udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
565
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 541-565
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. december 6.
Levélben fordult a megyei önkormányzathoz és a felcsíki katolikus papokhoz Darvas Kozma József csíkszeredai plébános, címzetes esperes, ebben a megyei tanács által az egyházaknak kiutalt pénz elosztási módját kifogásolta. Az elmúlt években a törvény alapján az egyházak kaptak támogatást. 98 000 katolikus él Alcsíkon és Felcsíkon, négyezer valahány református, ezerszáz unitárius és 74 evangélikus, hétezer valahány ortodox. Arányosan a katolikusokat 88 százalék illette volna meg, nem 50 százalék alatti összeg, amit adtak. Borboly Csaba alelnök terjesztette elő a különböző vallási felekezetek támogatására szánt összegekről szóló tervezetet. Szokásjog, hogy minden évben egy-egy régió egyházai kapják a pénzt. Ebben az évben Csík került sorra. Az egyházvezetők úgy értesültek, hogy 2 milliárd lej szétosztásáról van szó, közben év eleji költségvetésben csak 1,2 milliárd lejt hagytak jóvá. Ugyanakkor az operatív vezetőség úgy döntött, hogy az ortodox egyház részére is kell fordítani az összeget, mert ahhoz, hogy Bukarestből a magyar egyházak részére tudjanak igényelni támogatást, gesztust kellett tenni. Ezért az összeg 10 százalékát az ortodox egyháznak adták, a többit az egyházvezetők egyezségével arányosan osztották szét. /Takács Éva: Az egyházaknak szánt pénz elosztásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./2005. december 6.
December 4-én Resicabányán ismét megalakult a Krassó-Szörény Megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége (KSZMNKSZ), amelyet ezúttal a megye tizennyolc kisebbségéből hét hozott létre. Az 1994-ben létrejött hasonló összetételű szövetségnek az alakuló ülés után több összejövetele nem volt, és nem is valósított meg semmit. A jelenlegi KSZMNKSZ megalakulását a megyei RMDSZ, pontosabban Seres Péter Albert elnök, illetve alprefektus szorgalmazta. Tigla Erwint, a német fórum elnökét választották meg elnökké. Az alakuló ülésen a Roma Párt, a Német Demokrata Fórum, az Ukrán, a Horvát, a Szerb és a Szlovák–Cseh Demokrata Szövetség és az RMDSZ képviseltette magát. A KSZMNKSZ céljai között a kisebbségek érdek- és jogvédelme, az egymással és a román nemzettel való kapcsolattartás, illetve a művelődés és hagyományápolás kérdései szerepelnek. /Makay Botond: Újraalakult a megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./2005. december 6.
Kocsik József Arad megyei elnök jelenlétében december 4-én Nagyvarjason újraalakult a gazdakör, amelyik 2001-ben megalakult ugyan, de az utóbbi időben a tevékenysége lassan megszűnt. Az újraalakult gazdatömörülés elnöke Pintér András, alelnöke Szénási Sándor. A megyei szervezet támogatását kérték ahhoz, hogy jövő év március 1-jéig minden földterület telekkönyvezése elkészüljön, ami az állami támogatásokhoz szükséges. /(balta): Nagyvarjason ismét gazdakör. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./2005. december 6.
Hajlandó lenne visszavonni az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott feljelentését a Désiré Alapítvány és a Transindex kiadója, a Média Index Egyesület. November 24-én beadott panaszukban kifogásolták, hogy az Erdélyi, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Romániai Unitárius Egyház döntéshozó testülete hátrányos helyzetet teremt a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet felvételi vizsgáján a női jelentkezők számára. A feljelentés visszavonásáról csak akkor lehet szó, ha egy magas beosztású egyházi személy nyilvánosan megígéri: a protestáns teológia jelenlegi felvételi rendszerét felszámolják. Erről tájékoztatott Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. „A médiakommunikációt mindenképpen megnyertük” – mondta a főszerkesztő, aki ezzel a Transindexen és az ÚMSZ honlapján megjelent nagy számú hozzászólásra utalt. Kató Béla református püspök-helyettes nem kívánta kommentálni a panaszosok ajánlatát. A Transindex honlapján Czire Szabolcs unitárius lelkész, a Protestáns Teológia tanára megjelentetett egy nyílt levelet. Jelezte, hogy az egyházban már jó ideje folyik a kérdésről párbeszéd, és fontosnak tartja a nők szolgálatát az egyházban. Magyari Vincze Enikő szociológus, a Désiré Alapítvány elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a két egyházkerület és az unitárius egyház összesen 19 férfi és csupán 3 női helyet írt ki a Teológia Intézetbe. Magyari-Vincze Enikő már elindított egy olyan aláírásgyűjtési akciót, amely a felvételin alkalmazott kvótarendszer felszámolását szorgalmazza. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, a testület legutóbbi ülését követően úgy határoztak: csupán azután hoznak döntést, hogy megkapták a református és unitárius egyház, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet vezetőinek az üggyel kapcsolatos véleményét. /Gujdár Gabriella: Alkut kínál a Désiré és a Transindex. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./2005. december 6.
Az utóbbi évtizedben a karácsonyváró idő egyszer sem telt el úgy, hogy ne érkezett volna, talán megrendelésre, valahonnan valamilyen ünneprontó, egyházellenes támadás. Így történt ez most is. A Transindex és a Désiré Alapítvány feljelentette a két református egyházkerületet és az unitárius egyházat a Diszkriminációellenes Tanácsnál. A vád: kevesebb helyet kínálnak a nők részére a teológiai intézet felvételijén. Ez a provokáció erőteljesen érinti a román joggyakorlókat. A jogászok között vannak, akik a diszkrimináció fogalmával sincsenek tisztában. Az európai jogalkotók 1957 óta igyekeznek különbséget tenni az elkülönítés, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség között. /Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője: Antiklerikális provokáció évadján. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 6./2005. december 6.
A Katolikus Egyetemi Lelkészség és az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület szervezésében került sor december 2-án Kolozsváron a Várom az Urat ötödik adventi keresztény zenefesztiválra. Fellépett a marosvásárhelyi MIFIKE, a Törpike gyermekkórus, a kolozsvári Nazirock együttes, a marosvásárhelyi Reménység együttes, az Élesztő – FIKE színjátszó csoport, a Magvető és a Szikra együttes, végül a KEL zenecsoport (Katolikus Egyetemi Lelkészség). /Dézsi Ildikó: Várom az Urat – ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2005. december 6.
Ajándékban részesültek az árvízkárosult falvak óvodás és iskolás gyermekei, két magyarországi zenésznek, Budai Ilona Magyar Örökség-díjas népdalénekesnek és Miskolczi Katalin orgonaművésznek köszönhetően. Budai Ilona Miskolczi Katalinnal együtt november folyamán hangversenyeket adott Budapesten azzal a szándékkal, hogy az árvíz sújtotta falvak elesett embereit megsegíthessék. A Budapestről érkezett adomány 540.000 forintos volt. Ennek felét az elmúlt két napban vitték ki a falvakba, egyrészt készpénzt, másrészt meg háztartási gépeket adományoztak olyan helyekre, ahol még most is nehéz helyzetben vannak. /Barabás Blanka: Kérés nélkül is érkeznek még az adományok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 6./2005. december 6.
December 2-án rendezte meg a Fűszál Együttes ötéves születésnapi koncertjét Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében. Ez volt a zenekar századik fellépése, és pontosan öt évvel ezelőtt ugyanebben a teremben kezdték pályafutásukat. Az elmúlt években három albumuk született. A koncerten elhangzottak a Fűszál-slágerek és a készülő negyedik album új dallamai is. /Török Á. Rebeka: Születésnapi Fűszál-koncert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2005. december 6.
December 4-én Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Ház 21 gyermeknek volt vendéglátó otthona. Olyan gyermekeknek, akik ritkán hallanak magyar szót, hiszen településükön nincs magyar iskola vagy óvoda, mi több, a templomban és a családban is sokszor felemás nyelven beszélnek. Kudzsirról, Bényéről, Szépmezőről és Marosnagylakról érkeztek, akikhez két házigazda szerepet betöltő nagyenyedi gyerek csatlakozott. A bemutatkozás után játék és ismerkedés következett. Kudzsiron, a csaknem Nagyenyed nagyságú városban, a római katolikus templom hívei is nagyrészt románul beszélnek. Kérték a Duna TV bevezetését a kábeltévé-társaságtól, de ezt még nem sikerült elérniük. Marosnagylakon a református egyház visszakapta a régi iskolát, ahol Ladányi Sándor lelkész segítségével óvodát vagy iskolát nyithatnak. A templomba 25 magyar református gyermek jár bibliaórára, az egyedüli magyar nyelvű foglalkozásra. Magyar együttes, kulturális program évtizedek óta nincs ezekben a helységekben. /Bakó Botond: Nagyenyedi Mikulás a mélyszórványnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2005. december 6.
Marosvásárhely polgárainak életében régen fontos szerepet játszottak a kedélyes asztaltársasági beszélgetések. A Bethlen Gábor Kulturális Egyesület beszélgetéseket kezdeményez kulturális és közéleti témákról. Az új fórum a város egykori vendéglőiben és kávéházaiban kialakult asztaltársaságok találkozásainak a szellemében működik majd. Az első nyilvános beszélgetés témája: Közszellem: erkölcsök, törvények, ízlések, december 9-én a Pálffy-házban lesz a találkozó. /Ungvári-Zrínyi Imre: Kávéházi beszélgetések. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./2005. december 6.
Az Arad megyei Borosjenőben és a környéken szórványban élő, román nyelven tanuló gyermekek magyar anyanyelvének megtartásáért a borosjenői EMKE dr. Vajda Sándor elnök, valamint a budapesti Hölgyek Egyesülete elnöke, dr. Tasnádiné Jilling Erika, a budapesti Fasori Evangélikus Gyülekezet presbitere szervezésében 1995 óta az egész évi felkészítő munka után minden év májusában szavalóversenyt rendez a magyar költészet kincseiből. A szavalóverseny ma már száznál több gyermek és az őket felkészítő lelkészek, tanítók részvételével zajlik és a megye számon tartott kulturális eseményévé vált. A résztvevők létszámának emelkedése növekvő anyagi terheket jelent a szervezők számára, akik a szükséges anyagiak előteremtése érdekében karácsonyi jótékonysági koncertet szerveznek. /Jótékonysági koncert az anyanyelv megtartásáért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./2005. december 6.
Hosszabb kényszerszünet után ismét kiadták a Szentgyörgyi Istvánról elnevezett színművészeti díjat. A díjat 1994-ben a Budapesti Székely Kör alapította, és az évek folyamán olyan erdélyi művészek kapták meg, mint Ferenczi István, Csíki Ibolya, Péterffy Lajos, Orosz Lujza vagy Csíky András. Utoljára 2002-ben sikerült kiadni a díjat, aztán következtek a szűkös esztendők. A díjazottak: Ferenczy Annamária temesvári színésznő, Lohinszky Loránd marosvásárhelyi művész, László Károly sepsiszentgyörgyi színész. /Okos Márton: Átadták Szentgyörgyi István Színművészeti Díjat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 6./2005. december 6.
December 5-én felavatták Verőcén a Wass Albert parkot és szobrot a katolikus plébániahivatal mögött. A mű Tóth Dávid szobrászművész alkotása. Az ünnepség fővédnöke Beer Miklós váci megyéspüspök volt, az ünnepi beszédet Bartha József református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke mondta el. Az avatáson jelen voltak a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyar egyházi és politikai vezetők, valamint Wass Albert fiai is. A rendezvényen közreműködött Budai Ilona Magyar örökség-díjas népdalénekes és Ferenczy Csongor színművész. /Wass Albert-szobor Verőcén. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 6./2005. december 7.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter december 6-án Romániába érkezett, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai vendég rövid látogatásakor aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az amerikai hadsereg Románia területét kiképzésre, felszerelésének raktározására, és szükség esetén csapatainak állomásoztatására használhatja. A szerződés szövegében hivatalosan nem katonai „bázisokról” van szó, hanem olyan amerikai katonai létesítményekről, amelyeket átmeneti jelleggel telepítenének Románia egyelőre három, távlatban pedig öt kiszemelt pontján. A román államfő bejelentette, hogy Mihail Kogalniceanu, Babadag, Cincu si Smardan ad otthont majd az amerikai létesítményeknek. A feltételezett titkos CIA-börtönök nem kerültek szóba. Traian Basescu a Rice-szal tartott közös sajtónyilatkozaton határozottan cáfolta a titkos börtönök létezését. Az ABC televízió szerint a CIA csak a múlt hónapban zárta be kelet-európai börtöneit, azt követően, hogy az ügy sajtónyilvánosságot kapott. /Négy amerikai támaszpont Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Condoleezza Rice újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Washington azért választotta Romániát, mert ez az ország az Egyesült Államok egyik legaktívabb partnere a térségben, beleértve a NATO katonai reformját is. „Románia nemcsak erős és elkötelezett barátja Amerikának, hanem bajtársa is” – fogalmazott Rice, utalva ezzel a román katonák iraki és afganisztáni jelenlétére. Milyen kockázatot vállal Románia azzal, hogy beengedi területére az amerikai csapatokat? – kérdezték az újságírók Traian Basescu államfőtől. Az elnök röviden azt válaszolta, Románia kezdettől fogva tudatában volt az ezzel járó kockázatoknak, amelyek az amerikai katonák befogadásával nem nőnek jelentősen. Az aláírt megállapodásról az amerikai sajtó külön tájékoztatót kapott. Ebben olyan háttérinformációk szerepeltek, amelyek a romániai újságírókhoz nem jutottak el. A dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok 1500 katona állomásoztatását tervezi két helyszínen, a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton és a Babadag kiképző bázison. A Cincu és a Smardan kiképző zónákat használják majd a katonák felkészítésére, kiképzésére, amelyeken Románia engedélyével más nemzetek katonái is részt vehetnek. Románia először a Konstanca melletti Mihai Kogalniceanu bázist nyitotta meg az amerikaiak előtt, itt 2003-ban majdnem 4000 különböző missziókon részt vett amerikai katona fordult meg. Az amerikai katonai támaszpontok romániai létrehozása Washington hosszú távú, tíz éves védelmi stratégiájának része. Washington Németországból 30 ezer, Dél-Koreából pedig 15 ezer katonát vezényelne át amerikai, illetve kelet-európai, közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai területen létesített katonai bázisaira. Rice bukaresti látogatásán részt vett Nicholas Taubman az Egyesült Államok új romániai nagykövete is. /Gujdár Gabriella: Valami Amerika – katonai bázisokat hozott Romániába Condoleezza Rice. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2005. december 7.
A képviselőházban megkezdődött a szakbizottságban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet általános vitája. December 6-án a jogi, fegyelmi és mentelmi bizottság vitattak meg a tervezetet. A jogi bizottság ülésén Titus Corlatean szociáldemokrata képviselő azt kérdezte, EU-s követelmény-e ez a törvény, vagy sem. Markó államtitkár utalt arra, hogy a kisebbségi jogok megjelennek más törvényekben is. Lucian Bolcas /Nagy-Románia Párt/ képviselő azzal vádolta a kezdeményezőket, hogy ezzel a törvénnyel fel akarják robbantani a román államiságot. /Béres Katalin: A kisebbségi törvény képviselőházi vitája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2005. december 7.
Vegyes bizottságot hoz létre a D.A. Szövetség, amely a Velencei Bizottság ajánlásai alapján kidolgozza a demokraták és liberálisok módosítási javaslatait a kisebbségi törvény kapcsán – jelentették be a kormánykoalíció vezetői december 5-én. Az RMDSZ által már megfogalmazott módosítások tartalmazzák a Velencei Bizottság ajánlásainak jó részét, de ugyanazon ajánlások alapján további módosítások dolgozhatók ki. Eugen Nicolaescu liberális szóvivő bejelentette: december 20-ig kell a közös bizottságnak kidolgoznia a javaslatokat, amelyeknek „teljes egészében” összhangban kell lenniük a Velencei Bizottság kifogásaival. A kisebbségi törvény szóba került Calin Popescu Tariceanu brüsszeli látogatásán is. A miniszterelnök a romániai euró-parlamenti megfigyelőkkel találkozva kifejtette: a kisebbségi törvény ugyan nem feltétele Románia EU-csatlakozásának, de egyike a kormányígéreteknek. December 6-i sajtóértekezletén Emil Boc DP-elnök csodálkozásának adott hangot Markó Béla erélyes válaszával kapcsolatban. Markó ugyanis szabályosan kitessékelte a koalícióból a demokratákat, akik – bár aláírták azt a koalíciós megállapodást, miszerint lényeges módosítások nélkül támogatják a kisebbségi törvény elfogadását – most éppen az ellenkezőjét cselekszik. A DP egyik javaslata arra vonatkozik, hogy az autonómia tanácsok csak konzultatív joggal rendelkezzenek, ami a kulturális autonómia ellehetetlenítését jelentené. Boc szerint a koalíció pártjainak joguk van módosító indítványt benyújtani. Nem kívánnak „túllicitálni” kisebbségi jogok terén, hangoztatta a demokraták elnöke. Elemzők szerint a demokraták attól tartanak, ha kiállnak a törvény mellett, szavazókat veszítenek. /N.-H. D., Sz. K.: Boc: nem kívánunk „túllicitálni” a kisebbségi jogok terén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2005. december 7.
Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, tagja a román európai parlamenti megfigyelő csoportnak. Haragszik az RMDSZ-re a kisebbségi törvénytervezet, illetve, ahogy mondja, a Székelyföld „enklavizálása” miatt. Haragszik az Európai Parlamentre, mert szerinte „erősen” kötik az ebet a karóhoz éppen a sokat pocskondiázott kisebbségi törvény okán. Mint nyilatkozta, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadását feltételül szabják Románia európai uniós csatlakozásához. Corlatean felháborodott, aimért az Európai Parlament külügyi bizottsága függeléket fogadott el Pierre Moscovici jelentéséhez, amelyben arra szólítják fel a román hatóságokat, hogy hozzanak kiegészítő intézkedéseket a magyar kisebbség védelmének biztosítására, amelynek összhangban kell lennie a szubszidiaritás és az úgynevezett „self-governance” elvével. Corlatean véleménye szerint szándékosan félremagyarázzák a „self-governance” elvét, amely az európai normák szerint kizárólag a helyi közigazgatási autonómiát jelenti. /Mózes Edith: Corlatean haragos. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./2005. december 7.
Senkinek nem áll jogában a kormányból való távozást kérni a Demokrata Párttól, azokon kívül, akik kormányzatra juttatták a pártot, Markó Bélának még kevésbé áll jogában kérni ezt, mivel ő veszélyesen közel viheti az RMDSZ-t az “erkölcstelen megoldáshoz” – jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. A DP sajtóirodájának közleménye szerint Cezar Preda úgy értékeli, hogy Markó Bélának, “aki tíz éve folyamatosan különböző kormányzatok tagja”, nem áll jogában kérni a DP távozását a kormányból. “Egy feltételszabás mögé rejtve gyanús Markó Béla kérése, hogy a kormányprogramban vállalt tervezeteiket nem támogató koalíciós vezetők távozzanak a koalícióból” – fogalmaz Preda a közleményben. A politikus kifejtette: a DP nem hajlandó “kísérletezni az alkotmányban szentesített román egységes nemzetállamiság rovására”. Markó Béla december 5-én kérte fel Emil Boc DP-elnököt, hogy vonuljon vissza a kormánykoalícióból, ha “nem képes tiszteletben tartani saját aláírását”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./2005. december 7.
A frakciófegyelem megsértése miatt rendkívüli ülést tartott december 6-án az RMDSZ képviselőházi csoportja. Az ülés összehívását az indokolta, hogy Toró T. Tibor saját módosító-indítványait is beterjesztette a jogi bizottság elé a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Toró javaslatában enyhítené a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételeit a Velencei Bizottság javaslatainak megfelelően. Így egy kisebbségi szervezet nem a közösség tagjainak 10, hanem csupán öt százalékának támogatásával is létre jöhetne. A kisebbségi törvénytervezet 15 megyéből 25 ezer aláírás összegyűjtésére kötelezi a megalakulni óhajtó kisebbségi szervezeteket. Toró indítványa szerint ehhez elég lenne háromezer tag is, mindez a jelentős számarányú kisebbségi közösségek által lakott megyék 40 százalékára vonatkozna. Toró javaslata szerint minden olyan megye a kisebbségek által jelentős számarányban lakottnak számít, ahol egy közösség legalább 1500 tagja él. Ez a választásokon egy magát bejegyeztetni óhajtó magyar szervezet esetében azt jelentené, hogy egy a 15 helyett csak 8 megyéből kellene aláírásokat gyűjtenie, és minden közigazgatási egységből legalább 100-at. Toró javaslatában a Velencei Bizottság ajánlásai alapján pontosította az autonómiatanácsok hatáskörét is. Az Európai Parlament magyar képviselőinek köszönhetően új helyzet állt elő, ez lehetővé tenné az RMDSZ-nek, hogy javítsa a tervezetet. Toró szerint a javítások alapján többet kellene kérni. Az RMDSZ-frakciónak az ülésen jelen levő tagjainak többsége – Toró szerint – nem támogatta a javaslatait, ezért a következő ülésen nem várható, hogy az indítványok végrehajtását felkarolja a szövetség. Indítványait azonban ebben az esetben is fenntartja. /B. T.: Frakciófegyelem-sértéssel vádolják Toró T. Tibort. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2005. december 7.
Nincs esély a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívására, egy veszekedős értekezlet pedig senkinek sem kell – jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a magyar parlament külügyi bizottságnak adott tájékoztatójában. Ugyanazon az ülésen Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarok ügyéért felelős kormánymegbízott közölte: elkészült egy alkotmánymódosítást szorgalmazó munkaanyag, amely erőteljesebb formában hangsúlyozza Magyarország felelőségét a határon túli magyar közösségek fejlesztéséért. Mind a magyar parlamenti pártok, mind a határon túli szervezetek eltérő módon reagáltak a kezdeményezésre, ezért további egyeztetések várhatók. Avarkeszi szerint törvényerejűre kellene emelni a magyar–magyar párbeszéd, illetve Magyarország és a határon túli szervezetek együttműködésének szabályait. Jelenleg a Máért össze nem hívása miatt a magyar kormány nem vádolható azzal, hogy törvényt sért, ugyanis a testületnek még alapszabályzata sincs. A Máért az 1999-es első közös nyilatkozat alapján működik, csak ebben a dokumentumban van leszögezve, hogy évente egyszer, Magyarország miniszterelnökének meghívására gyűlhet össze a testület. /Nem lesz Máért az idén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./