udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
160
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-160
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. február 25.
Dudás László romániai állampolgár magyarországi tevékenységét és nyilatkozatait elítélő közös állásfoglalást tett közzé az RMDSZ Maros megyei szervezete és a romániai Független Magyar Párt. Sajnálattal állapították meg, hogy a magyarországi sajtó válogatás nélkül helyt adott Dudás László valótlan nyilatkozatainak. Dudás László, a Független Magyar Párt egyik vezetője visszaélt tisztségével, a párt szervezésére felvett pénzzel ne számolt el. Dudásnak a Marosvásárhelyen semmiféle közszereplése nem volt. /MTI, febr. 25./1991. február 26.
Adrian Nastase külügyminiszter febr. 26-a és márc. 2-a között Malajziába és Thaiföldre látogat, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról fog tárgyalni. /Román rádió/1991. február 26.
Febr. 26-án a római Magyar Akadémián történészek, magyar és olasz meghívottak előtt bemutatták a Budapesten 1989-ben Benda Kálmán szerkesztésében megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1707 című kétkötetes művet. A tudományos ülésen Benda Kálmán tartott előadást, két olasz történész, Francesco Vida és Rita Tolomeo szólt hozzá. Az ülésen köszönetet mondtak Sachis Tabarnak, a Propaganda Fide levéltárosának és Eördögh Istvánnak, a római Pápai Egyetem /Universita Gregoriana/ levéltáros-történészenek a magyar történetkutatásnak nyújtott támogatásért. Sárközy Péter, a római egyetem magyar tanszékének vezetője olaszra fordította Benda Kálmánnak az okmánytárban közölt bevezető tanulmányát. A Moldvai csángó-magyar okmánytár részletekbe menően cáfolják Dumitru Martinas 1985-ben megjelent monográfiáját /melyet később olaszul is kiadtak/. Martinas szerint a moldvai csángók katolikus hitre kényszerített ortodox románok, akiknek a csángó nyelve korcs magyar, mert eredetileg románok voltak. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 18., 64. sz., Kovács Sándor Iván: Csángók a Via Giulián. = Magyar Hírlap, márc. 15./1991. február 27.
A román képviselőház és szenátus együttes ülésükön 279 szavazattal 12 ellenében és 78 tartózkodással elfogadták az alkotmánytervezet első tézisét: Románia szuverén, egységes, független és oszthatatlan nemzetállam. /MTI/ 1991. február 27.
Febr. 27-én Anders Björk, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a román képviselők együttes ülésén, majd találkozott Ion Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel. Kifejtette, hogy az Európa Tanács nem avatkozik be Románia belügyeibe, egyetlen kivétellel, ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet. Anders Björk találkozott a parlamenti csoportok vezetőivel, így Domokos Gézával is, aki elmondta, dokumentumot készítettek a televízió számos intézkedéséről, továbbá az oktatásügy helyzetéről, amely elégedetlenséget keltett a kisebbség körében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./1991. február 27.
A korábbi 11-13-mal szemben most 22 papnövendéket vehettek fel, közülük hatan külföldön tanulhatnak, sorolta Reizer Pál szatmári megyéspüspök egyházmegyéjének kedvező változásait. Szatmárnémetiben beindult a világiak teológiai képzése, 180 jelentkezővel. Visszakapták a püspöki székhelyet Szatmárnémetiben. 1990. júl. 19-én visszaállították az Irgalmas Nővérek Rendjét, ahol öt jelöltet avathattak. Létrejött a szegényeket támogató Caritas szervezetük. Az iskolákban már folyik a hitoktatás, a kórházakba is bejutnak, a börtönökbe még nem engedték be őket. Reizer Pál nemrégiben Kárpátalján járt, ez a terület egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartozik. Mintegy 65 ezer római katolikus él Kárpátalján az üldöztetések után, a 38 plébánián mindössze hat idős pap maradt, újabban nyolc /elsősorban magyarországi/ vendégpap jött segítségükre. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./1991. február 27.
Scheffler János /1887. okt. 29.-1952. dec. 6./ szatmári püspökről, az egyházüldözés egyik vértanújáról olvashatunk rövid ismertetőt. 1940-ben nevezte ki a pápa szatmári püspöknek és nagyváradi apostoli kormányzónak. 1940-ben a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi karára nevezték ki tanárnak. 1944-ben ismételten szót emelt a zsidóüldözés ellen. Püspöki működése 1948-tól lehetetlenné vált: az állam megszüntette a szatmári püspökséget, az egyházi iskolákat államosították, a szerzetesrendeket feloszlatták. Scheffler Jánost 1950-ben kényszerlakhelyre vitték, 1952-ben bebörtönözték, dec. 6-án nehéz fakeresztet hurcoltattak vele, rosszul lett és meghalt. /Beliczay János t. b. kanonok ny. plébános: Scheffler János (1942-1952) püspök vératnúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./1991. február 27.
Márc. 1-2-án tartják Székelyudvarhelyen a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanárai részvételével a közgazdasági továbbképző tanfolyam utolsó előadásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./1991. február 27.
Megjelent a súlyos anyagi gondokkal küszködő Szamosmente /Dés/ idei első száma. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./1991. február 27.
A vasutas sztrájkolókkal való megegyezés létrejötte előtt lemondott Ion Aurel Stoica életminőség és szociális ellátási miniszter, aki a vasutasokkal való tárgyaláson a kormánydelegációt vezette. Stoica ugyanis a keményebb fellépés híve volt, írt Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./1991. február 28.
Sándor István református lelkész, Sándor Magdolna óvónő és Székely Dénes koreográfus lelkes munkájának eredményeképpen megalakult az Erdővidéki Népi Együttes. Bemutatkozásuk 1990 szilveszterén történt. A jelenleg ötven tagú együttes sok helyen fellépett. Tervük a hivatásos népi együttes létrehozása, Barót központtal. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./1991. február 28.
A Renasterea Banateana /Temesvár/ című lap nem független többé, Iosif Constantin Dragantól kapott új nyomdagépeket, ezentúl Dragan tanait fogja hirdetni. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./1991. február 28.
Febr. 28-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, meghallgatták Victor Stanculescu védelmi miniszter tájékoztatóját a Varsói Szerződés katonai struktúrájának felszámolásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2-3./1991. február folyamán
A román nacionalisták rendszeresen írják arról, hogy a székelyek nem magyarok. A csángókról az egyik román lapban olvasható: "Bizonyítékaink vannak arra, hogy ezek román jobbágyok voltak, akik magyar nemesek birtokairól szöktek meg, s ideiglenesen a székelyek között húzták meg magukat" "Ideje már, hogy a Román Tudományos Akadémia egy bizottságot nevezzen ki a csángók történelmének tanulmányozása céljából, hogy véget vessenek annak a vitának, amely megzavarja ennek a lakosságnak a nyugalmát." /Adevarul in libertate, 1990. okt. 19./ Legutóbb dr. Bárányi Ferenc a parlamentben előterjesztette az RMDSZ álláspontját, emiatt többen felháborodtak és tiltakoztak, köztük a kolozsvári Nemzeti Megmentési Front. Bárányi az 1918-as gyulafehérvári határozatra hivatkozott, kifejtve, szeretnék, ha az erdélyi magyarság "politikai, gazdasági és jogi helyzetét az 1947-es állapotnak megfelelően" állítnák vissza. Szeretnék, ha megszüntetnék a vidékek, helységek etnikai összetételének megváltoztatását. A kolozsvári Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatban fejtette ki álláspontját. Ebből egy-két idézet: "Három dolog döbbenti meg az olvasót: a hangvétel, a tartalom agresszivitása, és a hamisítás. Az egész anyag tiszteletlen, sértő és elítélendő vádaskodás a kormány és a román nép ellen." "A Bárány /sic!/ úr által kifejtett gondolatok cinikusak, gyűlölettel és megvetéssel telítettek. Az NMF közbotránynak tartja, és mint ilyet, elítéli". /Adevarul in libertate, 1990. okt. 17./ Hol van már az az idő, amikor a XVII. És XVIII. században még minden moldvai és havasalföldi krónikás "tara unguresca"-nak, vagyis "magyarok országának" nevezte Erdélyt. /Takács Ferenc: A Vasgárda szelleme él és virágzik. = Erdélyi Magyarság (Budapest), febr., 5. sz./1991. február folyamán
Bartis Árpád emlékezett Lakatos Demeter csángó költővel való találkozására. Bartis 1969-ben látogatott Szabófalvára, ahol Lakatos Demeter már házi őrizetben volt, nemcsak azért, mert sokan látogatták, mert magyar verseket írt, hanem azért, mert Magyarországra látogatott. Lakatos Demeter Szabófalván született 1911. nov. 19-én. Sofőr volt, sok helyre eljutott. Verseket kezdett írni, az iskolában tanult román helyesírással írta a magyar verseket. Kolozsváron, a Keleti Újság 1935. nov. 15-i számában jelent meg első verse. Domokos Pál Péter találóan írta verseiről: "A szöveg leírása éppen úgy készül, miként a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária siralom szövegei készültek. Azokat sem magyar helyesírással írták, hanem latin ortográfiával. Lakatos Demeter nyelve igen régi magyar nyelv, mentes az iskolától, a nyelvújítástól, a tanultak hatásától." /Bartis Árpád: Találkozásom Lakatos Demeter csángó-magyar költővel. = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), febr./1991. február 1.
Dec. 1-jén kisinyovi és bukaresti honatyák részvételével megalakult az Egyesülés Nemzeti Tanácsa. Felhívásuk minden románhoz szól. Kibocsátanak egy belépési igazolványt, amelyet székházaikba /Bukarest, Kisinyov, Csernovci és Ismail/ kell visszaküldeni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./1991. február 1.
Megjelent a Veled Vagyok folyóirat első száma. /Veled vagyok (Lelkigondozási és szeretetszolgálati lap, Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, dec. 1./ A folyóiratnak csak három száma látott napvilágot.1991. február 2.
Horn Gyula, a külügyi bizottság vezetője ötpárti parlamenti delegáció élén utazott Bukarestbe /dec. 2-4./, a román parlament meghívására. Tárgyaltak az új román alkotmányról és a Hargita-Kovászna jelentésről, továbbá a kolozsvári konzulátus ügyéről. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, Iliescu elnök pedig Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., 7-8./ 1991. február 3.
A múlt héten Iliescu elnök találkozott a pártok vezetőivel, az RMDSZ-t Verestóy Attila képviselte. A helyhatósági választások időpontjának rögzítése volt a téma. Iliescu elnök megelégedéssel nyugtázta, mennyire demokratikus alkotmányt sikerült elfogadtatni. A többi pártok hasonlóan dicsérték az alkotmányt. Verestóy - nyilatkozata szerint - "nem látta értelmét" annak, hogy Iliescu előtt kifejtse, miért szavazott az RMDSZ az alkotmány ellen. - Verestóy elmondta, hogy maga adta át Iliescunak a Hargita-Kovászna jelentésről az RMDSZ által készített összefoglalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./1991. február 3.
Dec. 3-án a magyar parlamenti küldöttség Bukarestben találkozott a Hargita-Kovászna jelentést készítő parlamenti különbizottsággal. Mihai Teodorescu, a bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy nem vizsgáló, hanem kihallgató bizottságról van szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./