udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
706
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 691-706
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. március 4.
Grünwald Jolán, Gyorokon élő nyugalmazott tanítónő a napokban töltötte be 82. életévét. Mozgalmas pályáját emlékirataiban is megörökítette, dióhéjban megírta a helybeli csángók történetét. Apját, noha mindig a Magyar Párt tagja volt, 1945-ben német származása miatt a bátyjával együtt oroszországi kényszermunkára vitték. Grünwald Jolán elvégezte a tanítóképzőt, 1949-ben Vadászra helyezték, ahol akkoriban magyar felső tagozat is működött. Ezután Dezsőházára helyezték, ahol akkoriban élénk közművelődési élet zajlott, színdarabokat mutattak be. 1975-ben jöhetett haza szülőfalujára, Gyorokra tanítani. Két év múlva a felső tagozatot a központba helyezték, ahol két-három év múlva beolvadt a románba. 1979-ben vonult nyugdíjba, utána még tíz évig német nyelvet oktatott. /Balta János: Egy népnevelő vallomása Vajasdon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2006. március 4.
Vári Attila hatvanéves, a jubiláló írót köszöntötték március 2-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat estjén. Az író beszélt új, Vanília című regényéről, melyet a Mentor, Káli Király István kiadója jelentetett meg. Vári Attila jó mesélő, több adomát mondott el, többek között gróf Teleki Mihály kommunizmusbeli, álláskereső önéletrajzát idézte: „Őseim szegény jobbágyok voltak, egészen a tizenharmadik századig...”. /Nagy Botond: Ünneplők és adomázók. Vári Attila 60 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2006. március 4.
A Stockholmban élő Veress Zoltán író a napokban töltötte be hetvenedik évét. Fiatalon elbeszélésekkel kezdte, az ő könyve, a Menetirány volt a Forrás-sorozat első darabja, nemsokára Szeptember című nagy regényével jelentkezett, s tudománynépszerűsítő esszéket is írt, ismertté és népszerűvé viszont gyermekversei /a ma is olvasott Irgum-Burgum Benedek, a Tóbiás és Kelemen, a Jeromos, a kerge kos/ tették. A Napsugárnak indulásától vezető munkatársa volt Kányádi Sándorral, Bajor Andorral, Méhes Györggyel, Fodor Sándorral. Veress családostól Svédországba költözött, ahol nagy részt vállal a magyar irodalom népszerűsítéséből, Erdély kövei címmel évkönyvet is kiadnak. /(hadházi): Veress Zoltán hetvenéves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./ Veress Zoltán /sz. Kolozsvár, 1926. febr. 25./ 1952-től 1954-ig börtönben volt, 1956-ban beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, ahonnan 1958-ban kizárták, később levelező tagozaton fejezte be az egyetemet. 1986-ban költözött Svédországba. 2006. március 4.
Gaál András csíkszeredai festőművész 70. születésnapjára Kulcsár Edit kiállítást rendezett alkotásaiból a budapesti Vármegye Galériában, ahol a művész barátjával, a Budapesten élő Péterfy László szobrászművésszel együtt lépett a közönség elé. Gaál András, Gyergyóditró szülötte, Csíkszereda művészeti életének meghatározó személyisége. A legnagyobb ünneplés Csíkszeredában volt, a Kriterion Házban reprezentatív festményeiből mutattak be válogatást. A megnyitón barátja, pályatársa, Márton Árpád tekintett vissza a jubiláló útjára, majd Domokos Géza író, a Kriterion Alapítvány elnöke és Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotótábor igazgatója köszöntötte. – Gaál Andrásnak Gyergyóditróban állandó kiállítása van. /N.M.K.: Gaál András 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2006. március 4.
Január közepétől Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Képtárában újra látható a teljes panteon alapkiállítás, amely Székelyföldről származó vagy itt jelentőset alkotó klasszikusoknak állít emléket. Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Nagy Albert művei mellett újra szerepnek Bene József (1903–1986) olajfestményei, Mattis Teutsch János (1884–1960) festett kisplaszikái, Baász Imre (1941–1991) grafikái, Plugor Sándor (1940–1999) grafikái és Varga Nándor Lajos (1895–1978) munkái. Gyárfás Jenőről, ,,a székelyek Munkácsyjáról” készül monográfia, amely az Erdélyből származó, Győrön élő Almásy Tibor művészettörténész munkája. A Képtár előterében márciustól újra beindul a fiatal hivatásos művészeket bemutató kiállítás-sorozat, amelynek kurátora Madaras Péter szobrászművész, a Művészeti Líceum tanára. /Vargha Mihály: Újra teljes a panteon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./2006. március 4.
Nemrég zárult Bartha József sikeres egyéni tárlata a budapesti Liget Galériában. Tavaly a bukaresti Új Galériában rendezett hasonlóan visszhangos kiállítást. Mindkét fővárosban jelentős színházaknál kapott díszlettervezői feladatot, emellett csoportos kiállítások szervezője, kurátora vagy résztvevője is volt. Hazai és külföldi alkotótáborban is dolgozott. A Munkák címet viselő, háromnyelvű (magyar, román, angol) kiadvány Bartha József 1999–2005 közötti munkásságát foglalja össze. Bartha József mediális művész hasonló struktúrákat hoz létre, mint akármelyik mai posztkonceptuális művész bárhol a világon, csakhogy a mű mégis mást jelent Marosvásárhelyen, mint New Yorkban. /Mindig más. Bartha József munkáiról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2006. március 4.
Életének 76. évében elhunyt Major-Zala Lajos költő /sz. Kislakos, 1930/, 1949 óta élt Svájcban. Tanulmányait a Fribourgi Egyetemen, illetve a párizsi Sorbonne-on folytatta francia és német irodalom, valamint gyógypedagógia szakokon. Nevéhez fűződik a hévízi Csokonai-napok megalapítása és szervezése, alapító tagja az Asztaltársaságból egyesületté alakult Csokonai Vitéz Mihály Művészeti Társaságnak. Magyar nyelven először „Ötödik síp” című verseskötete jelent meg 1967-ben, utolsó Magyarországon megjelent kötetei 1999-ben az „Elveszett győzelem” című naplóregény, illetve 2000-ben a „Hogy hívnak, ember?” című verseskötete volt. /Elhunyt Major-Zala Lajos költő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2006. március 4.
A színháztörténész Enyedi Sándor legújabb munkája /Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év, Budapest, 2005/ a magyar irodalom egyik rangos alkotásának, Az ember tragédiájának több évtizedes színpadi útját követi nyomon. Ezt előzte meg Enyedi Az ember tragédiája bemutatói. Bibliográfia /2002/ című összegzése. Az 1860-ban írott művet a színész-rendező Paulay Ede alkalmazta először színpadra 1883-ban. Ecsedi Kovács Gyulának köszönhetően alig öt hónappal a budapesti ősbemutató után, 1884. február 27-én láthatta a kolozsvári Nemzeti Színház közönsége is a darabot. Nem akármilyen szereposztásban. Éva: Jászai Mari, Ádám: Ecsedi Kovács Gyula, Lucifer: Szentgyörgyi István. A XX. század elején Janovics Jenő, a második világháború után Kolozsváron Rappaport Ottó, Nagyváradon Szabó József, Marosvásárhelyen Harag György rendezésében – sorolta a legjelentősebbeket Kozma Dezső. Az ember tragédiájának színpadi változataiból az első ötven évet a színházelméleti író, Németh Antal vette számba, az ezt követő három és fél évtized (1933–1968) magyar és külföldi bemutatóiról 1990-ben jelent meg újabb kiadvány. (Szerzője Koltai Tamás) 1999-ben a Madách-dokumentumok szenvedélyes gyűjtője, Fejér László adta közre a Tragédia előadásairól készült összeállítását. Az Erdélyből elszármazó színháztörténész, Enyedi Sándor ilyen előzmények után, ezeknek a munkáknak az eredményeit is felhasználva jelentette meg könyvét az Andor Csaba szerkesztette rangos, a Madách Irodalmi Társaság égisze alatt Budapesten napvilágot látó Madách Könyvtár sorozatban. Enyedi Sándor színháztörténeti közleményei, könyvei /köztük Az erdélyi színjátszás kezdetei 1792-1821 (1972) és Déryné erdélyi színpadokon (1975)/ a Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot. Későbbi, jórészt Budapesten megjelentetett írásaiban az erdélyi, a vidéki magyar színjátszás múltját térképezte fel. Mindenekelőtt a magyar színjátszásért oly sokat tevő id. Wesselényi Miklós színházi levelezésének közlésével, Aranka György erdélyi társaságainak, majd a kolozsvári Állami Színház kevésbé ismert korszakának bemutatásával, újabban színházművészeti kislexikonával. /Kozma Dezső: Madách – a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2006. március 6.
Romániának valós reformokat kell hogy felmutatnia annak érdekében, hogy uniós csatlakozása ne kerüljön veszélybe – áll a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány által kiadott EU-Csatlakozási Figyelő – Románia hírlevélben. Az angol nyelvű tájékoztató kitért a kisebbségi törvénytervezet körüli hercehurcára. Megállapította, hogy az egyházi ingatlanok restitúciója rendezetlen. A magyar nyelvű felsőoktatás kérdése kiemelten szerepel a tájékoztatóban. /Csatlakozási figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2006. március 6.
Nem alkudozik többet az RMDSZ a kisebbségi törvénytervezet kapcsán – jelentette ki Puskás Bálint szenátor, aki szerint a tervezetet a parlament elfogadja a május közepére várt Romániáról szóló országjelentésig. Antal Árpád képviselő reméli, hogy Traian Basescu államelnök március 15-i ajándéka az lesz, hogy nyilvánosan kifejezi a kisebbségi törvénytervezet támogatását. A politikus szerint jelen pillanatban Emil Boc DP-elnök, Mircea Geoana SZDP-elnök és Corneliu Vadim Tudor NRP-elnök retorikája között nincs semmi különbség. /Kisebbségi törvénytervezet: nem alkudozik többet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2006. március 6.
Százezer román hazafit szeretne március 15-én Székelyudvarhelyen látni Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, hogy tiltakozzanak Székelyföld autonómiájának kikiáltása ellen. A pártelnök „óriási békés” gyűlést szeretne szervezni, hogy tiltakozzanak „a magyar soviniszták által az egységes román nemzetállam ellen tervezett gyilkos merénylet” ellen. Tudor szerint a magyarok el akarják szakítani Romániától Hargita, Kovászna és Maros megyét. Tudor azt ígérte, hogy személyesen vezeti majd a rendezvényt. /Március 15.: román nagygyűlés Székelyudvarhelyen? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2006. március 6.
„A hír igaz, ez valóban már a második szállítmány (...) Arról van szó, hogy ijesztgetnek. Hátha az inába száll a bátorsága a székelynek. Válasz pedig egy lehet erre: minél többen elmenni, megmutatni, hogy NEM FÉLÜNK. Iratkozni lehet a Polgári Szövetség főtéri székházában, az útiköltség oda-vissza mindössze 2 lej. Még van hely! Zsolt” – áll abban a meghívóban, amellyel Árus Zsolt SZNT-alelnök a nagygyűlésre toboroz gyergyószéki résztvevőket. Futótűzként elterjedt a hír, miszerint a tankokat a román hatalom szándékosan küldte Székelyudvarhelyre, hogy majd ilyen eszközökkel fékezzék meg a tömeget. Thamó Csaba, az SZNT helyi vezetője elmondta, ez az egybeesés, mármint a tankok felvonultatása és a nagygyűlés szervezése „nem szerencsés”. Serban Ion, a Székelyudvarhely melletti laktanya parancsnoka elmagyarázta, hogy a tankokat elszállítják a bázisról. Mivel a harckocsikat vonattal viszik tovább, a vasútállomáson várakoztak, és 20 katona őrködött a harcjárművek körül. /Román tankkal toboroz az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2006. március 6.
Május végén az ENSZ előtt lesz a Bolyai Egyetem ügye, ígérik a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai. Hantz Péter elmondta, hogy a Bolyai Egyetem ügyében a „BKB-nak van elég muníciója ahhoz, hogy évekig tartó harcot vívjon, ha az egyetem vezetősége bekeményít.” A nyilvános vita az egyetemről folytatódik: az RMDSZ-szel közösen román-magyar értelmiségi fórumot szerveznek Bukarestben, majd még egyet a Pro Europa Ligával közösen. A magyar oktatók gyűlésén a tanárok három nyilatkozatot fogadtak el. A Horváth Andor előadó tanár által megfogalmazott nyilatkozat az egyetem vezetőségét célozta meg, kérte, lássák be: a magyar egyetemi közösség által megfogalmazott kérelmek nem irányulnak etnikai szeparatizmusra, hanem az oktatási folyamat javítását célozzák. A második nyilatkozatot Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője olvasta fel, ebben az RMDSZ-t szólítják fel, hogy „tegyen határozott kormányzati lépéseket annak érdekében, hogy a BBTE három önálló kara és az egyetem megfelelő belső struktúrája, nyilvánossága és döntéshozatali autonómiája intézményesüljön.” A harmadik nyilatkozatot Bakk Miklós politológus mutatta be, amelyet szintén az intézmény román vezetőségéhez intézett, ebben kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, akiknek a BBTE többségi álláspontjától eltér a véleményük. Hantz Péter, a BKB szóvivője kezdeményezte a bizalmatlansági szavazást, ami három személyre vonatkozott: Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesre, és Szamosközy Istvánra, az Akadémiai Tanács alelnökére. Hosszas vita után a közgyűlés úgy döntött, hogy nem lesz bizalmi szavazás. „Az RMDSZ cselekvően részt vesz az önálló magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozásában” – nyilatkozta Kötő József oktatási államtitkár. Azt is kifejtette, most készül a felsőoktatási törvény módosítása, ebben az RMDSZ el szeretné érni azt, hogy az önálló karok létrehozásának hatásköre ne legyen kizárólag az egyetemek hatáskörében. /Debreczeni Hajnal: Nincs megállapodás egyetem-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2006. március 6.
Az erdélyi magyarság izgalmasabb vitája folyik a Transindex hírportál közszolgálati vállalkozásának köszönhetően a kolozsvári állami magyar egyetem visszaállításáról. A vita elindítói a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai, Hantz Péter, Kovács Lehel és Bodó Barna egyetemi adjunktus, akik beadványaikkal és közleményeikkel az utóbbi tizenöt évében nem tapasztalt állásfoglalásra és szókimondásra késztették az egyetemügyben érdekeltek bizonyos csoportjait. Magyari-Vincze Enikő antropológus az említett portálon olvasható elektronikus naplójában a bejegyzés megjelenése után félő volt, hogy ez a mellékvágány vakvágánnyá válhat. A vitában alig esik szó a Hantz Péter által ugyancsak a Transindexben közreadott, Tények és érvek: legyen vagy sem önálló Bolyai Egyetem? című írásról. A Bolyai Egyetem visszaállítása körül felharsanó egységes román ellenállás nem volt meglepő. Mindig is lesznek sunyítva lapítók, karriert építő szürkék, de hogy egy egyetemi oktatói és kutatói közösség ilyen szégyenletes szegénységi bizonyítványt állítson magáról, mint amilyen a megbeszélésen történt, ez minden elképzelést felülmúlt. Az egyetemisták viszont magyar egyetemet akarnak. /Sylvester Lajos: Bolyai Egyetem: miért ne? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./2006. március 6.
Bíró Béla attól félt, hogy a román egyöntetűséggel szemben produkálni fogják a magyar egyöntetűséget. Sikernek könyveli el, hogy nem így történt: a magyar oktatók nem sorakoztak föl egyetlen nézet mögött, ahogyan azt a szenátus román tagjai tették, akik lesöpörték az asztalról a magyar oktatók javaslatát. Az általuk hangoztatott multikulturalizmus jegyében a kisebbségieket a többség törvényben kötelezi arra, hogy elsajátítsák nyelvét és kultúráját, de a többségre semmi efféle nem vonatkozik. A Babes-Bolyai Tudományegyetem román oktatóinak multikulturalizmusa a diktatúrán alapul. Eltűrik a kisebbségi oktatást, de továbbra is fenntartják maguknak a jogot arra, hogy minden fontos kérdésben ráerőltessék akaratukat a kisebbségi oktatókra. Bíró örült annak, hogy a magyar oktatók nem sorakoztak fel egy emberként a Bolyai Kezdeményező Bizottság (tévedéseik ellenére is tiszteletreméltó) tagjai mögött. /Bíró Béla: A demokrácia győzelme. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2006. március 6.
A „kimaradt a nemzetfogalom az alkotmánymódosításból” megfogalmazás pontatlan – közölte a lappal Varga Attila RMDSZ-es képviselő. Varga Attila szerint a HTMH-nál múlt héten lezajlott, a határon túli magyarok közjogi státusát érintő alkotmánymódosítással kapcsolatos tanácskozáson nem volt szó arról, hogy a nemzetfogalom kimaradna az alkotmányból. Az alkotmánymódosítási javaslat kimondja, hogy a Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért; elősegíti közösségeik fennmaradását, az őket érő jogsérelmek orvoslását; kedvezményeket biztosít számukra. Varga szerint fontos lenne, hogy további egyeztetések legyenek egyrészt a most távol maradt határon túli magyar szervezetekkel, másrészt a magyar politikai pártokkal, és ez a folyamat ne álljon meg amiatt, hogy a jelenlegi parlament megbízatása lejár, hanem vigye tovább a következő országgyűlés. – Az újságíró idézte az MTI-t és a lapokat, ezek nem erősítik meg Varda Attilát: – „A tervezetben ugyanakkor, bár korábban szó volt róla, nem szerepel a határon túli magyarok közjogi státuszának meghatározása.” – MTI – „Avarkeszi Dezső elismerte, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően a mostani szövegben nem szerepel, hogy a határon túli magyarok kulturális értelemben részét alkotják a nemzetnek.” – Népszabadság – „Egyelőre nem kerül be a magyar Alkotmányba a határon túli magyarok nemzethez tartozásának mikéntjét megfogalmazó passzus.” – Népszava – „A szakmai egyeztetés után Avarkeszi Dezső elmondta: a tervezetben ugyanakkor nem szerepel a határon túli magyarok közjogi státuszának meghatározása.” – Magyar Rádió. /G. M.I.: Félrehallotta a nemzetet a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2006. március 6.
Somogyi Ferenc külügyminiszter Petróczi Sándort nevezete ki a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesévé, aki a vele készült interjúban kifejtette, több mint tíz éve vesz részt köztisztviselőként a kormányzati munkában. 1994 és 1998 között Tabajdi Csaba titkárságát vezette, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára volt, előtte és utána Petróczi a Külügyminisztériumban dolgozott, 2002 után a külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár, Szabó Vilmos nemzetpolitikai titkárságát vezette. Rövid ideig, 1998-ban megbízott elnökhelyettese volt a HTMH-nak. Általános elnökhelyettesként munkája a hivatal működésének megszervezése, zökkenőmentessé tétele. Azt szeretné, hogy a HTMH munkája nyitottabb és szolgáltatóbb jellegű lenne. Tervezik a honlap élénkebbé, naprakészebbé – interaktívvá tételét. A rendszeresen felkerülő legfrissebb, legfontosabb információk, állásfoglalások, vélemények mellett vitafórumot biztosítanak. /Guther M. Ilona: Interaktív HTMH a terv. Interjú Petróczi Sándor új elnökhelyettessel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2006. március 6.
Bánffyhunyad városi tanácsa elutasította a helybeli magyarság önálló iskola megalakítására vonatkozó kérelmét. Tordán a városi tanács levette napirendről az önálló magyar iskola kérdését, majd a nagy-romániás városi tanácsos Kiss László helybeli unitárius lelkipásztorra förmedt, megkérdezte, hogy merészelt részt venni az ülésen, majd a folyosón is kiabált: a lelkészt soha többé ne engedjék be az épületbe. A román nacioanlista viselkedését az ülésen készült felvétel rögzítette. A 35 éves Kiss László meghalt, a nagy-romániás tanácsos Kiss László személyében mártírt adott a magyaroknak. Mert a lelkészt minden magyar saját halottjaként gyászolta. Emlékezetes, hogy a 2004-es általános választásokat megelőző kampány idején C. V. Tudor nagy-romániás pártvezér a meggyilkolt Ytzak Rabin izraeli miniszterelnöknek emeltetett szobrot. Felvette pártjába Nati Meirt, akitől most a pártvezér meg akar szabadulni. A nagy nézettségű tévéadó híradójában Tudor kijelentette: Nati Meir sírt, hogy be akar jutni a parlamentbe. „Gondoltam, annyi idióta bejutott már, hadd legyen még egy marha ott.” C. V. Tudor most azt ígérte, kivizsgálja az ügyet, és ha hibásnak találja, megbünteti a tordai tanácsost. Nem szabasd elfelejteni Kiss Lászlót, remélhető, hogy halála nem volt hiábavaló. Áldozatából táplálkozva legyen magyar iskola Tordán. /Kerekes Edit: Ne legyen hiábavaló áldozat! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2006. március 6.
Dr. Lucian Turcescu (született 1966-ban, Pitesti-en) montreali teológus professzor az Adevarul bukaresti lapban március 4-én megjelent interjújában egyház, politika, nacionalizmus összefüggéseit taglalta kutatómunkája alapján, amelyet a kanadai Centre for Post-Communist Studies igazgatójaként végzett. Az interjúból: A kommunizmust megelőző időszakban a Román Ortodox Egyház /ROE/ viszonylagos kényelemben élt, mert az 1923-as alkotmány nemzeti egyháznak nyilvánította. A kommunisták uralomra jutása után azonban addigi igényei veszélybe kerültek, mígnem Iustinian Marina pátriárka révén a rendszer támogatójává váltak. A nacionalizmus kérdésében a ROE és Ceausescu sokszor ugyanazt a nyelvet beszélték. Egykori tisztek beismerték, hogy a Securitate 1960-tól kezdett együttműködni az ortodox egyházzal. – A fejlemények igazolták a Turcescu professzort. Például a Icoana din Adanc, a ROE lapja, 1997/1-es száma a románságra és az ortodox „nemzeti vallásra” veszélyes jelenségek közé sorolja a kisebbségeknek nyújtott olyan privilégiumokat, mint az anyanyelvű oktatás, egyetem, kétnyelvű feliratok stb. Evenimentul zilei, 1997. november 4. – cím: Papok ezrei a Securitate szolgálatában. Fényképpel és rövid életrajzzal az ortodox hierarchia hat személyisége szerepel a listán. Köztük van Bartolomeu Anania, a múlt hónapban Erdély metropolitájává választott főpap is. 1958-1964 között politikai elítéltként börtönben ült, ahol egykori cellatársai szerint besúgó volt. Szabadulása után egy évvel, a Ceausescu-rezsim őt küldte ki az Egyesült Államokba, hogy elfoglalja a detroiti ortodox püspökség székét. – Evenimentul zilei, 1997. november 19.: A Ceausescu-rendszer idején a ROE nem lépett fel műemléképületei védelmében, sőt szolgalelkűségében odáig ment, hogy Scornicesti-ben (a diktátor szülőfaluja) a templom falán megörökítették Ceausescu portréját is. – 22 (a Társadalmi Dialógus Csoport hetilapja), 1997. november 4.: Ion Moisin szenátor papokat sorolt fel, akik besúgókként börtönbe juttatták társaikat: „Teoctist pátriárka négy évtizeden keresztül a kommunista rendszer kollaboránsa volt.” – Romania libera, 1998. március 23.: Bogdan Ficeac főszerkesztő-helyettes: „Helyet adtunk a ROE és a Securitate együttműködését leleplező írásoknak, az egyháznak meg kell tisztulnia erkölcsileg.” – Romania Literara, 2002. április 10.: Mircea Mihaies: „Ha a mai őszentségek és őboldogságok nem volnának tegnapi securitate-rangokat viselő, alázatos közhivatalnokok, hajlamos lennék hinni a harácsoló-bürokrata ROE méltósággal vállalt küldetésében. De mióta ezek a politikai aktivistákká vedlett papok kezdtek kulcspozíciókat megkaparintani a román társadalomban, jön, hogy odakiáltsam nekik: Vade retro!” /Barabás István: A tömjénfüst árnyékában. Román Ortodox Egyház (ROE) kollaborálása a kommunista rendszerrel? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2006. március 6.
Március 3-án tartották meg Temesváron a tavaly Bukarestben megalakult Romániai Magyar Üzleti Egyesület első kihelyezett közgyűlését. Hárshegyi Frigyes egyesületi elnök (OTP Bank Románia), Molnár Mihály (Malév), Kelemen László (Richter Gedeon) és Bogár Ferenc, a romániai magyar nagykövetség külgazdasági attaséja is részt vett a magyar vállalkozók „csúcstalálkozóján”. A Romániában működő német és olasz vállalkozók csoportosulásaihoz hasonlóan, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület célja egyrészt a közös érdekek képviselete, valamint egymás tevékenységének jobb megismerése. /Pataki Zoltán: Tovább bővül az üzleti egyesület. Temesváron tartották a Romániában működő magyar vállalkozók csúcstalálkozóját. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ A Romániai Magyar Üzleti Egyesület létrehozásában nagy szerepet játszott a bukaresti magyar nagykövetség. Bogár Ferenc külgazdasági attasé hangsúlyozta: Terényi János nagykövet személyesen is felkarolta ezt a kezdeményezést. A kétoldalú forgalom volumene elérte a 2,8 milliárd eurót. A magyar export Románia felé 1,8 milliárd euró értékű volt tavaly, a román szállítások pedig több mint 900 millió eurót tettek ki. Több mint 5500 magyar tőkével bejegyzett vegyes vállalat működik Romániában, amelyeknek a jegyzett törzstőkéje 2005 végén 350 millió euró körül alakult. Ha figyelembe veszik az újra befektetett tőkét és a tőkeemeléseket is, a reális érték egymilliárd dollár körül lehet. /P. Z.: Érdekképviselet befektetőknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./