udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 187 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-187 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. március 11.

Emil Constantinescu elnök szerint Romániát a hadsereg felkészültsége és a demokrácia állapota politikailag alkalmassá tenné a NATO-csatlakozásra, az ország gazdaságilag azonban most képtelen lenne erre. Az elnök kijelentését mintegy alátámasztva, a román statisztikai hivatal márc. 10-én közölte, hogy az ország bruttó hazai termékének értéke tavaly 7,3 százalékkal zuhant. A gazdaság egy évvel korábban is már 6,6 százalékos visszaesést mutatott. Románia tavalyi gazdasági teljesítménye jócskán elmaradt a korábbi hivatalos előrejelzéstől is, amely még 5,5 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 1998-ra. A visszaesés januárban is folytatódott: az ipari termelés volumene az idei első hónapban 7,8 százalékkal volt kevesebb a decemberben mértnél, s 12,8 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. /Emil Constantinescu: Románia gazdaságilag alkalmatlan a NATO-csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1999. március 11.

A nagykárolyi magyar fiatalság lélekszáma apad. A születési és elhalálozási statisztika, a megnövekvő vegyes házasságok statisztikája szintén az apadást jelzi, mi a teendő, hangzott a kérdés. Tőkés László püspök szerint: "Tudomásul véve a szociális-és gazdasági körülményeket, azt ami van, a realitást, az elcsüggedés, belenyugvás, létbizonytalansági vergődés helyett változtatniuk kell magatartásukon, váljanak a társadalmi megújulást képező változások főerejévé." Az oktatási helyzet megoldása a tanügyi autonómia. A gazdasági nehézségek tapasztalhatók, a diszkrimináció létezik, a kivándorlás azonban nem jelenthet megoldást. "A megoldás: nagyobb türelemre, odaadásra, szívósságra, lelkesedésre van szükség, hogy az emberek sorsukon változtassanak." Hogyan látja az erdélyi magyarság jövőjét? - tette fel a kérdést Nagy Ágnes. "A legfontosabb a HIT. Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek. Ahol HIT volt, ott EREDMÉNY. Érdemes volna összeállítani a leltárát annak, hogy Erdélyben a hívő, cselekvő emberek mi mindent valósítottak meg." /Nagy Ágnes: Beszélgetés Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

1999. március 11.

Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ új elnöke még nem döntött arról, hogy megpályázza-e az RMDSZ szövetségi elnöki tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1999. március 11.

A múlt év végén jelent meg dr. Vofkori László tanár Székelyföld útikönyve című, 20 ezer adatot tartalmazó kétkötetes munkája, melyet Zayzon Sámuel "jól felépített adatkatedrálisnak" nevezett. Két évtizedig dolgozott ezen a munkán, mondta el a szerző. Készül következő munkája: A Kárpát-medence magyarságának alkotásföldrajzi atlasza. Ez azt jelenti, hogy minden kutató, író, alkotó, felfedező, sportoló, politikus, diplomata és egyházi ember születési helye szerint rákerül a térképre. /Kovács Kinga: Interjú dr. Vofkori Lászlóval. = A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./

1999. március 11.

Márc. 7-én lett volna hetvenéves Székely János költő, drámaíró, műfordító. Ebből az alkalomból Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban emlékestet tartottak, melynek keretében Demény Péter, a Kriterion kolozsvári szerkesztője bemutatta a kiadó két friss kötetét: a Semmi soha Székely János válogatott verseit, A másik torony című pedig prózai írásait tartalmazza. /Székely Jánosra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Székely János /Torda, 1929. márc. 7. - Marosvásárhely, 1992. aug. 24./

1999. március 12.

Márc. 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált Magyarország, együtt Csehországgal és Lengyelországgal. A három ország külügyminiszterei ezen a napon az amerikai Independence-ben átadták a csatlakozási okmányokat Madeleine Albright-nak. A román külügyminisztérium ebből az alkalomból köszöntötte a három ország csatlakozását. kifejezve bizakodását, hogy Románia is mihamarabb a NATO tagja lesz. - Sinaián zajlott le a román-bolgár-török csúcstalálkozó, a három államfő, Emil Constantinescu román, Peter Sztojanov bolgár és Szulejman Demirel török elnök közös táviratot küldött a csatlakozó országok államfőinek. A három elnök Sinaián reményét fejezte ki, hogy a NATO bővítése folytatódik, főleg Délkelet-Európa irányába. /Románia üdvözli Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1999. március 12.

Románia lakosainak száma 1990-től 1998. júl. 1-jéig 703 917 fővel csökkent. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 12-18./

1999. március 12.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója /RIF/ márc. 5-7-e között Torockón, a Tóbiás Ifjúsági Házban megrendezte az I. Ifjú Közgazdász Találkozót. Megválasztották a RIF vezetőségét is. Elnök: Vass Attila /Kolozsvár/. /Rácz Éva: A közgazdászok szeretik Torockót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

1999. március 12.

Magyar tanítóképző főiskolai tagozat ősztől indul Szatmárnémetiben. A tagozat a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozik. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 12-18./

1999. március 12.

Márc. 12-én megjelent a Romániai Magyar Szó 3000. száma. Az ünnepi számban sok vallomás, emlékezés, interjú sorakozik /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A Romániai Magyar Szó első száma 1989. dec. 23-án jelent meg.

1999. március 12.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban erkölcstelennek minősítette azt a vádat, hogy a feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. Az "RMDSZ teljes felelősséggel dolgozott, a lehetséges eszközök a legjobbakat választotta ki", hangsúlyozta. - Az erdélyi magyarság alternatíváira is kitért. "Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog." Ennek ellenére "stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás". "Nekünk ki kell kényszerítenünk a szülőföldön való megmaradás valamennyi jogi és egyéb feltételét." /Gyarmath János: Interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1999. március 12.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint az RMDSZ a pártosodás felé halad és halványul érdekvédelmi jellege. A püspök szerint "az igazodás útját járja az RMDSZ. Igazodik a román kormányhoz, a nemzetközi politikai helyzethez..." Az Alsócsernátonban megindult fórummozgalom célul tűzte ki az RMDSZ megújítását. - A kettős állampolgárság vitájával kapcsolatban Tőkés László leszögezte: "én egy különleges státus bevezetésének a lehetőségét villantanám meg, melyet nevezhetünk akár kettős állampolgárságnak vagy akármi másnak." Egyetért Markó Bélával abban, hogy ezt a kérdést vétek politikai csatározásokra felhasználni. /Józsa Tímea: Ahogyan a tiszteletbeli elnök látja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1999. március 12.

Arra kérdésre, hogy milyen megoldatlan ügyek maradtak elődjétől, Tokay Györgytől, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter védelmére sietett: legnagyobb méltánytalanság lenne, ha azt mondaná, Tokay nem oldotta meg. A kisebbségek megoldatlan problémái hosszú távúak /egyetem létrehozása stb./. Eckstein-Kovács Péter találkozókat szervezett az egyházi ingatlanok visszajuttatásában érdekelt felekezetek vezetőivel. Már Tokay jelezte, hogy a Kisebbségi Hivatal monitorizálási feladatát nem tudta ellátni, mert nem volt meg hozzá a szükséges hálózata, emlékeztetett Zsehránszky István, megkérdezve, van-e változás. Egy hónap alatt nem változott meg a Kisebbségi Hivatal ellátottsága, hangzott a felelet. Szükséges, hogy a lakosság forduljon hozzájuk, amennyiben megsértik a kisebbségi jogokat. A hivatalnak mellérendeltségi viszonya van a Kisebbségi Tanáccsal. A Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Tanács minisztériumközi bizottságot hozott létre a kisebbségi kérdések megoldása érdekében. /Zsehránszky István: Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1999. március 12.

Egy "1998. októberi kormányrendelet értelmében a magyar közigazgatásban minden tárca feladat- és hatáskörében megjelenik a határon túli magyarok ügyének képviselete és konkrét kezelése. Ezt az egész munkát a kormányrendelet értelmében a HTMH fogja koordinálni. Tehát a HTMH illetékessége, hatásköre bővült, jelentősége megnőtt." - adott tájékoztatást a Romániai Magyar Szónak interjút adó Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Meg kell próbálni közösen kihasználni az integrációból adódó lehetőségeket, például a regionális együttműködés hatékonyabbá tételét. A kormányzat igényli a HTMH által kidolgozott terveket, javaslatokat. - A HTMH kapcsolatot tart minden szervezettel, csoporttal, amely a határon túli magyar közösségek egy csoportját megjeleníti. - A febr. 20-án életre hívott Magyar Állandó Értekezlet szakértőiből alakuló bizottságok "az Európai Uniós csatlakozással összefüggő kérdések mellett az oktatás, a gazdasági és szociális kapcsolatok, a jogi és önkormányzati együttműködés, valamint a kultúra témakörében kívánnak érdemben foglalkozni." E műhelyek munkájában a HTMH részt vesz. /Gyarmath János: Interjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1999. március 13.

Negyvenöt esztendővel ezelőtt, 1954. márc. 15-én sugárzott először a Kolozsvári Rádió. Erdély 12 megyéjében hallható az adó. Az emlékező rendezvénysorozat márc. 13-án magyar nyelvű különkiadással indul. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1999. március 13.

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben hívta fel a város lakosságát arra, hogy a márc. 15-i ünnepségekre nem adott engedélyt. Közleménye szerint az RMDSZ által kezdeményezett rendezvények alkotmány- és törvényellenesek, a román lakosság ellen irányulnak, kifüggesztik Nagy-Magyarország zászlaját, eléneklik Magyarország himnuszát. Funar felszólította a prefektust, a rendőrséget és a hírszerző szolgálatot, hogy filmezze a résztvevőket, rögzítse a felszólalásokat, azonosítsa a megjelenteket bíróság elé állítás céljából. /Akiknek ünnepünk állam- és törvényellenes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1999. március 13.

Reizer Pál szatmári megyéspüspök márc. 9-én érkezett meg Bukarestből, a püspöki konferenciáról, ahol a pápa látogatásával kapcsolatban egyeztettek. Végleges döntés nem született a konferencián. Reizer Pál püspök elmondta: hívei várják a pápa erdélyi látogatását, de ha ez nem történik meg, akkor is hűségesek maradnak a pápához és elmennek Bukarestbe, a fogadására. - A püspök évek óta harcolt azért, hogy Szatmárnémeti történelmi főterén, a székesegyház előtt felállítsák Hám János püspök szobrát. A várost ma is azok az épületek határozzák meg, amelyeket ő emelt, mint a székesegyház., püspöki palota, az Irgalmas Nővérek zárdája, a konviktus és a többiek. Az óvodától a tanítóképzőig kiépítette az oktatás teljes vertikumát. - Reizer Pál beszámolt az 1990 óta eltelt időszak építkezéseiről: tizenöt kisebb-nagyobb templom, kápolna épült, emellett új lelkipásztori központ, lelkigyakorlatos ház, diákotthon, idős papok otthona, nővérotthon és más intézmény. - Az egyházmegye legnagyobb gondja a fogyás: egyre kevesebb gyermek születik, a kivándorlás tart Magyarországba, illetve Németországba. /Sike Lajos. Építő egyház kell, hogy legyünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13-14./ Hám János 1827-től 1857-ig, haláláig volt szatmári püspök.

1999. március 13.

Márc. 13-án életét vesztette a 21 éves Nemes Zoltán, a jugoszláv hadsereg magyar nemzetiségű katonája Koszovóban. Albán fegyveresek megtámadták Nemes Zoltán jugoszláv katonai egységét, ez okozta halálát. A vajdasági magyar fiatalembert márc. 16-án lakóhelyén, Moholon helyezték örök nyugalomra. /Magyar Nemzet, márc. 17./

1999. március 14.

A Szigligeti Társulat /Nagyvárad/ márc. 14-én bemutatta Varga Gábor Tábornokok című drámáját. Amennyiben másfél évtizede nem tiltja be a cenzúra, akkor többletjelentéssel szolgált volna a közönségnek. A darab az aradi várban játszódik le, a kivégzés előtti éjszakán, Damjanich, Schweidel és Nagysándor tábornokok találkoznak a drámában. /Szűcs László: Tábornokok éjszakája. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./ Varga Gábor a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

1999. március 15.

A bukaresti táblabíróság márc. 15-én törvény- és alkotmányellenesnek minősítette a Petőfi Schiller Egyetem létrehozását kimondó kormányhatározatot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A határozat ellen a Román Nemzeti Egységpárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt fellebbezett.


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-187




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék