udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 90 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90

Intézménymutató: Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/

2003. április 14.

Ápr. 12-én Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György alelnök a tavaly elhunyt elnökre, Balogh Ferencre emlékezett, aki rendkívül gazdag szakmai-közszolgálati tevékenységet fejtett ki, és 1990 januárjában megalakította a KLMT-t. Starmüller Géza a kolozsvári, Bara István a szatmárnémeti, Keresztes Géza a marosvásárhelyi fiók tevékenységéről számolt be, amelyek munkájára rányomja bélyegét az anyagiak hiánya (idén emiatt nem osztják ki szokásos három emlékérmüket). A tisztújítás eredményeképpen a választmány tagjai: dr. Gaal György elnök, Maksay Ádám alelnök, dr. Kovács András második alelnök, Bara István harmadik alelnök, Asztalos Lajos titkár, Keresztes Lajos és Starmüller Géza választmányi tagok. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Kelemen Lajos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2003. május 19.

Máj. 17-re virradóra ismeretlen tettesek ismét pusztítottak Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben. Ezúttal dr. gróf Kuun Géza sírja esett a vandálok áldozatául. Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: gróf Kuun Géza 1839-ben született és 1905-ben halt meg Budapesten, a Magyar Főrendház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, az Erdélyi Irodalmi Társaság első alapító elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka volt. Felesége klasszicizáló síremléket készíttetett svéd gránitból a sírjára, amelynek két oldalszárnyán a gróf és felesége domborműves portréja található, koszorúval övezve. A középső rész párkányán lefátyolozott, kezében rózsaszálat tartó leány bronzalak áll. Egy hónappal ezelőtt már megrongálták a sírt, és a grófnő arcmását, illetve a mindkét portrét övező koszorút ismeretlen tettesek levették és elvitték. Újabban a leányalakot feszítették le, amelyet azonban a vandálok mintegy ötven méterre a sírtól az úton hagytak. Gaal György szerint a még meglévő bronzszobrokat össze kellene gyűjteni, hiszen nem az első és valószínűleg nem is az utolsó eset, hogy a sírrombolók megpróbálják ellopni azokat. /P. A. M.: Megrongálták Kuun Géza sírját. El akarták lopni a bronzszobrot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2003. május 20.

Sikerült megfejteni a Bethlen utca egyik házfalán előbukkant 16. századi sírfelirat valódi szövegét - mai szóhasználatban: Itt nyugszik PécsiTölcséres Já os lányaKata A(nno) D(omini) 1585. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke szerint a tábla nincs biztonságban a Bethlen utcai ingatlan falán, így el kellene azt költöztetni egy olyan helyre, ahol nem kell félteni. - A legjobb megoldás egy templomkert lenne, ahol bárki megnézhetné ezt a sírfeliratot. A Házsongárdban már nincsenek biztonságba a múlt ilyenfajta emlékei, amint azt a Kuun Géza-sír esetében is látható volt. /Sz. Cs.: In memoriam Pechi Kata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2003. június 24.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) választmánya megdöbbenéssel értesül és szembesül nap mint nap azzal a szomorú ténnyel, hogy a több mint 400 esztendős kolozsvári Házsongárdi temetőben a közállapotok az utóbbi években folyamatosan romlanak. Ez megnyilvánul a következőkben: A XVI-XVIII. századi régi sírkövek egyre másra tűnnek el, ugyanis kidöntik és feldarabolják őket pótléknak a modern beton sírkertekbe; sem a régi, sem a XIX-XX. századi értékes/jellegzetes sírköveket nem védi semmilyen törvény, ha a sír megváltatlan marad, a síremléket rövidesen elpusztítják; a megváltott és gondozott sírokról is a bronz betűket, művészi kivitelezésű fém domborműveket, portrékat, szobrokat lefeszítik, ellopják, a rendőrség képtelen azonosítani a tetteseket; a friss sírokról temetés után néhány órával ellopják, szétszórják a koszorúkat, lelopják a virágokat; a temetőben felgyűlő szemetet legfeljebb évente egyszer (halottak napja előtt) takarítják el; a sírok közt közlekedni nem lehet, mert az erre fenntartott ösvényeket rendre betemették. A KLMT követeli, hogy a Házsongárdi temető kapja vissza műemlék- és kegyeleti jellegét. Az illetékesek a legmesszemenőbben gondoskodjanak a temető műemlék-jellegű vagy híres személyiségeket magukba záró sírjainak védelméről, az egész sírkert rendszeres őrzéséről, kerítésének és kapuinak helyreállításáról, a kapuk éjszakai bezárásáról és a rendszeres takarításról. /A KLMT a Házsongárdi temető védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2003. június 25.

A nemrég elhunyt építészmérnök, szakíró és műemlékvédő Balogh Ferenc hagyatékából nyílik kiállítás Nagybányán, a Teleki-Magyar Házban, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Művelődés szerkesztősége rendezésében. Balogh Ferenc munkásságát Asztalos Lajos, a KLMT titkára és Szabó Zsolt főszerkesztő méltatja. /Balogh Ferenc emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2003. július 8.

Jún. 26-án újabb fotótárlat nyílt a nagybányai Teleki Magyar Házban a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a kolozsvári Művelődés című folyóirat szerkesztőségének szervezésében, a felvételek az első erdélyi magyar műemlékvédelmi egyesület alapítójának, Balogh Ferenc (1941-2002) építészmérnöknek, a téma avatott ismerőjének, szakírójának hagyatékát képezi. Balogh Ferenc a kincses város főterének házait vette lajstromba, de tervezte az erdélyi műemléképületek, valamint sírok számítógépes jegyzékének elkészítését és az interneten való megjelentetését; nagy álma volt ezek helyének műholdas bemérése is. Ám a kivitelezésben korai halála megakadályozta. Egyetemi előadásai mellett számos szakkötete, tanulmánya, monográfiája jelent meg, melyek közül a legjelentősebbek: Betekintés korunk építőművészetébe (Bukarest, 1975), a kolozsvári épületekről a Korunk Évkönyvben megjelent Eklektika, szecesszió és kezdeti modern című tanulmánya, valamint az erdélyi haranglábakról írott monográfiája. Balogh Ferenc egy ideig Kolozsvár alpolgármestere volt, az általa alapított Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság keretében pedig szervezőmunkát vállalt. Támogatta Gaál Györgynek az Apáczai Csere János Baráti Társaság által A házsongárdi temető térképe címen kiadott munkáját (Kolozsvár, 1994). Elkészítette a temető régi sírjainak lajstromát, ám ezt nem voltak hajlandók hivatalosan elfogadni az illetékesek. /(szika): Műemlékvédelmünk úttörője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./

2003. november 10.

November 8-án zajlott a Kolozs Megyei Közművelődési Fórum a Heltai Alapítvány székházában. A legfontosabbak témák: a 2004-es erdélyi közművelődési Eseménynaptár összeállítása, az elkobzott ingó és ingatlan javak visszaszerzéséről szóló törvénytervezet ismertetése, a szórványban élők gondjainak lehetséges megoldásai. Ugyanakkor bemutatták a Szórvány Szervezetek Kolozs Megyei Szövetségének alapítási szándéknyilatkozatát is. A magyarságnak majdnem egyharmada, azaz 420 000 személy él 20% alatti szórványban, tehát közvetlen asszimilációs veszélyhelyzetben. E tekintetben Kolozs megye fokozottan veszélyeztetett helyzetű. A megoldás csakis a szórványösszefogás lehet - mondja ki a nyilatkozat, amelyet a kezdeményezők: a Heltai (Kolozsvár), Diaszpóra (Kolozsvár), Téka Alapítvány (Szamosújvár), a Pro Kalotaszeg Egyesület (Bánffyhunyad), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (Kolozsvár) és a Kőváry László Honismereti Kör (Kolozsvár) írtak alá. /Farkas Imola: Reflektorfényben a Kolozs Megyei Közművelődési Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2003. december 8.

Immár harmadszor kerül sor a Zene és Építészet elnevezésű rendezvényre Kolozsváron. Idén az 1853-ban született Pákei Lajos építészre és Bachra emlékeztek a Belvárosi Unitárius Egyházközség, az Amaryllis Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közös rendezvényén. Dec. 7-én a Házsongárdi temetőben dr. Gaal György beszélt Pákei életéről. Pákei Lajos tervezte többek között az egykori New York (ma Continental) Szállót, a Mátyás-szobor talapzatát, a Sétatér csónakházát, a kioszkot, az Unitárius Kollégium épületét. Pákai tervezett több mint 50 középület, 20 templomot, 5 kastélyt, ezenkívül számos emlékművet, emléktáblát és síremléket. Kolozsvár vízvezeték- és csatornahálózatát is kidolgozta, szabályozta az utcák frontvonalát, új utcákat nyitott, mederbe szorította a városon átfolyó patakokat. Délután elhangzott dr. Angi István zeneesztétikai előadása, dr. Murádin Katalin pedig Pákei építészetéről beszélt. László Bakk Anikó, az Amaryllis csoport vezetője és Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész elmondták: három éve volt az első Zene és Építészet rendezvény. /Farkas Imola: Százötven éve született Kolozsvár nagy építésze. Pákei Lajosra emlékeztek a Zene és Építészet rendezvény résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2003. december 16.

Dec. 14-én A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című előadással folytatódott a Kolozsvár Társaság rendezvénye. A színházi előadás után megnyitották Maksay Ádám Képek Kolozsvárról című fotókiállítását, amelyen bevezetőt mondott Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. Este Selmeczi György A függő város (zenemű képsorokkal, Kolozsvár arcairól) című produkciója következett, amelynek ősbemutatóját Párizsban tartották /(köllő): A függő város - képek Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2004. március 29.

Alapszabály-módosító közgyűlést tartott Kolozsváron, márc. 27-én a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Az összejövetel keretében nyitották meg László Csaba Ferenc Kolozsvári párhuzamok című fotó-tárlatát, illetve Mihály Ferenc restaurátor tartott diafilmes előadást az erdélyi festett kazettás mennyezetekről. Gaal György, a KLMT elnöke elmondta, a KLMT, mint egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, feladatának tartja, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet. László Csaba Ferenc, nyugdíjas matematikatanár fotótárlata dokumentumértékű képeket mutat be, amikor tudomást szerzett Kolozsváron a 70-es évek bontási akcióiról, elindult a városba fényképezni. /Farkas Imola: Rekviem a régi Kolozsvárért. Ülésezett a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2004. április 10.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a napokban tartotta évi közgyűlését. Bara István építészmérnök, a KLMT alelnöke arról tájékoztatott, hogy több fontos határozatot és javaslatot elfogadtak. Az eddig kolozsvári központú társaságnak jogi személyként tevékenykedő fiókszervezetei is alakulhatnak, ami lehetővé teszi, hogy önállóan pályázzanak bizonyos műemlékvédő feladatok megoldására. Halaszthatatlan feladat az erdélyi műemlékek részletes adatbázisának elkészítése. Döntöttek egy erdélyi műemlékvédelemmel foglalkozó magyar nyelvű folyóirat kiadásáról is, egyelőre a szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésükre. Az is felvetődött, hogy végre kellene a Kelemen Lajos Társaságnak egy külön székház Kolozsváron, ahol rendszeresebben összegyűlhetnének megtárgyalni gondjaikat, s ahol a szakkönyvtár és a folyóirattár is működhetne. /(Sike Lajos): Műemlékvédő erdélyi folyóirat várható.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2004. május 26.

Kolozsváron a Városi Tanácshoz idén közel 30 magyar civil szervezet nyújtott be támogatási kérést. Ezeknek több mint hárommilliárd lejt hagyott jóvá a helyi tanács. Máj. 25-én a Heltai Alapítvány székhelyén Pillich László városi tanácsos 18 civil szervezet képviselőjével találkozott, akik már kaptak pénzt, illetve most bírálják el kérésüket. Megjelentek többek között a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), Schola Alapítvány, a Civitas, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Kalandos Társaság képviselői. Pillich elmondta: a helyi tanács az idei költségvetésben megközelítőleg 20 milliárd lejt különített el kolozsvári civil szervezetek támogatására. A magyar szervezetek kb. 4 milliárd lejre jogosultak: az összeg hátralevő részéről, kb. egy milliárd lejről máj. 27-én döntenek a tanácsosok. Pillich nem értett egyet a magyar tanácsosok kérésével, miszerint a magyar lakosság számarányához mérten minimális összeget követeljenek, hiszen tapasztalatok szerint Kolozsváron jóval több magyar érdekeltségű civil szervezet van, mint román. Pillich fontosnak nevezte, hogy a tanácsban folytatódjék a civil szervezetek most elkezdett támogatási rendszere. /(m.j.): Helyi támogatás civil szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2004. július 26.

Júl. 24-én három találkozóra került sor Marosvásárhelyen a Párbeszéd a jövőért konzultációsorozat keretében. Markó Béla és az Erdélyi Magyar Civilszervezetekért Alapítvány képviselői, Somai József kuratóriumi tag és Egri István ügyvivő megbeszélésén a szövetségi elnök felkérte az ERMACISZÁ-t, hogy az alapítvány is tegyen javaslatokat a civiltársadalmat érintő jogszabályokra, beleértve a személyi jövedelemadó egy százalékának az adózó szándéka szerinti átutalására vonatkozó végrehajtási utasítást, valamint arra, hogy az önkormányzatok hogyan támogassák hatékonyabban a civil szervezeteket. Tanácsadó iroda létrehozásához kérte az RMDSZ támogatását Maksay Ádám, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. Szükség lenne az Erdélyben működő magyar műemlékvédő egyesületek tevékenységének összehangolása és egy szakfolyóirat megjelentetése. Végül Markó Béla Káli Király Istvánnal, a Romániai Magyar Könyves Céh elnökével és Burus Endre vezetőségi taggal tárgyalt. A könyvek forgalmazására kivetett 9 százalékos, és azok nyomtatására érvényes 19 százalékos hozzáadott értékadó következtében a könyvek eladásának lehetősége az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesett – hangzott el a tanácskozáson. Megállapították: szükséges a romániai közkönyvtárak vásárlási alapjainak növelése, és az, hogy a mindenkori magyar kormányzat alapokat különítsen el az erdélyi könyvek megvásárlására a magyarországi könyvtárak részére. /Párbeszéd a jövőért Marosvásárhelyen. Három civil szervezettel tárgyalt Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2004. július 26.

Budapesti és kolozsvári építészhallgatók Kolozsváron felmérték a régi városrészben a műemléképületeket, majd programjukat torockói népi építészet szakdokumentálással zárták. Megismerkedtek a műemlékfelmérés elméletének és gyakorlatának alapjaival, az építészeti fényképészettel. A tanfolyam kezdeményezője és vezetője Sebestény Ferenc építész, budapesti műegyetemi oktató, valamint Maksay Ádám műemlékvédelmi szakmérnök, a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ügyvezető alelnöke volt. Irányításukkal a hallgatók elvégezték a Farkas utcai református esperesi hivatal épületének teljes felmérését és helyszíni feldolgozását, valamint több ceruzarajzot és fényképet készítettek kolozsvári műemlékekről, épület- és utcarészletekről. A program célja a kolozsvári műemlékek feltérképezése. /B. Á.: Közelebb hozni a műemlékeket az emberekhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2004. szeptember 13.

Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

2004. szeptember 30.

Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2004. december 6.

Dec. 4-én tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) évzáró gyűlését, valamint az ezt követő, az erdélyi magyar Oscarnak is becézett kitüntetések, az EMKE-díjak átadását. Kötő József EMKE-elnök elmondta: újjáalakuló közgyűlésnek is beillik az idei, mert alapvető átstrukturálódások mentek végbe mind a társadalomépítésben, mind a kultúraművelésben. Kifejtette: a társadalomépítésben elkövetkezik az autonómiák korszaka. Az EMKÉ-nek pedig a kulturális autonómiához szükséges feltételeket kellett megteremtenie. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke felvetette: romániai magyar viszonylatban szükség lenne egy központi könyvtárra, ennek megalakítására pedig két országos egyesület a leghivatottabb, az EMKE és az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Zsehránszky István hozzászólásában kifogásolta: még mindig nem oldódott meg a kolozsvári bábszínház problémája. Kötő József elmondta: tizenkettedik alkalommal osztják ki a díjakat, a minőséget teremtő embereket jutalmazni kell. A Mikó Imre-díj azon magyar vállalkozók elismerése, akik anyagilag hozzájárulnak az erdélyi művelődési értékek megőrzéséhez, és amelyet idén Mezei Jánosnak adtak át. Oklevéllel tüntették ki a Szabadság szerkesztőjét, Ördög I. Bélát a vállalkozókat bemutató és népszerűsítő írásaiért, riportjaiért. /Köllő Katalin: Az autonómia követelményeihez igazodik az EMKE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2005. február 9.

Február 8-án lakossági fórumot tartottak a kolozsvári polgármesteri hivatalban a főtéri ásatásokról. Végül körvonalazódott: a Főtér keleti részén levő gödröt betömik, míg a Mátyás-szoborcsoport előtti ásatások sorsáról a városi tanáccsal és szakértőkkel konzultáló Emil Boc polgármester dönt majd. A Gheorghe Funar nacionalista expolgármester által 1994-ben kezdeményezett úgynevezett régészeti ásatások kérdése ezúttal is heves vitát robbantott ki. Ioan Piso, Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója szerint régészeti ásatások folytatására szükség van, de kizárólag tudományos, nem pedig politikai meggondolásból, a Mátyás-szoborcsoport előtti részen. A régészeti intézet képviselője tudatta, hogy az eredetileg talált római kori házfalakat kiegészítették, azaz meghamisították őket. A magyar szakemberek és városi tanácsosok a gödrök betömése mellett foglaltak állást. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület elnöke kijelentette: nem egyeznek bele a régészeti kutatások folytatásába. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos szerint 1994-ben az ásatások célja a Mátyás-szoborcsoport elszállítása volt. /Kiss Olivér: Megoszlanak a vélemények a főtéri ásatások kapcsán. A régészek betömnék, Piso továbbásná a gödröket. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2005. február 14.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) szervezésében február 12-én Műemlékvédelmi alapismeretek címen indítottak előadássorozatot. Dr. Gaal György, a KLMT elnöke annak a reményének adott hangot, hogy más hasonló akcióikkal talán sikerül ráébreszteniük az érintetteket arra, milyen kincs birtokában vannak, és mi vele a teendő. A KLMT elnöke jelezte, hogy az RMDSZ-szel közösen ismeretterjesztő füzetet jelentetnek meg, továbbá lefordítják és kiegészítik a tavaly világhálón (www.ministerulculturii.ro) megjelent többezer oldalas romániai műemlékjegyzék erdélyi magyar vonatkozásait. Dr. Kovács András, a Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténész tanára, a KLMT alelnöke Erdély-, és főleg Kolozsvár építészettörténetét tekintette át. Makkay Dorottya, az épített örökség kutatója, a műemléktulajdonos és a szakember szerepéről, valamint feladatairól értekezett. /Ördög I. Béla: Műemlékvédelmi alapismeretek (I.) Múltbeli értékeink megőrzése a tét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2005. március 18.

Március 16-án Kolozsváron, a Tranzit Házban, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) rendezésében, megnyitották az Épített örökségünk művészi megközelítése című nemzetközi fényképkiállítást. Dr. Gaal György KLMT-elnök elmondta, 110 alkotást mutatnak be. A fotók a tavaly augusztusban meghirdetett pályázatra érkeztek be. A Veress Ferenc-díjat most nyújtották át. A 23 pályázó 178 munkájából a zsűri a székelyudvarhelyi Zepeczaner Jenő történész Kercen készült felvételét találta a legsikeresebbnek, neki ítélte oda az első helyet megillető emlékplakettet, albumot és oklevelet. A díjazott a Haaz Rezső Múzeum igazgatója. /Ö. I. B.: Fotókkal emlékműveink megmentéséért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2005. május 9.

Közgyűlést tartott május 7-én a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György elnök beszámolt a szervezet tevékenységéről, a KLMT által rendezett szaktanfolyamokról, tanácskozásokról, fórumokról, kiállításokról, kiadványokról. Elhangzott: ígéret maradt a Markó Béla RMDSZ-elnök által kilátásba helyezett támogatás, amely a KLMT részére saját irodahelyiség létrehozását tenné lehetővé. A KLMT túlzottan Kolozsvár-központú, ezért a szatmáriak fontolgatják az önállósulás gondolatát. Szeretnék életre kelteni a területi fiókszervezeteket, kidolgoztatni a magyarok lakta belvárosok műemlékvédelmi stratégiáját és saját honlapot indítani. /Ö. I. B.: Műemlékvédők közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. május 18.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ kétévenként díjazza a műemlékvédelmet és ápolást. A díjazásra három kategóriában kerül sor. A műemlékek helyreállításáért a Kós Károly-, felméréséért, számbavételéért, ismertetéséért a Debreczeni László-, művészi megörökítéséért pedig a Veress Ferenc-díjban részesülhetnek az arra érdemes művészek és kutatók. Idén a társaság által meghirdetett „Épített örökségünk művészi megközelítésben” című nemzetközi fotóművészeti pályázat első helyezettje, Zepeczáner Jenő székelyudvarhelyi történész. Műemlék-felmérő tevékenységéért a nagyváradi Dukrét Géza Debreczeni László-díjat kapott. Kós Károly-díjban az aradi Szabadság-szobor restaurátorai, Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Pokorny Attila, Szilágyi László és ifj. Starmüller Géza részesültek. /Murádin Jenő: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Dukrét Géza 1942-ben Nagyváradon született és átmeneti kitérőkkel ma is ott él. 1965-ben szerzett tanári diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz–biológia szakán. 1993-ban megszervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot, majd megalapította a Partium című honismereti lapot. A Partiumi füzetek című helytörténeti könyvsorozatot is ő indította, s szerkeszti azóta is. Már a 35. kötetnél tart, mely az Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében címet viseli, és a napokban jelent meg. Eddig 12 ifjúsági honismereti tábort szervezett, valamint 13 emléktábla elkészíttetése és felavatása körül bábáskodott. Dukrét Géza az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos alelnöke is volt, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Műemléki Bizottságának tagja, tisztségviselője. Évente megszervezi a Partiumi Honismereti Találkozót Nagyváradon és a háromnapos vándor honismereti konferenciát. Dukrét Géza az erdélyi műemlékvédelem egyik alapembere. /Starmüller Géza: Dukrét Géza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2005. október 31.

Kolozsváron második alkalommal került sor a Farkas utcai napok rendezvénysorozatára, amelynek keretében október 28-án megnyílt a Farkas utcai templom a képzőművészetben című, több mint félszáz alkotást bemutató képzőművészeti tárlat. A Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség, valamint a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a László Dezső Alapítvány hagyományteremtő rendezvénysorozata istentisztelettel kezdődött. Fazekas Zsolt lelkipásztor bemutatta internetes honlapjukat. Németh Júlia műkritikus a Farkas utcának és református templomának művelődéstörténeti szerepét hangsúlyozta, és annak irodalolmi vetületeiből idézve tért rá a közelmúlt és korunk jeles képzőművészei, többek között Cseh Gusztáv, Kós Károly, Szolnay Sándor, Dóczyné Berde Amál, Veresspál, Balázs Péter, Györkös Mányi Albert, Cs. Erdős Tibor, Feszt László alkotásaiból rendezett tárlat méltatására. /(h): Farkas utcai napok – másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2005. november 9.

Romániai viszonylatban 1953–1954-ben készítettek egy átfogó műemlék-jegyzéket, mely 1956-ban jelent meg a Román Népköztársaság Akadémiájának a kiadásában 195 lapon: Lista monumentelor de cultura de pe teritoriul R.P.R. (A Román Népköztársaság területén található művelődési emlékek jegyzéke). Kolozsvár város műemlékei összesen 174 tételt tettek ki. Kolozsvár akkor szerencsés volt, mert az összeírás „felelősi” tisztségét igazi szakember, Debreczeni László töltötte be, s tapasztalatait külön tanulmányban is összegezte: Az 1953. évi kolozsvári műemlék-összeírás építéstörténeti eredményei (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár–Bukarest, 1957). Amint írta, 284 házszám szerinti műemléket vettek jegyzékbe, közülük válogatták ki a hivatalossá nyilvánított 174 tételt. Ez a jegyzék némely utólagos kiegészítéssel 1989-ig hivatalos maradt. Azután is csak belső használatú listák készültek. 2004 nyarán jelent meg újra a teljes romániai műemlék-jegyzék. Ennek előkészítése már az 1990-es évek elejétől folyt. A kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság például a Házsongárdi temető védelemre javasolt síremlékeinek a jegyzékét állította össze még az 1990-es évek közepén s juttatta el az illetékesekhez. Talán ennek köszönhető, hogy maga a temető egyetlen címként mégiscsak bekerült a jegyzékbe. Hogy végül is ki volt az új jegyzéknek a kolozsvári vezetője, nem sikerült megtudni, de érezhetően nem végezte felelősségteljesen munkáját. Az új jegyzék a Hivatalos Közlöny függelékeként jelent meg román nyelven. A rendeletet Razvan Theodorescu akkori miniszter látta el kézjegyével. Három vaskos, ezer oldal körüli kötet tartalmazza a megyénként összeállított nyilvántartást. Az első kötetben van Kolozs megye, összesen 1382 tétellel. E lista közzététele után a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság több jelzést kapott az egyes tételek pontatlanságával kapcsolatban. Éppen ezért javasolták, hogy erdélyi viszonylatban készüljön el a magyarok lakta megyék műemlék-jegyzékének a lefordított, helyesbített változata. Ilyen irányban tett írásos javaslatot az RMDSZ ügyvezető elnöksége is kapott. Egy év óta még nem kaptak választ. Az új kiadványban összesen 363 tétel vonatkozik Kolozsvárra, tehát az 1956-os listához képest jó kétszeres a bővülés. Azonban szakmai igényesség tekintetében a lista nem megfelelő. Számos ház sarok-jellegéből kifolyólag kétszer is szerepel (mindkét utcánál) a jegyzékben. A régi Református Kollégium még mindig „Ady–Sincai” Líceum – pedig az elnevezésből 1990-ben törölték Ady nevét, s azóta az épületet visszakapták a reformátusok. A II. József, Deák és Vörösmarty, Petőfi, Bem kolozsvári látogatását megörökítő belvárosi táblák nem szerepelnek a jegyzéken. A jegyzék legnagyobb hiányossága a Házsongárdi temető. Más megyékben, nagyobb városoknál néhány síremléket megneveznek. A Házsongárdi temetőnél egyetlen sírt sem méltattak felsorolásra. /Gaal György, a KLMT elnöke: A kolozsvári műemlékek jegyzéke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2006. február 14.

Február 13-án volt Csűry Bálint nyelvészprofesszor születésének 120 éves évfordulója. Ebből az alkalomból szülőfalujában, Egriben megkoszorúzták a szülőház helyén álló ingatlan falán elhelyezett emléktáblát. Tizennégy évvel ezelőttig szinte teljes homály fedte Csűry Bálint személyiségét: ekkor, egy Kiss Kálmán által írt újságcikk nyomán kezdett az egri születésű nyelvészprofesszor munkássága után kutatni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, aminek eredménye az lett, hogy a helyi önkormányzattal közösen 1992–ben emléktáblát lepleztek le a szülőház helyén. Február 13-án Csűry Bálintra emlékezve, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a helyi polgármesteri hivatal, a helyi RMDSZ képviselői koszorút helyeztek el az emléktáblánál. A nyelvészprofesszor munkásságát Kónya László főtanfelügyelő és Szabó Elek polgármester méltatta. Tavaly a helyi tanács döntése értelmében Csűry Bálintról nevezték el az egri főutcát. Még az idén elkészítik Csűri Bálint mellszobrát, amely a református templom mögötti téren kapna helyet. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr, 13./ a kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Előbb a kolozsvári református gimnáziumban, majd a debreceni egyetemen tanított, az utóbbi intézménynek ő alapította meg a magyar népnyelvkutató intézetét. Nyelvészeti munkássága elsősorban nyelvjárás–kutatásokra terjedt ki. Legismertebb művei: A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái, Magyar lakodalom (vőfélykönyv), A moldvai csángók nyelvének szótári anyaga. /Fodor István: Csűry Bálintra emlékeztek Egriben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 14/

2006. február 18.

Az Amaryllis Társaság részéről László Bakk Anikó köszöntötte a jelenlévőket Kolozsváron, a Korunk Galériában a XIV. Mátyás Napok megnyitóján. A Mátyás Napok rendezvénysorozat 1993-ban indult útjára. Dr. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ elnöke rámutatott: a Mátyás királyra való megemlékezés mellett kettős évfordulót is ünneplünk, ugyanis 1405–1406 körül született, és 1456. augusztus 11-én hunyt el a nagy király apja, Hunyadi János. Maksay Ádám fotóművész, a KLMT alelnöke tíz pannót állított össze, a tárlat anyaga bemutatja a Hunyadiak ősi fészkét, a vajdahunyadi várat, néhányat a híres Corvinákból, valamint a kolozsvári szülőházat. /Köllő Katalin: XIV. Mátyás Napok – „Királyi” fotótárlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2006. március 24.

Megteszi az első lépéseket a Mátyás szoborcsoport restaurálására az elkövetkező hetekben a kolozsvári helyhatóság – közölte Boros János alpolgármester. Az előtanulmány elkészítésére akár egy hónap múlva már kiírhatják a versenytárgyalást. Murádin Jenő művészettörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szakembere szerint a szobrot minél hamarabb restaurálni kell. A belső tartóelemek valószínűleg megrozsdásodtak. /Kiss Olivér: Restaurálják a Mátyás király szoborcsoportot. Egyelőre a dokumentációt állítják össze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2006. április 29.

Erdély-szerte páratlan a Házsongárd, a kolozsvári Pantheon. A sírgyalázások rendszeresek, ugyanúgy a viráglopások. Sem a polgármesteri hivatal, sem a rendőrség, sem a temető őrzésével-védésével megbízott közintézmény nem segít. /Nagy-Hintós Diana: Pusztítás, enyészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ A közelmúltban több olvasó jelezte a Házsongárdi temetőben tapasztalt katasztrofális állapotokat. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és egyben a temető gondozásáért fáradozó Házsongárd Alapítvány helytörténettel foglalkozó elnöke elmondta, hogy a Házsongárdi temető északi fekvésű. Harminc-negyven évvel ezelőtt is előfordult, hogy a kripták megteltek vízzel. /Nagy-Hintós Diana: Elfogadhatatlan állapotban a Házsongárdi temető. Tehetetlen a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2006. október 13.

Kolozsváron a Farkas utcai református templom régészeti, fal-, művészettörténeti-, épületfizikai, épületbiológiai kutatása, tartószerkezeti szakvélemény, építészeti felmérése szükséges, a jövőbeli nagyméretű károsodások megelőzése érdekében – tájékoztatott Maksay Ádám műemlékvédelmi szakmérnök. A pályázaton való részvételt a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) kezdeményezte. A legutolsó restaurálást a hatvanas évek elején végezték Bágyuj Lajos vezetésével. /Nagy-Hintós Diana: Állagfelmérési munkálatok a Farkas utcai templomban. A tényleges restaurálásra csak két év múlva kerülne sor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2006. december 4.

Gellért Sándor /1916-1987/ költőt élete Szatmár megye több helységéhez köti, Dabolcon járt elemi iskolába, Szatmárnémetiben gimnáziumba, a világháborút követően három évig Szatmárnémetiben a polgári iskolában, majd 1948-tól nyugdíjazásáig Mikolában tanított. A költőt nem kedvelte a hatalom, költészetének csak töredéke jelenhetett meg nyomtatásban. Költői termése tekintélyes. A magyar nyelv múltjával is foglalkozott. Megírta Mikola (kiadatlan) monográfiáját is. Szatmárnémetiben Gellért Sándor tudományos emlékülést tartottak. Az irodalomtörténész előadók — Kántor Lajos kolozsvári, Bertha Zoltán, Márkus Béla magyarországi egyetemi tanárok — előadásaikban elemezték költészetét. Kónya László azt vizsgálta, milyen hatással volt a költőre a neves pedagógus, Karácsony Sándor, Lovas János, a BBTE adjunktusa pedig Gellért Sándor magyaróráit idézte. Kiss Kálmán a helytörténész szemével szólt a Mikola monográfiája kiadatlan kéziratáról. /Bura László: Gellért Sándor tudományos emlékülés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./ Gellért Sándor-megemlékezést tartottak Mikolán. A költő 1948–tól nyugdíjazásáig tanított a helyi iskolában, és 1992–ben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a helyi RMDSZ emléktáblát avatott a tiszteletére. A helyi általános iskola is nevét viseli. Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész elmondta: a nemzeti önismeret különlegesen gazdag tárházaként számon tartott Gellért-életmű a szülővárosban, Debrecenben is élénken a köztudatban van több évtizede, ezen kívül viszont a magyarországiak számára kevéssé ismert. – A legfontosabb feladat az lenne, ha ennek a hatalmas kiterjedésű és jelentőségű életműnek minden darabja nyilvánosságot látna, megjelenne, hiszen jelentős részét még maguk a szakavatottak sem ismerik – mondta el. /Fodor István: Gellért Sándor-megemlékezés Mikolában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék