udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 575 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-575 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. november 2.

Megjelent a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ Évkönyve. A tavalyi kimaradás ellensúlyozására az Évkönyv szerkesztői összevont számmal rukkoltak elő. Jó lesz fellapozni tíz-húsz év múltán, s megtudni, kik voltak évfolyamelsők, milyen iskolai és más jellegű versenyeken, milyen eredménnyel képviselték iskolájukat, Arad egyetlen magyar középiskolájában hogyan tanultak a diákok. /Puskel Péter: Csiky-évkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2004. november 3.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint elsősorban lelki elégtétel és a méltányosság gyakorlása lenne a kettős állampolgárság megadása azoknak a magyaroknak, akik 84 éve a magyar hazától elszakítva is megőrizték nyelvüket, kultúrájukat, azonosságukat és a magyar nemzethez való tartozásuk tudatát. A Fidesz álláspontja szerint a kettős állampolgárság intézménye biztonságot, minden korábbinál erősebb kapcsot teremt a Trianon után a határon túl rekedt és a magyarországi magyarok között. Az MSZP ellenzi a kettős állampolgárságot, azzal érvelve, hogy ez egy második Trianon, az erdélyi 18 és 35 év közötti magyar fiatalok közül minden harmadik kivándorolna Magyarországra, ha megkapná az állampolgárságot. Patrubány arra buzdítja a határon túli magyarokat, hogy kapcsolódjanak be az Üzenet haza címmel indítandó mozgalomba: minden külhoni írjon most levelet magyarországi rokonainak, barátainak, ismerőseinek, testvértelepüléseken élő idegeneknek és kérje, hogy vegyenek részt a népszavazáson. A kettős állampolgárság nem megoldás sem a határon túli magyaroknak, sem Magyarországnak, mert egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát – jelentette ki Lendvai Ildikó, az Magyar Szocialista Párt (MPSZ) frakcióvezetője. Szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre, vagyis a kettős állampolgárság megadására, illetve a kórházprivatizáció letiltására – erre bíztatja szavazóit Magyarországon az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Ezt Kuncze Gábor SZDSZ-elnök és Hiller István MSZP-elnök nov. 2-án közösen monda ki. /Megoszlik a magyar pártok véleménye a kettős állampolgárságról. Fidesz: Összekapcsolja a Trianon után elválasztott magyarokat – MSZP: Második Trianon! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Hiller István szocialista pártelnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette: „Az MSZP és az SZDSZ arra biztatja választóit, hogy szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre.” Gyurcsány Ferenc kormányfő fontosnak nevezte annak vizsgálatát, hogy a kettős állampolgárság miként hatna a szülőföldön maradásra, illetve a magyarországi oktatásra, egészségügyre, munkaerőpiacra. Kijelentette, kíváncsi arra, hogy a népszavazás kezdeményezői konzultáltak-e az ügyben a határon túli magyarság legitim politikai tényezőivel. Németh Zsolt (Fidesz) sajnálatát fejezte ki, amiért a kormány elutasítja a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyét. A politikus a populizmus mintapéldányának nevezte a miniszterelnök azon kijelentését, hogy az intézkedés nagy terhet róna a hazai költségvetésre. Herényi Károly (MDF) azt emelte ki, a magyar állampolgárságot úgy kell biztosítani a határon túli magyaroknak, hogy ahhoz ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, és az ne igényeljen többletforrást a költségvetésből. Csapody Miklós (MDF) pedig felkérte a kormányt: biztosítson kétmilliárd forintot a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást megelőző tájékoztató kampányra. /Magyarországon megindult a vita a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Trianont emleget az MSZP a kedvezményes honosítás törvénybe iktatásáról dönteni hivatott magyarországi népszavazás kapcsán. Az exodustól tartó szocialisták tehát nem fognak az igen mellett kampányolni. Megfelelő tájékoztatás nélkül a pánikkeltésre alkalmas félinformációk erősödhetnek fel, írta Csinta Samu, a lap munkatársa. Az olyanok, mint a 23 millió román munkavállaló, most meg a harmincszázalékos kivándorlás. /Csinta Samu: „Akciós’’ állampolgárság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Erdély–Bánát–Bukovina interkulturális törekvéseit vizsgálta az október 21–23. között megrendezett tudományos ülésszak, melyet a kolozsvári egyetem történelem kara és a tübingeni egyetem Duna menti svábokat kutató intézete szervezett. Lengyel Zsolt müncheni kutató értekezése a transzilvanizmus első világháború utáni Románia-képéről szólt. Az 1924-ben Kolozsvárt szerkesztett Cultura című négynyelvű folyóirat magyar cikkeit és vonatkozásait Gaal György értékelte. Az egyetemi tanulmányait egykor Kolozsvárt végző Fassel most a Cultura megjelent számának az újbóli kiadására készül, hogy az eljusson Európa minden nagyobb könyvtárába. /G. Gy.: Erdély–Bánát–Bukovina. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a vele készült interjúban a Bologna-folyamatról beszélt, melynek célja az, hogy az európai térség bármely felsőoktatási intézményében megszerzett végzettség alapján bárki bárhol állást foglalhasson el az EU bármely tagországában. Románia egyike volt azon országoknak, amelyek utolsókként írták alá a Bolognai Nyilatkozatot. Léteznek olyan szakirányok, amelyek esetében nem lehet alkalmazni ezt a rendszert. Ilyen például az orvosi, mérnöki képzés, valamint egyes művészeti ágak. /Borbély Tamás: Súlyos következményekkel jár a Bologna-folyamat a létszámkeret fenntarthatósága szempontjából. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Szamosújvár közéletében fontos szerepet játszik a Téka Ház, amely a város magyar házaként működik. A Téka Ház a Mezőség egyik szórványközpontja: több tucat diáknak biztosítanak a továbbtanuláshoz szükséges – lakhatási, étkeztetési – körülményeket. A nyár folyamán, nagyobbrészt önkéntes munkával felújították a művelődési központhoz tartozó helyiségeket, tájékoztatott Balázs Bécsi Attila, a Téka Ház vezetője. A 13 ezer kötetes könyvtár naponta várja az olvasókat. Október 23-án kezdődtek a pedagógusok számára a továbbképző tanfolyamok. Az ingyenes továbbképző angol kezdő és haladó nyelvtanfolyamot és számítógép-kezelési tanfolyamot tartalmaz. A Téka könyvtár egyik termében az érdeklődők rendelkezésére áll 10 számítógép, fénymásoló, nyomtató, kivetítő és szkenner. Folyamatosan szerveznek időszakos rendezvényeket is. Lezajlott már a VI. Gyermek Néptáncfesztivál és az Égtájak Fesztivál. Készülnek a VIII. Mezőségi Népzene és Néptánc Fesztiválra. A Téka Kollégiumban ebben az évben 28 bentlakó gyerek tanul. Nekifogtak egy új, 75 személyes kollégiumi ingatlan felépítéséhez a Téka Ház udvarán. Ezt a programot az Apáczai Közalapítvány, a magyarországi Oktatási Minisztérium és a Communitas Alapítvány támogatja. /Szamosújvár. Forgalmas programközpont a Téka Ház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Rágalmazás és becsületsértés miatt bűnügyi pert készül indítani Stefan Somesan főtanfelügyelő ellen Andrássy Árpád, az igazgatói tisztségéből felmentett marosvásárhelyi tanár. A tanfelügyelőség legújabb álláspontja szerint Andrássy azért nem lehet igazgató, mert sikeresen vizsgázott az aligazgatói tisztségre. „Ez nevetséges, hiszen Andrássy Árpádot előbb menesztették igazgatói tisztségéből, és csak utána lett aligazgató. Mivel a 7-es iskola nem szűnt meg, hanem hozzácsatolták a szomszédos, 6-os számú tanintézethez, nem lett volna szabad felbontani Andrássy menedzseri szerződését” – hangoztatta az érintett ügyvédje, Kincses Előd. /Szucher Ervin: Megelégelte a rágalmazást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Felhívással fordult az erdélyi, illetve az anyaországi magyarsághoz a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Róka Szilvia és Hegyeli Attila, a magyar nyelvű oktatási program vezetője. 2004 őszétől összesen 21 magyarul tanuló csoport működik moldvai falvakban. A nyolcadik osztály elvégzése után azonban már nem tudják biztosítani a magyar nyelvű oktatást Csángóföldön, a gyerekek Székelyföldön tanulhatnak tovább magyar tannyelvű iskolákban. Számukra az étkezési és elszállásolási költségeket, a nevelési programot az RMPSZ-nek kell biztosítania. A magyar nyelvű oktatási programban mintegy 800 gyerek érintett. Jelenleg 11 faluban 24 tanár, tanító, tánc- és énekoktató gondoskodik a gyerekek magyar nyelven való tanításáról. Moldvában azonban legkevesebb 15–20 olyan falu van, ahol még nem sikerült az 1950-es években megszüntetett magyar oktatás után semmiféle tevékenységet beindítani. Róka Szilvia és Hegyeli Attila arra kér mindenkit, aki teheti, segítse a moldvai gyerekek magyar nyelven való tanulását, járuljon hozzá az oktatási program sikeréhez azáltal, hogy „keresztgyermekének" fogad egy-egy moldvai gyereket, akinek kifizeti taníttatási költségeit. /Támogatókat keresnek a magyarul tanuló moldvai gyerekek számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2004. november 3.

A Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége székelykeresztúri körzetének tagjai október 21-én megtartották első találkozójukat. Megjelentek a Keresztúron, Fiatfalván, Rugonfalván, Alsóboldogfalván élő volt lapátos katonák, akik a kommunista diktatúra idején a tényleges katonai idejüket kényszermunkával töltötték. Buzogány Dénes, a szövetség elnöke vázolta a szövetség eddigi eredményeit és terveit. /Hegyi Sándor, Székelykeresztúr: Volt munkaszolgálatos katonák találkozója Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2004. november 3.

Az ortodox egyház negyedik templomot is építene Kovászán, a fürdővárosban. Az egyház elképzeléseiről a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök, Ioan Selejan már tárgyalt Zsuffa Levente polgármesterrel, de eddig semmilyen megegyezés nem született. /Bodor János: Három ortodox templom nem elég. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

2004. november 3.

Nemrég ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Teodidaktos Humanitárius Alapítvány, amelynek célkitűzése megfelelő tanulási és életkörülményt, valamint vallásos, erkölcsi nevelést biztosítani azoknak a vidéki diákoknak, akik Kolozsváron magyar tannyelvű gimnáziumi osztályba járnak. Az egy évtized alatt harmincegy férőhelyes lánybennlakást és huszonhét férőhelyes fiúbennlakást építtettek, a bennlakók pedig ösztöndíjban részesültek. Legfőbb támogatójuk a bécsi Szent István Egylet. A Kárpát-medencében évente összesen kétszázötven, fejenként 208 eurós ösztöndíjat nyújtanak. Az egylet elnöke Ternovai báró Stipsicz Károlyné (szül. Bethleheni gróf Bethlen Katalin). A titkár pedig Stipsicz Péter, aki részt vett az október 16-i kolozsvári emlékünnepségen. A Teodidaktos Humanitárius Alapítvány elnöke Vizi Imre, a Báthory-líceum nyugdíjas aligazgatója. Az évfordulós ünnepségre jelent meg a Teodidaktos Humanitárius Alapítvány Emlékkönyve, amelynek felcímeként ezt választották: Legyen itthon az otthonunk! A kiadvány felöleli a 1994 és 2004 között lezajlott alapítványi eseményeket. /Ördög I. Béla: "Legyen itthon az otthonunk!" Tízéves a Teodidaktos Humanitárius Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

A Temes megyei Gyertyámoson nov. 3-án is megemlékeznek az 1848-as magyar szabadságharc hőseiről. 1848 novemberében ugyanis egy tizenkilenc fős magyar honvédcsapat esett itt az ellenséges túlerő áldozatául. Emléküket őrzi a csata színhelyén a gyertyámosi magyar közösség önerejéből újraállított kereszt, sírhelyüket a gyertyámosi temetőben állított obeliszk jelöli. Október 30-án a helyi RMDSZ szervezésében mindkét emlékműnél megtartott koszorúzási ünnepségeken részt vett Toró T. Tibor képviselőjelölt és Ordódi Árpád helyi RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): 1848-as megemlékezés és kampánytalálkozó Gyertámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2004. november 3.

A rendszerváltás után újjáalakult temesvári Magyar Ház Részvénytársaság első alkalommal nyert pert a magyar közösségi ingatlant saját nevére telekkönyvező TimPress Rt. ellen. Toró T. Tibor parlamenti képviselő kiemelte, hogy az újjáalakult Magyar Ház Rt. tulajdonjogáról az eddigi perek során érdemben soha nem tárgyaltak. /Pataki Zoltán: Esély a temesvári Magyar Ház visszaszerzésére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2004. november 3.

Ünnepségek, konferenciák, iskolai vetélkedők, emléktáblák, szoboravatások és istentiszteletek elevenítették fel az elmúlt két hónap során Bocskai István fejedelem egykori küzdelmének emléklét. Rendezvények egész sorát tervezték Romániában, Magyarországon és Szlovákiában. Erdélyben Kolozsváron kezdődött el a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által kezdeményezett és három ország helyszíneit felölelő ünnepi rendezvénysorozat. A rendezvénysorozat első állomása a fejedelem kolozsvári szülőháza volt, amelyben jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári központja működik. Az épületben megkoszorúzták a Bocskai szülőházában felállított emléktáblát. Néhány héttel később a partiumi Mezőtelegden a helyi református templom udvarán Bocskai feleségének, Hagymássy Katának állítottak mellszobrot. Október 30-án Tiszalökön leplezték le Bocskai István szobrát. Kassán pedig tudományos konferenciát szerveznek Bocskairól. /Ünnepségek három országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2004. november 3.

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum testvériskolája, a debreceni Brassai minden évben ősszel rendezi meg az iskola ünnepi hetét. Idén okt. 18–22. között tartották a rendezvénysorozatot. Meghívták a kolozsvári iskola küldöttségét is. A főrendezvényen pályanyertes dolgozatokat mutatták be. A kolozsvári Hatházi Orsolya Brassai életútjáról beszélt, Albu Petra pedig egy kolozsvári őszi sétát mutatott be. /Gaal György: Brassai-hét Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Kertész Gábor 1928-ban, Vajdakamaráson született. Édesapja ott volt lelkipásztor. 1946-ban az életére emlékező Varga Lászlóval együtt került a Bolyai Egyetem jogi karára, és jó barátok lettek. 1948-ban a régi professzorokat kiutasították az országból. Helyüket analfabéta zugügyvédek foglalták el, és tanítottak jog helyett évenként változó marxista ideológiát. A harmadév végén meglepetésszerűen a közgazdászoknak diplomát adtak és elbocsátották őket az egyetemről. Ott maradtak körülbelül tizenöten, negyedéves jogászok, közülük három átállt kommunistának. Januárban minden előkészítés nélkül kipécéztek négy hallgatót, Pásztori Ildikót, akinek édesapja, a Szociáldemokrata Párt egyik köztiszteletben álló vezetője már börtönben ült, Nagy József földbirtokos fiút, Kertész Gábort és Varga Lászlót. Ez volt az első koncepciós per Kolozsvárt. Demeter János dékán, aki később Budapesten díszsírhelyet kapott az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezéséért, vezette a megbeszélést, elsorolva a legképtelenebb vádakat. Hárman megpróbálták védeni igazukat. Kertész Gábor viszont minden ráolvasott bűnre csak a vállát vonta meg. Az eredmény: hármukat kicsapták az ország valamennyi főiskolájáról. Kertész Gábornak megkegyelmeztek. Elvégezte az egyetemet. Egyetem után behívták munkaszolgálatos katonának. Bányában, vasútépítésnél dolgoztatták. Pár hónap múlva szabadon engedték. Amint valami állásféléhez jutott, újra behívták. Ezt háromszor is megismételték vele. Végre súlyos mellhártyagyulladással lett ügyvéd Zilahon. Közben folytatta komoly tanulmányait, tartotta a kapcsolatot Dobai István nemzetközi jogásszal és Varga Lászlóval. Kertész Gábor fedezte fel Wesselényi Miklósnak egy 1846-ban írt levelét, melyben azt fejtette ki, hogy a magyar nemzet a különböző nemzetiségek közötti szétszórt állapotában fel fog szívódni. Vonuljon össze a magyarság akkora területre, melyet be tud lakni a baráti nemzetiségekkel, a németekkel és a zsidókkal, a többi területet ürítse ki és adjon ott teljes autonómiát az ellenséges hangulatú nemzetiségeknek, vallotta Wesselényi. Ez a levél vezette Kertész Gábort a lakosságcsere tervezésére, megosztva gondolatait Dobai Istvánnal. A másik elmélete: minden kérdésben döntő joggal kell felruházni a szakértőket. Ez lenne az általa gerontokráciának nevezett társadalmi rend, mely, amint azt az ötvenhatos magyar forradalom megfogalmazta a pártfeletti, azaz pártatlan közhatalom igényével. Az 1956 magyar forradalomért Kertész Gábor is lelkesedett. 1957 márciusában letartóztatták, a Dobai per fővádlottaival egy napon. Kertész Gábor nem védekezett, önmagáról mindent nyugodtan vallott, de ha mások bűneiről kérdezték, azokat is mind magára vállalta. A tárgyaláson vallotta: egész Erdélynek Magyarországhoz kell tartoznia. Ezzel a magatartásával érdemelte ki Kertész Gábor nemcsak a 25 évi kényszermunkát, hanem az iratcsomóján a jelet, hogy nem hagyhatja el élve a börtönt. A börtönéletet különben is nehezen bírta. Akiket megjelöltek, azok nem kaphattak orvosi kezelést. Gábornak betegdiéta járt volna, soha nem kapta meg. Beteg tüdejére nem kapott gyógyszert. Összezárták egy félkegyelmű besúgóval, aki naponta verte őt. Kertész Gábort tudatosan, következetesen meggyilkolták. Rákos lett, leírhatatlan kínok között halt meg. Így gyilkolták meg a kommunisták Kertész Gábort, Erdély egyik legkiválóbb, legtehetségesebb emberét. /Varga László: Kertész Gábor emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1., 3./

2004. november 3.

A 90 éves Kós András szobrászművészt köszöntötte a lap munkatársa. A művésznek sikerült mindazt az értéket, a kincseknek azt a sajátos tárházát beépítenie életművébe, amit az előző korok megvalósítottak, méltatta munkásságát Németh Júlia. A művész 90. születésnapja egybeesik az édesapja, Kós Károly szervezte Barabás Miklós Céh alapításának 75. és több évtizedes kényszerszünet újraindításának 10. évfordulójával, amelyben immár neki jutott az egyik döntő szerep. /Németh Júlia: Kós Andrást köszöntjük születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

Könyv- és játékgyűjtési akciót rendez ezen a héten a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) székelyudvarhelyi tagszervezete. A félreesőbb udvarhelyszéki települések iskoláinak, óvodáinak szánt adományokat a város öt begyűjtőpontján várják, tájékoztatott Sófalvi Lajos, az udvarhelyi tagszervezet elnöke. /R. A.: Játék- és könyvgyűjtési akció. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 3./

2004. november 3.

Nov. 4-én Aradon, a belvárosi református templomban Kulcs-kérdések címmel az MDF-képviselőcsoportból a múlt héten kizárt Lezsák Sándor tart előadást, majd nyílt megbeszélés következik oktatási kérdésekről. A találkozót az Alma Mater Alapítvány szervezi. /(i. j.): Lezsák Sándor Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-575




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék