udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 188 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-188 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. július 8.

Az RMDSZ Temes Megyei Szervezete 1998. július 8-án levélben fordult a Román Hírszerző Szolgálathoz, személyesen Costin Georgescuhoz, az RHSZ /SRI/ igazgatójához, amelyben - utalva a dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, volt egészségügyminiszter ellen kibontakozott agresszív sajtókampányra, amely a titkos dossziék szelektív kiteregetésével méltatlanul rossz fényben tünteti fel a megye magyarsága körében megérdemelt közmegbecsülésnek és feltétlen tiszteletnek örvendő RMDSZ-képviselőt, s ezáltal nemcsak neki, hanem az RMDSZ egészének okozott erkölcsi-politikai kárt - kéri, hogy tegye lehetővé mind dr. Bárányi Ferencnek, mind a Temes megyei RMDSZ Etikai Bizottságának, mind pedig Románia Elnöki Hivatala és kormánya illetékeseinek a dossziék teljes anyagának megismerését, majd azt teljes egészében tárja a közvélemény elé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

1998. július 8.

Markó Béla szövetségi elnök részt vett a kárpátaljai Szinevéren a Pro Minoritate Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Friedrich Naumann Alapítvány közös szervezésében, illetve támogatásával június 29. és július 3. között, hatodik alkalommal megrendezett Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. Az RMDSZ elnöke "Az EU-integráció és a határon túli magyarság" témakörében tartott előadást. A rendezvényen ugyancsak részt vettek és előadást tartottak az említett témában: Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szecsei Mihály, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

1998. július 9.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar professzorainak többsége és számos értelmiségi írta alá azt a 163 kézjegyet tartalmazó memorandumot, amelyet az egyetem szenátusának, valamint Emil Constantinescu államfőnek juttattak el. Az aláírók követelik, hogy az intézmény chartájába foglalják bele az egyetem kétnyelvű voltát, ami a román és magyar nyelv egyenlő használatát feltételezné az oktatásban. A memorandum aláírói követelik, hogy létesüljön több olyan fakultás, ahol kizárólag magyarul folyik az oktatás, ezek: természettudományi kar, matematikai kar, bölcsészkar, politológia, jog- és közgazdasági kar. Meg kell teremteni a református és római katolikus teológia működésének feltételeit az egyetemen. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarságnak joga van egy kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetemhez. /Nyelvi egyenlőséget követelnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./

1998. július 9.

Romániában a Máltai Lovagrendnek legalább három olyan képviselete is működik, melyeknek semmi közük az igazihoz. Mind a három lényegében gyanús ügyleteket bonyolít le, lehet, hogy közük van a hírhedt Propanda due szabadkőműves páholyhoz is, amelynek az olaszok szerint tagja volt Nicolae és Elena Ceausescu is. A három közül az egyik képviselője, Caiumi Serafino, aki magát a Máltai Lovagrend kelet-európai kancellárjának nevezi, azt állította, hogy a Jugoszlávia elleni embargó idején a titkosrendőrség /Romániai Hírszerző Szolgálat/ szervezte és irányította a Belgrádnak küldött szállítmányokat. /Gyarmath János: Magureanu és az embargó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1998. július 9.

A szenátus rendkívüli ülésszakának utolsó napján, július 9-én, került sor a megürült alkotmánybírói tisztség betöltése végett rendezett szavazás második fordulójára. A plénum ezúttal 73 mellette és 19 ellene leadott szavazattal megválasztotta Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort, az RMDSZ jelöltjét az Alkotmánybíróság tagjává. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1301. sz./

1998. július 9.

Az RMDSZ Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Szervezetének meghívására Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára július 9-én részt vett Kézdivásárhelyen egy szakmai fórumon, amelyen elsősorban a minisztérium távlati terveiről és a mezőgazdasággal foglalkozók támogatási rendszeréről esett szó. A fórum házigazdája Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

1998. július 9.

Felháborodott szülők szállták meg Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumot. Érthetetlennek tartják, hogy ebben a kitűnő középiskolában érettségin 206 tanulóból 71-et megbuktattak, közülük 65-öt románból. Sok érthetetlen dolog történt, volt olyan tanuló, aki a legjobb jegyet kapta romén szóbelire, írásbelin pedig megbuktatták. Dr. Székely József, a líceum igazgatója nem az egyedüli, aki politikai indítékot lát a buktatások nagy számában. Az előző években a Kölcseyből az érettségizettek 70-80 százaléka bejutott a főiskolára. A többi gyengébb iskolában sikeres volt az érettségi. A magyar diákok megfélemlítéséről van szó. Idén idegen vizsgabizottságok jöttek az iskolákba. /Sike Lajos: Itt a magyar diákok megfélemlítéséről van szó! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1998. július 9.

A Fidesz és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idén hatodik alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján a helyi magyarság problémáiról, a mostani helyszín Felsőszinevér volt. "Magyarország európai integrációs és regionális politikája hosszú távon nem mozoghat egymás ellenében - mondta a szabadegyetemen jelen levő Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, aki az új kormány külügyi államtitkáraként a magyar-magyar kapcsolatokat fogja felügyelni. A fórum zárónapján Magyarország EU-csatlakozása és a határon kívüli magyarság viszonya volt a témája, melyen Németh Zsolt mellett részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és a vajdasági magyarokat képviselő Szecsei Mihály, a jugoszláv szövetségi parlament tagja. Németh Zsolt elmondta, hogy a Fidesz a kárpátaljaihoz hasonló nyári tábort idén kilencedik alkalommal szervez Erdélyben és a tervek szerint a másodikat rendezik meg a Felvidéken. A Fidesz-alelnök hangsúlyozta: az új kormány folytatni kívánja azt a magyar-magyar párbeszédet, amely 1996 júliusában kezdődött, de nem volt folytatása. Ez a mostani kárpátaljai találkozó a magyar-magyar párbeszéd miniváltozatának tekinthető. Németh Zsolt szerint az elkövetkező években a magyar külpolitika és nemzetpolitika legnagyobb kihívása az integrációs és a regionális szomszédsági politika közötti összhang megteremtése lesz. Előfordulhat, hogy egy áthidalhatatlanul mély szakadék fog tátongani Magyarország és a szomszédos országok, valamint Magyarország és a határon túli magyarok között, ha a kormány nem találja meg a megfelelő válaszokat. Ma mind az integrációs, mind a regionális politika spontán mechanizmusai sajnos a szakadék kivájása és elmélyítése felé hatnak - fűzte hozzá. Az olyan kijelentések, hogy a szomszédokkal rendeztük a viszonyt, bár a határon túli magyarság helyzetében komoly visszaesés következett be, számomra nem értelmezhetőek, ez a kettő nem fér össze - mondta Németh Zsolt. Majd hozzátette: az elmúlt évekhez képest természetszerűleg előtérbe fog kerülni a kisebbségek ügye, melyet korábban nem súlyának megfelelően kezeltek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának komoly következményei lesznek a határon túli magyarságra, állapította meg Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, az egyetlen magyar parlamenti képviselő. Szerinte az lenne megoldás, ha születne egy törvény Magyarországon, amely külön státust biztosítana a határon túli magyaroknak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ egyik fő kérése ezért az lesz az új magyar kormányhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket minél jobban használja ki. Markó Béla csatlakozott Kovács Miklóshoz: haladéktalanul el kell kezdeni az integrációs következményekről való gondolkodást, arról, hogy a kapcsolattartás, a határátlépés kérdései hogyan oldhatók majd meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kiemelte: Magyarország európai integrálódása nem jelenti egyben a magyarság integrálódását. Ennek a kettősségnek az a veszélye, hogy a magyarországi és a környező államokban élő magyarság 1918 óta először valóban két különböző rendszerben fog élni. Ez az előbbi csoport számára előnyös, az utóbbi számára viszont hátrányos lesz. Ha ez a megosztottság huzamosabb ideig így marad, akkor elkerülhetetlenül kialakul egy lélektani válaszfal a két magyar nemzetrész között - mondta. Elsősorban annak a veszélyét kell csökkenteni, hogy ne váljunk szét két különböző kategóriájú magyarra, hangsúlyozta. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Magyarország a saját törvényhozásával ennek megelőzésére. A Magyarországon kívüli magyarság pedig annyit tehet a megoldás érdekében, hogy megpróbálja alkalmassá vagy alkalmasabbá tenni az integrációra azon országokat, amelyekben élnek. A különböző országokban élő magyarság lehetőségei persze eltérőek: a 200 ezres kárpátaljai magyarság például nem lesz képes Ukrajnát alkalmassá tenni az EU-csatlakozásra vagy a NATO-integrációra, de a 2 milliós romániai magyarság sem tudja a 23 milliós Romániát átalakítani. /Új Szó (Pozsony), júl. 10./

1998. július 9.

Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke Martonyi Jánossal, az új magyar kormány külügyminiszterével, valamint Németh Zsolttal, külügyminisztériumi államtitkárral folytatott tárgyalásai során arra kérte a külügyminisztérium képviselőit, folytassák az eddigi magyar kormányzat, Románia euroatlanti felzárkózását támogató politikáját. Az elnök meglátásában az új kormány folytatni fogja a választások előtti külpolitika irányvonalait, álláspontját mintegy megerősíti az is, hogy az említett két Fidesz-MPP-politikus biztosította az RMDSZ képviselőjét afelől, hogy nem lesz törés a Románia csatlakozását támogató politikában. /MTI/

1998. július 9.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő törvénytervezet útján javasolta, hogy a kisebbségi anyanyelvű személyeknek kérésre biztosítsák az anyanyelvükön történő esketést. A benyújtott törvénytervezet bizonyos változtatásokat igényelne az 1996/119-es törvényhatározatban, mely a polgári esketésre vonatkozik. Kerekes Károly hangsúlyozta, hogy javaslata nem mondana ellent az eddigi határozatoknak, és a hivatalos iratok kitöltése továbbra is az állam nyelvén történne. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

1998. július 9.

Csaknem másfél évi fogva tartás után szabadon bocsátották Miron Cozma bányászvezért, szakszervezeti vezetőt, az 1990 és 1991 évi úgynevezett "bányászjárások" vezetőjét. Cozmát az 1996 évi politikai fordulat után az államrend veszélyeztetése címén állítottak bíróság elé a zsil-völgyi bányászok 1991 szeptemberi bukaresti "kirándulása" miatt, de végül csupán a közrend megzavarása és a közerkölcs megsértése címén ítéltek el olymódon három évi börtönbüntetésre, hogy az rögtön felező amnesztia hatálya alá esett. Mint ismeretes, Iliescu 1990 júniusában az állampolgárok segítségét kérte az állítólag fenyegető anarchia megfékezésére, ekkor érkeztek Bukarestbe a munkaeszközeikkel felszerelt bányászok ezrei és terrorizálták a demokratikus ellenzéki erőket, politikusokat, egyetemistákat. Az államfő személyesen mondott köszönetet a zsil-völgyieknek távozásukkor. 1991 szeptemberében a bányászok újabb bukaresti tömeges látogatása kikényszerítette Petre Roman lemondását, akivel akkor már konfliktusban állt Ion Iliescu. Az 1996 évi kormányváltás utáni letartóztatások leglátványosabbika volt Cozma őrizetbe vétele. Hosszú hónapokon át tartó pere során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások tényleges mechanizmusa és szervezése. /MTI/

1998. július 9.

A román ortodox egyház júl. 9-én kiadott közleményében ismét elutasította a görög katolikus egyház igényét, hogy a két felekezet közötti párbeszéd megkezdéséhez szolgáltasson vissza a Róma fennhatósága alá tartozó egyháztól a kommunista hatóságok által elkobzott és számára átadott egyházi ingatlanokat. A többségi román görögkeleti - ortodox - egyház azzal vádolja a görög katolikusokat, hogy magatartásukkal akadályozzák az ortodoxok és a görög katolikusok, az ortodoxok és a római katolikusok közötti párbeszédet és - közvetve II. János Pál romániai látogatásának előkészítését is". Az 1989 decemberi fordulat óta ismét szabadon működő görög katolikus egyház hiába kérte vissza ingatlanjait és tett több kompromisszumos javaslatot is (például hogy ott adják vissza az egyik templomot, ahol kettő működik, stb.). Kolozsváron éveken át szabad téren tartották szertartásaikat, csak nemrég nyerték vissza bírósági ítélet alapján egyik templomukat, de birtokba venni csak az oltár tövében vívott kézitusa árán tudták híveik.- Radu Vasile román miniszterelnök júl. 9-én tér vissza olaszországi látogatásáról, amelynek során a Vatikánban felkereste a pápát és átadta Constantinescu államfő romániai látogatásra szóló meghívását, de elismerte azt is, hogy Teoctist pátriárkától, az ortodox egyház fejétől nem tudott alkalomból hasonló meghívást vinni, erre csak későbbi időpontban kerülhet sor. - Az ortodox egyházi közlemény világossá teszi, hogy amíg nem következik be változás a görögkeleti és görög katolikus román egyházak között, addig a pápai látogatásra továbbra sincs sok esély. /MTI/

1998. július 10.

Júl.10-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülés fő napirendi pontja az árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtési akció elemzése és a további teendők megbeszélése volt. Az Ügyvezető Elnökség tagjai beszámoltak az eddig történt lépésekről, majd a testület javaslatot fogalmazott meg a Mezőgazdasági Minisztérium felé, hogy ez vállalja magára az érintett települések lakossága által vetőmagokért fölvett kölcsönök megtérítését. Döntés született arról, hogy az Ügyvezető Elnökség Ifjúsági, illetve Művelődési Főosztálya kulturális és szórakoztató rendezvényeket fog szervezni, melyek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta az adományok és segélyek folyósításának rendszerét, a károsult települések önkormányzatainak bevonásával, az elszenvedett károk mértékét véve alapul a segélyek méltányos kiosztásakor. Az árvízkárosultak megsegítését célzó tevékenység gazdasági ügyvitelével és koordinációjával Barta Margit gazdasági igazgatót bízta meg az ÜE. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

1998. július 10.

Harmincöt román egyetem képviselői Radu Vasile miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 165 magyar tanárának és oktatójának a napokban - szintén a kormányfőhöz intézett levél formájában - közzétett terve ellen - jelentette júl. 10-én a Rompres. A terv hat magyar nyelvű kar létesítését szorgalmazza a "multikulturális" intézmény keretében addig is, amíg létre nem jön a romániai magyar egyetem. A román hírügynökség beszámolt arról, hogy a képviselőház oktatási bizottsága ugyancsak a kormányfőhöz intézett levélben kifogásolta az elgondolást. A bizottság elnöke Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt tagja, aki szerint a kolozsvári magyar egyetemi oktatók "etnikai szeparatizmust" hirdetnek, amely kirekeszti a magyar kisebbséget az ország gazdasági, társadalmi és politikai életéből. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

1998. július 10.

A Zsil-völgyi bányászok vezérét, Miron Cosmát szabadon engedték. Cosmát az 1991-ben lezajlott bányászjárás idején elkövetett csendháborításért ítélték el. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1998. július 10.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete beadványt intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjéhez, ebben kérte, hogy teljes egészében hozzák nyilvánosságra dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszternek titkosszolgálati dossziéját. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1998. július 10.

Kötő József államtitkárt a magyar diákok által elért érettségi eredményekről elmondta, hogy az érettségi vizsgán átment magyar diákok számaránya nem rosszabb az országos átlagnál, mi több, helyenként magasan meghaladja azt. Kötő adatai szerint Hargita megyében 78,16 % volt az átmenők aránya, míg Kovászna megyében 63,9%, amely az országos átlagnak felel meg. A legjobb eredményt kétségtelenül Bihar megye érte el mintegy 88,01 %-kal, ezt pedig a magyar diákok eredményei messze meghaladják mintegy 95,57 %-os aránnyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1998. július 10.

A marosvásárhelyi bíróság bejegyezte Hollanda Dénes professzor alapítványát, amelynek rendeltetése műszaki, valamint orvosi képzést felvállaló magyar tannyelvű egyetem létrehozása Marosvásárhelyen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1998. július 11.

Radu Vasile miniszterelnök júl. 11-én Bulgáriában járt, Szófiában találkozott török és bolgár kollégájával. A román kormányfő azt nyilatkozta, hogy útjának célja az informálódás volt, megállapodtak abban, hogy a következő hármas találkozót szeptemberben tartják, Isztambulban. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./

1998. július 11.

Kolumbán Gábor - akit Radu Vasile miniszterelnök májusban nevezett ki közigazgatási problémákkal foglalkozó tanácsosává - visszatért a Hargita megyei tanács elnökeként betöltött funkciójába. Kolumbán sajtóértekezletén elmondta, hogy választania kellett: vagy végleg lemond a megyei tanács elnökének tisztségéről, amelyet ideiglenes helyettes töltött be bukaresti elfoglaltsága óta, vagy a miniszterelnök melletti tanácsosi tisztséget adja fel, és alapos megfontolás után a választott tisztség megtartása mellett döntött. /Újra otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-188




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék