udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
572
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-572
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. március 2.
„A restitúciós bizottság döntését meg lehet támadni, de a folyamatot már csak lassítani lehet, megállítani vagy visszafordítani nem” – nyilatkozta Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója Dorin Florea polgármester kijelentéseire reagálva. Dorin Florea ugyanis azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet az iskolaépületek – többek közt a Bolyai-gimnázium – egyházi tulajdonba történő visszaszolgáltatásával. /Antal Erika: Bálint: nem lehet megállítani a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./2005. március 2.
Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában emlékeztek a kommunizmus áldozataira A hét végén nem csak a deportáltak, a meghurcolt bihari magyarok is emlékeztek diktatúrára. A kommunista börtönökbe elhurcolt, több mint félezer bihari németre Nilgesz János, a Deportáltak Szövetségének elnöke emlékezett. Az 56-os Domokos Miklós pedig a kommunista börtönök borzalmairól beszélt. A rendezvényen megfogalmazták, hogy a kommunizmus százmilliónyi áldozata volt, ezért nem szabad soha megfeledkezni róla. /Lakatos Balla Tünde: A kommunizmus áldozataira emlékeztek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2005. március 2.
A szórványban működő egyházak állami támogatásáról szóló törvénytervezetet dr. Garda Dezső parlamenti képviselő már a múlt évben három változatban is benyújtotta, de a képviselőházban csak a múlt héten került napirendre. Az első változatot a tavaly mindkét házban megbuktatták, az RMDSZ-től sem kapott megfelelő támogatást. A második változatot a szenátus elfogadta. A harmadik változatot levették a napirendről, mert társszerzője, Kedves Imre már nem képviselő, tehát a második változat maradt fenn. Garda Dezső a törvénytervezet szövegét Kozma Darvas József csíkszeredai esperessel, valamint Vetési László lelkésszel egyeztette. Az új kormány megalakulása után a képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a törvénytervezetet, és Mona Musca miniszter asszony is ellene érvelt. Az RMDSZ frakcióülésen tettek cinikus megjegyzéseket, de Garda jelezte, hogy tervezetét egyeztette Jakubinyi György érsekkel és Papp Géza református püspökkel is. Amikor napirendre került a törvénytervezet, Nastase ülésvezető nem Gardának adott elsőként szót, ahogy kellett volna, hanem a pénzügyi bizottságnak, amely a tervezet elutasítását javasolta. Ezután beszélt a képviselőházban Garda. A Nagy-Románia Párt frakcióvezetője kifejtette, hogy itt a román nemzeti egyház ellen indul egy ravasz támadás. A törvénytervezet napirendre tűzése előtt Garda komoly lobbit folytatott, végül a liberálisok kiálltak a törvénytervezet mellett. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet a szórványegyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2005. március 2.
A szórványra a mindennapok kihívásai nyomán használja Fám Erika a „szétszórva-létezés” kifejezést. A szórvány-fogalom egy másik jelentése a szégyenérzettel határos. Sokszor tűnhet úgy a szórványban élők számára, hogy a többségi közösséggel való kapcsolatuk kialakításához a legkönnyebb az anyanyelvről lemondani. A bizonytalan, kapcsolataiban gyenge közösség könnyen és hatékonyan manipulálható. A szórvány-betegséget soha nem kívülállók gyógyítják. Ha életképes a közösség, megmarad – ez lenne a „szórvány-szelekció”. A gyógyulás mindig belülről fakad. /Fám Erika: Szórvány. Egy fogalom jelentésváltozásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2005. március 2.
Kuszálik Péter szerint a Székely Nemzeti Tanács és vezetői a lúzerek, a vesztesek, Orbán Viktor lúzerei. Az SZNT a védőhatalmi státust is említette. Kuszálik sietett jelezni, hogy védőhatalmi státust Katona Ádám emlegette nyolc évvel ezelőtt. „Amennyiben két NATO-tagállam között egyáltalán szóba jöhet a „védőhatalmi státus” fogalma” – tette hozzá Kuszálik. Most „Csapó József éppen Strasbourgban tárgyal valakivel. /Kuszálik Péter: Morfondír. A lúzerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2005. március 2.
A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete sajtóközleményében Traian Basescu államelnök kijelentésére reagált, amely szerint nem fogad el olyan javaslatot, amely nagyobb autonómiát biztosít egy térségnek, mint a többieknek. Az MPSZ kifejtette: az autonómia az európai jogállamokban elfogadott gyakorlat, amit a székelység nem kér, hanem visszakér. „A területi autonómia nem azt jelenti, hogy valakinek többletjogai vannak, hanem azt, hogy megszűnik az az állapot, hogy valakiknek kevesebb joguk van mint a többieknek” – olvasható a közleményben. /MPSZ-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2005. március 2.
Benépesült az Erdélyi Magyar Tudományegyetem újonnan épített marosvásárhelyi campusa. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta, régi álma valósult meg. Január 31-ig az oktatási felületnek készen kellett volna lennie, de az időpont elcsúszott. Éjjel a korábbi bérelt székhelyről elhordták a padokat, reggel már az új épületben vizsgáztattak. Hollanda február 28-át az egyetem születésnapjának is tekinti. Még hátravan a bentlakás megépítése. Jelenleg a diákokat háromszázezer lejjel támogatják, ez afféle lakbérpótlás, csekély összeg. /Mészely Réka: A távlat: egyetem vendéglővel és bentlakással. „Egy nagyon régi álmom valósult meg”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2005. március 2.
A vajdasági magyar pártok a kormány nemzetpolitikai koncepciójának ismeretében sem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről, ezt derült ki Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével és Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökével készült interjúból, az Magyar Szó című újvidéki napilap február 26-i számában. „Úgy látom, csak tologatjuk a kérdést, ahelyett, hogy komolyan megoldanánk” – mondta Kasza. /A vajdasági magyar pártok nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2005. március 2.
II. János Pál pápa javaslatára, az idei esztendő az eukarisztia éve, melynek a szatmári egyházmegyére vonatkozó programját külön sajtóértekezleten ismertették a püspökségen. Schönberger Jenő püspök Szatmárnémetiben elmondta áprilisban Szokondon lesz továbbképzés a lelkiségi mozgalmak és a katolikus egyesületek vezetőinek, majd az egyházmegyei segélyszervezetek, egyesületek, szeretetszolgálati csoportok találkoznak Nagykárolyban. Augusztusban kórustalálkozó lesz a nagybányai Szentháromság templomban, Október végén először tartanak az egyházmegyében ifjúsági találkozót a román ajkú katolikusokkal. /(Sike Lajos): Sajtótájékoztató a püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2005. március 2.
Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester felelőtlen költekezésével a csőd szélére sodorta a polgármesteri hivatalt. Utódjának, Emil Bocnak komoly megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie, ezért a civil szervezeteknek és egyházaknak a városi tanács által tavalyra megszavazott pénzösszegeket mindössze töredékében tudták folyósítani. Tavaly év elején a kolozsvári városi tanács körülbelül 30 milliárd lejt szavazott meg az egyházaknak. Az RMDSZ-es tanácsosoknak először sikerült kivívniuk: a lakosság etnikai számarányát vegyék figyelembe a felekezetek támogatásakor. Így sikerült az erdélyi magyar történelmi egyházakat is nagyobb pénzösszeggel segíteni. A támogatást azonban az egyházak a civil szervezetekkel együtt csak töredékesen kapták meg. A polgármesteri hivatal gazdasági igazgatósága által összeállított listán a római katolikus egyház az utolsók között található. /B. T.: Gondot okoz a támogatások folyósítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./2005. március 2.
Az Agrofórum záródokumentuma ultimátumot adott az RMDSZ-nek, ennek ellenére a jelen lévő aradi RMGE-küldöttek nem szívesen lépnének ki az RMDSZ-ből. – Antal István képviselő szerint a “mocsok hangvételű” záródokumentumnak semmi köze a szakmához. Kocsik József, az aradi RMGE elnöke szerint Antal Istvánnak semmi köze a mezőgazdasághoz, csak épp őt küldte a fórumra az RMDSZ. Kocsik József nem ért egyet a kilépéssel, inkább arra kell ösztönözni az RMDSZ-t, hogy tegyen valamit a faluért, a gazdákért – magyarázta. Türelemre, tárgyaláskészségre intett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke is. /Irházi János: Kilépéssel fenyegetőznek a magyar gazdák. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./2005. március 2.
Február 28-án Aradon az RMDSZ Oktatási Bizottsága munkaülésre hívta össze mindazokat, akiket érdekel az oktatás Arad megyei stratégiája. Az ülésen kiderült, stratégia egyelőre nincs, a vitát képező anyag 2004 tavaszán készült el. Nagy István pécskai pedagógus szerint szervezési hiba történt, hogy ilyen kevesen jelentek meg a rendezvényen. A szervezők arra kérnek minden érintettet, hogy jobbító ötleteit juttassa el az RMDSZ-székházba vagy a tanfelügyelőségre, Matekovits Mihályhoz. /(nagyálmos): Van-e a megyének oktatási stratégiája? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./2005. március 2.
Két évtizede hunyt el Ficzay Dénes /1921-1985/, Arad helytörténésze. Iskolája falán emléktábla őrzi a nevét, és sokan a pedagógiai szakkönyvekben ajánlott módszerének köszönhetik, hogy megszerették az olvasást. Híres aradi sétáin beszélt az érdeklődőknek városáról. Akik tanítványai voltak, helytörténeti kutatásra adták fejünket a környéken, valamennyien az ő “köpenyéből” bújtak elő. /Puskel Péter: Húsz év múltán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./2005. március 2.
Reiner Antal 94 633 714 lejjel adósa a néhai őrnagy családjának, ifj. Aurel Dionisie Agachének, aki beperelte Reinert. Agache apját 1989 végén a felháborodott tömeg agyonverte. Ezért indított pert az elhunyt fia. A kifizetési határidő március 16-a. Amennyiben Reiner nem fizet, a bírósági végrehajtó árverésre bocsátja Reiner esztelneki házát. A bírósági döntés szerint Reinernek csak a ház fele és az ingatlan egyharmada van birtokában. A kézdivásárhelyi területi RMDSZ számláján, amelyet az ún. Agache-ügyben szereplő személyek megsegítésére nyitottak, Reiner Antal részére mindössze 47 millió lej gyűlt össze, ami kevés ahhoz, hogy az Agache családnak kifizessék a 2001-ben megítélt kártérítést. A New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) hajlandó lenne az RMDSZ által nyitott számlán levő összeget pótolni, hogy ne kerüljön sor Reiner házának az árverésére. /Iochom István: Március 16-án elúszik Reiner háza (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./2005. március 2.
Nagyenyeden a legutóbbi tanácsülésen elfogadták a háromnyelvű helységnévtábla használatát. Kováts Krisztián alpolgármester az RMDSZ-tanácsosokkal a város múltjára hivatkozott, hozzátéve, a magyar lakosság részaránya Nagyenyeden 16%-os, de háromnyelvű a felirat Medgyesen, ahol a magyarok 11,8, míg a szászok 2,07%-ban vannak jelen. Nagyszebenben, ahol a németek aránya mára mintegy 1,6% csupán, a Sibiu elnevezés alatt a Hermannstadt nevet is feltüntették. Rácz Levente megyei RMDSZ elnök elmondta: amennyiben a prefektúra beleegyezik, akkor egy-két héten belül felkerül a város határába a háromnyelvű helységnévjelző tábla. /Szabó Csaba: Fehér megye. Az Aiud mellé felkerül a Nagyenyed is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./2005. március 2.
Nemcsak Óradnán van „magyar csoda”, hanem Beszterce-Naszód megye más településein, így – többek között – Sajóudvarhelyen, Újősön, Lekencén és Köbölkúton is. Sajóudvarhelyen, Erdély egyik legrégibb templomával, és a magyar középkor legszebb emlékeivel rendelkező faluban 22 (!) gyermek iratkozott be a hivatalos keretek között indított fakultatív magyar nyelv és irodalom tanfolyamra, Újősön pedig 27 kisdiák. Hasonló a helyzet Lekencén és Köbölkúton is. Óradnáról Kovács Attila plébánost hittant és magyart tanít. /Sz. Cs.: Beszterce-Naszód megye. Feljövőben a magyar nyelv csillaga. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./2005. március 2.
A kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola VIII. osztálya a tavalyi Az égig érő fa című gyermekopera bemutatásának sikerén felbuzdulva idén A gyimesi vadvirág című háromfelvonásos népszínművet vitte színre. Az előadás osztatlan sikert aratott a község falvainak színpadán. /Tima Mária-Magdolna, Kászonaltíz: A gyimesi vadvirág a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./2005. március 2.
Hatvan esztendő múltán Puyin Oroszország elnöke valamit ígér a hajdani legyőzött-felszabadított-megszállt ország mostani kormányfőjének. Gyurcsánynak. Magyarországnak megígérték, hogy visszaszolgáltatnak igen értékes ősnyomtatványokat, ritka kéziratos könyveket, amelyeket annak idején szovjet katonák vittek magukkal a neves sárospataki könyvtárból. Százhetvenhárom kötet sorsa talán megoldódni látszik, egyelőre. Csakhogy a hadizsákmány ennél sokkal tetemesebb. Ma a magyar állam legalább negyvenezer eltulajdonított műkincs hollétét bizonyítja. Mindhiába. Alighogy a szovjet csapatok megvetették lábukat a Duna pesti oldalán, a harcoló alakulatok nyomában megjelentek a különleges egységek, hogy elfoglalhassák a magyar főváros múzeumait, bankjait, közraktárait. Ők voltak a kincsvadászok, tanult művészettörténészek, muzeológusok, akik az orosz állambiztonsági szervezet szolgálatában dézsmáltak, részletes utasítások alapján. A rablást fél évszázados hallgatás követte. Most van már magyar-orosz restitúciós bizottság, lehet, sóhivatali szereppel. /Pakot Fülöp: Magyar levelek. Ígéret. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2005. március 3.
A Környezetvédelmi Minisztérium 60 kérdést intézett a kanadai Gabriel Resources vállalathoz, amely a verespataki aranykitermeléssel foglalkozik. A kérdések a kitermelés környezeti, technológiai és archeológiai vetületeire vonatkoznak, azzal a céllal, hogy kiderüljön, milyen negatív hatásokat okozna a kitermelés az ország határain túl. A kérdéseket azt követően fogalmazta meg a magyar fél, hogy a román hivatalosságok felkérték, vegyen részt a projektben. /Hatvan kérdés Verespatak-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2005. március 3.
Nemzetpolitikai zsákutca címmel számol be a Pozsonyban megjelenő Új Szó március 2-ai száma a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szakértőinek nemzetpolitikát érintő budapesti egyeztetéséről. A tanácskozáson részt vevő Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke zsákutcának nevezte a budapesti egyeztetés végkifejletét. A határon túliak a Szülőföld Alappal és az autonómiával kapcsolatos napirendi pontot mellőzni javasolták. Duray indoklása szerint „azért, nem akartunk erről tárgyalni, mert az autonómia kérdése nemzetközi szinten szakmai és politikai közröhejjé vált Gyurcsány bejelentései után”. „A Szülőföld Alappal kapcsolatban pedig szakmailag egyáltalán nem volt előkészítve a terep. Mivel mindkettő politikai üggyé duzzadt, kértük, helyezzük át a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretébe, ám ezt nem sikerült elérni” – mondta Duray, aki szerint a stratégiát nélkülöző eszmecserét a Máért ülésének összehívásáig nincs értelme folytatni. A szakértői egyeztetés további kérdésköréről, az állampolgárságot és a magyarországi letelepedést érintő pontjairól Duray azt mondta: „Porhintés az egész.” /Duray: „az autonómia közröhejjé vált”. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./