udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 197 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-197 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. november 26.

A Stirea /Kolozsvár/ tájékoztat, hogy Mikko Heikinheimo, Finnország bukaresti nagykövete bejelentette, országa függetlenségének 80. évfordulójából rendezett ünnepségek Bukarestben román, Kolozsváron pedig magyar nyelven fognak folyni. A lap megemlíti, hogy a kolozsvári polgármester a finn nagykövethez intézett levelében kérte azt, nyilvánosan kérjen bocsánatot amiatt, hogy elmagyarosította Kolozsvár nevét. Funar biztosította a nagykövetet, hogy az ünnepségek még finn nyelven sem lesznek megtartva. Egy másik levélben, melyet Adrian Severin külügyminiszterhez intézett, kérte azt, lépjen közbe és hozza meg a megfelelő intézkedéseket, egy ilyen helyzetben, amelyik veszélyes precedenst teremthet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 26., 227. sz./

1997. november 26.

Komán János arra figyelmeztetett, hogy a kompromisszumokkal nem tud kibékülni, valószínűleg mások is osztják véleményét. Az RMDSZ vezetői "együgyű keresztény jó szándékkal, hiszékenységgel, a parasztpárti és a többi felek megbízhatóságának nem ismerésével jellemezhetők. Olyan partnereket választottak, akik újra bebizonyították a világ előtt, hogy Európának ezen a részén bárkit becsaphatnak." Felteszi a kérdést: "Szabad-e nemzeti közösségünket megalázó »kompromisszumokkal«, diktált megoldásokkal becsapni?" Nem fontosabb-e, hogy "ellenzékbe tömörülve erősítsük nemzetiségünk egységét"? /Komán János: Ez már nem is politika, hanem szerencsejáték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1997. november 26.

Folyik a harc a Román Nemzeti Egységpárton belül az elnök, Valeriu Tabara és a leváltott elnök, Gheorghe Funar között. Az utóbbi ugyanis nem ismeri el vereségét és híveket toboroz. Az új elnök a legkülönbözőbb fórumokhoz fordul támogatásért, tudósított kettejük harcáról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1997. november 27.

Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára cáfolta Király Károly azon állítását, miszerint a Határon Túli Magyarok Hivatala felkérte volna őt arra, hogy nyilatkozzon Tőkés László püspök ellen. "Így Király Károly úr hivatkozása ilyen HTMH-levélre egyszerűen valótlanság." Tabajdi Csaba fogadta Király Károlyt és a beszélgetés közben véleményét nyilvánította, elmondta, hogy vitája van Tőkés Lászlóval, de ez nem azt jelenti, hogy Király Károlyt a püspök ellen akarta hangolni. Az államtitkár közölte, hogy a lezajlott beszélgetés és a Székely Faluért Alapítvány magyarországi támogatásának elmaradása között nincs összefüggés. /Tabajdi Csaba: Tiszteletben tartjuk a határon túli magyarságot. = Új Magyarország, nov. 27./ Előzmény: nov. 6.

1997. november 27.

Emil Constantinescu államfő nem kíván közvetíteni az RMDSZ és a KDNPP közötti, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kapcsán kialakult vitában. Constantinescu, aki előzőleg kedvezően állt hozzá az RMDSZ kéréséhez, november 25-én kijelentette, minden koalíciós pártnak "magának kell vállalnia döntéseiért a felelősséget". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1997. november 27.

Frunda György a szenátus nov. 25-i, sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos vitáján elmondott beszéde nagyon hasznos volt. Frunda György ismertette a Monarchia idejebeli román oktatás helyzetét, bemutatva konkrét adatokat: 1913-ban már több mint 2000 román iskola működött, a korabeli tanügyi törvény 11. cikkelye pedig előírta az anyanyelvű oktatást. Kifejtette, meggyőződése, hogy a tisztelt szenátorok közül sokan most hallottak először ilyesmit, s a szélsőséges román nacionalista propaganda rágalomáradata után, amely oly szép muzsika volt füleiknek, kissé megdöbbentek, esetleg lelkiismeret-furdalásuk van. Hangsúlyozta: csupán azt kívánjuk, hogy gyermekeink egyenlőek legyenek a román gyermekekkel, hogy a nemzeti kisebbségek tanulói ugyanolyan tanulási esélyekkel rendelkezzenek, mint a román többség. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy George Pruteanu szélsőséges nacionalista elemeket nem nélkülöző beszédét követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította a szenátus oktatási bizottsága elnökének "aberrációit". Markó elmondta, kár, hogy "a professzor úr lerombol mindent, amit a koalícióban együtt építettek". Az RMDSZ-elnök megemlítette az ukrajnai románok helyzetét is. Elmondta, ők jelenleg még iskoláikban mindent román nyelven tanulnak, a földrajzot és a történelmet is. "De az ukrán többség lesi, várja a romániai törvényhozás lépéseit, hogy amit a romániai oktatási szabályok megvonnak az itt élő nemzetiségektől, azonnal megvonhassák ők is az Ukrajnában élő románoktól" – mondotta Markó. Kifejtette, akik most önkezűleg visszahozzák a tanügyi törvénybe a nemzetiségi oktatással szembeni gátakat, korlátozásokat, megkülönböztetéseket, önkezűleg sújtják román testvéreiket. "Hát micsoda hazafiság, micsoda nemzetszeretet ez?" – tette hozzá az RMDSZ-politikus. Az ügyrendi felszólalások alkalmával Frunda György tiltakozott amiatt, hogy Pruteanu az Európai Közösség dokumentumait "deformáltan" idézte. Mint kiderült, Pruteanu nem a Románia által is aláírt és bevezetett európai megállapodásokat, hanem holmi gyűlésszövegeket lobogtatott a tisztelt ház előtt. A lap tájékoztat, hogy a szakaszonkénti vita a szakbizottsági módosításokat szentesítette. Amennyiben a szenátus elfogadja a bizottság javaslatait, akkor azt csak egyetlen módon lehet kivédeni, ha valamelyik szenátor a szakbizottság módosítási javaslatának a törlését kéri. Egy ilyen javaslatnak szavazáskor elsőbbsége van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1997. november 27.

Nov. 27-én a rendőrségen kihallgatták Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, Sófalvi László alpolgármestert és Bodnár László jegyzőt. Mindhármukat a csereháti ügyben, az épülő árvaházzal kapcsolatban, a máj.28-i esemény gyanúsítottjaiként hallgatták meg. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./ Előzmény: Máj. 28-án eltávolították az árvaházba beköltözött bukaresti, román apácákat. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./

1997. november 27.

A Cserehát ügy, a székelyudvarhelyi árvaházzal kapcsolatos fejlemény: a szenátus emberjogi bizottsága megállapodott abban, hogy a bizottság összes tagja részt vesz az ügy kivizsgálásában, mely egy hónapot fog tartani. A székelyudvarhelyiek védőügyvédje, Eckstein-Kovács Péter ezt afféle »nyomásgyakorlás«-nak minősítette, melynek szándéka a helybeliek meghátráltatása. Eckstein-Kovács szerint Remus Opris kormányfőtitkár kérése, hogy Hargita megye alprefektusa készítsen jelentést Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester tevékenységéről, tulajdonképpen a polgármester lejáratását és felfüggesztését célozza. Opris megígérte a Szeplőtlen Szív apácarend és az árvaház építését pénzelő Aris Rt. képviselőinek, hogy "a kormány mindent megtesz, hogy folytathassák az árvaház felépítését". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1997. november 27.

Buchwald Péter, Kolozs megye alperefektusa a vele készült interjúban hosszadalmasan magyarázta, hogy a koalíciót fenn kell tartani. Tudja, hogy sok a probléma, de reménykedik, hangsúlyozta, hogy nem kell kilépni a koalícióból. /Tibori Szabó Zoltán: Mérlegelnünk kell minden pillanatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1997. november 27.

Gajdos Balogh Attila emlékeztetett Tokay Györgynek vagy Markó Bélának a kolozsvári önálló magyar egyetemmel kapcsolatos vita idején a Groza-korszakkal való összehasonlításra adott magabiztos válaszára: ilyen analógiák nincsenek. A történelmi tanulságok megfelelő biztosítékokat sürgettek az új tanügyi törvényt illetően, beleértve magyar egyetem jogaiba visszahelyezését. A cikkíró Vasile Goldisra hivatkozik, akinek 1911-ben jelent meg az eredetileg magyarul írt A nemzetiségi kérdésről című műve, amelyet 1976-ban újra kiadott a Kriterion. Ebben Goldis írja: "Ha el lehetne érni azt, hogy valamely nép összessége magyarul megtanuljon, akkor egészen bizonyos, hogy ez a nép saját nyelvét idővel elfelejti." /Gajdos Balogh Attila: Viták és analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1997. november 27.

Nov. 21-én kezdődött meg Székelyudvarhelyen a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ IX. kongresszusa, melyen bejelentették, hogy a MAKOSZ teljes jogú tagjává vált az európai középiskolások csúcsszervezetének, az OBESSU-nak. A MAKOSZ elfogadta a Diákjogi Chartát és elhatárolta magát a MIVET-től. Megválasztották a MAKOSZ új vezetőségét. Elnök: Kovács Richárd /Nagybánya/, ügyvezető elnök: Olti Ágoston /Székelyudvarhely/. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./ MIVET: Magyar Ifjak Világfóruma Erdélyi Társasága, 1997. okt. 25-án alakult meg Kolozsváron.

1997. november 29.

Nov. 29-én Kézdiszentkereszten emlékoszlopot állítottak fel Csavar Károly Attila polgármester kezdeményezésére a település első írásos említésének 665. évfordulóján a következő felirattal: 1332-1997. Ünnepi beszédet mondott többek között Tamás Sándor parlamenti képviselő. Az ünnepségen megjelent a testvérközség, a Békés megyei Szabadkígyós küldöttsége is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

1997. november 29.

Nov. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Pro Juventute Egyesület és a Megyei Művelődési Felügyelőség szervezésében került sor a kolozsvári Sportcsarnokban a hagyományos szüreti bálra. A mintegy 3000 résztvevőt vonzó eseményen első ízben vett részt Markó Béla szövetségi elnök. A rendezvényen jelen volt Kelemen Hunor művelődési államtitkár, Székely István ügyvezető alelnök, az ÜE Önkormányzati Főosztályának vezetője, Buchwald Péter alprefektus, Boros János, a megyei szervezet elnöke, továbbá Pécs testvérváros önkormányzatának több képviselője. A szüreti bál - a hagyományokhoz híven - alkalmat adott a politikai történések oldott hangulatú áttekintésére is, és ennek során a szövetségi elnök a koalíciós egyeztetések, illetve a parlamenti munka humoros vonatkozásait elevenítette fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 2., 1166. sz./

1997. november 29.

A tárgyilagos történetírásnak az 1956-os forradalom erdélyi eseményeit tekintve még nem jött el az ideje, állapította meg Sipos Gábor történész, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. A rendelkezésre álló anyagot máris rostálni kell, mert a Securitate iratait csak nagy óvatossággal szabad használni. "Ötvenhatban eggyé vált a nemzet." Sepsiszentgyörgyön is felvonultak magyar zászlókkal a forradalom hírére. Hubecz Márton könyvelő börtönbe is került miatta. Le is ülte büntetését. Sokan forradalmi verseket másoltak, adtak tovább. Dobri János kolozsvári lelkész, aki 1940 őszétől újjászervezte a cserkészetet, 1956-ban a forradalmi versek egyik fő terjesztője volt. Ugyanígy Molnár Dezső kolozsvári lelkész, Dobainé Varga Piroska, Bányai Miklósné és sokan mások. 1956-ban újra felvetették az erdélyi magyar értelmiségiek Erdély helyzetét. Úgy érezték, emlékiratban a világ elé kell tárni a lehetséges megoldásokat: független Erdély, Erdély megosztása, illetve a Erdély teljes egészében kerüljön Magyarországhoz. Dobai István nemzetközi jogász Komáromi József matematikatanárral készítette a memorandumot, melynek szövegét Varga László református lelkész, Bereczki András és Gazda Ferenc tudományos kutatók ismerték a legjobban. Dobai István elvitte a memorandumot Márton Áronhoz, aki helyeselte a memorandumot, mert ő a Szent István-i Magyarország híve. Márton Árontól hazafele tartott Dobai István, amikor letartóztatták, megtalálták nála az emlékirat egy példányát. Az egyik szekus rögtön azt mondta: ez az - tehát tudtak róla. Ezután letartóztatták a többieket is. Sokáig az a hír járta, hogy Dobai azonnal kiadta a közreműködők nevét. Sipos Gábor cáfolta ezt a változatot. A perben nagyon súlyos ítéletek születtek, de halálos ítélet nem volt. Az emlékirat teljes szövegét még nem közölték sehol. A Dobai-Varga-per, másnéven ENSZ-per volt a legfontosabb megmozdulása az erdélyi magyarságnak ötvenhatban. Ezt a kezdeményezést a hatalom megtörte, de azt tudják, hogy az egyes változatokra kik szavaztak. A független Erdély mellett voltak a szociáldemokraták: Jordáky Lajos, Pásztai Géza, Nagy Géza és mások. Erdély Magyarországhoz tartozásának eszméje mellett tett hitet Márton Áron püspök és az idősebb nemzedék. Erdély igazságos megoszlása mellett állt ki a többség, Dobai István, Varga László, Kertész Gábor zilahi ügyvéd, a per egyik vádlottja. Annak, hogy Erdély Romániánál maradjon, csak a kollaboránsok voltak a pártolói.- A perben a vádlottak bátran viselkedtek. Később másokat is letartóztattak és a Dobai-csoporthoz csatoltak, köztük volt László Dezső kolozsvári lelkész, akit azért vittek el, mert esélyes lett volna a közelgő püspökválasztás. A börtönben a per több elítéltje meghalt. Szekeres Nagy József éhen halt a börtönben, Dobai István és Varga László többször volt a halál szélén. Hét év után kikerültek a börtönből a per elítéltjei. Beszélni kell még az érmihályfalvi csoportról. Itt már nem volt kézzelfogható vádpont, mint a másik perben a memorandum. Ebben a perben halálos ítélet is született, Sas Kálmán érmihályfalvi lelkészt kivégezték. Ez a per az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálta. /Aniszi Kálmán: 1956 - Erdély. = Kapu (Budapest), okt., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29-30./

1997. november folyamán

A Kolozsvár főterén álló Szent Mihály templom plébániáján két hónapja megalakult a Filoteos Stúdió. Xantus Gábor vetette fel az ötletet a templom plébánosának, dr.Czirják Árpád érseki helynöknek, hogy az egyháznak élni kellene a média által felkínált lehetőségekkel. A Szent Mihály templom bemutatásával indítanak, dr. Czirják Árpád írja a szövegkönyvet. Szaktanácsadója Kovács András művészettörténész. A következő munkájuk Csíksomlyó kegytemplomának bemutatása lesz, ennek szövegkönyvét Fodor Sándor már megírta. A stúdió vállalja a riportszerű televíziós műsorok elkészítését is. /Szent Mihály Üzenete (Kolozsvár), november, II. év. 7. sz. - A Szent Mihály plébánia lapja/

1997. november folyamán

Fábián Ernő tanulmányában annak adott hangot, hogy az "erdélyi magyarság életében megtörtént a harmadik Trianon." A szerző történelmi visszapillantást tett. Emlékeztetett arra, hogy Petru Groza és kormánya "a román érdekeket teljesítette." "A kisebbségi jogok is kiszolgálták a román nemzeti politikát. Ne feledjük, hogy a Groza-kormány tarisznyája is tele volt ígéretekkel, melyek az idő távolságából éppúgy tekinthetők - a mostanihoz hasonlóan manőverezésnek, mint jószándékú célkitűzésnek. - A jelenre térve Fábián Ernő megállapította, hogy "az ügyes amerikaiak előre kitapogatták: az erdélyi magyar fél hajlani fog az amerikai érdekek felé. Az olyan szervezet, mint a Project on Ethnic Relations, a hajlandóságokra vonatkozó pontos információt szerzik be". "A mamelukokban való gondolkodás és mentalitás a régi és új módiban is egyaránt jelen van. Ki kell mondani - a tényekre per analógiam -, a harmadik Trianon a magyar kormány és az RMDSZ által közösen a román féllel kötött alku műve. A románok győznek." /Fábián Ernő: A harmadik Trianon. = Székelyföld (Csíkszereda), nov., I. évf. 2. sz./

1997. november folyamán

A Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban indult meg a Római Katolikus Hitoktatói Kar. Nem biztosítottak számukra előadótermeket, ezért - kényszermegoldásból - a piarista templom melletti helyiségekben kezdődtek meg az előadások. 1997-ben azonban már újabb évfolyam indult, szűknek bizonyult az eddigi hely. A Szentegyház u. 5. szám alatti Státus-házban, ahol a dékáni hivatal is működik, a pincében előadótermeket alakítottak ki, a tetőtérben pedig bentlakásokat. Az átalakítási munkák most folynak. /Szent Mihály Üzenete (Kolozsvár), november, II. év. 7. sz. - A Szent Mihály plébánia lapja/


lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-197




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék