udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
408
találat
lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-408
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. augusztus 30.
Kolozsváron 1941-ben jelent meg először Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma című munkája, a most megjelent kötet a második kiadás /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat 33. kötete/. A könyv az 1918-cal kezdődő és az 1940-nel záródó 22 esztendős kisebbségi sors dokumentuma, részletesen ismertette az akkori sajtót, írói műhelyeket és az alkotók tevékenységét. A kötetet Pomogáts Béla előszava és Marosi Ildikó irodalomtörténész elemző tanulmánya bővíti és egy részletes névmutató zárja. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./2004. augusztus 31.
Ion Iliescu államfő Belgrádba látogatott. Románia hamarosan új konzulátust nyit a szerbiai Versecben a vízumkiadások gyorsítása és a szerbiai vlahok helyzetének megkönnyítése érdekében. Ez hangzott el Belgrádban Ion Iliescu és Szvetozar Marovics, Szerbia-Montenegró elnöke közötti augusztus 31-i megbeszélésen. Románia július elsejétől vízumkényszert vezetett be Szerbia-Montenegróval szemben; ezzel kapcsolatban Iliescu sietett megnyugtatni Marovicsot, hogy a két ország szakértői tárgyalásai nyomán sikerült megegyezni az okmányok kiadásának egyszerűsítéséről. /Cs. P. T.: A vízumkérdés a „fájó pont” . = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./2004. augusztus 31.
A húsz évvel ezelőtt Ceausescu által átadott Duna–Fekete-tenger-csatorna abban az időben kétmilliárd dollárba került, az utóbbi tíz évben 176 millió dollár jövedelmet könyvelhettek el. A nyolc évig tartó intenzív építkezés mai napig nyolcvan százalékban fejeződött be, a kihasználtsági foka 40 százalékos. A működtetése ma sem nyereséges, a beruházások elvégzésére költségvetési pénzt juttatnak. /Húszéves a Duna-csatorna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./2004. augusztus 31.
Felhívással fordult a Marosszéki Székely Tanács vezetősége a megye azon polgármestereihez, akik olyan községeket és kisvárosokat vezetnek, amelyek korábban Maros székhez tartoztak. Maros megyében 31 ilyen település van, ezeknek a vezető nem minden esetben magyar nemzetiségűek. Ezt Fodor Imre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Marosszéki Székely Tanács elnöke jelentette be a marosvásárhelyi újságíróknak. Az elnök és a jelen levő Izsák Balázs, az SZNT alelnöke elmondta: áprilisban döntötte el az SZNT vezetősége, hogy népszavazást kezdeményeznek az idén a Székelyföld mint autonóm területi- közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozásáról. Hargita és Kovászna megyében a megyei tanácsok vezetőségét kérték fel arra, hogy szervezzék meg a megyék területén a népszavazást. Maros megyének viszont csak egy része tartozott a hagyományos Székelyföldhöz. „Maros megyét annakidején hat közigazgatási entitás részeiből fércelték össze", mondotta Fodor Imre. A Marosszéki Székely Tanács vezetősége végigjárta mind a 31 polgármesteri hivatalt, és elmondták: a román nemzetiségű polgármesterek igen pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez, szerintük az autonómia mindenkinek hasznos lenne. /(Máthé Éva): Referendumot – Maros megyében is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./2004. augusztus 31.
A Székely Nemzeti Tanács vezetése felhívást intézett minden Hargita, Kovászna és Maros megyei polgármesterhez Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás megszervezéséről. Az SZNT vezetése szerint a Kovászna megyei széki szervezetek vezetői és a megyei tanács RMDSZ-frakciója közti megbeszélésen meglepetéssel tapasztalták, hogy a Kovászna és a Hargita megyei tanácsok elnökei nem egyeztettek a találkozó előtt a népszavazás megrendezésének lehetőségéről. Az SZNT és a négy Kovászna megyei széki tanács vezetői kérik a megyei tanács RMDSZ-frakcióját, hogy hozzon egyöntetű döntést. /Felhívás a polgármesterekhez autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./2004. augusztus 31.
Magyar-román kis- és középvállalkozói üzletépítő programot működtet a nyíregyházi PRIMOM Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózata, valamint Euro Info Központja. A projekt négy magyarországi és négy romániai megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes vállalkozásait segíti a gazdasági kapcsolatok felvételében. Térítésmentesen nyújtanak különböző szolgáltatásokat, vállalják a külkereskedelemmel foglalkozó vezetők, munkatársak képzését, naprakész információkkal látják el őket, partnertalálkozókat szerveznek részükre. Nyíregyházán és Debrecenben két napos üzletépítő képzést rendeznek. /Magyar-román üzletépítő program. Határrégiós együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./2004. augusztus 31.
A szobroknak jelképértékük van, egy idő után hozzátartoznak a városképhez. Ledöntik, elköltöztetik őket, letakarják, kitakarják, a politikai széljárásnak megfelelően. Legutóbb Székelyudvarhelyen kapott mellszobrot tizenhárom magyar történelmi személyiség, ami azután következett, az "szégyentörténet". Hargita megye prefektusa beperelte a szoborállító városházát, a helyi RMDSZ-frakció feljelentése nyomán. Magyar személyiségeket ábrázoló, magyarok által állított szoborcsoportot akarnak eltávolítani ugyancsak magyar emberek. Ez több mint hiba az RMDSZ részéről, ez politikai öngyilkosság. Szobordöntögetéssel nem lehet szavazatokat szerezni! – írta Gábor Attila. Az RMDSZ országos vezetése nem elhatárolódott el ettől az ügytől. Az udvarhelyi szoborpark ügyének jelenlegi állása szégyen. Szégyen azoknak, akik kezdeményezték eltávolítását, szégyen az udvarhelyieknek, szégyen a másfél milliós közösségünknek, hangsúlyozta. /Gábor Attila: Szobrok sorsa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2004. augusztus 31.
Ezer éve annak, hogy Szent István király létrehozta a Magyarországot megerősítő vármegyerendszert, és megalapította az első tíz püspökséget. A hagyomány szerint az utóbbiak közé tartozott a bihari püspökség is, amelyet egyháza leromboltatása után mintegy félszáz évvel Szent László helyeztetett át Nagyváradra, a biztonságosabb Sebes-Körös mentére. A bihari egyházalapítás ezeréves évfordulóján ünnepi szentmisét celebráltak augusztus 29-én a bihari megyeszékhelyhez közeli Bihar községben. A magyar konzulátus, a HTMH, az RMDSZ, a megyei önkormányzat képviselői is jelen voltak. Szentbeszédében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nagyváradinál régebbi nemzeti kegyhelyeket is kiemeljük a feledés homályából. Ilyen Bihar is, amelynek földvárában Szent László sok időt töltött, s itt állhatott a nagyváradit megelőző bihari püspökség is. „A mi népünk nő, és növekvő politikai, gazdasági tekintélye lesz" – mondta derűlátóan a püspök. A megyéspüspök egy Szent Istvánt és egy Szent Lászlót ábrázoló festménnyel ajándékozta meg a bihari gyülekezetet. A templom kertjébe vonuló tömeg pedig egy kétméteres, bronzból készülő Szent István-szobor alapkőletételének lehetett tanúja. A nagyváradi egyházmegye, a bihari plébánia és önkormányzat, a Bihar megyei RMDSZ és a megyei önkormányzat közösen írt alá alapítólevelet, mely szerint 2005 nyarára állni fog a szobor. Tempfli József bejelentette, hogy hamarosan Szentjobbon, a másik nemzeti kegyhelyen is újabb emléket állítanak, Szent István szobra után most a jobbot védő Mercurius apátnak. /Balla Tünde: Ezeresztendős egyházalapításra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./2004. augusztus 31.
Szamosújváron a református gyülekezet látta vendégül az ötvenes években bebörtönzött, és 1964-ben szabadult politikai foglyok egy csoportját, akik meglátogatták a szamosújvári fegyházat. A börtönmúzeumnak berendezett pinceszerű helyiségben néhány megfakult papírlap emlékeztet az egykoron politikai okokból kivégzettekre, a felsorolás azonban nem teljes, hiszen több részvevő is elmondta, hogy az ötvenes évek végén szinte napi rendszerességgel, reggel hatkor lőtték tarkón a falhoz állított embereket, így akár több százra is tehető a kivégzettek száma. A politikai okokból fogva tartott lelkészek listája is foghíjas, hiszen zömmel román papok szerepelnek rajta, miközben az ötvenes években itt raboskodott az unitárius egyház lelkészi karának a fele, közel ötven református lelkész és nagyon sok római katolikus pap. Néhány évvel ezelőtt, amikor a börtön melletti temetőben keresztet emeltek a meggyilkoltak emlékére, és jelképesen újratemették a koporsó nélkül, hiányos rabruhába a sírgödörbe hányt kivégzetteket, magyar lelkész nem tarthatott istentiszteletet vagy szentmisét. Az egyik egykori elítéltet, dr. Péter Miklós nyugalmazott lelkészt, teológiai tanárt az egyetem elvégzése után hurcolta el Biharvajdáról a Szekuritáté. Az ő bűne az volt, hogy gyászszalagot vásárolt az 56-os szabadságharcban elesettek emlékére. Tizennégy évre ítélték sok más sorstársával együtt. A szenvedés, a napi megaláztatás ellenére a hívő embereknek mindig volt erejük a reményre, a bizakodásra, a derűs órákra, emlékezett a lelkész. A szűk termekben összezárt politikai foglyok egymás előadását hallgatták, megülték egymás ünnepeit, megtartották istentiszteleteiket. /Makkay József: Szamosújvár. A hit a rácsok mögött is megtartó erő volt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./2004. augusztus 31.
Kolozsváron a 2. számú Hallássérültek Intézetében tanul az erdélyi magyar hallássérült gyerekek zöme. Jelenleg 111 gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, 12 megye magyar gyermekei óvodától kezdve tizenegyedik osztályig tanulhatnak. Három évvel ezelőtt épült a bentlakás és a sportpálya, tájékoztatott Ferenczi Csilla aligazgató. Az iskolát angol, német és holland alapítványok, illetve magánszemélyek támogatják. A munkaadók gyakran nem hajlandók alkalmazni őket. /Borbély Tamás: Küzdelem az előítéletekkel a csend világában. Helyzetkép a romániai magyar hallássérült gyerekekről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./2004. augusztus 31.
Kolozsvár polgármestere elegáns megoldást talált arra, hogy eltávolítsa a városházáról előde közeli munkatársait: tizenkét alkalmazottnak nem hosszabbította meg a munkaszerződését. Az érintett személyek többsége jelentős katonai nyugellátásban részesülő tartalékos tiszt. Az elbocsátottak között szerepel Alexandru Dima tartalékos ezredes, a forgalmi osztály vezetője is, aki pár évvel ezelőtt a magyar főkonzulátus zászlójának ellopásában is részt vett. Városházi források szerint ezenkívül több funari magyarellenes akció kiagyalója volt. /K. O.: Nagytakarítás a városházán. Állásukat vesztették a funari csatlósok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./2004. augusztus 31.
Kolozsvári román lapban írta egy román történész: Egy román Magyarország trónján: "Szent István". Tehát az államalapító király, a szentté avatott István román volt. Mátyás király is román származású. István király otthon a családban románul beszélt, ez volt az anyanyelve, írta a történész. A kérdés az, miért nem tanította meg ez a nagy király népét is saját anyanyelvére? Továbbá hogyan beszélhette a román nyelvet valaki az ezres években, amikor a "román" fogalom és maga a kifejezés csupán százharminc és valahány éve létezik?! /B. É.: Szkizofrénia? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./2004. augusztus 31.
Aug. 19-22. között Nyárádszentmártonban és Csíkfalván tartották a XXVIII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) legnagyobb rendezvényén 290 fiatal vett részt. A jelenlevőket köszöntötte dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László esperes, András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának titkára, a szervezők részéről Szabó László, az ODFIE elnöke. Aug. 20-án – akárcsak a világon élő más magyar közösségekben -, meggyújtották a magyar összetartozás lángját. /Sándor Krisztina: Unitárius fiatalok konferenciája a Nyárád mentén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2004. augusztus 31.
Aug. 27-én került sor a Szatmár megye földrajzi területén működő két református egyházmegye tisztújító közgyűlésére. A Szatmári Egyházmegye esperese Sipos Miklós, a főjegyző Fodor Lajos, az egyházmegyei főgondnok Bara Csaba maradt. A Nagykárolyi Egyházmegyében az esperesi székben Barcza Dánielt Nagy Sándor lelei lelkipásztor váltotta fel, Fóris Károly szaniszlói lelkipásztor lett a főjegyző és Geréb Miklós, Ákos község polgármestere az egyházmegyei főgondnok. /E. Gy.: Tisztújító közgyűlés Szatmár megye két református egyházmegyéjében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./2004. augusztus 31.
A dokumentumfilmekre szakosodott Dunatáj Alapítvány megbízásából Sylvester Lajos filmszalagra rögzítette Király Károly emberi-politikai életútját. Ceausescu egyik legkedveltebb vadászterületén is forgattak, a Dél-Hargita alatt, a Kovácsok patakának egyik tisztásán. Király Károly egy sor ,,magyar ügy” rendezését főleg a sikeres vadászatok közben intézte /egy kultúrház építését, emlékmű felállítását például/. /Sylvester Lajos: Egy dokumentumfilm elő- és utójátéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./2004. augusztus 31.
Aug. 20-án este újból fellobbant Magyar Szolidaritás tábortüze a Kolozsvár melletti Gorbó-völgyében. Idén 46-an jöttek el tábortüzet gyújtani. Nem csak EKE tagok /Erdélyi Kárpát Egyesület/ jöttek, hanem olyanok is akik az újságból, rádióból értesültek az eseményről. A fellobbanó tábortűz mellett elénekelték a Himnuszt, a Szózatot, a székely himnuszt. /Kovács Zsuzsa: Fellobbant a Magyar Szoldaritás Tüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./2004. augusztus 31.
Szapáryfalván három napig állt a bál, a vidámság a 120 éves telepes faluban. Az első nap a sporté volt, a második napon az ízletes gulyás volt a főszereplő Délután a lugosi Gyöngyvirág és a pécskai Búzavirág ropta a táncot. Vasárnap pedig népi mondókákból, énekekből, néphagyományból és meseelemekből összeállított lakodalmast játszottak. A 2002 májusában alakult Gróf Szapáry Péter Társaskör tagjai először léptek színpadra egy bohózattal. A három nap rendezvényeinek szervezői a Gróf Szapáry Péter Társaskör fiataljai – vezetőjükkel, Erdődi Endrével – közösségszervezésből is jelesre vizsgáztak. /Szekernyés Irén: VI. Szapáryfalvi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./2004. augusztus 31.
Több évtizedes szünet után idén másodszorra egyhetes festőtábort szerveztek Nagyzerinden. A művésztelep alkotói gyarapították a község képtárát. A képtár idén ünnepelte 30. születésnapját. A hetvenes évek közepén alakult a zerindi képtár és az akkori hagyományoknak a folytatása a jelenlegi nemzetközi művésztelep, mondta a nagyzerindi születésű Siska Szabó Hajnalka, a tábor művészeti vezetője. /(nagyálmos): A környezetet is gyarapítják. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./