Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 403 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-403

Intézménymutató: Adevarul

1990. január 13.

A székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és székelykeresztúri erőszakos cselekményekkel kapcsolatban nyilatkozta Domokos Géza, az RMDSZ elnöke: "a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják." Ezek a híresztelések a román és magyar nép közti igaz közeledést akarják elgáncsolni. /Adevarul (Bukarest), jan. 13., ismerteti: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. január 25.

Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor írásában hangsúlyozta, hogy a magyarságnak joga van önálló iskolákra, melyeket sorra elvettek az előző időszakban. A mai kolozsvári 3. Számú Líceum /volt Piarista Gimnázium/ 1984-ig magyar volt, akkor helyeztek román osztályokat az iskolába, 1985-ben a Brassai Líceummal tették ugyanezt, 1988-ban számolták fel az utolsó magyar osztályokat az Ady-Sincai Líceumban. Most szeparatizmust emleget a román sajtó és érzékenységet. Bizonyára érzékeny ember volt Szabédi László, aki tanártársával, Csendes Zoltánnal öngyilkos lett 1959-ben, tiltakozásul az egyetem egyesítése ellen. Az egyesítés után a magyar tanszemélyzet lemorzsolódott, kiöregedett. Elképesztő Octavian Buracunak, a Nemzeti Megmentési Front Kolozs megyei elnökének a nyilatkozata /Adevarul - in Libertate, jan. 16./: "Valószínűleg idővel szükségessé válik némely intézkedéseket hozni, amelyek megnövelik a nemzetiségek jogait, de ezt fokozatosan kell megtenni, a meglevő helyzetek függvényében." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1990. április 19.

Mihály volt román király a húsvéti ünnepekre szeretett volna hazalátogatni, de a román kormány ezt nem engedélyezte. A volt uralkodó interjút adott a Magyar Televízió Panoráma műsorának. Nem igaz az, amit Iliescu elnök állít, hogy népszavazás eredményeként távolították el a trónról, jelentette ki, hanem az akkor uralmon levők döntötték ezt el. A riporter Bukarestben terjesztett kiáltványból /a Vatra Romaneasca kiáltványáról van szó/ olvasott fel. Ebben szerepel: "Sajnos a szent román földet még ázsiai hunok és cigányok piszkos lábai tapossák. Összefogva erőinket, űzzük ki őket az országból! Ki veletek országunkból, hunok, akik sohasem voltatok őshonosok a földön! Tiszta és nagy Romániát óhajtunk. Most vagy soha! Ne féljetek harcolni és pogány vérüket ontani! Ceausescu nem élt eleget, hogy megsemmisítse őket, de népünknek nincs joga letenni a fegyvert. Nincs szükségünk egy Svájcra! Nincs szükségünk Európára! Csak a román nyelvnek kell uralkodnia!" A volt király szerint ez kőkorszakbeli emberek gondolkodásmódja. A Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet. Végül románul szólt a román állampolgárokhoz, kifejtve, hogy békében kell élni összes szomszédainkkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A Vatra Romaneasca felhívását a bukaresti Adevarul közölte, ennek alapján vette át a Háromszék is. A vérlázító szöveg közzétételétől tartózkodtak, írta Simó Erzsébet, de az Adevarul után bemutatják ezt a fasiszta szöveget. /Ebből idézett a Panoráma műsorában is a riporter/. Ez előzőleg idézett rész még kiegészíthető a következővel: "bízunk a román népben, amely egész Nagy Románia földjén szétárad. Meghalunk, harcolunk. Erdélyt nem hagyjuk! Éljen a szabad Nagy Románia! Jellemző, hogy az Adevarul tudósítója felhívta a Vatra Romaneasca bukaresti fiókját, ahol semmit sem tudtak erről a nyilatkozatról. De valakik megírták és terjesztik mindenütt. /Simó Erzsébet: "Meghalunk, harcolunk?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

1990. augusztus 23.

Silviu Brucan és Nicolae Militaru közös interjúban /Adevarul/ azt állította, hogy hosszú ideje szervezett, a tábornokok és a Securitate egyik egységének bevonásával előkészített összeesküvés döntötte meg Ceausescu hatalmát, nem pedig a népi forradalom. /MTI, Adevarul, aug. 23./

1990. november 7.

Marosvásárhelyen okt. 31-én fellépett a budapesti EDDA együttes. Az előadásra be nem jutott tömeg hangoskodott, ablakokat tört be. Az EDDA következő, nov. 5-re meghirdetett fellépését betiltották. A betiltásban nagy szerepe volt annak, hogy a Cuvintul Liber nov. 3-i száma románellenes tüntetésnek állította be a történteket. Ezt a valótlanságot vették át a többi román lapok. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Bögözi Attila közölte az említett román lap nov. 3-i számából a vádaskodó, hazug, uszító cikket. A cikk szerint a tömeg a következőket kiáltozta: "Erdély a magyaroké!" "Éljen Magyarország!" "Talpra magyar!" Bögözi román eredetiben közölte a cikket, hogy össze lehessen hasonlítani Gheorghie Giurgu képviselőnek az Adevarul nov. 13-i számában napvilágot látott írásával. A képviselő szinte szó szerint megismételte a hazug, vádaskodó szöveget és ezt mondta el a parlamentben is. Valójában mindez nem hangzott el. Vajda György, a Népújság munkatársa jelen volt és határozottan leszögezte, semmiféle jelszó nem hangzott el. Mindez szomorú példa arra, hogyan terjesztik a hazugságot, a rágalmazást, hogyan növelik a nemzetek közötti feszültséget. /Bögözi Attila: Ha Marosvásárhely, akkor botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

1991. január 21.

Bukaresten jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról. Moses Rosen elmondta, hogy a borzalmak túlélőjeként tanúskodik. A Romania Libera is őszintén írt a történtekről, a jan. 23-i Adevarul viszont nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést, olvashatjuk Cseke Gábor cikkében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1991. február 8.

A sok magyarellenes cikk közül egy példa: Petre Salcudeanu vezércikke az Adevarul febr. 8-i számában, ebből kiderül, hogy a magyarok a puszta emberei, jellemzőjük a kegyetlenség, a románok viszont szelídek és halk szavúak.

1991. február 13.

A Romániai Magyar Újságírók Egyesülete csatlakozott a bukaresti ellenzéki lapok /Romania Libera, Adevarul/ által meghirdetett figyelmezető sztrájkhoz, melyet a papír árának jelentős drágulása és a független sajtó elleni diszkrimináció váltott ki. A Romániai Magyar Szó és a többi magyar lap is sztrájk-felirattal és a szolidaritási nyilatkozattal jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 13., stb./

1991. február 22.

Petre Roman miniszterelnök febr. 11-én Antall József miniszterelnökhöz intézett levelében jelezte Románia érdeklődését a magyar, csehszlovák, lengyel háromoldalú tanácskozáson való részvétel iránt. Febr. 15-i válaszlevelében Antall József közölte, hogy a visegrádi összejövetel résztvevői nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Romániával, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. /A levélváltás szövegét közölte: Adevarul (Bukarest), febr. 22./

1991. március 27.

Adrian Nastase külügyminiszter az Adevarul lapnak nyilatkozva kijelentette: egyelőre el kell fogadni az egy román nép, két román ország gondolatát. A kölcsönös kötődés állandó erősítésével gazdasági, kulturális konföderációt kell kiépíteni a Moldovai Köztársasággal. /MTI/

1991. május 31.

Az Adevarul máj. 31-i száma hírt ad a még mindig virágzó gyermekkereskedelemről. Előnyben részesül, aki valutában fizet.

1991. december 13.

1992. május 17.

Nagyváradon ünnepségsorozattal /Varadinum napok, máj. 10-17/ emlékeznek meg a város fennállásának 900, a török iga alóli felszabadulásának 300 éves és Szent László szentté avatásának 800. évfordulójáról. Képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, külföldön élő nagyváradiak találkozója, szavalóverseny, tudományos előadások, könyvbemutatók, ökumenikus istentiszteletek szerepelnek a programban. Az ünnepzáró szentmisén beszédet mondott az ünnepségre a városba érkező Paskai László bíboros, esztergomi érsek, továbbá John Bukowsky érsek, pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi püspök is. /Új Magyarország, máj. 14., máj. 18./ A szép ünnepség-sorozatot meg akarta zavarni a Vatra Romaneasca által rendezett szimpózium, melyet A sajtó a nemzet szolgálatában címmel szerveztek. A szélsőséges lapok /Romania Mare, Europa, Timpul-Bucuresti, Natiunea, Romanul, Phoenix, Adevarul/ munkatársai, volt szekuritatésok, illetve aktív SRI-tisztek jelentek meg a rendezvényen. Felszólították a lakosságot, hogy lépjen akcióba a magyar "betolakodók" ellen, szükség esetén fegyverrel is. Ilie Neacsu volt szekus tiszt az elmúlt rendszert aranykornak nevezte, szerinte Tőkés László püspököt a Kőrösbe kell dobni. /Liviu Valenas: A Romania Mare nagyváradi akciója. Dreptatea (Bukarest), máj. 19.- magyar fordításban hozta: Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

1992. július 20.

Miniszterelnöki rendelettel júl. 20-án váratlanul leváltották a két zömmel magyar lakosságú megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete a Polgári Szövetség megyei szervezetével együtt adta ki tiltakozó nyilatkozatát júl. 21-én. A két megye lakosai elhatározták, hogy júl. 23-ára tiltakozó nagygyűlést tartanak. - Az Adevarul júl. 22-i száma vezércikkében írt a magyar prefektusok leváltásáról, elhamarkodott, népszerűtlen megoldásnak minősítve a döntést. /Népszabadság, júl. 22., Magyar Nemzet, júl. 23./ Magyar külügyi főosztályvezető, Nikicser László Bukarestben tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen. /Magyar Hírlap, júl. 24./

1992. augusztus 31.

A szept. 27-i választásra 39 párt, politikai alakulat és koalíció nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: Demokratikus Konvenció, Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja, Nemzeti Megmentési Front, Romániai Környezetvédő Mozgalom, Nemzeti Liberális Párt, Köztársasági Párt, Nagy-Románia Párt /Romania Mare Párt/, Szocialista Munkapárt, Románok Nemzeti Egységpártja. /Adevarul (Bukarest), aug. 31., MTI/

1992. szeptember 7.

A kormány lapja azt állítja, hogy Magyarország szegi meg a Jugoszlávia elleni embargót. A magyarok azért kísérleteznek a Románián át történő szállítással, mert Magyarországnak nincs közös határa Szerbiával, Szlovénia választja el a két országot egymástól /!/ - állította az Adevarul bukaresti lap szept. 7-i száma. /MTI/

1992. szeptember 17.

Funar korteskörúton járt Temesváron, ahol ilyen jelszavakkal fogadták: "Tűnj el innen, te fasiszta!" "Ki a Funar szekusaival!" Funar az ellene tüntetők elől a templomba menekült. /Németh Júlia: "Tűnj el innen, te fasiszta!" = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ A Román Nemzeti Egységpárt szept. 17-én kiadott közleményében merényletnek minősítette elnökjelöltjével, Funarral szemben a Temesváron történt incidenst és a Demokratikus Konvenciót vádolta a történtekért. A "felbujtók és agresszorok között" volt - a közlemény szerint - Bárányi Ferenc, az RMDSZ egyik képviselője is. /MTI/ Funar az Adevarulnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Temesváron az ellene tüntetők kövekkel, botokkal érkeztek, és a tiltakozók között voltak a Magyarországról autóbusszal érkezők is. Funar szerint ezután a kormánynak el kell rendelni a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét. /Adevarul, szept. 17., Magyar Hírlap, szept. 18., Népszava, szept. 18./

1992. október 9.

A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1993. február 16.

A Debrecenben lezajlott Kárpátok Eurorégió együttműködési összejövetelnek szinte nem is volt visszhangja a román sajtóban. Egyedül az Adevarul írt gunyoros hangvételű cikket a határ menti regionális együttműködési törekvésekről. Simona Miculescu külügyi szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a román határ menti megyék is hivatalosak voltak, de nem jelenetek meg. A meghívókat a megyei pefekusi hivatalokba küldték, nem a külügybe. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Román lapvélemény a Kárpátok régióról. = Magyar Nemzet, febr. 16./

1993. április 23.

A Göncz Árpád-Ion Iliescu találkozóról az Evenimentul Zilei az MTI híre alapján számolt be, az Adevarul már Göncz úr feltételeket szab címmel tudósított. /MTI/

1993. május 10.

Kockáztatva az elszigetelődést, Magyarország nem adja fel a területi igényeket. Ezzel a címmel számolt be az Adevarul arról, hogy a magyar parlament heves vita után elhalasztotta a magyar-ukrán szerződés ratifikálását. Az Adevarul idézte Szent-Iványi Istvánt /SZDSZ/, aki szerint ez a lépés negatív hatást gyakorol a Magyarországról külföldön alkotott képre. /A parlamenti vita visszhangja. = Magyar Hírlap, máj. 10./

1993. június 22.

A hatalomhoz közel álló Adevarul jún. 22-i számában Dumitru Tinu főszerkesztő Kegyelem a vadállatnak címen hevesen támadta Friedrich Königet, az Európa Tanács jelentéstevőjét, aki Bécsben közölte Iliescu elnökkel, hogy Románia ET-csatlakozásához szükséges lenne, hogy megkegyelmezzen Cseresznyés Pálnak, illetve az oroszhegyi és zetelaki elítélteknek. Tinu szerint az utóbbiak bestiálisan lefejezték és labdának használták az áldozat fejét. /Pesti Hírlap, jún. 23., MTI/

1993. július 2.

A bukaresti sajtó hetek óta újabb korrupciós botrányról ír: a csőd szélén álló Petromin kőolajszállító vállalat részvényeinek 51 százalékát megvette egy görög cég. A Petromin rendelkezik a román kereskedelmi flotta nagy részével. A megállapodást a román közlekedésügyi miniszter aláírta. A közgazdasági szaktekintélyek figyelmeztettek: a görög Forume Maritime cég tőkeszegény. A sajtó szerint az üzletkötés korrupciós ügylet. Az Adevarul az államelnököt és a kormányfőt fogta vallatóra, de nem ért el eredményt. Az ellenzék is interpellált, a közlekedési miniszter nem adott megnyugtató választ. A Financial Times szerint Iliescu elnök támogatta ezt az ügyletet. /Ferencz L. Imre: Korrupcióról korrupcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Vacaroiu miniszterelnök sajtóértekezletén alaptalannak nevezte a vádakat, szerinte az üzletkötés célszerű volt. A kormányfő a júl. elsejétől bevezetendő értéknövekedési adó fontosságát említette. /Ferencz L. Imre: A kormányfő nem félti székét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. július 15.

A román sajtó a jövőben nem vesz tudomást a kormányról, hasábjain nem tükrözi tevékenységét, ez a romániai újságírók bizalmatlansági szavazata, olvasható a Román Újságírók Szövetségének közleményében. A sajtó tiltakozását a korrupciós ügyek váltották ki. Vacaroiu miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy a sajtó feltárásai kormányellenes forgatókönyvnek minősíthetők. Több nagy lap csatlakozott a felhíváshoz, így a Romania Libera, az Adevarul, az Evenimentul Zilei és a Romániai Magyar Szó. /Gyarmath János, Bukarest: A román sajtó bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. = Magyar Nemzet, júl. 15./

1993. július 26.

Az Adevarul újból támadta Tőkés László püspököt Tőkés püspök ultimátum-gyónása címen. A püspök Bálványosfürdőn elmondott beszéde képezi az alapját a támadásnak, összefüggéseiből kiragadott idézetekkel ismertette az Adevarul főszerkesztő-helyettese a beszédet, mögöttes szándékot és zsarolást tulajdonítva Tőkés Lászlónak. /Gyarmath Jáénos, Bukarest: Tőkés vallomását bírálja a román sajtó. = Magyar Nemzet, júl. 26./

1993. július 30.

A Világbank képviselője, Arnraub Hartmann kijelentette, hogy a Világbank nem fektet be tőkét egy súlyos inflációval küzdő országba, a 150 millió dolláros hitel átutalását bizonytalan időre elhalasztották. Bogdán Tibor, Bukarest: A Világbank is megvonta a hitelt Romániától. = Magyar Hírlap, júl. 30./ Az Adevarulnak nyilatkozva Arntraud Hartmann, a Világbank bukaresti képviselője kijelentette, hogy a pénzintézet nem függesztette fel a Romániának szánt 400 millió dolláros szerkezetátalakítási kölcsön második részének átutalását, azt hamarosan folyósítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31.-aug. 1./

1993. augusztus 28.

Oliviu Gherman professzor, a szenátus elnöke az Adevarul hasábjain válaszolt Funar polgármesternek, aki pártja, a Román Nemzeti Egységpárt nevében elutasította a kétnyelvű feliratokat. Gherman nem fogadta el Funar kijelentéseit. /Vasárnapi Hírek, aug. 29./

1993. szeptember 2.

Több megyei vezető arra hivatkozott, hogy Románia egységes nemzetállam, nincs szükség a kétnyelvű feliratokra. Az Adevarul szept. 1-jei száma szerint vegyes a fogadtatása a kétnyelvű tábláknak. /Táblatéboly. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2., Kétnyelvű táblák: vegyes fogadtatás. = Magyar Hírlap, szept. 3./

1993. szeptember 4.

Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az Adevarulnak, elmondta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszterrel történő találkozóján felveti: Magyarországnak Románia ET-be való fölvételével kapcsolatos szavazata próbaköve lesz a Romániával való együttműködési készség őszinteségének. /Adevarul (Bukarest), szept. 4., ismerteti: Népszabadság, szept. 6./

1993. szeptember 6.

A román sajtó egyöntetűen elutasította az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Néhány újságcím: Az RMDSZ álnoksága csődöt mondott /Adevarul/, Az RMDSZ ismét meg akart alázni bennünket /Vremea/, Az RMDSZ ütést mér Romániára /Tineretul Liber/, az ellenzéki lap is hasonló szellemben írt: Melléfogás, diverzió vagy provokáció címmel a Romania Libera azt ajánlotta, hogy a Demokratikus Konvenció vizsgálja felül az RMDSZ-szel való viszonyát. /Gyarmath János, Bukarest: Szövetségesek nélkül marad az RMDSZ. = Magyar Nemzet, szept. 6./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-403