udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
702
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 691-702
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. május 31.
Marosvásárhelyi iskolaügy - A Vatikán romániai nagykövete jelenlétében tárgyaltak a felek
Miguel Maury Buendía érsek, a Szentszék romániai apostoli nunciusa jelenlétében tárgyaltak szerdán Marosvásárhelyen az érintett helyi intézmények képviselői a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium helyzetének rendezéséről, anélkül, hogy konkrét eredményre jutottak volna.
A Vatikán nagykövete a munkamegbeszélést követően úgy nyilatkozott a médiának, hogy sikerült helyreállítani a felek közötti bizalmat, és megállapította: van szándék a helyi intézmények részéről az iskola helyzetének rendezésére.
Holló László, az iskolaalapítást kezdeményező római katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke az MTI-nek elmondta: erősödött a résztvevők párbeszédkészsége, ugyanakkor a találkozó konkrét eredmény nélkül zárult, és a felek a szerdai találkozón is többnyire kitartottak eddigi álláspontjuk mellett.
Rámutatott: a mostani megbeszélésen is úgy tűnt, hogy mindenki meg akarja oldani a kérdést, de ez a jóindulat eddig a nyilatkozatok szintjén maradt.
Holló László szerint az iskola továbbra sem indíthat cikluskezdő osztályokat, és ezt az álláspontot a Maros megyei tanfelügyelő a szerdai tanácskozást követően is megerősítette. Rámutatott: ezeket a tanulókat más tanintézmények között oszthatják szét, ami elfogadhatatlan a szülők és az alapítvány számára.
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium igazgatója és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá az iskola működéséhez, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel.
Az igazgató elleni eljárás hónapokra ellehetetlenítette a tanintézet működését. Jelenleg fennáll annak a veszélye, hogy az iskola elveszíti jogi személyiségét. MTI2017. május 31.
Több mint 5500 magyar diák lépi át a trianoni határokat június 4-én
A Nemzeti Összetartozás Napján a Rákóczi Szövetség Diákutaztatási Programja keretében 129 Kárpát-medencei középiskola több mint 5500 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Mellettük 200 diaszpórában és a Kárpát-medencei mélyszórványban élő magyar fiatal utazik a csíksomlyói búcsúra a zarándokvonattal.
A Rákóczi Szövetség Nemzeti Összetartozás Napi központi megemlékezését a várpalotai Trianon Múzeumnál tartja június 2-án, pénteken 14 órától. Nemzeti Összetartozás Napi Diákutaztatási Programját pályázat keretében hirdette meg a Rákóczi Szövetség, ahol bármely Kárpát-medencei középiskola pályázhatott azzal a feltétellel, hogy június 4-én a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépve ellátogatnak egy másik ország magyar iskolájához, ahol közös programot bonyolítanak. A 129 sikerrel pályázó iskola közül 75 magyarországi, 18 erdélyi és partiumi, 25 felvidéki, 6 délvidéki és 5 kárpátaljai.
Az utazók nem csak Magyarországról és Magyarországra utaznak, hanem több esetben külhoni régiók iskolái keresik fel egymást. A Rákóczi Szövetség Diaszpóra- és Szórvány Programja keretében 200 tengerentúli magyar diaszpórában és Kárpát-medencei szórványban élő fiatal utazik a csíksomlyói búcsúra a zarándokvonattal.
A Rákóczi Szövetség nemzeti összetartozás napi központi megemlékezését a várpalotai Trianon Múzeumnál tartja június 2-án, pénteken 14 órától 350 határon túli középiskolás részvételével. Az eseményen beszédet mond Gulyás Gergely, az országgyűlés alelnöke és Menyhárt József a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, illetve Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke.
rakocziszovetseg.org; https://itthon.ma/karpatmedence2017. május 31.
250 éve szentelték fel a kegytemplomot Máriaradnán
A máriaradnai bazilika megáldásának 250. évfordulóját ünneplik júniusban – olvasható a temesvári megyéspüspökség sajtóközleményében.
Gróf Franz Anton Engl von Wagrain megyés püspök elrendelte az akkor újonnan felépült, ma is látható kegytemplom megáldását 1767. június 8-án, pünkösdhétfőn. A szertartást Clemente Rossi nagyprépost celebrálta. Másnap, 1767. június 9-én Engl von Wagrain püspök ünnepélyesen átvitte a kegyképet a régi templomból az újba, és személyesen mutatott be szentmisét az új templom oltáránál.
Az évforduló alkalmából június 8-án, csütörtökön 11 órai kezdettel jubileumi zarándoklatra és szentmisére kerül sor. A püspökség tájékoztatása szerint a liturgia főcelebránsa Excellenciás dr. Német László SVD nagybecskereki főpásztor, koncelebrál Excellenciás Roos Márton megyés püspök és dr. Gyulay Endre ny. szeged-csanádi püspök.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után Máriaradna volt a legfontosabb búcsújáróhely, az oltárban látható Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek (a legenda szerint a 17. századbeli törökvész idején sértetlenül került ki a felgyújtott korabeli kápolna üszkös romjai közül). A közelmúltban uniós pénzből felújították a templomot és restaurálták a hozzá tartozó ferences rendházat, s 2015. augusztus 2-án újraszentelték. Évente több mint egy tucat zarándoklatot szerveznek az Aradtól mintegy harminc kilométerre, a Maros völgyében lévő templomhoz a bánsági, partiumi, vajdasági és délalföldi hívek (az első zarándoklatra több mint 300 éve, a nagy aradi pestisjárvány után került sor hálaadásképp).
Már ezen a hétvégén is lesz egy zarándoklat Radnára. Június 3-án, szombaton a Krassó-Szörény megyét, valamint részben a Mehedinţi megyei római katolikus egyházközségeket magába foglaló hegyvidéki főesperesség lelkipásztorai és hívei zarándokolnak a máriaradnai kegytemplomhoz. Az ünnepi szentmisét 11 órai kezdettel Petru Gherghel jászvásári megyés püspök celebrálja.
Pataky Lehel Zsolt / maszol.ro2017. május 31.
Patinás épületben tanul ősztől a nagybányai magyar iskolások egy része
Idén valósul meg az öt éve tervezett költözés. A református egyház által ingyenesen felajánlott épület hatalmas váltás lesz a kisdiákok számára, akik most egy városszéli iskolában tanulnak.
Felújított épületben kezdik el ősszel az új tanévet a nagybányai Németh László Elméleti Líceum 1-4 osztályos tanulói a városközpontban levő épületben, amelyet a református egyház ajánlott fel az iskolának. Az 5-12 osztályos tanulók továbbra is a város szélén levő iskolaépületben tanulnak, de abban reménykednek, hogy ideiglenesen. Az iskola igazgatósága abban bízik, hogy egy román iskolával épületet cserélhetnek, és így középiskolás és 5-8 osztályos diákok is a városközpontban járhatnak iskolába. A református egyház által felajánlott épületben a rendszerváltás előtt fogyatékos gyerekeket oktattak, és amely súlyosan lelakott állapotban több évig üresen állt. A visszaszolgáltatási folyamatot követően a református egyházközség által visszakapott épület eredetileg is oktatási célokat szolgált, most korszerű iskolává alakítva ismét a magyar gyerekek számára nyitja meg kapuit. Nagybánya lakosságának 10%-át teszi ki a magyar lakosság, a szórványban élő közösség a 2011-es népszámlálási adatok szerint 12 606 személyből áll. Máramaros megyeszékhelyén több iskolai helyszínen zajlik magyar oktatás, többnyire a román iskola tagozataként, illetve a negyedekben magyar tannyelvű óvodai csoportok is működnek. Az egyetlen önálló magyar iskola a Németh László Elméleti Líceum, amely előkészítőtől a középiskolai oktatásig szolgálja ki a magyar diákokat.
„Viszonylag későn, 1997-ben alakult meg a Németh László Elméleti Líceum, 1998-ban indult be a tanítás. Ekkorra már Erdélyszerte be voltak indulva az önálló magyar iskolák, többnyire patinás épületekben. Az alapítók úgy gondolták, hogy csak akkor tudunk épülethez jutni, ha ide, a város szélére költözik az önálló magyar líceum” - mondta Váradi Izabella igazgató. A Németh László Elméleti Líceumba ezelőtt húsz évvel három líceumban működő magyar tagozat került egy fedél alá. Ebből a három, tagozatként működő osztályból jött létre a Németh László Elméleti Líceum, hozzájuk csatlakoztak egy negyedik iskolában működő 5-8 osztályok is.
„2014-ig az iskola úgy működött, mint 5. osztállyal kezdődő elméleti líceum. Kezdetben két, majd három szakkal működött a líceum, matematika-informatikával (korábban matematika-fizikával) és egy filológia osztállyal, aztán beindult egy természettudományi osztály is. Most két osztályunk működik, egy reál és egy humán osztály. A reál osztály mozaikosztály, fele matematika-informatika, és a másik fele matematika-természettudományi osztály” - vázolta az iskola szerkezetét az igazgató.
Ezelőtt öt évvel az óvárosi református egyházközség felajánlotta a régi városközpontban, a Híd utcában található visszaszolgáltatott iskolaépületet a Németh László Elméleti Líceum számára. Elkezdődött az akkor lelakott állapotban levő ingatlan tatarozása, a felújítási munkálatok idén ősszel készülnek el.
A felújítási folyamatot nem tervezték ennyire hosszadalmasnak, azonban a munkálatokat megnehezítette az, hogy a városvezetésnek nem állt módjában finanszírozni a költségeket, mivel az épület a református egyházé, tehát magántulajdon. Azonban a református egyház rájött, hogy nem tudja saját forrásokból felújítani az iskolát, ezért magánszemélyek és helyi cégek adományaiból próbálták fedezni a tatarozás költségeit.
Ősztől a Németh László Elméleti Líceumból azonban nem költözik át az összes osztály. A hetedik és nyolcadik osztályosok továbbra is a városszéli iskolában maradnak, az alsósok költöznek, és beindul az óvodai oktatás is napközi programmal. A kicsik étkeztetését is a felújított iskolában oldják meg, amelynek alagsorában rendezik be a konyhát és az étkezdét.
„Nagyon fontos számunkra, hogy ne az 5. osztállyal kezdődjön az oktatásunk, hanem legyenek alapjai az iskolának. Eleve úgy képzeljük el, hogy a kezdő és alsó osztályok számára egy másik épületet szánunk. A felújítás alatt álló épület eredetileg is iskolának épült, a református gyülekezetnek az iskolája működött benne. Az államosítás után speciális igényű gyerekek iskolájaként használták. Ebben a negyven évben semmiféle karbantartó munkálatot nem végeztek az iskolán, és az épületet lelakták. Amikor az egyház visszakapta, igyekeztünk egy új funkciót adni ennek az épületnek” - mondta Váradi Izabella.
Így a Németh László Elméleti Líceum óvodai csoportokkal és 1-4 osztállyal gazdagodik: további tagozatok kerülnek ki román tannyelvű iskolákból és egyesülnek a felújított épületben. Az elképzelés az eredeti oktatásszervezési tervek szerint, azonban a tervezettnél öt évvel később valósul meg.
Egy 2014-es iskolahálózati átalakítás eredményeként városszerte több intézményben tanuló 5-8 osztályosok kerültek át a Németh László Elméleti Líceum jelenlegi épületébe, így az azóta eltelt időszakban tulajdonképpen telt házzal működött az épület: minden szertárt, raktárt osztálytermekké alakítottak át. „Bár próbálunk jó körülményeket biztosítani, a valódi otthonuk a Híd utcai épületben lesz” - mondta az igazgató.
Kertész Melinda / Transindex.ro2017. május 31.
Székelyföldről arányaiban kevesebben távoztak
Fogy az ország lakossága
Románia szintjén a népesség-előreszámítás a magyar anyanyelvűek arányának viszonylagos állandóságát mutatja, és ezen belül Székelyföld demográfiai távlatai jobbnak mutatkoznak más régiókhoz viszonyítva.
Sepsiszentgyörgyön is elindult a YOUMIG nemzetközi projekt, melynek célja az intézményi kapacitások javítása, hogy jobban reagáljanak azokra a kihívásokra, amelyek a fiatal nemzedékek elvándorlásából erednek, ismertette sajtótájékoztatón Buja Gergely, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat munkatársa.
Az INTERREG Duna Transznacionális Program által finanszírozott kutatási program keretén belül a nyolc országból származó partnerek részvételével a délkelet-európai fiatalok migrációját kutatják. A partnerek között statisztikai hivatalok, kutatóközpontok, egyetemek és helyi hatóságok vannak. A 2,7 millió eurós pályázatból Sepsiszentgyörgy része mintegy 89 ezer euró, és ebből a két százalékos önrész 1787 euró.
Kiss Tamás szociológus a migráció demográfiai következményeiről beszélt, illetve bemutatta egy, a népességszám alakulására vonatkozó vizsgálat néhány sarokszámát. Aláhúzta, Románia migrációs vesztesége összefügg az ország relatív gazdasági pozíciójával, és ebben a kontextusban kell értelmezni a számokat. A népesség-előreszámítás pedig azt mutatja, hogy 2031-re 16,68 millióra csökkenne Románia lakossága a 2011-es népszámláláskor jegyzett 20,12 millióról, de abból indultak ki, hogy a népszámlálási eredmények valósak.
– Azt lehet mondani, hogy ez az alapszcenárió, a kiinduló pont miatt, egy optimista becslése volt annak, hogy hogyan alakul Románia népességszáma – nyomatékosította a szakember. Ami a magyar anyanyelvű népesség arányának alakulását illeti, egy aránytartás valószínűsíthető az elkövetkező években: országosan 6,5%-ról (2011-ben) 6,4-re esik vissza 2031-re. A vizsgálat szerint Székelyföld demográfiai távlatai jobbnak mutatkoznak, mint az országos átlag, a migrációs folyamatok is kedvezőbben alakultak térségünkben az országos trendeknél.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is megjegyezte, ha valami veszélyezteti a román nemzetbiztonságot, akkor ez a demográfiai folyamatokból olvasható ki, hiszen gyakorlatilag a román nemzetgazdaság versenyképessége nem tartja a lépést az európai trendekkel, és nem is teheti, ha azt vesszük figyelembe, hogy 3,5 millió ember külföldön dolgozik. Antal hangsúlyozta: az, hogy nincs munkaerő az most már közhellyé vált, és pontosan látható, hogy csak az nem kap munkát, aki nem akar dolgozni. És ezért elsősorban a központi kormányzat a felelős, mivel az elmúlt 27 évben olyan közpolitikákat folytatott, ami nem a munkára ösztönözte a mélyszegénységben élőket, hanem arra, hogy segélyekből éljenek meg, és ez hosszú távon egy fenntarthatatlan állapotot generált.
Kiss Edit / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. május 31.
Kötetben a Dózsa Györgyről szóló értekezések
Dózsa György a magyar történelmi nemzettudat része, kínhalála sorsforduló a magyarság történelmében – fogalmazta meg Balázs Lajos néprajzkutató, a Dózsa című kötet sepsiszentgyörgyi bemutatóján.
Kovászna és Hargita megye tanácsa, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíkszeredai Fiókegyesülete Dózsa György halálának 500. évfordulója alkalmából 2014 májusában szervezett egy tudományos emlékkonferenciát. Ennek a konferenciának az előadásait tartalmazza a Dózsa című kötet, melyet a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, a könyvtár és a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja szervezésében mutattak be kedden este Sepsiszentgyörgyön.
A könyvet bemutató Balázs Lajos néprajzkutató felidézte, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíkszeredai Fiókegyesülete célul tűzte ki a székely magyar közösség felemelkedését tudományos ismeretterjesztés által, ezért minden évben szerveznek egy konferenciát, bizonyítva, hogy a székelység nemcsak fogyasztója, hanem gyarapítója is az összmagyar tudományosságnak, kultúrának.
A konferenciák sorát 2014-ben a Dózsa György halálának 500 évfordulójára szervezett emlékkonferenciával indították, tizennyolc történész, irodalom, és művészettörténész nevezett be, az előadásainkból kiderült, mennyire jelenlevő Dózsa az életünkben, arculata, szellemi portréja hogyan változik korról korra, és végül a konferenciával tovább gyarapodott a Dózsa-jelenség megismerésének koncentrikus köre – számolt be a néprajzkutató.
A könyvbemutatón a kötetet kiadó Hargita Népe lapkiadó főszerkesztője, Sarány István kifejtette, a konferencia és a könyv is kalákában készült, hozzájárul egy árnyaltabb Dózsa- kép kialakításához.
Szebeni Zsuzsa a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központjának igazgatója, az est házigazdája a kötet kitűnő minőségét, a tudományos igényesség mellett az olvasmányosságát, és gördülékenységét méltatta. Végül Oláh-Gál Róbert, Bolyai-kutató bemutatta A Dózsa-genealógia és Bolyai János gondolatai Dózsa Györgyről című előadását.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro2017. május 31.
Zenglitzky Zoltánra emlékeztek
Neve már életében fogalommá vált Székelyudvarhelyen és a régióban. Szakmai berkekben szinte mindenki tudta, kicsoda Zenglitzky Zoltán.
A tragikusan fiatalon elhunyt operatőr-rendező egyik ikonikus műsora, az Örökségünk a kilencvenes évek elején rögzítette videoszalagra épített, tárgyi és szellemi hagyatékunkat, az eltűnőben lévő régi mesterségeket. Egy olyan korszakban, amikor hagyományaink felkutatása és megörökítése még csak egy nagyon szűk réteget foglalkoztatott. Ezek a műsorok, akárcsak a többi munkája, ma is példaértékű precizitással, a szülőföld, az értékeink iránti elhivatottsággal készültek. Jellegzetes képkompozíciói, a téma és interjúalanyai iránti tisztelete, alázata minden képkockát meghatározott.
Kár, hogy a halála óta felnőtt nemzedékek nem láthatják ezeket a filmeket, mert azok sorsa ismeretlen.
Szeretném hinni, hogy egy elfelejtett fiók mélyén porosodnak, de attól tartok, hogy a két székelyudvarhelyi televízió, az Ati-Beta és az UTV egyesülését követően az utódok „újrahasznosították” ezeket a pótolhatatlan kincseket őrző kazettákat. Magyarul: letörölték a felvételeket. Kordokumentumokat semmisítettek meg. Nem tisztem felsorolni Zenglitzky Zoltán teljes életművét, amely rövid, 32 éves földi léte ellenére meglehetősen gazdag és értékes. Akit érdekel, utánanézhet az interneten. Mert ott is jegyzik őt, noha abban az időben még nem szőtte át mindennapjainkat a világháló. Halála óta eltelt majd' két évtized. Az emlékeink megfakultak, egyre kevesebbet beszélünk róla. Noha ritkán, de mégis vannak alkalmak, amikor megidézhetjük őt filmjein vagy éppen a vele kapcsolatos történeteinken, élményeinken keresztül.
Ez történt hétfőn, a városháza Szent István-termében. Az Udvarhely Napok rendezvénysorozat részeként Zenglitzky Zoltánra emlékezett kéttucatnyi ember. A szeretett gyermekre, a barátra, a pályatársra. Aki számára életforma volt a televíziózás, aki erre tett fel mindent. Aki ott volt azok között, akik lerakták az udvarhelyi televíziózás alapjait. Aki már akkor is profi volt, amikor más még csak tanulta ezt a szakmát. Aki kilencven képből nyolcvankilencet eldobott, s csak egyet, a legjobbat használta fel. Egy idő után elment a városból Budapestre, tanulni akart, fejlődni, mást csinálni, mint addig. Főiskolára járt, és nagyon sokat dolgozott. 1995 és 1997 között több mint tizennégy filmet jegyzett operatőrként, rendezőként vagy vágóként. Akkor is dolgozni indult a magyar fővárosból Székelyföldre, amikor beült a halálát okozó kocsiba. Főiskolai vizsgamunkája, az Előhívás című önéletrajzi film utolsó kockái alatt autója visszapillantó tükrében elszántan nézett szembe a világgal, és azt mondta: csak az bántja, hogy a helyi televíziózás fejezetei nélküle folytatódnak tovább. Ez a mondat próféciának bizonyult. Csak nem úgy, ahogy ő gondolta.
Munkásságáról
Zenglitzky Zoltán (1965–1997) fotós, operatőr, rendező – a székelyudvarhelyi televíziózás egyik úttörője, részt vett az UTV, majd az Ati-Beta Televízió létrehozásában, adásrendezője volt az első adásoknak, élő közvetítéseknek. 2013-ban post mortem Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjat kapott. Munkái: Örökségünk (tévéműsor); Kép a képben (tévéműsor); Corpus (dokumentumfilm); Évgyűrűk (dokumentumfilm); Kiáltó szó (dokumentumfilm); Rokonok (tévéfilm); Nepál – Magarok (tévéfilm); Látástól... (tévéfilm); Korok (filmetűd); Cím nélkül (kísérleti film); Zeneház (dokumentumfilm); A szomszéd asztalnál (dokumentumfilm); Micsoda útjaim (koncertfilm); Folyékony szilánkok (tévéfilm); Előhívás (tévéfilm); Betyárok csillaga (tévéfilm); Bosznia arcai (tévéműsor).
Bán Kata / Székelyhon.ro2017. május 31.
Ellopták a székely zászlót Kilyénben
Egyértelmű provokáció
Ellopták a kétméteres székely lobogót a kilyéni református templom kertjéből. A Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői egyértelmű provokációnak minősítik az esetet.
Nagy Gábor, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke úgy véli, biztosan nem a vihar okolható, hisz egy olyan szél, ami a sodort acéldrótot leszakíthatta volna, az vitte volna a templom tetejét is. – Egyértelműen provokációról van szó. Vélhetően valakinek nem tetszett, hogy egy forgalmas út mellett, éjszaka is szépen kivilágítva, egy nagyméretű székely zászlót lenget a szél – állítja.
A zászló ügyében, amely május 28-án 12 óra és 29-én 12 óra között tűnt el, Egyed Kolumbán László kilyéni református lelkész tett feljelentést. A rendőrség kiszállt helyszínelni. Abban bíznak, hogy esetleg a szemben lévő autókereskedő kameráinak felvételein lehetne látni az elkövetőt, aki nagy valószínűséggel az éj leple alatt követte el tettét.
– Ha egyet levesznek, tízet rakunk helyette – jelentette ki Nagy Gábor és elmondta: azonnal új zászlót adtak az egyháznak, ami pünkösdre a helyére kerül. Hozzátette: bárkinek ingyen adnak akármilyen méretű székely zászlót, ha vállalja, hogy kitűzi házára.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. május 31.
Szatmárnémetiben vendégszerepel a Csokonai Nemzeti Színház
Yasmina Reza Művészet című előadásával vendégszerepel Szatmárnémetiben a Harag György Társulat meghívására a debreceni Csokonai Nemzeti Színház.
A háromszereplős előadás június 3-án és 4-én 19 órától látható az Északi Színház nagytermében. A Harag György Társulat bérleteiben választottként (a Szélfútta levél helyett) szereplő előadás rendezője Naszlady Éva, szereplői Bakota Árpád, Garay Nagy Tamás és Vranyecz Artúr.
A szatmári és a debreceni színház között már évek óta jól működő bérletcsererendszer értelmében a Harag György Társulat június 9-én és 10-én Werner Schwab Elnöknők című előadásával vendégszerepel a cívisvárosban. A Víg Kamaraszínházban 19 órai kezdettel játsszák a Sorin Militaru által rendezett produkciót.
Serge, Marc és Yvan hosszú idők óta barátok. Most azonban úgy tűnik, hogy barátságuk kockán forog. Serge horribilis összeget ad ki egy olyan kortárs alkotásért, mely Marc szerint átverés, hiszen a kép egyenesen értéktelen. A kortárs festmény megvásárlása megkérdőjelezi és megingatja a kettejük közti barátságot. Yvan mintegy békítőként van jelen, míg el nem szabadulnak az indulatok. Az esztétikai nézetkülönbségek miatt kirobbanó konfliktus elkerülhetetlenül felszínre hozza a régi nézeteltéréseket, és eltitkolt dolgokra derül fény.
Yasmina Reza komédiája a művészetről való vitázás apropóján tulajdonképpen a barátságról tesz fel kérdéseket. Valóban képesek vagyunk elfogadni barátainkat olyanoknak, amilyenek? Vagy ez csak addig működik, míg konkrét helyzetbe nem kerülünk, melyben kiderül, hogy nézeteink nem mindenben egyeznek? Végül is mi a barátság? És ha nem élné túl a kíméletlen őszinteséget, lehet még barátságnak nevezni? frissujsag.ro2017. május 31.
Arany és korának kiállítása
Arany János születésének bicentenáriuma keretében a Nagyszalontai Református Egyházközség Arany János és koracímmel kiállítást rendezett, melyet a templomgalériában hétfő délután nyitottak meg. A kiállítást megelőzően Balogh Barnabás, a Magyarországi Református Szeretetszolgálat lelkészi igazgatója hirdetett. Ezt követően dr. Győri János irodalomtörténész Arany János életpályájáról, kalandos életútjáról, a kor szellemiségéről tartott tanulságos előadást. Arany szellemvilágába mélyen beitatódott a vallási nevelése, amely egész alkotói tevékenységében visszatükröződött. Arany gyerekkorában, a nagyszalontai bogárhátú szülőházban, ahol nevelkedett, sohasem hallott trágár szavakat, helyette a biblia szent könyvének olvasása, szövegei jelentették számára az útravalót. Győri János korhűen igyekezett bemutatni mindazt, amely a nagy költő egész életpályájában elkísérte, egész művében meghatározóvá vált. Arany szerénysége, példás magatartása az utókor számra követendő példaképül szolgál. „A lángot tovább kell adni, amit Arany hagyott ránk!”
A templombeli előadás közben Györgypál Gergő a Toldi estélye című műből részletet szavalt, Zsorda Dorottya pedig Aranytól az Epilógus című költeményét olvasta fel, mindketten a helyi Arany János Elméleti Líceum diákjai.
A tárlat anyagát a templomgalériában Mikló István Boldizsár lelkipásztor mutatta be, ahol megtekinthető az egyházközség eredeti születési anyakönyve, Arany János keresztelésének bejegyzése, valamint korabeli emléktárgyak és dokumentumok is helyet kaptak.
Sára Péter / Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. május 31.
Megmutatták magukat a szociális civil szervezetek
Az egyházmegyei Caritas Catolica szervezésében hétfőn, első alkalommal rendezték meg Nagyváradon a Szociális Civil Szervezetek Regionális Fesztiválja (SociONGfest). A rendezvény keretében Bihar, Szatmár és Szilágy megyékből összesen 31 szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezet mutatta be tevékenységét a váradi főtéren, a Caritas Catolica által indított svájci társfinanszírozású VOLO projekt keretében.
A hagyományteremtő szándékkal megrendezett fesztivál egyik fő célja az volt, hogy az önkéntességet népszerűsítsék és konkrét önkéntességi lehetőségeket kínáljanak fel minden érdeklődőnek, másrészt pedig szerették volna megmutatni, mennyire sokrétű és kiterjedt szociális hálót alkotnak a régió civil szervezetei.
A rendezvény egy mozgalmas villámcsődülettel vette kezdetét a Szent László (ma Unirii) téren, melynek keretében a Szent Erzsébet és Szent Márton Idősotthonok lakói több tucatnyi nagyváradi középiskolás diákkal közösen tornáztak Orbán Judit kinetoterapeuta vezetésével. Ezt követően az esemény moderátoraként Andra Berce, a VOLO projekt menedzserasszisztense köszöntötte az egybegyűlteket, majd Nagy Hortenzia projektmenedzser. A Caritas Catolica főkönyvelője mondott köszöntőbeszédet, hangsúlyozva mennyire fontos az önkéntesek szerepe a szociális segítségnyújtásban.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy a civil szervezetek gyakran önkénteshiánnyal küzdenek, míg azok a személyek, akik szívesen önkénteskednének, nehezen találnak befogadó szervezetekre. Ezért indítottuk el egy évvel ezelőtt partnerségben a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezettel a regionális önkéntes-hálózat kiépítésére szolgáló VOLO projektet, melyet a Svájci-Román Együttműködési Program keretében, a Svájci Alap finanszíroz. Az inetrneten is elérhető hálózat (www.volonet.ro) összehozza a keresletet és a kínálatot az önkéntesség terén a szociális segítségnyújtásban” – nyilatkozta Nagy Hortenzia.
A rendezvény keretében félóránként mutatkoztak be a mikrofonnál a résztvevő szervezetek, a standoknál pedig információs anyagokkal, interaktív foglalkozásokkal és műhelymunkával várták az érdeklődőket. Négy nagyváradi tanintézmény – az Ady-, a Lorántffy- és a Szent László-gimnázium, valamint a Művészeti Líceum – diákjainak közreműködésével elkészült „a szociális szolgáltatások fája” is amelyre a diákok tűzték fel sorban az általuk megfestett leveleket, amelyek a segítségnyújtás egy-egy módját ábrázolták.
A standoknál az érdeklődők végezhettek Toefl típusú angol nyelvtesztet, újraélesztési technikákat tanulhattak bábun, elsajátíthatták a tapasztaláson alapuló DIA tanulási rendszert, kipróbálhatták milyen kerekesszékkel manőverezni, megtanulhatták hogyan mozgassanak vagy ültessenek ki ágyban fekvő betegeket. A gyermekeket ugyanakkor bohóc-animátorokkal, arcfestési és kézműves programokkal, illetve közösségi játékokkal várták a szervezetek. A fesztivál teljes időtartama alatt ugyanakkor ingyenes vérnyomás- és vércukorszint-mérést végeztek a Caritas Catolica otthoni beteggondozói központjának munkatársai, valamint a Máltai Szeretetszolgálat képviselői.
A négyórás rendezvény záróakkordjaként, a Virtuózok tehetségkutató versenyből jól ismert, aranytorkú énekes, Mészáros Levente gyönyörködtette a résztvevőket a You Raise Me Up című slágerrel, majd a Caritas Catolica önkéntesei, több tucatnyi gyermek részvételével elénekelték a We Are the World-öt, melybe a civil szervezetek képviselői és a helyszínen levő érdeklődők, járókelők is bekapcsolódtak.
Sz. G. T / Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. május 31.
Hangsúlyoznák Erdély európai kincseit, értékeit
Nagy felelőssége van az anyaországnak abban, hogy hangsúlyozza az Erdélyben fellelhető kincsek értékét – jelentette ki Hoppál Péter magyarországi kultúráért felelős államtitkár egy budapesti kiállításon.
Az Erdélyi fakazettás mennyezetek címmel nyílt kiállítás Csobaji Zsolt festő, presbiter alkotásaiból nyílt a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére kedden, az Erdély Művészetéért Alapítvány E-Galériájában.
Az MTI beszámolója szerint Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a megnyitón hangsúlyozta: Csobaji Zsolt tárlata az erdélyi művészet és a Kárpát-medencei egységes magyar kulturális kánon melletti kiállást testesíti meg.
„A kiállítás tárgya és témája mindannyiunk számára érdekes, hiszen ki ne tekintene személyes tapasztalatként, különleges élményként arra a világra, amit Körösfő, Magyarvalkó, Magyarbikal, Magyargyerőmonostor és Zsobok, az ottani épített kulturális örökség gazdasága, a táj szépsége és amit a kalotaszegi népművészet jelent számunkra, magyarok számára” - hangoztatta a kulturális államtitkár. Hozzátette: mindezek a szépségek és örökségek erősítik az egyetemes magyarságot. Felhívta a figyelmet Kós Károly építész munkásságára, aki sok erőfeszítést tett a magyar kultúra megőrzése érdekében. Mint mondta, Trianon után nagy felelőssége van az anyaországnak abban, hogy hangsúlyozza: az Erdélyben fellelhető kincsek európai, azon belül magyar értékek annak ellenére, hogy másik ország területén találhatók.
Mint mondta, Csobaji Zsolt építészből vált festővé és elindult, hogy felfedezze ezt a világot. Alkotási a kalotaszegi tájról és az ottani kultúráról úgy üzennek, hogy közben újfajta látásmódot közvetítenek a nézők felé. Az államtitkár szerint Csobaji Zsolt festői eszközök felhasználásával kulturális missziót folytatva küzd azért, hogy ez az örökség mindenki számára minél erőteljesebben láthatóvá váljon.
Finta József Kossuth-díjas építész elmondta: Csobaji Zsolt az erdélyi, főként a kalotaszegi templomok témáját ragadja meg. Alkotási időszerűek egyrészt a reformáció 500. évfordulója miatt, másrészt azért, mert egy tájegység pusztulási folyamatát mutatják be. A kiállítás július 30-ig tekinthető meg. Krónika (Kolozsvár)2017. május 31.
Sepsiszentgyörgyi tárlatot nyit meg Barabási Albert László
Barabási Albert László világhírű fizikus, hálózatkutató nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a netWorks című kiállítást vasárnap 19 órától a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben.
A tárlat romániai és magyarországi művészek hálózatokra épülő, vizualizáló munkáiból válogat, olyan műveket és projekteket mutat be, amelyeknek alapja valamilyen típusú hálózat, kapcsolati rendszer – közölte a MAGMA. A kiállítást megelőzően Barabási Albert László 17 órától a Háromszék Táncstúdióban tart előadást Hálózatok: a világhálótól a művészeti hálózatokig címmel. Az előadás magyar nyelvű, a belépés ingyenes, a helyek száma viszont korlátozott, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.
„Biológiai létezésünket, képességünket a kommunikációra, a javak és értékek cseréjére számtalan láthatatlan hálózat teszi lehetővé, a sejtjeinkben lévő proteintől és genetikai hálózatoktól a világhálóig, az internetig, valamint a pénzügyi és kereskedelmi hálózatokig. Azt fogom bemutatni, hogy e szorosan összekapcsolt hálózatok összetett topológiája egyszerű, de általános törvények által szabályozott önszerveződő folyamatok eredménye.
Amint azt ebben az előadásban ki fogom emelni, a legtöbb hálózat megjelenését ezen egyetemes törvények szabályozzák, ami olyan szerkezeti jellemzőkhöz vezet, amelyek különböző, látszólag nem kapcsolódó hálózatok meglepő mértékű hasonlóságát eredményezik. Képességünk, hogy feltárjuk az összekapcsolt világot jellemző rendet, számos következménnyel jár a hálózatok megbízhatóságára és szabályozására nézve, lehetővé téve a fertőző betegségek megállítását, a genetikai rendellenességek gyógyítását, valamint egy szervezet szerkezetének megértését és irányítását” – írja a világhírű kutató.
A kiállításnak része Mădălina Braşoveanu Megfigyelt művészek című kutatói projektje, Angel Judit Barabási Albert-Lászlóval készített interjúja, valamint a budapesti Artpool Művészetkutató Központ archívumának A kapcsolatművészet kertje / Ray Johnson website-projektje. A tárlaton Matei Bejenaru, Vasile Croat/Horváth László, Csiki Csaba, Kisspál Szabolcs, Pacsika Rudolf, Lia Perjovschi, Szombathy Bálint, Váncsa Domokos munkái láthatóak, a kiállítás kurátora Kispál Ágnes-Evelin, Bartha József és Kispál Attila.
Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)2017. május 31.
Veszélyes Kolozsvár népszerűsége
Nem biztos, hogy jót tesz Kolozsvárnak a népszerűség: szakértők szerint a lakosság gyarapodása túlterheli az infrastruktúrát, a városvezetés pedig láthatóan nem tud lépést tartani a kincses város növekedési ütemével. A következő években a magyarság aránya is csökkenhet.
Első látásra abszolút pozitívumként értékelhető, hogy a továbbtanulási lehetőségek, a jól fizető munkahelyek és az egészségügyi szolgáltatások színvonala miatt jelenleg Kolozsvár a legvonzóbb város az országban. A Krónika által megkérdezett szakértők szerint azonban a város népszerűsége számos kockázattal is jár. A Világbank által nemrég nyilvánosságra hozott, 1250 személy bevonásával elvégzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek több mint 15 százaléka azt válaszolta, ha tehetné, a magasabb életszínvonal miatt Kolozsvárra költözne, míg Bukarestet a válaszadók 14 százaléka jelölte meg ideális lakhelyként, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét pedig Temesvár foglalja el 12 százalékkal. A kutatást az Európai Bizottsággal együttműködve végezte el a Világbank azzal a céllal, hogy az eredmények alapján újragondolják a régiófejlesztési politikát a 2021/2027 közötti időszakra.
Felzárkóznak a vidéki nagyvárosok
Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző lapunk kérdésére azt mondta, a felmérés eredményét egyáltalán nem tartja meglepőnek, hiszen a preferencia azon alapul, hogy milyen lehetőségek vannak ezekben a városokban. „Azt látjuk, hogy az elmúlt pár évben két vidéki város – Kolozsvár és Temesvár – már utolérte Bukarestet, előbbi le is körözte a fővárost. A tendencia valószínűleg nem fog változni az elkövetkező időszakban sem. Nyilvánvalóan élhetőbbek, csendesebbek és sokkal szervezettebbek, mint a főváros, ahol egyre nagyobb méreteket ölt a káosz” – fogalmazott Ilie Şerbănescu. Hozzáfűzte: Bukarest már így is túlzsúfolt, de ami a legfontosabb, hogy az ingatlanfejlesztések mértéke nincs arányban a munkahelyek számának növekedésével. Mivel Bukarest nagyobb város, így a szervezetlenség hatásai sokkal látványosabbak, mint Kolozsváron vagy Temesváron. A gazdasági szakértő szerint egy 300 ezres települést sokkal könnyebb megszervezni, tisztán tartani, a fejlesztéseket is arányosabban lehet elvégezni a különböző városrészekben, és könnyebb megküzdeni a környezetszennyezéssel is. „Ha engem kérdeznek, logikusnak tűnik a sorrend” – összegezte álláspontját a Krónikának Ilie Şerbănescu.
Kolozsvár sikeresen adja el magát
Pásztor Gyöngyi, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia karának adjunktusa viszont arra mutatott rá, bár a városnak valóban nagy a fejlődési potenciálja, ez számos kockázattal jár. Kérdésünkre elmondta, az a tény, hogy a legtöbben Kolozsvárt jelölték meg ideális lakhelyként, azt jelenti, hogy a kincses városnak nagy a migrációs potenciálja. „Azt azonban nem árt tisztázni, hogy különbség van aközött, hányan telepednének le szívesen Kolozsváron, és aközött, hogy ténylegesen hányan teszik ezt meg.
A véleménynyilvánítás nem azt jelenti, hogy Románia lakosságának egyharmada máról holnapra ide fog költözni” – hívta fel a figyelmet a szociológus. Kérdésünkre kifejtette: Kolozsvár amúgy is azt a képet közvetíti önmagáról, hogy a legélhetőbb, legkedvezőbb, a legtöbb lehetőséget nyújtó város ma Romániában. „A számok valósak, de azért figyeljünk oda arra, hogy igazából mit mutatnak. Először is ez nem jelenti azt, hogy Kolozsvár népessége egyik pillanatról a másikra megnő, ugyanakkor azt kolozsváriként is érzékeljük, hogy a városnak elég nagy befogadókészsége van. Kétségtelen, hogy többen telepednek meg, mint ahányan elköltöznek innen” – mutatott rá Pásztor Gyöngyi.
Mint részletezte, a beköltözők jelentős részét azok a diákok teszik ki, akik tanulmányaik elvégzése után a kincses városban telepednek le – ilyen szempontból a fiatal utánpótlás biztosítva van –, de ide tartoznak az új munkalehetőségek miatt beköltözők is kisebb arányban. „Ha ez a trend hosszú távon is megmarad, akkor egyrészt örvendhetünk a pozitív hatásoknak, de meg kell találnunk városként a módját annak, hogy hogyan kezeljük a negatív hatásokat” – magyarázta az egyetemi adjunktus.
A belső migráció haszna és kára A kolozsvári szociológus elmondta továbbá, a belső migráció lehetőségeket biztosít egy település számára, ugyanakkor felelősségre, tudatosságra van szükség annak a kezeléséhez, adminisztrálásához. Mint kifejtette, az alacsony munkanélküliség és a magasabb életszínvonal egyszerre vonz nagy és kis befektetőket, kreatív fiatalokat, akik munkát adnak maguknak és másoknak. „Emellett viszonylag magas az életszínvonal, hiszen az országos átlaghoz képest magasabbak a bérek, ennél többet csak a bukarestiek keresnek átlagban. Ez látszik a kulturális, gazdasági, társadalmi, és a sportéletben egyaránt. A gazdasági potenciál nagyon megnőtt, ezt a Kolozsváron élők látják is” – mondta Pásztor Gyöngyi.
A szakértő szerint azonban egyre nagyobb teher nehezedik a város infrastruktúrájára, egyre többen használnak egyre kisebb területet. „Ez leginkább az autós forgalomban, illetve a túlzsúfolt tömegközlekedésben is tetten érhető. Ezzel párhuzamoson zajlik egy szuburbanizációs folyamat, amelynek szintén nincs kialakítva az infrastruktúrája. A szomszédos Kisbácsból vagy Szászfenesről bejutni Kolozsvárra maga a kínszenvedés. Nap mint nap tapasztalható, hogy az adminisztráció mennyire nem képes lépést tartani a város növekedési ütemével. Elég ránézni egy-egy új lakónegyed infrastruktúrájára, hogy mennyire kaotikus” – jegyezte meg a BBTE tanára.
Rámutatott: az talán kevésbé érzékelhető a hétköznapi ember számára, hogy a magasabb bérek egyenes következménye a keresletnövekedés, ami egyszerre magasabb árakat is jelent. Mindenért többet fizetünk, mint az országban bárhol máshol: egy egyszerű kávéért, a boltban a ruhákért, és ami a legsúlyosabb ebből a szempontból, hogy jóval többet fizetünk az albérletekért” – magyarázta.
Az alacsonyabb jövedelműek kiszorulnak?
Kolozsvár az ingatlanpiacon is regionális központtá vált, mivel egyre többen – nem csupán a környékbeli falvakból, hanem az egész országból – a kincses városban keresnek lakásokat. Mint részletezte, ingatlanszakértő ismerősei arról számoltak be, hogy egyre nagyobb a befektetési szándékú lakásvásárlás Kolozsváron. „Egyre többen döntenek úgy, hogy a pénzüket kincses városi ingatlanba fektetik be még akkor is, ha nem is tervezik, hogy a városba költöznek. Ez olyan keresletet generál, amely rohamosan növeli az árakat. Ennek az a negatív következménye, hogy azok a kolozsváriak, akik az áremelkedéssel nem tudnak lépést tartani, kiszorulnak a városból” – részletezte Pásztor Gyöngyi.
Mint mondta, világszerte van rá példa – Európában például Londonban –, hogy attól kezdve, hogy egy város gazdasági központtá válik, a helyi lakosok közül egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy saját városukban lakást vásároljanak. „Kicsiben, de ez látszik Kolozsváron is. Ebben annak a kockázatát látom, hogy Kolozsvár erősen diszkriminatív várossá válik, amely kiszorítja a lakbér növekedésének ütemével lépést tartani nem tudó embereket az olyan kertvárosokba, mint Kisbács vagy Szászfenes” – jegyezte meg a szociológus.
Csökkenhet a magyarság aránya
Hozzáfűzte: bár erre vonatkozó statisztikai kimutatás még nem készült, etnikai vonzata is van a lakosságnövekedésnek, és nyilvánvaló, hogy ebben a „versenyben” a magyarok veszítenek elsősorban. Pásztor szerint a kolozsvári magyarok vagy a tanulmányaikat itt végző magyar diákok – az informatikusokat leszámítva – rendszerint nem a nagyon pénzes szakmákban dolgoznak. A legtöbben humán értelmiségiek, akik egyre nehezebben tudnak megkapaszkodni Kolozsváron. Ennek a szuburbanizációs folyamatnak az egyik legnagyobb kockázata, hogy az elköltözések következtében jóval kevesebb magyar marad a kincses városban, mint korábban. „Ha etnopolitikában gondolkodnánk, akkor azt a kérdést kellene feltenni: hogyan tudnánk támogatni a fiatal magyar értelmiségieket, hogy otthonra találjanak Kolozsváron, ebben a vadkapitalista viszonyrendszerben, amely ma az ingatlanpiacot jellemzi” – fogalmazott a BBTE szociológia karának adjunktusa. Kérdésünkre, hogy erre vonatkozóan milyen megoldásokat javasol, Pásztor Gyöngyi az Iskola Alapítvány tanári lakásait említette pozitív példaként. Ezekre a lakásokra egyébként azok pályázhatnak, akik főállásban kolozsvári székhelyű vagy kirendeltségű felsőoktatási intézményben magyar nyelven tanítanak, 45 évnél fiatalabbak, és nincsen saját lakásuk.
„Magánemberként az a véleményem, hogy nem csupán az egyetemen dolgozók számára, hanem sokkal szélesebb körben is lehetne hasonló támogatást nyújtani értelmiségieknek, akiknek a tevékenysége a közösség szempontjából fontos: orvosoknak, tanítóknak, tanároknak, újságíróknak” – tette hozzá Pásztor Gyöngyi. Brassó a legtisztább romániai város.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)2017. május 31.
Bajor Andor-évforduló előtt – az emlékezés jegyében
Idén lenne 90 éves. De sajnos már 26 éve hiányzik közülünk. Pedig micsoda sziporkákat olvashattunk volna tőle ez idő alatt, hiszen az elmúlt 26 is év bőven szolgáltatott volna témát egy-egy Bajor-féle jóízű szatírához. Sajnos, nem így történt. „Két út áll az emberiség előtt a mi évszázadunkban. Az egyik a hülyeség. A másik az őrület. A kettő szerencsésen kiegészíti egymást.” Az idézet természetesen Bajor Andortól származik, pontosabban a torzóban maradt kisregényéből, Az ezermesterből (Bajor Andor: Az ezermester. A Valdemár-kódex, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2004). Bajor Andor írásai máig nem veszítettek aktualitásukból, mondatai „csontig hatolnak”, elég, ha a fenti idézetet értelmezzük. Remek szatírái ma is ugyanolyan érvényesek, hiába íródtak 1989 előtt.A szeptemberi 30-i évfordulóig havonta közlünk egy-két Bajor Andor szöveget, özvegye, Bajor Ella engedélyével. Mai lapszámunkban az Ütünk című kötetből válogattam. (Köllő Katalin)
Beszámoló a világirodalom fejlődéséről
I.
Állandóan fejlődő emberiségünk az utóbbi ötezer esztendő fokozódó leforgása alatt, egyre kiteljesedő tevékenysége közben több kiemelkedő dolgot alkotott. Ilyen kiemelkedő dolog például több egyiptomi piramis, felhőkarcoló, a Lomonoszov egyetem, az Eiffel torony, a fugyivásárhelyi téglagyár kéménye, valamint mások.
Emberiségünk elkészítette a Kínai falat, a Volga-Don csatornát, fölfedezte Amerikát, több figyelemreméltó expedíciót szervezett, az Északi, valamint a Déli Sarkra, több portugál tengerészeti szakkáder vezetésével megkerülte a földet, valamint az iránytű föltalálásával párhuzamosan a könyvnyomtatás síkján is olyan eredményeket ért el, melyeket kitűnő futballcsapatok, vízipólózok, és nehéz-, közép-, úgyszintén pehelysúlyú ökölvívók pontszámai is öregbítenek. Emberiségünk a XVI. században áttért egy világkép szemléletéről egy újabb világkép szemléletére, amelyben Galilei, a kitűnő csillagász, valamint mások szereztek érdemeket, majd ezt továbbfejlesztette Einstein. Itt kell megemlékeznünk Pasteurről is, aki a veszettség elleni harcban bizonyos sikereket mutatott föl, különösen ezen betegség leküzdésének terén, valamint Pavlovról, aki megalapította a pavlovizmust. Joggal állapíthatjuk meg ezekről a szakemberekről, hogy tudósok voltak, korlátaik ellenére.
