udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 83 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83

Intézménymutató: Barabás Miklós Céh

2005. szeptember 24.

Kusztos Endre grafikus nyolcvanéves. 1985-ben elvesztette feleségét, hét évre rá a fiát. Ezután az örökös gyász következett, vallja, a fák világába menekítette fájdalmát. A fák festője kimeríthetetlenül gazdag formanyelvre talált. „Kusztos Endre gazdag tónusú tus és szénrajzainak naplószerű képi szekvenciái, a művész európai színvonalú szakmaiságáról, valamint egyéniségének lenyűgöző puritánságáról tanúskodnak”– írta róla Vécsi Nagy Zoltán. A véletlen folytán az 56-os magyar forradalom idején feleségével együtt éppen Budapesten tartózkodott. Ott helyben papírt ragadott, és megörökítette a történelmi pillanatokat. Rajzai értékes fejezetét képezik a magyar forradalomról megjelentetett dokumentumkötetnek. Előrehaladott kora ellenére Kusztos Endre, a Barabás Miklós Céh tagja mai napig egyike a legaktívabb erdélyi képzőművészeknek. Járja az országot, járja a nagyvilágot. Nemrég tért vissza a makói művésztelep nyári táborából, szeptember 24-én nyílik tárlata Marosvásárhelyen, szeptember 30-án pedig Szászhalombattán mutatják be az alkotásaiból rendezett tárlatot. Szeptember 29-én a Magyar Művészeti Akadémián köszöntik születésnapja alkalmából. /Németh Júlia: Kusztos Endre, a rajzolás Petőfije nyolcvanéves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2005. október 8.

Feszt László grafikusművész október 17-én lesz 75 éves, kolozsvári otthonában most is dolgozik. Évtizedeken keresztül, 1954-től nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig volt a főiskola tanára, közben évekig rektora. Stílusteremtő alkotóművészi tevékenysége mellett a kollográfia hazai úttörője, életcéljának tekintette a művészképzést. Feszt László döntő szerepet játszott abban, hogy a kolozsvári grafikai iskola a múlt század hatvanas éveitől fogalommá vált. Sok tanítványa szétszéledt a nagyvilágban, ő azonban maradt, bár számtalan alkalma kínálkozott a kintmaradásra. Tizenháromszor volt például Olaszországban, ahol munkásságát több díjjal honorálták. Feszt László az 1994-ben újraalakított Barabás Miklós Céh alapító tagja. Életműve szerves részét képezi a romániai magyar képzőművészeket tömörítő szakmai szervezetnek. /Németh Júlia: Képi vallomások a változó világról. A 75 éves Feszt Lászlót köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2005. november 14.

November 13-án, vasárnap nyitották Kolozsváron, a Fehér Galériában Olajos István (1915–1944) képeiből az emléktárlatot. A székelyudvarhelyi születésű művész egyike volt a Barabás Miklós Céh alapítóinak, feltehetően a Maniu-gárda tagjai végeztek vele bestiális módon. /Ö. I. B.: Olajos István emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2005. november 16.

November 18-án lesz Kolozsváron a Jakobovits Miklós festőművész elnökletével működő Barabás Miklós Céh székházavató ünnepsége. Évek óta küszködik a „hontalansággal” a romániai magyar képzőművészek színe-javát tömörítő Barabás Miklós Céh. A Farkas utca 27. szám alatti romos ház rendbetétele a pályázati alapon szerzett minimális és fölöttébb rapszodikus ütemben juttatott anyagi támogatás miatt lassan haladt a felújítás. Az 1929-ben, Kós Károly és Szolnay Sándor irányításával az erdélyi magyar képzőművészek érdekvédelmi szervezeteként létrejött Barabás Miklós Céh az 1947-től 1994-ig tartó kényszerszünet után, Abodi Nagy Béla és Kós András kezdeményezésére alakult újjá. A BMC tevékenységét illusztráló, az Erdélyi Közművelődési Egyesület támogatásával Essig József készítette filmet a pécsi kulturális napok keretében is bemutatták. Az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozásának ötlete nem vesztett időszerűségéből. Közben értékes életművek szóródnak szét, tűnnek el az országból, kerülnek méltatlan kezekbe. /Németh Júlia: Romániai magyar képzőművészek új otthona. Székházavató a Farkas utcában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2005. november 19.

November 18-án felavatták Kolozsváron, a Farkas utcában a Barabás Miklós Céh (BMC) székházát. Az avatón Jakobovits Miklós, a BMC elnöke megköszönte azok önzetlen munkáját, akiknek odaadása nélkül nem sikerült volna megvalósítani a dédelgetett tervet. A 200 éves épület kilenc éve van a BMC birtokában, a rendkívül romos állapotban átvett ház teljes felújításra szorult. A székházat pályázatokból, alapítványi támogatásokból, képzőművészeti árverések bevételeiből sikerült jelenlegi állapotába hozni. Két terem, illetve egy kiállító teremnek kiválóan alkalmas tágas boltíves pince ad majd helyet a BMC rendezvényeinek. A rendezvény keretében vette át Kusztos Endre grafikusművész Cseh Áron magyar főkonzultól a Pro Cultura Hungarica-díjat. – A főként fekete-fehér szénrajzairól ismert grafikus a jellegzetes erdélyi expresszionizmus kiemelkedő képviselője, méltatta laudációjában Kusztos Endrét Jakobovits Miklós. A székházavató alkalmából Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész munkáiból rendeztek kiállítást. /F. I.: Otthonra talált az erdélyi magyar képzőművészet. Felavatták a Barabás Miklós Céh székhelyét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2005. november 26.

Kusztos Endre grafikus elnyerte a Pro Cultura Hungarica-díjat. A kitüntetést november 19-én, a Barabás Miklós Céh kolozsvári, székházavató ünnepségén nyújtotta át számára dr. Cseh Áron főkonzul. Jakobovits Miklós, a BMC elnöke mondta a laudációt. /(n): A Pro Cultura Hungarica-díjas Kusztos Endre köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ Kusztos Endre 80 éves. 1955-ben, 50 éve diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A tus, a szénrajz, pasztell a megtalált kifejezési eszközei. /Sümegi György: Kusztos Endre 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2005. november 28.

November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2006. január 4.

Olajos István akvarelljeinek kiállítása Kolozsváron, a Fehér Galériában rangos rendezvény. Az akvarellek a két világháború közötti időszak hangulatát idézik. A festő erdélyi tájat, falusi házakat, embereket életképszerűen ábrázol. Alig néhány színből komponálta meg világát. Korai halál, gyilkosság vetett véget életének, 1944 végén. Olajos István festőként, a Barabás Miklós Céh egyik alapító tagjaként beírta nevét a magyar művészet történetébe. /(józsa): Olajos István emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2006. január 4.

Január 1-jén, 95 éves korában elhunyt Andrásy Zoltán /Nagyszeben. 1910. ápr. 30. – Kolozsvár, 2006. jan. 1./ festő- és grafikusművész, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet egykori tanszékvezető tanára, a Barabás Miklós Céh tagja. Az erdélyi magyar képzőművészek doyenje végleg eltávozott ugyan, világa azonban tovább él, írta róla Németh Júlia. Andrásy Zoltán iskolateremtő művész, aki grafikusok egész sorát indította el a pályán. A kolozsvári grafikai iskola létrejötte elképzelhetetlen nevének említése nélkül. /Németh Júlia: In memoriam Andrásy Zoltán (1910–2006). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2006. április 14.

A határon túli magyarságnak nem szabad beleszólnia a magyarországi politikába – vélekednek erdélyi közéleti személyiségek annak a levélnek a kapcsán, amelyben huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus arra kérte az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nem látja jónak, hogy „mi innen akármilyen vonatkozásban átszóljunk”. Kántor Lajos örült, hogy az MDF elérte az öt százalékot. Varga Gábor író, a Szabadalmi és Márkavédelmi Hivatal elnöke szerint az erdélyi magyarságnak egyenlő közeltartással kell viszonyulnia a magyarországi politikai szereplőkhöz. Ő maga drukkolt, hogy a két kis párt – az SZDSZ és az MDF – bejusson a parlamentbe. Különösen örült annak, hogy az MDF-nek ez sikerült. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint minden magyarországi demokratikus párttal jó kapcsolatban kell lenni. Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke nem tartja helyénvalónak, hogy az erdélyi magyarok beavatkozzanak a magyarországi, belpolitikai vitákba. Számára rokonszenves Dávid Ibolya etikus politikai magatartása. Bányai Péter politikai elemző úgy véli, nincs abban semmi új, hogy néhány ember, aki a Fidesznek drukkol, befolyásolni próbálja – sikertelenül – a magyarországi belpolitikai folyamatokat. „Ők Orbán szüleményei, de ha azt hiszik, hogy bármit képesek megváltoztatni, akkor ostobák. Amit most Orbán Viktor művel, nem más, mint a választások elvesztéséért való felelősség áthárítása. Már a Fideszen belül is kételyek merültek fel személye iránt, az újabb vereség nyomán le kell mondania” – vélte a politológus. Bányainak meggyőződése, hogy Dávid Ibolya ki fog tartani. Gálfalvi Zsolt úgy vélte: néhány önmagát az egész erdélyi magyarság szóvivőjének kinevező ember előítéletes és zavaros érvekkel befolyásolni próbálja a magyarországi választókat. Gálfalvi Dávid Ibolyának és politikustársainak kipróbált felelősségtudatáról beszélt, akik nem mondanak le „pártjuk átgondoltan és távlatosan képviselt értékeiről egy-két vesztésre álló és vagdalkozó, kapkodó népvezérjelölt hatalmi érdekeiért”. Két napja huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus levélben fordult Dávid Ibolyához, amelyben kérték az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Az aláírók: Albert István P. Leánder OFM, csíksomlyói házfőnök; Boros Károly felcsíki főesperes; Gergely István csíksomlyói esperes; Hajdó István, a Gyergyói Kerület főesperese; Kovács Sándor, a Székelyudvarhelyi Kerület főesperese; Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztor; Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkipásztor; Kedei Mózes, a Székelyudvarhely Unitárius Egyházkör esperese; Dancs Lajos, énlaki unitárius lelkipásztor; Beder Tibor, a Julianus Alapítvány Kuratóriumának elnöke; Dániel Sándor, a csíki Nagycsaládos Egyesület elnöke; Farkas Csaba, az SZNT alelnöke; György Attila író; Komoróczy György író, nyelvművelő; Lőrincz György író, az EMIA elnöke; Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere; Sándor Krisztina, a MIT elnöke; Sógor Csaba RMDSZ-szenátor; Soós Sándor, az EMI elnöke; Szakács István Péter tanár, író; Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere; Zsidó Ferenc író, a Polgári Élet főszerkesztője. /Simon Judit: Erdélyi üzenet az MDF-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2006. május 13.

A jeles grafikus, Unipán Helga tervezte a Polis Könyvkiadó Prospero Könyveinek sorozatát és a Kettős tükörben megjelenteket. Ezt mutatja be a Kolozsváron május 12-én nyílt kiállítás a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában. A megnyitón Botházi Mária Vitályos Ildikó színművésszel készített interjú kötetét ismertették. /(németh): A könyvtervezés művészete. Unipán Helga munkái a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2006. május 20.

Egyre növekszik azon egyházközségek száma, amelyek érdeklődéssel fordulnak a művészek felé. A legújabb példát Kolozsváron a Szőllősi János lelkész vezette hídelvei református egyházközség szolgáltatta, amely neves presbiterének, Lőrincz Lehel szobrászművésznek a felújított gyülekezeti otthonban rendezett kiállításával tette emlékezetessé a május 14-i gyülekezeti napot. Lőrincz Lehel, a Barabás Miklós Céh alapító tagja új alkotásait bemutató kiállítása mellett számos köztéri szoborral és domborművel lepte meg a művészet kedvelőit. Az utóbbi években több, a magyar kultúra jeles személyiségét ábrázoló domborművet adományozott egykori iskolájának, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak. A fa, fém és kőszobrok alkotója pasztellmunkáit is bemutatta. Lőrincz Lehel Döbbenet című szobrával tiltakozott az emlékezetes 2004. december 5-i magyarországi népszavazás eredménye ellen. A tárlaton helyet kapott a művész legújabb munkája is, a Szilágynagyfaluban nemrég felavatott Arany János bronz mellszobor gipsz eredetije. /Németh Júlia: Művészettel a humanizmus szolgálatában. Lőrincz Lehel szobrai és pasztelljei a hídelvei gyülekezeti otthonban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2006. június 3.

Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utca székháza zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel június elsején. A rendezvényt megnyitó Németh Júlia műkritikus, a Barabás Miklós Céh alelnöke elmondta: a mostani tárlat a kolozsvári céhtagok munkáiból összeálló bensőséges hangvételű kamara-kiállítás. /(h): Kamara-kiállítás a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2006. június 5.

Elhunyt Szederjesi András, a Pedagógia Főiskola, majd 1972 és 1986 között a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára. Lírai hangvételű fa domborműve, az Anya gyermekével a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában immár gyászszalaggal övezve áll. A jeles műkritikus, Banner Zoltán szervátiuszi örökségként Szederjesi András „formaritmusának zeneiségét, álomvalóságát” hangsúlyozta. Az utóbbi években a művész jobbára a fa bűvöletében élt. /Németh Júlia: Szederjesi András (1926–2006). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2006. július 10.

Július 8-án Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh (BMC) Farkas utcai székhelyén Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke ismerősök és barátok jelenlétében születésnapja alkalmából köszöntötte Soó Zöld Margit festő- és grafikusművészt. A falakon a közelmúltban született alkotásai sorakoztak. Szabó Márta, a céh ügyvezető elnöke nyújtotta át a születésnapi csokrot a művésznőnek, majd Egyed Emese felolvasta a helyszínen született alkalmi köszöntő versét. /Köllő Katalin: Milyen tájakra vinnél, mondd? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2006. augusztus 23.

Muhi Sándor tanár, grafikusművész, a Román Képzőművészek Szövetségének, valamint a Barabás Miklós Céhnek tagja, művészeti közíró, monográfiák, tankönyvek, helytörténeti munkák, albumok, CD-k, cikkek, cikksorozatok, tanulmányok szerzője. 1969–tól 2005–ig 10 egyéni kiállítása volt. Aktív pedagógiai tevékenysége mellett diplomamunkák szakmai irányítója és szakfelügyeleti feladatokat is ellát. A Román Képzőművészek Szövetsége Szatmár Megyei Fiókjának vezetőségi tagja, 1992–től rendszeresen részt vesz a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor tevékenységében és kiállításain. Munkái vannak a szatmári, nagykárolyi, székelykeresztúri múzeumokban, valamint számos hazai és külföldi magángyűjteményben. Jelenleg a szatmári római katolikus püspökség részletes leltárát készítik. Ez a képzőművészeti felmérés óriási munka, körülbelül kilencvennyolc tájékán kezdték el. Jó száz éve nem készült ilyen részletes és alapos leltár, hiszen a mostani számítógépes, minden egyes kegytárgynak tartalmazza a fotóját, leírását, értékelését, valamint plébániák és templomok leírását. A püspökségi leltározás mellett Mohi kiadott két CD–t. A „Rajztanítás, kézművesség” című CD közel négy évtizedes pedagógusi tevékenység ideje alatt összegyűjtött anyag. A másik CD, „Szatmárnémeti” címmel, közel kétezer képet, képeslapot, dokumentumot tartalmaz Szatmárnémetiről, amelyekből ezerötszáz a saját felvétele. /(Márkus): „Gyerekeket sémákra tanítani – bűn” Beszélgetés Muhi Sándorral. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 23./

2006. szeptember 4.

Születésének 75. évfordulóján Jeney Lám Erzsébet Koszinkára (1931-2000), a Barabás Miklós Céh újraalapító tagjára emlékeztek képei társaságában szeptember 3-án, Kolozsváron, a Céh székhelyén. Az érdeklődők a hat éve elhunyt művésznő szellemi hagyatékát vették számba. Németh Júlia alelnök köszöntötte a tárlaton megjelenteket, majd az alkotóművész testvérének, Hantz Lám Irénnek az emlékbeszéde hangzott el. Jeney Lám Erzsébet Koszinka a Ion Andreescu Főiskola hallgatójaként népművészeti gyűjtőmunkát végzett a csángók körében, volt a Művelődés folyóirat munkatársa Bukarestben, majd tárlatvezető a kolozsvári Művészeti Múzeumban, később művészettörténet-oktató a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Ördög I. Béla: Rendhagyó születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2006. október 10.

Október 8-án, vasárnap Tordán Bartók Bélára emlékeztek az ótordai református templom udvarán lévő IKE Galériában megnyitott Sipos László tárlaton, a helyi Petőfi Társaság rendezésében. Sipos László nem először állított ki a városban, a grafikus-képzőművész tanár már többször mutatta be munkáit. A képzőművészt 1997-ben a Barabás Miklós Céh festészeti díjával tüntette ki, tavaly pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Sipos alkotásaival emlékezett az aradi vértanúk áldozatára, 1956-ra és Bartók Béla 125 éves születési évfordulójára. /Ladányi Emese Kinga: Az ősz első tárlata Tordán. Sipos László munkáival emlékeztek Bartókra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2006. október 21.

Tosa Szilágyi Katalin festőművész kiállítással jelentkezett Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utca székházában. Németh Júlia műkritikus szerint a festő a transzavantgárd és a lírai absztrakt között ingázva teremt egyedi, művészi világot, magánmitológiát. A megnyitón Létay Lajos olvasott fel a művésznek ajánlott verseiből. /(-h): A magyar festészet napja a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2006. október 31.

Elhunyt Szabó Bokor Márta /Tusnádfürdő, 1938. okt. 28. – Kolozsvár 2006. okt. 29./ keramikus művész, a Barabás Miklós Céh ügyvezető elnöke, aki oroszlánrészt vállalt a Farkas utcai BMC-székház működtetésében, felszereltségének biztosításában. Nagy tervei voltak, kedvenc anyaga az agyag és kőcserép mellett kiegészítőként az üveget is be szerette volna építeni kerámiáiba. Életműve felbecsülhetetlen kincset jelent az erdélyi és az összmagyar kultúra számára, értékelte Németh Júlia műkritikus. /Németh Júlia: Aki másokért élt. Szabó Bokor Márta emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2006. november 11.

Nagy csapás érte a Barabás Miklós Céhet, hirtelen távozott ügyvezető elnöke, Szabó Bokor Márta. Ő volt a lelke a Céhnek. Mindent megtett azért, hogy a székház élővé váljon, hogy a kicsi, de meghitt termekben művészi élet folyjon. /Jakobovits Miklós: Szabó Bokor Márta halálára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2006. november 11.

Hatvannyolc év. Ennyi adatott meg Szabó Bokor Mártának /Tusnádfürdő, 1938. okt. 28. – Kolozsvár 2006. okt. 29./. Kiváló keramikus művész és melegszívű, segítőkész, kiváló ember volt. A legsúlyosabb sorscsapásoktól sújtva – férjét és egyetlen fiát is elvesztette – sem tört meg. Bámulatos lelkierővel vetette bele magát a közügyek intézésébe, a romániai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh ügyeinek intézésébe. A szervezet ügyvezető elnökeként oroszlánrészt vállalt a Farkas utcai székház működtetésében. 1976-ban országos III., 1980-ban országos I. 1983-ban megyei I. díjat nyert, s az évek folyamán számos oklevéllel ismerték el művészi tevékenységét. /Németh Júlia: In memoriam Szabó Bokor Márta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2006. november 27.

November 25-én Kolozsváron, Protestáns Teológiai Intézetben tartotta 121. évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke az 1956-os magyar forradalomra emlékezett. Elnöki beszámolójában Kötő József az egyesületben 2006-ban zajlott építő munkát tekintette át: a sztánai Varjuvár felújítása, a pusztinai Csángó Közösségi Ház megépítése, Kolozsváron a Szabédi-ház felújítása (ez jelenleg 80%-ban sikerült), magyar házak megépítése a Szilágyságban, Máramarosban. Szellemi építésnek számít a kiművelt emberek képzése és foglalkoztatása, az EMKE önépítés-modelljének megfelelően. A jövőben sok feladat vár az EMKE-re: többek között elkerülni a magyar kulturális védőháló eltűnésének veszélyét, gondoskodni arról, hogy az erdélyi magyar kultúra megfelelően képviseltessék 2007-ben Nagyszebenben, az európai kultúra fővárosában. Lépéseket kell tenni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézet létrehozására. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök ismertette az elmúlt év egyesületi eseményeit. A gazdag program a társszervezetekkel való együttműködéssel (Kolozsvár Társaság, Barabás Miklós Céh, Romániai Magyar Dalos Szövetség stb.), a Határon Túli Magyarok Hivatala adatbázisának pályázatírásra való felhasználásával, a sajtó eredményes közreműködésével válhatott valóra. A közgyűlés elfogadta az önrendelkezésért síkra szálló nyilatkozat szövegét. Az EMKE „teljes mértékben támogatja a romániai magyarság közösségének azon törekvéseit, amelyek a közösségi önrendelkezés közjogi formákba iktatott megszerzését célozzák „ – áll a dokumentumban. Ezután tizenhárom kategóriában osztották ki az EMKE 2006-os díjait azoknak a személyiségeknek, akik kulturális, szervezői vagy mecénási munkásságukkal hozzájárultak az egyesület célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az idei ünnepeltek névjegyzéke: Spectator-díj – Köllő Katalin, Kacsó András-díj – Szarkaláb Néptáncegyüttes, Bányai János-díj – Tőtszegi Tekla, Kun Kocsárd-díj – Gábos Dezső, Nagy István-díj – Fórika Éva, Bánffy Miklós-díj – dr. Kovács Levente, Kovács György-díj – Rapper Gábor, Poór Lili-díj – Biluska Annamária, Szentgyörgyi István-díj – Bodea György, Szolnay Sándor-díj – Ujvárossy László, Monoki István-díj – Kovács Erzsébet, Balázs Ferenc-díj – Burus János, Gr. Mikó Imre-díj – ifj. Pászkány Árpád. /Ördög I. Béla: Kiosztották az EMKE 2006-os díjait. Az önrendelkezést sürgeti a közművelődési egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék