udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1009 találat lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 | 991-1009

Intézménymutató: Népszabadság

2004. augusztus 7.

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elítélte a hajdani Emil Constantinescu-féle vezetést: időnként a Nagy-Románia Párttal vetekedő módon viszonyult a magyarsághoz. Emil Constantinescu 1996–2000 között Románia elnöke volt, de akkor nem állt a magyar ügyek mellé. A tusnádfürdői Orbán–Constantinescu találkozó után azt mondták, hogy a Fidesz és a Constantinescu-féle vezetés között annak idején éppen olyan jó volt a viszony, mint amilyen a mai magyar szocialista-liberális koalíció és a bukaresti szociáldemokrata vezetés kapcsolata. Tibori hozzátette: ha annyira jó volt a viszony, miért nem ért el 1998–2000 között az erdélyi magyarság számára Orbán kormányfőként semmilyen engedményt Constantinescuéktól. – Orbán Viktor Tusnádfürdőn azt mondta, a szlovákiai magyar politikai modell a romániainál sokkal jobb. Legyen több párt, s majd azok egyesüljenek, választási koalícióba. Tibori szerint „Orbán Viktor ezúttal is rosszul mérte fel a helyzetet. A kibicnek, persze, semmi nem túl drága.” /Tibori Szabó Zoltán: Kibicek és kalandorok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2004. augusztus 14.

Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2004. augusztus 26.

Az utoljára másfél éve megtartott Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) ismét elhalaszthatják, tudósított a Népszabadság. A februárról szeptember 11-re áttett konferencia a kormányválság miatt tolódna későbbre. Az EU-n kívül maradt magyar közösségek vezetői konkrét választ várnak a MÁÉRT ülésén a kettős állampolgárságról és az autonómiával kapcsolatos magyar álláspontról. Hangsúlyozzák: érdemi ülést várnak, még ha csúszik is az ülés. – Az új kormányfő dönti el, hogy vállalja-e a Medgyessy Péter által megadott időpontot, vagy későbbit jelöl ki – jelezte Szabó Vilmos államtitkár. Hozzátette: az előkészítések július óta folynak, így nem elképzelhetetlen, hogy a MÁÉRT ülése a tervezett időpontban legyen. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az ülés hosszas halasztása feszültséget teremtene a magyar közösségeken belül. Takács az ülésen választ vár arra, hogy az eddigi általánosságokon túl mit értenek Budapesten a kettős állampolgárság alatt. Kölcsönös tájékoztatás szükséges az autonómiatörekvésekről, ki kell alakítani az EU-integrációval kapcsolatos közös álláspontot, meghatározni a nemzeti minimumot, és tárgyalni kell a támogatási rendszerek részleteiről is. /Ismét elmarad a MÁÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ A Népszabadság cikke: Nyilas Gergely: Ismét elmarad a MÁÉRT? = Népszabadság, aug. 25./

2004. szeptember 13.

Tíz éve jött létre Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium a magyar és a romániai magyar újságírószövetség bábáskodásával. Olyanok tanítottak, tanítanak az AESK-ban, mint Vitray Tamás, Moldova György, Kepes András, Horváth János és Bernáth László, a magyarországi újságírás doyenje, a Népszabadság szerkesztője, Tripolszki László és még sokan mások. Levélben köszöntötte a jubilálókat Kántor Lajos, a MÚRE alapítóelnöke, aki óraadóként az oktatásban is részt vett. – Jelenleg 350-500 főállású újságírót működik, figyelembe véve az évi 5-10 százalékos lemorzsolódást, indokolt az utánpótlás folyamatos képzése. Évente 20-25 millió forint érkezik az Illyés Közalapítványon keresztül a romániai magyar sajtó támogatására. /Balla Tünde: Szakmai megbeszélés az újságírásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A felsorolásból látható, hogy egyoldalú, balliberális szellemű az oktatás.

2004. szeptember 30.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az elmúlt hét végén tartotta kongresszusát Székelyudvarhelyen. Az előzményekről írta Tibori Szabó Zoltán /a Népszabadság kolozsvári tudósítója/, Szász Jenő kitépte a hatalmat a „rendkívül agresszív”, „kizárólag a hatalom megszerzésében és megtartásában érdekelt, egykoron Reform Tömörülésnek nevezett csoport kezéből”. Tibori szerint Szász Jenő azért teremtette meg az MPSZ-t, mert „politikai céljainak valóra váltásához az RMDSZ-ből önmagát kiszorító Tőkés László püspöknek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson kívül aktív politikai szerepet is játszó szervezetre volt szüksége”. Tőkés László püspök nem is volt jelen az MPSZ kongresszusán. Tibori felsorolta, milyen ellentétek vannak. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Reform Tömörülés, illetve a Reform Mozgalom egykori vezetője parlamenti képviselői mandátumát az RMDSZ listáin indulva próbálja meghosszabbítani. Tamás Sándor szintén az RMDSZ listáin indul. Pécsi Ferenc képviselő kilépett az MPSZ-ből, az előválasztásokon sem indul. RMDSZ-listán akar parlamentbe jutni a pécskai Nagy István, aki MPSZ-esként kritizálta eddig az RMDSZ-t. A Kövér László Fidesz-vezető jelenlétében rendezett MPSZ-kongresszus kimondta: a parlamenti választásokon az MPSZ nem az RMDSZ, hanem saját, illetve román pártok listáin vagy pedig függetlenként indítja jelöltjeit. Kovács László külügyminiszter, az MSZP, a magyarországi kormánypárt elnöke az MPSZ kongresszusát levélben üdvözölte. Tibori ezt rossz néven vette. /Tibori Szabó Zoltán: Tőkéstelenül, ám Kovácsosan. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2004. október 11.

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke helyesbítések megtételére kérte fel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatát. Az Aradon az egység jegyében ünnepeltek című, a T. Sz. Z. szignóval jegyzett beszámolóban a következő hamis állítások szerepelnek: Október 6-án "hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által patronált ellenzék" – írta T. Sz. Z. Az újságíró állítása csak részben felel meg a valóságnak. A szervezett ellenzék csupán alig több mint egy esztendeje létezik, másfelől pedig kizárólag a tavalyi évfordulón, politikai kényszerűségből volt kénytelen külön ünnepelni az ellenzék, október 5-én. "Együtt ünneplésről" is csak nagy jóindulattal lehet beszélni, hiszen az RMDSZ hivatalosai Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőt, a Magyar Polgári Szövetség vezéregyéniségét nem engedték szóhoz jutni. Tőkés László "sajnálattal állapította meg, hogy a most zajló előválasztások előtt – az összefogás – nem vált lehetővé, és reményét fejezte ki, hogy az általa irányított polgári szerveződéseknek az RMDSZ-szel mégis sikerül megállapodásra jutniuk" – olvasható a tudósításban. Tudnivaló, hogy "a polgári szerveződéseket" nem Tőkés László, hanem azok választott vezetői irányítják. Tőkés László beszédében kifejezetten arra mutatott rá, hogy a kellő időben való összefogás kimondottan az RMDSZ hibájából hiúsult meg. "A püspök elismerte: ő maga jelezte, hogy az idén együtt ünnepelne az RMDSZ-szel Aradon, és Markó Béla… meghívta: mondjon beszédet az aradi Vesztőhelyen" – állította T. Sz. Z. Az ünneplés nem az RMDSZ monopóliuma. Tőkés László igényét jelentette be a szervezőknél: az ünnepségen szólni kíván az EMNT nevében. Néhány órányi gondolkodási idő után az aradi szervezők közölték, hogy az EMNT-elnök felszólalásának nincsen akadálya. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: A nemzeti demokrácia jegyében. – Helyesbítés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ A helyesítés közreadása mellett Tibori Szabó Zoltán válaszolt. Örömmel írt arról, hogy a múltbeli vélt vagy valós sérelmeken túllépve az erdélyi magyarság két közismert személyisége, Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök együtt ünnepelt Aradon. Az aradi megemlékezéseket az idén is az RMDSZ szervezte. A T. Sz. Z. szignó Tibori Szabó Zoltánt jelenti. „Arról a személyről van szó, akinek Ön öt évre szóló bebörtönzését is kérte már, amikor az Önre jellemző felebaráti és főpásztori szeretet jegyében büntetőjogi eljárást indított ellene, s akit már mindenféle fórumon is feljelentett” – zárta sorait az újságíró, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Püspök Úr! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2004. október 14.

Okt. 14-től három napig Budapest és Balatonőszöd az európai ,,baloldali gondolkodás hőközpontjává” válik – ahogyan Szanyi Tibor a Haladó kormányzás címen futtatott, baloldali-szociáldemokrata állam- és kormányfők sajátos együttműködési konferenciáját felvezette (Népszabadság, október 13.). A magas szintű összejövetelen a résztvevők a szociáldemokrácia térvesztésének megállításából adódó feladatokkal és a globalizáció problémáival foglalkoznak. Az együttműködés elindítása Bill Clinton és Tony Blair nevéhez fűződik, akik 1999-ben határozták el, hogy rendszeres tanácskozásokon keresnek megoldást a közös bajok orvoslására. A budapesti összejövetelen megnyitóbeszédet Medgyessy Péter volt kormányfő tartott, akinek a magyar kormány utazó nagyköveteként ez az első feladata. Kovács László, néhány napig még külügyminiszter, és az energetika leendő európai uniós biztosa lesz. /Sylvester Lajos: A baloldali gondolkodás hőközpontja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2004. október 30.

Nincs jogi akadálya a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett referendum megtartásának – döntött az Alkotmánybíróság. A Magyarok Világszövetségének sikeres aláírásgyűjtése után az Országgyűlés elrendelte a népszavazást.  „Vajon fel tudjuk-e mérni, mekkora a tét, érzékelni tudjuk-e azt, hogy Magyarország felnőttkorú lakosságának a nemzet egysége mellett vagy Trianon és a Párizs melletti békeszerződéseket szentesítve ennek elutasításáról kell döntenie?” – tette fel a kérdést Sylvester Lajos.  Amennyiben nem szavaznák meg, az távlatait tekintve a kollektív öngyilkosság egyik súlyos esete lenne. Az SZDSZ hangoztatta, hogy tagsága a kettős állampolgárság ellen szavaz.    Tokay György szenátor azt nyilatkozta: amennyiben a kettős állampolgárság megszerzése lehetségessé válik, akkor ki lehet írni a magyar határon: ,,Az utolsó oltsa le a villanyt!” (Ez a nagyotmondás felér Kovács László Magyarországra áttelepedő 23 millió románjáról szóló meséjével.)  Aczél Endre újságíró a Népszabadságban azzal rémítgeti a magyar lakosságot, hogy az ő pénzükből kapnak magyar színvonalú nyugdíjat az Erdélyből áttelepedő öregek. Aczél szerint ,,…a zsidók automatikus izraeli állampolgársága mögött egy nagyon nagy szponzor áll, melynek neve történetesen nem Izrael, hanem az Egyesült Államok. Nekünk nincs ilyenünk.” /Sylvester Lajos: Magyar villanyoltás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2004. november 6.