A fejlődés a XVI. században nem ért véget, hanem folytatódott az azt követő úgynevezett XVII. században is. így az emberiség lassan rájött a repülőgép, vonat, autó, bicikli, tricikli, valamint a helikopter használatára, úgyszintén arra, hogy ezeket az eszközöket hogyan lehet tönkretenni. A gyermekek számára hintalovakat állítanak elő, továbbá itt kell megemlítenünk a ringlispílt.
Emberiségünk az elmúlt évezredek folyamán állandóan törekedett arra, hogy otthonában megfelelőképp lakjék, és azt megfelelőképp biztonságossá tegye különböző szempontból. Így kezdetben barlangokban és földkunyhókban lakott; ekkor azonban föltalálták a kőbaltát, melynek segítségével a lakást szét lehetett verni. így az emberiség kénytelen volt vályogházakba költözni, majd a nyíl föltalálása után téglával kísérletezett. A lőfegyverek tökéletesedésével, különösen az ágyú megjelenése után az emberiség kénytelen volt feltalálni a vasbetont. Ekkor jött Nobel Alfréd a dinamittal, mire az emberiség bombabiztos pincéket készített, de több kollektíva kidolgozta az atombombát és így az emberiség lakáskérdése még mindig nincs teljesen megoldva.
Evvel párhuzamosan több filozófus is fellépett és különböző kérdések tisztázása közben meghaltak. A képzőművészet terén is eredményeket értünk el, valamint sikerült megteremteni a világ zenekultúráját, amely különböző – magas és mély – hangokból áll.
Az emberiség fejlődésében hiányosságok is jelentkeztek: ilyen hiányosság például a becsületes emberek üldözése, gyengék agyonverése, ártatlanok karóbahúzása, tehetséges káderek elégetése, lefejezése, valamint megnyúzása, az igazmondók nyelvének kitépése, tömegek kizsákmányolása, taposása, és verése kutyakorbács segítségével. Ezen hiányosságok kiküszöbölése az utolsó kétezer évben folyamatban van és a jelek – különösen a legutóbbi száz évben – biztatóak. Ezekután térjünk rá világirodalmunk konkrétebb elemzésére.
II.
Elbeszélő költészet
Az utóbbi évezredek folyamán figyelemreméltó eredményeket értünk el az elbeszélő költészet terén. Az idősebb nemzedékből meg kell említenünk Homéroszt, akinek egyik költeménye, azOdisszea tengerész környezetben egy társasutazás témáját dolgozza föl. Dante Isteni színjáték című poémája a miszticizmus elleni harc különböző állomásait (pokol, purgatórium, paradicsom) mutatja meg, ugyanakkor Milton, a kitűnő angol verselő egy kilakoltatási per kapcsán mutatja meg, hogy ördögnek lenni nem helyes magatartás.
Ezek a költemények arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a művészi tökély és költői szaktudás nincs ellentétben a miszticizmus elleni harccal, hanem szerencsésen kieeészíti azt.
III.
Novellairodalom
Novellát írtak az utolsó ezer év leforgása alatt Boccaccio, Csehov, Gogol, valamint mások.
Boccaccio egyik novella-kísérletében a falánkság kérdését dolgozza föl, egy másik novella-kísérletében pedig azt ábrázolja, hogy a nők felszabadulásának egyik kerékkötőjeként olyan férfiak szerepelnek, akik éjnek idején hálószobákba másznak be. Szerző ezt a magatartást nem helyteleníti ugyan, de rámutat az ablakon való bemászás káros következményeire. Gogol Köpenyeg című novellájában a kisipar kérdését veti föl, amennyiben egy szabót ábrázol, aki egy kishivatalnok részére egy köpenyeget varr. Gogol a novella szabóját az életből emelte ki, a kishivatalnok pedig több kishivatalnokból van összesűrítve. Csehov novelláira az jellemző, hogy mindenütt embereket ábrázol.
A novellairodalom arra figyelmeztet bennünket, hogy zseniálisan kell írni, mert enélkül gyakran nem éri el az író a kívánt hatást, írása pedig ezzel párhuzamosan nélkülözni fogja a lángeszűséget.
IV.
Regényirodalom
Regényt Cervantes írt. Cervantes Don Quijote c. írásában azt mutatja ki, hogy egy magánparaszt és egy kisbirtokos a földesúri ideológia zavartkeltő hatására elhanyagolja a vetési kampányt, a föld trágyázását, valamint a négyzetes kukoricavetést, majd mindketten megbolondulnak. Balzac és Tolsztoj eseményeket ábrázoltak, míg Dosztojevszkij azt mutatta ki, hogyha egy egyetemi hallgató nem látogatja az egyetemi előadásokat, akkor nem kaphat ösztöndíjat és ezáltal a bűnözés lejtőjére kerül.
A regényirodalom az eddigi fejlődés után még tovább is fejlődött. Gorkij az üzemi termeléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott, míg Solohov parasztokat ábrázolt igen helyesen.
A regényirodalom fejlődése arra figyelmeztet bennünket, hogy típusokat kell alkotni, mert enélkül a legjobb regény is igen gyönge lesz.
V.
Költészet
Jó verset írni nehéz, de nemes feladat. Ezt tette Horatius, Puskin, Petőfi, Eminescu, Majakovszkij és mások. A jó verset arról ismerjük föl, hogy olvasás közben megnyeri tetszésünket és – ellentétben a rossz versekkel – megragadónak bizonyul.
A költők eddigi fejlődésük folyamán általában azt a kérdést vetették föl, hogy hogyan viszonyulnak a különböző személyekhez és eseményekhez. Amikor a személy nő, akkor szerelmes versről beszél közvéleményünk.
A szerelmes versek két kategóriába oszthatók: vannak versek, amelyek elválás előtt ábrázolják a költő viszonyulását és vannak versek, amelyek elválás után. Az utóbbiak általában szomorúbbak szoktak lenni, mint iz előzők.
A történelmi eseményeket a költők bizonyos fokig mindig tükrözték. Ezáltal jött létre az a törekvés, hogy a költők helyesnek látták, ha osztályuk és népük nincs elnyomva. Ha: menetesen el volt nyomva, akkor a nagy költők ezt helytelenítették. Ez arra mutat, hogy a leghelyesebb magatartás az emberiség fölszabadítása.
VI. Dráma
A drámaírók azt ábrázolták, hogy a legkülönbözőbb emberek mennyire össze tudnak veszni. Prometeusz az istenekkel, Oedipusz önmagával. III. Richárd rokonaival. Nóra pedig a férjével veszekedett. Ide sorolhatjuk Faustot is, akinek Mefisztóval voltak nézeteltérései.
Ezek a nézeteltérések a drámaírók tanúsága szerint nem vezettek semmi jóra. mert rendszerint végül mindenki meghal.
A dráma új útjait még nem látjuk tisztán, de kétségtelen, hogy nagy szerepe lesz a hősök egyetértésének és az ebből származó súlyos, beláthatatlan és véres következményeknek.
VII. Kritika
A kritikai front az idők folyamán gyönge volt. A kritikai front megerősítésére Bjelinszkijt és Csernisevszkijt delegálta a történelem. Angol vonalon Macaulay működött, de nem tudta megakadályozni Miltont művének megírásában. Ezért csak utólagos szempontokat adott. Brandes dán volt, de később kiderült, hogy jónéhány kérdésben nem volt igaza. Szerencsére a bírált írók előbb meghaltak s ezáltal bizonyos fokig a saját koncepciójuk érvényesült.
VIII. Tennivalók
Véleményünk szerint a legsürgősebb tennivaló az, hogy a világirodalmat új zsenikkel kell megerősíteni. Ilyen zseniket minden népnek delegálnia kell avval a megbizatással, hogy a valóságot írják az emberi fölszabadulás perspektívájából. Ellenkező esetben ugyanis nem minősülnek zseniknek.
A zseniális íróknak ezenkívül kötelessége, hogy írjanak, mert anélkül nem derülnek ki képességeik.
További föladat az is, hogy meggátolják a világ olvasóközönségének fölrobbantását. Ezesetben ugyanis a zseniális írók teljesen egyedül maradnak műveikkel, ami nem vezethet semmi jóra. Mindezeknek a megállapítása mellett kimondhatjuk, hogy a világirodalom valószínűleg továbbra is előre fog haladni, ugyanúgy, mint XVI., XVII., XVIII., XIX. és más századokban.
Szabadság (Kolozsvár)2017. május 31.
Kortárs művészeti Köz-Pont nyílik Kolozsváron
Kortárs művészeteknek és kultúrának szánt központot adnak át Kolozsváron, amelynek célja a város vibráló kulturális életének gazdagítása, illetve a kortárs művészetek fókuszba helyezése. A Köz-Pont nevű művészeti intézményt a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) partnerrendezvényeként június 8-án, csütörtökön este 7 órakor nyitják meg – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Az új intézmény az Ecsetgyári Galériák és Művészek Szövetségének, illetve az Ecsetgyári Művészek Egyesületének a kezdeményezésére jött létre, amelyek 2016 végén kiváltak az Ecsetgyárból és új helyszínre költöztek, egy, a vasútállomás szomszédságában található ipari épületbe.
„Az új helyszínen öt galéria, BARIL, BÁZIS Contemporary, Camera, SABOT, SPAŢIU INTACT, négy projekt-tér és három rezidens-programoknak helyet biztosító tér található, valamint 24 műterem, ahol több mint 30 képzőművész, designer és tervező alkot, mindez összesen 3000 négyzetméteren. Az országban mindeddig méretét, infrastruktúráját, valamint a kiállítóterek és az itt alkotó képzőművészek számát tekintve előzmény nélküli, nemzetközi szintű és méretű művészeti központ körvonalazódik.” – olvasható a közleményben.
Az új művészeti központot több kiállításmegnyitóval avatják fel, ugyanakkor számos képzőművész, mint Smaranda Almășan, Sorana Barb, Betuker István, Anca Brânzaș (rezidens művész/ INTACT PROJECTS), Răzvan Botiș, Alin Bozbiciu, Mircea But, Cîmpan Istvan, Gáspár Szilárd, Veres Szabolcs, Ioana Iacob, Natalia Lazurca (rezidens művész/ Művészek Egyesülete), Dan Măciucă, Alex Mirutziu, Vlad Olariu, Mihai Plătică, Bogdan Vrabie és Bogdan Greab (Reborn Bicycles) műterme is látogatható lesz.
A megnyitó programja
A BARIL térben Cristi Puiu filmrendező első fényképtárlatát nyitják meg, a Sieranevada című kiállítás anyagát a rendező az azonos című film utómunkálatai során készítette.
„2016 januárjában a Sieranevada film utómunkálatai zajlottak. Akkor indultam el képet keresni a film plakátjához. Bejártam Bukarestet kelettől nyugatig, azt remélve, hogy a nyolcvanas években épült tömbháznegyedek szívében megtalálom a képet, ami rólam és a filmről szólna, amin éppen dolgoztam. Így aztán a Mărcuța temetőtől indulva, hazakanyarodva, átsétálva a központon a Lacul Morii felé több mint 9000 fényképet gyűjtöttem össze. Ezek közül lett végül az egyik a Sieranevada film plakátja” – meséli Cristi Puiu.
Puiu filmes tanulmányai előtt festészetet tanult a genfi Ecole Superieure d’Arts Visuels falai között. A rendező filmjeit szinte az egész világon vetítették már, kritikusok dícsérték és díjazták Cannes-ban, legújabb nagyjátékfilmjét, a Sieranevadát Románia jelölte a 2017-es Oscar-díjra. Criti Puiu kiállítása július 30-ig tekinthető meg.
Bill Viola, neves amerikai művész videómunkáiból nyílik kiállítás a BÁZIS Contemporary térben, Encounters címmel, amely az első önálló kiállítása a művésznek Romániában. Bill Viola, akinek az elmúlt négy évtizedben 130 egyéni kiállítása volt – többek között a new york-i MoMA-ban, a londoni Nemzeti Galériában, a bilbaói Guggenheim Múzeumban, a Velencei Biennálén vagy a párizsi Grand Palais-ban – kísérletezett a festészet és a filmművészet határának felszámolásával. Az Encounters július 15-ig tekinthető meg.
Az Irina Dumitrașcu képzőművész által indított Camera kiállítóteret három kolozsvári művész, Radu Comșa, Irina Dumitrașcu és Vlad Olariu 3 shells and a square game című kiállításával nyitják meg. A Sabot Galéria a varsói Wschód Galériával együttműködve készítette el a Bones című kiállítást, a fiatal, 1985-ben Krakkóban született művész, Mikołaj Moskal munkáiból. „A kolozsvári képzőművészek számára, de nem csak nekik, jó alkalom kínálkozik a monokróm, a „szürke” egészen másfajta megközelítési módjával találkozni a kortárs festészetben.” – jellemezték a kiállítást a szervezők. A Camera és Sabot Galéria megnyitó tárlatai július 28-ig látogathatók.
A SPAȚIU INTACT kiállítóterében Valérie Mréjen francia művésznő egyéni tárlata, a Voilà, c'est tout tekinthető meg. A művésznő munkáit emlékek, a hétköznapi élet apró eseményei, nyers és nevetséges részletei, a lét lapossága és értetlensége inspirálják. A Voilà, c'est tout kiállítás július 15-ig tekinthető meg.
A Köz-Pont az állomás mellett, a Gyufagyár/Fabrica de Chibrituri utca 9/A szám alatt található. Szabadság (Kolozsvár)2017. május 31.
Újra Laczikó Enikő vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát
Laczikó Enikő személyében ismét az RMDSZ politikusa vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát (DRI). Az új államtitkár kinevezéséről szóló miniszterelnöki határozat kedden jelent meg a hivatalos közlönyben.
Laczikó Enikő először 2013 januárjában került a DRI élére, amelyet 2015 októberéig vezetett. Azóta a kisebbségvédelmi intézmény egyik államtitkár-helyetteseként dolgozott. Victor Ponta akkori miniszterelnök azt követően bízta Laczikó egyik helyettesére, a tatár kisebbségi szervezet által jelölt Amet Aledinre a DRI vezetését, hogy az - akkor már ellenzékben lévő - RMDSZ szavazatával támogatott a parlamentben egy a Ponta-kormány leváltását célzó, sikertelen bizalmatlansági indítványt.
Sorin Grindeanu miniszterelnök a kedden hatályba lépett döntésével visszaállította a 2015 októbere előtti állapotot a kisebbségi hivatal élén, Amet Aledin ugyanis ismét államtitkár-helyettesi kinevezést kapott.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke egy, a szövetség hírlevele által idézett nyilatkozatában természetesnek nevezte, hogy a kisebbségi hivatalt a legnagyobb őshonos kisebbség képviselője vezesse, függetlenül attól, hogy kormányon, vagy ellenzékben van-e az RMDSZ. Rámutatott: az RMDSZ azt várja Laczikó Enikőtől, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására. Rámutatott: az RMDSZ azt várja Laczikó Enikőtől, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására.
"Továbbra is az a feladatunk, hogy fejlesszük, hogy tökéletesítsük a nemzeti kisebbségek védelmének rendszerét. Ezt demokratikus eszközökkel, konstruktív párbeszéddel akarjuk elérni. Az önkormányzatokban, a parlamentben, de a kisebbségi államtitkár révén is hangot kell adnunk a román diplomácia ferdítéseinek. Hangosan kell mondanunk: Románia nem modellértékű, ami a kisebbségi jogok betartását illeti" - idézte Porcsalmi Bálint ügyvezető elnököt az RMDSZ hírlevele.
A kormányfőtitkárság keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezeli azt a költségvetési támogatást, amelyet a kormány nyújt a parlamenti képviselettel rendelkező 18 romániai kisebbségnek. Az idei 105 millió lejes keretösszegből 23,7 millió lejt juttat az RMDSZ-nek a támogatás elosztásáról szóló kormányhatározat, amely a tavalyi keret (4 millió lej) kevesebb mint kétharmadát (2,5 millió lej) irányozta elő a DRI számára kisebbségi programok szervezésére. MTI; Szabadság (Kolozsvár)2017. május 31.
Helikoni írók idézése a Marosvásárhelyi Napokon
A vásárhelyi Helikon–Kemény János Alapítvány számára fontos, hogy a napok gazdag eseménysorozata keretében irodalmi megemlékezésre is sor kerüljön. Ebben az esztendőben a számos kerek évfordulós író és költő, Kemény János hajdani vécsi vendégei közül Hunyady Sándorra és Sipos Domokosra esett a választásunk. Hátha sikerül kedvet csinálni rég elfeledett műveik újraolvasásához. Múlt kedden délután a Bernády Házban gyűlt össze szépszámú irodalombarát. Az ünnepi hangulatot a Művészeti Líceum fuvolatriója teremtette meg játékával: Magdó Ráhel Anna, Pethő Rebeka és Simon Kerekes Eszter muzsikálása érzékeltette, hogy zene és irodalom lelkünkben kapcsolódik egymáshoz. A következő percekben Nagy Miklós Kund emlékezett Adamovits Sándorra, alapítványunk hajdani, tíz évig munkálkodó elnökére, aki a napokban töltötte volna 80. életévét. Hűséges munkatársa, felesége egy csokor virágot vehetett át, szemében pedig az emlékezés könnyei csillantak meg. Simon György magyartanár vállalta a nem könnyű feladatot, hogy a helikoni író életéről és életművéről tartson előadást Naplovag fia: Hunyady Sándor címmel. A kiváló tollú újságíró színes beszámolókat közölt a Vécsen töltött helikoni napokról, kisregényeiből és novelláiból pedig mintegy húszat megfilmesítettek, többnyire 75 éve bekövetkezett halála óta. Most, a Bernády Házban önéletrajzi írásából, a Családi albumból hallhattunk részleteket Ritziu Ilka Krisztina ihletett tolmácsolásában. Szombaton délután pedig az unitárius templom Dersi János termében került sor irodalmi megemlékezésre: 125 éve született és 90 éve hunyt el Sipos Domokos író, költő. Hangulatteremtőnk ismét a Művészeti Líceum diákja volt, ez alkalommal Bíró Beatrix, aki két művet játszott a hallgatóságnak klasszikus gitáron. Ezen a délutánon, Sipos Domokos élettörténetéből és írásaiból adódóan, a hangulat bizony nem lehetett derűs. Az előadás előtt mondta el Kilyén Ilka művésznő Tompa László versét: Halálba menők üdvözlete – Sipos Domokos emlékére. Következett a rendkívül alaposan dokumentált előadás az író munkásságáról, amelyet Nagy Olga magyar szakos tanárnőnek köszönhetünk. Egyik-másik novella bemutatása vagy meghallgatása közben könny szökött a hallgatók szemébe. Így hallgattuk a Karácsonyestén című elbeszélést Kilyén Ilka olvasatában. Sipos Domokos három versét mondták el a művésznők: a Két tűz között és a Nagyanyám címűt Ritziu Ilka Krisztina, az Ősz hajszál címűt pedig Kilyén Ilka. A megemlékezés közben az asztaltól Sipos Domokos tekintett a hallgatóságra, természetesen fényképről, amelyet Siposné Komáromi Graciána, egyik késői rokona hozott el erre az alkalomra. Külön köszönet a figyelmességért! A Helikon–Kemény János Alapítvány kuratóriuma mindkét előadónak, Simon Györgynek és Nagy Olgának köszönettel adózik, hiszen nem első alkalommal jöttek el kérésünkre, hogy előadásukkal gazdaggá, tartalmassá varázsolják megemlékezéseinket. És illesse köszönet és elismerés a közreműködő művészeket is! A támogatónk a polgármesteri hivatal volt.
