a magyar közösség aggályait, igényeit "a mindenkori román kormány megfelelően vegye figyelembe".
Titus Corlatean kifejtette, áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. A román miniszter azt ajánlotta, hogy 2013 első felében közösen szervezzenek olyan fórumot, amelyen a két ország miniszterelnöke és a szaktárcák vezetői egyeztethetnek a gazdasági, energetikai, biztonsági, infrastrukturális, mezőgazdasági és európai kérdésekről.
Kitért arra is, felajánlották Magyarországnak, hogy bagdadi nagykövetségük befogadja a magyar diplomatákat.
Magyarország 2005-ben vonta ki diplomatáit Bagdadból az akkori biztonsági helyzet miatt, azóta a nagykövetség feladatait az ammani(jordániai) magyar külképviselet látja el.
A román külügyminiszter hétfőn Orbán Viktor kormányfővel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is találkozik.
Titus Corlatean augusztustól vezeti a román külügyi tárcát, a politikus a szociáldemokrata Victor Ponta májusban megalakult kormányának tagja, korábban igazságügy-miniszter volt.
Budapest, (MTI)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-466




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék