udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
108
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108
Intézménymutató:
Házsongárdi temető
2001. szeptember 27.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Elnökség koszorút helyezett el gróf Mikó Imre /Zabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16./ szobránál, mely a régi botanikus kertben áll, valamint a Házsongárdi temetőben levő sírjánál, halálának 125. éves évfordulója alkalmából. Nevéhez fűződik az erdélyi tudományos élet megszervezése. Ő az Erdélyi Gazdasági Egyesület újraszervezője, létrehozta az Erdélyi Nemzeti Múzeumot és fenntartó intézményét, az Erdélyi Múzeum Egyesületet. /(Csomafáy Ferenc): Emlékezés koszorúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2001. október 15.
Fodor Sándor búcsúztatta okt. 13-án a Házsongárdi temetőben Panek Zoltán jeles erdélyi író hamvait. Panek Zoltán július elsején hunyt el Budapesten, ahol 1987 óta élt. Panek Zoltán temetésén a hazai írótársak, barátok, tisztelők mellett jelen volt a Magyar Írószövetség küldöttsége is, az ő nevükben vett búcsút Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke. A Romániai Magyar PEN-klub, a Romániai Magyar Írószövetség nevében Gálfalvi Zsolt mondott beszédet, majd Mózes Attila, aki meghitt barátságban volt Panek Zoltánnal, búcsúzott az írótól. /Köllő Katalin: A legbékétlenebb pályatárs távozása. Panek Zoltán emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2001. november 21.
Pataky József tordai városi tanácsosnak, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó, második világháborúban hősi halált halt 49 ismeretlen honvéd közül sikerült 19-et azonosítania. Pataky József a közeljövőben azt szeretné elérni, hogy a 19 honvéd nevét is feltüntessék a sírkereszteken. Boros János kolozsvári alpolgármester szerint semmi akadálya nincs annak, hogy a kérést jóváhagyják, és reméli nem képezik kifogás tárgyát a magyar nevek. Boros elmondta: a kérdésben hivatkozási alapot jelenthetne a hadisírok gondozásáról szóló román-magyar államközi egyezmény, amelyet azonban a két ország honvédelmi minisztériuma még mindig nem kötött meg. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul tájékoztatása szerint a magyar-román államközi egyezmények sorában szinte valamennyit sikerült megkötni azok közül, amelyeket Magyarország tervezett. Sajnos, ez az egy kivétel. A kérdésről évek óta tárgyalások folynak a két honvédelmi minisztérium között. /Nincs egyezmény a hadisírok gondozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./2001. december 1.
Több ezres gyászoló gyülekezet kísérte utolsó útjára Kolozsváron nov. 30-án Tőkés Istvánné Vass Erzsébetet. A zsúfolásig megtelt Farkas utcai református templomban az elhunyt földi maradványaitól a férj, nyolc gyermek, 34 unoka és 14 dédunoka búcsúzott. A végtisztességet tevő, gyászoló gyülekezetben jelen volt valamennyi erdélyi történelmi egyház vezetője, magyarországi és határon túli református püspökök, a magyar vallásügyi minisztérium képviselője és számos lelkész. A gyászszertartást Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke vezette. Az elhunyt koporsóját végeláthatatlan hosszú sor kísérte a Farkas utcán végig örök nyughelye fele, a Házsongárdi temetőbe. A gyászszertartás után Tőkés László püspök, az elhunyt fia mondott köszönetet a gyászoló gyülekezetnek, akik utolsó útjára kísérték édesanyját. /Utolsó búcsú Tőkés Istvánnétól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2001. december 10.
1910. dec. 10-én nyílt meg a Római Katolikus Leánynevelő-intézet, a Fehér Madonna nevére keresztelt Marianum. Az évfordulóra meghitt ünnepség keretében emlékeztek dec. 9-én, vasárnap a marianumi öregdiákok és egykori tanárok. A Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek el a Marianum alapítójának, dr. Hirschler Józsefnek a sírjánál. Ezt követően az emlékezők a Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén vettek részt, majd néhány órára ismét visszatértek az egykori iskolájába, a volt Marianum Horea út 31. szám alatti épületébe, amely jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filológia Karának ad otthont. A Marianum-alapító dr. Hirschler József prelátus-kanonokról, Erdély egyik legkiválóbb kultúrmunkásáról Sas Péter művelődéstörténész emlékezett meg. Az egykori intézmény rövid történetét Macsek Ida tanárnő ismertette. 1948-ban a többi egyházi iskolákhoz hasonlóan a Marianumot is államosították. 1949. aug. 29-én miniszteri rendeletet adtak ki a szerzetes rendek feloszlatásáról, így a szegény iskolanővéreknek a rendházat huszonnégy órán belül el kellett hagyniuk. 1993 februárjában ismét engedélyezték a rend újraalakítását, a Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővérek (Notre Dame) elnevezéssel. /Papp Annamária: 90. évét ünnepelte a Marianum. Kitörölhetetlen emlék a lelkekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ 2002. január 22.
Máthé Gyula kerámikus technikus, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnöke, életének 64. évében, január 20-án elhunyt. Temetése január 23-án lesz, a Házsongárdi temetőben. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 30.
Jan. 28-án, hetvenedik életévében elhunyt Bálint Tibor kolozsvári író, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Az írót, akit néhány nappal ezelőtt, a magyar kultúra napján Budapesten életművéért Márai Sándor-díjban részesítettek, kolozsvári otthonában érte a halál. /Elhunyt Bálint Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bálint Tibor író. Bálint Tibor Kolozsváron született 1932. jún. 12-én, pályafutását újságíróként kezdte. 1953 és 1959 között az Igazság szerkesztőségének volt tagja, majd a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás belső munkatársa lett. 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Íróként az ötvenes évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal. Első megjelent kötete, az 1963-ban kiadott Csendes utca ezeket gyűjtötte össze. Korai novelláinak szereplői minden hősiességet nélkülöző kisemberek. Az akkori dogmatikus irodalomkritika talán vele szemben volt a legtürelmetlenebb, novelláit periferikusnak bélyegezte. 1969-ben jelent meg korszakos nagy regénye, a Zokogó majom, alcíme szerint az Egy élhetetlen család története, amely a XX. század egyik mérföldköve immár a magyar prózatörténetben. A regény kirobbanó könyvsiker lett, és hasonlóan nagy sikert aratott a mű folytatásának is tekinthető regény, az 1978-ben megjelent Zarándoklás a panaszfalhoz. A két nagy regény hipotetikus trilógiává bővült az 1998-ban kiadott Bábel toronyháza című művel. Életének utolsó éveiben Bálint Tibor a kolozsvári Szabadság című lapban publikált rendszeresen karcolatokat és novellákat. A kritikusok szerint műfajt teremtett a Jegyzetek a köröm hátán sorozatával. Teljesítménye figyelemre méltó volt a gyermekirodalomban is, emellett olyan jeles műfordítóként tartották számon, aki többkötetnyi regényt, novellát fordított magyarra a román irodalom legnevesebb szerzőinek munkáiból. Több műve megjelent román, német és lengyel fordításban. Magyarországon a kilencvenes évek első fele hozta meg számára a hivatalos elismerést a Déry Tibor és a Krúdy Alapítvány díjával. Bálint Tibort a hét végén helyezik örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben. /B. A. M.: Elhunyt Bálint Tibor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./ Bálint Tibor a XX. század egyik legnagyobb magyar prózaírója volt, szögezte le Fodor Sándor. Több kötetnyi kiváló novellája is külön életművel ér fel, akárcsak négy, legjobbnak tartott regénye, az Önkéntes rózsák Szodomában (1967), a Zokogó majom (1969), a Zarándoklás a Panaszfalhoz (1979), valamint a Bábel Toronyháza (1996). Kolozsvárhoz tartozik immár mindörökre, haláláig hűséges maradt Kincses Városához. /Fodor Sándor: Bálint Tibor (1932. jún. 12. — 2002. jan. 27–28.) = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2002. február 4.
Febr. 2-án temették a Házsongárdi temetőben a hetvenedik életévében elhunyt kiváló kolozsvári írót, Bálint Tibort. A szertartást Tőkés István, nyugalmazott református teológiai professzor végezte. A Magyar Írószövetség nevében Szakolczay Lajos búcsúztatta az írót. A marosvásárhelyi írótársak, barátok nevében Nagy Pál búcsúzott, aki a jelenkori magyar prózairodalom erdélyi ágának nagy egyéniségének nevezte az elhunyt írót. Teljességgel Kolozsvár írója volt — hangzott a búcsú. Szeretett szülővárosa, Kolozsvár nevében Fodor Sándor író búcsúzott. /Köllő Katalin: A tehetség milliárdosa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2002. március 14.
1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2002. március 15.
Márc. 14-én Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum aulájában az Unitárius Kollégium azon 47 diákjának állítottak ünnepélyes keretek között emléktáblát, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. Molnár Lehel levéltáros idézte fel az egykori eseményeket, ezt követően dr. Málnási Ferenc tanár tartott előadást Emlékezzünk a márciusi ifjakra! címmel. Felavatták a díszterem előtt elhelyezett emléktáblát, Starmüller Géza munkáját. - A Házsongárdi temetőben nyugvó Tamás András honvéd ezredesre emlékeztek márc. 14-én az 1848-as vértanú felújított emlékművénél. /B. T.: Március 15-re emlékeztek a kolozsváriak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2002. május 21.
Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban máj. 20-án elkezdődött a Brassai-hét. Kósa Mária igazgató a harmincharmadik alkalommal megrendezett ünnepséget köszöntve az iskola névadójának szellemiségéről beszélt. Az iskola 1999-ben teljes egészében az unitárius egyház tulajdonába került vissza. A diákok Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az erdélyi polihisztorról, akiről Gaal György helytörténész mondott beszédet. A nap további része az iskolában a játék, a verseny szellemében zajlott. /Rostás-Péter Emese: Közvetlen tanár-diák kapcsolat. Elkezdődött a Brassai-hét Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2002. június 1.
Tizenegyedik alkalommal került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-napok című rendezvénysorozatra Kolozsváron. Az ünnepélyes megnyitón a három társszervező részéről köszöntőt mondott Kántor Lajos, Pomogáts Béla és Kötő József. Kötő József kifejtette: 1992 óta a Szabédi-napok fontos fórummá nőtte ki magát, ahol intézményes jelleggel meg tudjuk beszélni a magunk dolgait. Máj. 31-én bemutattak két új kötetet, a magyarországi Nap Kiadónál megjelent Áprily Lajos és Jékely Zoltán-monográfiát. Előbbit Pomogáts Béla, utóbbit pedig Lator László szerkesztette. Pomogáts elmondta: ezzel a kötettel az erdélyiséget szerette volna megidézni. A rendezvény díszvendége, Jancsó Adrienne előadóművész, Jékely Zoltán felesége tolmácsolásában elhangzott néhány vers apa és fia műveiből. Ezután a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Szabédi László sírját. Emlékező beszédet mondott Fodor Sándor író. /Köllő Katalin: Könyvbemutató és koszorúzás a Szabédi-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2002. június 3.
Máj. 31-én és jún. 1-jén tartották a Szabédi-napokat nevű rendezvénysorozatot, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében. A Házsongárdi temetőben a koszorúzásnál Fodor Sándor mondott beszédet. Kolozsváron, a Tranzit Házban a jelenlévők megtekinthették a Felmentő levél című dokumentumfilmet. A film forgatókönyvét Csiki László írta, Kántor Lajos Erdélyi sorskerék című kötete alapján, a költő szerepében pedig Bíró József színművészt láthattuk. A Szabédiről szóló film után levetítették a Video-Pontes Filmstúdió Wass Albertről szóló dokumentumfilmjét is. Jún. 1-jén megkoszorúzták a Szabédi Emlékházat. Az emlékház az EMKE tulajdonában van, és a Szabédi László kéziratos hagyaték mellett itt őrzik a Méliusz József, Balogh Edgár, és részben a Kacsó Sándor írói hagyatékát is, számítógépes rendszerbe szedve. Kötő József, az EMKE elnöke, hangsúlyozta: napjaink kisebbségi önépítésének egyik legfontosabb problémája az intézményépítés. Az emlékházban levő közgyűjtemény évenként gazdagodik, és "erre nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen a múltunkat eltüntették a levéltárakban, a jelenünket nem gyűjtik, és ezáltal elvesztődik a jövőnk is", mondotta Kötő József. Kántor Lajos szerint ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy ki képviseli méltóképpen a magyarságot, akkor a Szabédi-féle tanulságok, törekvések — negatív és pozitív értelmükben is — értékben a legfontosabbak. /Köllő Katalin: Véget értek a Szabédi-napok. Eszmeiségét minden időben a magyarság sorsához kötötte... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2002. június 21.
A Házsongárd Alapítvány volt a vendége a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának június 17-én. A találkozót Mádl Ferencné Dalma asszony nyitotta meg. Dr. Gaal György Négyszáz éves múltunk tanúja: a Házsongárdi temető címmel tartott vetített-képes előadást, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet pedig a temető sírjainak gondozásáról, mentési munkálatairól beszélt. A találkozót megtisztelte jelenlétével az akadémia elnöke, Vízi E. Szilveszter és alelnöke, Hámori József is. /Rangos elismerés a Házsongárd Alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2002. július 8.
Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./2002. augusztus 13.
Életének 79. évében elhunyt Engel-Köllő Károly /Kisszederjes, 1923. szept. 25. - Kolozsvár, 2002. aug. 12./ tudományos kutató, közíró, művészettörténész, bibliográfus. 1957-től az Akadémia kolozsvári fiókjának Nyelv és Irodalomtörténeti Intézetében tudományos kutató. Tanulmányai jelentős részében a román-magyar művelődési kapcsolatokkal foglalkozott. Köllő Károly néven jelentek meg műfordításai. Temetése aug. 15-én lesz a Házsongárdi temetőben. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2002. szeptember 5.
Júl. 15-én temették Kolozsváron, a Házsongárdban Mester Zsolt írót /Marosvásárhely, 1929. máj. 3./ Nem idehaza halt meg, noha a Sulyok István Református Főiskola rektora volt három évig, majd súlyosbodó betegsége miatt visszavonult pilisborosjenői otthonába. Ideggyógyász-szakorvos volt, de nemzeti hovatartozása miatt nem dolgozhatott Kolozsváron, hanem két évtizedig ingázott Kolozsvárról Tordára. 1979-ben megjelent Koppantó című regénye, ennek nagy sikere lett. A nyolcvanas években eladta kolozsvári házát, Nagyváradra költözött. Onnan pedig fia után ment, Magyarországra. Június végén Mester Zsolt meghalt. Hamvait szülővárosában helyezték örök nyugalomra. /Fodor Sándor: Rendhagyó író - rendhagyó temetése. = A Hét (Bukarest), szept. 5. - Üzenet az úszó jégtábláról 353./2002. október 7.
Okt. 6-án az aradi vértanúkra emlékeztek Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben, Bardócz Sándor síremlékénél és a szamosfalvi obeliszknél. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke Kossuth Lajost idézte: "Az Aradi Tizenhármak és névtelenek áldozata tehát mindmáig bizonysága annak a ténynek, hogy a történelemben a győztesek igazsága mellett van és lehet igazuk a veszteseknek is." Vekov Károly képviselő a rács mögött őrzött aradi emlékmű allegóriájával utalt a romániai magyarok rács mögötti szabadságára. /(bpe: Megemlékezés a tizenhárom aradi vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2002. október 17.
Kolozsváron a Kőváry László Honismereti Kör okt. 19-20-án ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. A Kör tíz évét Kiss Margit mutatja be. Több előadás hangzik el, majd a Házsongárdi temetőben megkoszorúzzák Kőváry László sírját, ezután kulturális műsor következik. Másnap kirándulnak Torockóra. /A Kőváry László Honismereti Kör. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./2002. október 21.
Kétnapos /okt. 19-20./ ünnepséggel emlékeztek meg Kolozsváron a Kőváry László Honismereti Kör évtizednyi fennállásáról. Kiss Margit, a kör vezetője bemutatta tevékenységük eddigi kiemelkedőbb eredményeit. A tíz év alatt sok előadást, belföldi és külföldi tanulmányutat, honismereti napokat tartottak. Állandó tagságuk 50 személyből áll. Társult tagjai a Magyar Honismereti Szövetségnek. Tízéves munkájukról programfüzetet jelentettek meg. Neves közéleti személyiségek előadásai hangzottak el, majd a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Kőváry László sírját, azután az Apáczai Líceumban kulturális műsorral folytatódott az ünnepség. A rendezvényen Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető igazgatója a körnek ajándékozta A magyarok krónikája című kiadványt, majd a Szarkaláb néptáncegyüttes lépett fel kalotaszegi táncokkal. Másnap az ünneplők Torockóra látogattak, ahol a település jellegzetes népi építészetével ismerkedtek. /Borbély Tamás, Ördög I. Béla: Tíz év a honismeret szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2002. november 5.
Elhunyt Balassa Iván professzor. Csűry Bálint tanítványaként nyelvészeti kutatást végzett, majd 1940-41 között Szabó T. Attila mellett dolgozott. Kolozsvári évei után Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeumba nevezték ki. 1944 őszén került Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Hat éven át a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. 1956-1961 között a sárospataki Rákóczi Múzeumot igazgatta. Több könyve ennek az időszaknak a terméke, így a folklorisztikában is úttörőnek számító Karcsai Mondák vagy Bodrogköz lírai monográfiája a Lápok, falvak, emberek, vagy a Földművelés a Hegyközben, amely kötet már a Mezőgazdasági Múzeumban elkezdett szolgálatának kezdetét jelezte. 1969-től a Mezőgazdasági Múzeum mb. főigazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese. A rendszerváltás hajnalán jelent meg a híres, Határainkon túli magyarok néprajza c. kézikönyve, de monográfiát írt a magyar falusi temetőkről, a kolozsvári Házsongárdi temetőről, egyik tanítómestere, Herepey János kéziratát közreadva, valamint nyelvész mintaképeiről, Csűry Bálintról, Szabó T. Attiláról. A Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Balassa Iván nyugdíjasan is aktív volt, a Györffy István Néprajzi Egyesületnek alapító társelnöke, az erdélyi néprajzkutatók felkérésére a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke. A rendszerváltozás után megszervezte a határon túli magyar néprajzosok továbbképzését. /In memoriam Balassa Iván (1917-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./2002. november 20.
Sikerült újabb hősi halottakat azonosítani. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) tagjai megállapították, hogy az 56 Szinden elesett katona közül 45 van helyben eltemetve, 10 Tordatúron, egy a kolozsvári Házsongárdi honvédtemetőben. /Pataky József THHB elnök: Újabb honvédsírokra bukkantak. Az idő múlik, az élő tanúk sora fogy. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./2002. november 23.
Budapest temetőin kívül nincs még egy magyar sírkert, ahol annyi akadémiai tag aludná örök álmát, mint a Házsongárdi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József 1842-től 1848-ig Erdély kormányzójaként Kolozsváron a főtéri Bánffy-palotában lakott. A Kolozsváron meghaltak akadémikusok sem mind nyugszanak a Házsongárdban. A történész és politikus Teleki Domokost Gernyeszegen, a nyelvész Szilasi Móricot Budapesten, a filozófus Böhm Károlyt Felvidéken helyezték örök nyugalomra. Gaal György szerint eddig 34 akadémiai tag került a Házsongárd földjébe. Az első, Bölöni Farkas Sándor, az utolsó, Csűrös István, aki 1998-ban halt meg. Gaal György felsorolt néhány Házsongárdi temetőben nyugvó akadémikust. Köztük volt Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Áron, Engel József, Mikó Imre, Szász Béla, Jakab Elek történész, és Kőváry László történész, Balogh Arthur jogtudós, György Lajos, Kelemen Lajos, Bíró Vencel történész és Szabó T. Attila. /Gaal György: Akadémikusok a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2002. november 25.
Tudományos konferenciával emlékezett meg Kolozsváron, nov. 23-án a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 143 évvel ezelőtt Kolozsváron megtartott alakuló ülésére. Az eseményen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csúcsvezetése, az erdélyi magyar tudományos élet legjava, jeles közéleti személyiségek és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök emlékeztetett az 1859-es alapító közgyűlésen gróf Mikó Imre szájából elhangzott célkitűzésekre. Mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk egy olyan kontinensen, amely nem az államok, hanem a nemzetek Európája - mondotta a szónok. Egyed Ákos elnöki beszámolójában az EME helyzetét vázolta. Jelenleg az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, de a sok tennivaló meghaladja erőforrásait és ezért számít az MTA támogatására. Az MTA és az EME együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelynek tartalmát Szarka László kisebbségkutató ismertette. A cél a tudományos utánpótlás biztosítása, az intézményfejlesztés, a strukturális támogatás, a regionális kutatás fokozása, a könyvtárak és általában az infrastruktúra korszerűsítése, a könyv- és folyóirat-kiadások, valamint az erdélyi tudományosságon belüli együttműködés ösztönzése, egy akadémiai kutatóhálózat kiépítése. A továbbiakban előadások hangzottak el. Jakó Zsigmond, az EME tiszteletbeli tagja, a humán- és társadalomtudományok erdélyi helyzetét ismertette. Markó Bálint (EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke) a természettudományi kutatások lehetőségeiről értekezett. Brassai Zoltán marosvásárhelyi professzor az orvostudományi kutatások időszerű erdélyi kérdéseit tárta fel, Gyenge Csaba EME-alelnök pedig a műszaki tudományok jelenéről és jövőjéről fejtette ki véleményét. Az ülés Berényi Dénesnek, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének üdvözlő zárszavával ért véget, amelyet Sipos Gábor olvasott fel. Délután a Házsongárdi temetőben leleplezték azt az emléktáblát, amely a Magyar Tudományos Akadémia itt nyugvó tagjainak névsorát tünteti fel, Bölöni Farkas Sándortól Csűrös Istvánig. A táblát állító Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, Gaal György, méltatta a sírkertben nyugvó magyar tudósok érdemeit. Ezután a konferencia a Protestáns Teológiai Intézetben öt szekció előadásaival folytatódott. /Ördög I. Béla: A magyar tudomány napja Erdélyben. MTA-EME együttműködési nyilatkozatot írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2003. február 3.
Elhunyt Imreh István professzor /Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12. - Kolozsvár, 2003. jan. 31./, kiváló történész és szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetem előadó tanárává nevezték ki. Előbb a jog- és közgazdaságtudományi karon fejtette ki tevékenységét, majd 1950-től a történelem szakon tanított. A két kolozsvári egyetem 1959. évi egyesítése után a Babes-Bolyai Egyetemen az egyetemes legújabb kori történelem előadó tanára volt nyugalomba vonulásáig (1983). Közben a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület történeti levéltárának megbízott igazgatója is volt. A Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben vette fel külső tagjai sorába. Gazdag tudományos munkássága középpontjában Erdély, s azon belül a székelység, különösen a rendtartó és a törvényhozó székely falu története állott. Temetésére február 4-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdon. (RMSZ) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Imreh István a legmagasabb szinten művelte nemcsak a történelemtudományt, hanem szociográfusként és a történelmi statisztika terén is a legjobbak között emlegetik. Mindenekelőtt Székelyföld kutatója volt. Érdeklődésének középpontjában a székely faluközösség értékmegtartó és értékteremtő életének feltárása állt. Ennek eredményeként jelennek meg korszak-meghatározó művei: 1973-ban A rendtartó székely falu, a falujegyzőkönyvek világából rekonstruált székely történet. 1983-ban megszületett A törvényhozó székely falu című munkája. Kimondottan székely vonatkozású könyvei a felsoroltakon kívül: Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején (1956), Székelyek a múló időben (1987), Kászonszéki krónika, 1650-1750 (1992), Látom az életem, nemigen gyönyörű - 1764 (1994). Ezenkívül még legalább tucatnyi könyvet írt, több mint háromszáz közleménye jelent meg. 1999-ben kiemelkedő történetírói és közéleti munkássága elismeréseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület emlékkönyvet jelentetett meg tiszteletére. Imreh István egész életét a tudományos munka mellett az egyetemi oktatásnak szentelte. Kutatók generációit nevelte nagy szakmai igényességgel és hozzáértéssel. Kiváló szónoki tehetséggel rendelkezett, színes, magával ragadó előadásait mindig telt házas hallgatóság előtt tartotta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2003. február 6.
Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár jan. 31-én hunyt el, febr. 4-én helyezték örök nyugalomra Kolozsvárott a Házsongárdi temetőben. A temetésen Szabó Árpád unitárius püspök hirdette a vigasztalás igéjét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Egyed Ákos elnök, a Babes-Bolyai Egyetem nevében Camil Muresan és Csucsuja István tanárok méltatták az elhunyt munkásságát. A lap közölte Benkő Samu búcsúbeszédét. Benkő Samu kerek hatvan esztendeje ismerte meg Imreh Istvánt és élete nagy ajándékának tartja a barátságot. 1990 után már betegen, de hatalmas buzgalommal dolgozott. A nagy elidegenedések idején igényelte a bensőséges emberi kapcsolatokat. /Benkő Samu: In memoriam Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2003. február 8.
A Házsongárdi temetőben nyugszik osdolai dr. gróf Kuun Géza. Neve ma már feledésbe merült, pedig egykor az erdélyi tudományosság nagy tisztelettel övezett képviselője volt, a mecénás-tudós főurak egyik utolsó megtestesítője. A keleti nyelvészetben szakosodott, megtanult héberül, arabul, törökül, perzsául és szírül. E nyelveket összehasonlító tanulmányokat írt, de kutatta néprajzukat, vallásukat is. A Magyar Tudományos Akadémiának 1883-tól tiszteleti tagja, 1901-től pedig másodelnöke volt. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnökéül választotta, a Magyar Történelmi Társulatnak egyik alapítója volt, akárcsak az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, amelyet haláláig elnökként vezetett. A temetőben már évek óta garázdálkodók a mindkét portrét övező koszorút letörték, s megrongálták, kivésték a grófnő arcmását. A temető immár jó évtizede sírgyalázók vadászterülete. Feltörik a kripták ajtaját, ablakát, felfeszítik a koporsókat, eltüntetik a fém domborműveket. Így tűnt el Jordáky Lajos, Kovács György portréja s még annyi más sír dísze, címere, emblémája. /Gaal György: Gróf Kuun Géza síremlékét is megrabolták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2003. február 14.
A Házsongárdi temetőben naponta folyik a sírkőrombolás. Eltűnt a temető Herepei János leírása szerint legrégebbi, 1632-ben állított, eredeti helyén lévő ereszes sírköve. /Máthé János: Eltűnt a legrégebbi sírkövünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2003. február 21.
Több mint három éve kezdte el tevékenységét a Házsongárd Alapítvány, amelynek célja: minél többet megmenteni a házsongárdi sírkert még fennmaradt magyar történelmi értékeiből. Dr. Gaal György, az alapítvány ügyvezető elnöke szerint a Házsongárd a senki földjévé vált. Mindennapos a virág, és újabban az emlékművekről származó színesfémdarabok, kőfaragványok lopása. A visszaélések, az új bérlők ellenséges viszonyulása a múlt emlékei iránt hozzájárulnak a köztemető méltatlan helyzetéhez. A Házsongárd gyűjtésekből igyekszik régi kriptákat, síremlékeket felújítani, sírgondozást vállal. Sok fiatalt szeretnének a nyári turistaidényre idegenvezetőnek kiképezni, akik térképpel a kezükben elvezetnék csoportjaikat a legjelentősebb 30-40 sírhoz. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület évtizedek óta foglalkozik a fontosabb itteni, műemléknek minősíthető sírok felleltározásával, és a lista többszázasra duzzadt, de Romániában ma sincs műemléktörvény, amelyhez csatolni lehetne ezt a jegyzéket. Legutóbb, a Kuun Géza sírjáról ellopott bronzdarab kapcsán a rendőrök csak a vállukat vonogatták. Ez a tarthatatlan állapot nemcsak magyar szégyen, hanem egész Kolozsváré - mondotta dr. Gaal György. /Ördög I. Béla: Kolozsvár közös szégyene. Házsongárdi pillanatkép. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./2003. március 3.
Hivatalos romániai látogatása során febr. 28-án Kolozsvárra érkezett a magyar országgyűlési küldöttség, Szili Katalin házelnök vezetésével. A delegáció tagjai ellátogattak a Házsongárdi temetőbe, majd betértek a főtéri Szent Mihály-templomba. A Bethlen Kata Diakóniai Központban közös vacsorán vettek részt a magyar történelmi egyházfőkkel, illetve azok képviselőivel, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének (ÜE) tagjaival. Márc. 1-jén Szili Katalin megbeszélést folytatott az ÜE tagjaival, majd sajtótájékoztató után a küldöttség tagjai Gyulafehérvárra, illetve Nagyenyedre utaztak. A sajtótájékoztatón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke elmondta: a megbeszélések egyik legfontosabb kérdése, hogy mit tehet a magyar kormány és parlament az itt élő magyarokért. Felvetődtek olyan kérdések, mint az aradi szoborcsoport restaurálása és újra elhelyezése, a kedvezménytörvény kérdései, az Illyés Alapítvány körüli problémák. Az RMDSZ is támogatta azt a kezdeményezését, hogy április közepén egy magyar-magyar parlamenti párbeszéd jöjjön létre a határon túl tevékenykedő országgyűlési képviselőkkel. A magyar parlament öt éve készít egy kisebbségi figyelőt, mondotta Szili Katalin, amelyet a jövőben az RMDSZ-hez is el fognak juttatni. Felvetődött még két fontos kérdés: a küldöttség tagjai kezdeményezték egy határon túli ombudsman létrehozását, valamint a kedvezménytörvény módosítását követően egy olyan parlamenti bizottság megalakítását, amely ellenőrizni fogja ennek végrehajtását. /(köllő): Határon túli ombudsmant javasol a magyar küldöttség. Magyar-magyar parlamenti párbeszéd áprilisban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./