Kovács Emese kuratóriumi tag / Népújság (Marosvásárhely)2017. május 31.
„Jobb román és jobb magyar hazafi, mint én, nem létezik” – Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) – Jogtörténeti betekintés (II.)
Az előző részben egy sajátos, eredeti személy életéről kezdtünk írni, Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) ügyvédről. Amint leírtuk, Gozsdu Manó szakmai, közéleti és jótékonykodási tevékenykedése eredményeképpen szép lassan a budapesti, és úgy általában véve a magyaror- szági románok meghatározó egyéniségévé vált. Így természetes volt, hogy az 1848-as forradalom kitö- résekor a pesti román elit az ő házában gyűlt össze tanácskozni. Ugyancsak az ő hatására szavazta meg a románság a Batthyány-kormányt, ami viszont azonnal meg is osztotta a románságot, és ezért az erdélyi románság soraiból nagyon sokan árulónak nevezték ekkor. Ezért amikor 1848-ban elindult a parlamenti képviselőházi választásokon az oravicai körzetben, bár annak lakossága szinte teljes egészében román ajkú volt, vereséget szenvedett. A forradalom bukása miatt, illetve az erdélyi magyarok és románok közötti, a császári intrikák által gerjesztett véres összecsapásokat személyes politikai és emberi krédójának zátonyra futásaként élte meg, ezért visszavonult a közélettől. A szabadságharc leverése után, mivel annak idején semleges pozíciót töltött be a konfliktusban, az osztrákok Bihar megyében császári prefektusnak akarták kinevezni, de Gozsdu nem fogadta el ezt, illetve nem értett egyet a Haynau-féle leszámolásokkal sem. A forradalmat követő időszakban elsősorban szakmai és üzleti tevékenységét helyezte előtérbe. Az 1848-as forradalmat követő elnyomás és terror enyhülése után visszatért a közéletbe, ennek következményeképpen 1861-ben Krassó vármegye főispánjává nevezték ki, majd a főrendiház főjegyzője lett. Ebben a periódusban tartotta meg elhíresült beszédét a két nép összetartozásáról, ami az 1848-ban kiváltott ellenérzéseket és indulatokat újból felszínre hozta. Vincenţiu Babeş román politikus például rossz románnak nevezte, aki a magyarokat kiszolgálva és azok jóvoltából jutott funkcióhoz. Gozsdu válasza erre a következő volt: „Én (…) kinyilatkoztatom az egész világ előtt, hogy az egész földkerekségen jobb román és jobb magyar hazafi, mint én, nem létezik. (…) Vesse akárki a mappára szemét, és meg fogja látni, hogy azon román, ki a román nemzetet folytonos ellenségeskedésre ingerli a magyarok ellen, legnagyobb ellensége a román nemzetnek; meggyőződhetik, ha egy kis élet- és világtapasztalása van, hogy az egymás közti súrlódások csak mind a kettőnek életét rövidítik: mert ha ma elvész a magyar, holnap a román fog elveszni”. A román többségű Krassó megyében az ő kezdeményezésére liberális nyelvhasználati szabályokat fogadtak el. Amikor a király feloszlatta az országgyűlést, habár Gozsdunak felajánlották, hogy maradjon főispáni hivatalában, ezt visszautasította, mondva: „Ha egy alkotmányos főispán egy nem alkotmányos kormány abszolutisztikus intézkedéseit hajtja végre, az nem tekinthető alkotmányos főispánnak, és mintsem hogy ilyennek tekintessem, inkább lemondok”. Ez után az intézkedés után újból visszavonult a politikától. Ebben a periódusban indult fejlődésnek a magyarországi ipari és kereskedelmi élet, ennek eredményeképpen a magyar vállalatok sorra kérték fel vezető testületeikbe. Gozsdu Manó a Pesti Biztosító Társaság és a Concordia Gőzmalom Társaság elnöke lett, és számos más cég vezető tisztviselői tanácsába is beválasztották. 1863-ban meghalt a felesége, ő pedig még ugyanabban az évben ismét megházasodott, egy budai román bankigazgató lányát, Melania Dumciát vette el. Mivel gyermeke egyik házasságából sem született, energiáját és vagyonát a román kultúra támogatására fordította. A kiegyezés előtt Deák Ferenc meggyőzte, hogy térjen vissza újból a politikába. Részt vett a nemzetiségi törvény előkészítésében, és Deáknak az egy és oszthatatlan magyar nemzetről szóló szövegjavaslatát is támogatta, ami szintén nem volt kedvére sem az akkori, sem a jelenkori román megítélésnek. A kiegyezést követő koronázáskor Arany Jánossal, Erkel Ferenccel és Liszt Ferenccel együtt lovagkereszttel tüntették ki A kiegyezést követően Gozsdu pesti háza a magyarországi román politikai és kulturális elit rendszeres találkozóhelye volt, viszont a radikálisabb nemzetiségi vezetők továbbra is elítélték. Ennek ellenére abban az időben alig jelent meg olyan irodalmi vagy történelmi tárgyú munka, amit ne Gozsdu Manó költségén adtak volna ki. Halála előtt nem sokkal a legfőbb ítélőszék, azaz a legfelsőbb bíróság tagjának választották. 1870-ben, 67 éves korában halt meg pesti házában. Halálakor a legnagyobb fővárosi hetilap egész oldalas újságcikkben közölt nekrológot és megemlékezést róla. Végrendelete szerint óriási vagyonát teljes egészében jótékony célra ajánlotta fel alapítvány formájában, elsősorban oktatási célokra. Ennek értelmében az ösztöndíjakból a Magyarországon élő, magyarul is tudó, görögkeleti ortodox vallásukat gyakorló román fiatalok részesülhettek. A „Fundaţiunea lui Gozsdu” a monarchia egyik legnagyobb magánalapítványa volt, amelynek tulajdonába a már említett, nagyon értékes Király utcai, Dob utcai és Holló utcai ingatlan is tartozott. A területre ké- sőbb Czigler Győzőnek, a Széchenyi-fürdő építészének tervei szerint komplex bérházrendszert építettek, amelyet bérbeadásra szántak, bevételeit pedig kizárólag az alapítvány céljainak megvalósítására lehetett felhasználni. Az alapítvány ingatlanai és vagyona miatt a két ország között többször alakult ki vita, amely csak nemrég zárult le véglegesen. A sors iróniájaként érdekes megjegyezni, hogy a 20. századi román politikai elitből sokan, akik Gozsdu-ösztöndíjjal tanultak, később nem támogatták az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak érvényesítését. Ez valószínűleg nem tetszett volna Gozsdunak, hiszen ő mindig azt kereste, hogy a két népet mi köti össze, és nem azt, hogy mi választja el.
Gogolák H. Csongor ügyvéd / Népújság (Marosvásárhely)2017. május 31.
Erdély hét csodája
A Gyilkos-tó és a szomszédságában levő Békás-szoros kapta a legtöbb szavazatot azon a vasárnap zárult szavazáson, amelyen Erdély hét csodáját kereste a Transindex és a goTransylvania telefonos turisztikai alkalmazás fejlesztője.
A szavazás résztvevői a kezdeményezés honlapján (erdelyicsodak.transindex.ro), illetve telefonkészüléken a goTransylvania útikalauz-alkalmazásban május elején közzétett 34-es listáról választhatták ki a legkedveltebb erdélyi nevezetességeket. Ezeket a szervezők felkérésére erdélyi szakértők, szakmai szervezetek és közéleti személyiségek ajánlották. A több mint húszezer leadott szavazat szerint a Gyilkos-tó és a Békás-szoros a legkedveltebb erdélyi csoda, amelyet a Szent Anna-tó és a Tordai-hasadék követ népszerűségben. A hét csoda közé a Székelykő, a székelyföldi borvizek és mofetták, a csíksomlyói Mária-szobor és a szovátai Medve-tó is bekerült – közölte a Transindex.ro portál.
Az ajánlott erdélyi nevezetességek között a természeti látnivalók mellett az épített örökség remekművei (köztük a kolozsvári Bánffy-palota, a székelyderzsi erődtemplom és Vajdahunyad vára), az élővilág ritkaságai (például a mocsári kockásliliom és a békászó sas), ételkülönlegességek (így a szilágysági pálinka és a tordai pecsenye) vagy fontos történelmi események – mint amilyen például a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető 1568-as tordai országgyűlés – is szerepeltek.
A Transindex szerint a szavazók több mint 80 olyan erdélyi csodát is javasoltak, amely nem szerepelt az eredeti 34-es kínálatban. Ezek közül a nagybányai művésztelepet javasolták a legtöbben. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)