udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
30
találat
lapozás: 1-30
Névmutató:
Kakas Zoltán
1995. július 28.
Ötödik napja állnak Gelencén a Kakas Zoltán vezette néprajzi és környezetvédelmi tábor sátrai. A résztvevők a néphit világából a hiedelemlények, valamint a temetőnéprajz egyes területein végeznek gyűjtőmunkát. A táborozást a Nemere Természetjáró Kör anyagilag támogatja. A gyermekriogató hiedelemlényről elnevezett Bao-bao néprajzi tábort először 1971-ben szervezték meg. Azóta más-más néven a honismereti táborozásra többször sor került, az idei a huszonötödik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ 1998. december 15.
Nov. 21-én Kézdikővár lakosai őseikre emlékeztek a Faluhelyen felszentelt kereszttel. A hagyomány szerint ugyanis a Céklás pataka és Faluhely pataka által közrevett, ma Faluhelynek hívott hely volt valamikor a falu, innen költöztek a jelenlegi faluba, amelyet Peselneknek neveztek 1905-ig, akkor vette fel a falu a Kézdikővár nevet. A régi Faluhelyen állott Háromszék legrégibb, XII. századi temploma. Ezt erősítik meg a régészeti feltárások. /Kakas Zoltán: Keresztszentelés Kézdikőváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2000. szeptember 10.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója, Kakas Zoltán harminc esztendeje indította útjára a Bao Bao néprajzi-környezetvédelmi tábort. Erdély különböző helységeiből toborozza ebbe a diák és egyetemista ifjakat. Az elmúlt évek folyamán már végigjárták a Kárpátok vadregényes tájait. A Nemere hegység turistaútjait és útjelzőit is ők gondozzák. Esztelnek fölött, a Lassúág patakának forrásvidékén rendezkedtek be. A Bao-Bao a népi hitvilágban egy gyermekijesztő hiedelem-lény neve. A tábor néprajzi azért, mert néprajzi gyűjtést is végeznek. Idei táborukat július 24-augusztus 5-e között tartották, ekkor ünnepelték Kakas Zoltán 58. születésnapját is. A táborozók egy tölgyfa keresztet állítottak, belevésték: Szent Ferenc tiszteletére állították a Bao-Bao táborok résztvevői. /Daczó Á. Lukács OFM: Keresztáldás Szent Ferenc tiszteletére a havason. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./2000. december 30.
Pozsony Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Néprajz Tanszékének tanára a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta, hogy a két intézmény sziámi ikrekként kapcsolódik egymáshoz. A Kriza János Néprajzi Társaság alapítványi forrásból él, erőforrást teremt a néprajzi gyűjtésekre, fiatal diákok terepgyakorlatára. A székhelyen, Kolozsváron olyan dokumentációs központot alakítottak ki, ahol a hallgatók tanulmányozhatják a kiadványokat, archívumokat, számítógép, fénymásoló, internet áll rendelkezésükre. Ezenkívül vendégelőadók jönnek, a Néprajz Szakos Hallgatók Szövetségének tagjai is itt jönnek össze. - A negyvenes évek végén megszűnt a néprajzi oktatás Kolozsváron, az egyetemen, a néprajz szakot 1990-ben szervezte újjá Péntek János professzor. Eddig mellékszakként működött, 2000-től főszakká lépett elő. - A Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Miskolcon levő néprajzi tanszékek több évtizedes múlttal, jelentős támogatottsággal, jól felszerelt könyvtárakkal működnek, a kolozsvári viszont csak tízéves múltra tekint vissza. Elsősorban szakkönyvekben mutatkozik hiány. A kolozsvári tanszék előnye viszont, hogy közelebb vannak az archaikusabb tájegységekhez. A tanszék iránt nagy az érdeklődés: nemcsak Magyarországról, hanem Japánból, az Egyesült Államokból és Finnországból is érkeznek hallgatók, akik fél évig vagy egy évig tanulnak náluk. - A Kriza János Néprajzi Társaságnál a jövőben több kiadvány is napvilágot lát. Megjelenik a társaság kilencedik évkönyve, továbbá Kakas Zoltán csernátoni mesegyűjteménye, Lőrinczi Etelka árapataki gyűjtése is. /T. Bense Erika: Beszélgetés Pozsony Ferenc néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./2001. augusztus 9.
Hétvégén zárult a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör hagyományos táborozása, a Kakas Zoltán vezette Baó-Baó tábor, amely immár 34. "kiadását" érte meg. A környezetvédő és néprajzi kis táborozók a közismert természetvédelmi övezetben, a Lassúág "otthonában" vertek tanyát, bejárva a környéket, az élővilág ritkaságaival ismerkedhettek meg. Természetközelben élve megtanulták a környezetet óvni, ápolni is. A táborozáson a háromszékiek mellett ezúttal részt vettek a szórványból érkező iskolások is. /Harmincnegyedszer is siker. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./2001. augusztus 16.
Immár második alkalommal szervezte meg a szentegyházi Alfa Ifjúsági Fórum Kirujfürdőn az Amiért a harangok szólnak elnevezésű környezet- és természetvédelmi táborát, amelynek gazdag programja aug. 14-20. között zajlik. Előadások hangzottak el, többek között Topor Emil, a csíkszeredai Földtani Intézet igazgatója a Hargita megyei borvízforrásokról; Kakas Zoltán egy 30 éves néprajzi és környezetvédelmi táborról beszélt. /Ferencz Imre: Természetvédelmi tábor Kirujfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./2001. október 6.
Szeptember 28-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban bemutatták Kakas Zoltán néprajzos két újabb munkáját: az általa gyűjtött népmeséket tartalmazó kötetet /Felsőcsernátoni népmesék, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár/ és a Beszélő kövek című multimédia CD-lemezt, értékleltározó munka gyümölcsét. Az utóbbi az ország 17 megyéjéből 97 érdekes alakú, a népi képzelet által legendák, mesék, történetek révén magyarázott, értelmezett követ, sziklaképződményt egybegyűjtő lemez. Az esten Dr. Keszeg Vilmos etnográfus, kolozsvári egyetemi tanár méltatta a népmese-gyűjteményt és a CD-lemezt, mondván: mindkettő Kakas Zoltán néhány évtizedes terepmunkájának, néprajzosi és természetjáró tapasztalatát, élményeit osztja meg az olvasóval. /Szonda Szabolcs: Eseményszámba menő kettős bemutató: "Beszélő kövek" CD-lemezen és felsőcsernátoni népmesék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2002. január 5.
Kézdiszentlélek volt az egyetlen Felsőháromszéken, ahol előadták a betlehemest. Kézdialmás valamiért ,,leállt", Bereck nem mozdult, megálltak Kézdikőváron is, ahol 1990 után egyszer már sikerült felújítani a játékot. Kézdiszentléleken ennek nagy múltja van, hiszen Czerey János énekeskönyve és feljegyzései címmel található feljegyzés a kézdiszentléleki betlehemesnek nevezett játék leírásáról, az 1650-es évek tájáról. - Mi lesz, ha a népi kultúra hagyományozódásának spontán formái megszűnnek? - tette fel a kérdést Kakas Zoltán. /Kakas Zoltán: Kézdiszentlélek tisztessége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./ 2002. július 5.
Kakas Zoltán /sz. Maksa, 1942. aug. 2./ a Székely Nemzeti Múzeum néprajz részlegének konzervátora 1990 óta. Fiatal kora óta néprajzkutató, gyűjtő. A Securitate figyelte, többször volt nála házkutatás. Most készíti elő a Beszélő kövek című könyvét. /Némethi Katalin: Emberközelben Kakas Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum néprajz részlegének konzervátora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 5./2002. július 24.
Júl. 24-én zárja kapuját Illyefalván az ötödik Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Kovászna Megye Tanácsa közösen szervezett. A táborozóknak Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója mutatta be az illyefalvi Séra-kúriában berendezett irodalmi kiállításokat. Kakas Zoltán néprajzkutató bemutatta a Beszélő kövek című CD-t, és a kövekhez kötődő mondák, legendák világába kalauzolta hallgatóságát, Kisgyörgy Zoltán helytörténész a háromszéki harangokról tartott előadást, dr. Péntek János egyetemi tanár az erdélyi nyelvjárásokról, Péter Sándor középiskolai tanár helynevekről értekezett, másnap a versértelmezésé volt a főszerep Egyed Emese egyetemi tanár irányításával. /(fekete): Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ A táborba a Felvidékről, a Vajdaságból, a magyarországi Veszprém megyéből, illetve Aradról és Nagybányáról érkeztek az anyanyelvi vetélkedőkön, műveltségi, művészeti versenyeken jeleskedő fiatalok. A főszervező, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a pedagógusszövetségekkel vette fel a kapcsolatot, így verbuválták össze a jutalomtáborozásban részesülő 21 iskolást. /Farkas Réka: Tíz nap a magyar nyelvért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./2004. április 9.
Megtartó szülőföld címmel nyílt fotókiállítás Baróton Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos munkáiból. A képeken megelevenedik a gyimesi és kézdiszentléleki betlehemezés, az apácai kakaslövés és a kászoni bikaütés. Kakas Zoltán fotóival a kivándorlásra gondolókat akarja maradásra bírni. /(hecser): Megtartó szülőföld (Barót). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./2004. július 10.
Negyedik alkalommal állította ki Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutató Megtartó szülőföld című tematikus fényképeit. A tárlatnak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum ad otthont, az etnofotó-kiállítás a korábbi sepsiszentgyörgyi, baróti bemutató után Brassóból érkezett a céhes városba, innen pedig a berecki művelődési házba kerül. A képek elrendezése követi a liturgikus évhez kapcsolódó székelyföldi és csángó szokásokat, a mintegy félszáz fotográfiából álló anyag folyamatosan bővül, változik, a korábbi tájképek helyét átvették az etnofotók. /(mol): Megtartó szülőföld (Etnofotók Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./2004. szeptember 10.
Kakas Zoltán a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa elmondta, hogy 1971-ben indított néprajzi-környezetvédelmi tábort. Kezdetben az volt a céljuk, hogy Háromszék egy-egy jellegzetes falucsoportját bejárják évről-évre. Gyűjtöttek néphitre, népi vallásosságra vonatkozó anyagot. Fölkeresték például Magyarigent. Magyarigenben ma már csak két magyar ember jár a templomba, 1985-ben tízen ha lehettek, de már akkor a tiszteletest elparancsolták otthonról, hogy ne tudjon velük szóba állni. Azután elkezdték zavarni a táborozást. 1990-től újraindította a táborozást. Meglátogatták a lassúági csángókat. Kakas Zoltán a résztvevőkkel ellátogatott Klézsére és Lujzikalagorba, a csángólakta falvakba. Lujzikalagor magyarlakta falu, most mégis kimaradt a magyaroktatásból. Lujzikalagorban Kakas Zoltán téli tábort szervezett. /Krebsz János: Érzékeny társas utazások. I. Bao Bao. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2005. szeptember 24.
Kakas Zoltán néprajzkutató, a Nemere Természetjáró Kör /Sepsiszentgyörgy/ vezetője több mint három évtizede gyűjti maga köré a honismeretre fogékony fiatalokat, főként szórványvidékieket próbált toborozni, közösségi érzést, nemzettudatot adva nekik. A túrázás mellett hatalmas mennyiségű néprajzi és fényképanyagot gyűjtött össze, viszont ennek további rendszerezését, digitalizálását, kiadvánnyá szerkesztését csak támogató segítséggel tudja befejezni. Harmincéves a Nemere Természetjáró Kör, és a harmincötödik Bao-Bao expedíciót vezette idén. Kakas Zoltán elmondta, 1971-ben gyűjtött egy csoportot, hogy hegyi túrára induljanak. A túrát a legelső napon Bao-Baónak nevezték el. Ez egy mitológiai, gyermekijesztő lény, románok, de magyarok is azzal ijesztették a gyermeket, hogy ha rossz lesz, akkor elviszi a Bao-Bao. A hetvenes évek közepétől már felfigyeltek rájuk. Ezért létrehozták a Nemere Természetjáró Kört. Akkor indult Beke Györgynek a szórványvidék-felfedezési sorozata, könyveket, cikkeket jelentetett meg a szórvány gondjairól. Ennek hatására kezdtek a szórványba járni. Kakas Zoltán rendszeresen olvassa Vetési László cikkeit, a szórványvidékről. Kakas társaival 1985-ben Magyarigenben járt. Legfennebb tíz hívő lehetett, akik templomba jártak, és magyarok voltak. Most már nincs senki. Magyardécse viszont pozitív példa, életerős közösség van ott. Most már Bákóból is van autóbusz, ami egyenesen Budapestre megy, sőt, Bákó környéki csángó falvakból is indulnak autóbuszok. Olykor egy-két emberen múlnak a dolgok. Kakas Zoltán idén a Gyimesekben járt. Egyre több magyarországi tölti ott a nyári szabadságát, házakat vesznek meg, igyekeznek azokat visszaalakítani olyanná, amilyennek a régi házat építették. Ezen a vidéken is változik az életforma, egyre kevesebb fiatal megy a kalibába teheneket őrizni. /Mózes László: Természetjárással a szórványért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./2005. december 17.
Háromszéken először a múlt héten tartottak Bereckben betlehemes találkozót a gyimesbükki, csíkcsobotfalvi, kézdiszentléleki, valamint a helyi betlehemesek részvételével. A csobotfalvi betlehemezők saját gyűjtésüket, a Csíkcsobotfalván 1998-ban id. Orbán Árpádtól lejegyzett szöveget adták elő. Kézdiszentléleket kivételes hely illeti meg a Kárpát-medencében a betlehemes játékokat illetően. Itt jegyeztek fel legkorábban a betlehemes játékot. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Czerei János énekeskönyve és feljegyzései. Czerei 1650 táján végezhette a játék lejegyzését. Berecken Fejér János megőrizte édesapja betlehemes játékának leírását 1929-ből, annak betanítását is vállalta. A berecki csoport már tavaly karácsony előtt jelen volt a Magyar Művelődési Intézet által szervezett XIV. Betlehemes Találkozón Budapesten. /Kakas Zoltán: Betlehemes találkozó Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./2006. július 29.
A harminchatodik Bao-Bao-túrára indultak a napokban a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör tagjai, csángó és székelyföldi fiatalok. Az évente szervezett néprajzi és honismereti tábor ezúttal az Úz völgyében kezdődik. Kakas Zoltán, a nemerések vezetője elmondta: idén is tíz-tizenkét előadó beszél majd környezetvédelemről, helytörténetről, turistajelzést festenek, lesz etnobotanikai gyűjtés, továbbá frissítik korábban gyűjtött, népi hiedelemvilággal, vallási néprajzzal kapcsolatos anyagaikat. Az csinódi erdei iskolában a táborozók házigazdája Sepsiszéki Nagy Balázs, a létesítményt tető alá hozó Juniperus Egyesület vezetője. /(mol): Az Úz völgyében a nemerések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./2007. április 7.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba megnyílt a Hozta a húsvéti nyúl? című kiállítás. Üdvözletek, hímes tojások, locsolóversek, képeslapok, fotók és gyermekrajzok sorakoztak. A tárlatot színezik Kakas Zoltán néprajzos húsvéti tojásokról készült fotói is, olyan érdekességek láthatóak, mint Kecskés József patkolt tojásai. /Mózes László: Húsvét a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./2007. június 28.
Gyergyószárhegyen a Lázár-kastélyban tevékenykednek a VIII. Táltos Kézműves Tábor résztvevői a perzselő nyári nap elől. A harmincnapos táborozás alatt csodálatos hasonmás kézművesmunkák készülnek. „Az értékmegőrzés, értékteremtés az idei táborunk fő célkitűzése” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén néprajzkutató, a tábor főszervezője. Az 1979-ben létrejött Szépteremtő Kaláka értékmentő tevékenységét folytató kézművestábor fő célja változatlanul a hasonmás kézművestárgyak létrehozása. A Magyarországról és Erdélyből érkezett kézművesek egész napos alkotó tevékenységét esténként előadások zárják, a meghívott előadók között visszajáró ismerősként van jelen Hidán Csaba magyarországi régész-történész és Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi muzeológus. Az alkotómunka eredményeként készülőben van a nagyszentmiklósi kincs edényeinek első hasonmás darabja. /Jánossy Alíz: Táltos Kézműves Tábor – boszorkányos kézügyesség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2007. augusztus 21.
Több időszakos tárlatot nyitottak meg Kézdivásárhelyen a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával a Vigadó Művelődési Házban. Kakas Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója Esztelnekkel kapcsolatos fotóit állították ki. A Kézdiszéken élő, illetve onnan elszármazott képzőművészek impozáns tárlatán – amelyen a helybeli Vetró, Kosztándi és Sárosi művészcsaládokat többen is képviselik – festményeket, grafikákat, szobrokat és számítógépes grafikai programmal készült kompozíciókat lehet megtekinteni. A műalkotások zöme a magyarsághoz, a találkozóhoz kötődik: Vetró Bodoni Zsuzsa pasztellképein a perkői búcsú összetartó erejét érzékelteti, Kosztándi Jenő festményén a széttöredező harangokból ágyú körvonalazódik. A tárlat megnyitóján a Fórika Balázs által vezetett kantai kórus lépett fel. A földszinti kiállítóteremben a csernátoni népművészek munkáiból nyílt tárlat, a pincében pedig a Beke Ernő vezette Hobby cserebere-klub rendezett tárlatot. /Bartos Lóránt: A pincétől a padlásig. Kiállítások nyara Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2008. február 26.
Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos több háromszéki településen bemutatott, Megtartó szülőföld című etnofotó-kiállítása nyílt meg február 23-án a bikfalvi Téglás-panzióban.,,Azt szerettem volna megmutatni, hogy valamiért érdemes itt, a Székelyföldön élni" – fogalmazott a fotós, hozzátéve, hogy negyven felvételén olyan, népszokásokat lehet látni, amelyek maholnap el is tűnhetnek. /Mózes László: Kakas Zoltán fotókiállítása Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
lapozás: 1-30