udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
500
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 481-500
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. június 3.
EMNP: 25 év legjobb kampánya után bűnbakot keres az RMDSZ
Papp Előd, az EMNP alelnöke a Duna Tv Közbeszéd című műsorában Száva Enikővel beszélgetve. Biró ugyanis az Erdélyi Magyar Néppártra utalt, amikor ennek néhány képviselője a választási kampányban az RMDSZ elleni tiltakozó szavazásra buzdított.
Papp Előd megdöbbentőnek nevezte Biró Zsolt kijelentését. Ez a „politikának a legalja” – tette hozzá az EMNP alelnöke, aki cáfolva a vádakat, úgy fogalmazott, hogy az MPP zárta ki magát a „rendes politikai pártok soraiból”, amikor „letérdepeltek, és elfoglalták a kisszéket az RMDSZ konyhájában”. Száva Enikő azon felvétésére, hogy a választások előtt az EMNP vezetői homályosan fogalmaztak, amikor arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy mire buzdítják szimpatizánsaikat, Papp kitérő választ adva arról beszélt, hogy most már tény: ha az EMNP is külön részt vesz a választásokon, most egy erdélyi magyar képviselő sem lenne Brüsszelben.
Papp Előd szerint most bűnbakot keres az RMDSZ, a megoldás pedig egy közös választási lista lett volna, csak így lenne három erdélyi magyar képviselő az Európai Parlamentben.
Az EMNP alelnöke ezután nem csak ironikusan beszélt az elmúlt 20 év legjobb kampányáról, amit az RMDSZ folytatott, elmondva, hogy Kovács Péter főtitkár szerint a mostani két képviselő több mint a néhai három képviselő, a 8,94 százalék pedig kevesebb, mint a 6,3 százalék, hanem olyan részletekről is beszélt, miszerint az RMDSZ gépkocsivezetői, akik szavazni vitték az embereket, teljesítménybérezést kaptak.
Papp Előd az EMNP által szervezett autonómiakaravánról elmondta, hogy ennek célja népszerűsíteni az autonómia gondolatát, és nem fognak ezzel leállni, mert a következőkben városok után a falvakra is elviszik az autonómiakaravánt.
Az EMNP alelnöke arról is beszélt, hogy ők a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét elfogadják „úgy, ahogy van”, esetleg csupán minimális változtatásokat eszközölnének rajta.
Papp Előd a beszélgetés végén kifejtette azon véleményét, hogy az RMDSZ „erősebb hangon” kellene beszéljen kormánykoalíciós partnerével, amikor ennek képviselői támadják az erdélyi magyarságot. dunatv.hu. Erdély.ma2014. június 3.
Barti Tihamér lehet a megyei tanács alelnöke
A megyei tanács megüresedett alelnöki székét Barti Tihamér foglalhatja el, a Gyergyó Területi RMDSZ-ben megkapta az ehhez szükséges többségi támogatást – számolt be a keddi TKT után Bende Sándor területi elnök.
Megtudtuk, a titkos szavazást megelőzően pro és kontra érvek is elhangzottak Barti Tihamér jelölésével kapcsolatban. Ő volt ugyanis az egyetlen potenciális jelölt e tisztségre, lévén, hogy a többi gyergyói megyei tanácsos, Bende Sándor, Bege Károly és Magyari Vencel nem kívánt versenybe szállni az alelnöki helyért.
A Gyergyószentmiklósi RMDSZ – melynek egyébként Barti is tagja – nem támogatta a jelöltet, a korábban hozott választmányi döntés ellene szólt. Információink szerint az is felvetődött, hogy a lehetőséget más jelölt híján inkább Csík vagy Udvarhely térségének kellene átadni. Bende Sándor kérdésünkre cáfolta, hogy ugyanez a TKT-n is elhangzott volna, azt erősítette meg, hogy a jelölt a területi küldöttek többségének bizalmát nyerte el. Lévén, hogy a személyre szóló szavazás titkos, nem lehet tudni, ki hogyan voksolt.
Petres Sándor helyét viszont csak akkor foglalhatja el Barti, ha a gyergyóiak döntése – miután tudomásul veszi a Hargita Megyei Egyeztető Tanács és megyei tanács RMDSZ-frakciója – a megyei tanács rendes ülésén megkapja a többségi szavazatot.
Petres egyébként rövid ideig jelen volt a keddi ülésen, többek között kijelentve: „Azzal búcsúzok, hogy nem búcsúzok. Mindenkinek üzenem: számítsanak rám, de számoljanak vele: én úgy gondolom, vissza fogok jönni.”
Választási kiértékelő
A TKT napirendjén szerepelt az európai parlamenti választás kiértékelése is, mely először történt a sajtó nyilvánossága előtt. Laczkó-Albert Elemér kampányfőnök vetített képes előadásához egy mottót is választott: „Az eredmény csak a szótárban előzi meg a munkát”.
Swot-analízissel világított rá az eredményekre és hiányosságokra egyaránt. Az erősségek között szerepelt a csapatmunka, hitelesség, kézfogás az MPP-vel, melyről elmondta, hogy mennyit ér, azt mindenki maga tudja, de történt valami, amire alapozni lehet. A mozgóurnák jelentőségét is hangsúlyozta: „aki rá van szorulva, úgy várja a szavazóbizottságot, mint a papot”.
A gyengeségek sorában első volt a polgármesterek ígért, de csak részben beváltott segítségnyújtása, egyesek részéről szervezetlenség, meggyőződés hiánya, magánérdek miatt programtól való eltérés, valamint a demoralizáló magas célszám. Lehetőség van csapatképzésre, közösségépítésre és az MPP-vel való együttműködésre, ám veszély lehet, ha szétesik a csapat, ha elkényelmesednek a választók (hozzászokva, hogy autóval viszik választani), ha a román pártok elvonják a magyarokat a szavazóbizottságba. A veszélyek sorát zárta egy továbbított vélemény: rossz ez a koalíció a kormányban, eltávolítja az RMDSZ-től a tagságot.
Balázs Katalin. Székelyhon.ro2014. június 3.
Magyarok a magyarokkal a magyarokért
A trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét 2010-ben az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból a Rákóczi Szövetség a diákok határok feletti kapcsolatépítésére helyezi a hangsúlyt.
A Kárpát-medencei magyar középiskolásoknak kínál utazási lehetőséget a budapesti Rákóczi Szövetség minden év június 4-e körül, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A program célja, hogy a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyar középiskolások ellátogassanak egy másik Kárpát-medencei ország településén működő magyar középiskolához, és így minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között. A pályázat feltétele, hogy az utazó középiskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen és egy másik iskolával közös programot szervezzen. Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhat a pályázat keretében, amihez a Rákóczi Szövetség utazási támogatást ajánl fel.
Marosvásárhelyről a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium diákjai vesznek részt a programban – tájékoztatott a helyi Rákóczi Szövetség elnöke, Benedek Zsolt. „Negyven-negyven diák utazik a program révén. A bolyaisokat Debrecenben a Református Kollégium, a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjait pedig az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola fogadja. Vásárhelyre a Bolyaiba zentaiak érkeznek. A fogadó városokban rövid megemlékezéseken veszünk részt, majd városnézés, kapcsolatépítés és ismerkedés következik a három nap alatt, péntektől vasárnapig. A zentaiak megtekintik Marosvásárhely nevezetességeit, majd koszorúznak a temetőben” – vázolta Benedek Zsolt. Hozzátette, a diákutaztatási program nagyszerű lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok ápolására.
„A kirándulás lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar iskolák diákjai elhagyják az országhatárt és felvegyék a kapcsolatot egy másik országban található magyar iskolával. Ezek a kirándulások erősítik a nemzeti öntudatot, annál is inkább, mert június 4-e körül kerül erre sor” – fogalmazott a történelemtanár, akitől azt is megtudtuk, hogy a marosvásárhelyi diákok hasonló céllal évente legalább kétszer átlépik az országhatárt.
A Magyar Országgyűlés 2010-ben fogadta el a XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. A jogszabály 3. paragrafusa kimondja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ennek szellemében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
Marosvásárhelyi események
Marosvásárhelyen a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megemlékezést szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete június 4-én 17 órától a Bolyai téri unitárius templom udvarán. Az emlékünnepségen részt vesznek a történelmi egyházak képviselői, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor, valamint kiemelt vendége Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A megemlékezésen ünnepi műsorra is sor kerül, a Református Kollégium Vegyeskara is fellép, elhangzik Kárpáti Piroska Üzenet Erdélyből című verse Nagy Árkosi Árpád tolmácsolásában. Az egyórás megemlékezés után levetítik az egyházközség tanácstermében Koltai Gábor Trianon című filmjét.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom marosvásárhelyi szervezetei, valamint az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakasza a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján szerdán 17.30-tól tart megemlékezést a református temetőben a Világháborús Hősök emlékművénél.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro2014. június 3.
Trianon és nemzeti összetartozás napja Háromszéken
Filmvetítéssel és különböző rendezvényekkel emlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára kedden és szerdán Háromszéken.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet kedden hat órától tart megemlékezést a Trianoni szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. A tervezett program szerint a vargyasi unitárius parókia előtt tartanak megemlékezést, ezt követően pedig a helyi szeretetotthonban hét órától levetítik az Így veszett el Erdélyország című filmet.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából ünnepi műsort szervez közösen Magyarország Kulturális Központja és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szerdán, 16 órától a városban található Turul-téren. Rossz idő esetén nem a Kőrösi Csoma Sándor utca és Templom utca kereszteződésénél található téren, hanem a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tartják a rendezvényt.
Ezt követően fél hattól a Magyar Polgári Párt tart megemlékezést az Erzsébet Parkban található székely zászló alatt. Az eseményen felszólalási lehetőséget kapnak az RMDSZ és az EMNP pártok képviselői, illetve az Erdélyi Magyar Ifjak, továbbá a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai. Harangszó jelzi majd a megemlékezés kezdetét.
A HVIM kézdivásárhelyi szervezete szerdán megemlékező felvonulást tart Kézdivásárhelyen fél hattól a Dózsa György és a Szabadság utca kereszteződésénél. Innen indul a felvonulás a Hősök terére, ahol rövid megemlékezésre kerül sor.
A trianoni békediktátum okán emlékeznek szerdán öt órától a vajnafalvi református templom kertjében is, közvetlenül a Trianon-emlékmű mellett.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro2014. június 3.
Lélekszám függvényében osztott támogatások
Az össztámogatás arányában az ortodox gyülekezetek, számszerűen a római katolikus plébániák kapták a legnagyobb támogatásokat idén Maros Megye Tanácsától.
Közzétették a megyei önkormányzat által a megyében működő felekezeteknek nyújtott, vissza nem térítendő támogatásokat. A benyújtott pályázatok elbírálása során a Ciprian Dobre elnök által kezdeményezett alapelvet alkalmazták: a rendelkezésre álló pénzösszeget elosztották a felekezetek között, a lélekszám függvényében. Így a 400 ezer lejnek 53,4 százalékára az ortodox egyház tarthatott igényt, 27 százalék, mintegy 108 ezer lej jutott a református gyülekezeteknek, 9,5 százalék a római katolikusoknak, 2,5 százalék az unitáriusoknak, és majdnem ugyanennyi a görög katolikusoknak is, míg más, hivatalos felekezeteknek 5,3 százalékot, azaz 21 200 lejt biztosítottak.
Idén a legnagyobb összegeket a római katolikus plébániák kapták, mert nekik legtöbb esetben a főesperesi hivatal pályázott, így kevesebb pályázatot nyújtottak be, és csakis azok számára, akinek a legnagyobb szüksége volt az állami támogatásra. Marosvásárhelyen a remeteszegi Szentcsalád római katolikus plébániatemplom kapott 3000 lejt, és a főtéri plébánia 2900 lejt a Brăila utcai imaház javítására. Vidéken 3100 lejt kapott a radnóti és a búzásbesenyői római katolikus plébánia, 2900-at a marosludasi római katolikusok. Szintén állami támogatásban részesültek a nyárádtői és a maroskeresztúri római katolikusok is. Baróti Csaba plébános a Székelyhonnak elmondta, hogy Maroskeresztúrra 2900 lejt kaptak a fűtésrendszer felújítására, ugyanakkor a nyárádtői plébániához tartozó lőrincfalvi imaház befedésére újabb 2500 lejt. „Hálásak vagyunk ezekért a támogatásokért, de sajnálatos módon ezek csupán a munkálatok egy részét fedezik, a többit más forrásból kell előteremtenünk” – mondta a plébános, aki a maximális 10 ezer lejt kérte.
A legkevesebbet a marosvásárhelyi és a segesvári baptista gyülekezetek kapták, 600 lejt, de a segesvári és a fehéregyházi unitáriusok is meg kell elégedjenek a 800-800 lejes támogatással. A református gyülekezetek átlagban 1100-1400 lej közötti pénzösszeget kaptak építkezésre, javításokra, felújításokra.
Egyébként összesen 244 gyülekezetet támogat idén Maros Megye Tanácsa.
Simon Virág. Székelyhon.ro2014. június 3.
Kétéves a Berde Mózsa Kör
A Turulmadár Ifjúsági Irodában 2012. júniusának elején indították a Berde Mózsa Kört, amely szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára nyújt iskolán kívüli fejlődési lehetőséget.
Deregus Ildikó pedagógus, a foglalkozások egyik vezetője elmondta, jelenleg megközelítőleg tizennyolc – 7 és 14 év közötti – állandó látogatója van a körnek, ugyanakkor rajtuk kívül esetenként más érdeklődők is részt vesznek a tevékenységeken.
A pedagógus kifejtette, főként olyan gyermekekkel foglalkoznak, akik félárvák, netalán szüleik külföldön élnek, esetleg elváltak. Mint mondta, ez alatt a két év alatt meglepődve vonta le a következtetést, hogy gyakran olyan fiatalok is jelentkeznek a tevékenységeken, akik a város „elit” iskoláiban tanulnak.
„Sokszor találkozunk nagyon intelligens, de láthatóan lelki sérült fiatalokkal, nekik segítünk a traumák feldolgozásában, és tartalmas elfoglaltságot nyújtunk. Jóra és szépre szeretnénk nevelni őket” – tette hozzá Deregus. A találkozásokon önismereti gyakorlatokat végeznek, kézműves foglalkozásokat tartanak, filmet vetítenek, továbbá a drámapedagógia eszközeit is felhasználják.
A Berde Mózsa Körnek jelenleg két vezetője van, Deregus Ildikó mellett Szabó Adél Júlia lelkész, mentálhigiéniás szakember is tart foglalkozásokat a gyermekeknek. A két szakember munkáját több önkéntes is segíti. Furus Levente, a Turulmadár Ifjúsági Iroda elnöke érdeklődésünkre elmondta, a jelenlegi csapat összeszokott, ám ezzel párhuzamosan a jövőbeni célok között egy újabb csoport indítása is szerepel.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro2014. június 3.
Nyílt támadások – háttérből
Romániában nincsenek szélsőséges pártok – dicsekszik a román kormány, és erről értekezik szinte irigykedve a magyarországi jeles szoclib publicista, arra a következtetésre jutva, hogy az a tény, miszerint nincs szélsőjobboldali párt e tájakon, azt jelenti, hogy rég az ideje, még a kilencvenes években világossá vált mindenki számára, hogy ezek zsákutcába vezetnek.
A helyzet korántsem ilyen rózsás. Igaz, Vadim Tudor már annyit hőbörgött, hogy mindenki unja, Gheorghe Funar meg olyan korlátolt, fafejű, olyan átlátszóan hazug adatokkal próbál gyűlöletet szítani, hogy még megfogyatkozott számú hívei is tamáskodva fogadják nagyotmondásait. Ám óriási tévedés azt hinni, hogy a nemzetféltő, szélsőséges nacionalizmus vagy a magyarellenesség eltűnt a román politikából. Igaz, a válogatás nélkül mindent magába szívó Ponta-féle Szociáldemokrata Párt nyíltan és programszerűen nem vállalja fel a magyarellenességet – hogy is tehetné, mikor törékeny többségét épp az RMDSZ támogatja –, de számos olyan szószólója van, ki ezzel tartja felszínen magát, s kimondja, amit a párt vezetői nem tehetnek. Jellemző példa: Tőkés László kitüntetésének megvonását például egyetlen ellenszavazat nélkül javasolták az államelnöknek. De az a cirkusz, amit a Sütő-szobor felállítása vagy a MOGYE magyar tagozatának újraalakítása ellen vívnak a román civil szervezetek, jól mutatja, ha pártjuk nincs is, léteznek, dolgoznak, bomlasztanak.
A szocdemeknek van egy képviselőjük, bizonyos Bogdan Diaconu, aki – a román tolerancia legnagyobb dicsőségére – épp tegnap mutatta be törvénytervezetét, mely még az autonómia szó kiejtését is börtönnel sújtaná, s egytől öt évig rács mögé dugná azokat, kik kiállnak az önrendelkezés mellett. Feloszlatna minden olyan szervezetet, mely e cél érdekében küzd, s melyeket – állítja – természetesen Budapestről támogatnak. Pénzzel és paripával. Ha Diaconu törvényjavaslatát elfogadnák, nem lehetnének autonómiatüntetések, e témáról szervezett nyilvános viták, konferenciák, tudományos értekezletek, tilos lenne az ilyen jellegű plakátok, zászlók, reklámanyagok használata. A jeles férfiú azt sem átallja kijelenteni: Orbán Viktor és az RMDSZ egyre javuló kapcsolata valójában az egységes és oszthatatlan román nemzetállamot veszélyezteti, hisz a magyar miniszterelnök beiktató beszédében vállalta a határon túli közösségek autonómiaigényeinek támogatását.
Ritkán beszélünk a Spanyol honban kóborlovagló Dan Tănaséról, aki szinte napi rendszerességgel törne rá Székelyföldre, koholt információkkal, mérgezett csemegékkel látva el a román hírtelevíziókat s az egyébként Hargita aljáról származó, magyarellenességét véka alá nem rejtő nemzetvédelmi minisztert.
Kár tehát arról értekezni, hogy Románia a kilencvenes években kinőtte az agresszív nacionalizmust. Él és virágzik az ma is, jó esetben néhányan, kik ebből éltek, levitézlettek. De itt dübörögnek a legújabb nagyhangúak.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. június 3.
Őszre ígérik az autonómiastatútumot
A legújabb változat szerint őszre tervezi a székelyföldi autonómiastatútum véglegesítését és parlamenti beterjesztését az RMDSZ és az MPP közös munkacsoportja – derült ki Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A két héttel ezelőtti első – és eddig utolsó – találkozón abban állapodtak meg, hogy a vakáció alatt idejük és lehetőségük lesz az egyeztetésre.
Kulcsár-Terza József elmondta: az említett találkozón az MPP küldöttsége átadta az RMDSZ-es delegációnak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiastatútumát. Leszögezték: ők ezt tekintik alapnak, és azt is közölték, hogy csak a történelmi Székelyföldet tudják elképzelni autonóm területként, nem tartják elfogadhatónak a három megyére kidolgozott változatot. Abban állapodtak meg, hogy az RMDSZ megbízottjai – Márton Árpád, Antal Árpád és Székely István – tanulmányozzák a kérdést, és folytatják a megbeszélést. „Azóta nem kerestek minket, most az ő térfelükön a labda, várjuk hívásukat” – nyilatkozta az MPP háromszéki elnöke. Konkrétumot keveset árult el a megbeszélésről, a tartalmi részéről csak annyit mondott, hogy jónak találták Antal Árpád ötletét, miszerint a jogszabályba bele kell foglalni a románok jogait is. Kulcsár-Terza szerint a nyári vakáció alatt alkalom és lehetőség lesz újabb egyeztetésekre, egy végleges törvénytervezet kidolgozása meglátása szerint is hosszabb folyamat. Úgy véli, ősszel befejezhetik a munkát – ez a határidő az egyeztetésen is elhangzott az RMDSZ-es küldöttek szájából –, és év végéig beterjeszthetik a parlamentbe a statútumot.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke előbb tavaly decembert szabta határidőként, majd februárra, utóbb májusra módosította, tavasszal több ízben ígérte, a nyári vakáció kezdete előtt a parlament elé terjesztik a közvitán kiegészített változatot.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. június 3.
Városnyi elhagyott gyermek
Csaknem 62 ezer elhagyott vagy árva gyermek él állami gondozásban Romániában, az utóbbi három évben pedig kevesebb mint kétezer gyermeket fogadtak örökbe – közölte az egyik gyermekvédelmi civil szervezet.
Romániában tegnap első alkalommal rendezték meg az országos örökbefogadási napot, amellyel az elhagyott gyermekek gondjaira, az örökbefogadást nehezítő bürokráciára akarják felhívni a figyelmet. Az Ador Copiii Egyesület statisztikái szerint az utóbbi három évben csökkent az állami gondozásba kerülő kiskorúak száma, de továbbra is évente mintegy 1400 gyereket hagynak el a szülészeteken. Ugyanebben az időszakban 6900 gyereket nyilvánítottak örökbe fogadhatóvá, de csak 1900-at fogadott ténylegesen örökbe az a 4660 család, amelyet a hatóságok alkalmassá nyilvánítottak erre. Két éve automatikusan örökbe fogadhatóvá nyilvánítanak minden olyan gyereket, aki iránt sem a biológiai szülők, sem a rokonok nem érdeklődnek egy éven keresztül, de a folyamat így is legalább másfél évig tart. Azoknak a gyermekeknek, akiket két-három éves koruk előtt nem fogadtak örökbe, már alig van esélyük arra, hogy egy szeretetteljes családban nőjenek fel. Románia 2001 októberében hirdetett moratóriumot a külföldi örökbefogadásokra, miután a nemzetközi sajtó – Oroszország és Kína után – a világ harmadik legnagyobb gyermekexportőrének nevezte. Az ezredfordulón azt írták, hogy a közvetítők annak adják az árva gyermekeket, aki többet fizet. Emiatt 2004-ben olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek nagyon megnehezítették az örökbefogadást. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. június 3.
Beismeri tévedését a csendőrség (Vetró-ügy)
A Sabin Motora ezredes nevét viselő Maros Megyei Csendőr-Felügyelőség április 28-án keltezett beadványában arra kérte a Marosvásárhelyi Bíróságot, hogy tekintsék semmisnek Vetró-Bodoni András nevére általuk március 14-én kibocsátott büntető jegyzőkönyvet.
A hatóság ugyanakkor azt is kérte, a csendőr-felügyelőség képviselőjének jelenléte nélkül is hozzanak döntést a június 4-i tárgyaláson. Vetró-Bodoni András szobrász tegnap lapunknak elmondta: minden valószínűség szerint a csendőrség rájött, hogy tévedett, amikor olyan személy nevére állította ki a 3000 lejről szóló büntető jegyzőkönyvet, aki nem volt jelen a március 10-i marosvásárhelyi „polgári sétán”. Azt is közölte, nem kíván tovább pereskedni, habár megtehetné, hiszen zaklatásért erkölcsi kártérítést is kérhetne a csendőrségtől.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. június 3.
Felvételi 2014
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara felvételit hirdet a 2014−2015-ös tanévre. Az alapképzésre jelentkezők magyar tagozaton, nappali képzésen, négy szakterületen összesen hét szakképesítés (Történelem, Régészet, Művészettörténet, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok, Levéltártan, Kulturális Turizmus, valamint Könyvtár- és Információtudományok) közül választhatnak. A nappali alapképzés mellett Történelem szakterületen Történelem szakképesítés távoktatásos formában is indul. https://kmti.hiphi.ubbcluj.ro/2014. június 3.
Jó helyszínnek bizonyult a Bánffy-palota
Vasárnap, június 1-jén zárult az RMDSZ Főtitkársága, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét negyedik kiadása. A négynapos rendezvény idén új helyszínen, a Bánffy-palota udvarán várta változatos kulturális és szórakoztató jellegű programokkal a magyar könyvek kedvelőit.
"Évről évre azon dolgozunk, hogy minél gazdagabb programmal rukkoljunk elő: idén több mint 30 kiadó kapcsolódott be, továbbá partnereink segítségével közel 100 programot, könyvbemutatókat, dedikálásokat, előadásokat és koncerteket tudtunk a kolozsvári közönség elé tárni"– fejtette ki Bodor László, az RMDSZ főtitkárhelyettese. A 2014-es rendezvény újításai kapcsán elmondta: "a Bánffy Miklós-emlékév a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét során mind a programok kialakításában – ezek 20 százaléka épült az erdélyi emblematikus személyiség emléke köré –, mind az új helyszín kiválasztása során megmutatkozott. A Bánffy-palota udvara szimbolikus és gyakorlati megközelítésben is megfelelő térnek bizonyult egy ilyen jellegű, a magyar kultúrára és közösségre koncentráló rendezvény befogadására".
A jövőre vonatkozóan Bodor László kiemelte: "a rendezvényt a jövőben is megszervezzük, hisz az RMDSZ-nek fontos, hogy megteremtse a magyar írók és olvasók találkozásának lehetőségét. Úgy gondolom, hogy szükség van az idei rendezvénynek a partnereinkkel és a kiadókkal való közös kiértékelésére, annak érdekében, hogy bővíteni és fejleszteni tudjuk, valamint úgy alakítani, hogy a most kipróbált helyszínt 2015-ben a legelőnyösebb formában lakja be a magyar könyvek ünnepe".
"A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét negyedik kiadása révén sikerült egy újabb, a magyar kultúrához köthető szeletét jelképesen visszafoglalnunk a kincses városnak" – nyilatkozta H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke. "Örömömre szolgál, hogy idén is ilyen sok kiadó kapcsolódott be a rendezvénybe, amelyek szervesen hozzájárultak ahhoz, hogy ez a város igazi szellemi központja legyen a régiónak" – hangsúlyozta, hozzátéve: "minket ez a cél vezérelt a kiemelkedő hagyomány újjáélesztésében, mint ennek a munkának a folytatásában és reméljük, hogy évről évre egyre többet fogunk tenni az erdélyi magyar kiadókért, a magyar könyvekért és olvasóikért". Népújság (Marosvásárhely)2014. június 3.
Támogatás a nagysármási szórványbentlakásnak
"Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!"
Reményik Templom és iskola című verse ma talán még aktuálisabbá vált, mint az elmúlt rendszerben. Erdély-szerte meg kellene húzni a vészharangokat: "Figyelem, magyarok, nyelvében él a nemzet! Tanítsátok gyermekeiteket magyarul beszélni, írni, olvasni, imádkozni, énekelni, és főleg magyarként magyarul gondolkodni!"
Zűrzavaros időket élünk: már nemcsak a vegyes házasságokból született gyermekek, hanem sajnos, magyar anya és apa gyermekei is más nyelvű iskolába járnak, s ezek a gyerekek már otthon a családban is más nyelven szólnak a szüleikhez.
Vészharangjainkat meghallotta 2012-ben a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány, amely munkásságával példát mutat már körülbelül 20 éve. A Kallós Zoltán Szórványkollégium otthont és biztonságot nyújt kb. száz gyereknek, akik magyarul akarnak tanulni. Nagy segítséggel fordultak felénk, lehetőséget nyújtva számunkra, hogy ugyanattól a tanévtől a sármási magyar tagozatra három aranylábútusoni és négy mezőzáhi gyerek ingázzon.
Az idei tanévtől kezdve egy kicsit bővült a gyerekek létszáma, mivel egy nagycsoportos óvodás kisfiú Szentmártonból beköltözött egy hétre Nagysármásra az óvó nénihez, hogy lehetősége legyen a magyar nyelvű oktatásra való felkészülésre. Büszkék is vagyunk rá, mivel ő a legkisebb a sorban, de a legbátrabb, példát mutatva más gyerekeknek azzal, hogy egy hétre megválik a családjától, hogy anyanyelvén tanulhasson, beszélhessen, játszódjon, énekeljen, táncoljon. De ezeknek a gyermekeknek nemcsak az ingáztatásával kell számolni, hanem kosztoztatásával és a délutáni tanításukkal is.
A délutáni foglalkozáson három sármási gyerek is szívesen vesz részt, egyrészt, mert vegyes házasságból származnak, és nehezebben boldogulnak a tanulásban, másrészt segítünk nekik egy ingyenebéddel, mivel szociálisan nehezebb sorsú gyerekekről van szó.
Biztosítjuk a Nagysármás környéki falvakban élő, móruczi, báldi, lárgai magyar gyerekek ingáztatását is.
A múlt év folyamán is kaptunk támogatást, s az idén is bővült a támogatók száma. Olyan jóérzésű emberek, akik nélkül ezeknek a gyerekeknek nem lett volna esélyük felkapaszkodni a tudás és tanulás lépcsőjén. Örömmel megemlíteném Konrád Béla nyugalmazott tanárt, aki Nagysármáson tanított kedves feleségével, Konrád Ibolyával a ’60-as években, és aki jelentős összeggel támogatott mindkét tanévben, ifj. dr. Hermann János teológiai tanárt, a "Mezőség apostolaként " emlegetett idős Hermann János fiát. Ifj. Hermann János és kedves felesége, Hannie asszony első beszélgetésünkből megértették, hogy mire és miért van szükség a támogatásra. Nekik is megköszönjük jelentős összegű adományaikat.
Nagy támogatást ajánlott fel a nagysármási adventista egyház, akik közösségként példát mutattak arra, hogy összefogással nagy eredményeket lehet elérni. A közös gyűjtésből származó összeg mellett mind a tavalyi, mind az idei tanévben díjmentesen helyet adtak az imaház termeiben a délutáni foglalkozásoknak. Mások sem feledkeztek meg rólunk, mint például Csergedi György magánvállalkozó, aki az anyagi segítség mellett azon is fáradozott, hogy más támogatókat keressen. Kelemen Bernát magánvállalkozó saját maga ajánlotta fel anyagi támogatását éppen egy olyan pillanatban, amikor a legnagyobb szükségünk volt rá. Egy másik nagylelkű vállalkozó, dr. Salat Csaba is anyagilag támogatta ügyünket. A marosvásárhelyi alsóvárosi református egyházközség, Lőrincz István lelkésszel az élen szép összeggel ajándékozott meg. A marosvásárhelyi Vártemplom Diakóniai Központja részéről, Fülöp G. Dénesné révén tanszercsomagokat kaptunk iskolakezdésre.
Ugyanakkor köszönjük azoknak a sármási és nem sármási polgároknak, akik adójuk két százalékával próbáltak enyhíteni a problémáinkon.
Szeretném megköszönni lelkész testvéreinknek, akik hittek az ügyünkben és fáradságot nem kímélve útbaigazítottak és elkísértek a szórványban élő magyar családokhoz. Ők is besegítenek a munkánkba azzal, hogy a vallásórákon magyarul is tanítják a szórványban élő gyerekeket. A lelkes fiatal lelkészek között említjük Lakó Jenő mezőzáhi és Kiss Szabolcs uzdiszentpéteri tiszteleteseket.
Dicséret jár azoknak a pedagógusoknak is, akik immár második éve részt vesznek az önkéntes munkában, vagyis tanítanak a délutáni foglalkozásokon, mint például Györfi Apollónia, Bartha Erzsébet, Kovács Emese, Székely Szabina tanítónők, Fekete Erzsébet, Szántó Réka, Nagy Amália, Fazakas Piroska tanárnők, Lukács Melinda és Kecskés Izabella óvónők.
Györfi Apollónia tanítónő kolléganőmmel mertünk nagyot álmodni és találtunk támogatókat, hogy az elképzeléseinket megvalósítsuk.
Reméljük, hogy még találunk olyan rokon lelkeket, akik szívesen adományoznának egy kevés összeget a szórványban élő gyerekek anyanyelvű oktatásának a támogatására. Szívesen fogadunk minden segítséget, nem csak pénzbeli adományokat, lehet ruházat, régi bútor, háztartási eszközök vagy éppen elektronikai cikkek és más olyan tárgyak, amelyeket fel lehetne használni az épülő bentlakás berendezésére.
Ez a bentlakás szintén a Kallós Zoltán Alapítvány támogatásával készül, a sármási régi parókia felújításával lehetőséget nyújtva nemcsak az ingázó gyerekek tanítására, hanem az elszállásolásukra is.
Kötelességem megköszönni Balázs Lajos nagysármási lelkésznek és Szilágyi János nagysármási gondnoknak a megértést és a bentlakás építéséhez való hozzájárulást.
Hisszük, hogy Reményik üzenete megérinti minden erdélyi, és nem csak erdélyi magyar szívét és segíteni fognak nekünk abban, hogy célunkat és feladatunkat továbbra is folytassuk, és esélyt adjunk minden kis faluban élő magyar gyereknek, hogy anyanyelvén tanulhasson.
Őszinte hálával
Györfi Apollónia tanítónő
és Lukács Melinda óvónő, történelemtanárnő. Népújság (Marosvásárhely)2014. június 3.
A Kölcsey Egyesület tudományos ülésszaka
Város a Partium és Bánság határán
Szívből üdvözöljük az Aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezését egy tudományos ülésszak megrendezésére. Aki nem próbálta, nem tudhatja, mennyi munkával, vesződséggel, egyeztetéssel jár egy ilyen rendezvény megszervezése. De vállalták és sikerrel teljesítették. Az ülésszakra Arad bizonyára legszebb és legpatinásabb helyiségében, az aradi Városháza (ma Ferdinánd román királyról elnevezett) gyönyörűen felújított dísztermében került sor, anyagából a Fecskés Könyvek sorozatban kötetet adtak ki, amelyet az ülésszak végén a résztvevők (aláírás fejében) díjmentesen megkaptak.
A több mint 170 oldalas kötet pedig (Arad és a Kölcsey Egyesület a Bánság és a Partium határán) a tudományos ülésszakon elhangzott előadásokat tartalmazza – azt a kettőt is, amelyeket szerzőik, egyéb elfoglaltságuk miatt, nem tarthattak meg. A két és fél órás szimpózium így is a mai Kölcsey Egyesület egyik legsikeresebb rendezvényének minősíthető.
Bevezetésként Fekete Károly, az Egyesület titkára olvasott fel terjedelmes részletet Krenner Miklós, a két világháború közötti romániai magyar újságírás legendás Spectatorjának, a Kölcsey Egyesület valamikori elnökének Arad c. írásából, amely, meghatározása szerint „az igazi lokálpatriotizmus, az aradiság csodálatos példája”. „Akár a nagy Magyar Alföld, Budapest, Nagyvárad, Temesvár felől közeledünk hozzá, akár a hűvös és rejtélyes Erdély felől ereszkedünk le hozzá, valami furcsa, nyomasztó hangulatunk támad. Önkéntelenül fölébred bennünk a kérdés, ugyan miért van Arad ott, ahol van”” – írja 1930-ban megjelent tanulmányában. Ma, több mint nyolcvan esztendővel utána, a tudományos ülésszak a mai Románia három nyugati, viszonylag közeli nagyvárosa, Nagyvárad–Arad–Temesvár viszonylatában vizsgálta, hogyan alakultak modern városokká, milyen volt egymáshoz való viszonyuk a természetes és egészséges, tettekre serkentő versengés közepette a XIX. század utolsó évtizedeitől nagyjából a második világháborúig. A városukra méltán büszke lokálpatrióták számára bizonyára rendkívül fontos, hogy Várad, Arad vagy Temesvár közül melyik volt és mikor a többi fölött jelentős városfejlesztési eredményekben (a lakosság száma, a jelentős köz- és egyházi épületek, vízvezeték, csatornázás, villanyvilágítás, városi közlekedés, gazdasági és pénzügyi élet, telefon, sajtó, színházi élet stb. – az idők során mindegyiküknek vannak elsőségeik). Dr. habil Fleisz János nagyváradi történész, Muntean Tibor és Lehotszky Attila aradi történelemtanár (örvendetes, hogy a helytörténeti kutatásokban a fiatalabbak is szerepet vállalnak), Piroska Katalin aradi származású, ma Magyarországon élő színháztörténész, dr. Bodó Barna szociológus, egyetemi tanár, Temesvár) átfogó képet kapott a hallgató egy egész régió, és különösen Arad – nem is kimondottan Partium, nem is Bánság, hanem a kettő közötti átmenet – gyors felemelkedéséről (1910-ben még a három közül a legnépesebb város volt, rendkívül erős gazdasági és pénzügyi élettel), majd 1918-1920 után viszonylagos hanyatlásáról. Egy beszámoló keretében nem részletezhető az öt, tényekben, adatokban rendkívül gazdag előadás (amelyeket a könyvben Puskel Péter és Makai Zoltán tanulmányai egészítenek ki): érdemes a kötetet részletesen tanulmányoznia annak, akit e térség utóbbi jó másfél évszázadának történései érdekelnek.
Az ülésszak megnyitójában Jankó András Kölcsey-elnök a szimpózium megszületésének ötletéről szólva azt is megemlítette, hogy szándékaik szerint ezután évente rendeznek hasonlót. Köszönetet mondott nemcsak valamennyi előadónak és a résztvevőknek, hanem a városi tanácsnak is, amely jelentős anyagi támogatást biztosított a rendezvénynek és az ez alkalommal megjelentetett fontos kiadványnak. Bognár Levente alpolgármester, egy előző felszólalóra utalva, természetesnek mondta, hogy „a városháza a polgároké”, és hogy maga, Cziszter Kálmán tanácsos társával együtt minden tőle telhetőt megtesz a magyar kulturális és tudományos rendezvények támogatása érdekében.
Jámbor Gyula. Nyugati Jelen (Arad)2014. június 3.
Hűség napja
Bukovinai daloktól visszhangzott vasárnap a dévai Magyar Ház minden sarka. Hajdani építőinek leszármazottai a Hűség napját ünnepelték, azt a sajátos ünnepet, melyen előtérbe kerül a hit, a nyelvi, vallási identitásőrzés – mindaz, ami megtartó erőként van jelen a közösség életében.
A rendezvény hagyományosan, ünnepi szentmisével kezdődött, melyen Albert Leánder OFM, dévai plébános mindenekelőtt Isten hűségére és személyes gondoskodására fordította az ünneplők figyelmét. Illetve párhuzamot vonva a megmaradásáért küzdő dévai közösség és a kihalt mezőségi települések között, rávilágított a töretlen hit megtartó erejére.
A Dévára telepedett bukovinai székelyeknek új hazájukban is számos megpróbáltatással kellett szembesülniük. Mégis, ma is megvan az ünneplő viselet, amit fel lehet ölteni, ma is vannak unokák, akiket kézen lehet fogni. És van hova eljönni, együtt ünnepelni. Abba a templomba, melyet a közösség maga épített, Istenben bízva, az Ő segítségével – fogalmazott a dévai plébános.
Az ünnepség fontos és szintén hagyományos mozzanata a közösen elköltött ebéd, melynek idén fő fogása a Székely László és Molnár Gyula által főzött ízes gulyás volt. A leghatásosabb fűszernek azonban a humor bizonyult, melyet a vőfély-szerepet vállaló Aczél Imre és Hompót Imre szolgáltatott. A hangulatteremtésből a dévai Szivárvány nyugdíjasklub kórusa is jócskán kivette a részét, hiszen még az asztali áldás előtt bukovinai székely dalokkal köszöntötte az egybegyűlteket, majd ebéd közben teljes repertoárjukat végigénekelték. Közben a dévai Renaissance együttes is fellépett a Magyar ház színpadán, az udvaron pedig íjász–madarász bemutató zajlott. – A sokféle játékból, mellyel ez alkalomra készültünk, az eső miatt jóformán semmit sem tudtunk bemutatni, eljátszani. Pedig volt a tarsolyunkban lovaglós vetélkedő, staféta, interaktív malmozás és sok egyéb érdekes szabadtéri játék. De a gyermekeknek így is került szórakozás. Három cserkészünk, korabeli ruhában tartott vadászsólyom bemutatót – mesélt a Magyar Ház udvarán zajló eseményekről Daradics János cserkésztiszt. Majd hozzátette: számára idén a legnagyobb hűségnapi élményt az jelentette, hogy az egyházközség keretében működő közösségek a szervezési buktatók és a kedvezőtlen időjárás ellenére nagyszerűen feltalálták magukat és igazi, jó hangulatú közösségi napot kerekítettek a rendezvényből.
Gáspár-Barra Réka. Nyugati Jelen (Arad)2014. június 3.
Az egyesülés mellett szavazott a PDL
Ellenszavazat nélkül fogadta el a Demokrata-Liberális Párt (PDL) vezető testülete a liberálisokkal való egyesülésre vonatkozó javaslatot.
Múlt héten a Vasile Blaga vezette demokrata-liberálisok még csak szövetségben gondolkodtak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt az, amelyik kezdeményezte: minél hamarabb egyesítsék erőiket és állítsanak közös elnökjelöltet. Szintén tegnap a PNL vezető testülete megbízta Klaus Johannist a párt ideiglenes vezetésével, Crin Antonescu ugyanis az ideiglenes elnöki tisztséget sem kívánja többé. A szebeni polgármester bejelentette: ha felkérik, vállalni fogja az elnökjelölti tisztséget is. Szabadság (Kolozsvár)2014. június 3.
Emlékek búvópatakja Hantz Lám Irénnel
Hantz Lám Irén családja, gyermekei és unokái kérésének tett eleget, amikor papírra vetette emlékeit. Ennek köszönhetően látott napvilágot a kolozsvári Studium Kiadó gondozásában az Emlékek búvópatakja című önéletírása. Szabadság (Kolozsvár)2014. június 3.
Tollhegyen az Erdélyi Toll
Az 1989-es változást követően alakult székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó legfiatalabb „gyermeke”, az immár ötéves Erdélyi Toll irodalmi művelődési folyóirat Beke Sándor főszerkesztő irányításával jól megvetette a lábát az ugyancsak sikamlós terepen, ahol az utóbbi években már nem egy laptársa csúszott el. Sőt, az idei év termésének tanúsága szerint egyenesen fölfelé ívelő tendenciát mutat. A negyedévenként megjelenő kiadvány igényes munkatársi gárdája korunk művelődési életének ugyancsak sokszínű arcát villantja föl. Szabadság (Kolozsvár)2014. június 3.
Fúzió vagy maghasadás?
Fúzióra készül a PNL és a PDL, az (egyik) ötletgazda a liberális párt elnöki pozíciójáról a múlt héten leköszönt Crin Antonescu – végleges utódja még kerestetik. A PNL-nek bőven van tapasztalata, ami az együttműködéseket illeti. Nemrég lépett ki a Szociálliberális Unióból (USL), ahova épp a PDL és Traian Băsescu iránt táplált ellenérzései kergették. Most meg újabbat dizájnolna, ami viszont a megtévesztésig hasonlít egy másik, szintén rossz véget ért koalícióhoz. Vigyázat! Komplex politikatörténet következik, amelynek célja a fúziókra és a romániai politikai életre vonatkozó tanulságok levonása. Elő a papírt és a ceruzát, hogy követni lehessen a változásokat. Annyi ármány és intrika, hogy egy Shakespeare-dráma is megirigyelhetné.
Korábban létezett már a most bejelentett új, jobbközép irányultságú politikai alakulathoz hasonló szövetség. Emlékszünk-e még a D. A.-ra? Mert arról van szó. Teljes nevén az Alianţa Dreptate şi Adevăr, magyarul Igazság és Igazságosság Szövetség, amelynek tagjai a jobbközép liberális párt és a magát centrista, konzervatív pártként meghatározó demokraták. A PNL szövetségese tehát a valamikori Iliescu menedzselte Nemzeti Megmentési Frontból (FSN) kiszakadt PD volt, ebből lett a későbbi PDL. Nem is akárhogyan, hanem úgy, hogy Băsescu ármánykodására a liberális pártból kiszakadt annak a demokratákhoz húzó része. Călin Popescu Tăriceanu PNL-s társelnök (a PD-t Emil Boc képviselte) miniszterelnöksége alatt.
SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD. Szabadság (Kolozsvár)2014. június 3.
A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak
Ballagások Fehér megyében, Gyulafehérváron és Nagyenyeden
Az idei ballagásokon Fehér megyében a körülbelül 3000 végzős diákból 81 volt a magyarul tanuló végzősök száma. A folyamatos eső lehetetlenné tette a szabadtéri ünneplést a nagyszámú szülő, rokonság, vendégek barátok és más érdeklődők jelenlétében. Ezért pénteken a Gyulafehérvári Majláth Teológiai Líceum búcsúja a felújított, gyönyörű kápolnában történt, míg szombaton a Bethlen Kollégium a Református Vártemplomban búcsúztatta diákjait. A templomi környezet más minőségűvé emelte a végzős tanulók hagyományos ünnepét, amely nem nélkülözte a pompás felvonulásokat a szabadban és a megható, rendkívüli pillanatokat sem. Minden végzős tudja, hogy ezután az élet akadályait, elsőnek az érettségit, felelőséggel kell megélni.
Ballagás a gyulafehérvári vártereken át
A pénteki ünnepségre legtöbben a Székelyföldről utaztak a Gyulafehérvári Gróf Majláth Károly Gusztáv Teológiai Líceumba, hogy elbúcsúztassák a tizenhat végzős ifjút. Az iskolai ünnepségre a felújított kápolnában került sor, ahova a diákbarát és iskolaalapító Majláth püspök, és a tanulókat mindig támogató és megértő Márton Áron püspök ikonképei között vonultak be. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Jakubinyi György érsek és Lőrincz Helga megyei nemzetiségügyi tanfelügyelő. Gál László igazgató Márai Sándort idézte: „Az utakat sokáig nem érti meg az ember. (…) Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak az utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt.” Vass Csaba ballagó tanuló szerint az osztálytársak jelentik az egyik legjobb dolgot, amit Gyulafehérvártól kapott. Korom Imre lelki vezető szintén találó gondolatokkal fűszerezett beszédet tartott, Dimén Erika osztályfőnök szerint ez a négy líceumi év sohasem múlik el, hanem örökösen bennünk marad. A szülőktől távol gondos édesanyaként törődött velük. Tanulásban kiemelkedő volt: Bustya Loránd (9,75), Bartalis Kádár Apor (9,62), Vass Csaba (9,45).
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)