udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
150
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-150
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. június 6.
A Reuter bemutatta a román-magyar viszályt és idézte Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Európa-párti Liga társelnökének véleményét: a magyarok eddig sohasem tudták elfogadni, hogy kisebbséget alkotnak, hagyományosan egy felsőbbrendű kultúra hordozóinak tartják magukat, sztereotípiákban gondolkoznak a románokról, akiket hajlamosak alacsonyabbrendűeknek tekinteni. Enache olyan jeleket is észlelt, hogy a magyarok elfogadták a határok megváltoztathatatlanságát, és Románián belüli közösség megteremtésére törekednek. /Reuter, idézi: MTI, jún. 6./1994. június 6.
A bécsi Eva Maria Barki, az Erdélyi Nemzetközi Bizottság elnöke Székelyföldön járt. Sepsiszentgyörgyön többen arról érdeklődtek, hogy a jogi sérelmekkel miként lehet nemzetközi fórumokhoz folyamodni. Ezen a téren még nagy a tájékozatlanság. A jogásznő emlékeztetett: az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán a kisebbség önmeghatározást szavazták meg, elvetve az általa javasolt népcsoport meghatározást. Csíkszeredán megállapította, hogy a városban tervezett ortodox központ /püspökség/ felépítésének ügyét már nem lehet Strassbourgba vinni, mert éppen Csíkszereda városi tanácsa magyar tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre. /Új Magyarország, jún. 6./1994. június 6.
Az Új Sport /Csíkszereda/ megszűnésével újra hiányzik a magyar nyelvű sportújság. A Háromszék - együttműködve a budapesti Nemzeti Sport és a romániai magyar szerkesztőségekkel - jún. 6-ától kiadja a Hétfői Sport hetilapot. A Háromszék, hasonlóan több erdélyi megyei napilaphoz, eddig nem adott ki hétfői számot. /Hétfői Sport (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék szerkesztésében (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./1994. június 7.
A képviselőházban jún. 7-én folytatták az oktatási törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ-frakció eredményesen működött, elfogadták az RMDSZ egyik módosító indítványát, amely a magyar nyelvű oktatás védelmét szolgálta /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./, tájékoztatta Borbély László az MTI-t: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. Ezt kiegészítették az RMDSZ módosító javaslatával: ez nem vonatkoztatható azokra az egyházi vagy az oktatás nyelvének megfelelően létrehozott intézményekre, amelyek a szülők vagy a tanulók szabad választása alapján jöttek létre. /MTI/ 1994. június 7.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése politikai bizottsága szófiai ülésén ismertették a Jansson-König jelentést, amelyből kitűnik, hogy Romániában nem történt jelentős változás a kisebbségi ügyek területén. König fenntartotta a jelentésben foglaltakat. A politikai bizottság elfogadta a jelentést, továbbá hivatalos dokumentumnak tekinti a román kormánypárt nevében hét képviselő és szenátor nevében készült emlékiratot, valamint a román külügyminisztériumi memorandumot. A két jelentéstevő hat hónap múlva újból felkeresi Romániát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ A román küldöttségvezető kifogásolta, hogy a jelentés kevés szót ejt a fejlődésről, továbbá csak az ellenzék és a kisebbség képviselőit hallgatták meg. /MTI/1994. június 7.
Teodor Melescanu külügyminiszter közbenjárására állítólag Franz Vranitzky osztrák kancellár is közbenjárt, hogy König kedvezőbb képet fessen Romániáról. A Romania Libera jún. 3-i számában König cáfolta nyomásgyakorlás tényét. /Magyar Hírlap, jún. 7./ 1994. június 7.
Boross Péter miniszterelnök Tőkés László püspöknek írt válaszában megerősítette, hogy a magyar kormány négy esztendővel ezelőtt meghirdetett politikája ez ideig nem módosult, síkraszállnak azért, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Olyan körülményeket kell megteremteni, hogy a kisebbségek ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Éppen ezért a magyar kormány a nemzetközi normák tiszteletben tartása mellett támogatta a kisebbségi közösségeket és jó kapcsolatokra törekedett a szomszédos országokkal. Boros Péter csatolta a kormány álláspontját /Értelmező állásfoglalás/ az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak fontos tényezője, hogy az érintett kisebbség és a kormány között, az EU közvetítőjének jelenlétében a vitás kérdések rendezése céljából folyamatos párbeszéd kezdődjön. A magyar kormány "formálisan nem képviselheti más országok magyar nemzetiségű állampolgárait, de elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett kisebbségek képviselői véleményüket megjeleníthessék és az elért megállapodásokról véleményt nyilváníthassanak." A magyar kormányfő levelében leszögezte, hogy minden fórumon törekedni kell a kisebbségek politikai alanyiságának elfogadtatására. Közvetlen tárgyalási képviseletük első lépés lehet közösségi jogaik elismertetésére. Boross Péter reméli. Hogy a választások eredményeképpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségéről, értük minden lehetséges eszközzel fellép és politikai lépéseit előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezeteivel. /Boross Péter levele Tőkés Lászlóhoz. = Magyar Nemzet, jún. 7./1994. június 7.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jún. 7-én ülésezett Kolozsváron, elemezték a tanügyi törvény képviselőházi üléseinek eddigi szakaszát. A polgári engedetlenségről alkalmazási lehetőségeiről tárgyaltak arra az esetre, ha a vita során nem történik változás a kisebbségi oktatás kielégítő rendezés irányában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./1994. június 7.
Gazda József kiállt Tőkés László mellett, akit saját egyházának egyes tagjai is támadnak, ezenkívül "ügyünk védelmezésének leghivatottabb sajtófóruma, a Romániai Magyar Szó" főhelyen közli a püspököt támadó cikkeket. Tőkés László is tévedhet és kötelesség is figyelmeztetni, de "önmagunknak ellenségei nem lehetünk" - írja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./1994. június 7.
Szász János visszautasította a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya álláspontját: ő nem támadta Tőkés Lászlót, hanem vitatkozott vele, emellett tiszteli és szereti a püspököt. Szász János szerint "a román demokrácia győzni fog és akkor rendeződik az erdélyi-romániai magyarság teljes jogegyenlősége." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Gyergyószentmiklósi RMDSZ állásfoglalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24. 1994. június 7.
Kisvárdán máj. 28-a és jún. 5-e között hatodik alkalommal rendezték meg a határon túli magyar színházak találkozóját. A beszámoló fölsorolta a résztvevő színházakat és a bemutatott darabokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./1994. június 8.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és az RMDSZ kolozsvári tanácsosai közleményben jelentették be, hogy nem vesznek részt a memorandista-emlékmű avatási ünnepségén, mert az emlékmű megváltoztatja Kolozsvár történelmi központjának arculatát, hiányzik az Országos Műemlékvédő Bizottság engedélye, egyetlen városi tanácsülésen sem vitatták meg az emlékmű helyét, erre nincs is határozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1994. június 8.
Jún. 8-án több ezer ember tüntetett Kolozsváron, Mátyás király szobra előtt, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület által meghirdetett népgyűlésen. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva elmozdítanák helyéről a szobrot. A gyűlést dr. Octavian Buracu egyesületi elnök nyitotta meg. Pop Mihai egykori politikai fogoly elmondta, hogy Funarok jönnek, mennek, de Mátyás király szobra megmarad. Doina Cornea szerint a szobor szimbólum, a város arculatához tartozik. A jelenlegi vezetők e szimbólumot el akarják tüntetni, mert őket semmi sem köti a város történetéhez. Tőkés László magyarul és románul elmondott beszédében Doina Corneával értett egyet, aki szerint élő lánccal kell megvédeni a szobrot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1994. június 8.
A König-Jansson jelentést bíráló külügyminisztériumi memorandum több valótlan állítást tartalmaz, például azt, hogy Románia történelmét és földrajzát mindig románul tanították, mondták az újságírók a jún. 8-i külügyi sajtóértekezleten. Mircea Geoana szóvivő azt válaszolta, hogy nincs értelme részletekbe bocsátkozni. /jún. 10./ 1994. június 8.
Moszkvában jún. 1-3-a között háromnapos román-orosz külügyi szakértői megbeszéléssorozat zajlott le. Áttekintették a két ország között hajdan aláírt egyezményeket. Románia nem érte el, hogy a készülő alapszerződésbe foglalják bele a Molotov-Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, melynek értelmében Bukovina és Besszarábia a Szovjetunióhoz került. A szakértői tárgyalásokat szeptemberben folytatják. /Magyar Hírlap, jún. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1994. június 8.
Jún. 8-án Budapesten, a Balassi Kiadó boltjában mutatta be az erdélyi Hitel /alcíme: Erdélyi Szemle/ folyóiratot Koszta Nagy István csíkszeredai vállalkozó, a lap tulajdonosa és főszerkesztője. Önerőből hozta létre, mondta a folyóiratról. A hat évtizeddel korábbi folyóirat méltó szellemi örököse, hangzott Pomogáts Béla ajánlása. /Új Magyarország, jún.9./1994. június 8.
Ápr. 28-án a Duna TV egyik forgatócsoportja filmezett Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyre indulva megálltak út közben, hogy filmezzék a vidéket. Katonai terepjáró állt meg mellettük és a filmeseket kísérő Zólya Lászlót, az RMDSZ gazdasági osztályának munkatársát bekísérték a laktanyába. Kijelentették,hogy szeretnék látni a filmet, majd ellátogatnak az RMDSZ-hez. Ez nem történt meg, majd telefonon történt érdeklődésre elmondta a szolgálatos tiszt, hogy az altiszt saját kezdeményezésére végezte a bekísérést, ehhez nem volt joga. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./1994. június 8.
A bukaresti Tinerama szerkesztőségének írt nyílt levélben tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Szilágyi Aladár főgondnok a hetilap máj. 27-jún. 2-i számában megjelent cikk ellen, melynek már a címe is durva hazugság: Tőkés László és Szőcs Géza ellen vizsgálatot folytat Magyarország főügyészsége, sikkasztás miatt. Érthetetlen, hogyan jelent meg ilyen rágalmazó, befeketítő cikk a hetilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./ 1994. június 8.
Kincses Előd tavaly a strassbourgi emberi jogi bírósághoz fordult azzal, hogy nem engedik haza szülőhazájába, most bizakodó: kiegészítést kérnek, elküldi könyve /Marosvásárhely fekete márciusa/ francia fordítását. Két büntető eljárás van ellene folyamatban, az egyikben a marosvásárhelyi eseményekben gyilkosságra felbujtással vádolják, a másik rágalmazási per. Két szászrégi személy beperelte őt azzal, hogy állítólag 1990 júniusában a Szabad Európában megrágalmazta őket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./1994. június 8.
Az Erdélyi Napló összefoglalta, mi is történt Temesváron, ahol 1930-ban a magyarok közadakozásából felépült a Magyar Ház és abból most kiakarják lakoltatni az ott működő Temesvári Új Szó szerkesztőségét, az RMDSZ helyi szervezetét és a TEMISZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./