udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
231
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-231
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. szeptember 4.
A Csíkszeredában működő KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja új, az intézet eddigi gyakorlatától eltérő programot indított, amely egyetemet végzett fiatal szakemberek támogatására irányul. A munka elvégzésének idejére az intézet állandó szakmai konzultációt biztosít. Ezt időnként képzés egészíti ki. A támogatás ösztöndíj típusú fiztetés-kiegészítést is jelent. Programjavaslatokat várnak a település- és régiófejlesztés, művelődési élet szervezése, szociális munka, oktatási intézmények menedzselése és egyéb témakörben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1996. szeptember 5.
A Bocskai Szövetség szervezésében szept. 5-én az Országház előtti Kossuth téren megtartott nagygyűlésre több mint húszezren jöttek el. A gyűlés szónokai egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság véleményének figyelembe vétele nélkül nem szabad dönteni az alapszerződésről. A rendezvényt végigkísérte a Horn Gyula miniszterelnököt és Göncz Árpád köztársasági elnököt elítélő jelszavak skandálása. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök szorgalmazta, hogy az alapszerződésbe rögzítsék az erdélyi magyar kisebbség kollektív jogainak gyakorlását, az államosított egyházi vagyon visszaadását és a történelmi egyházak iskolái működési feltételeinek garanciáit. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke köszönetet mondott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy "kierőszakolták" az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását az alapszerződés ügyében. Úgy véltem hogy az alapszerződés nem a béke, nem az együttélés dokumentum lesz. Ifj. Hegedüs Lóránt református lelkész hangoztatta, hogy területi autonómia nélkül szűkítő jellege van az alapszerződésnek. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Társaskör elnöke olyan legitim összmagyar fórum létrehozását kezdeményezte, amely magyar rendezési javaslatot terjesztene elő a térség problémáinak megoldására. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt szónoka szerint azt a kormányt nem lehet magyarnak nevezni, amely nem küzd az elszakított nemzettestekért. Hangsúlyozta: Horn Gyula nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az alapszerződés aláírásával a magyar társadalom többsége egyetért. Giczy György, a KDNP elnöke, aki arról beszélt, hogy Meciar és Iliescu legalább saját nemzetével szemben elkötelezett, míg Horn Gyulánál ennek nyomait sem lehet felfedezni. Gáspár Miklós KDNP-alelnök szerint a hazaáruló kormány Kun Béláék méltó utóda. Csapody Miklós, az MDF alelnöke az alapszerződést igazságtalan megállapodásnak nevezte, amelyet nem befolyásolt a nemzet egyetlen ellenérve sem. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párta /MIÉP/ elnöke bejelentette, hogy - a Magyarok Világszövetségével összhangban - aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: ha a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ A tömeg ütemesen zúgta: Vesszen Horn!. /Új Magyarország, szept. 7./ 1996. szeptember 5.
Románia és Magyarország szerencsésebb megoldást talált az 1201-es ajánlás kezelésére, mint annak idején Magyarország és Szlovákia, nyilatkozta Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet az Adevarul szept. 5-i számában. Szerinte a lábjegyzet jó megoldás. Elismerte, hogy az amerikai kormány mind a román, mind a magyar külügyminisztériumnak felemlegette, hogy ideje véglegesíteni az alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./1996. szeptember 5.
Szept. 5-én Csíkszeredában megnyílt a Soros Alapítvány csíkszerdai Oktatási Központja. A központban angol és német nyelvű oktatás, számítástechnikai képzés és Internet-szolgáltatás indul. Az első rendezvény egy háromnapos menedzsment szeminárium, amelyet a kolozsvári Menedzserképző Intézet Angliában tanult szakemberei tartanak. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./ 1996. szeptember 5.
Az alapszerződések semmit sem oldanak meg. És amit az "alapszerződést mindenáron megkötni kívánó magyar kormány" nem akar megérteni. "Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a magyar kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté." /Dudás Károly: Alapszerződés. = Szabad Hét Nap (Szabadka), szept. 5./1996. szeptember 5.
Temesváron Ion Bunoaica csendőrtábornok - 1989 előtt a temesvári Securitate parancsnoka - mellszobrát akarták felállítani. Bunoaica 1995-ben szerencsétlenségben életét vesztette. Az 1989-es Forradalom Alapítványa tiltakozó tüntetést szervezett a szobor felállítása ellen, mert az sajtóközleményük szerint Temesvár szellemének meggyalázása. A tervezett ünnepség megkezdése előtt Constantin Radoi csendőrezredes bejelentette, hogy a szekus tábornok szobrát mégsem leplezik le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1996. szeptember 6.
Az RMDSZ SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács szept. 6-án Marosvásárhelyen tartott együttes ülést. Markó Béla elnök ismertette a szerződés kidolgozásának történetét, az RMDSZ elvárásait, újból leszögezte legfontosabb kifogásait: az 1201-es ajánlás leszűkített értelmezését és azt, hogy az alapszerződés befolyásolja a romániai választásokat. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a szervezetnek komoly kifogásai vannak az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ jogot formál arra, hogy elmondhassa véleményét, hogy ne a feje fölött döntsenek. Voltak konzultációk, de az RMDSZ álláspontját, követeléseit figyelmen kívül hagyták és ezek a konzultációk pusztán tájékoztatási jellegűekké váltak. Kifogásolta a szerződés szűkítő lábjegyzetét. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy értékelte, hogy az RMDSZ-nek ragaszkodnia kell érdemi álláspontjához, hiszen minderről a történelem és az utókor előtt számot kell adnia. Élesen bírálta a Horn-kormány magatartását, amely figyelmen kívül hagyta az RMDSZ próbálkozásait, noha a magyar miniszterelnök megígérte, hogy nem ír alá olyan alapszerződést, amely sértené a romániai magyar közösség érdekeit. Tőkés László külön indítványt nyújtott be, javasolva, hogy az SZKT kérje fel a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSZ követeléseinek megfelelően, halasszák el az aláírást, a helyszín ne Temesvár, hanem Világos legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Figyelmeztetett arra, hogy miközben a román külügyminiszter a világ előtt a kormány hajlandóságát bizonygatja az elkobzott egyházi javak rendezésére, az egyházügyi főosztály átiratban fejtegeti, hogy a magyar egyházaknak nincs joguk ingatlanjaikhoz, mert azokat a románok kizsákmányolása árán építették, ugyanakkor az állam fizetést biztosít a papoknak, tekintsék ezt kártérítésnek. Takács Csaba alelnök a román kormány felelősségére irányította a figyelmet. Csapó József szenátor az állítólagos pozitív vonásokat vonta kétségbe. Arra figyelmeztetett, hogy a tervezet 15. szakaszában megfogalmazott kisebbségi jogok még a jelenleg érvényben levő kereteket is szűkítik. Frunda György szenátor ezzel szemben azt javasolta, hogy semmiképpen se hozzanak olyan döntést, amely elítéli az alapszerződés aláírását. Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Nagy István az Erdélyi Kezdeményezésnek az alapszerződést elítélő állásfoglalását olvasta fel. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontjával összhangban javasolta: az RMDSZ csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függenek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbevételét és a belső választások megrendezését említette. - Több tervezet és állásfoglalás alapján folyt a vita arról, hogyan foglaljon állást az RMDSZ a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Végül a nyilatkozatot, hogy az RMDSZ "tudomásul vette" a szerződést, 65 szavazattal elfogadták 3 ellenében és 11 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Kiadott nyilatkozatuk szerint az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki az romániai magyar nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén." Az Európa Tanács 1201-es ajánlása jogi érvényű kötelezettséggé válik, azonban "csak megfelelő törvényalkotás, végrehajtás és ellenőrzés esetén lesz lehetőség arra, hogy az anyanyelvű oktatásra, a kétnyelvű feliratokra, a saját médiára, az erőszakos asszimiláció tiltására vonatkozó rendelkezések már a közeljövőben helyzetünk jó irányú változásához vezessenek." Az RMDSZ változatlanul kiáll a programjában szereplő jogállamiság, a kisebbségi kérdés rendezése, a különböző autonómia-formák érvényesítése mellett. A kollektív jogok elvetése, a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés nem felel meg az RMDSZ törekvéseinek. Az RMDSZ elengedhetetlen követelménynek tartja az elkobzott egyházi és közösségi javak helyzetének rendezését és nem tartja kielégítőnek a dokumentumban foglaltak betartását biztosító garanciát sem. "Aláírás előtt még egyszer figyelmeztetjük az aláíró feleket politikai és történelmi felelősségükre." A romániai magyar nemzeti közösségnek a jövőben még inkább olyan közképviseletre van szüksége, amely hatékonyan lép fel e célok megvalósításáért. Ezt a közképviseletet csak a romániai magyar nemzeti közösség egységes és aktív hozzáállása biztosíthatja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./ A nyilatkozatot szintén közölte: Magyar Szó (Újvidék), szept. 10./1996. szeptember 6.
Takács Csaba nyilatkozott a Szabadságnak, kifejtette, hogy a pápai találkozó konkrét lépései, a munkacsoportok létrehozása optimizmusra adott okot, hogy "az RMDSZ mégsem csupán egy magára hagyott, jogaiért elszigetelten törtető csoport." Az alapszerződés aláírásának kijelölt helyszínéről az RMDSZ vezetősége "a rádióból értesült", annak ellenére, hogy nagyon kis idővel azelőtt a magyar külügyminiszterrel való tárgyalásuk során ez a kérdés is felvetődött. Kovács László akkor még úgy tartotta, hogy valamelyik európai szervezet lesz a székhely, de szó sem volt Temesvárról. Mindez azonban nem meglepő, hogy az RMDSZ-re az utóbbi hónapban különben is csupán a tájékoztatott fél és nem a konzultációkban érdekelt partner szerepét osztották ki. Íme, a rádió útján értesülnek a döntésekről - méltatlankodott Takács Csaba, aki szerint ez az alapszerződés nem olyan, amely méltó lenne ahhoz, hogy" Temesváron írják alá. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ 1996. szeptember 6.
Teodor Melescanu külügyminisztert nagy örömmel fogadták szept. 6-án Kolozsváron, az Avram Iancu Társaság ülésén, melynek ő is tagja. A külügyminiszter beszélt az alapszerződésről, kifejtve, hogy kollektív jogok nem léteznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ 1996. szeptember 6.
Katonai bizalom- és biztonságerősítő megállapodást írt alá szept. 6-án Aradon Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter. A dokumentum többek között tájékoztatási kötelezettséget ír elő a magyar-román határ 80 kilométeres körzetében zajló csapatmozgásokról. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./ Keleti György elmondta, hogy szept. 8-án egy németországi hadgyakorlaton ismét találkozik román kollégájával. Megállapodtak abban, hogy az idén Bukarestben aláírják a két ország közötti titokvédelmi és a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló megállapodást. /Magyar Nemzet, szept. 7./1996. szeptember 6.
A román elnökség szóvivője nyilatkozatban üdvözölte, hogy az Országgyűlés szept. 3-i rendkívüli ülésén elutasította a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos határozati javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ 1996. szeptember 6.
Molnár Gusztáv terjedelmes tanulmányában pozitívan értékelte az alapszerződést, fölsorolva az előremutató részeit, hozzátéve, hogy az RMDSZ vezető politikusai közül egyedül Frunda György vette észre, hogy az 1201-es ajánlás beemelése az alapszerződésbe az RMDSZ sikere. "Markó Béla és Tőkés László, akik megfelelően betöltötték hivatásukat", "amíg mondani kellett rendületlenül az RMDSZ-monológot, az első igazi politikai döntést igénylő helyzetben csődöt mondtak. Az RMDSZ programja átalakításra, és számos ponton kiegészítésre szorul." Azóta, hogy az RMDSZ elfogadta a belső önrendelkezésről szóló "forradalmi jelentőségű nyilatkozatot, eltelt négy esztendő, s az RMDSZ-nek illett volna észrevenni, hogy az abban megfogalmazott igények és követelések csak egy többnemzetiségű és föderális államberendezkedésű Romániában érvényesíthetőek." Az ilyesmit kívülről nem lehet egy országra rákényszeríteni. "Ennek ellenére az RMDSZ még mindig azt hiszi, hogy érdemes" az autonómia-statútum kidolgozásával bajlódnia. "Ezt a játszadozást a szavakkal sürgősen abba kell hagyni." "Az etnikai és hatalmi viszonyok miatt a kisebbségi közösség önerejére támaszkodni nem elég." Egyetlen olyan erő van, amelyik a térség iránt "érdeklődést mutat, és saját helyzete is fogékonnyá teszi a kisebbségek sérelmei és törekvései iránt. Ez az erő Oroszország." " Az RMDSZ-nek sürgősen döntenie kell." Vagy halad tovább az 1992 óta kitaposott úton, vagy változtat politikai stratégiáján. A Markó-Tőkés-Takács-féle vezetés az eddigi vonal folytatása mellett áll ki. Ezért valószínű, hogy a "kitűnő politikusi képességekkel rendelkező" Frunda György elnökválasztási kampányában kénytelen lesz új programot és új politikai stratégiát kipróbálni. Amennyiben a parlamenti választások nyomán az ellenzék alakít kormányt - az RMDSZ részvételével vagy támogatásával, Románia az 1989-esnél is jelentősebb fordulathoz érkezik: akkor fog kiderülni, hogy a demokratikus nemzeti állam továbbfejleszthető-e, vagy átadja helyét az autoritárius nemzetállam egyik formájának. /Molnár Gusztáv: Válaszúton az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6., a cikket újraközölte, nem jelölve, hogy másodközlés: Magyar Hírlap, szept. 7./1996. szeptember 6.
Aug. 24-én Gyergyószentmiklóson egy vendéglőben igazoltatták Sára Csaba 24 éves fiatalembert. Az igazolvány nem volt nála, ezért három rendőraltiszt, Arhire Sorinel, Ungureanu Daniel és Gaman Cristian verni kezdték a fiatalembert. Fölszólították a jelenlevőket, hogy hagyják el a helységet, majd tovább verték Sára Csabát, végül megbilincselve bevitték a rendőrségre, ahol a fűtőtesthez bilincselve tartották reggelig. Sára Csaba több mint egyhetes kórházi ápolásra szorult. Eltörött bal járomcsontja, enyhe agyrázkódást kapott, a hátán a gumibot nyomai maradtak. Dézsi Zoltán polgármester és Suciu Gábor tanácsos beadvánnyal fordult a Marosvásárhelyen működő katonai ügyészséghez és a gyergyószentmiklósi rendőrparancsnoksághoz, kérve, hogy távolítsák el a rendőrség soraiból e három altisztet. /Gál Éva Emese: Rendőrütlegek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1996. szeptember 6.
A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia 95 magyar hallgatója az anyanyelven történő újraindításáért 1995 októberében beadott kérvényének nem lett hatása, annak ellenére, hogy a miniszter szóbelileg és írásban ezt megígérte. A Zeneakadémia rektorához és szenátusához írt állásfoglalásukban a főiskola magyar tanárai megerősítették a kérés szükségességét, kifejtve, érthetetlen, hogy a Zeneakadémia az egyetemi autonómiára hivatkozva utasította el az anyanyelvi képzést. A Zeneakadémia 1951-ig önálló magyar főiskola volt, akkor egyesítették a román főiskolával. Elfogadhatatlan az az értékelés, hogy az addig létező magyar főiskola kommunista hagyomány. "Román kollégáinknak tudniuk kell, hogy ugyanúgy ragaszkodunk a zenei szakma anyanyelvünkön történő elsajátításához, mint saját maguk." Az állásfoglalást a főiskola magyar tanárai írták alá, Demény Attila, dr. Almási István, Márkos Albert és a többi, csatlakoztak hozzájuk a Magyar Opera vezetői is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./1996. szeptember 6.
Nyárádszeredában szept. 6-án megkezdődött az új tanév a budapesti Agrárgazdasági Egyetem kihelyezett kertészeti szakán. Tavaly ezen a karon 28-an kaptak diplomát, az idén 48 hallgató kezdi meg az első évet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1996. szeptember 6.
Javier Solana, a NATO főtitkára a térség stabilitását erősítő pozitív lépésként értékelte a magyar-román alapszerződést szept. 6-án, amikor Brüsszelben találkozott Kovács László külügyminiszterrel. /Népszabadság, szept. 7./1996. szeptember 6.
Tizenhét Erdélyből Magyarországra települt képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szept. 6-án Debrecenben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./1996. szeptember 7.
A magyar ellenzéki pártok politikusai szinte egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ kényszerhelyzetben döntött az alapszerződés tudomásul vétele mellett. Trombitás Zoltán, a Fidesz képviselője a Népszavának nyilatkozva elmondta: a romániai magyar politikusok "fegyverrel a tarkójuknál" szavaztak úgy, hogy tudomásul veszik a dokumentumot. Miután a magyar kormány elárulta őket, nem tehettek mást. Hasonlóképpen vélekedett Csapody Miklós /MDF/ is: nagy különbség van egy szerződés elfogadása és tudomásul vétele között. Utóbbira akkor kerül sor, ha egy kisebbség elismeri alávetettségét. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő megállapította: "Az RMDSZ eddig is nagyon tárgyilagosan viszonyult az alapszerződéshez..." "Lényegében elfogadták az alapszerződést, azokkal a megjegyzésekkel, hogy a programjuknak, kívánságaiknak milyen tekintetben nem felel meg". /Népszava, szept. 7./1996. szeptember 7.
Székelyudvarhely önkormányzata igyekszik megakadályozni, hogy a Cserehát városrészen épülő szociális otthon egy eddig a városban nem honos bukaresti apácarend kezébe kerüljön. Egy svájci segélyszervezet és egy bukaresti cég ezen mesterkedik. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy Székelyudvarhelyen és környékén legalább ötszáz rászoruló, fogyatékos gyermek van, akik beköltözhetnének a szociális otthonba, méltánytalan tehát, hogy távoli vidékekről hoznának ide gyermekeket. /Új Magyarország, szept. 7./1996. szeptember 7.
Godra János, a Jani bár vezetője magyar házat akar létrehozni Brassóban. A telket már megvásárolta, most az építkezések jóváhagyását intézi. Az általa tervezett magyar házban 250 férőhelyes terem, bárhelyiség és vendégszobák is lesznek. Godra János merész terveivel a brassói magyaroknak végre lesz olyan hely ahol rendezvényeket tarthatnak, mert a városban működő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületnek, de az EMKE városi szervezetének sincs székháza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./