A kettős állampolgárság kérdésén kívül az RMDSZ és a magyar kormány között a határon túli magyarság anyagi támogatási rendszerben is léteznek véleménykülönbségek. Kiss Péter kancelláriaminiszterrel Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója készített interjút. Kiss Péter igyekezett megmagyarázni, hogy miért utasítja el az MSZP a kettős állampolgárságot. A szülőföldön való boldogulásra hivatkozott, a békés nemzeti újraegyesítésre. Különbség van az RMDSZ és a magyar kormánypártok álláspontja között a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyében, jelezte az újságíró. Kiss cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő az ellentét miatt mondta le hétvégi erdélyi látogatását. /Tibori Szabó Zoltán: Bízom a tisztesség erejében! Beszélgetés Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2004. november 9.

A Népszabadság nov. 4-i számában megjelent Hatástanulmány a kettős állampolgárságról, amelyet L. K. szignóval jegyeztek. A munka magyar nemzetegyesítést ellenző beállítottsága egyértelmű. A ,,tanulmány” valóban egy második Trianon országot tönkretevő rémképét festi a ma­radék Magyarország állampolgárai elé.    Hamis a megállapítása:  ,,Egészségügyi ellátások, nyugdíj és szociális juttatások járnak minden magyar állampolgárnak. Egyszerű lakcímbejelentéssel a kettős állampolgároknak is. Az ellenőrzés lehetetlen, az igénybe vehető juttatások köre rendkívül nagy.”     Szó sem esik arról, hogy a kettős állampolgárság kön­nyített megszerzése érdekében elvégzendő törvénymódosítások éppen azt célozzák meg, hogy az eddig kötelező feltételként előírt állandó magyarországi lakhelyet, és a megélhetési forrás biztosítását kizárhassák az állampolgárság megszerzésének kritériumai közül. A hatástanulmány szerzői szerint „mintegy 750 000-en rendelkeznek magyar iga­zolvánnyal, s csaknem 95 milliárd forintos többletköltséget okozna, ha valamennyien igénybe vennék a kettős állampolgárság előnyeit. Félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer emberrel számolva pedig 12 milliárd lehetne az összeg.” Természetesen, a magyar kettős állampolgárság tenne tönkre mindent. Sylvester Lajos kérte: Mondjon nekünk valaki még egy európai nációt, amelynek tanulmánygyártó tollnokai ekkora elvetemültséggel próbálnák maguktól elidegeníteni és ellökni nem­zettársaikat! /Sylvester Lajos: Hatástanulmány a kettős állampolgárságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

2004. november 13.

Nem tartja korszerű megoldásnak a mai Európában a kettős állampolgárság intézményét Eduard Kukan szlovák külügyminiszter, aki szerint a szlovákiai magyarok jogait kellő mértékben és európai színvonalon szavatolják a Szlovák Köztársaság törvényei, ráadásul már ők is uniós polgárok. A román politikusok rendkívül óvatosan foglalkoztak a kettős állampolgárságról folyó magyarországi vitával – derül ki a Népszabadság összeállításából. Adrian Nastase kormánya mindeddig nem fogalmazta meg az erdélyi magyarok tömeges magyar állampolgárrá válásával kapcsolatos álláspontját. Románia csaknem egymillió román etnikumú moldvai állampolgárnak adott román állampolgárságot. Az ügy technikai részét kormányrendelettel szabályozták. Az ukrajnai, azaz észak-bukovinai románoknak nem adott Románia kettős állampolgárságot, mert az ukrán alkotmány ezt tiltja. /Hallgatnak a "szomszédok". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2004. november 25.

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdése egyértelmű. Ha az igennel szavazók többségben lesznek, a jogalkotónak nincs mérlegelési lehetősége – állította a Népszabadság kérdésére Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Patrubány kijelentette: durva alkotmánysértés lenne, ha elfogadnák a nemzetpolgárság intézményéről szóló országgyűlési határozatot, mert "ez a tartalommal nem bíró metafora alkalmas arra, hogy a választókban azt a képzetet keltse, mintha a referendumnak nem lenne tétje". /Kedvezményes honosítás órák alatt? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2004. november 30.

Folyik a kampány a kettős állampolgárság mellett és ellene is. Aczél Endre újságíró például egyszerű európai egérútként aposztrofálja a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megszerzését (Népszabadság, 2004. szeptember 16.), amit nem támogat.  Patrubány Miklós MVSZ-elnök a vele készült beszélgetésben kiemelte, hogy bemutatták be a www.kettősállampolgárság.hu honlapot, amely választ ad a kormánypártok azon kijelentésére, hogy a magyar társadalom nincs jól tájékoztatva a kettős állampolgárság kérdésében.  A mostani népszavazási indítvány teljes körű állampolgárságról szól. Amennyiben a népszavazás sikerül, akkor kezdődik az a folyamat, amelyet eddig a magyar nagypolitika mindvégig halogatott, ugyanis már 1990-ben létre kellett volna hozni a magyar–magyar integráció intézményeit. Erre volt hivatott az Antall-kormány által létrehozott Határon Túli Magyarok Irodája nevű intézet, de ez megrekedt a határon túliság fogalmánál. Majd ebből lett a Határon Túli Magyarok Hivatala, „de ez az intézmény sem lépett az integráció irányában.” Az MVSZ 1996 óta mondta, hogy még Magyarország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, nehogy újból vasfüggöny ereszkedjék le magyar és magyar közé a Kárpát-medencében. Kérésüket hallgatták meg, a vasfüggöny leereszkedett 2004. május elsejével, Magyarország európai uniós csatlakozásával. Az MVSZ  javasolta a Külhoni Magyar Adóalap létrehozását. Ebbe azok a magyarok fizetnének be, akik Magyarországon adófizető kötelezettséggel bírnak, tehát akik itt szerzik a jövedelmüket. A külhoni magyarok ebből az alapból részesülnének. A magyar állam jelenleg /a státustörvényt, az Erdélyi Magyar Egyetemet, a külföldi ösztöndíjakat figyelembe véve/ összesen nem nyújt 20 milliárd forintnyi támogatást a határon túli magyaroknak egy évben. Ha ez a Külhoni Magyar Adóalap létrejön, akkor már az első évben 50 milliárd forintra nő ez a pénzösszeg, mert kb. ennyit tesznek ki a Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külhoni magyarok befizetései. Patrubány Miklós /sz. Medgyes, 1952. de. 23./ Kolozsváron a Műegyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Szakterülete az elektronika. 1973-ban Kolozsváron megalakította a Visszhang nevű egyetemi rádiót, és ennek volt főszerkesztője 1976-ig. 1990 tavaszáig a Kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet tudományos főkutatója volt. 1983-ban részt vett az első romániai személyi számítógép, a PRAE megalkotásában. 1989-ben szakkönyvet írt a mikroprocesszor-technológiáról. 1992-től a kolozsvári Praemium Kft. tulajdonos-igazgatója. 1990 és 1992 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökségének tagja. 1992-től a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, 1996 októberétől az MVSZ elnökhelyettese, az MVSZ Erdélyi Társaságának (VET) elnöke.  1996-ben kiadta a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét. 2000-től az MVSZ elnöke.   /Balázs D. Attila: “Tisztelt Választópolgár! Feketén fehéren a kettős állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

2004. december 2.

Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól.  A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában.    Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2004. december 3.

Kis János filozófus Népszabadságban közölt írása szerint a december 5-i igen szavazatok esetében ,,…beláthatatlan zűrzavar keletkezik a magyar–magyar viszonyban, a határok körül élő magyarok és a többségi nemzetek viszonyában, a magyar állam és a szomszéd államok viszonyában, továbbá Magyarország és az Európai Unió viszonyában”.   A Népszabadságban Valki László nemzetközi jogász is nemre szavaz. Nem lehet alapon ténykedik a magyar kormány és a két párt prominens gárdája is, élén Gyurcsány Ferenccel.   /Sylvester Lajos: ,,Szenny" és pánik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2004. december 22.

A Szabadság napilap alapítása óta /1990. dec. 22./ eltelt tizenöt esztendő. Tibori Szabó Zoltán 1990 és 1997 között a Szabadság főszerkesztője volt, úgy érzi, legszebb éveit tette rá arra, hogy minél korszerűbb lap legyen. A Szabadság jelent meg a romániai napilapok közül elsőként ofszet rotációs nyomdagépen, s az ország első színes napilapja is ez volt. A Szabadság az első magyar napilap, a magyarországiakat is beleértve, amelynek anyagai az interneten is megjelentek – 1995. március 15-től kezdve. Tibori Szabó Zoltán, aki egyben a Népszabadság tudósítója, kritizálta lapját: a minőség már nem volt meg, amikor nem ő volt a főszerkesztő. Nem mindig sikerült behozni a lapba a modernizációt képviselőket, bekerültek viszont olyan szerzők írásai, „akiknek véleménye lapunkra és közösségünkre rossz fényt vetett”. /Tibori Szabó Zoltán: Tizenöt esztendő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2005. január 19.

Néhány tárgyszerű tudósításon kívül a román lapok nem szenteltek nagy teret Calin Popescu Tariceanu január 18-án történt budapesti látogatásának. A legbefolyásosabbnak tekintett Adevarul megállapította, hogy a két kormány francia–német mintára kíván a jövőben együttes üléseket tartani. A napilap tudósítója figyelemre méltónak nevezte, hogy a felek sokkal inkább az együttműködés jövőbeni módjait keresték, és megpróbálták félretenni a két ország között még mindig meglévő nézeteltéréseket. A Ziua meglehetősen hosszú anyagot szentelt a látogatásnak, lényegében felsorolva minden, Budapesten érintett témát (nemzeti vízum kérdése, a Trianon című film romániai kálváriája, Verespatak ügye). Bevezetőjében azt a fejtette ki bővebben, miszerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete levélben kérte Gyurcsány Ferencet: a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról is tárgyaljon vendégével. A Curentul beszámolt arról, hogy „a területi autonómia hívei nem nyerték meg ügyüknek Budapestet”. A Curierul National kiemelte: „A budapesti kormány nem támogatja az SZNT autonómiaküzdelmét”. A liberális hangvételű Cotidianul azt a címet adta tudósításának: „Az RMDSZ Budapesttel is koalíciót alkot”. A lap idézte Oana Marinescu kormányszóvivőt, aki szerint az autonómia témája nem szerepelt a megbeszélések napirendjén. A Cotidianul továbbá megszólaltatta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét meg, aki szerint Gyurcsány nem képviseli a határon túli magyarok érdekeit. A magyarországi lapok lényegesen nagyobb teret szentelnek az eseménynek. A Népszabadság politikai kommentárjában a szerző kifejtette: „a magyar–román viszonyban megkezdődött a bizalom építése, méghozzá nemcsak jóindulatból – az is kell –, hanem valódi érdekből. S igazából ez kell. Annak elfogadása, hogy a belátható jövőben a két ország egymásra utalva boldogulhat csak az EU-ban és a NATO-ban, Ukrajna és a Balkán peremén. Egymásra uszító nagyhatalmi „gazda” végre nincs. Sőt: egymásra utaló nagy szövetségesek vannak. Ma már Nyugaton nemcsak összekeverik Budapestet Bukaresttel, hanem össze is boronálják őket: együtt kell lennetek, nincs mese”. A Magyar Hírlap szerint kellenek a kétoldalú kapcsolatrendszerben a gesztusok, de vajon mi lesz a folytatás? Televíziós interjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megismételte: a magyar kormány az autonómia kérdésében az RMDSZ álláspontját támogatja. Véleménye szerint „ez egy kiterjedő decentralizáció és egy folyamatosan kiterjedő kulturális autonómiának a valamilyen keveréke, ami politikát most a román kormány az RMDSZ támogatásával visz”. Egy, a nemzeti vízumra vonatkozó kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc közölte: soha nem mondta, hogy ez nemzetiségi alapon járna, mivel ilyen kérdésben nem lehet nemzetiségi alapú megkülönböztetést tenni. Emlékeztetett rá, hogy a státustörvény biztosította kedvezmények is kulturális identitás alapján járnak. „Részben vagy egészben magyar identitásúak azok, akik ilyen szoros kapcsolatra törekednek Magyarországgal, de nem kell, hogy attól felszisszenjünk, hogy lesznek majd román nemzetiségűek is, akik ilyen vízumért folyamodnak, és ha ilyen céllal teszik, habozás nélkül meg kell nekik adni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. /Visszafogott román sajtóvisszhang a Tariceanu-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2005. január 20.

Tibori Szabó Zoltán szerint Patrubány kitalálta „a népszavazásdit” és ezzel „Patrubány sikeresen visszaválasztotta magát a világszövetség pénzeszsákjának a szájához”. Tibori szerint „a baloldal csak a toronyórát nem ajánlotta még fel a határon túliaknak, láncostól, a jobboldal pedig egyetlen lépésre áll attól, hogy saját táborán belül háború robbanjon ki”. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója részletesen ismertette Malgot Istvánnak, a Szövetség a Nemzetért polgári kör egyik alapítójának írását, aki szerint „véget kell vetnünk a hallgatásnak”. Malgot István szerint „2004. december ötödikének katasztrófája nem egyszerűen a magyar politikai elit szánalmas vergődéséről adott képet. Szétrobbant az az illúzió, hogy a Fidesz jelenlegi állapotában képes a nemzet érdekében felelős döntéseket hozni, képes a társadalom többsége által járható utat, követhető célokat kínálni... December ötödikén megroppant, mert a nemzet többsége számára követhetetlennek bizonyult az a politikai irányvonal, amit Orbán Viktor a Fidesz átalakítása után képviselt. A nemzet határok feletti egyesítése helyett a nemzet részeinek eddig elképzelhetetlen mértékű szembefordítása következett be.” „Orbán Viktor támogatásának tudatában a nemzeti oldal aktivistái, polgári körösök, fideszesek versengve gyűjtötték az aláírásokat”. Malgot következtetése: „A kialakult helyzet a Fidesz számára győzelemnek púderezett vereség. Orbán Viktor számára egy politikai irányvonal csődje. Az MDF-nek csendes önigazolás. A szocialistáknak szégyennel keveredett megkönnyebbülés. Az SZDSZ számára egyértelmű győzelem. Egyébként nemzeti katasztrófa”. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy hallgatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2005. február 15.

A Népszabadság Online február 11-én Sibiuként emlegette Nagyszebent, azt a várost, melyet II. Géza király alapított, ahol 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek Thököly Imrét fejedelemmé választották, amely 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között pedig Szeben vármegye székhelye volt. Az eset nem példa nélküli. A Népszabadság egyik decemberi számában Kolozsvár, mint Cluj-Napoca jelent meg /Tibori Szabó Zoltán neve alatt ez áll: „cluj-napocai tudósítónk”/. Ez akkor elnyerte Gheorge Funar szenátor tetszését is. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 15./

2005. március 23.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága állásfoglalásában leszögezte, hogy „az újságíró nem használhat a jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő kifejezéseket.” A Becsületbíróság megállapította, hogy a Transindex című internetes portálon rendszeresen megjelennek az erdélyi médiáról, azon belül is a nyomtatott sajtóról olyan vélemények, kinyilatkoztatások, melyek gyakran tartalmaznak a „jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő” kifejezéseket. A Transindexen 2005. március 3-án közzétett, Nézhetjük című anyagban Sipos Zoltán a romániai magyar sajtót minősítette: „A dolog súlyos: az átlagos romániai magyar ugye nem olvas Népszabadságot, sem pedig MaNcs-ot, úgyhogy fel sem tűnik neki, hogy mondjuk a romániai magyar lapok szánalmasan dilettánsak.” Etikátlan az erdélyi magyar lapok egészét „szánalmasan dilettánsnak” nevezni, két olyan magyarországi kiadvánnyal való összehasonlításban, amelyekkel szemben bárkinek lehetnek – akár olvasóként, akár újságíróként – komoly fenntartásai. /A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./ MaNcs: Magyar Narancs.

2005. március 30.

Kelemen Attila Ármin Transindex felelős szerkesztője nyílt levélben fordult a MÚRE becsületbírókhoz, akik sérelmezték, hogy ő romániai magyar lapokat szánalmasan ledilettánsozta. Miben nyilvánul meg a mi sajtónk színvonala, kérdezte. Neki nem adtak lehetőséget arra, hogy megvédje állítását. /Kelemen Attila Ármin Transindex felelős szerkesztő: Home jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Előzmény: A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága kifogásolta, hogy a Transindexen 2005. március 3-án közzétett, Nézhetjük című anyagban Sipos Zoltán ezt írta: „A dolog súlyos: az átlagos romániai magyar ugye nem olvas Népszabadságot, sem pedig MaNcs-ot, úgyhogy fel sem tűnik neki, hogy mondjuk a romániai magyar lapok szánalmasan dilettánsak.” /A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

2005. július 20.

Sötét időket élt az elmúlt esztendőkben a romániai román média, a magyar sajtóorgánumokra pedig ezután várnak nehéz idők. Erről volt szó Tusnádfürdőn a Médiasátor előadásán. Pavel Orcescu szerint a román sajtó legsötétebb időszaka 2000 és 2004 közé tehető, ekkor ugyanis a politikum ellenőrzése alá került. Borúlátó képet nyújtott a romániai magyar sajtóról Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. Szerinte nem annyira a cenzúra, mint inkább az öncenzúra jellemző a hazai magyar sajtóra. A magyarországi sajtó röntgenképét Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke készítette el. Kiderült, hiányzik a médiaegyensúly, a gazdasági támogatottság terén is nagy az ingadozás. Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa szerint elavult a sajtószabadság fogalma, helyét az információ és a szólás szabadsága veszi át. „A sajtó történetében véget ért a római katolicizmus, következik a reformáció” – határozta meg az elkövetkező időszakot. /D. Balázs Ildikó: Szabad a szabad sajtó? = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2005. július 21.

Stefano Bottoni Tibori Szabó Zoltánnak a Népszabadság július 14-is számában megjelent Egység vagy bomlás? című cikkét vette tollhegyre. Az Aczél Endre és Kis Tiborék nyomdokain lépkedő Tibori Szabó Zoltánról megállapította, hogy jó ideje ő „az erdélyi újságíró és politikai megmondóember” a Népszabadságban. Stílusa túlbuzgósága miatt kissé avítt (pl. akkor is Orbán-Torgyán kormányról beszélt, mikor Pesten sem használták a párosítást). Tibori szerint autonómia akkor lesz csak, ha az RMDSZ benne van a parlamentben, a kormányzatban. Valójában a fejlesztési régiók határait 1998-ban az akkor is, most is kormányon lévő RMDSZ nem kívánta módosítani „mert a székelyföldi fejlesztési régió nem prioritás”? Az egység gondolatához a baloldali Tibori Szabó Zoltán itt a kommunista hatalom által meghurcolt jobboldali László Dezsőt használja fel annak az ideológiának az újrafogalmazására, miszerint a kisebbség politikai egysége – tehát az egypártrendszer a legfontosabb. Az egységgondolat mára kiüresedett szlogen. /Stefano Bottoni: Gott mit uns: az egységszerető ember egyetlen parancsolata.= A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./

2005. július 28.

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója dühösen visszautasította Stefano Bottoni róla szóló írását /Gott mit uns: az egységszerető ember egyetlen parancsolata, A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./: „Rég olvastam ennyi sületlenséget egyetlen írásban. Bottoni úrban rendkívül sajátos optikájú és borzasztóan torz kép él az erdélyi magyarságról és annak vezetőiről.” Bottoni szerint ő ugyanis idejétmúlt tételeket ismételgetett, amikor az erdélyi magyarság politikai egységének szükségességét hangoztatta. Bottonit Budapesten megfertőzte az a politikai szemlélet, amely jobb- és baloldalira akarja minden áron osztani a világot, s amely szerint „baloldali” annyit jelent, hogy „áruló”, „gazember”, „nemzetgyilkos”. Bottoni a badarságokat kritikátlanul, szerkesztői megjegyzések nélkül közölheti a lapokban. A műveletlenség nem bocsánatos bűn, szögezte le Tibori. /Tibori Szabó Zoltán: Dio non paga il sabato. = A Hét (Marosvásárhely), 2005. júl. 28.

2005. augusztus 2.

A Romániai Magyar Szó hosszabb ideje anyagi gondokkal küszködik, néhány évvel ezelőtt RMDSZ-es politikusok tulajdonába került, a részvények 70 százaléka Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének RMDSZ-es elnöke nevén szerepel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke közölte Gyarmath János főszerkesztővel, nincs több pénz a lap finanszírozására. Gyarmath leszögezte, már tavaly le akart mondani, de a kampányra hivatkozva marasztalták, és reményforrásként emlegették, ha az RMDSZ kormányra kerül, több pénz jut majd a magyar újságok finanszírozására. A lapot sokan az RMDSZ szócsövének tartották, és ezzel magyarázták, hogy a szövetség tulajdonosi szinten is belefolyt a lap kiadásába. ,,Példányszámunk jelenleg 6500, és alig 150–180 újság érkezik vissza eladatlanul. Nagyobb baj, hogy ebben az évben reklámbevételünk nulla lej körül mozgott” – közölte a főszerkesztő. A lapnak harminc belső és jó néhány külső munkatársa maradt jövedelem nélkül. /(-kas): Megszűnt a Romániai Magyar Szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./ Gyarmath János főszerkesztő szerint az RMSZ-t továbbra is ki kellene adni, hiszen az egyetlen magyar nyelvű országos napilap, mely minden megyét lefed az országban. A Krónika, amely félig-meddig országos magyar napilap, nem jut el az ország minden régiójába. „Nem áll szóba velem senki, nem tudom, mi van a háttérben” – mondta a főszerkesztő. – Az RMDSZ-nek nemcsak egy újság, hanem valamennyi magyar sajtótermék érdekeit kell védenie – jelentette ki az Udvarhelyi Híradónak Birtalan József, a köztisztviselők ügynökségének országos elnöke. /Bágyi Bencze Jakab: Elhallgat-e az RMSZ? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./ Gyarmath János megerősítette: szakmai berkekben új lap megjelenéséről folynak egyeztetések. A svájci érdekeltségű Ringier médiabirodalom érdekelt lenne egy olyan lap kiadásában, amely egybevonná a most megszűnő RMSZ-t és az Erdélyi Riport hetilapot, és ebben a Magyarországon megjelenő Népszabadság is szerepet kapna. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője szerint nem feltétlenül Bukarestben kiadott lap jelenne meg, ez viszont nem jelentené az Erdélyi Riport megszüntetését. /Benkő Levente: Mától megszűnik a Romániai Magyar Szó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 24.

A bukaresti román napilapok hírügynökségi jelentések alapján számoltak be arról a magyarországi újsághírről, amely szerint egy román állampolgárságú házaspár Budapesten Romániának kémkedett, és az asszony különösen bizalmas kapcsolatot ápolt egy volt és egy jelenlegi magyar miniszterrel. A román Külföldi Hírszolgálat illetékese cáfolta, hogy a házaspár Romániának dolgozott volna. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: Szatmári Tibor a szövetség Budapesten dolgozó szakértője volt. Mivel a tavalyi romániai parlamenti választások nyomán az RMDSZ kormánytényezővé vált, a szövetség Communitas Alapítványának alkalmazásában lévő Szatmárinak Romániában kellett volna folytatnia munkáját. Mivel Szatmári korábban áttelepült Magyarországra, munkaszerződését közös megegyezéssel felbontották. Szatmári Ildikó nem az RMDSZ alkalmazottja volt, így vele kapcsolatban a szövetségnek semmilyen illetékessége nincs – tette hozzá Takács Csaba. Szatmári Tibor a Népszabadságnak elmondta: egyetlen szó sem igaz a kémügyből. Bizonyítja ezt, hogy ellentétben a Magyar Nemzet hírével, ma is Magyarországon élnek, megkapta letelepedési engedélyét. Szatmári Ildikó ugyancsak cáfolta a vádakat, a Népszabadság kérdésére. /Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósító: Letelepedhetnek a „kiszorított kémek”. Szatmári Tibor és felesége cáfolja, hogy Romániának dolgoztak volna. = Népszabadság, aug. 24./

2005. augusztus 25.

Szeptember 5-én találkozik Gyurcsány a határon túli magyar vezetőkkel. Az Európai Unión belüli utazásra jogosító személyi igazolványt kaphatnak a határon túli magyarok a Népszabadság információi szerint. A görög modell szolgálhat megoldásként, mert Athén az Albániában élő görög kisebbséggel szemben – Brüsszel jóváhagyásával – különleges elbánást alkalmaz. A Határon Túli Magyarok Hivatalának honlapján található egyik dokumentum szerint Görögország először hat hónapra szóló nemzeti, tehát csak saját területére érvényes vízumot ad ki, amelynek birtokában a kérelmező felkeresheti a kijelölt rendőrkapitányságot, ahol a görög nemzetiségű, de idegen állampolgárok számára rendszeresített személyi igazolványt kap. Ez a görög nemzetiségűeket az anyaország területén való korlátlan tartózkodásra és munkavállalásra is jogosítja, emellett ők – az uniós polgárokra vonatkozó általános feltételek mellett – más EU-tagállamokba is beutazhatnak. /Kiss Csaba: Görög modell a határon túlra? = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

2005. augusztus 30.

Előreláthatólag a „nemzeti felelősség öt pontja” által meghatározott keretek között maradnak majd a kormányzati javaslatok azon a szeptember 5-re tervezett találkozón, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli tíz legjelentősebb magyar szervezet vezetői tekintik át a kisebbségiek helyzetének javítására irányuló lehetőségeket – írta augusztus 29-i számában a Népszabadság. A találkozó előkészítését teljes hírzárlat jellemzi. A kormányzat semmilyen írásos előkészítő anyagot nem bocsátott a külhoni részvevők rendelkezésére. Az említett kormányzati elképzelés magában foglalja a Szülőföld-programot, valamint a nemzeti vízum bevezetését, a honosítási folyamat felgyorsítását, az autonómiatörekvések támogatását és a határon túli magyarság alkotmányosan rendezett jogállásának kialakítását. A találkozó egyik legneuralgikusabb pontja a Szülőföld-program támogatási része lesz. A kisebbségiek keveslik a nemrég létrejött támogatási alap által kezelt összegeket és a határon túlra érkező magyar költségvetési forrásokat. A Szülőföld Alappal szemben már megfogalmazódtak az első határon túli igények: a szlovákiai magyar párt egy újabb anyaországi finanszírozású hidat akar valamelyik határfolyón, míg az RMDSZ az oktatási támogatási összeg emelését javasolja. /Útlevelet adnának kettős állampolgárság helyett? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2005. szeptember 2.

Kezdetét vette a jövőre esedékes magyarországi parlamenti választásokat megelőző kampány. A felek a politikai csatározásokból immár a titkosszolgálatokat sem hagyják ki. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója szerint a kormányváltás után az ároktemetés a Fidesznek is rendkívül fontos volt, nem állt érdekében, hogy kitudódjék: „mennyi pénz is került esetleg honi vagy magyarországi pártkasszába, netán magánzsebekbe azokból az összegekből, amelyek Erdélyben alapítványok számlái között eltűntek.” Tibori szerint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem ingatlanügyeivel kapcsolatban több millió dolláros összegek sorsáról a mai napig nincsenek világos információk. Az újságíró szerint Erdélyben elkezdtek kerengeni az első információk arra nézve, hogy Szatmári Tibor és felesége kémek. „A Fidesznek nem maradt más hátra, mint bosszút állni azokon a személyeken, akik az egész ügyet, bizonyítékokkal együtt, kiszivárogtatták. Elkezdték tehát egyre hangosabban mondogatni a „kémügyet”, amelyet nyilvánosan, sok hónappal ezelőtt, a kolozsvári Transindex internetes lap egyik névtelen fórumán dobtak be először.” Mások szerint az ügyet a szocialisták szivárogtatták ki. Ezzel akarták megbüntetni az RMDSZ-t a Fideszhez történő közeledése miatt. „Mit is tudott volna megszerezni Szatmári Ildikó Bálint-Pataki Józseftől, Hiller Istvántól vagy pedig Magyar Bálinttól? Azt a titkot, hogy a HTMH-nak valójában milyen kevés beleszólása van a határon túlra szánt nagypénzek elosztásába?” „Az egész ügy valószínűleg nem egyéb, mint a kezdődő kampány keretében történő elmaradt leszámolások egyik legelső felvonása.” /Tibori Szabó Zoltán: Visszalövő lövészárok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2005. szeptember 5.

Folyik a vita Erdélyben – írta a Népszabadság – , hogy kinek állhatott érdekében a kémbotrány kiszivárogtatása. Egyesek úgy látják, hogy az egész botrányt a budapesti kormánykoalíció egyik vagy másik pártja robbantotta ki, de talán inkább a szocialisták, és a fő célpont éppen az RMDSZ és Markó Béla elnök, aki az utóbbi hónapokban túl közeli kapcsolatba került a Fidesszel, több alkalommal is nyilvánosan és határozottan bírálva a magyar kormányt. Mások szerint az egész a Fidesznek állhatott érdekében. Bosszúként amiatt, hogy annak idején – szerintük – Szatmári Tibor segítségével szivárogtak ki Budapestről azok a dokumentumok, amelyekkel a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap a bíróság előtt is bizonyítani tudta: Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester több mint negyvenmillió forintot számolt el egy olyan – államosított, így elidegeníthetetlen – ingatlannak a vezetése alatt álló alapítvány általi megvásárlására, amelyik ingatlan a szakértők szerint legfeljebb nyolcmilliót ért. Mindenki egyetért abban, hogy a Szatmári-ügy hátterében magyar belpolitikai okok állnak. Az elmúlt napokban Bukarestben magyarellenes támadások sora indult egyes lapokban. Most kerül a plénum elé az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, amelyet a szakbizottságokban rengeteg bírálat ért. /Szalontai Sándor: Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./


lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 | 991-1009




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék