udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
751
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 751-751
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. március 1.
Nincs más jelölt – Tamás: „Kitartunk Antal Árpád mellett”
Mint köztudott, a DNA hatvan napra felfüggesztette tisztségéből Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét. A közvéleményt élénken foglalkoztatja, hogy ez vajon milyen mértékben befolyásolja a népszerű városvezető további politikai karrierjét.
– Elnök úr, ki lesz Sepsiszentgyörgyön a jelölt, amennyiben Antal Árpád indulását ellehetetlenítik? – tettük fel a kérdést Tamás Sándornak, a RMDSZ Kovászna megyei szervezete elnökének. – Antal Árpád jelenleg is Sepsiszentgyörgy polgármestere, és ő az RMDSZ jelöltje. Kiállunk mellette, hiszünk abban, amit képvisel, és bízunk abban, hogy ez a megkonstruált ügy rövidesen lezárul. Meg vagyunk győződve, hogy újra a szentgyörgyi emberekért és a székelyföldi közösségért fog dolgozni.
– Gondolkodnak más jelöltben?
– Nem. Mindenekelőtt meg fogjuk várni a 60 napos eltiltás végét, csak utána tesszük napirendre ezt a kérdést. Ismétlem: mi kitartunk Antal Árpád mellett.
Székely Hírmondó. Erdély.ma2016. március 1.
Felmérés készült a román–magyar viszonyról
Hargita Megye Tanácsa három év után újabb felmérést készített a Hargita megyei magyar–román viszonyról. Az intézmény munkatársai ezúttal a román ajkúakat kérdezték meg telefonon, és a válaszadók többsége szerint a hétköznapokban nincsenek etnikai feszültségek, azt csak felülről gerjesztik, nagyrészt a bukaresti politikusok.
A Hargita megyei románok körében végzett felmérés eredményeit tegnap ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Dobos Erika, az intézmény elemzőcsoportjának vezetője. A tanácselnök elmondta, a legújabb kutatás is azt igazolja, hogy az emberek nemet mondanak a cirkuszokra és igent a munkára. A felülről gerjesztett cirkuszok az itt élő románságnak sem kedveznek, sőt, egy korábbi felmérés szerint a román ajkú fiatalok nagyobb arányban vándorolnak el a megyéből, mint a magyarok, és a megye románsága elöregedésének mértéke nagyobb a magyarokénál. A felmérésre azért volt szükség, mert a megyei tanács tegnapi soros ülésén egy, már évek óta tervezett jó együttélési kódex elkészítését célzó programra vonatkozó határozatot terjesztettek elő, amely jogi és pénzügyi keretet biztosítana a további kutatásokra. A tervek szerint Hargita Megye Tanácsa, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Hargita Megyéért Egyesület partnerségben fogja kivitelezni a kódexet. A megyeelnök reményét fejezte ki, hogy kormányzati szinten is felvállalják a kódexet, így az más megyék számára is mintául szolgálhat a békés együttélésre. Borboly Csaba elmondta, előzetes kutatásaik azt igazolják, hogy nincs valós jelképháború a térségben, a Hargita megyei románságot a trikolór mellett nem zavarja a székely zászló. Szerinte Izsák Balázs vagy Dan Tănasă tevékenysége „senkin sem segít”, mivel a mesterségesen keltett zászlóháború-érzettel fedik el a valós megélhetési gondokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. március 1.
Magyarország támogat (Orbán–Kelemen-találkozó)
Tegnap két alkalommal is napirendre került Orbán Viktor miniszterelnök programjában az erdélyi magyarság helyzete. Délelőtt a nagyköveti értekezleten tette szóvá, hogy Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben, háttérbe akarják szorítani a magyar kisebbség politikai vezetőit, és ígérte, hogy ezt „megfelelő súllyal szóvá teszik”. Délután Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével tárgyalt, és a megbeszélésen elhangzott: fontos, hogy az idei romániai választásokat kísérő belpolitikai csatározásokból az erdélyi magyarság megerősödve kerüljön ki, és ez az önkormányzati és parlamenti képviseletben is megmutatkozzék.
A találkozón Kelemen Hunor hangsúlyozta: „Legfontosabb feladatunk a megszerzett jogok megőrzése, az, hogy megakadályozzuk a jogfosztásokat, kivívott eredményeink megcsorbítását annak érdekében, hogy az erdélyi magyar közösség biztonságban érezze magát szülőföldjén”. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerint az RMDSZ elnöke bemutatta a magyar miniszterelnöknek azokat a kiemelt fejlesztési programtervezeteket, amelyek az erdélyi magyarok identitásának megőrzését és kulturális életének fellendítését szolgálják. Orbán Viktor egyetértett, és támogatást ígért az elképzelésekhez, amelyek között szerepel például felsőoktatási szórványkollégium és közösségi tér létrehozása Temesváron, a szamosújvári Mezőségi Téka Szórványkollégium munkálatainak befejezése, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia kialakítása, illetve Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ műtárgygyarapítása – emelte ki a sajtófőnök. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. március 1.
Magyar hangért kiáltanak
Dan Costescu közlekedésügyi minisztertől kért magyarázatot Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor arra vonatkozóan, hogy a csíkszeredai és más Hargita megyei vasútállomásokon a hangosbemondó még mindig nem tájékoztatja a román mellett magyar nyelven is az utasokat a szükséges tudnivalókról. Tánczos a szenátusban interpellált az ügyben, mint rámutatott, Csíkszeredában korábban kétnyelvű volt az utastájékoztatás, egy ideje azonban a bemondó „nem tud magyarul”.
Az RMDSZ-es politikus írásbeli panaszában úgy fogalmazott, nem kívánja felsorolni azokat a törvényes előírásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatára kötelezik a közintézményeket, de úgy gondolja, hogy a magyar nyelvű információközlés indokolatlan megszakítása elfogadhatatlan. A szenátor arra is kitért, hogy noha a helyi sajtó többször is foglalkozott az üggyel, a vasúttársaság nemhogy nem oldotta meg a problémát, de még válaszra sem méltatta az újságírókat és a lakosokat. (Krónika) ELFOGTÁK BIVOLARUT. Elfogták pénteken Franciaországban az Interpol által körözött szektavezért, Gregorian Bivolarut, akit 2013-ban hat év börtönre ítéltek kiskorúak megrontásáért és emberkereskedelemért. A Mozgalom a Szellemi Integrálásért az Abszolútumba (MISA) nevű mozgalom alapítójának és szellemi vezetőjének nevére 2013 júniusában adtak ki nemzetközi körözési parancsot, az Interpol honlapja szerint Bivolaru az egyik legkeresettebb szökésben lévő romániai bűnöző volt. Az ügyészség 2004-ben emelt vádat ellene, de ő Svédországba menekült, ahol 2005-ben politikai menedékjogot kapott, a svéd hatóságok megtagadták kiadását. A Gândul napilap információi szerint a francia ügyészség döntésének értelmében Bivolaru egyelőre letartóztatásban marad. A hírhedt szektavezető, akinél a letartóztatásnál hamis iratokat találtak, azt állította, hogy bolgár állampolgár, és nem azonos azzal a személlyel, aki ellen körözést adtak ki Romániában. Hírügynökségi információk szerint már megkezdődött a kiadatási procedúra. (Transindex) ETIKAI KÓDEX KELLENE. Adrian Curaj oktatási miniszter úgy látja, eljött az ideje egy iskolai etikai kódex kidolgozásának. Amikor újságírók arról faggatták, hogyan kommentálja a Temes megyében történteket, ahol hangfelvétel készült arról, hogy egy óvónő kiabált és sértegette a kicsiket, Curaj azt mondta, a Temes megyei tanfelügyelőség nagyon jól tudja, mit kell tennie, ő pedig bízik az intézmény képviselőinek szakértelmében. „Tovább kell fejlesztenünk, ami a törvényekben benne van, szükségünk van egy etikai kódexre, eljött az ideje, hogy kidolgozzuk” – magyarázta a miniszter, aki szerint a kódexnek vonatkoznia kell az iskola területére, a pedagógusokra, a diákokra és a családtagokra egyaránt. Közben tegnap felmondott az óvónő, aki a hangfelvételek tanúsága szerint kiabált a kicsikkel és csúfolta őket, így leállítják az ellene indított fegyelmi eljárást. (Mediafax) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. március 1.
MAKOSZ-tanácskozás
Február 27-én, szombaton Nagyváradon szervezte meg a MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) idei első konzultatív tanácsának ülését, amelyen tíz megyéből 26 képviselő volt jelen. A megnyitón beszédet mondott Horia Onita, az Országos Diáktanács elnöke. Az ülésen sor került a tagszervezetek és az elnökség beszámolójára, amelyet a küldöttek titkos szavazással fogadtak el. Ezután az idén szervezendő rendezvények helyszínéről döntöttek. Ezekről az elnökség rövid ismertetőket terjesztett elő, majd többek között megvitatták a MAKOSZ átalakításáról kidolgozott stratégiát. A tanácsülést Takács Dániel, a MAKOSZ-elnökség egykori tagja Imázs, arculat és vizuális identitás című bemutatója zárta.
A rendezvény társszervezői a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum Diáktanácsa és a Nagyváradi Magyar Diákszövetség voltak.
A MAKOSZ sajtóirodája. Népújság (Marosvásárhely)2016. március 1.
Miről ír a legújabb Szövétnek?
Megjelent az Aradi Kulturális Szemle XX. évfolyamának I., azaz 2016. februári száma. Mint megszokhattuk, ezúttal is kellemes és tanulságos, de akármelyik kategóriában színvonalas olvasmányokkal.
Szokás szerint az első oldalakon líra: a József Attila-díjas Böszörményi Zoltán, valamint Grosz László, Gál Z. Csaba, Szabó Péter, Ódry Mária, Andrényi Lajos versei. Fekete Réka a Salento… emlék c. nagyon szép és ugyancsak lírai kisprózával jelentkezik. (A város egyébként Olaszországban van – szerk.) Nótáros Lajos Arad marad nagyszerű sorozata immáron a hetedik résznél tart, az egykoron aradi Tatár Etelka magyartanár Chicagóból küldött (Énekeljünk együtt! címmel) tudósítást. Ha nem olvasnánk, nem is tudnánk, hogy „a világ túlsó szélén” még ápolják az odaszármazottak a magyar népdalt és kultúrát. Dr. Vajda Sándor cikke (Dr. Réthy László, tudós akadémikus, alias Lőwy Árpád pajzán költő II.) időben távolabbi, de térben közelebbi témáról ír. Aki olvasott bár 2-3 pajzán Lőwy-verset, annak aligha kell bizonygatni: a tudós akadémikus „disznólkodó” bár, de ötlettel teli, ragyogó humorú kiváló költő volt: Toldi c. (átírt), állítólag nevéhez fűződő alkotása (szerintem) remekmű a maga műfajában. Itt csak a cikk végszóját idézem: „Azért csak annyit mondok, ifjú népem / Disznólkodni szabad – de csakis szépen”.
Örömmel fedezem fel újra, hogy a Szövétnekben hosszú ideje „megátalkodott” volt (azóta elszármazott) aradiak publikálnak, közöttük Szabó István (most: Egy különleges nagyasszony sírja a körösháti temetőben), Piroska Katalin (Színlapi ritkaságok Aradon az 1920-as években) és Piroska István (Furcsa történetek az aradi háremek életéből), dr. Perneky-Simonits István (Milyen volt orvosnak lenni?), Kövér Péter (Gagarin gatyája… vagy mi a kő) – és a természetesen mostani aradiak: Juhász Béla főszerkesztő, Réhon József (őt kétlakisága miatt nem is tudom, hová soroljam), Ujj János, Puskel Péter, Piros Dénes, Móré-Sághi Annamária, Ilona János (aki kimaradt, attól elnézést kérek – egy-két névről magam se tudom, hova soroljam). Nélkülük nem állna össze ez a jövőnek is, dokumentumként is szolgáló kiadvány, amely minden számával néhány órányi tartalmas szórakozást szolgáltat a nem csak aradi olvasónak.
-r- a. Nyugati Jelen (Arad)2016. március 1.
Beszélgetés Sipos György megyei tanácsossal
A magyaroknak mindenért meg kell harcolniuk!
Sipos Györggyel, az Arad Megyei Tanács Költségvetési Bizottságának a titkárával visszatekintünk a folyó mandátum közel négyéves munkájára, illetve érintjük az idei költségvetésnek az RMDSZ-es vezetőségű településekre vonatkozó kérdéseit is.
– Tanácsos úr, hogyan értékeli az elmúlt négy év megyei tanácsosi tevékenységét?
– Minden évben a legfontosabb a költségvetés összeállítása. Nehogy azt higgye valaki, hogy a pénz elosztása a költségvetési bizottságban vagy a tanácsülésen történik. Soha nem így van, hanem mindig egy hosszú, kemény alkunak az eredménye. Ennek során az elmúlt négy évből három alkalommal az RMDSZ-tanácsosok jól munkálkodtak, miközben a negyedikkel, a tavalyi költségvetéssel azért nem lehetett semmit kezdeni, mert nem volt mit elosztani, ugyanis azt kormányrendelettel tették meg. Szerintem a másik három év alatt elég jól sáfárkodtunk a két tanácsosi helyünkkel, mert sikerült részarányosan kiharcolnunk az RMDSZ vezetőségű településeknek járó pénzeket. Ehhez az is hozzájárult, hogy az eltelt három mandátum idején jó volt a kapcsolatunk a volt PDL megyei vezetőségével. Mindkét fél betartotta az ígéreteit, mert csak így lehet komoly együttműködésnek az alapjait lerakni.
– Ezek szerint szavatartók voltak?
– Valóban, mert Iosif Matula, Nicolae Ioţcu, de a jelenlegi, ideiglenes megyei tanácselnök, Adrian Țolea is rendszeresen betartotta az ígéreteit. Mivel Țolea csak a közelmúltban lépett hivatalba, az előző kettővel dolgoztunk együtt sokat, akik a megbeszélések során nyíltan megmondták, mit lehet és mit nem. Mi is ehhez tartottuk magunkat.
– Hogy történt az idei költségvetés elosztása?
– Szokás szerint az elfogadása előtt egy hónappal elkezdődtek a tárgyalások, amelyek során mi ismertettük, mit szeretnénk, amire ők is elmondták, mit tudnak adni. Végül az álláspontokat sikerült közel hoznunk egymáshoz, aminek eredményeként mind a polgármestereink, mind az alpolgármestereink települései is elég pénzforrást kaptak fejlesztésre. Ezen túlmenően, tekintve, hogy Majláthfalva Vinga községhez tartozik, oda is sikerült bizonyos, fejlesztésre szánt közpénzeket irányítanunk. Ezúttal is szeretném megköszönni a megértést a polgármestereinknek, amiért erre a célra egy-egy kicsit hajlandók voltak engedni a nekik járó pénzekből. Természetesen én is mindent megtettem, hogy minden elérhető pénzforrást a polgármestereink, illetve az alpolgármestereink települései felé tereljünk.
– Mit tekint a lassan végére járó legutóbbi mandátum legnagyobb sikerének?
– Ha őszinte akarok lenni, nagy sikerek nem voltak, de a kisebbeknek az elérésén Bölöni György tanácsos kollégámmal folytonosan dolgoztunk. Mindenképp sikernek tekintem, hogy történelmi egyházaink templomainak a felújítására, korszerűsítésére sikerült pénzforrásokat szereznünk, noha 12 évvel ezelőtt azt sem tudtuk, hogy ilyen források léteznek. Az első két évben nem tudtunk e forrásokról, de az utána következő tíz évben rendszeresen levadásztuk a pénzeket nemcsak a templomaink, hanem a megyebeli magyar kulturális események, a falunapok számára is, Bognár Levente aradi alpolgármester közreműködésével. Elégedettséggel tölt el, hogy segíteni tudtunk településeinken, mert egy polgármester csak akkor sikeres, ha eredményeket tud felmutatni, ami viszont pénz nélkül nem megy. Jut eszembe: akkor voltam a legboldogabb, amikor 2008-ban, a költségvetés leosztása után Iosif Matula megyei tanácselnök behívott az irodájába: közöljem az RMDSZ megyei vezetőségével, hogy a településeik között további 5,4 millió lejt osztottak le. Ilyen eset csak egyszer volt.
– Volt eredménytelenebb időszak is?
– Volt. A megyei tanácsban folytatott 12 évi munkámból talán a tavalyi volt a legeredménytelenebb, amikor egy olyan faramuci kormányrendeletet hoztak, melynek értelmében a költségvetési leosztás a kis településeken kívül senkinek nem kedvezett.
– A megyei tanácsosi mandátumban van-e tanulóidő?
– Erre nagyon jól rátapintott Bányai Mónika vingai tanácsos, aki a majláthfalvi értékelőn elmondta: az első két évben szinte semmit nem értett, de lassan beletanult. Én valamivel többet értettem, mert két mandátum alatt községi tanácsos voltam, tehát volt némi rálátásom az adminisztratív munkára. Ugyanakkor szerencsém is volt a megyei tanácskollégámmal, Csepella Jánossal, aki mögött már volt egy mandátum, ezért jobban értett a teendőkhöz és a lehetőségekhez.
– Ha jól értettem, nem jelölteti magát újabb mandátumra. Milyen érzéssel vonul vissza?
– Bevallom: nehéz szívvel válok meg e munkától, de mivel a 63. évemben járok, illetve 20 év tanácsosi szolgálat áll mögöttem, úgy érzem, megtettem a kötelességemet mind a majláthfalvi, mind a megyei magyarsággal szemben. Soha nem volt más célom, mint eleget tenni a magyarsággal szembeni kötelességemnek. Minden évben beszámolót kellett írnom a munkámról. Abba mindig azt írtam: elsődleges célom, hogy azokra vigyázzak, akik engem a szavazatukkal a tisztséghez juttattak. Természetesen a többi szavazónak is, de elsődlegesen az enyéimnek. Most viszont, itt az ideje a fiatalításnak, mert egy bizonyos kor elérése után az ember belátja: a szélmalmokkal egyre nehezebb harcolni. Éppen ezért fiatalabbaknak, ambíciózusabbaknak kell jönniük utánunk. Beletanulva talán a meglátásaik is kissé korszerűbbek, jobbak. Ha olyan fiatalok kerülnek tisztségbe, akik eredményeket is el akarnak érni, bizonyára sikerrel tudnak majd munkálkodni a magyarságért. Ehhez viszont az a legfontosabb, hogy a következő választásokon mindenkit megmozgassunk. Mert a politikában négyévente egyszer-kétszer van szükség a szavazásra. Nem úgy, mint egy megyei tanácsosnak, akit havonta 7-8-szor is behívhatnak gyűlésre. Ha viszont a szavazók e lehetőségeket nem használják ki a maguk és a közösségük javára, nem sokat várhatunk a jövőtől. Szavazni minden magyarnak kutya kötelessége önmagáért, a családjáért és a közösségéért. Ha ugyanis nem lett volna az érdekvédelmi szövetség, nem tudtuk volna megvédeni iskoláinkat, az egyetlen középiskolánkat, egyházainkat, a színházunkat és egy csomó olyan dolgot, amiről azt hihetjük, maguktól vannak. A magyaroknak ingyen semmit nem adnak, mindenért meg kell harcolniuk! E harc viszont a választónak a szavazásban nyilvánul meg, amit elhanyagolni több, mint bűn: hiba.
– Köszönöm a beszélgetést, további jó egészséget kívánok!
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)2016. március 1.
Szék aszfaltozhat, Körösfő kápolnát épít
Elsősorban útjavításra kértek és kaptak pénzt a Kolozs Megyei Tanácstól azok a települések is, ahol magyarok laknak és/vagy RMDSZ-es alpolgármester vagy polgármester vezeti a települést, de olyan községnek is jutott a közel 36 ezerlejes keretösszegből, ahol történetesen a Magyar Polgári Párt (MPP) elöljáró-helyettesére van bízva a helyi közösség sorsa – közölte a Szabadsággal a döntéshozó testület legutóbbi ülése kapcsán Vákár István.
A megyei tanács alelnöke örvendetesnek ítélte, hogy például Magyarszovátnak és Szentkirálynak a januári ülésen megszavazott 1 millió, illetve 500 ezerlejes összeg mellett most is sikerült pénzt adni a költségvetésből. – Kéthavi munkába telt, míg sikerült elérni, hogy a magyarlakta településeknek jelentős összegek jussanak – nyilatkozta lapuknak Vákár István.
K. O. Szabadság (Kolozsvár)2016. március 1.
Társasjáték, jó hangulat: Játék-Koktél
A Magyar Társasjátékosok Romániai Szövetsége (MATRISZ) és a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) szervezésében rendszeresen találkoznak a kolozsvári fiatalok. Legutóbb szombaton, február 27-én játszottak az Agape étterem Holdfény termében.
KEREKES JÓZSEF. Szabadság (Kolozsvár)2016. március 1.
Emlékezés – Emberségről példát
Felkiáltójelek Sipos Laci élete nyomán
Operaénekes volt és a nagybátyám. Állami fizetésért a magyar kultúra követe – egyszerű kórustag volt, hirtelen halála szembesített engem emberi nagyságával. Irodalomtanárként olyan sokszor kellett mellőznöm vagy nagyon rövidre fognom az életrajzi bevezetőt számos író esetében, valahogy nem fér össze az életmű nagysága és az alkotó embersége. Pedig példaképekre szükségünk van, leginkább a padban ülő eszmélő fiatal életeknek.
Ötven évet élt. Nem sok négyzetmétert foglalt a világból magának és övéinek, annak is nagy részét saját kezűleg álmodta-szerkesztette, pedig örökölhetett volna bőségre valót, anyagiakból is. Egyéni hozzáállása a világhoz és a világ dolgaihoz igazi értéktudatot tükrözött. Hivatása volt az éneklés, és ezt nem cserélte le pénzre, nem vállalt másodállást, nem ment külföldre. Pedig be kellett osztani a mindennapra valót. És soha nem jutott új divatúra sem neki, sem feleségének, sem a gyerekeinek. Pár éve vásárolta első autóját, egy régi Daciát. Tudta, hogy a tárgyak vannak az emberért, és nem az ember a tárgyakért. Nem hódolt be a pénznek. Soha nem hallottam tőle „bárcsak ..., mi lett volna, ha ...” típusú önsajnáltató, mentegetőző mondatokat. Szabadság (Kolozsvár)2016. március 1.
Emlékezés – Aki életét a kémiának szentelte Várhelyi Csaba emlékére (1925–2015)
Várhelyi Csaba 1925. szeptember 28-án, Kézdivásárhelyen született. Ugyanott érettségizett 1944-ben. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogászként kezdte el, majd az ostrom után hazatért, és 1945 és 1948 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karán folytatta vegyészként és fejezte be 1949-ben. 1949 és 1959 között a Bolyai Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén tanársegéd, 1959 és 1988 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, egyetemi főmunkatárs, majd adjunktus. 1999-ben a román tanügyi minisztérium „tiszteletbeli egyetemi professzor” címmel tüntette ki. 1961-ben megszerezte a kémiai tudományok kandidátusa fokozatot.
1994-ben Soros-ösztöndíjban részesült. 1995-ben az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottsága Budapesten tudományos üléssel ünnepelte meg 70. születésnapját. A BME Zemplén Géza emlékérmének tulajdonosa (2000). Az Erdélyi Múzeum Egyesület Mikó Imre emlékéremmel ismerte el munkásságát. 2009-ben az MTA Arany János-díjjal tüntette ki. Tudományos munkája során átmenetifém-vegyületek szintézisével, szerkezetének és kémiai tulajdonságainak sokoldalú vizsgálatával foglalkozott. Számos Co(III)-származékot állított elő. Dimetil-glioximmal képzett komplex fémvegyületek spektroszkópiai és termikus vizsgálata, ezek szubsztitúciós reakcióinak kinetikája és mechanizmusa volt a fő kutatási területe. Közel 2000 új vegyületet, új egyszerű és vegyes ligandumú vegyületet állított elő és ezek komplex vizsgálatát végezte el. Majdnem 400 diplomamunka elkészítését irányította. Kutatómunkája eredményeiről mintegy 400 tudományos publikációja jelent meg. Összes dolgozatainak száma: 520. Hat könyv szerzője, illetve társszerzője, közöttük a Szervetlen kémiai kísérletek (Technikai Kiadó, Bukarest, 1959), Az atomok és molekulák világa (társszerző: Zsakó János, Tud. Kiadó Bukarest, 1963) és a román nyelvű Pszeudohalogenidek a króm koordinációs kémiájában (Cs. Várhelyi, I. Gănescu, D. Oprescu, A. Popescu, Ed. Meridian, Craiova, 1993) című monográfiáké. Három nemzetközi szabadalom tulajdonosa.
Liptay György. Szabadság (Kolozsvár)2016. március 1.
Szilágyi: tudomásul vettük Gergely RMDSZ-listára jelölését
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tudomásul vette a történelmi magyar egyházak javaslatát, hogy Gergely Balázs az RMDSZ kolozsvári tanácsosjelölt-listájának befutó helyén szerepeljen a helyhatósági választáson – nyilatkozta a Krónikának kedden Szilágyi Zsolt.
Az alakulat országos elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy az RMDSZ bejelentése szerint a történelmi magyar egyházak a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjét jelölték a szövetség kincses városi jelöltlistájára.
Gergely Balázs – aki korábban betöltötte az EMNP országos alelnöki tisztségét, a 2012-es önkormányzati választáson pedig az alakulat kampányfőnöke volt – elfogadta a felkérést, a Maszol.ro portálnak pedig úgy nyilatkozott: az EMNP is támogatja, hogy RMDSZ-listán induljon.
Szilágyi Zsolt a Krónikának elmondta, az egyházak Kató Bélán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökén keresztül tolmácsolták jelölésüket az EMNP-nek. Hozzátette, miután négy történelmi egyház vezetője kérte a beleegyezésüket, ilyen helyzetben nem vétózhatták meg a felkérést, amelyet tudomásul vesznek.
„Ugyanakkor világosan rákérdeztem, Kató Béla püspök pedig válaszában egyértelművé tette: nem azt kérik az egyházak, hogy ne indítsunk önálló listát vagy jelöltet Kolozsváron, hanem hogy ne ellenezzük, és fogadjuk el a Gergely Balázzsal kapcsolatos döntésüket" – jelentette ki az EMNP elnöke. A politikus közölte, Kató Bélát tájékoztatta arról, hogy a néppárt helyi és országos szinten egyaránt több próbálkozást tett a magyar–magyar összefogás, a koalíció létrehozása érdekében, az RMDSZ azonban mindannyiszor visszautasította a javaslatokat.
Szilágyitól megtudtuk, még nincs döntés arról, hogy ki lesz az EMNP kolozsvári polgármesterjelöltje, illetve miként fog összeállni a tanácsosi jelöltlistája.
Gergely Balázs egyébként 2012-ben a néppárt színeiben pályázta meg a kolozsvári elöljárói széket. Lapunk úgy tudja, az EMNP nemrég felkérte, hogy legyen idén is a párt polgármesterjelöltje a kincses városban, a történész-régész azonban elhárította az ajánlatot.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)2016. március 1.
Bukaresti válasz Orbánnak: a román igazságszolgáltatás pártatlan
Az igazságszolgáltatás pártatlanságát hangoztatta a bukaresti külügyminisztérium hétfőn, válaszképpen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére, miszerint Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.
A tárca a román média kérdésére rövid közleményben reagált Orbán Viktor Romániát érintő megállapítására. A bukaresti külügyminisztérium hozzáteszi: következésképpen a romániai illetékes szervek döntéseit ilyen szempontból nem lehet megkérdőjelezni.
Orbán Viktor hétfőn a nagyköveti értekezleten Romániáról szólva megállapította, hogy „a jogállamiság, a jogszerűség és korrupció elleni harc örve alatt" valójában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.
Tavaly több székelyföldi település vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított a román korrupcióellenes ügyészség. Ezek nyomán Gyergyószentmiklóson Mezei János polgármestert, Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármestert felfüggesztették hivatalából, Csíkszeredában pedig Ráduly Róbert önként lemondott a polgármesteri tisztségről, miután vádat emeltek ellene.
A Mediafax hírügynökség viszont nem a székelyföldi vezetők elleni ügyészségi eljárásokkal, hanem Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének elvitatásával hozta összefüggésbe a magyar miniszterelnök kijelentését.
A Mediafax azt írta: a bukaresti tárca arra reagált, hogy Orbán Viktor politikai hadjárattal vádolta Romániát „Tőkés László kitüntetésének visszavonása témájában”, amiről múlt héten hozott jogerős döntést a román legfelsőbb bíróság, helybenhagyva a korábbi döntést, amely azt javasolja a román államfőnek: vonja meg az egykori királyhágómelléki református püspöktől a romániai forradalomban játszott szerepe miatt odaítélt Románia Csillaga kitüntetést. Krónika (Kolozsvár)2016. március 1.
Kulturális intézmény születik?
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész az EMÜK-ről
Kis híján két éve, pontosabban 2014 májusától működik Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának égisze alatt egy olyan képzőművészeti iroda, mely a tervek szerint idővel Erdélyi Művészeti Központtá kellene hogy kinője magát. Az indulásról, időközben felmerült gondjaikról, megvalósításaikról és terveikről ennek vezetőjével, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténésszel beszélgettünk.
Társalgásunk során a saját pályafutása is szóba került, ugyanis a magát szerényen, de annál nagyobb felelősséggel programvezetőnek mondó képzőművészeti szakember január végén, Nagyváradon Jakobovits Miklós-díjban részesült.
– Arra kérem, fogalmazza meg, mit takar az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) elnevezés, kik, milyen meggondolásból és miért éppen itt szeretnék létrehozni?
– Az EMŰK létrehozását tulajdonképpen egy régi, még a két világháború közötti időszakban született és az önálló erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozását célzó szándék megvalósítása felé tett első nagy gyakorlati lépésnek szánták mindazok, akik mernek nagyot álmodni és cselekszenek annak beteljesülése érdekében. Ennek megtételére viszont a Barabás Miklós Céh elnöki tisztségét is ellátó, és a nemes ötletet mindvégig dédelgető Jakobovits Miklós festőművész folyamatos unszolására, valamint a kivitelezés vállalására egyaránt szükség volt.
A gyakorlati lépések megtételére valós politikai akarat pedig csak Sepsiszentgyörgyön mutatkozott, ahol a polgármester és a megyei tanács elnöke is egyöntetűen támogatta az elképzelést, amely a szakmai kuratórium döntése alapján végül nem múzeum, hanem annál összetettebb tevékenységű erdélyi képzőművészeti központ létesítésére módosult. Ebben az előkészítő folyamatban oroszlánrésze volt Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának. Az alakulás első fázisában, az EMŰK egy országos merítésű szakértői testület tanácsadói által biztosította garanciával, a múzeum egy részlegeként működött. Később viszont a törvényi adottságok figyelembevételével váltás következett be az alapok lerakásának stratégiájában a már említett képzőművészeti iroda létrehozásával.
Ez ugyanis az Erdélyi Művészeti Központ elnevezésű képzőművészeti program megvalósításának helyt adva készíti elő a későbbi intézménnyé alakulást. E célkitűzés elérését hivatott szolgálni jelenlegi szerteágazó tevékenysége is, melynek elvégzését Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye tanácsa, valamint a Bethlen Gábor Alapítvány támogatja és segíti. Szerepvállalásuk komolyságát pedig a modern kiállítótereket, a művek tárolására alkalmas helyiségeket, valamint a tárlatrendezésre szintén alkalmas tanácskozótermet is magába foglaló székház biztosítása is bizonyítja.
– Ez hol található?
– A városközpontban álló egykori postahivatal épületében.
– Milyen szerepet, illetve feladatot szántak az Erdélyi Művészeti Központnak?
– A szerepe mindenképpen az erdélyi magyar képzőművészet valós, kultúrák közti viszonylatban is értékelhető önképének a kialakítása kell hogy legyen, mind a maga, mind tágabb kulturális környezete számára.
Ez viszont az 1920 utáni tárgyi emlékek összegyűjtését, feldolgozását és bemutatását is feltételezi. Kiemelt feladatának tekinti ugyanakkor az erdélyi képzőművészek életművének figyelemmel kísérését és annak jelentős, jellemző darabjainak átmentését a jövő nemzedékei számára, valamint a művészetbarát közönség kiszolgálását és utánpótlásának kinevelését is. Segíteni szeretné továbbá az erdélyi (romániai magyar) művészettörténeti kutatómunkát az eddig lappangó értékek felszínre hozatalával, valamint azzal, hogy megpróbálunk hozzájárulni egyes felmerülő kérdések és stílusbeli összefüggések tisztázásához.
– Meddig terjed a gyűjtési terület, és kik tartoznak közéjük?
– A történelmi Erdély és a Partium, valamint Bukarest vagy bármelyik romániai helység magyar képzőművészete benne foglaltatik és természetesen az erdélyi születésű, de külföldre távozott erdélyi magyar művészek alkotótevékenysége is. Részben pedig a magyar képzőművészekkel közeli baráti és művészi kapcsolatban lévő román, szász vagy más nemzetiségű, esetenként külhoni alkotók jellemzően erdélyi vonatkozású munkássága is.
– A műalkotásokon kívül még gyűjtenek valamit?
– Igen. Vázlatokat, vázlatfüzeteket, munkanaplókat, naplókat, levelezéseket, fotódokumentumokat, filmeket, videókat, hanganyagokat, kéziratokat, cikkeket, valamint az idevágó művészeti vonatkozású könyveket, folyóiratokat, filmeket, riportokat.
– Rendelkeznek-e a gyűjtemény létrehozásához és bővítéséhez szükséges anyagi alappal?
– Sajnos nem, ezért elsősorban a művészek és leszármazottaik adományaira számítunk. Ellentételezésképpen azonban intézményünk vállalja, hogy a gyűjteménybe felajánlott és beválogatott műtárgyakat megfelelően őrzi, gondozza, rendszerezi, lehetőségeihez mérten restaurálja, segíti a szakmai feldolgozásukat, valamint azokat kiállításokon és katalógusokban is bemutatja.
– Melyek voltak a mögöttünk hagyott esztendő fontosabb megvalósításai?
– Beszereztünk néhány, a gyűjtemény állagának színvonalas raktározását, leltározását, feldolgozását, archiválását és bemutatását megoldó technikai felszerelést. Ugyanakkor folytattuk Az erdélyi magyar képzőművészet a kommunizmus alatt című kiállítás következő, 1975 és 1989 közé eső időszakának a bemutatásához szükséges kutatómunkát. Folyamatosan szerveztük ugyanakkor az erdélyi képzőművészek életművének számbavételét és bemutatását célzó kiállítássorozatot, az így megnyíló tárlatok anyagát pedig katalógusokban is közzétettük.
Kiállítási programjaink összeállításakor azokat az életműveket részesítjük előnyben, amelyek révén az Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményét építeni és gyarapítani tudjuk, ahol maga a művész, vagy elhunyta esetén a hagyatékát őrző örökösei alkotásokat ajánlanak fel a központ számára. Mindezt számszerűsítve elmondhatjuk, hogy a 2015-ös évben összesen 12 tárlatot sikerült megnyitnunk, 9 katalógust kiadnunk és a gyűjteményünket 45 műalkotással gyarapítanunk. Fontosnak tartom továbbá a felsorolt eseményeken a nagyszámú közönség részvételének megemlítését, hiszen ezen örvendetes tény a sepsiszentgyörgyiek képzőművészet iránti igényének az erőteljes tükrözésén túl, a helyszínválasztás jogosságát is megerősíti.
– Idei terveik?
– Továbbhaladni az intézményépítés, számbavétel és gyűjtőmunka terén, valamint 12 kiállítás megszervezése és ugyanennyi katalógus kiadása is a célkitűzéseink közé tartozik.
– Mit jelent az ön számára a Jakobovits Miklós-díj, melyben a Magyar Kultúra Napja alkalmából részesült?
– Nagyon örültem neki, hiszen ez életem első hivatalos elismerése, ráadásul egy olyan egyéniségről van elnevezve, aki művészként az európai színvonalú igényesség megtestesítője volt, miközben a Barabás Miklós Céh alapítója, alelnöke, majd elnökeként fontos közszolgálatot is vállalt úgy, hogy közben végig kellő távolságot tudott tartani a napi politikától. Művészeti írásai is jelentősek. A képzőművészet erdélyi jellegének kérdését – saját elméleti munkásságom egyik sarokpontját is jelentő problémáját – elsőként ő vetette fel a kommunista diktatúra idején. És nemcsak felvetette, hanem tanulmányokban elemezvén annak sajátosságait, jelentősen hozzájárult az erdélyi magyar képzőművészeti anyanyelvről szóló párbeszéd kialakulásához. Végül pedig, de nem utolsósorban, amint arra már utaltam, az Erdélyi Művészeti Központ megálmodójaként, létrehozásának szorgalmazójaként, és a megvalósítása érdekében alakult kuratórium tagjaként is megőriztem az emlékezetemben. És egy olyan kiváló festőművészként, akivel szoros emberi, valamint ügyszeretetben teljes szakmai kapcsolatban álltam, akire mindig nagy tisztelettel tekintettem, és akinek a szelleme a leendő intézmény már álló falai között lebeg. Éppen ezért a nevét viselő díj nekem való odaítélését nagy megtiszteltetésként éltem meg.
Bedő Zoltán. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. március 1.
Korunk alapvető hazugsága
A múlt héten emlékeztek meg az anyaországban a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjáról. E nap intézményesítése volt az Orbán-kormány egyik legfontosabb nemzetpolitikai tette, s ez akkor is így van, ha több fronton kihasználatlanul maradt a cselekvési lehetőség a magyar nemzeti öntudat, a magyar történelmi önkép helyreállításának tekintetében. Bátor tett volt ez akkor is, ha természetesnek vagy már-már banálisnak tűnik.
Bátor tett volt, mert szembement a második világháború utáni Európa legnagyobb alapvető hazugságával, egy olyan hazugsággal, mely az azóta felnőtt generációk tudatába nagymértékben beleivódott, melyre a fősodratú média világszemlélete épül, mellyel szembemenni igencsak kockázatos. Ez a hazugság úgy szól, hogy a nácizmus embertelenebb, bűnösebb, elítélendőbb, mint a kommunizmus, a Harmadik Birodalom gonoszabb volt, mint a Szovjetunió, s Hitler volt a világtörténelem legdiabolikusabb figurája, akivel szemben még Sztálinnal is össze lehetett, sőt, össze kellett fogni.
Holott a tények nem ezt mutatják. Aki pedig netán megkockáztat egy „sőtöt” – lásd például Jörg Haidert, aki méltatni merte a Harmadik Birodalom szociálpolitikáját –, az rögtön kívül találja magát a szalonokon, valahol a megbélyegzett, szellemileg, de akár fizikailag is kiirtandó páriák között sertepertélhet, míg élni hagyják. (Ismét Jörg Haider kínálkozik példának, aki életével fizetett „másként gondolkodásáért”.)
Bármennyire is szemben él a tényekkel ez az alapvető hazugság, a globális háttérhatalom tudatprését működtető szellemi zsoldosok minden erővel védik. S így juthatunk el oda, hogy Amerikában téma lehet a Hóman Bálintnak állítandó szobor, hogy aláírást gyűjtenek Wass Albert szobra ellen, hogy leöntik a Főméltóságú Kormányzó úr szobrát vörös festékkel, hogy éveken át kampány folyhatott a turulszobor ellen, hogy Nyirő József földi maradványait nem fogadhatja be szülőföldje, melyet ő holtáig imádva szeretett, miközben az erőszakot a politikába beemelő vagy beemelni kívánó kommunista gazemberek emlékét Ságvári Endrétől Szabó Ervinig intézmények, utcák, szobrok őrzik.
Egy okkal több, hogy örvendjünk az e téren elért eredményeknek, az említett emléknapon túl a Veritas intézet életre hívásának, a Ludovika helyreállításának, a Kossuth tér régi pompájába való visszaállításának.
Borbély Zsolt Attila. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. március 1.
Gergely Balázs az egyházak jelöltje a kolozsvári önkormányzati képviselőlistára
Gergely Balázst, a kolozsvári magyar napok főszervezőjét jelölték a történelmi magyar egyházak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kolozsvári listájára – közölte hétfőn az RMDSZ kolozsvári szervezete.
Az RMDSZ decemberben kérte fel az egyházakat, hogy az önkormányzati képviselői listára jelöljenek valakit, aki számára a lista biztos befutónak számító második helyét biztosítja. Az egyházfők hangsúlyozták, hogy javaslatukkal, a kolozsvári magyar összefogás szükségességéből kiindulva, olyan érdekképviseleti csapat kialakításához kívánnak hozzájárulni, amely képes a bizalom megerősítését, a magyar önkormányzati képviselet megszilárdítását szolgálni – közölte az RMDSZ. “Örömmel és bizakodással fogadjuk történelmi egyházaink Gergely Balázsra vonatkozó jelölését, hiszen olyan emberről van szó, akinek elkötelezettsége, hitelessége, közösségi szolgálatra való elhivatottsága Kolozsváron közismert. Az önkormányzati munkában minél több olyan jelöltre van szükség, aki képes tisztességgel és felelősségteljesen képviselni a magyar emberek, intézmények, szervezetek problémáit, aki eddigi, a közösség érdekében kifejtett munkája által már elnyerte annak bizalmát és támogatását” – idézte Horváth Annát, az RMDSZ városi szervezetének elnökét a közlemény. Gergely Balázs a Maszol.ro portálnak elmondta: megtisztelőnek tekinti az egyházfők javaslatát, amelyet önmagában elegendőnek tartott arra, hogy vállalja a jelölést. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy már három éve visszavonult a politikai élettől, de az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tagja maradt, ezért döntése előtt szükségesnek érezte konzultálni az EMNP megyei és országos vezetőségével. “A válasz pozitív volt. Támogatják, hogy az RMDSZ listájára kerüljek” – tájékoztatott a jelölt. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke a Krónika című napilap internetes oldalán közölt nyilatkozatában úgy pontosított: az EMNP tudomásul vette a történelmi magyar egyházak javaslatát. Hozzátette, az egyházi vezetők nem kérték, hogy ne indítsanak önálló polgármester-jelöltet és képviselői jelöltlistát Kolozsváron, csupán azt, hogy fogadják el: Gergely Balázs az egyházak jelöltjeként az RMDSZ képviselőlistáján fog szerepelni.
Kolozsváron az RMDSZ és az EMNP is önálló polgármesterjelölttel és jelöltlistával vesz részt a június 5-én tartandó önkormányzati választásokon.
Gergely Balázs a 2009-es időközi választáson a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeként, 2012-ben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeként vett részt a kolozsvári polgármester-választáson. 2009-ben a szavazatok 3,5 százalékát, 2012-ben a szavazatok közel egy százalékát sikerült megszereznie.
(MTI) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. március 1.
Potápi: 150 millió forint testvér települési programok támogatására
A kormány 150 millió forinttal támogatja testvér települési programok és együttműködések megvalósítását, a pályázatokat kedd éjféltől március 31-ig lehet benyújtani – közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón.
A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a második alkalommal meghirdetett pályázat célja a magyarországi önkormányzatok, települések és külhoni magyar közösségek sokoldalú kapcsolatait ápolni, fejleszteni, a magyar nemzeti azonosságtudatot erősíteni a testvér-települési együttműködések támogatásával.
A felhívásra magyarországi települési önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. Ebben be kell mutatni, hogy mely (legalább egy) határon túli településsel együttműködve kívánja a pályázó a megpályázott programot megvalósítani.
A pályázatokat március 1. és március 31. között lehet benyújtani a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer felületein. A felhívásra 2016. május 1. – 2017. április 30. között megvalósítandó programokkal lehet jelentkezni. A megpályázott tevékenységeket a programban/projektben részt vevő országok (Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) valamelyikében kell megvalósítani
Támogatás lehet kérni meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztésére magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria önkormányzatai között, tapasztalatcserére, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadására, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó közösen megvalósítandó programok támogatására. Segítik továbbá a testvér-településeken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködését, a kulturális örökség ápolását, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítását, új testvér-települési kapcsolatok kiépítésére. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A támogatást az önkormányzatok egy összegben kapják meg. Potápi Árpád János értékelése szerint a tavalyi 100 millió forintot nagyon koncentráltan sikerült elkölteni.
Közölte: tavaly 163 pályázat érkezett, a beérkezett igény 345 682 871 forint volt. A sikeres pályázat legnagyobb része (55 százaléka) erdélyi kapcsolatokat erősít. További információk a www.bgazrt.hu honlapon találhatók. erdon.ro2016. március 1.
2016-ban meg kell erősítenünk az erdélyi magyar képviseletet – Kelemen Hunor szövetségi elnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozója
„2016-ban meg kell erősítenünk magyar képviseletünket Romániában” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök ma délután Budapesten, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Az erős képviseletet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tudja biztosítani – emelte ki a Szövetség elnöke, majd az elmúlt időszak belpolitikai történéseiről tájékoztatta a magyar kormányfőt.
„Legfontosabb feladatunk a megszerzett jogok megőrzése, az, hogy megakadályozzuk a jogfosztásokat, kivívott eredményeink megcsorbítását annak érdekében, hogy az erdélyi magyar közösség biztonságban érezze magát szülőföldjén” – részletezte Kelemen Hunor szövetségi elnök. „Fontos, hogy az idei romániai választásokat kísérő belpolitikai csatározásokból az erdélyi magyarság megerősödve kerüljön ki, és ez az önkormányzati és parlamenti képviseletben is megmutatkozzon” – hangzott el továbbá a hétfői megbeszélésen. Kelemen Hunor szövetségi elnök bemutatta a magyar miniszterelnöknek azokat a kiemelt fejlesztési programtervezeteket, amelyek az erdélyi magyarok identitásának megőrzését és a kulturális élet fellendítését szolgálják. Orbán Viktor egyetértéséről és támogatásáról biztosította az elképzeléseket, amelyek között szerepel például felsőoktatási szórványkollégium és közösségi tér létrehozása Temesváron, a szamosújvári Mezőségi Téka Szórványkollégium munkálatainak befejezése, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia kialakítása vagy Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ műtárgygyarapítása. „Ezek azok a kiemelt projektek, amelyek az erdélyi magyar közösség szempontjából, intézményrendszerünk megerősítése végett kiemelten fontosak számunkra. Mindezek a szülőföldön való maradást, erdélyi magyar társadalmunk fejlődését jelentik” – értékelte az RMDSZ elnöke. erdon.ro2016. március 1.
Tarthatatlan állapotok uralkodnak a börtönökben
Haladékot kért a bukaresti kormány a börtönállapotok javítását célzó ütemterv kidolgozására az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), hogy elkerüljön egy olyan elmarasztaló ítéletet, amely évi 80 millió eurós kártérítésre kötelezhetné az államot - közölte Raluca Pruna igazságügyi miniszter kedden, a képviselőházi szakbizottság ülésén.
Mivel már több mint ezer romániai elítélt fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy embertelen, megalázó körülmények között tartották fogva, az EJEB tavaly ősszel figyelmeztette Bukarestet: egy modellként szolgáló úgynevezett pilot-ítéletet készül elfogadni a témában. Ez azt jelentené, hogy amennyiben Románia nem teremti meg a határozatban előírt minimális fogvatartási feltételeket a megszabott - legfeljebb másfél éves - határidőn belül, a strasbourgi bíróság automatikusan minden panaszosnak megítéli majd a pilot-ítéletben megszabott kártérítést.
A román igazságügyi miniszter emlékeztetett: Olaszország esetében született már hasonló pilot-ítélet, amely napi 8 eurós kártérítés kifizetésére kötelezte az olasz államot minden, embertelen körülmények között fogvatartott elítélt esetében. Mivel a romániai börtönökben büntetését töltő 28 ezer elítélt több mint 95 százalékának életkörülményei nem felelnek meg az EJEB által előírt szabványoknak, Romániát évi 80 millió eurónyi kártérítésre kötelezhetik, hiszen nem fér kétség hozzá, hogy az érintett börtönlakók túlnyomó többsége élni fog a lehetőséggel, ha évi csaknem háromezer euró "vigaszdíjat" kaphat szenvedéséért.
Románia nem vitatja, hogy börtöneiben tarthatatlan állapotok uralkodnak: a legégetőbb problémákat decemberben az ombudsman négyszáz oldalas jelentésben tárta a nyilvánosság elé. Bár az utóbbi években folyamatosan bővítették a férőhelyek számát, és némiképp csökkent a zsúfoltság, a romániai büntetésvégrehajtó intézetekben még mindig a szükségesnél 9000-rel kevesebb férőhely van, tekintettel arra, hogy az EJEB szerint minden elítélnek legalább 4 négyzetméternyi életteret kell biztosítani. A zsúfoltság mellett az ombudsman jelentése a higiéniai, egészségügyi és élelmezési hiányosságokra is rávilágított.
Pruna közölte: a tárca most kidolgozta a büntetésvégrehajtó intézetekre vonatkozó törvény két éve halogatott végrehajtási rendeletét, amelyet várhatóan két héten belül a kormány is elfogad, áprilisig pedig a börtönigazgatóság szintjén is véglegesítik a rendszer korszerűsítésének ütemtervét. A román szaktárca azt reméli: a határidőkhöz kötött reformtervek láttán a strasbourgi bíróság eláll attól a tervétől, hogy valamennyi romániai elítéltnek visszamenőleges kártérítést ítéljen meg a siralmas fogvatartási körülményekért. szatmar.ro2016. március 1.
Böjte atya központjainak konyháit ellenőrzik
Hargita megye szerte ellenőrzik a Böjte Csaba atya gyermekvédelmi központjaiban működő konyhákat – adta hírül a megyei önkormányzat sajtószolgálata.
A ferences szerzetes a prefektusi kollégium e heti ülésén sérelmezte, hogy Hargita megyében a konyhák modern felszerelését kérik, amelyre nincs anyagi lehetőségünk, más megyékben viszont nem tapasztalta ezt a szintű ellenőrzést.
Böjte atya ugyanakkor kiemelte, fontos, hogy az iskolai tananyag elsajátítása mellett a háztartásba is bevonják a gyerekeket, a hátrányos helyzetből érkezők megtanuljanak ételt készíteni, házat kitakarítani, hiszen ezekre otthon nagyrészt nincs lehetőségük. „Ne kérjenek olyant, amit a törvény sem kér” – tette hozzá az atya.
A ferences szerzetes további problémaként a gondozásba vétel során felmerülő papírmunkát említette, amellyel sokszor hónapok telnek el, ez pedig hosszú idő ahhoz mérve, hogy munkájuk a megelőzést szolgálja, és sokszor a veszélyben lévő gyereken kell segíteni. Mint Böjte Csaba tudatta, közel 23 éves tevékenységük során több mint 3000 gyerek érte el a felnőttkort a gondozásukban, közülük többen családot alapítottak. Székelyhon.ro