udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
565
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 541-565
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. december 3.
Egyre több erdélyi magyarban fogalmazódik meg: a kisebbségi törvény körüli huzavona félelmetesen hasonlít az RMDSZ legutóbbi “országlása” alkalmával tapasztalt esetre, amikor a szövetségesek a legnagyobb szükségben hagyták cserbe az RMDSZ-t. Király András parlamenti képviselő szerint árnyaltabban kell fogalmazni. A kisebbségi törvényt az RMDSZ szakemberei dolgozták ki. Az RMDSZ el akarja érni, hogy az oktatásügyi, a kisebbségi és emberjogi, valamint a jogi bizottságok december 22-ig megvitassák a tervezetet. Karácsony előtt meg kellene születnie a jelentésnek, amellyel általános vitára a plénum elé állhatnának. Király András szerint nem volt elhamarkodott az Országgyűlés pozitív döntése Románia EU csatlakozásával kapcsolatban, mert Romániának éreznie kell, hogy az iránta megnyilvánult gesztus viszont-gesztust követel meg. Az RMDSZ eddigi munkája a koalíció erősítésére, Románia előmenetelére irányult. Amennyiben a koalíció nem támogatja a kisebbségi törvényt, akkor az RMDSZ-nek át kell értékelnie az eddigieket. Az RMDSZ a törvényt csakis a kulturális autonómiával együtt tudja elfogadni. /Balta János: Kisebbségi törvény-latolgató. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./2005. december 3.
A Tudományos Diákkörök IV. Erdélyi Konferenciájának (TUDEK 2005) a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium és a gyergyóalfalusi Sövér Elek Iskolaközpont adott otthont november 26-án. A rendezvény főszervezői Leopold Anna-Mária és Kiss Arnold tanárok voltak. A konferenciák koordinátora a Kutató Diákok Országos Szövetsége (www.kutdiak.hu), amely jelenleg több mint 6000 magyarországi és határon túli magyar diák kutatómunkáját irányítja. A díjazottak jelentkezhetnek amerikai, ír, izraeli, horvát és német tehetséggondozó táborokba. A mozgalom anyagi támogatását az 1999-ben alakult Kutató Diákokért Alapítvány biztosítja. Erdély 12 településének 20 iskolájából érkeztek diákok. A 155 tanuló 105 dolgozatot mutatott be. /Dvorácsek Ágoston Kutató Diákok Országos Szövetsége erdélyi tagozatának elnöke: Tudományos Diákkörök IV. Erdélyi Konferenciája. 155 diák, 105 dolgozat matematikától irodalomig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2005. december 3.
A legutóbbi tanácsülésen Lugos önkormányzati képviselőtestülete megszavazta, hogy testvértelepülési kapcsolatba lépjenek a vajdasági Verseccel – tájékoztatott Pozsár József alpolgármester. A két polgármesteri hivatal idén ősszel már megtette a szükséges lépéseket. A testvérvárosi együttműködést december 3-án írják alá a lugosi városházán. Lugosnak Szekszárd is testvértelepülése. Újszentes községnek már két testvértelepülése van. Az első Szentes volt, ahonnan már az 1989. decembere után megindultak ez első segélyszállítmányok a községbe, a második a szintén Csongrád megyei, az idén városi rangra emelt Sándorfalva. /P. L. Zs.: Új vajdasági és magyarországi testvértelepülések. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./2005. december 3.
A Mátyás király-szoborcsoport mellékalakjaihoz hasonló méretű alkotással gazdagodhat Kolozsvár Főtere, Márton Áron szobrával. A műalkotás felállítását eredetileg idénre tervezték a Szent Mihály plébániatemplom bejáratához közel eső zöldövezetben. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy a háromméteres szobor bronzba öntése alapos munkát igényel. A munkát Karcagon végzik. A bukaresti művelődési minisztérium fennhatósága alatt működő bizottságnál az engedély kibocsátása elhúzódott, csak két héttel ezelőtt kapták meg, tájékoztatott Borbély László területrendezési és középítkezési megbízott miniszter. /-or-: Márton Áron-szobor csak tavasszal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2005. december 3.
Mintegy hatvan fiatal jött el Sepsiszentgyörgyre, az evangélikus templomba, az ökumenikus ifjúsági találkozóra. A nyitó áhítatot Kis Zoltán brassói református segédlelkész tartotta. Márton József katolikus pap beszéde után Hankó Szilamér evangélikus ifjúsági lelkész mutatta be az evangélikus gyülekezetet. /(-): Ökumenikus ifjúsági találkozó Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./2005. december 3.
Jakabos Ödön évekig tervezte indiai útját – életcéljának tekintve, hogy meglátogatja nagy földije, Kőrösi Csoma Sándor sírját Dardzsilingben. Nyelveket tanult (angolul, németül, eszperantóul), óriási levelezésbe kezdett, barátokat-támogatókat szerzett, mivel pénze nem volt, s az utazás minden szempontból kockázatosnak látszott. Végül eljutott a sírhoz, teljesítette célkitűzését, s útjának izgalmas fordulatairól könyvet írt. Hosszú útjáról megtérve támadta meg a gyógyíthatatlan kór . Az Indiai útinapló végleges formába öntését már a halál árnyékában, kórházi ágyán fejezte be, a Kriterion Kiadónál jelent meg 1983-ban. /Bogdán László: Jakabos Ödön emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./2005. december 3.
Erdélyt bemutató digitális fotóalbum sorozatot kezdeményezett a Transilvanart. Az ötletgazdák, a felvételek készítői, Szilágyi Palkó Pál és Nagy Zoltán a következőkkel ajánlják a közönség figyelmébe a CD-t: szakmai-, enciklopédikus-, valamint népszerűsítő jellegű leírásokban bővelkedik az erdélyi honismereti irodalom, azonban a szemléltető anyag hiánya az esetek többségében nyilvánvaló. Ezt az űrt kívánja pótolni a digitális fényképgyűjtemény-sorozat, amelynek első része a Torockóról készített album. Gazdag szöveges ismertető részt is tartalmaz. /Erdély az optikán keresztül I. – Torockó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2005. december 3.
A Jelenések könyve címmel tartott előadást december 1-jén Oláh Dénes római katolikus plébános a Kisbácsi Népfőiskola keretében. A népfőiskolát Kisbácsban általában novemberben kezdik. Tizenöt előadást tartalmazó sorozatot terveztek idénre. /Török Á. Rebeka: Oláh Dénes volt Kisbács vendége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2005. december 3.
Megnyílt Aknay János festőművész kiállítása Marosvásárhelyen. Aknay János a konstruktív-geometrikus és az absztrakt módon szerkezetes- szürrealisztikus művészet útját járta, most már megengedhet magának elfordulást a figurális és az elvont, a szent és a profán, az egyéni és a közösségi művészet területére. /Novotny Tihamér: Egy barátság őrangyalai. Aknay János kiállítása Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./2005. december 3.
December 2-án nyílt Sepsiszentgyörgyön a Képtárban Téli szalon címmel eladással egybekötött képzőművészeti kiállítás. Háromszéki és székelyuvarhelyi alkotók festménnyel, szoborral, grafikával, fotóval jelentkeztek. Vargha Mihály képtárigazgató megnyitóbeszédében kiemelte: ezzel a tárlattal a szervezők a minőségi művészet fogyasztását szeretnék serkenteni, a vállalkozói réteg bevonásával. /(a. l.): Téli szalon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./2005. december 3.
A Román Televízió magyar adásának stábja portréfilmet forgatott Cári Tiborról, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház volt főállású – jelenleg szabadúszó – zeneszerzőjéről, aki a Csikyn kívül többek között a helyi német, a targoviste-i és a nagyváradi román színház darabjaihoz írt zenét. A fiatal zongorista volt az első az Országos Színházi Fesztivál történetében, aki idén novemberben egyszerre három előadással volt érdekelt a bukaresti seregszemlén. A filmet a Körös-parti városban és Temesváron forgatták. Cári Tibor létrehozta a Hamulet nevű triót Balázs Attila és Ovidiu Mihaita színművészekkel. A Hamulet az ország egyetlen színházi zenét játszó truppja. /P. L. Zs.: Portréfilm Cári Tiborról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./2005. december 3.
Képzőművészetből nem lehet megélni – szögezte le Fazakas Tibor vajdahunyadi festőművész. Ezért a Képzőművészek Szövetsége (UAP) hunyadi szervezete mind a 23 tagjának valamilyen más tevékenysége is van, a legtöbben rajztanárok iskolákban. Alkotásaikat ugyanis ritkán sikerül értékesíteni, többnyire magánszemélyeknek. Az intézmények évek óta nem vásárolnak műalkotásokat. Oda is inkább adományként jut el néhány kép. Így történt nemrég Déván, ahol az UAP 17 festményt adományozott az önkormányzatnak, mintegy köszönetként a támogatás fejében. Idén ugyanis a dévai önkormányzat fejenként 10-10 millió lejjel támogatta az egyéni tárlatokat tartó képzőművészeket, összesen 5 személyt. A képzőművészek állami szubvenciót, megyei támogatást vagy bármilyen anyagi juttatást évek óta nem kaptak. A 6 műhelyes dévai képzőművészeti stúdióban négy éve nincs fűtés, mivel az UAP-nek egyszerűen nincs miből kifizetni a számlát, ecsetelte a helyzetet a didergést jól ismerő Sütő Éva festőművész. Vajdahunyadon még képzőművészeti stúdió sincs. /Chirmiciu András: Hunyad. Támogatás helyett pereskedés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./2005. december 3.
Lőwy Dániel A Kálváriától a tragédiáig – Kolozsvár zsidó lakosságának története /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című könyvéről elmondta, a kolozsvári zsidó közösségnek nincs a jelentőségéhez mérhető emlékkönyve. A deportálásból vagy a munkaszolgálatból hazatértek egy része gyakran román nyelvű szöveget íratott a sírkövére, mert halálában sem tudott teljesen megbocsátani. A második csoportba azok tartoznak, akik csak rövid időre vagy egyáltalán nem tértek vissza a szülőhelyükre. Lőwy Dániel több ezer kilométerre a szülővárosától, Kolozsvárról írta a könyvet. /Köllő Katalin: A belső emigrációban született könyv. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Szilágyi Júlia írta, elfogult a város, a szerző, a téma iránt. Elfogult, mert a gettótól megkímélte a sorsa, de több rokonát elhurcolták. Szilágyi Júlia köszönetet mond a maroknyi túlélő nevében is a szerzőnek, aki felkutatta, összegyűjtötte és megőrizte ezt az óriási anyagot, hogy s felmutassa az utókornak az áldozatok emlékét. A könyv a függelékben hozta Márton Áron püspök 1944. május 18-án, a Szent Mihály-templomban mondott beszédét, melyben tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen, a beszédet teljes terjedelmében sokan csak most ismerhették meg. /Szilágyi Júlia: Könyv a kolozsvári zsidóság történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ 2005. december 3.
Svédországban jelent meg Kő, bronz, buldózer – Láthatatlan és újra látható emlékműveink /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm, 2004/ című kötet Dávid Gyula és Veress Zoltán szerkesztésében. A könyv a Kárpát-medence magyar vonatkozású műemlékeinek, emlékműveinek, a kultúrában meghatározó szerepet játszó közösségeinek múltbeli és jelenlegi sorsát taglaló írások gyűjteménye. A tanulmányok túlnyomó része a Trianon előtti néhány évtized emlékműveiről szól. Ebben az időszakban százával születtek emlékművek. Előbb a magyar középkor, az államalapítás, később a forradalom és a szabadságharc emlékjelei, szobrai kerültek túlsúlyba. Impériumváltáskor mértéktelen szoborrombolás kezdődött. Csoda, hogy a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor vagy az aradi Szabadság-szobor megmenekült a beolvasztástól. Sylvester Lajos a székelyföldi szabadságharcos emlékművek mentéséről, Bura László a Szatmár környéki Kölcsey-emlékekről írt. Olvasható a könyvben a lerombolt és egy ideig Sztálin-szoborral éktelenített budapesti Regnum Marianum templom máig elevenen élő emlékéről, a Nemzeti Színházról, Érsekújvár, Rozsnyó, Losonc Kossuth-szobrairól és a Párkány-esztergomi Mária Valéria hídról is. /N. J.: Láthatatlan és újra látható emlékműveink. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ 2005. december 3.
Kovácsné József Magda Kápolnásfalu szülötte, köztudottan az onomasztika (névtan) jeles tudósa, elhivatott kutatója, aki doktori disszertációját is Udvarhelyszék Havasalja tájegységében fellelhető falvakban használatos névanyag feldolgozásáról írta 1983-ban. Kovácsné József Magda most napvilágot látott könyvében /Napok és nevek. Keresztszülők könyve, Művelődés, Kolozsvár, 2005/ segítséget kíván nyújtani a név megválasztásához. /G. D.: Kézikönyv – főleg nőolvasóknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ 2005. december 4.
December 6-án, Scheffler János püspök halálának évfordulóján, szentmise lesz a vértanú püspök boldoggá avatásáért. Scheffler püspök állt a szatmári egyházmegye élén a második világháború idején. A háború utáni vallás- és egyházüldözés következtében 1948-ban egy kormányrendelet felfüggesztette főpásztori működésében. Két évvel később az államhatalom a Hunyad megyei Kőrösbányára, kényszerlakhelyre vitte a püspököt, 1952 márciusában pedig bebörtönözték. Scheffler püspök a börtönben halt vértanúhalált 1952. december 6-án. Tavaly december 5-én szülőfalujában, Kálmándon, szobrot állítottak a vértanú püspök tiszteletére. /(Melan Karolina): Megemlékezés Scheffler János püspökről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 4./2005. december 4.
Az Európai Unió november 23-án Strasbourgban kis ünnepséggel emlékezett meg tizenkét csillagos címerének ötvenedik évfordulójáról. A tizenkét csillag a Mária-szobrokon látható, és a Jelenések könyvéből ered: „Nagy jel tűnt fel az égen, egy Napba öltözött asszony, és a Hold volt lába alatt, fején tizenkét csillagból álló koszorú.” A Szűzanya koronája tehát az Európai Unió címere. /Az EU ötvenéves tizenkét csillaga. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 4./2005. december 5.
A madárinfluenza H5 vírusát mutatták ki egy újabb, immár a negyedik Braila megyei községben. A vírus megjelenése, 2003 óta legkevesebb 68 emberéletet követelt Ázsiában. Két észak-vietnami tartományból és Haiphong kikötővárosból jelentettek újabb baromfipusztulást. /Terjed a madárinfluenza. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./2005. december 5.
– A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az önálló magyar karok múlt heti kérvényezése olyan helyzetet teremetett, amelyben az egyetem vezetésének el kell ismernie, nem folytathatja sem a multikulturalitás előnyeivel és korszerűségével kapcsolatos egyoldalú, a magyar oktatók véleményét ignoráló diskurzusát – jelentette ki Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a Transindex hírportálnak adott interjújában. Salat közölte: Nicolae Bocsan rektor bejelentette: az egyetemvezetés nyitott, hogy keretet biztosítson a Babes–Bolyai Tudományegyetem projektjének újratárgyalására. Ugyanakkor ez aligha hozhat látványos elmozdulást. Salat nem tartja lehetetlennek, hogy merész ötletek is napirendre kerüljenek, amelyek túlmenjenek a Bolyai Kezdeményező Bizottság kezdeményezte aláírásgyűjtésre vonatkozó elképzeléseken is. /B. T.: Nyitott az újratárgyalásra a BBTE? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./2005. december 5.
- A magyar nyelv használatához való jogot a szomszédos országokban eltérően szabályozzák, ám a meglévő lehetőségeket is szűkíti a magyar jogi és közigazgatási terminológia ismeretének hiánya – hangzott el a témában rendezett konferencián december 2-án Szegeden. Az 1991-ben elfogadott és 2003-ban módosított román alkotmány a nemzetállami koncepcióból indul ki – mondta Varga Attila parlamenti képviselő. A román alkotmány alapjogokat, illetve a helyi közigazgatást tárgyaló fejezetében azonban van utalás az anyanyelv használatának jogára. Az alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelvét megtanulnia és azon oktatásban részesülnie – közölte a politikus. A magyar szaknyelv ismeretének hiánya gyakran még a magyar nemzetiségű hivatalnokoknál is nehézzé teszi az írásbeli kapcsolattartást. A szlovák alkotmány szerint a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvi tájékoztatáshoz, művelődéshez, hivatalos kapcsolatokban való használatához – mondta Szabómihály Gizella, a dunaszerdahelyi Gramma nyelvi iroda munkatársa. Az 1999-ben született kisebbségi nyelvhasználati törvény szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségi részarány eléri a 20 százalékot, anyanyelvükön fordulhatnak az önkormányzatokhoz – Szlovákiában mintegy 500 ilyen van –, a hivatalnokok azonban nem kötelesek ismerni a kisebbség nyelvét. A magasabb szintű önkormányzatok esetében a szlovák a tárgyalási nyelv, s kisebbségi nyelven a parlamentben sem lehet felszólalni. A hivatalos nyomtatványok – néhány kivételtől eltekintve – nem állnak rendelkezésre a kisebbségi nyelveken. A szlovák törvények lehetővé teszik a bírósági eljárásban kisebbségi nyelvek szóbeli használatát – jegyezte meg Szabómihály Gizella. A szerbiai és a szövetségi alkotmány is deklarálja a kisebbségek kollektív jogait – közölte Korhecz Tamás vajdasági kormányalelnök, kisebbségügyi miniszter. A jogszabályok alapján a helyi önkormányzatok döntenek arról, hogy egy adott községben a szerb mellett mely nyelv a hivatalos. A 45 vajdasági önkormányzatból 28-ban hivatalos nyelv a magyar, itt él a magyar kisebbség 90 százaléka. A politikus ismertetése szerint ezeken a településeken a felek kérésére az elsőfokú bíróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek az eljárást a kisebbség nyelvén lefolytatni, kötelező a többnyelvűség a hivatalos elnevezések és a cégtáblák esetén is. A kisebbséghez tartozók anyanyelvükön fordulhatnak a hatóságokhoz. Továbbra is nagy a különbség a jog és a gyakorlat között – közölte Korhecz Tamás. /A magyar nyelv használatának joga a szomszédos országokban – konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./