udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
508
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-508
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. január 28.
Tariceanu miniszterelnök január 27-én államtitkári tisztségbe nevezte ki az RMDSZ által javasolt Birtalan Józsefet, aki a Köztisztviselők Ügynökségének elnöki tisztségét tölti be a döntés értelmében. Birtalan 2000. májusa és 2005. januárja között szintén a Közigazgatási és Belügyminisztériumhoz tartozó Köztisztviselők Ügynökségénél töltötte be az alelnöki tisztséget. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 28., 2919. sz./2005. január 28.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója szerint léteznek román újságírók, akiket külföldi titkosszolgálatok fizetnek, írta az Adevarul című román lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2005. január 28.
Az új kormány programja tartalmazza az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája ratifikálását. – A ratifikációs törvénytervezetet három héten, egy hónapon belül véglegesítjük – nyilatkozta Markó Attila kisebbségügyi államtitkár. Az Európa Tanács pontosan meg szeretné határoztatni, mely régióban vagy megyében a Charta mely passzusát alkalmazzák. – A Chartának ez a követelménye nehezen kivitelezhető a romániai viszonyok között – jelentette ki Markó Attila. Elképzelhető lenne még a települési szintre bontás, ekkor a közigazgatási törvény kínálta precedens alapján azok a települések kerülhetnének bele az ellenőrizendő követelmények betartásának a körébe, ahol a kisebbségi lakosság számaránya helyileg meghaladja a húsz százalékot. Ez az elképzelés viszont nem fogná át azokat a kisebbségi szempontból jelentős kulturális központokat, mint amilyen a magyarságnak Kolozsvár, Brassó vagy Temesvár, a németeknek pedig például Nagyszeben. Igaz ugyan, hogy néhány törvény már a Chartánál szélesebb nyelvhasználati jogokat biztosít, de azok jó részét nem tartják be. /Balló Áron: Mikor ratifikálják a kisebbségi nyelvi chartát? Könnyebben lehet majd be nem tartását ellenőrizni, büntetni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
A nemzeti közösségeket érintő gondokra megoldást nyújtó kerettörvénynek tervezi az RMDSZ a kisebbségek jogállását tisztázó jogszabályt, amelyet várhatóan a tavasz folyamán véglegesítenek. Az RMDSZ szakemberei még csak a törvény vázát rögzítették, tájékoztatott Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő, aki Varga Attila és Márton Árpád képviselővel végzi a szöveg megfogalmazását. A törvény első része a kisebbségek jogaira vonatkozó általános alapelveket rögzíti, a második rész a kisebbségek meghatározását tisztázza és kitér a kisebbségek kulturális és oktatási gondjaira is. A törvénybe az információhoz való jogot is belefoglalják és az anyanyelvhasználatot is szabályozzák. Az RMDSZ azt szeretné, ha a kisebbségek gondjait orvosló jogi előírások egy kerettörvénybe lennének összefoglalva. A törvény a kisebbségügyi tanács létrehozására is kitér. A jogszabály külön fejezetet szentel a kulturális autonómiának. /Borbély Tamás: Kerettörvénybe foglalnák a kisebbségi jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
Munkamegbeszélést tartottak az RMDSZ kormány-tisztségviselői. Markó Béla kormányfőhelyettes közölte: az ezentúl kéthetente megtartott konzultatív jellegű üléseknek elsősorban az a céljuk, hogy a tisztségviselők folyamatosan beszámolhassanak tevékenységükről, kölcsönösen tájékoztassák egymást, tanácsot kérhessenek és adhassanak. A tanácskozáson felszólalt Nagy Zsolt hírközlési miniszter, Borbély László területrendezési megbízott miniszter és Winkler Gyula, a gazdasági tárca kereskedelemért felelős minisztere. Mindhárman hangsúlyozták: az elkövetkező időszakban arra törekednek majd, hogy szorosabbá fűzzék az általuk képviselt minisztérium és az RMDSZ közötti kapcsolatokat, az információ áramlását. Ugyanakkor kifejtették, az RMDSZ-nek most lehetősége van arra, hogy a különböző intézményekbe felkészült, fiatal szakembereket juttasson be. /Cs. P. T.: Tanácsokat kérnek és adnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes január 27-én fogadta a meghívására Bukarestbe érkezett Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest és küldöttségét. A két politikus a szlovákiai és a romániai magyar közösség sajátos helyzetéről tárgyalt. A felek összehasonlították az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepvállalását, Csáky Pál felajánlotta vendéglátójának ilyen irányú tapasztalatai átadását. Elhangzott, mind a szlovákiai, mind pedig a romániai magyarság cselekvő részesei azoknak az államoknak, amelyekben élnek, politikai szerepvállalásukkal pedig jelentős mértékben hozzájárulnak az illető ország fejlődéséhez. Markó Béla kijelentette: igen fontos, hogy a magyar kisebbség érdekeit védő pártok összefogjanak. A szlovák miniszterelnök-helyettest Berényi József külügyi államtitkár, Peczár Károly irodavezető, valamint Martin Murvic szóvivő kísérte el romániai útjára. A Csáky Pál vezette delegáció a romániai cseh és szlovák kisebbség képviselőjével is megbeszéléseket folytat. /Cseke Péter Tamás: Hangsúlyos politikai szerepvállalások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
Korodi Attila a Környezetvédelmi Minisztérium integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkáraként első sajtótájékoztatóját tartotta január 27-én Csíkszeredában. Az RMDSZ-es politikus új beosztásáról, felelősségeiről számolt be a sajtó képviselőinek. Szükségesnek látja, hogy minél több információhoz férjenek hozzá a helyi vezetők, hiszen éppen az információ hiány jelentette eddig a legnagyobb gondot. Feladatai közé tartozik a környezetvédelmi tálcán belül az ISPA, a SAPARD, a SAMTID valamint a PHARE források koordinálása. /(Daczó Dénes): Államtitkári bemutatkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2005. január 28.
Két hete foglalta el a prefektusi széket György Ervin. Kovászna megyei prefektusa elmondta, hogy akadnak belső torzsalkodások. Nehezebb viszont a mentalitásváltás. Az alkalmazottaknak mostanáig teljesen más elvek, szempontok szerint kellett dolgozniuk, ezért arra kérte őket, felejtsék el az eddigi stílust. A jövőben a prefektúra jogi osztályának vezetője havonta tart felkészítőt a polgármesteri hivatalok jegyzőinek. György Ervin ígérte, nem lesz politikai nyomásgyakorlás. Nem fogja akadályozni a kistérségi társulások megalakulását. /Farkas Réka: „Nem próbálnak irányítani”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
Február 26-ára halasztotta január 29-re összehívott ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A hóvihar és a nehéz útviszonyok kétségessé tették, hogy a tanács valamennyi tagja el tud-e jutni Marosvásárhelyre. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői is elhalasztották az eredetileg január 29-re összehívott gyergyószentmiklósi SZNT-ülést. Az SZNT jelenleg az EMNT elidegeníthetetlen részét képezi, de már az a tény is a kiválást vetítette elő, hogy a gyergyói SZNT-ülést a korábban meghirdetett marosvásárhelyi EMNT-ülés időpontjára hívták össze. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, a gyergyószentmiklósi ülésen eredetileg módosítani kívánták az EMNT és az SZNT viszonyát rögzítő dokumentumot, és partneri viszonyt szerettek volna felajánlani az EMNT-nek. Az erdélyi tanács a kulturális autonómia megvalósítását, a székely tanács pedig a székelyföldi területi autonómia megvalósítását tűzhetné zászlajára. /Gazda Árpád: Az időjárás megóvja az egységet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
Gazda Zoltán, a háromszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette, hogy a szövetség kéri az EU-csatlakozási tárgyalások nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó fejezetének megnyitását, mivel az MPSZ szerint „Románia távolról sem teljesíti a feltételeket”. Gazda szerint Frunda György RMDSZ-szenátor kinevezése az ET minotorizáló bizottságának elnökévé aggodalomra ad okot az MPSZ számára, mivel ez megnehezíti a fejezet megnyitását. „Ismeretes, hogy Frunda György, az előző SZDP-kormány küldönceként mindig azt hangoztatta az Európa Tanácsban, hogy Romániában rendezték a nemzeti kisebbségek problémáit. Ezek után mit várjunk egy ilyen embertől”, fogalmazott Gazda. Hozzáfűzte, az MPSZ megpróbálja a magyarországi képviselőkön keresztül tájékoztatni az Európa Tanácsot a romániai nemzeti kisebbségek problémáiról. /MPSZ: Románia nem teljesíti a kisebbségekre vonatkozó feltételeket. Kérik a csatlakozási tárgyalások megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
A magyar és a román határrégió önkormányzatai, civil szervezetei, vállalkozásai és oktatási intézményei 28 projektet valósítottak meg az EU PHARE CBC programjának közel 1 millió eurós támogatásával – közölte Kalapáti Magdolna a magyar–román határ menti együttműködésről tartott szegedi konferencián. Az első ilyen jellegű együttműködést az Európai Unió 1996-ban támogatta, azóta folyamatosan indulnak ilyen programok. A pályázaton négy magyarországi megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg szervezetei vettek részt romániai partnereikkel a gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés, az intézményi együttműködés, valamint a környezetvédelem területén. A támogatott projektek keretében képzéseket, szakmai tájékoztatókat, üzletember-találkozókat szerveztek. Magyarország uniós csatlakozásával a PHARE CBC program helyét az Interreg III A program veszi át, ebbe az együttműködésbe, a magyar és a román szervezeteken túl, már szerbiai pályázók is bekapcsolódhatnak. /Szegedi konferencia a magyar–román határ menti együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
Az Európai Parlament külügyi bizottságának három magyarországi tagja, Schöpflin György (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) levelet küldött Josep Borrell Fontelles parlamenti elnökhöz, és ebben arra kérték, hogy az EP a lehető leghamarabb hagyja jóvá Románia európai közösségi társulási szerződésének módosítását, mert a jelenlegi állapot komoly veszteségeket okoz a Romániában érdekeltségekkel rendelkező magyar exportőröknek. Magyarország és Románia 2004. május 1. előtt a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) keretében kedvezményes feltételekkel bonyolíthatta egymás közötti áruforgalmát. Magyarország EU-tagsága azonban az egyezmény felmondását tette szükségessé, mivel az Európai Unió tagállamainak harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait az úgynevezett közös kereskedelempolitika szabályozza. Jelenleg a CEFTA kedvezményes rendszere már nem, a társulási megállapodás kedvezményes rendszere pedig még nem vonatkozik Magyarország és Románia kereskedelmi kapcsolataira. Ez veszteségeket okozott, amelyek – elsősorban a mezőgazdasági termékeket sújtva – elérték az 50 millió eurót. /A román–magyar kereskedelem segítését sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
Úgy tudtuk, hogy a magyarság összetartozik, szolidáris egymással, írta Baranyai Péter. Most megváltozott a helyzet. Nem a népszavazás volt a választóvonal, a 2004. december 5-i eredmény csak kijózanodást jelentett. „Kiderül, hogy magyar közegben magyarként idegenek lehetünk oda-vissza alapon”, állapította meg a cikkíró. /Baranyai Péter: Változó történetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2005. január 28.
Magyarországi kocsin belül jókora nemzeti színű szalag ékeskedett, egy kicsi, fekete Nagy-Magyarország térképpel, középen pedig felirattal: „Engem ne bántsatok, én igennel szavaztam.” „Ki törődött a mi érzékenységünkkel akkor, amikor a magyar kormányfő teli torokból üvöltött NEM-et a kettős állampolgárságra? S a magyar pártkormány pénzt, időt nem kímélve bíztatta a magyar választót testvérei (?) megtagadására?” A szerbek mintegy válaszul, a világ minden szerbjének megadták a kettős állampolgárságot, szavazati joggal, mindenestől. „Ezek után sem szégyenli magát a jelenlegi magyar vezetés?”- kérdezte dr. Sasi Nagy Béla. /Dr. Sasi Nagy Béla: Ne bántsatok, igennel szavaztam. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 28./2005. január 28.
Az Antena 1, egy román televíziós csatorna hamarosan bemutatja Koltay Gábor Trianon-filmjét – jelentette a Transindex romániai magyar internetes újság. Florin Oancea, az Antena 1 alelnöke és hírigazgatója a Transindexnek elmondta: a filmet feliratozzák, nem szinkronizálják. A feliratozást, akárcsak a fordítást, az alkotók végzik, február első hetében már műsorra is kerülhet. /Az Antena 1 bemutatja a Trianont? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2005. január 28.
Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövőben az anyaországban, Magyarországon pedig két százalékuk szeretne tanulmányokat folytatni – derül ki abból a tavaly végzett kutatásból, aminek első eredményeit január 27-én ismertették Budapesten egy konferencián. Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából 2004. január-július között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA Politikai Tudományok Intézete és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások központja munkatársai. A felmérést a tervek szerint 4-6 év múlva megismétlik, ami először kínálhat esélyt az erdélyi magyarságra vonatkozó társadalmi változások, trendek tényleges megismerésére – mondta megnyitójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt időszakban a megkérdezettek 57,6 százalékának véleménye szerint romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek olyan változások, amelyek perspektívát jelenthetnek. Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt pozitív változást ezen a téren. A megkérdezettek 43 százaléka egyértelműen pozitívan nyilatkozott az RMDSZ-ről, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése 14-16 százalék között mozog. A felmérésben résztvevők négytizede elégedett az egyházakkal. /Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát az anyaországban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke kifejtette: a határon túli magyarságot érintő mindenkori magyarországi kormányzati stratégia fő irányelve a szülőföldön maradás támogatása, de az ehhez rendelt eszközöknek – nagyságrendben évente átlag 10 milliárd forint – csupán 6-7%-a fordítódott gazdasági fejlesztésekre, a többi oktatásra, kultúrára, a civil szférára, pedig az elvándorlás fő motívuma „nem a nemzeti elnyomásban, hanem a reálszférában keresendő”. /(Guther M. Ilona): Szociológiai kutatás. Az erdélyi magyar népesség jelenlegi helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2005. január 28.
Tőkés László püspök óva intette a nagyváradi tanácsosokat attól, hogy egy polgári-egyházi vitát politikai kérdéssé változtassanak. Végül a tanácsosok többsége arra szavazott, hogy az ortodoxoké maradjon a váradi sportpálya. Tőkés László a szavazás után kifejtette: „Az ortodoxia olyan agresszív terjeszkedő politikát folytat, amely ellen a református egyház nem tudja fölvenni a küzdelmet, de élünk a jogorvoslat lehetőségével”. A közigazgatási bíróságon megtámadják a döntést. /Az ortodoxoké marad a váradi sportpálya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
Huszonegy tárgyalás után, január 26-án a kézdivásárhelyi bíróságon alapfokú ítélet született az Aurel Dionisie Agache versus Rainer Antal perben. Rainer esztelneki házának ezentúl két tulajdonosa lesz: az egyik ifjú Agache, a másik pedig Rainer exfelesége, Bugár Lenke. Az ítélet közlése után Rainer Antalnak tíz nap áll majd rendelkezésére, hogy a megyei törvényszéken megfellebbezze a kézdivásárhelyi bíróság döntését. /(Iochom): Rainer albérlő lesz saját házában? (Agache-ügy) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./ Előzmény: Az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt népnyúzó milicista őrnagy legnagyobb fia, Aurel Dionisie Agache azért kezdeményezett tárgyalást a másfél évi börtön után 2003. februárjában szabadult Reiner ellen, hogy be tudja hajtani rajta a – két évvel ezelőtt jogerős bírósági döntéssel megítélt – mintegy 70 millió lejt kitevő erkölcsi és anyagi kártérítést. Reiner egyetlen vagyona esztelneki házrésze.2005. január 28.
Ismét megpróbálkoznak a Temes megyében élő romák nyilvántartásba vételével. Nehéz pontos kimutatást készíteni róluk, mert vagy nem vállalják származásukat, vagy állandó mozgásban vannak. /(S.): Személyazonossági iratot a romáknak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./2005. január 28.
Január 15-én és 16-án tanácskozott Sugásfürdőn a Székelyföldi Frakció. Megállapították, szükséges a Székelyföldi Frakció hangsúlyosabb részvétele a régiószintű döntések meghozatalában. Össze kell hívni a konzultatív jellegű Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Létre kell hozni a székelyföldi gazdasági régiót. Az RMDSZ Párbeszéd az autonómiáért című választási programja figyelembevételével kidolgozott kormányprogram elvi keretet biztosít a kulturális autonómia megvalósításához, olvasható Székelyföldi Frakció felhívásában. /Hogyan tovább? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./