udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108

Intézménymutató: Házsongárdi temető

1999. március 18.

Megtartották Kolozsváron a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság hagyományos díjkiosztó ünnepségét. Venczel Árpád szobrászművészt Kós Károly-emlékéremmel, Dávid István orgonaművészt /a Műemlék orgonák Erdélyben című könyv szerzőjét/ Debreczeni László-emlékéremmel, Miklósi Sikes Csabát Veress Ferenc-emlékéremmel tüntették ki. Miklósi Sikes Csaba /sz. Egeres, 1947/ kultúrtörténész mérnöki diplomát szerzett, a Kolozs Megyei Tervező Intézetnél Kolozsvár épületeivel foglalkozott. Szamosújvár épületeivel is foglalkozott, s e város kapcsán az örménység is érdeklődési körébe került. A fényképészet is érdekelte, továbbá Kalotaszeg. A Korunk Galéria kiállításairól rendszeresen tudósított az akkori Igazság napilapban. A nyolcvanas években elkészítette a Házsongárdi temető térképét. Miklósi Sikes Csaba 1989-ben Magyarországra költözött, Sümegen telepedett le, ahol a városi múzeum szervezője, igazgatója lett. Továbbképezte magát, 1995-ben Miskolcon művészettörténeti diplomát szerzett, Erdély köztéri szobrairól írta diplomamunkáját. Jelenleg készül a doktorátus megszerzésére, az erdélyi fényképezés történetéről szól disszertációja. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

1999. április 9.

Ápr. 4-én, 70. életévében elhunyt Balogh Dezső nyugalmazott egyetemi tanár. Ápr. 8-án temették el a Házsongárdi temetőben. Marosvásárhelyen végezte a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen, magyar szakon szerzett diplomát. Az akkori kolozsvári napilap, az Igazság szerkesztőségében kezdte pályafutását, majd az egyetemen a magyar nyelvészet tanára lett. Doktori disszertációját Horváth István szókincséből írta /ezzel az erdélyi magyar irodalom első teljes körű költői szótárát készítette el/. /László Ferenc: Búcsú a magyar nyelv szerelmesétől, dr. Balogh Dezsőtől /1930-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Balogh Dezső /Mezőcsávás, 1930. jan. 22. - Kolozsvár, 1999. ápr. 4./ az egyetemen tanított 1959-től 1995-ig.

1999. április 16.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége Kolozsváron a 40 évvel ezelőtt tragikusan elhunyt Szabédi László költőről, egyetemi tanárról. A kolozsvári Belvárosi Unitárius templomban Bálint Benczédi Ferenc lelkész mondott emlékező beszédet. Szabédi verseiből összeállítást adott elő Sebesi Karen Attila. Az ünnepség után a költő házsongárdi sírját koszorúzták meg. Ez alkalommal Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mondott emlékbeszédet. /Szabédi Lászlóra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1999. június 9.

A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

1999. június 11.

Elhunyt Veress Zoltán /sz. Nagylak, 1938. febr. 12./ operaénekes. 1960. december 19-től a kolozsvári Állami Magyar Opera énekkarának tagja volt. Művészete a magyar népdalkincs megszólaltatásában tetőzött. Lemezfelvételei, pódiumműsorai, nótacsokrai, hangszalagfelvételei az erdélyi magyarság közkincsévé váltak. 1991-es nyugdíjaztatása után Békéscsabán, Magyarországon telepedett le. Művészegyéniségének gyökerei oly erősnek bizonyultak, hogy amikor csak tehette, hazalátogatott. - Most végleg hazatért, a Házsongárdi temetőben nyugszik. /Turánitz J. Lajos: In memoriam Veress Zoltán (1938-1999). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

1999. június 30.

Ahogy egyre távolabb kerül időben a Kolozsváron eltöltött diákévektől, mind több hiányosságát fedezte fel az egykori egyetemi oktatásnak, állapíthatta meg Máthé Éva. Például egy a sok közül: öt évnyi képzés során, amikor magyar nyelv és irodalom oktatókat próbáltak faragni belőlünk, egyetlen tanárunk, professzorunk sem vitt el soha bennünket a Házsongárdi temetőbe. Évfolyamtársa, a kolozsvári Gaál György angol szakos hallgató, azt mondta: gyerekek, azt ismerni kell. Mindez felidéződött benne jún. 28-án, míg a bukaresti magyar adásban őt hallgatta a Bethlen kripta meggyalázásáról szóló riport sugárzásakor. - Koldusszegény civil értelmiségieknek kell összefogniuk, mert egyébként senki sem segít, hogy megmentsék az erdélyi magyar és szász kultúra eme páratlan panoptikumát. Miközben az RMDSZ, az érdekvédelmi szövetség kormányzó párt! /Máthé Éva: Porlik, mint a szikla... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1999. július 20.

Octavian Buracunak, a nemzetiségek közötti béketeremtés élharcosának a házsongárdi síremléke ismételten galád kezek célpontja. Az 1995 szeptemberében elhunyt személyiség, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület megalapítója, 1996 áprilisában kapott elrendezett sírhelyet. Özvegye, Ildikó elmondta, hogy 1997 áprilisában, éppen az elhunyt születésnapján ellopták a kis fémemblémát. Hat hét múlva a sírhelyet körülvevő láncokat szakították, dézsmálták meg. Idén újra meggyalázták a sírt. Politikai elrettentési kampányról van szó. /Az emlékgyalázók nem vakációznak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

1999. szeptember 2.

Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. október 8.

Elhunyt dr. Bodor András, a Bolyai, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszora. Az ókori egyetemes történelem tanára volt. Az 1990 után újjáalakult unitárius egyesület, a Dávid Ferenc Egylet elnökévé választotta. Okt. 8-án dr. Szabó Árpád unitárius püspök végezte a temetési szertartást a Házsongárdi temetőben. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6., Tudósítások. = Unitárius Közlöny (Kolozsvár), szeptember-október - 4. sz./ Dr. Bodor András /Magyarszovát, 1915. aug. 5. - Kolozsvár, 1999. okt. 4./

1999. október 9.

A Házsongárdi temetőben nap mint nap törik szét a magyar sírköveket. Sok a ledöntött, összetört emlékmű. A sírkertnek csak 10%-a van gondozva. A temető irodájában bejelentették, hogy ledöntötték a sírköveket. Vonták a vállukat. /Levey Ferenc: Lopják, ledöntik a Házsongárd sírköveit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1999. október 30.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének okt. 29-i sajtótájékoztatóján a szervezet képviselői egyöntetűen elítélték a kolozsvári polgármester újabb kezdeményezését: Ion Antonescu marsall szobrának felállítását Kolozsváron, melyet az ellenzéki és a koalíciós párti tanácsosok is megszavaztak. Kónya-Hamar Sándor elmondta: naponta több panasz érkezik a Házsongárdi temető sírjainak meggyalázása miatt. A rendőrség válasza: mindaddig semmiféle intézkedést nem hozhatnak, amíg a polgármesteri hivatal részéről erre vonatkozóan nem érkezik felkérés. /Papp Annamária: Szégyenletes kompromisszum a városi tanácsban A megyei RMDSZ elítéli Antonescu marsall szobrának tervezett felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

1999. november 8.

Nov. 8-án a Házsongárdi temetőben felavatták Misztótfalusi Kis Miklós helyreállított síremlékét. Tonk István, a Misztótfalusi Kis Miklós Nyomda igazgatója és az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka elmondta: a felújítás 200 000 Ft-ba került és két hónapig tartott. A megemlékező ünnepségen Bustya Dezső egyházkerületi főjegyző igét hirdetett. A rendezvényen bemutatták a Házsongárdi temető frissen megjelent térképét. Az ünnepi istentisztelet után Sipos Gábor történész röviden bemutatta Misztótfalusi életét. A rendezvényen többek között jelen volt Elekes Botond, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője és Kemény János, a Magyar Nyomdászok Szövetségének főtitkára. /Gáspár Miklós: Felavatták Misztótfalusi Kis Miklós síremlékét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1999. december 11.

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. december 18.

Miután az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa elfogadta a Házsongárd Alapítvány alapszabályát, kuratóriumának összetételét, december 7-i hatállyal engedélyezte ennek működését. Az alakuló ülésen ügyvezető elnökül dr. Gaal Györgyöt, titkárul Kovács Sándor unitárius teológiai tanárt választották. A kuratórium jóváhagyta az alapítványi munkát végző tisztikar összetételét. Igazgatója Gergelyné Tőkés Erzsébet lett. Az alapítvány felekezetközi jelleggel fog működni a Házsongárdi temető megóvása érdekében. /Megalakult a Házsongárd Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18/

2000. április 14.

Sírkőavatás lesz ápr. 15-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben dr. Jordáky Lajos sírjánál. Ismeretlenek megcsonkították a síremléket, Vetró Artúr szobrászművész alkotását és most várják mindazokat, akik a rendbetételéhez hozzájárultak, és várják az egykori munkatársakat, barátokat is. /Sírkőavatás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ Jordáky Lajos /Kolozsvár, 1913. szept. 6. - Kolozsvár, 1974. nov. 29./ szociológus, tanulmányíró, a Bolyai Egyetem tanára volt, 1952-ben koholt vádak alapján letartóztatták, elítélték, 1955-ben rehabilitálták. 1957-ben újabb vizsgálat indult ellene, később rehabilitálták.

2000. május 19.

Néhány nap alatt két Szép magyar beszéd verseny volt, az egyik Szegeden zajlott le (28. országos döntő), a másik Kolozsvárott (V. országos döntő), az utóbbi Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny elnevezéssel. Szegeden 54 diák jelentkezett az országos versenyre. Kolozsvárott kb. 20 versenyző volt. Jancsó Miklóst, aki tanárként mindkét versenyen részt vett, felkavarták a választott szövegek. Szegeden Karinthy Frigyes, Örkény István, Bodor Ádám, aztán megint Karinthy. A választott szövegek jelképértékűek lettek: életigenlés, mosolygás és nevettetés, felszabadultság. A kolozsvári versenyzők választott szövegei másfajták voltak /Márai: Halotti beszéd, Áprily Lajos: Tavasz a Házsongárdi temetőben, Hervay Gizella verse, Kosztolányi: Akarsz-e játszótársam lenni?, Radnóti, majd Biró János és Biró Kata balladája, Reményik Sándor és újra Áprily/. Ennyi fájdalom, ennyi szenvedés csokorba szedve - megrázó volt. Mélyről jöttek a szövegek, nagyon a lélek mélyéről. Ezek a gyerekek a szívüket is beleadták az előadásba. /Jancsó Miklós: A szép magyar beszéd versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. május 29.

Nyolcadik alkalommal tartották meg Kolozsváron, május 26-27-én a Szabédi-napokat. Az összejövetel szervezői az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége, a Korunk-stúdió valamint az RMDSZ ügyvezető elnöksége voltak. A tudományos ülés témája: Tanári személyiségjegyek, minőségi követelmények az egyetemi oktatásban. Az előadók: Lászlóffy Aladár, Péntek János, Pomogáts Béla, Poszler György, F. Ferenci Rita, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Bernáth László, Kötő József tanügyi államtitkár, Juhász Tamás teológiai professzor és Tverdota György. A megjelentek koszorúztak a Szabédi emlékháznál, majd Szabédi László sírjánál, a Házsongárdi temetőben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29. - 1731. sz./

2000. június 6.

Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceum idén is megrendezte az Apáczai Napokat, mely a millenniumi rendezvények között is megállta a helyét. Máj. 25-én, az ünnepélyes megnyitón dr. Wolf Rudolf igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A "Fele sem igaz" vetélkedő Apáczai Csere János munkásságával volt kapcsolatos. Az iskola néptáncegyüttese, a Szarkaláb kalotaszegi, mezőségi és felcsíki táncokat mutatott be. Kiállították az iskola diákjainak kézimunkáit, faragásait. Sikeres volt "A magyarok ezer éve" művelődéstörténeti vetélkedő. A Rendhagyó irodalomóra témája a memoár volt. A líceum tanulói megkoszorúzták a Házsongárdi temetőben Apáczai síremlékét. Fellépett az iskola színjátszóköre, a BUHU is. /Az Apáczai-napok zárszámadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2000. augusztus 28.

Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2000. szeptember 15.

Gyarmathi Sámuel (1751-1830), a kiváló nyelvész és orvosdoktor felújított sírkövét koszorúzza meg a BBTE bölcsészkarának magyar nyelv és kultúra tanszéke szept. 16-án, a Házsongárdi temetőben. A koszorúzási ünnepségen részt vesz a sírkő felújítását kezdeményező és támogató dr. Gulya János, a göttingai egyetem finnugor intézetének igazgató professzora. /Koszorúzási ünnepség a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2000. október folyamán

Harmincöt év után újra megindulhatott Óradnán a magyar nyelvű óvoda. Bardóczy Réka marosvásárhelyi fiatal tanítónő kezdhette el ezt a korántsem könnyű "missziós" munkát. - Az aug. 26-27-én Kolozsváron megrendezett Reményik Sándor ünnepségeken az óradnai Reményik Sándor Magyar Művelődési és Oktatási Ház képviselői koszorút helyeztek el a költő mellszobránál és a Házsongárdi temetőben. A meghirdetett szavalóversenyen három óradnai tanuló vett részt és a zsűri különdíját nyerték el. /Bauer Ilona tanárnő: Óradnai újdonságok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

2000. november 13.

Nov. 12-én a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Házsongárd Alapítvány képviselői, valamint Mezei Katalin írónő (a pályázatot támogató Széphalom Könyvkiadó részéről) Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében megjutalmazták a Jósika Miklós pályázaton részvett középiskolai diákokat. Az öt témakörre 12 dolgozat érkezett be, ezek, hiányosságaikkal együtt, szerzőik problémaérzékenységéről tanúskodtak. A képzőművészeti pályázatokat is sikeresek voltak. A díjazottak könyv- és pénzjutalomban részesültek, emléklapot vehettek át. A díjkiosztás után a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Jósika Miklós sírját. /Jósika-pályázati díjátadás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2000. november 24.

Ez év novemberében 25 éve, hogy elhunyt a Bolyai, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem kiváló ásvány- és kőzettanára, dr. Treiber János. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Bolyai Társaság nov. 25-én tudományos ülésszakkal tiszteleg a nagynevű tanár és tudós emléke előtt. Az emlékkonferenciát az Apáczai Líceum dísztermében tartják, ezt megelőzően emlékkoszorút helyeznek el és tisztelegnek Treiber János sírhelyénél, a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2000. november 27.

Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2001. február 14.

A Házsongárdi temető fáit, a polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának utasítására, a Zarnesti-i SC Advent Kft. megtizedelte. Mihai Muresan, az osztály vezetője kijelentette, hogy az akció során egyetlen sír sem rongálódott meg. Ezzel ellentétben a temetőket felügyelő iroda vezetője, Dan Mascasiu bevallotta, hogy néhány sír valóban "sérüléseket szenvedett". A Szabadság egyik olvasója, Mózes Csaba jelezte: nagyszülei házsongárdi sírját holmi "favágási akcióban" összetörték. Itt már sírgyalázásról van szó. Viszonylag kis körzetben rengeteg sírt tettek tönkre. /Nánó Csaba: Vandalizmus a Házsongárdi temetőben. Kivágott fák, összetört sírok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2001. március 30.

Nagy segítség lesz ugyan, ha megjelenik, Asztalos Lajos kolozsvári utcanév- és helynévkötete, de a hagyományos használatnak nem segédeszközből, hanem öntudatból kellene származnia, szögezte le Balogh Ferenc, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ elnöke. Nagy szolgálatot jelent dr. Gaal György bővebben megjelenő Kolozsvár-kalauza. Megállapítható, hogy a Házsongárd Alapítvány sem tudja megakadályozni a veszteségeket és a rombolást. A folyamatos "őrjárat" itt is elkerülhetetlen, Csetri Elek akadémikus ilyen tevékenységet vár el, sajtójelzésekkel. Balogh Ferenc beszámolt a 400 erdélyi műemléket tartalmazó CD-Rom elkészítésének mai állásáról. Fontos az internetes bemutatás is. Erdély műemlékeinek (kb. 1500), Kolozsvár belvárosának (kb. 1000) és a Házsongárdi temető legalább 600 síremlékének célba vett bemutatása szükséges. Szabó T. Attila: Kolozsvár települése a XIX. század végéig című munkájának is célszerű lenne a reprint kiadása. - A KLMT országos választmányának fontos szerepe volt az aradi Szabadság-szobor újraelhelyezési lehetőségeinek urbanisztikai kidolgozásában, és az erdődi vár-restauráló, valamint az aranyosmeggyesi várkastély-restauráló program konkrét kidolgozásában is. - Szakembergonddal küszködik a BBTE magyar nyelvű művészettörténet-oktatása, mert azt csak két oktató végezheti. A műemlékes (BBTE) szakmérnökképzésre (Keresztes Géza felvetése) egyre kevesebb a jelentkező. - A KLMT-nek három vándorkiállítása (a Kós Károly-, Debreczeni László- és Bánffy Miklós-kiállításokat Takács Gábor készítette) járja sikeresen Erdély különböző településeit, Szabó Zsolt főszerkesztő (Művelődés) irányításával. /Balogh Ferenc KLMT elnök: A KLMT "szellemi műemlékvédelem" vitafórumának felvetései. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. május 7.

Megjelent Gaal György tollából a Kolozsvárról szóló útikalauz, a Polis Kiadó /Kolozsvár/ gondozásában. A Házról házra a történelmi Kolozsváron című fejezet, a szerző imponáló tárgyi tudását bizonyító várostörténet, melyet László Miklós 68 fotója egészít ki. A szerző külön foglalkozik a Házsongárdi temetővel. Érdekes az Utcanévmutató, a jelenlegi és korábbi utcanevekkel. /Hantz Lám Irén: Kolozsvár - Millenniumi kalauz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2001. május 15.

Május 14-én kezdetét vette Kolozsváron a hagyományos Brassai-hét rendezvénysorozata. A Brassai Líceum igazgatónője, Kósa Mária szólt az egybegyűltekhez, emlékezve az iskola immár 444 éves múltjáról. Megkoszorúzták Brassai Sámuel házsongárdi sírját. /Megkezdődött a Brassai-hét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2001. május 29.

Május utolsó vasárnapja hagyományosan a Hősök napjának számít. Tordán ez alkalomból a helyi Honvéd Hagyományőrző Bizottság koszorút helyezett el a tordai csatában elesett hősök emlékére állított kopjafánál, ahol 183 ismert és ismeretlen magyar katona nyugszik. A honvédsírok kitakarítva várják a tordai kőbányánál négy évvel ezelőtt exhumált magyar hős maradványait, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a történelmi egyházak készségesen vállalnak szerepet az újratemetésben. A kolozsvári Házsongárdi temető után - ahol 251, a második világháborúban elesett magyar katona nyugszik - a tordai a legnagyobb. /Pataky József: Koszorúzás a Hősök napján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2001. augusztus 21.

Aug. 19-én elhunyt Gagyi-Balla István kolozsvári tanár, kutató, az "56 Erdélyben" c. CD szerzője. Az 1956-os erdélyi események, a következmények és a megtorlások résztvevőinek-áldozatainak sorsát, életpályáját gondosan rögzítő történelemtanár 69 évet élt. Temetése aug. 22-én 10 órakor lesz a Házsongárdban. /A VET Sajtószolgálata, aug. 21./Gagyi-Balla István /Kolozsvár, 1932. aug. 3. - Kolozsvár, 2001. aug. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék