udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 532 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-532 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. szeptember 2.

Tőkés László, EP-képviselő, az EMNT elnöke közös cselekvésre szóló felhívást adott ki. Az egypártrendszer ideje az erdélyi magyar közéletben lejárt. A parlamenti képviselet monopóliumát még őrző Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az önkormányzati munka felelősségén meg kell osztoznia a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel. Nemzetpolitikai kérdésekben pedig egyre több szerep jut a civil-politikai szerveződéseknek, kiemelten a különböző közösségi autonómiaformák integrált képviseletére alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) és a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét létezése alapcéljaként tételező Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT). Ebben a kisebbségpolitikai környezetben nem könnyű megtalálni az egyensúlyt. Jelen van a folyamatos ütközést kereső (konfrontatív) szemléletmód, amelyben a különböző magyar közéleti szereplők egymás ellehetetlenítésére törekszenek, a másik az együttműködést kereső (konszociatív) szemléletmód. A közös célok – az erdélyi magyar autonómiák – érdekében történő cselekvés megtervezésére alakították meg az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Fontos volna ebben a testületben a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét felvállaló SZNT aktív és alkotó jelenléte. Nem lehet, hogy testvérharcot vívjanak, megkönnyítve a többségi politikumnak az „oszd meg és uralkodj” gyakorlatának alkalmazását. /Tőkés László felhívása közös cselekvésre. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Szövetség megalakítását szorgalmazza Fodor Imre. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt elnöke által elképzelt szervezet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumtól eltérően minden magyar politikai, egyházi és civil szervezetet magába foglalna. Fodor Imre Tőkés László EP-képviselőt javasolja a leendő szövetség élére, azzal a kitétellel, hogy a volt püspök által vezetett EMNT azonnal válasszon más elnököt a testület élére. Fodor Imre javaslata „házon belül”, a Székely Nemzeti Tanács keretében nem aratott osztatlan sikert. Az elképzelés legfőbb ellenzője éppen Fodor utódja, Izsák Balázs, aki leszögezte: az általa irányított szervezet semmiként nem akar sem tagja, sem része lenni egy nagyobb szövetségnek. /Szucher Ervin: Javaslat teljes körű összefogásra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Nagyobb figyelmet szentelne Hargita és Kovászna megye sajátos helyzetének Crin Antonescu, az NLP elnöke és államfőjelöltje, mert ,,végre európai légkört kell teremteni” itt is, a múlt és a jelen etnikumközi viszonyait, valamint ,,az itt gerjesztett valós és hamis gondokat” illetően, nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön. Antonescu nem készít külön választási üzenetet a magyarságnak, de programját – tiszteletből – magyarul is közzéteszi. Az RMDSZ-nek azonban fel kell hagynia azzal az állásponttal, hogy neki mindenképpen hely jár a kormányzásban, jegyezte meg /Demeter J. Ildikó: A liberálisok megjegyezték az RMDSZ pálfordulását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Ettől az évtől új szak indul a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) azok számára, akik magyar nyelv és irodalom szakot szeretnének végezni anélkül, hogy e mellé egy másik szakot is kellene választaniuk. A minisztériumi jóváhagyás későn érkezett meg, a szakra a nyári felvételin nem lehetett beiratkozni, az érdeklődők a 17 tandíjmentes, illetve 10 tandíjas helyre az őszi felvételin jelentkezhetnek. /Egyszakos magyar szak a BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Borbély László képviselő, bár két alkalommal is írásban kért találkozót Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől, választ egyik beadványára sem kapott, holott marosvásárhelyi képviselőként kötelességének érzi tájékozódni arról, ami a városházán, illetve a tanácsban történik, hogy tudja, a parlamentből miként segíthetné szülővárosát. Borbély bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszakon két törvénytervezetet kíván benyújtani: a lakástörvényt és a lakbértörvényt. /(mózes): Politikai döntések helyett marakodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. szeptember 2.

A lap munkatársa, Sike Lajos várta a nyári vakáció végét, hogy megszabaduljon az anyaországi akarnokoktól. Azoktól az áttelepültektől, akik néhány évi ottlét után sokkal jobban tudják, hogy mi jó az erdélyi magyaroknak, mint az otthon maradottak. Valaki azt mondta, azért települt át anyahonba, mert Medgyessy Péter akkori miniszterelnök együtt ünnepelte Adrian Nastaseval a pesti Kempinski szállóban Erdély „eladását”. Az ilyen beszédet „már nem lehetett bírni”, fakadt ki az újságíró. /Sike Lajos: Akarnokok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Jegyáremelés nélkül, hét új előadással készül az új évadra a Csíki Játékszín társulata. Parászka Miklós elmondta, nem engedik, hogy a gazdasági válság színvonalbeli esést okozzon. Idén korábban kezdik az évadot, szeptember 12-én, amikor az Urs Widmer Nagykutyák című darabjából készült előadást mutatják be. Molnár Ferenc Liliom című művét Victor Ioan Frunza rendezi. Szilveszterre és a farsangi időszakra kínál szórakozást Nemlaha György Mesék a musicalről című darabja, melynek rendező-koreográfusa Csutka István lesz. További bemutatók: William Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájából készült musical Szabó Emese rendezésében, zenéjét Cári Tibor szerezte, egy mozgásszínházi előadás, Neil Simon Furcsa pár /rendező: Parászka Miklós/, Hamlet című előadásukkal magyarországi turnén vesznek részt, A kék madár című előadásukat pedig októberben a Sepsiszentgyörgyi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon játsszák majd. Az évad második felétől visszatér a Csíki Játékszínhez Kozma Attila színművész. /Varga László: Hadat üzen a válságnak a Csíki Játékszín. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Szeptember 1-jén volt a Nagyváradi Állami Filharmónia hatvanadik évadának megnyitója. Az eseményen a nemrég lemondott Sarkady Zsolt helyét átvevő Tódor Albert, az intézmény új menedzser-igazgatója elmondta: azt szeretné, ha a társulat művészei békésen tudnának együtt dolgozni. Bölcsességet kívánt az új igazgatónak Gavrucza Tibor református lelkész, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke, majd egy bibliával is megajándékozta a kinevezett igazgatót, aki megígérte, gyakran forgatja majd. /Nagy Orsolya: Emblematikus intézményt akar Tódor Albert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepli az új évadban a Szatmárnémeti Filharmónia. Fátyol Rudolf hegedűművész, a filharmónia igazgatója elmondta, az évfordulót koncertekkel fogják megünnepelni. A Duffek Mihály zongoraművész-professzor vezette debreceni zeneművészeti kar közreműködésével folytatják a múlt években is nagy sikernek örvendő ifjúsági leckehangversenyeket, a közönség összetétele szerint magyar és román magyarázattal. Az 1949 őszén megalakult Szatmári Filharmónia első igazgatója Sugár Kálmán nagybőgős, majd őt az ismert grafikusművész, Erdős I. Pál követte a zeneintézmény élén. /Sike Lajos: Ünnepel a filharmónia. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Szeptember 1-jétől vásárolhatóak meg a Székelyföldi Filharmónia 2009/2010-es évadjára szóló bérletek a székelyudvarhelyi Művelődési Ház pénztáránál. Az évadnyitó hangverseny szeptember 27-én lesz. /A Székelyföldi Filharmónia bérletei. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. szeptember 2.

A Fehér megyei Magyarbece színtiszta magyar falu templomának harangja augusztus 30-án hagyományteremtő rendezvényre gyűjtötte össze a település dolgos népét. Megszervezték az első Magyarbecei Művelődési Napot. Az oroszlánrészt Lovász István lelkész és Türi Zsolt községi tanácsos vállalta magára, akiket a falu sok lelkes lakójának önzetlen munkája segített. Az egésznapos ünnepség istentisztelettel kezdődött az ősi református templomban. A közel kétszáz gyülekezeti tag Gruzda Jánosra emlékezett, aki 1914 és 1924 között a falu lelkésze volt. Gruzda János festőművészt valósággal elvarázsolta a gyönyörű táj. Neki állítottak emléket a mai beceiek a templom belső falán elhelyezett szerény márványtáblával. /Józsa Miklós: Művelődési nap Magyarbecében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2009. szeptember 2.

A még csak Marosvásárhely körzetében nézhető Erdély Televízió (ETV) a Helyi Televíziók és Független Stúdiók Fesztiválján két díjat is kapott, tájékoztatott Csatlós Károly felelős szerkesztő. Egyelőre földi sugárzásban fogható az adásuk, így a környező falvakban láthatják a műsort, az ottani kábelszolgáltató ugyanis veszi a műsort és szétszórja, Nyárádszeredától, Marosfelfaluig. Marosvásárhelyen is fogható földi sugárzásban, illetve a kábelszolgáltató extra magyar csomagjában. Folynak a tárgyalások, hogy bekerüljenek az alapcsomagba, akkor tudnának mindenkit megszólítani, elérni. Jelenleg a híradókra koncentrálnak, de a magazinműsorok és a reggeli beszélgetések is ugyanilyen fontosak. /Antal Erika: „Erdélyiekhez szólni” Interjú Csatlós Károllyal, az ETV megbízott felelős szerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Beke István Ferenc gitárművész, a IV. Nemzetközi Klasszikusgitár-fesztivál főszervezője, a Harmonia Cordis Egyesület vezetője elmondta, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában telt házas terem várta a világhírű előadókat, nemegyszer a kakasülő is benépesedett. 2007-ben még éppen hogy megtöltötték a kistermet, most minden este tele volt a nagyterem. Sokan jelentkeztek a mesterkurzusra is. – A mostani volt a legsikeresebb fesztivál. /Nagy Botond: „Nem kaptunk negatív visszajelzést…” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Hat romániai magyar közéleti személyiség, illetve a Román Tudományos Akadémia elnöke kapott magyar állami kitüntetést augusztus 20-a alkalmából. A kitüntetettek között van Matekovits Mihály, a tanügyminisztériumi kisebbségi főosztály aradi illetőségű vezérigazgató-helyettese. Örömmel vette át a kitüntetést, mondta, nem hiába tevékenykedett negyvenegy évig az oktatásban, főleg az aradi, a partiumi és erdélyi tanügyben, munkája az utóbbi négy évben, a minisztériumi tisztsége miatt az egész romániai tanügyre kiterjedt. Egy hónap múlva vonul nyugdíjba. Elmesélte, hogy egy erdélyi kisvárosban, ahol katolikus líceum működik, az igazgató bevitte őt az egyik osztályba, s azt mondta: „Látjátok, gyerekek, ez az a bácsi, akiért imádkozni szoktunk. ” Ez igazán nagy elismerés. Legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy részese volt annak a csapatnak, amelyik Aradon visszaállította az önálló magyar iskolát mint intézményt, később önálló iskolaépületet is. Legalább ilyen fontos, hogy a múlt tanévnyitóra Tordán és Gyulafehérváron is önálló magyar iskolát állítottak vissza, vagy hogy Gyimesfelsőlokon megfelelő körülményeket teremtettek az iskolában. /Pataky Lehel Zsolt: Imába foglalták a nevét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Puskel Péter 2003-ban történt nyugdíjba vonulása után sem panaszkodhatott semmittevésre, az idei év eseménydús volt: felvették a Romániai Írószövetség aradi tagozatába, kiválósági díjat kapott helytörténészi munkásságáért Arad napján, és igazi könyvritkaságot rendezett nyomda alá, amelynek megjelenése az Aradi Magyar Napokra várható október elején. Puskel Péter 1968-tól 2003-ig volt hivatásos újságíró, de nem erre a pályára készült. Érdekelte az irodalom, a képzőművészet, a színházi rendezői pálya, a zene és a történelem. Azután a sors másképp hozta. Az ő évfolyama volt az utolsó 1959-ben, amely még a tiszta magyar 3-as középiskolában végzett. A Temesvári Egyetemen az orosz–román szakon szerzett diplomát. 1968-ban Aradon magyar lapjához /Vörös Lobogó/ került. Elindított egy új rovatot, amelyben a város régi épületeiről közöltek képeket, rövid leírással. Ez ment 1974–75-ben, amíg hetilapként jelentek meg, majd jött a letolás, hogy visszasírja a múltat. Előbb újságcikkeket írt a rendszerváltás után az Jelen napilapban, majd mindezt könyv alakban is megjelentette. Az első kötet, az Arad marad 1997-ben látott napvilágot, az 1998-as Arad redivivus címűben már új anyagok is voltak. 2004-ben az Irodalmi Jelen Könyvek Kiadó felkérésére összeállította az Emlékképek a régi Aradról című kötetet. Jelenleg Arad ipartörténete érdekli, ezzel még románul sem foglalkozott senki. További témái: jeles aradi műszaki személyiségek, a második világháború aradi vonatkozásai. /Kiss Károly: „Semmi sem tökéletes, semmi sem végleges” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Nyolcvanhat éves korában, szeptembert 1-jén elhunyt Lövith Egon szobrászművész. 1923. máj. 21-én született Kolozsváron, iskoláit a gimnáziumi fokozatig Mexikóban végezte, ahol apja vasútépítő mérnök volt. A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1953). Ugyanitt megszakítatlanul, 1985-ig a szobrászati tanszéken tanított. A kolozsvári közönség utoljára május 21-én, a művész 86. születésnapján ünnepelhette Lövith Egont a Bánffy-palotában, a kiállításon a múzeum gyűjteményében őrzött, a nagyközönség számára azonban eddig be nem mutatott Lövith-szobrokat és -rajzokat is megcsodálhatták az érdeklődők. /Elhunyt Lövith Egon szobrászművész. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2009. szeptember 2.

A kolozsvári Művelődés folyóirat július–augusztusi összevont számának tartalmát foglalta össze Szabó Zsolt főszerkesztő Ünnepeink című bevezetőjében. Ez a szám a Márton Áron püspök emlékének szentelt gazdag összeállítás tartalmazza. /b. d. : Márton Áron emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Megjelent a székelyudvarhelyi Erdélyi Művészet című folyóirat idei második száma. A tartalomból: Ama nemes harcot megharcoltam… – Szabó Vilmos képzőművész-pedagógus emlékére (Székely Géza); Megfestett lélek-emlékek – Finta Edit festményeiről (Szücs György); Figurativitás két és három dimenzióban – Az F-csoport kolozsvári kiállítása (Németh Júlia); Transzszilvanizmus a képzőművészetben – Pallos Sch. Jutta festészete kapcsán (Banner Zoltán); Erdélyi kastélyok XV. (Biró József). /b. d. : Erdélyi Művészet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. szeptember 2.

Újabb szép kivitelezésű reklámkiadványait jelentette meg a megyei tanács keretében működő Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. A Háromszék, a borvíznagyhatalom kétnyelvű kiadványt (térkép és szöveg) előbb Sepsiszentgyörgy turisztikai térképe, majd a Háromszéki Panziók Egyesületének (HPE) reklámkiadványa követte. A sort két új kiadvány folytatja. A Kulturális Háromszék kétnyelvű (magyar, román), melyben színes megyetérképen az egykori három közigazgatási székre, Erdővidékre és Bodzavidékre lebontva mutatják be a vidéket, a népi mesterek műhelyeit, az új és állandó jellegű kiállításokat, a magángyűjteményeket, arborétumokat, a Háromszéki Magyarok Emlékparkját, emlékházakat stb. Az Aktív turizmus Háromszéken című térkép ismerteti a háromszéki gyalogtúrákat szolgáló jelzett turistaösvényeket, a terepbicikli-utakat, a vadász- és lovasturizmus színtereit. Ez az öt idegenforgalmi tájékoztató kiadvány mérföldkövet jelent ebben a témakörben. /Kisgyörgy Zoltán: Kovászna Megye Turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2009. szeptember 3.

Nem került sor a kormány felelősségvállalására a három jogszabályért: az egységes bérezési, az oktatási, illetve az ügynökségek átszervezését szabályozó törvénytervezetekért, a koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bekeményített. Sokan már temették a koalíciót. Emil Boc miniszterelnöknek és Mircea Geoananak, a szociáldemokraták elnökének egyelőre sikerült elhárítani a szövetség felbomlásának azonnali veszélyét. Mircea Geoana pártelnök szavaiból arra lehet következtetni, hogy pártja hajlandó bizonyos kompromisszumokra az oktatási törvény ügyében. A demokrata-liberálisok meg akarnak szabadulni az inkább ellenzéki, mint kormánypártként viselkedő PSD-től. /Nem került sor a felelősségvállalásra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-532




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék