Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43

Intézménymutató: BBTE Szenátus

2002. február 12.

Febr. 9-én Kolozsváron az Iskola Alapítvány és az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának ülésén Markó Béla szövetségi elnök arról beszélt: az RMDSZ három önálló magyar tannyelvű kart kíván létrehozni Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A terv szerint humán tudományok, természettudományi és matematika kart alakítanának ki. Ez nem ígérkezik könnyűnek, hiszen a hasonló terveket a BBTE szenátusa az évek folyamán sorra megvétózta, és a kolozsvári román egyetemi tanárok most is ellenzik az általuk "szeparációnak" bélyegzett karok megalakítását. Erdélyben ugyanakkor több egyetem vezetője is elvetette a kormánytámogatási megállapodásban szereplő magyar felsőfokú oktatási bővítést. A kolozsvári Állatorvosi és Agrármérnöki Egyetem rektora a múlt héten úgy vélekedett, intézményében a magyar tannyelvű szakok létrehozása nem időszerű, s túlságosan nagy anyagi erőfeszítést jelentene. A kolozsvári Zeneakadémián tanuló diákok és azok szülei évek óta követelik az anyanyelvi oktatás visszaállítását, a Zeneakadémia szenátusa szerint ennek beindítására nincs igény. A kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora kijelentette: szükségtelen az orvosképzésben a magyar nyelvű oktatás bevezetése, hiszen a páciensek zöme román anyanyelvű. Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy az intézmény valamennyi szakán 1962 óta két nyelven folyik az oktatás, s a magyar oktatási vonal tanárai minden testületben képviselve vannak. A marosvásárhelyi Műszaki Egyetem vezetősége szerint az egyetemen 22 szakon oktatnak, s ezek közül 20 esetben létezik magyar nyelvű képzés, a további bővítés tehát szükségtelen. /Több román rektor is ellenzi a magyar felsőfokú oktatás bővítését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2002. február 13.

A BBTE szenátusának legutóbbi ülésén elfogadott határozat értelmében ezentúl törvénytelen a más felsőfokú intézményekben való tanítás azoknak az egyetemen munkakönyvvel alkalmazott oktatóknak, akik nem rendelkeznek az igazgatótanács által kibocsátott engedéllyel. Kása Zoltán, a BBTE rektorhelyettese a Szabadságnak elmondta: a tanárok statútumában található, hogy a tanárok két munkahelyet tölthetnek be, tehát a múlt heti döntés a törvényes előírások alapján született. A Sapientián is oktató tanárokat nem érinti hátrányosan a szenátus döntése - fejtette ki Kása. /B. T. Engedély kell a "vendégtanároskodásra". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2002. március 29.

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2002. április 4.

Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2002. április 8.

A Bihari Napló (márc. 28) és a Romániai Magyar Szó (márc. 29) beszámolt arról a sajtóértekezletről, amelyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a Partium Keresztyén Egyetem vezetősége azzal vádolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy politikai okokból nem fogadja a PKE tanítóképzős végzettjeit államvizsgára. Ezzel szemben az igazság a következő, szögezte le a BBTE két rektor-helyettese, Kása Zoltán és Néda Árpád. A 60/2000-es törvény szerint csak azok jelenkezhetnek szelekciós vizsgákra, akik tanulmányaikat a nem engedélyezett szakokon 1990 és 1996 között kezdték. A BBTE azért nem fogadhatta a nagyváradi tanítóképzős végzetteket, mert ez a képzés 1997-ben indult be. Lehet, hogy az engedély megtagadása politikai okokra is visszavezethető, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy az országos akkreditációs bizottság rossz néven veszi, ha már engedély nélkül működő szakra nyújtanak be engedélyezési kérést. Tavaly novemberben megjelent egy kormányrendelet (1027/2001), amely lehetővé teszi, hogy azon egyetemek és szakok hallgatói, amelyektől megvonták a működési engedélyt, akkreditált egyetemeken fejezhessék be a tanulmányaikat. Ezen a listán a PKE tanítóképző szaka nem szerepel. Erre a rendeletre hivatkozva, a PKE rektora a tanügyminisztertől kérte, hogy hasonló elbánásmódban részesüljenek, de ezt a tanügyminiszter csak szóban volt hajlandó megígérni, írásban nem. Ezután a PKE rektora megkereste a BBTE rektorát a tanügyminiszternő tanácsára. Megszületett az az áthidaló megoldás, hogy, amennyiben a tanügyminiszter írásban engedélyezi, akkor a BBTE vállalja az államvizsgáztatást. A cikkben írottakkal ellentétben a BBTE szenátusa nem szavazott ebben az ügyben. Az a javaslat, hogy a BBTE indítson Nagyváradon tanítóképzőt, sajnos, nem járható út, mert egy új helyszínen történő szak beindításához szükséges az akkreditációs bizottság engedélye. Ellenben, a nagyváradi állami egyetem, amennyiben van román nyelvű tanítóképző szaka, minden engedély nélkül magyar nyelvű szakot is indíthat, mivel az engedélye vagy akkreditációja nem tiltja ezt. A BBTE keretén belül egyetlen megoldás van. Ha valaki a tanítóképző végzettjei közül felvételi vizsgán bejut valamelyik (pl. szatmári vagy kolozsvári) tanítóképző főiskolánkra, a PKE egyetem által kiállított anyakönyvi kivonat alapján, el lehet ismerni azokat a vizsgákat, amelyek közösek a két képzésben, és ekkor a hároméves képzést két, esetleg egy év alatt is el lehet végezni. /Kása Zoltán és Néda Árpád a BBTE rektor-helyettesei: Pontosítás tanítóképző ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2002. szeptember 26.

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium az utóbbi időszakban egyre több olyan rendeletet bocsátott ki, amelyek veszélyeztetik az egyetemek önrendelkezési jogát, leszűkítik autonómiájukat. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Szenátusa nyilatkozatban szólította fel a Tanügyminisztériumot a kialakult helyzet orvoslására, Andrei Marga rektor pedig állásfoglalásában a jelenlegi egyetemi szervezési jogszabályok változásait elemezte. Andrei Marga állásfoglalásában felidézte a 90-es évek elejét, amikor megengedték az egyetemeknek, hogy költségvetésen kívüli pénzösszeget gyűjtsenek, és ennek felhasználásáról maguk dönthessenek. A 2002-es közpénzügyi törvény, valamint a Tanügyminisztérium legutóbbi utasításai és rendelkezései azonban egyre jobban leszűkítik az egyetemek mozgásterét, amelyet eddig a pénzalapok szabad felhasználása biztosított. /Veszélyben az egyetemi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2003. június 10.

Míg Andrei Marga rektor kolozsvári megaegyetemről álmodik, a magyar tanári kar két új magyar fakultás létrehozásáért lobbizik az Oktatási Minisztériumban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elé terjesztendő szöveg szerint ha a kormány magyar karokat akar, létesítsen egyet-kettőt, az universitas ugyanis Andronescu miniszter asszony felkérésére nem hoz létre magyar karokat. A magyar tanárok - értékelésük szerint a kisebbik rosszat választva -maguk is aláírták a rektor által kezdeményezett szövegváltozatot, így a szenátus mára várható döntése nem több egyszerű formaságnál. A döntés felelősségét igazából senki nem vállalja. A tanügyminiszter szerint a magyar tanárok kérésének "van jogi alapja", de az egyetemi autonómia elvének szigorú tiszteletben tartásával kéri, az intézmény maga döntsön, akar-e vagy sem magyar fakultásokat. Marga nagyon jól tudja, hogy a Liberális Párt tagjaként nem sok esélye van beleszólni a PSD és az RMDSZ közötti megállapodások tartalmába, a rektor megkerülésével azonban a kormánypárt sem mer döntést hozni. Az egyetemi autonómia hangoztatása nagyon jól jön akkor, amikor igazából senki sem akarja betartani azt, amit aláírt. /Lukács János: Autonómia, a kedvenc kifogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a kolozsvári BBTE vezetősége. "Ha a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt arról, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének" - áll a vegyes bizottság által egyhangúlag elfogadott határozat szövegében. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói többször is írásban javasolták a minisztériumnak a két magyar kar létrehozását. Az egyetem szenátusának magyar tagjai szerint a két magyar karra egyébként is van már precedens, hiszen a református teológia és a római katolikus teológia is a Babes-Bolyai karaként működik. A 11 magyar oktató - köztük Kása Zoltán és Néda Árpád rektor-helyettes, Cseke Péter dékán, Bolla Csaba, Csucsuja István és Nagy László dékán-helyettes - megkeresésére a minisztérium két levélben válaszolt. Az első, máj. 26-án keltezett átiratban Radu Damian, a szaktárca felsőoktatásért felelős államtitkára kérte az egyetem vezetőségét: a magyar tanárok által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Ezt követően jún. 2-án már Ecaterina Andronescu miniszter aláírásával ellátott, Andrei Marga rektorhoz címzett átirat érkezett a minisztériumból, amelyben a tárcavezető ismételten felkéri a BBTE vezetőségét, hozza létre a kért karokat, minthogy "ennek semmilyen jogi akadálya nincs". A miniszter asszony az 1999/151-es törvény 123. cikkelyét idézte, amely szerint "az állami felsőoktatási intézményekben kérésre a nemzetiségek nyelvén működő csoportok, tagozatok, főiskolák, karok létesíthetők". A tárcavezető által idézett törvénycikkellyel szemben az egyetem vegyes bizottsága emlékeztet, hogy az Isarescu-kormány 2000/285-ös rendeletét éppen a BBTE magyar oktatóinak javaslatára hozták, és az egyetem multikulturális jellegéhez ez szolgáltatta a jogi alapot. A rendeletet azonban a jelenlegi parlament érvénytelenítette, a 2001/529-es törvénnyel, így tulajdonképpen a 2000/285-ös rendelet alapján kellene egy olyan törvényt hozni, amely jogi alapot teremt az egyetem multikulturalitásának megteremtéséhez. Catalin Baba, a BBTE szóvivője elmondta, a román, magyar és német oktatási vonal képviselőiből álló vegyes bizottság - a multikulturalitás elve alapján - csak konszenzusos határozatokat hozhat. Baba kifejtette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közintézményként természetesen köteles tartani magát a kormány és a parlament döntéseihez. "Ha kormányhatározat vagy törvény születik a két magyar kar létesítéséről, a BBTE szenátusa köteles ennek alávetni magát. Az egyetemi autonómia elve ebben az esetben nem hivatkozási alap" - ismerte el a szóvivő. Kása Zoltán rektor-helyettes elmagyarázta, miért írták alá a magyar tanárok a vegyes bizottság által megfogalmazott szöveget. "Két lehetőségünk volt. Ha nem írjuk alá a határozatot, hanem kérjük a szenátustól, hogy azonnal bocsássa szavazásra a magyar karok létrehozását, minden bizonnyal leszavaznak. Így legalább életben tarthattuk az - egyébként csekély - reményt arra, hogy a minisztérium saját hatáskörében döntsön a dologról. Igaz ugyan, hogy a kérdés megoldása ezzel halasztást szenved, de azt hiszem, két rossz közül a kisebbiket választottuk". A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg mintegy 6000 diák végzi magyar nyelven a tanulmányait, a különböző fakultások magyar csoportjaiban. A magyar karok létrehozásának kérdését a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásba is belefoglalták, Markó Béla szövetségi elnök pedig több ízben hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása az egyezmény legfontosabb pontja. /Babes-Bolyai: agyő, magyar karok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2003. június 10.

2003. augusztus 19.

A Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete ellenzi azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozzák a két önálló magyar kart. A DP által kiadott dokumentum szerint a létező magyar szekciók egyesítése, s a magyar karok ezáltal történő létrehozása "megengedhetetlen etnikai alapú elkülönülést" jelentene. A DP azt követően ismertette álláspontját e kérdésben, hogy Alexandru Athanasiu oktatási miniszter felkérte a BBTE szenátusát, hogy következő ülésén vitassa meg a magyar tanárok által megfogalmazott, a két önálló kar létrehozását célzó kérést. Korábban Ecaterina Andronescu is intézett hasonló kérést a szenátushoz, annak teljesítését azonban az egyetem vezetői megtagadták. Az önálló magyar karok létrehozása fontos célkitűzése az RMDSZ-nek, s ezt a kormánypárttal kötött különböző protokollumok is tartalmazzák. A BBTE-n jelenleg 40 929 diák tanul, s ezek közül 9511 magyar. Magyar nyelvű oktatás körülbelül 50 szakon folyik ma a kolozsvári egyetemen. /Ellenzik a magyar egyetemi karokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2003. augusztus 21.

A minisztérium legutóbbi, Alexandru Athanasiu tanügyminiszter kézjegyével ellátott átiratában felkérte a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, bocsássa ismét az egyetem szenátusa elé a román, magyar és német tanárokból álló vegyes bizottság júniusi határozatát. A minisztérium az új karok működéséhez szükséges költségtöbbletet is hajlandó biztosítani, ennek ellenére a BBTE hivatalos álláspontja az, hogy a magyar oktatók kérése csak kormányrendelet vagy a parlament által elfogadott törvény útján jöhet létre. Hasonló helyzet tapasztalható a kolozsvári zeneakadémián, valamint az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Catalin Baba, az egyetem szóvivője elmondta, hogy a minisztériumi átirat semmit sem változtat a helyzeten, mivel a határozatban leszögezett feltételek alapján a minisztériumnak nemcsak felelősséget kell vállalnia magyar karok létrehozásáért, hanem kezdeményeznie is kell azt. A szóvivő szerint alaptalan a miniszter azon kérése, miszerint a felsőoktatási intézmény vezető testülete vizsgálja meg és szavazzon ismét a vegyes bizottság határozatáról, mivel ezt június 10-én már megtette. A BBTE szenátusa a határozatot csak elfogadta, de nem szavazta meg - nyilatkozta Néda Árpád rektor-helyettes. Néda úgy vélte, amennyiben az egyetem vezető testülete ismét megtárgyalja a határozatot, nagy valószínűséggel meg is szavazza azt. Néda Árpád nem értett egyet román kollégái azon érvelésével, miszerint ha létrejönnének a magyar karok, az egyetem multikulturális jellege csorbulna. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdése fontos célkitűzése az RMDSZ-nek. A BBTE-n a magyar karok létrehozása, illetve a kolozsvári konzervatórium és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tervezett magyar oktatási nyelvű csoportok megalakítása szerepel a kormány és az RMDSZ által kötött együttműködési megállapodásban. A Ziarul Clujeanului című kolozsvári lap aug. 20-i számában megszólalt a két tanintézmény rektora. Liviu Marghitas, az utóbbi egyetem vezetője elmondta: nem tud arról, hogy az általa vezetett intézmény tárgya lenne egy ilyen politikai dokumentumnak. - Nem érkezett kérés a magyar oktatás megvalósítására vonatkozóan. Különben is a mezőgazdaságot, az oktatás nyelvétől függetlenül, mindenhol ugyanúgy szervezik. Diákjaink végzik feladataikat, nem törődnek ezzel - mondta. Alexandru Farcas, a konzervatórium rektora hasonlóan elutasító hangnemben nyilatkozott, megkérdőjelezte a magyar oktatás szükségességét. /Borbély Tamás: Csak jogszabály segíthet a magyar karokon. Mások is elutasítják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2003. szeptember 1.

Az egyetemi karok etnikai alapon történő szétválasztása óhatatlanul a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létező együttműködési légkör szétrombolásához vezet - olvasható az egyetem sajtóosztályának közleményben. Az intézmény vezetősége úgy véli, hogy az épületek, tantermek és könyvtárak újraosztása fölösleges konfliktusokat fog gerjeszteni. "Abszurd vita keletkezik majd, így számos embernek szenvednie kell a politikai jellegű érdekekből feszültséggel terhelt interetnikus kapcsolatok miatt". Mint ismeretes, Alexandru Athanasiu oktatási miniszter átiratban arról biztosította az egyetem vezetőségét, hogy a tárca magára vállalja a magyar karok működtetésének költségeit. Legutóbb Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a magyar karok megalakulásáról. "Jelenleg a BBTE szenátusának elemzését várjuk. Remélem, hogy a testület pozitív véleményezést fogalmaz meg. A kormány meghozza döntését a két magyar kar létrehozásáról, s a kormányrendelet abban az esetben is megszülethet, ha a szenátus elutasító határozatot hoz" - szögezte le az RMDSZ elnöke. /B. T.: Etnikai feszültséget okoznának a magyar karok? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Kása Zoltán rektor-helyettes szerint az oktatási tárca pénzügyi felelősséget vállalt a karok létrehozására, ezt Markó Béla szövetségi elnök is megerősítette, hozzátéve, továbbra is várják a tudományegyetem szenátusának véleményét. Markó felszólította a kormánypártot, tartsa magát az egyezményben megfogalmazott, a magyar karok létrehozásáról szóló kitételhez. "A kormány egyezségünk szerint vállalni fogja a felelősséget, és Alexandru Athanasiu miniszter jelezte is, hogy azokat a többletköltségeket, amelyek a két kar létrehozása miatt felmerülnek, a kormány fedezni fogja" - szögezte le a Krónikának Markó, aki szerint 2003-ban egy ilyen kérdésben, mint amilyen a magyar karok létrehozása, csak pénzügyi gondok merülhetnek fel. A két magyar kar létrehozásáról kormányhatározat dönt majd. "Nem levelezgetni, sajtóközleményeket kibocsátani, polémiát folytatni kellene, hanem egyszerűen megtenni azt, ami már rég esedékes, azaz a BBTE szenátusának véleményt kellene mondania erről a kérdésről" - tette hozzá. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese cáfolta a közleménybe foglalt egyes kijelentéseket, tudomása szerint az oktatási minisztérium vállalta a pénzügyi felelősséget a magyar karok létrehozására. "A szenátusnak újra kell tárgyalnia a kérdést, és a júniusi határozat alapján nyilván nem szavazhatja le a karok létrehozását, mivel a szavahihetősége múlik ezen" - mondta Kása. A rektor-helyettes a megvalósíthatósági tanulmány kapcsán közölte: két ilyen nagyméretű kar csak gazdaságos lehet. "Az egyetemen számos, ezeknél kisebb kar is működik, amely el tudja tartani magát. Ez nem lehet akadály" - tette hozzá. /Lepedus Péter: Megaegyetem kell a kolozsvári magyar karokhoz? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2003. szeptember 3.

A Babes-Bolyai román tanárai elutasítják a magyar karok létrehozását, a román nyelvű felsőoktatás kolozsvári hagyományait hangsúlyozó közleménnyel érveltek a magyar karok létrehozása ellen. A kolozsvári román egyetem Erdély Romániával való egyesülése nyomán jött létre, és megmaradása a helyi vagy pártérdekeken túlmutató, nemzeti jelentőségű ügy - áll a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tagozatának szept. 2-i állásfoglalásban. A Nicolae Bocsan, Vasile Cristea rektor-helyettesek és 12 dékán által aláírt dokumentum szerint: "Az egyetem román tagozatának oktatói mindig is támogatták ennek a multikulturális jellegnek a kialakítását, amelynek révén 52 szakon történik magyar nyelvű és 13 szakon német nyelvű képzés, a 88 román nyelvű szak mellett. Ezért a román oktatási vonal képviselői az európai szellemmel ellentétesnek tartják, és határozottan elutasítják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerint történő átszervezését, a BBTE rovására történő politikai tranzakciók következtében megjelent szeparációs törekvéseket". Szerintük a magyar fakultásoknak az RMDSZ és a PSD közötti együttműködési megállapodásban rögzített létrehozása etnikai feszültségeket keltene az egyetemen. Kása Zoltán rektor-helyettes uszító hangvételűnek nevezte a közleményt, amelyen Andrei Marga aláírása nem szerepel. Elmondta, hogy az egyetem magyar tagozatának képviselői szept. 4-én találkoznak, megvitatni a román kollégák uszító hangvételű állásfoglalása utáni teendőket. Kása szerint első alkalommal történik meg, hogy az egyetem sajtóirodája a három - román, magyar és német - oktatási vonal valamelyikének oktatói által megfogalmazott közleményt úgy hozza nyilvánosságra, mint hivatalos BBTE-állásfoglalást. Andrei Marga rektort - akinek aláírása a tegnapi közleményen nem szerepel - a lap nem tudta szóra bírni. Marga ezt azzal hárította el, hogy a karokról beérkező véleményeket a rektorátusnak figyelembe kell vennie. "A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának döntése nélkül az oktatási tárca nem léphet - nyilatkozta a Krónikának Radu Damian miniszterhelyettes, a felsőoktatásért felelős államtitkár. Ismeretes, hogy a a szaktárca több ízben is felkérte a BBTE vezetőségét: tűzze a szenátusi ülés napirendjére a kérdést. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, elvileg nincs is szükség a szenátus jóváhagyására ahhoz, hogy a kormány elrendelje a magyar karok létrehozását. /S. M. L.: Etnikai viszállyal riogatnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2003. november 4.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sajtóirodája A félretájékoztatástól a valóságig című közleményében válaszolt "az egyes politikai vezetők által a BBTE multikulturalitásának megváltoztatására gyakorolt nyomására". A közlemény kapcsán Kása Zoltán, a rektor helyettese nacionalizmust, Markó Béla RMSZ-elnök durva támadást emlegetett. A közlemény nehezményezte, hogy "a tanügyminiszter nem vállalta a felelősséget a 14 kar etnikai-nyelvi elkülönítésének anyagi és jogi következményeiért". A nyilatkozat nyelvi-etnikai elkülönítéssel vádolta a magyar karok létrehozását szorgalmazókat, leszögezte: az egyetemen belül a magyar nyelvű felsőoktatás bővítése nem képez problémát, hiszen azt nem akadályozza senki. A közlemény szerint a tanárok elsöprő többsége - románok, magyarok és németek - visszautasították a létező karok felszámolását. Sehol Európában nem került sor a karok nyelvi-etnikai szempontból való szétválasztására. A BBTE szenátusa nem vállalhatja a karok felszámolásáért a felelősséget. Dr. Kása Zoltánt, a BBTE prorektora az újságból szerzett tudomást a sajtóközleményről, mert a rektori tanácsi ülésen erről szó sem esett. A közleményben nagyon sok valótlan információ van - mondotta a rektor-helyettes: nem igaz, hogy a tanárok nagy része, románok, németek és magyarok, elutasítják a magyar karok létrehozását. Kása legutóbb szept. 4-én tanácskozott a magyar tagozat vezetőivel, senki sem állította sem szóban, sem írásban, hogy a karok létrehozása ellen lennének. Ez nacionalista nyilatkozat, összegezett Kása Zoltán. Markó Béla szövetségi elnök szavai szerint ez a nyilatkozat a politikai állásfoglalásokra emlékeztet. Érdekes, hogy amíg nem került sor az európai rektorok találkozójára, addig Marga rektor tompította a megnyilatkozásait, most pedig jön a durva támadás. Az RMDSZ-elnök reméli, hogy a magyar oktatók is reagálnak majd a mostani nyilatkozatra. /Köllő Katalin: A "BBTE sajtóirodája" nem akar magyar karokat. Kása Zoltán és Markó Béla visszavág. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

lapozás: 1-30 | 31-43