udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
526
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-526
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. február 3.
Murvai Miklós hozzászólt Markó Béla “Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről” c. cikkéhez. Nehezen követhető Markó Béla nyílt levele. Az írás a zavarkeltő sikerpropaganda elemeit viseli magán. Markó hol kijelöli az üdvösséghez vezető utat, hol megvallja, hogy nem “tudjuk”, mit kell tennünk. Az írás külön fejezetben taglalja a konszenzus szükségességét. Az összmagyarét. A hazai szükségességéről nem szól. Markó 1999-ben még a Népújságnak adott interjúban tisztán látta: “Szervezetünk nem engedheti meg magának a kizárólagosság fogalmát. Aki egy RMDSZ-szervezet vezetésére vállalkozik, nem teheti meg, hogy megpróbáljon a szervezetre ráerőltetni bármiféle “pártiságot”, egyfajta véleményt. A sokszínűséget érvényesíteni kell, másként a folyamatos belső konfliktusokra, kifelé pedig a tehetetlenségre programozzák be a szervezetet”. Ma viszont jobban fél “a belső vagy esetleg Magyarország felöl jövő megosztási kísérletektől”, mint a román diverziótól. Markó Béla 2004. január 17-én a Népújságban megígérte: “az RMDSZ mindenkinek keresztbe tesz, aki rosszat akar tenni az erdélyi magyarságnak. Természetesen, nem bírósági úton, ez a püspök úr módszere”. /Murvai Miklós: Hozzászólás Markó Béla “Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről” c. cikkéhez. Ködös konszenzuskeresés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2004. február 3.
Alig ért véget az erdélyi Magyar Polgári Szövetség kongresszusa, jöttek a fulmináns nyilatkozatok, az új hazai magyar politikai entitást pártoló és elítélő vélekedések. Az RMDSZ csúcsvezetése szerint az MPSZ az erdélyi magyarságnak oly parányi töredékét képviseli, hogy az még matematikailag is elhanyagolható. A realitásokat mellőzőnek tűnik Markó Béla nyilatkozata, melyben a székelyudvarhelyi kongresszust ,,a sértettek egy maroknyi csapata önigazoló hazabeszélésének” nevezte. Markó szerint az erdélyi magyarság megosztásának megkísérlésére meddő próbálkozás. Tőkés László az udvarhelyi kongresszus legfőbb eredményének tekintette, hogy ,,végre sikerült fölszakítani az RMDSZ immár tizenöt éves, pártszerű monolitegységét”. Magyari Lajos nem tudja, mennyire győzelem ez a siker, de azt sem, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének merev magatartása mennyiben szolgálta a közösség valós egységét. /Magyari Lajos: A sajtó és az ,,erdélyi béke". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./2004. február 3.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács ellen durva nyilatkozatháborúba fogott a román hatalom, súlyos megtorlásokat helyezve kilátásba. A Legfelső Védelmi Tanácstól le egészen a különböző román politikai pártok vidéki szószólóiig számosan intéztek kirohanást főként a már konkrét autonómiastatútum-tervekkel előálló SZNT és tisztségviselői ellen. Az elítélő, fenyegető nacionalista hangorkánból jól kivehető volt a jelenlegi román kormánypárt csatlósaként agitáló RMDSZ hangja is, amely megbélyegezte mind az EMNT-t, mind az SZNT-t és ezek autonómiaharcát, olvasható a hetilapban. Az RMDSZ-nek sikerült bevonnia harmadikként ezen autonómiaellenes, internacionalista koalícióba a balliberális budapesti kormányzatot is, illetve annak két alkotóelemét, a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségét. Ezekre a megnyilvánulásokra a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága reagált, a január 28-ai nyilatkozatot Csapó I. József, az SZNT elnöke jegyezte: „A Székely Nemzeti Tanács a közvetlen demokrácia révén nyerte el a közképviseletet és csakis demokratikus eszközökkel teljesíti hatáskörét, Székelyföld autonómiája törvényes kereteinek elnyerését. Székelyföld autonómiastatútuma tervezetének véglegesítésekor és elfogadásakor a Székely Nemzeti Tanács a demokratikus elveknek megfelelően járt el. Figyelembe vette a Helyi Autonómia Európai Chartája, a Regionális Autonómia Európai Chartája, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája elveit és előírásait, az Európai Unió államaiban létező területi autonómiák statútumtörvényeit. Székelyföld autonómiáját, nemzeti önazonossága védelmére, csakis törvényes keretek közepette óhajtja elnyerni a történelmi régió őshonos többségi közössége, s ehhez a legfontosabb eszköznek a parlamenti demokráciát tekinti.” /EMNT – SZNT. Acsarkodás és higgadt reagálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./2004. február 3.
A Magyar Polgári Egyesület múlt heti nagyváradi ülésén Sándor Lajos az erdélyi–partiumi magyarság demokráciaigényéről és öntudatra ébredéséről, Sárközi Zoltán a polgári mozgalom elleni hatalmi és RMDSZ-es mesterkedésekről, Hausman Alíz a polgári felelősségtudatról és a szükséges civil kurázsiról beszélt, kijelentve: az RMDSZ-nek ma már inkább csak ellenségképe van, az MPE-nek viszont jövőképe. Tőkés László EMNT-elnök és Szász Jenő MPSZ-elnök az erdélyi–partiumi–székelyföldi összefogásról, a közös magyar jövőről beszéltek. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök másnap Szilágyi Zsolt nagyváradi polgármester-jelölésére reagálva, a magyarság megosztására tett kísérletnek nevezve azt. /Polgári fórum Váradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./2004. február 3.
A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ parlamenti képviselője mindenekelőtt Viorel Coifan liberális párti politikus támogatásában bízik. Toró Sabin Gherman sajnálatos módon máig nem engedélyezett Erdély–Bánság Ligáját, pontosabban a liga utódalakulatát is potenciális támogatónak tartja. Toró a számba vehető szervezetek között a Népi Akciót is megnevezte. "Smaranda Enache személye biztos záloga annak, hogy a kistérségi autonómia mihamarabbi megvalósítására irányuló törekvéseink visszhangra találjanak a Népi Akcióba tömörült román értelmiség körében" – fogalmazott. /Gurzó K. Enikő: Napirendre kerültek a bánsági autonómia-törekvések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./2004. február 3.
A magyar–magyar egyetértés esélyeiről szólt Markó Béla számos magyarországi és erdélyi lapban is megjelentetett esszéjében. A láthatóan inkább az utókornak, mint a magyar politikai osztálynak címzett írás súlyos kérdéseket vetett fel. Markó megszólalásának taktikai, aktuálpolitikai okai vannak, szögezte le Szentgyörgyi László. Markó írásából kiviláglik: az RMDSZ számára a román parlamenten kívül nincs élet. Túlértékelte az RMDSZ-nek a román politikai életben betöltött szerepét, azt állítván, hogy a magyar párt "döntő befolyást gyakorolt" Románia "egész haladási irányára és sebességére". Az RMDSZ parlamenti) jelenlétére elsősorban a mindenkori román hatalomnak van szüksége, méghozzá azért, hogy bizonyíthassa kifelé: a kisebbségi kérdést modellértékűen megoldotta. /Szentgyörgyi László: Markó esete a "döglött kutyával", avagy miért épp most és nem máskor? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./2004. február 3.
Magának követeli a Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi irodáját az Sz-MADISZ ifjúsági szervezet. Az Sz-MADISZ már rendelkezik irodahelyiséggel, ennek ellenére a Székelyudvarhelyi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ) azzal vádolja a Magyar Polgári Szövetséget, hogy „durván beavatkozik egy független civil szervezet életébe”, amikor éppen az általuk kiszemelt termekben rendezte be udvarhelyi és egyben országos székhelyét. A 2003. augusztus 19-én tartott ülésén az RMDSZ-frakció által uralt helyi tanács arról határozott, hogy az Sz-MADISZ költözhet a korábban a SZINFO – Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda által használt helyiségekbe. Szász Jenő polgármester megalapozatlannak ítélte a döntéshozó testület határozatát, és a megye prefektusától ennek megsemmisítését kérte. Az ügyből per lett, amely jelenleg is folyamatban van. A város költségvetéséből felújított épület irodái közül eddig kettőt az Udvarhelyi Fiatal Fórum, egyet pedig az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) használt, a volt SZINFO-irodák pedig üresen álltak. /Zilahi Imre: Ki az iroda jogos bérlője? = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2004. február 3.
A bukaresti Petőfi Házban január 28-án lakossági fórumot tartottak. A közönségben ott voltak a Petőfi Társaság tagjai, lelkészek, tanárok, mérnökök, Demény Lajos történész, Osváth Pál atomkutató, Bara Gyula informatikus, Varga Gábor kormányhivatalnok, rádió- és tévészerkesztők, újságírók, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnöke. A Magyarok a Balkán kapujában című egyórás dokumentumfilm vetítése után Toró T. Tibor ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának folyamatát és célkitűzéseit, valamint azokat a nehézségeket, akadályokat, amelyek az autonómia kivívásának útjában állnak. A vitában az autonómiatörekvésnek akadtak ellenzői is, főleg az idősebb korosztály tagjai közül. Kiderült, hogy eddig még nem készült el tanulmány a bukaresti szórványmagyarságról. A jelenlevők közül többen vállalkoztak arra, hogy a vitavezetővel, Boros Zoltánnal együtt kidolgoznak egy dokumentumot, amely a bukaresti magyar közösség megoldandó problémáit tartalmazná. /Világvárosi szórvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./2004. február 3.
Hajléktalan guberálók találtak rá egy kukában II. János Pál levelére, amelyben a pápa háláját fejezte ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármesternek, hogy segítséget nyújtott egy görög katolikus templom felépítéséhez. A Szentszék hivatalos levelét – amelyet 1992. augusztus 11-én kelteztek – a kincses város Polgármesteri Hivatalának szemetéből halászták ki. A levél hitelességét igazolta a kolozsvári görög katolikus püspök is. A szélsőségesen nacionalista elöljáró viszont letagadta, hogy valaha is levelet kapott volna a pápától. Mire több környékbeli görög katolikus pap azt erősítette meg, hogy évekkel ezelőtt Kolozsvár polgármestere egy számukra rendezett fogadáson nyilvánosan mondott köszönetet a katolikus egyházfőnek a hozzá intézett leveléért. /Funar kukába dobta a pápa levelét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./2004. február 3.
Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) által kiírt pályázatoknak köszönhetően sok romániai magyar kis- és középvállalat jut a fennmaradását és fejlődését biztosító támogatáshoz. Sokan, de távolról sem elegen. Farkasné Imreh Mária, az UKKA Közép-Erdélyre kiterjedő képviseletének, a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) vállalkozásfejlesztési központ elnöke beszámolt arról, hogy 1999–2003 között Romániában tizenhárom vállalkozásfejlesztési központ működött. Az öt év alatt összesen több mint 4 millió USD jutott el a 829 sikeres pályázóhoz (a jelentkezők 76%-ához). A legtöbbet a székelyföldiek vitték el, ott él a romániai magyarság 47%-a, de más vidékeken visszafogottabb az érdeklődés. Az RPVSZ révén 391 161 USD (a teljes UKKA-támogatás 10,85%-a) került 70 sikeres pályázóhoz, az elutasítottak száma 22 volt. /Ö. I. B.: Pályázni elsősorban akarni kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2004. február 3.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere február 2-án tartott sajtótájékoztatója az RMDSZ-es tanácsosok elleni alpári kirohanásokká alakult. Szerinte a tanácsosok, "akiknek leáldozóban van a karrierjük", s "akik elintézték a saját bizniszüket", most elkezdték a nagyotmondást, hogy újra felkerüljenek a tanácsosok listájára. Ezt az általános hisztériát hibás genetikai örökséggel és nevelésbeli hiányosságokkal jellemezhető személyek keltik, fejtette ki. Dorin Florea leginkább dr. Benedek István tanácsos ellen kelt ki, akit rosszindulatú, gyanakvó, csak a saját érdekei által vezérelt emberként jellemzett, és azt tanácsolta, hogy foglalkozzon inkább a szakmájával, a költségvetés problémáját pedig hagyja a szakemberekre. Megjegyzései nem kímélték Fodor Imrét sem, aki szerinte a polgármestersége idején nem csinált semmit. /(b. gy.): Érvek helyett sértegetés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2004. február 3.
Január 31-én tartotta meg a Maros megyei MADISZ és az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete a magyar történelmet felelevenítő videóvetítés-sorozat második estjét, a Sacra Corona című filmet vetítették, az előző hónapban pedig a magyarok őshazáját kereső Julianus barát című filmet. – E kezdeményezéssel megpróbáljuk a magyar történelmet és kultúrát közelebb hozni a marosvásárhelyi érdeklődőkhöz. – mondta a főszervező, rádiószerkesztő Farczádi Attila. A filmvetítést megelőzően Kolozsvári Szilárd fiatal történelemtanár tartott rövid előadást a filmben ábrázolt korról. /-vagy-: A szent korona legendája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2004. február 3.
Csortán Ferenc, a román Művelődési és Kultuszminisztérium tanácsosa tartott előadást a Romániában élő kisebbségekről Marosvásárhelyen. Romániában húsz kisebbségi csoport van. A nem hivatalos adatok szerint Románia lakosságának húsz százalékát kitevő cigányság (hivatalosan félmillióan vannak) elenyésző része beszéli valamelyik roma dialektust. A harmadik legnépesebb kisebbséget ma már nem a szászok, hanem az ukránok teszik ki. Magukat ruszinoknak, rusznak nevezik, több mint 50 bánsági faluban van ukrán lakosság, ebből tizenegyben többséginek számítanak. Kb. hatvanezres a lélekszámuk, öt szervezetük van. A lipovánok a Duna-deltában élnek, lélekszámuk 40-50 ezer fő. Oroszok, archaikus orosz nyelvet beszélnek. A bolgárok Iasi megyében élnek, pár ezren vannak, érdekesség, hogy latin betűt használnak, és római katolikusok. A lengyelek tízezernél kevesebben vannak. A romániai tatárok harminc-negyvenezren, a törökök tízezren vannak, Dobrudzsában, Bukarestben telepedtek le. A csehek a bánsági hegyvidéken élnek, kevesen vannak (6-7000 fő), míg a szlovákok húszezres közössége magas életszínvonalú paraszt-polgárság. A szerbek és horvátok Temesvár mellett telepedtek le, számuk csekély. Az anyanyelvét nem használó, már igen csekély számban megmaradt kisebbségek: a zsidók, az olaszok, a görögök, az örmények, az albánok, a rutének, a macedónok. /Nagy Botond: Rutének, lipovánok, tatárok a kápolnában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2004. február 3.
Január 31-én hetedszer szervezték meg Marosvásárhelyen a Hegyi Lajos Matematika Emlékversenyt, amelyen az erdélyi magyar középiskolások vettek részt. Ugyanaznap osztották ki az elmúlt tanév két legjobb matematikusának odaítélt díjat is, amelyet a washingtoni székhelyű Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezet ajánlott fel. /(mezey): Díjazták a legjobb matematikus középiskolásokat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2004. február 3.
Az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Harag György Társulata nemrégiben részt vett a budapesti Thália Színházban megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon Túli Színházi Estek fesztiválon. A szatmárnémeti színészek a Portugál című Egressy–darabbal és a Tartuffe című Molière–darabbal léptek fel a budapesti közönség előtt. A színházi fesztivál alkalmából négy jubiláló határon túli színház kapott elismerést: a beregszászi, az újvidéki, a temesvári és a megalapításának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmárnémeti magyar színtársulat. Az elismerés egy képzőművészeti alkotásból és egy oklevélből áll, amelyet Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára, Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint dr. Schiffer János, Budapest főpolgármester–helyettese látott el kézjegyével. /C. L.: Budapesten: Államtitkári elismerés a Harag György Társulatnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./2004. február 3.
Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója emlékezett: 1946-ban, a Székely Színház megalakulásakor az alapító igazgató, Tompa Miklós felvállalta, hogy az egész Erdély színháza lesznek. Azóta is hűségesek ehhez. Tavaly a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet pályázott meg színházi előadásra pénzt. Kötelességüknek érzik, hogy a szórványba is ellátogassanak. A marosvásárhelyi színháznak 23 főállású színésze van, mellettük 13 aktív nyugdíjas kollégájuk, akiket bármikor színpadra lehet állítani. A színházban két társulat működik: a Tompa Mihály és a Liviu Rebreanu. Nagy előnye a színháznak, hogy a vásárhelyi színművészeti egyetemről a fiatal és tehetséges lányokat, fiatalembereket magunkhoz tudják csalogatni. Sok színész elmegy Magyarországra. Tavalyelőtt meghirdették, hogy közönségbarát produkciókat hoznak létre. És megszületett egy Marivaux-előadás, a Két nő közt. A 2003–2004-es évad első bemutatója az Édes Anna, óriási sikerrel ment. Bemutatták Arthur Miller Pillantás a hídról c. darabját, a kisteremben pedig megy Füst Milán: A boldogtalanok. A nagyszínpadon Robert Toma francia drámaíró Nyolc nő című darabját készítik elő. Folytatódik a sor a Györgyike, drága gyermek című Szomory-darabbal. /Gáspár-Barra Réka: Egy eurós kultúra. Beszélgetés Kárp Györggyel, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2004. február 3.
Sikeres Ady-emlékest volt jan. 29-én Lugoson, a Szombati Szabó István Irodalmi Körben. Fazakas Csaba református esperes és Gergely Kálmán nyugalmazott tanár beszélt a költőtől. /Fülöp Lídia: Szívünket melegítették az elhangzott versek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2004. február 3.
Elhunyt Izsák Márton szobrászművész /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./, több köztéri szobor és kisplasztika alkotója. Két hete Barabás István festőművész kiállításán még megjelent. Marosvásárhelyen többek között Bartók Béla és Mihai Eminescu, Szentgyörgyi István és George Enescu szobormása és a Holokauszt emlékműve áll. Életművéhez tartozik a művészeti középiskola is, amelyet közel három évtizeden át igazgatott, kiváló művészgenerációkat indítva el. /Elhunyt Izsák Márton. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./ 2004. február 3.
A temesvári szerző második jelentős regénye látott napvilágot. F. Nagy Klára Ragyogó árny /Heraklida, Budapest, 2003 című regényének semmi köze sincs a modern irodalom szöveggel játszó, formális bukfenceihez. Hősei bár saját individualitásuk legszélsőségesebb megélői, mégis nagy empátiával és szeretettel vannak egymás iránt. A szerző egy magyar nő s egy román férfi olyan szerelmét írta meg. Ebben a világban ugyanis a vallási értékrend után a nemzeti értékrend is alárendelt szerepet játszik. /Mandics György: Ragyogó árny. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2004. február 4.
Arie Oostlander holland euro-parlamenti képviselő február 3-án hivatalosan is benyújtotta Románia EU-csatlakozásának felfüggesztésére vonatkozó indítványát Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi szakbizottságában. A képviselő kezdeményezését azzal indokolta: Románia nem tekinthető jogállamnak, a korrupció jelensége pedig egyre nagyobb méreteket ölt az országban. Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete az Evenimentul Zilei február 3-i számában kijelentette: nem eléggé hatékony az a harc, amit a kormány a korrupció ellen vív. Az SZDP vezetői eközben kemény lobbiba kezdtek az Európa Parlament képviselői körében azért, hogy Oostlander javaslatát, amely már a testület külügyi bizottságának napirendjén van, leszavazzák. A kormánypárt politikusai megrohamozták Brüsszelt, hogy személyesen érvelhessenek a Romániát ért bírálatok hamis volta mellett. /Sz. K.: SZDP-lobbizóktól hangos Európa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./