udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Intézménymutató:
Liberation
1990. november 6.
Magyarország nov. 6-án ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter Rómában 23 külügyminiszter előtt aláírta az Európa Tanács alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Magyarország védelmet kérjen a romániai és csehszlovákiai magyar kisebbség számára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./1991. október 5.
Iliescu elnök a Liberationnak nyilatkozva visszautasította a vádakat, hogy "neokommunista puccsot" hajtottak végre, s ő hívta volna a bányászokat Bukarestbe, ahogy ezt Petre Roman hangoztatta néhány nappal ezelőtt. A bányászok megmozdulásának, éppúgy mint tavaly, Iliescu szerint "voltak objektív okai", ugyanakkor a megmozdulásba szélsőséges elemek is bekapcsolódtak. Iliescu "szófacsarásnak" nevezte Petre Roman állítását, hogy nem maga mondott le, hanem "visszaadatták vele megbízását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./1991. november 26.
A Liberation nov. 26-i számában Veronique Soule figyelmeztetett, hogy a román hatóságok a tűzzel játszanak, amikor nem határolják el magukat a szélsőséges nacionalista Vatra Romaneascától. A cikk bemutatja a szélsőséges sajtótermékeket /Europa, Romania Mare/, megállapítva, hogy sikerük az idegengyűlölő román szélsőjobb előretörését mutatja. Jellemzőjük az antiszemitizmus, magyarellenesség, értelmiségellenesség és az ellenzék iránti gyűlölet. A szélsőséges politikai erőkhöz tartozik a Romania Mare Párt és a Román Nemzeti Egységpárt. /Liberation (Párizs), nov. 26, ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ 1995. február 16.
Egyre jobban érződik a nacionalista pártok befolyása, írja a párizsi Liberation febr. 16-i száma, ennek jele a román parlamentnek a magyar kisebbséget képviselő szervezetet elítélő nyilatkozata. A hatalom álláspontja egyre kétértelműbb. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./1995. február 20.
A francia sajtó egyre gyakrabban szakít a trianoni klisékkel és a területet etnikai-kulturális körülményeit érzékelve mutatja be. A Liberation ismerteti az autonómiát követelő RMDSZ-t és a szervezet betiltását sürgető román nacionalista megnyilvánulásokat. A Le Monde elmarasztalóan ír Iliescu elnöknek az exkommunista nacionalista alakulatokkal kötött paktumáról. /Új Magyarország, febr. 20./1995. november 16.
Iliescu elnök az UNESCO fél évszázados jubileuma alkalmából utazott Párizsba, ahol interjút adott a Liberationnak: A romániai magyar kisebbség a teljes szegregációt akarja megvalósítani, a román kormány azonban nem kíván magyar bantusztánokat létrehozni. Iliescu demagógnak nevezte a román tanügyi törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kisebbségi kifogásokat. Romániában mindig voltak jogaik a kisebbségeknek, Magyarország azonban mindig asszimilációs politikát folytatott. /Népszabadság, nov. 17./2005. október 8.
Francia vezetők négy közép- és kelet- európai országbeli – litván, román, cseh és szlovák – vezető politikusokkal találkoztak október 7-én, ami a Libération című napilap kommentárja szerint Franciaország külpolitikáját illetően szimbolikus jelentősséggel bír. Jacques Chirac elnök litván kollegáját, Valdas Adamkust fogadta, Dominique de Villepin kormányfő Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel találkozott, Philippe Douste-Blazy külügyminiszter és Catherine Colonna európai-ügyi miniszter pedig Csehországba és Szlovákiába látogat. A Libération szerint Franciaország ma úgy látja, hogy van „kijátszható kártyája” Keleten. Miután az európai alkotmányos szerződésről tartott népszavazást követően helyzete meggyengült, most új szövetségeseket kell találnia, akik támogatják az európai költségvetési vitában a francia álláspontot. A franciák kijátsszák kelet-európai kártyájukat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./
lapozás: 1-7