Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Intézménymutató: Index

2005. augusztus 23.

Elkészült a magyarországi polgári titkosszolgálatok éves jelentése, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságával is ismertettek. Ennek kapcsán szó volt egy kémtörténetről, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalához és Erdélyhez kapcsolódik. – A nemzetbiztonsági szolgálatok a törvény betűjéhez és szelleméhez ragaszkodva végzik munkájukat, ennek konkrét részletei azonban államtitoknak minősülnek – közölte Tóth András, a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az MTI-vel, akit a Magyar Nemzetben megjelent kémtörténettel kapcsolatban keresett meg a hírügynökség. A Magyar Nemzet augusztus 22-én beszámolt arról, hogy az NBH tavaly kiszorított Magyarországról egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgoztak. A Magyar Nemzet szerint a házaspár nőtagja, Sz. I. korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozott, és itt „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta már leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”. Tóth Károly elfogadhatatlannak tartja, hogy „Magyarországon lassan dicsőség lett valós, vagy nem valós államtitkokat, az állam érdekeit semmibe véve a nyilvánosságnak kiszivárogtatni”. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, határozottan visszautasította, hogy a napilap összefüggésbe hozta őt egy kémtörténettel. Bálint-Pataki József, akit egészségügyi okok miatt, saját kérésére, július elsején mentett fel elnöki tisztéből a külügyminiszter, az MTI-nek elmondta: elkeseredett, hogy ilyen színvonalú koholmányok, képtelenségek jelenhetnek meg egy országos napilapban. Leszögezte: elnöksége alatt, azaz 2002 júliusa és 2005 júliusa között a hivatal egyetlen munkatársával szemben sem merült fel nemzetbiztonsági jellegű probléma. /”Kémbotrány” a HTMH-ban? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az Index című internetes portál úgy tudja, Szatmári Tiborról és feleségéről van szó, az Sz. I. monogram Szatmári Ildikót takarja, aki egyebek mellett a budapesti oktatási tárca főtanácsosa is volt, férje pedig nem más, mint Szatmári Tibor, az RMDSZ egykori budapesti irodavezetője. Szatmári Ildikó egyébként a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mellett idén áprilisig kuratóriumi tag volt az Apáczai Közalapítványban, Szatmári Tibor pedig idén januárig intézte az RMDSZ anyaországi kapcsolatait. Szatmári Ildikó a magyar titkosszolgálatok információi szerint intim kapcsolatba került a HTMH időközben leköszönt vezetőjével, Bálint-Pataki Józseffel, továbbá ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével. Ezt a lap szerint számos más információn kívül telefonlehallgatási jegyzőkönyvek tanúsítják. Szatmári Tibor az Index megkeresésére tagadta, hogy kapcsolatban álltak a román hírszerzéssel. „Régi szokása az RMDSZ-t kritizáló erdélyi és magyarországi radikálisoknak, hogy a Szekuritátéval és annak utódszervezeteivel hozzák kapcsolatba az RMDSZ vezetőit és azok munkatársait” – magyarázta Szatmári Tibor, aki RMDSZ-es állásának megszűnését azzal indokolta, hogy a szövetség kormányra kerülése után a diplomácia szabályainak mondott volna ellent, ha Markó Béla kormányfő-helyettes tanácsosaként egy másik országban dolgozna. Szatmári jelezte, felesége még tavaly tavasszal átesett, a HTMH-ban kötelező C típusú vizsgálaton, továbbá neje az új támogatáspolitikai főosztály vezetéséről maga mondott le, mert „ebben a minőségben már nem csak oktatási kérdésekkel kellett volna foglalkoznia”. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak az Indexnek elmondta, augusztus 22-én szerzett tudomást a Szatmári-ügyről, viszont az RMDSZ már december–január folyamán megszakította a kapcsolatot budapesti képviselőjével. „Mondjuk úgy, hogy nem tartottunk igényt a munkájára” – fogalmazott Markó. Répássy Róbert, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja – részletek említése nélkül – azt nyilatkozta, hogy a titkosszolgálatok éves beszámolójában mások mellett szerepelt a román hírszerzés magyarországi tevékenysége is. /Besúgó az RMDSZ volt tanácsosa? = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Nemzet cikke: Villányi Károly: Kormányzati érintettek a kémtörténetben /aug. 22./.

2005. augusztus 24.

Pest megyében építkezik a román titkosszolgálatokkal hírbe hozott erdélyi házaspár. A Szatmári házaspár cáfolja az ellene felhozott vádakat. A Magyar Nemzet Sz. I. monogramját közölte, az Index című internetes újság írta meg, hogy Szatmári Tiborról, az RMDSZ volt magas rangú tisztségviselőjéről, valamint nejéről, Ildikóról van szó. Szatmári Tibor és felesége már évek óta Magyarországon él, egyikük sem szándékozik visszatérni Romániába. A Krónika úgy értesült, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök korábban felháborodott hangon kérte számon Verestóy Attila szenátoron: „miért nem tájékozódott időben arról, hogy Szatmári Tibor a hírszerzés embere?” Verestóy ugyanis annak a bizottságnak az RMDSZ-es tagja, amely a szenátus és a képviselőház nevében gyakorolja az ellenőrzést a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) fölött. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatója, Szatmári Tibor sajtóiroda-vezető egykori felettese elmondta, a sajtóból értesült a magyarországi kémtörténetről, a házaspár állítólagos szerepéről. Gorka Sebestyén budapesti nemzetbiztonsági elemző a Krónikának elmondta, a román titkosszolgálatok roppant aktívak a térségben, beleértve Magyarországot. Markó Béla szövetségi elnök 1999. június 15-én nevezte ki Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé. Szatmári aránylag hamar, 2000. március 10-én lemondott tisztségéről, távozása okaként ellenben eltérő érveket sorolt fel a nyilvánosság, illetve Markó Béla előtt. A sajtónak szétküldött nyílt levelében azt írta: az utóbbi félév politikai történéseit figyelembe véve úgy érzi, képtelen egy olyan szervezet sajtókapcsolataiért és médiastratégiájáért felelni, amely nem ért egyet saját magával. „Nem tudom elfogadni, hogy miért állítja az RMDSZ-t az alapszabály szerint képviselő tiszteletbeli elnök, hogy kommunista és totalitarista módszerekkel vezetik a szervezetet. Nem tudom elfogadni, hogy most, a parlamenti választások előtt az RMDSZ egyik vezető testülete sem határolódott el a tiszteletbeli elnök azon kijelentésétől, hogy nem lenne nagy kár, ha a parlamentbe sem jutna be az RMDSZ.” – írta Szatmári. Markó Bélának címzett másik, bizalmas feljegyzése más magyarázatot rejt. Szatmári Tibor ebben azt írja: mivel meggyőződése, hogy jelen pillanatban (vagyis 2000 tavaszán) az RMDSZ és vezetősége a romániai magyarság érdekeit képviseli, nincs szándékában ártani a szövetségnek. „Nem fogom említeni az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában használatos titkosszolgálati és kommunista módszereket, a mindennapi megaláztatást és az alkalmazottak iránti krónikus bizalmatlanságot.” Szatmári Tibor 1992-ben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform több dokumentumának is aláírója, a neve mellett vagy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt (RMKDP), vagy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szerepel. 1994. április 18-án a Kolozs megyei szervezet ügyvezető testületének titkárává választották, 1995. júniusától szerkesztette az Ügyvezető Elnökség Sajtófigyelőjét. 1995-től az SZKT, ezen belül a Kelemen Kálmán vezette RMKDP tagja. 1996-ban aktívan részt vesz az RMDSZ választási kampányában, elsősorban a rádiós szerepléseket szervezte; 1997. október 3–4-én az RMDSZ elnökének tanácsadójaként számolt be a marosvásárhelyi kongresszuson a szövetség külpolitikai tevékenységéről. 1999. június 15-től Markó Béla kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé, funkciójáról 2000 márciusában lemondott. 2001. szeptember 29-én az SZKT ülésén Szatmári azt kérdezte Markó Bélától, meddig tesz még elvtelen engedményeket a szövetség egységét fenyegető Reform Tömörülésnek és Tőkés Lászlónak. Arra is rákérdezett, hogy az RMDSZ miért nem teszi szóvá a nemzetközi fórumokon a Fidesz „négyéves aknamunkáját”, mely az RMDSZ legitim vezetőségének a megdöntésére irányul. 2002. november 5-én Szatmári Tibor bekerült a kongresszusára készülő RMDSZ programmódosító bizottságába. Szatmári Ildikó (lánykori neve Bajkó) a kilencvenes évek közepén Kötő József oktatásügyi államtitkár kabinetfőnöke volt, 2002 szeptemberében a magyar Oktatásügyi Minisztérium politikai államtitkárának határon túli oktatási tanácsadójává nevezték ki. 2004-ben a HTMH-hoz került, ahol az év áprilisában a hivatal főosztályvezetője lett, és az oktatásért, fejlesztésért, egyházi kapcsolatokért és művelődésért felelt. Emellett tagja az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának, amelynek alapító okirata kimondja: a testület elnökét akadályoztatása esetén Szatmári Ildikó helyettesíti, és ebben az esetben őt teljes körűen megilleti az elnök jogköre. A kuratórium mandátuma – így a Szatmári Ildikóé is – idén május 31-én lejárt, de a kormány még nem nevezte ki az újabb kuratóriumot. Szatmári Ildikó a HTMH-ban 2005. április végéig dolgozott. /Szatmáriék tagadják a kémkedést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

2005. augusztus 30.

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közeli munkatársa, Szatmári Tibor valamint több magyar kormányzati tisztségviselővel (közöttük Hiller Istvánnal és Magyar Bálinttal) hírbe hozott felesége, Ildikó ügyével immár nemcsak a Magyar Nemzet foglalkozott, hanem többek között az Index, a Transindex, a hvg.hu, a Magyar Hírlap és a Cotidianul is. A legvalószínűbb forgatókönyv az, amit a hvg.hu fogalmazott meg, hogy a két főszereplő „csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött házasságot, és eleve meghatározott céllal jött Budapestre”. Amikor pedig lebuktak, „megállapodtak a leleplező magyar hatóságokkal: itt maradhatnak, ha nem beszélnek a román hatóságoknak”. A szóban forgó ajánlatot minden bizonnyal elfogadták, annál is inkább, hogy Szatmári Tibor mindig tudott helyezkedni. Politikai pályája kezdetén nem állt távol az EMK-tól, pár évvel később pedig az autonomistákat a legagresszívebben támadó tollnokká vált. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30.

2005. szeptember 1.

Újabb titkos jegyzőkönyvek kerültek nyilvánosságra Magyar Bálint magyar oktatási miniszter és Lorin fedőnevet viselő minisztériumi beosztott között folytatott telefonbeszélgetésekről, utóbbit több lap is Szatmári Ildikóval, az oktatási tárca volt alkalmazottjával azonosította. A Román Hírszerző Szolgálat vezetője ismét tagadta, hogy a román félnek bármiféle köze is lenne a magyar kémsztorihoz. A magyarországi Index hírportál szerint az egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzőkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a jelentésekben Magyar Bálint oktatási miniszter és a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű nő beszélgetéseit rögzítették. Az Index azt írja, hogy a birtokába került, elvileg titkos és több szakértő által hitelesnek nevezett dokumentumok szerint a miniszter 2004. május 18-án egyszer, 19-én kétszer is felhívta mobilján a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű személyt, aki a jegyzőkönyvek tanúsága szerint jelentős szerepet játszott a román–magyar oktatási szerződés előkészítésében. A hírportál által ismertetett jelentések szerint Magyar Bálint tehát három beszélgetést is folytatott az időközben kémkedés gyanújába keveredett egykori minisztériumi munkatárssal, Szatmári Ildikóval. Ebből az állítólagos lehallgatási jegyzőkönyvből közölt augusztus 25-én több részletet a Cotidianul című napilap is. A Magyar Nemzet múlt héten megjelentetett cikkében arról ír, hogy egy – akkor még meg nem nevezett – bukaresti kémnőt „szorítottak ki” férjével együtt Magyarország területéről, miután a nő három magyarországi hivatalossággal is intim kapcsolatba került. A magyarországi és a hazai sajtóban is nagy teret kapott sztori szereplői tagadják a vádakat, ahogyan a román titkosszolgálat is. /Újabb titkos jegyzőkönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2005. szeptember 2.

Kémügy mégis van. A Magyar Nemzet értesülése szerint éppen Gyurcsány Ferenc kormányfő volt a ludas, aki március környékén, ,,a balliberális médiának tartott szokásos háttérbeszélgetésen említést tett a történtekről, ám tanácsadója jelzésére részleteket nem árult el az ügyről”. Azt, hogy a kormányfő már tavasszal tudott a történetről, azt az Index internetes portál erősítette meg. A Hírszerző.hu úgy tudja, márciusban ,,egy határon túli ügyekkel korábban hivatásszerűen foglalkozó magyarországi közszereplőtől” érkeztek néhány budapesti és erdélyi médiumhoz az első jelzések az NBH vizsgálatáról és Szatmáriék tevékenységéről. A napilap informátora szerint ,,szinte kizárt, hogy erre vonatkozó információkat bárki legális csatornákon megszerezhet”. A bizottságban történtek, a NBH-jelentés megrendelése és az államtitoksértés vizsgálatának ténye a lap forrásai szerint arra engednek következtetni, hogy a ,,kémtörténetnek” van valóságalapja. A portál úgy tudja, az NBH valóban vizsgálódott Szatmári Ildikó és a miniszterek kapcsolata után is; továbbá igazak az ügyről megjelent írásokban használt, Kiszorítás fedőnevű akcióról szóló hírek is, ám itt – a Magyar Nemzet állításával szemben – nem az országból, hanem a felderítő tevékenységet lehetővé tevő pozíciókból történő kiszorításról volt szó. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2005. szeptember 6.

A kémügyben lassan mindenki tényként kezeli, hogy Lorin azonos Markó Béla korábbi munkatársának feleségével, Szatmári Ildikóval. A magyar titkosszolgálati jelentésnek tűnő anyagok hitelességét ugyan nem erősítették meg hivatalos forrásból, de a magyar titkosszolgálat vizsgálja, hogy miként kerülhettek azok napvilágra, az NBH munkatársai már megjelentek az Index és a Hírszerző internetes portálok szerkesztőségében. Az ügyben szokatlan keménységgel szólalt meg a lassan kormánypárttá avanzsáló MDF is. Karsai Péter, a párt frakcióvezető-helyettese követelte, hogy Magyar Bálint valljon színt az ügyben, s aggasztónak mondta, hogy nemzetbiztonsági dokumentumokat szivárogtatnak ki a sajtónak. Almássy Kornél, a párt alelnöke arra is visszautalt, hogy Magyar Bálint szakmai és morális felelőssége már korábban is többször felmerült, elég csak a kétes közbeszerzési eljárásokra és az érettségi botrányra gondolni. /Dorozsmai Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 6./

2005. szeptember 23.

Budapesten a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva utasította el a Deport 56 elnökének feljelentését. Az indoklásban az áll, hogy „Szatmári Tiborral és Szatmári Ildikóval szemben sem a feljelentésben szereplő kémkedés bűntett, sem más bűncselekmény gyanúját megállapítani nem lehet”, a házaspár tekintetében büntetőeljárás megindítására alapul szolgáló adatokkal nem rendelkeznek. Szerdahelyi a kapott válasz ellen panasszal élt, szerinte jogtalanul tagadják meg a nyomozás megindítását. Ismert: a Magyar Nemzet augusztus végén írt először arról, hogy a magyar titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozott egy romániai magyar házaspár, amelynek nőtagja korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozott. Szatmári Ildikó állítólag „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”. A házaspár férfitagja, Szatmári Tibor többször tagadta, hogy ő vagy felesége a román hírszerzésnek kémkedett volna, s perrel fenyegette meg azokat, akiknél „látható a rosszhiszeműség, illetve nem adták meg a lehetőséget, hogy elmondják véleményünket”. Érdekes, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai megjelentek az internetes Index és a Hírszerző szerkesztőségében, s mindkét helyen arra voltak kíváncsiak, honnan kerültek a médiumok birtokába a kémbotránnyal kapcsolatos információk. /A Szatmári házaspár ellen nincs bizonyíték. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

2006. augusztus 3.

A Magyarok Világszövetsége közlése szerint jogerőre emelkedett a budapesti bíróság 2006. április 27-én hozott első fokú döntése mely megállapította, hogy az Index.hu Rt. 2004. december 16-án megjelent cikkébe foglalt állításokkal megsértette Patrubány Miklós személyiségi jogait. A „Patrubány sérteget és fenyeget” című írás valótlanul állította, hogy Patrubány Miklós az Országos Választási Iroda vezetőjére, Rytkó Emíliára nézve sértő kijelentéseket tett volna. Az Indexet a bíróság a jogsértés megállapításán túlmenően kötelezte 400 000 forint kártérítés, illetve annak kamatai, valamint 35 000 forint perköltség megfizetésére. A Magyarok Világszövetségének elnöke sajtótájékoztatón fogja bejelenteni ezzel kapcsolatos, vezető MSZP-s politikusokat érintő további lépéseit. A mondat, amelyet az Index Patrubány Miklós szájába adott, és amely bejárta a világot, így hangzott: „A szimpatikus, csupán enyhén molett, és minden szempontból nyilván teljesen független Emília (társkeresők figyelem!) hadilábon áll a matekkal is”. Az ítélet megállapította, hogy a bizonyítási eljárás során egyértelművé vált: a kifogásolt szöveget nem Patrubány Miklós írta, ekként az Index cikk állítása valótlan. Megállapítást nyert, hogy Patrubány Miklós soha nem tett Rytkó Emíliára olyan kijelentéseket, amelyet az Index, és számos más magánszemély neki tulajdonított. /Pert nyert Patrubány Miklós. Félmilliót fizet az Index. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

lapozás: 1-8