udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
70
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70
Névmutató:
Angi István
1996. január 24.
Magyari Lajos RMDSZ-szenátor többször tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, melynek eredményeként Maior döntött: a következő tanévtől a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián újraindítják a magyar tagozatot, melyet magyar prodékán fog irányítani. Jan. 25-én Maior miniszter Kolozsvárra utazik, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek, egyszersmind fogadja a Zeneakadémia három magyar professzorát: dr. Angi Istvánt, Terényi Ede zeneszerzőt és dr. László Ferenc muzikológust, akik a magyar tagozat felépítését ismertetik a miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 703. sz./1996. január 26.
Magyari Lajos szenátor Liviu Maior tanügyminiszterrel folytatott többrendbeli tárgyalása nyomán a tárca vezetője végleges és visszavonhatatlan döntést hozott a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar tagozatának újraindítása kérdésében. Eszerint a következő tanévtől a főiskolán magyar tannyelvű csoportokat szerveznek, melyek tevékenységét egy magyar nemzetiségű prodékán fogja irányítani. Liviu Maior tanügyminiszter személyesen utazik Kolozsvárra, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek. Liviu Maior jan. 26-án fogadja a Zeneakadémia három magyar professzorát, dr. Angi Istvánt, Terényi Ede zeneszerzőt és dr. László Ferenc muzikológust, akik a tagozat felépítésének konkrét módozatait ismertetik a miniszterrel. /Magyar tagozat a Zeneakadémián Liviu Maior oktatási miniszter Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./1996. február 5.
Olyan hír terjedt el, hogy a kolozsvári Zeneakadémián elintéződött a magyar tagozat, mert a miniszter megígérte személyes közbenjárását. Ezek után sokan izgatottan várták, hogy a miniszter megérkezik és intézkedik. Liviu Maior miniszter azóta megfordult Kolozsváron, de nem intézkedett. Emlékeztetőül az előzmények: december 13-án Magyari Lajos szenátor és dr. Angi István zeneakadémiai professzor tárgyalt Bukarestben Liviu Maior tanügyminiszterrel, és elvi megállapodásra jutottak arról, hogy legyen magyar dékán helyettese a Gheorghe Dima Zeneakadémiának. Azonban miután Angi hazatért, az akadémia rektora éppúgy mint korábban, elutasított minden javaslatot. Újra kellett beszélni a a miniszterrel. A múlt héten a tanügyminiszterrel tartott megbeszélésen Buchwald Péter szenátoron kívül részt vett Angi István és Terényi Ede. A miniszter aláírta a magyar prodékán posztjának létesítésére vonatkozó javaslatot és vállalta, hogy ennek érvényt szerez. /A tanügyminiszter Kolozsváron Nem rontott be ajtóstul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./1998. január 15.
Az elmúlt év végén megjelent a Kodály-történet 1997 /Romániai Magyar Zenetársaság, Kolozsvár/ című kötet, amely az 1997 márciusában Kolozsváron tartott Kodály-emléknapoknak állított emléket. Az egyhetes rendezvénysorozaton több anyaországi énekkar és zenekar fellépett. Az akkor megtartott tudományos konferencia előadásaiból szerkesztette a kötetet Margitházi Beja. Az előadásokon bemutatták Kodály Zoltánt, a zeneszerzőt /Ujfalussy József, Benkő András, Angi István és Eösze László/, a népzenekutatót /Vikár László, Sárosi Bálint, Almási István/ és a pedagógust /Forrai Katalin, Szenik Ilona/. Helyet kapott a könyvben az emléknapok műsorfüzete is. - A Kodály nevével fémjelzett zenei nevelési rendszert Romániában még az alternatív zenepedagógiai koncepciók listájáról is törölték. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán nemcsak Kodály zenei anyanyelvét nem lehet tanulni, de anyanyelvén sem tanítják. Megdöbbentő, hogy Kodály-remekművek milyen késéssel jutottak el Erdélybe: a Psalmus Hungaricus 1994-ben, 71 évvel az ősbemutató után, a Budavári Te Deum erdélyi bemutatója 1997. márc. 15-én, a Kodály-emléknapok záróhangversenyén volt. /Németh István: Egy könyvbemutató margójára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./1999. január 7.
A Kriterion Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az 1998-as évre a Kriterion-koszorút László Ferenc kolozsvári egyetemi tanárnak, muzikológusnak ítélték oda. A díj ünnepélyes átadására január 8-án lesz a Kriterion Ház Petőfi utcai székházában. Laudációt Angi István zeneesztéta, egyetemi tanár tart. László Ferenc 1959-65 között a Nagyszebeni Állami Filharmónia tagja, majd 1991-től a Gheorghe Dima Zeneakadémia docense, majd professzora. Több kötete jelent meg, így - többek között - Bartók Béla, tanulmányok és tanúságok; Zenén innen - zenén túl című munkája. Eddigi tevékenysége elismeréseként 1980-ban a Román Akadémia díját kapta, 1982-ben a Kodály-centenárium plakettjét és diplomáját, 1992-ben pedig a Zenekritikusok Kollégiumának díját. /A Kriterion-koszorú újabb tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./1999. október 5.
A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2000. február 12.
Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2000. október 2.
Szept. 30-án és okt. 1-jén ünnepelték a kolozsvári Református Kollégium újraindításának és az iskolakórus megalakulásának tizedik születésnapját. Az eseményre eljöttek az öregdiákok, jelen volt Kötő József oktatási államtitkár és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is. Székely Árpád, a kollégium igazgatója köszöntője után dr. Anghi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora tartott előadást. Az ünnepség a Farkas utcai református templomban istentisztelettel folytatódott: Székely Árpád igazgató elmondta: a kórus rendszeresen szolgált Kolozsvár gyülekezeteiben, sikeresen vendégszerepelt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Hollandiában, elnyerte a Romániai Magyar Dalosszövetség jutalmát. Felszentelték az énekkar zászlaját, amelynek zászlóanyjává a kollégium volt titkárát, Szabó Éva tanárt kérték fel. A Romániai Magyar Dalosszövetség részéről Major László elnök és Guttman Mihály tiszteletbeli elnök gratulált az elért sikerekért. A vasárnapi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta: bár az iskolának nincs épülete, van lelke, szellemisége, amitől nem tudják megfosztani. /Papp Annamária: Ünnepelt az újraindult Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. november 18.
Egy évtizeddel a változások után sem sikerült megoldani az anyanyelvű oktatás kérdését a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A magyar tanárok, az RMDSZ számos alkalommal kérte az intézmény vezetőségét és az Oktatási Minisztériumot, hogy engedélyezze a magyar nyelvű képzés újraindítását a zeneakadémián, eredménytelenül. Áprilistól új vezetősége van az akadémiának: Aurel Marc a rektor. A Szabadság munkatársa a rektort, Angi István professzort, zeneesztétát és Kötő József oktatási államtitkárt kérdezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar nyelvű oktatásáról. Aurel Marc rektor szerint nem jogos a kérés. Az első évesek között sok a magyar nemzetiségű. Szerinte a zenében nincsenek nyelvi különbségek, a zene nyelve mindenki számára érthető, továbbá a magyar nyelvű oktatás esetén a magyar diákok lehetőségei szűkülnének. Kötő József hangsúlyozta, hogy a zenekultúra ugyanolyan része az anyanyelvnek és az identitást megőrző kultúrának, mint maga a nyelv Kidolgozták az anyanyelvi képzés tervét. Kötő államtitkári minőségében lejött Kolozsvárra, és részt vett a szenátusi ülésen, amelynek a témája az anyanyelvi képzés volt. Az intézmény akkori rektora és szenátusa azonban elutasították a kérést. - Kolozsvári látogatása alkalmával Max van der Stoel EBESZ-főbiztossal is tárgyalásokat folytattak. Kötő újra kezdeményezni fogja az anyanyelvi képzést. Angi István leszögezte: a zene anyanyelven történő oktatása nemcsak jog, hanem kötelesség is. - Az akadémián korábban is létezett magyar csoport. Ez az ötvenes években alakult meg, és egészen a nyolcvanas évek elejéig működött. Az elmúlt évek során több alkalommal is kérték a magyar csoport visszaállítását. Rengeteg próbálkozás volt, de kemény ellenállásba ütköztek. - A Nagyváradon létrehozott Partiumi Keresztény Egyetemen jelenleg egy magyar zenetanárképző csoport is működik. Idén végez az első generáció, mintegy tizenöt személy. Ez sem működik azonban zökkenőmentesen. Az intézet akkreditálásakor csak az egyházzenei fakultás címet hagyták jóvá, eredetileg mi zenetanári-egyházzeneit kértünk. A Tanügyminisztérium megígérte az intézmény vezetőségének, hogy a kérdést rendezni fogják. /Papp Annamária: Megoldásra vár az anyanyelvű oktatás kérdése a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A 80-as évekig működött magyar csoport az akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2000. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2001. április 4.
A Korunk márciusi számát a zenének szentelte. Az erdélyi zenei élet olyan fontos személyiségeit szólaltatta meg, mint Terényi Ede, Angi István, Simon Gábor, Csíky Boldizsár. /Korunk-szám a zenéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2001. augusztus 15.
Aug. 10-én nagy tömeg gyűlt össze Gyergyószárhegyen, a szülőfalujában fellépő Koós János hírére. A szervezők (Cika Kulturális Alapítvány, polgármesteri hivatal, Bástya Sportegylet) a változatos és színvonalas rendezvényekkel léptek elő. Nagy sikert aratott Oláh Gyárfás és Kristó Róbert ruha-, illetve fényképkiállítása, emellett a Lázár-kastélyban az idei alkotótáborban készült munkákból nyílt kiállítás tekinthető meg. Este Márk Attila verses-zenés műsora maradt emlékezetes élmény. Aug. 15-én a Nagyboldogasszony-napi búcsú után, 16 órától kezdődnek a szárhegyi napok utolsó rendezvényei: Angi István árnyékszínháza a Paraszt-bibliából mutatja be a Ferenczi Attila által színpadra átdolgozott Teremtés-történetet; Kiss László jászszentlászlói fotós a Bugaci-pusztán készül fényképeit állítja ki; nagy érdeklődésre számíthat a művelődési házban a Gyergyó ismeretét faggató műveltségi vetélkedő. /Bajna György: Ma ér véget a rendezvénysorozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./2001. december 6.
Dec. 4-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban, a Kolozsvári Népfőiskola szervezésében Márkos Albert (1914-1981) zeneszerzőre emlékeztek, halálának 20. évfordulóján. Dr. Angi István zeneesztéta ismertette egykori tanárának, Márkos Albert zeneszerzőnek, a magyar nemzeti iskola egyik kiváló erdélyi képviselőjének életpályáját. Márkos írt népi játékot, balettet, népdalszvittet, kamaraműveket és szimfonikus műveket. Az 1989-es események után ifjabb Márkos Albert, a filharmónia koncertmestere a zeneműveket előadva őrizte az emlékét. /Kulcsár Gabriella: Márkos Albert zeneszerzőre emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ 2002. december 3.
A Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron rendezett karvezetői találkozó-továbbképzést a Kolozs és Fehér megyei kántor-karnagyok részére. A tíz előadást díjmentesen tartották a meghívott tanárok: Péterné Sógor Éva egyetemi tanársegéd (a továbbképzés vezetője), Tóth Guttman Emese tanárnő (a magyarfenesi énekkar karnagya), Guttman Mihály ny. tanár-karmester (a tordaszentlászlói énekkar karnagya), továbbá dr. Szenik Ilona, dr. Angi István és dr. Dávid István (Magyarország) egyetemi tanárok. Az ünnepélyes záróhangverseny október 26-án volt, ekkor történt a Romániai Magyar Dalosszövetség díjkiosztása is. A díjazottak: néhai Sógor Gyula (volt aranyosgyéresi esperes) Zsizsmann Rezső díjban, Lakatos Imre nyugalmazott székelyudvarhelyi zenetanár Márkos Albert díjban, Csorja Ferenc nyugalmazott kovásznai zenetanár Seprődi János díjban, Gergely János, a székelykeresztúri fúvósok karmestere Rónai Antal díjban és Sógor Éva Jagamas János díjban részesült. A négy évre megválasztott új elnökség tagjai: Tóth Guttman Emese tanárnő, Fórika Éva marosújvári tanárnő, Kállay Tünde tanárnő, Sógor Éva egyetemi tanársegéd és Szabó Zsombor aranyosgyéresi tanár. /Guttman Mihály: Tíz hónap - tíz hétfő délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2003. február 26.
Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./2003. június 2.
Tizenkét erdélyi magyar alkotóművész (esetenként csoport) számára ítélt oda egy évre szóló ösztöndíjat a Communitas Alapítvány ösztöndíj bizottsága máj. 30-i ülésén: irodalom, képzőművészet, színházművészet illetve zene témakörben 3-3 alkotónak. A nyertesek egy éves időtartamra havonta 3 millió lejes támogatásban részesülnek. Az okleveleket jún. 13-án, Kolozsváron nyújtják át a nyerteseknek. A bizottság a következő művészeknek ítélte meg a támogatást. Irodalom: Papp Sándor Zsigmond újságíró, Vallasek Júlia egyetemi hallgató, Vida Gábor író. Képzőművészet: Ferencz S. Apor képzőművész, Nemes-Kovács Ernő szobrász, Vilhelem József Hunor egyetemi hallgató. Színházművészet: Dimény Áron színész, Keresztes Attila, Bodó A. Ottó, Sebestyén Aba színész. Zene: Amaryllis Együttes, Jankó Zsolt karmester, Vox Turturis kamarakórus - Flórián Gergely karvezető. A Communitas Alapítvány ösztöndíj bizottságának tagjai: irodalom: Gálfalvi György, Markó Béla, Szilágyi István; képzőművészet: Jakobovits Miklós, Márton Árpád; színházművészet: Béres András, Kötő József; zene: Angi István, Csíky Boldizsár. /Tizenkét művészt támogat a Communitas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2003. július 12.
A református valláspedagógia-zenepedagógia új szak ez a 2003-2004-es egyetemi tanévben. A Református Tanárképző Kar a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyik fiatal kara. A Református Tanárképző Kar tanárokat és szociális munkásokat nevel. A kar nevelői, oktatói és kutatói munkája az erdélyi református értelmiségképzést szolgálja. Idén az eddig létező református valláspedagógia-magyar, -német, - angol, -francia nyelv, illetve református valláspedagógia-szociális munkás és - történelem mellett negyedik szakként megjelenik a református valláspedagógia-zenepedagógia (egyházi zene) szak is. A részletek kidolgozását a kar fiatal oktatója, Sógor Éva vállalta Angi István volt tanárának bevonásával. /Csomafáy Ferenc: Református valláspedagógia-zenepedagógia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2003. szeptember 20.
Harminc évvel ezelőtt fiatal énekesnő került a Kolozsvári Magyar Operához: Kirkósa Júlia, aki hamarosan az intézmény vezető magánénekese lett. Jól sáfárkodott tehetségével: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint tavalyi szerepei, hiszen most is sikeres fellépéseket tudhat maga mögött: gondoljunk csak az idei Kriza-gálára. Gazdag pályája nyugdíjasként sem zárult le teljesen: tovább énekel, tanít, doktorál. Kirkósa Júlia elmondta, hogy minden fellépés élményszámba ment. Szinberger Sándor akkori igazgató-főrendező elve a fokozatosság volt: a pályakezdő énekesnek kisebb szerepeket kell adni, nem "mélyvízbe dobni", mert az nyomot hagyhat egész pályáján. Kirkósa csak az 1989-es rendszerváltás után kapta meg első kategóriás minősítését, ez a legmagasabb művészi fokozat. Többször fellépett Bukarestben az ottani Operaházban, többször külföldön. Jelenleg írja doktori disszertációját, témavezetője dr. Angi István, a Gh. Dima Zeneakadémia professzora. Tíz évvel ezelőtt kezdődött tanári pályája Kolozsváron a Zeneakadémián, de ez tőle független okok miatt abbamaradt. Hatodik tanévét kezdi Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kirkósa Júlia az ittmaradás híve, még akkor is, amikor itt mindenért kétszer annyit kell dolgozni. /Hintós Diana: Három sikeres évtized a Kolozsvári Magyar Operánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2003. október 8.
Okt. 16-án tölti be hetvenedik életévét Angi István (zene)esztétika-professzor. A Zene és esztétika című könyve még 1975-ben látott napvilágot. Most jelent meg A zenei szépség modelljei /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című könyve. Egyik része a zenei misekompozíciók öt legáltalánosabb tételét hozta olvasóközelbe, a Zenei anyanyelvünk címet viselő fejezet a zenei kultúra "nyelvezeteit" közelítik meg. Ezenkívül könyvében bemutatta László Ferenc zenetörténészt és két zeneszerzőt, Szegő Pétert és Terényi Edét. /Jakabffy Tamás: Angi István: A zenei szépség modelljei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./2003. november 4.
Minőségi évadnyitó estet szervezett a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ a Dr. Bernády György Közművelődési Központban. Az est meghívott vendége Angi István esztétikaprofesszor volt, akinek új könyve /A zenei szépség modelljei, Polis Kiadó, Kolozsvár/ határozta meg a beszélgetést. Az estet Csíky Boldizsár, a KZST elnöke nyitotta meg. Angi István hét könyvet írt. Új könyve gyakorlati zeneesztétika, zeneesztétikai tanulmányok tárhelye. /Nagy Botond: Évadnyitó KZST-est. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./