Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37

Névmutató: Kelemen Csongor

1996. október 21.

Az 1956-os forradalom eseményeivel kapcsolatban Romániában bebörtönzött személyiségek egy csoportja, Hargita megyei 56-osok Fónay Jenőnek, a POFOSZ /Politikai Foglyok Országos Szövetsége/ elnökének írt levélben tiltakozott amiatt, hogy a forradalom 40. évfordulójának budapesti megemlékezéseire nem kaptak meghívást. Budapestre olyan személyeket hívtak meg, akiknek semmi közük sem volt 1956-hoz és nem szenvedtek a kommunista diktatúra börtöneiben. A levelet Daday Zsolt, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei fiókjának elnöke, Kelemen Csongor, Páll László és Sándor Balázs alelnökök, Kimpián György gyergyószentmiklósi ügyvéd és sokan mások írták alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1998. október 19.

Csíkszeredában az 1956-os forradalomra emlékezve az évfordulón "Ezerkilencszázötvenhat, te csillag" címmel Németh-Géza-emlékkonferenciát tartanak, okt. 24-én pedig Nagy Benedek volt politikai fogoly Mi vezetett 56-hoz Magyarországon és Erdélyben? címmel tart előadást, majd Bara Lajos. Jamandi Emil és Kelemen Csongor volt politikai foglyok visszaemlékezése következik, végül Csíkszeredában, az új temető bejáratánál felavatják az 1956-os forradalom emlékére állított oszlopot. /56-ra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2000. október 24.

Okt. 23-án Csíkszeredában a Kalász negyedbeli kopjafánál gyűltek össze a volt politikai foglyok és számos városbeli, hogy az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Dr. Csedő Csaba polgármester beszédét követően Nagy Benedek tanár, az ötvenhatosok nevében méltatta a magyar forradalom jelentőségét. Koszorúkat helyeztek el: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi ötvenhatosok, a Németh Géza Egyesület, valamint a főgimnázium nevében, úgyszintén közületek képviselői, magánszemélyek. A Márton Áron Főgimnázium kórusa kórusműveket szólaltatott meg, végül az egybegyűltek elénekelték nemzeti imánkat. Hasonló megemlékezésre került sor a csobotfalvi temetőben, ahol a Szoboszlai-perben elítélt és ártatlanul kivégzett három vértanú (Tamás Imre, Tamás Dezső és Orbán István) emlékére emeltek kopjafát 1995-ben. Gergely István plébános könyörgése után az egyházgondnokság nevében Ambrus Károly, a volt politikai foglyok részéről pedig Kelemen Csongor és Máthé Antal emlékeztek 56-ra. /Kristó Tibor: Ötvenhatos megemlékezések Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Székelyudvarhelyen a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) udvarhelyi fiókjának szervezésében okt. 23-án emlékeztek az '56-os magyar forradalom évfordulójára, a Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél. Beszédet mondott Sándor Balázs, a POFOSZ vezetőségi tagja, udvarhelyi elnöke. /Tisztelgés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Okt. 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak kopjafájánál a magyar forradalom kitörésének 44. évfordulóján az RMDSZ felsőháromszéki szervezete tartott emlékünnepséget. Lőrincz Károly volt politikai fogoly, a Szoboszlay-per egyik elítéltje emlékezett az erdélyi, romániai '56-os eseményekre. Az egész országot átszövő szervezkedés kapcsán épp 56 személyt ítéltek el, tizenegy halálos ítéletből tízet titokban végre is hajtottak. Csak az akkori Maros Magyar Autonóm Tartományban 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket '56 kapcsán meghurcoltak - tette hozzá. De a mai napig senkit nem követtek meg, még az erkölcsi rehabilitáció sem történt meg - hangoztatta az egykor húsz évre ítélt Lőrincz Károly. /(Ferencz): A megtorlás áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2003. június 7.

Tisztújító közgyűlést tartott jún. 6-án Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei szervezete. A tagság újraválasztotta az eddigi vezetőséget, így továbbra is Bara Lajos maradt az elnök, Pál László az udvarhelyi alelnök, Nagy Benedek a csíki alelnök és Kelemen Csongor a szervezet titkára. /Kongresszusra készülve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2003. november 8.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája után új irodalmi liga alakult meg Kolozsvárott, a kiskorúaknak. A Kiskorú Írók Ligáját (a továbbiakban KILL!) Márkus András és Visky Zsolt alapította idén nyáron kizárólag kiskorú írók és költők számára. A nyáron megjelent egy lapjuk, a Fiatal és Banán, mely tulajdonképpen egy demo változat volt. Novemberben fog megjelenni az AB-ART Kiadó támogatásával egy ezúttal már igazi változat, az első szám. Ígéretet kaptak a kolozsvári Koinónia Kiadótól is, hogy megjelentet egy KILL antológiát. Az interneten, az Erdélyi Terasz oldalán is olvashatóak műveik. Van egy kékharisnya is, Albert Anna, ő hivatalos múzsa. KILL tagok névsora: Farkas Zsolt (író, költő), Horváth Előd (író), Kelemen Csongor (költő), Márkus András (író, költő), Mósa István (író), Sós Dóra (író, költő), Visky Ábel (író), Visky Zsolt (költő), Benedek Levente (illusztrátor), Albert Anna (múzsa, kékharisnya), Kovács Andrea (illusztrátor, főmúzsa), Réka (Zsolt fiktív főmúzsája) stb. /Schmekker-Fekete Péter: KILL! Interjú a Kiskorú Írók Ligájával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2004. március 10.

Minden évben márc. 9-én emlékeznek országszerte a kommunista diktatúra áldozataira és üldözötteire. Csíkszeredában márc. 9-én a Volt Politikai Foglyok és Üldözöttek Szövetségének Hargita Megyei Szervezete szervezett megemlékezést, amely a Millenniumi Templomban tartott ünnepi szentmisével kezdődött. Ezt követően a résztvevők a volt politikai foglyok tiszteletére emelt emlékműhöz vonultak, ahol elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. – Keserű szájízzel megyünk haza, mert úgy tűnik, most sem ért meg minket a világ – mondta beszédében Kelemen Csongor, a megyei szervezet titkára, a csekély számú érdeklődőre utalva. A megjelentek a Szentlélek utcai temetőhöz vonultak, ahol az egykor a csíkszeredai börtönben fogva tartott női politikai elítéltek emlékére készült emlékművet is megkoszorúzták. /Kovács Attila: Emlékeztek a volt politikai foglyok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2005. március 22.

Színvonalas írásbeli dolgozatok, sok szép versmondás és versértelmezés, összegezte véleményét Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny X. országos szakaszáról a magyarországi és erdélyi főiskolai, gimnáziumi tanárokból álló zsűri tagja. A hét végén befejeződött, három napos rendezvény a Kárpát-medencei, egyre bővülő anyanyelvi mozgalom része. A kolozsvári nyertesek közül többen vesznek majd részt áprilisban Győrben, a Kazinczy Ferenc vetélkedő döntőjén, magyarországi, délvidéki, kárpátaljai és felvidéki társaikkal. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákja, Tusa Illyés Anna nyerte meg, a Szép magyar beszédben a kolozsvári, református kollégista Bessenyei Gedő István jeleskedett. A Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny IX.-X. osztályos kategóriájában Balogh Attila, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen líceum tanulója kapott első helyezést, a felsőbb osztályosok közül pedig Kelemen Csongor, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákja. A kolozsvári Georgius Aranka Társaság ebből az alkalomból tetszetős kiadvánnyal örvendeztette meg tagjait. /(Rostás-Péter Emese): Véget ért az Aranka György verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2006. október 23.

Több rendezvény zajlott az 1956-os események jegyében. Ennek szellemében ültették el az immár szimbólumtöbblettel bíró gesztenyefákat. Történések beszéltek, ötvenhatos ismereteik alapján történelmi vetélkedőt tartottak Csíkszereda középiskolái, Csíkcsomortánban pedig kopjafát állítottak Orbán István emlékének, a Szoboszlay-per egyik mártírjának. Az Erdélyi Magyar Ifjak faültetési kezdeményezése az ’56-ra emlékező rendezvények szerves részévé válhatott faültetés. Október 21-én a csíki EMI-s fiatalok, valamint Csíkszereda polgármestere és alpolgármesterei elültették a gesztenyefákat a felújított Cosbuc utca Márton Áron Gimnázium és a református templom közötti szakaszán. A Csíki Székely Múzeum szervezte előadássorozat is 1956 eseményeit idézte. Novák Zoltán történész a Román Kommunista Párt ’56 utáni kisebbségpolitikájáról beszélt, majd összefoglalta az ’56-ot követő megtorlások egész sorát. Nagy Mihály Zoltán történész az ’56 őszi székelyföldi szimpátiatüntetésekről és megmozdulásokról beszélt, kiemelte a csíkszeredai Fodor Pál építészmérnök és köre törekvéseit, a Kacsó Tibor vezette csoportot, Szoboszlay Aladár tervét, valamint a sepsiszentgyörgyi, szászrégeni és Brassó környéki szimpatizáns csoportok elképzeléseit. Olti Ágoston történész az 1956-os események összképét vizsgálta, én annak hatását Romániára nézve. Jalsovszky Katalin történész-muzeológus dokumentumértékű fotókat mutatott be. Végül Zágoni Balázs Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című, Szoboszlay törekvéseit ismertető dokumentumfilmjét vetítették. Október 23-án Csíkcsomortánban a szentmise keretében emlékeztek az 1956-os forradalom erdélyi áldozataira. Közöttük volt Orbán István is, akinek most gyermekei, unokái állítottak kopjafát. Orbán Istvánt 1958. szeptember 1-jén a temesvári börtön udvarán végezték ki azért, mert keresztény pártot akart alapítani. A megemlékezésen jelen volt Orbán Péter és Orbán Etelka, a vértanú gyermekei, akik maguk is börtönbüntetést szenvedtek. Kelemen Csongor volt politikai fogoly a kopjafa előtt olvasta fel az 1958-as ítéletvégrehajtás jegyzőkönyvét. Beszédet mondott Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke is. /Antal Ildikó, Takács Éva: Ötvenhat szellemében fától a kopjafáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

2006. október 24.

A kerek évfordulós 1956-os megemlékezések megyeszerte nagyobb méreteket öltöttek. Csíkszereda több helyszínen idézte ötvenhatot. A Csíki Kamarazenekar ünnepi koncertet adott, előadták a Székely Golgota rockoperát. A Millenniumi-templomban a börtönviselt ötvenhatosok tiszteletére Kelemen Kálmánt ezüst érdemkereszttel, Nagy Benedeket és Szilágyi Árpádot ezüst emlékéremmel tüntették ki. Ünnepi beszédek hangzottak el október 23-án az 1998-ban felállított ’56-os emlékmű előtt. Kelemen Csongor, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének titkára nyitotta meg a beszédek sorát. Az ötvenhatos börtönviselt Szilágyi Árpád szavalatát az egyházi képviselők beszéde és imája követte. Este a tusnádi fúvószenekar kísérte fáklyás felvonulás előzte meg az emlékműavatást. Az új 56-os emlékmű a magyar főkonzulátus épülete előtti újonnan kialakított téren áll. Ercsei Ferenc művéről, a hírnökangyalról lekerült a lepel. Az emlékmű az elesettek és kivégzettek emlékét őrzi. Gyergyószentmiklóson is többnapos megemlékezést tartottak. Az unitárius imaházban rendezett Őri Tóth István fénykép-, László Péter Sándor illusztráció-kiállítást, közreműködött a Szent Miklós Kamaraegyüttes. Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános megszentelte Burján Gál Emil ez alkalomra készült – és egyelőre a temetőben helyet kapó – emlékművét. Október 22-én a Tarisznyás Márton Múzeumban magyarországi és erdélyi történészek emlékeztek 1956-ra. Székelyudvarhelyen a városházán dokumentumfilm-vetítéssel egybekötött tudományos ülésszakot tartottak, Tófalvi Zoltán és Durcza Attila történészek beszéltek. Október 23-án Székelykeresztúron az ökumenikus istentiszteletet és ünnepi műsort követően gyertyás felvonulással tisztelegtek a Millenniumi-emlékműnél. /Antal Ildikó, Bajna György, Szász Emese: Ötvenhat dalban, szóban, imában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ P. Ferenc Ervin Ferenc-rendi szerzetest is kitüntették a Magyar Köztársaság nevében az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. Október 23-án a magyar főkonzul által adott csíkszeredai fogadáson a páter az arany érdemkeresztet vette át. A szerzetes elmondta, a mai román államnak kellene elismerésben részesíteni őket. A mostani kitüntetésben tíz kivégzett társának tett ígérete beváltását látja.

2007. október 22.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcra emlékezett október 21-én, vasárnap Gyergyószentmiklóson a Volt Politikai Foglyok Szövetsége. A nagymisén Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános az 1956-os áldozatok lelki üdvéért is imádkozott. A szentmise után a megemlékezők a sűrű havazás ellenére is szép számban vonultak a temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatai emlékműnél folytassák a koszorúzással véget érő megemlékezést. Az Ambrus Éva karnagy vezette Ipartestületi Férfikórus mellett fellépett a középiskolás Blénessi Enikő és Ráduly Andrea, illetve a csíkszeredai politikai foglyok képviselői közül Kelemen Csongor. Mindhárman verset mondtak. A forradalom eseményeit a gyergyószentmiklósi volt politikai foglyok nevében Kovács Géza ny. matematikatanár foglalta össze. Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő a forradalom romániai kihatásai közül kiemelte a magyar nyelvű felsőoktatást korlátozó intézkedéseket, illetve a viszonylagos önrendelkezést biztosító Magyar Autonóm Tartomány felszámolását. Rokaly József ny. történelemtanár a XX. századi világpolitikai helyzet elemzésével emelte ki mindazok szerepét, akik cserbenhagyták a magyar népet. Erre az alkalomra Mansfeld Péter fényképe az emlékműre került. A talapzathoz a Volt Politkai Foglyok Gyergyói, illetve Csíki Szervezete, dr. Garda Dezső képviselő, az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT, a Polgármesteri Hivatal, a Volt Munkaszolgálatosok Szervezete, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet, a Földváry Károly Huszár-hagyományőrző Egyesület és Pál Árpád helyezett el emlékkoszorút. /Bajna György: Ötvenhatos megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2007. október 24.

Csíkszeredában október 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és az Ötvenhatos Bajtársi Társaság nevében Kelemen Csongor köszöntötte elsőként a megemlékezésre érkezetteket a Kalász negyedi, 1956-os kopjafánál. Pénzes József esperes-plébános hangsúlyozta, egyre többet beszélünk az Európai Unióról, sokkal inkább a hazában, Erdélyben kellene gondolkodnunk. A hősöknek állított kopjafánál az önkormányzati testületek, iskolák és különböző intézmények képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit. A forradalom 50. évfordulójára, 2006-ban állított hírnökangyal, a Gloria Victis-emlékmű előtt is megemlékeztek este. A fáklyás felvonulással egybekötött ünnepségen Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta, az 1956-os elnevezést kapott tér egyben a szabadság, testvériség és egyenlőség tere is. Mint mondta, „az eddigi ösvényen továbbhaladva, hisz egyetlenek voltunk, akik tavaly köztéri emlékművet állítottunk, jövőre a Szoboszlay-perben elítéltek mártírhalálának ötvenedik évfordulóján, szeptember 1-jén egy újabb köztéri emlékművet szeretnénk állíttatni”. Sógor Csaba szenátor, EP-képviselőjelölt ötvenhat örökségéről, az egyéni döntés és emberi méltóság szabadságáról beszélt. A börtönviselt Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szavalatát az egyházi képviselők beszéde és imája követte. Gyergyószentmiklóson október 21-én, vasárnap tartottak ötvenhatos megemlékezést a városi temetőben, Székelyudvarhelyen október 23-án istentisztelet keretében emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól, majd a ferences templom mellett lévő politikai foglyok, üldözöttek és áldozatok emlékművénél helyezték el a kegyelet koszorúit. /Antal Ildikó, Szász Emese: Ötvenhat örököseiként emlékeztünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2008. október 25.

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adta át október 24-én Csíkszeredában Sólyom László köztársasági elnök tizenöt volt politikai fogolynak, köztük két román származású egykori elítéltnek: Harai Pálnak, a medgyesi római katolikus plébánia nyugalmazott plébánosának, esperesnek, Orbán Péternek, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége alelnökének, az ’56-os Bajtársi Társaság alelnökének, Toader Stanca volt parlamenti képviselőnek, Alexandru Maier nyugalmazott orvosnak, Szilágyi Árpádnak, Török Józsefnek, Páll Lászlónak, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége alapító tagjának adta át. Kitüntetést kapott még ugyanezen szervezet tagjaként Sándor Bálázs, Puskás Attila, Kelemen Csongor és Biczó János, valamint Orbán Etelka, Czimbalmos Károly, Vorzsák János és Kovács Gyula. /A magyar államfő kitüntetéseket adott át Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2009. február 17.

Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum szülői közössége által alapított Encyclopaedia Egyesület vezetősége néhai dr. Wolf Rudolf (1951–2008) történelemtanár és igazgató tiszteletére róla elnevezett díj alapítását határozta el. A díjat az iskola egyik tanára vagy volt tanára kapja, aki a líceum korán elhunyt igazgatójának szellemiségét ápolja, nevelési elveit követve eredményesen munkálkodik az „apáczais szellemiség” kialakítása érdekében. Az Encyclopaedia Egyesület ugyanakkor iskolamonográfiát szándékozik kiadni az iskola fennállásának 90. évfordulójára. /(Kelemen Csongor, véndiák): Wolf Rudolf díjat alapítottak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2011. június 3.

�?nnep, tartós találkozás a könyvbe foglalt szellemmel
Mátyás szülõháza elõtt megnyílt a Kolozsvári �?nnepi Könyvhét
Számos sátor, sok-sok könyv, beszédek és egyelõre gyér érdeklõdés: így foglalható össze röviden a Kolozsvári �?nnepi Könyvhét tegnap délutáni megnyitója. A Mátyás király szülõháza elõtti téren június 2. és 5. között zajló kulturális rendezvény a Romániai Magyar Könyves Céh, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése és az RMDSZ Fõtitkárság Program és Ifjúsági Fõosztályának szervezésében jött létre, azzal a szándékkal, hogy 82 évvel az elsõ, 1929 májusában megrendezett �?nnepi Könyvhét, illetve 70 évvel az elsõ kolozsvári �?nnepi Könyvhét után idén Erdély fõvárosa ismét bekapcsolódhasson a magyar könyv ünnepébe. A szervezõk remélik, hogy ezeken a napokon benépesül a Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülõháza közötti tér, a kolozsvári magyarság jól érzi majd magát a magyar könyvek között, és érdeklõdéssel követi a könyvbemutatókat, dedikálásokat, valamint a kísérõprogramokat egyaránt.
Könyvek A-tól Z-ig a Kolozsvár Társaságnál
A Kolozsvári �?nnepi Könyvhét hivatalos megnyitója elõtt két órával mutatták be a Szentimrei Alapítvány gyûjteményébõl összeállított Agyagfalvától Zsombolyáig. Magyar nyelvû könyvek Romániában 1918-1945 között címû tárlatot. Az esemény helyszíneként a Kolozsvár Társaság fõtéri székháza szolgált, ahol Kántor Lajos irodalomtörténész örömét fejezte ki a kiállítás kapcsán, és két, újonnan megjelent kiadványt ajánlott a nem túl népes közönség figyelmébe: Horváth Andor és Salat Csilla szerkesztésében, a Stúdium Kiadónál mostanra látott napvilágot az Erdélyi magyar írók - Paulovics László íróportréi címû kötet, a Kolozsvári köszöntõben pedig Possler György Kolozsvárról elszármazott irodalomtörténészt öregdiákok (Benkõ Samu, Balázs Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Cs. Gyimesi �?va, Egyed Emese, Demény Péter) köszöntik 80. születésnapján.
Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány elnöke reménykedik abban, hogy a mostani tárlatnak a következõ években is lesz folytatása, véleménye szerint egy-egy ilyen alkalom szervesen kiegészíti a Kolozsvári �?nnepi Könyvhét rendezvényeit. A teljesség igénye nélkül kívántak ezúttal ízelítõt nyújtani az érdeklõdõknek az 1918-1945 közötti idõszak könyvtermésébõl, kitérve természetesen a 70 évvel ezelõtt megtartott elsõ kolozsvári �?nnepi Könyvhétre is. A több mint hétezer kötetbõl 150-et sikerült kiállítani, apró hozzájárulásként egyetlen jól körülhatárolható terület irodalmi dokumentumaiból. Fiatalok és idõsebbek ismerkedhetnek ennek révén az erdélyi magyar irodalom XX. századi vonatkozásaival, szépirodalmi, mûvészeti, gazdasági stb. témakörben egyaránt. Többek mellett Berde Mária: Télutó (1928, Kolozsvár), Madách Imre: Az ember tragédiája (1923, Kolozsvár), Szabédi László: Délia (1936, Kolozsvár) címû kötetét, valamint A népkisebbségi törvény tervezetét (Paál Árpád, 1928, Kolozsvár), A Minerva könyvárjegyzékét (1927, Kolozsvár) és az EME 1943-as évkönyvét (1944, Kolozsvár) vehetjük szemügyre az öt tárlóban. - Talán érdemes lesz a következõ �?nnepi Könyvheteken, esetleg ugyanitt, bemutatni egy-egy mûhely - Erdélyi Szépmíves Céh, Minerva - vagy város - Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti stb. - könyveit vagy sajtóját - hangsúlyozta továbbá Szabó Zsolt. (ferencz)
Hivatalos megnyitó a Mátyás szülõháza elõtti téren
A délután négy órakor kezdõdõ hivatalos megnyitón elsõként László Attila alpolgármester szólalt fel a téren felállított színpadon, aki Kolozsvár brandjének nevezte a könyvet. �?t Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke követte. A megjelent kiadók száma bizonyítja, hogy Erdélyben a magyar könyvkiadás talpon maradt, és továbbra is értéknek tartják a könyvet, nem pedig luxusterméknek. Az erdélyi magyar könyvkiadás utóbbi 21 éve a fejlõdésrõl szólt mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a könyvnek szellemi, nem pedig anyagi értéket kell képviselnie. A miniszter hangsúlyozta: reményei szerint az �?nnepi Könyvhét helyet teremt magának Kolozsvár kulturális életében, és nemcsak szimbolikus helyfoglalás történt Mátyás király szülõháza elõtt.
A megnyitón felolvasták Csoóri Sándor író, költõ üzenetét, aki betegség miatt nem lehetett jelen a rendezvényen. Hetven esztendõvel ezelõtt Móricz Zsigmond volt a Kolozsvári Könyvnapok díszvendége. 2011-ben a nagy író után, szemérmesen mondom, én lehettem volna az. Mentségem csupán annyi, hogy õ akkor 62 esztendõs volt, én pedig ma-holnap hússzal több! Ezért kérem, bocsássák meg és értsék is meg, hogy nem lehetek jelen személyesen váratlan betegségem miatt, csupán néhány gondolatommal állt a díszmeghívott levelében.
Dávid Gyula irodalomtörténész a szerzõ és az olvasó közvetlen találkozásának lehetõségét határozta meg a rendezvény lényegeként, és hangsúlyozta a könyvvásár fennkölt jellegét: �?nnep, tartós találkozás a könyvbe foglalt szellemmel.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári fõkonzulja hagyományteremtõnek nevezte a rendezvényt, Fekete Emõke, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke pedig a könyvhét közösségteremtõ és közösségépítõ szerepére hívta fel a figyelmet, továbbá megvalósíthatónak tartja, hogy Kolozs megye több városában is megrendezzék a jövõben az ünnepi könyvhetet.
A megnyitó végén Szilágyi Szabolcs mûsorvezetõ Kántor Lajost, a Kolozsvár Társaság vezetõjét szólította színpadra, aki elmondta: a Társaság, hagyományteremtõ szándékkal, Kolozsvár büszkesége elnevezéssel oklevelet adományoz olyan embereknek, akik a város szellemi életének kiemelkedõ vezetõi, munkásai. Elsõ alkalommal Dávid Gyula érdemelte ki ezt a címet, akinek Kántor Lajos nyújtotta át az oklevelet, illetve egy Kolozsvár címerét ábrázoló bõrmetszetet. (kovács)
Írottmuzsika a Bulgakovban
A Bulgakov Kávéház adott helyet a délután öt órakor kezdõdõ eseménynek, amelyre sajnos csupán néhány ember volt kíváncsi: a Kriterion Kiadó által frissen megjelentetett kötet Palocsay Zsigmond válogatott költeményeit tartalmazza, Írottmuzsika címmel. A Romániai Magyar írók sorozat jelen kötetéhez Egyed Péter írt bevezetõt, a válogatás is az õ nevéhez fûzõdik.
A könyvbemutatón H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója adósságtörlesztésnek nevezte a könyv megjelentetését, mint mondta, Palocsay Zsigmond költészete számos titkot rejt, újabb és újabb részleteit fedezhetjük fel.
Egyed Péter a kötet bevezetõjébõl idézett fel néhány gondolatot, felidézve a költõi indulását, illetve a Palocsay-líra fõ jellemzõit. Az esemény zárásaképpen Hatházi András, Köllõ Csongor és Kelemen Csongor olvasott fel néhány verset. A Kolozsvári �?nnepi Könyvhétrõl bõvebb információ és a rendezvény részletes programja a www.unnepikonyvhet.ro honlapon olvasható. (köllõ)
Szabadság (Kolozsvár)

2011. október 24.

1956-os megemlékezések: fáklyás felvonulás Kolozsváron, politikamentes tisztelgés Nagyváradon
Előadásokkal, fáklyás felvonulással, istentiszteletek keretében emlékeztek Erdély-szerte a hétvégén az 1956-os forradalomra. „Szerencsés nép a magyar, hiszen mindig voltak olyan hősei, akik életük árán is utat mutattak, kinyitották a kapukat, amelyeket a zsarnoki önkényuralom megpróbált örökre befalazni” – fogalmazott Szilágyi Mátyás magyar főkonzul Kolozsváron.
Előadásokkal, fáklyás felvonulással, istentiszteletek keretében emlékeznek Erdély-szerte a hétvégén az 1956-os forradalomra. A szabadságvágy megőrzésének fontossága volt a csíkszeredai ünnepi megemlékezés legfőbb üzenete. A rendezvényt – amely idén is a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusa előtti ’56-os emléktéren, a Gloria Victis-emlékműnél zajlott – Kelemen Csongor, a volt politikai foglyok Hargita megyei szövetségének titkára nyitotta meg, aki Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el. Zsigmond Barna Pál főkonzul beszédében arról a „hazug” világról beszélt, amelynek Magyarország is részévé vált a 2. világháború után. „Akkori hőseink élete mérce, cselekedeteik megmutatják: a szabadságra csak azok méltók, akik nem adják fel az igazságot” – fogalmazott a diplomata.
„Nagypéntek nélkül nincsen húsvét”
Ráduly Róbert Kálmán, a megyeközpont polgármestere visszautalva az elhangzott Márai-versre, rámutatott: „Sokszor fogjuk hallani ezeket a sorokat, de nem fog úgy a lelkünkhöz szólni, mint Kelemen Csongortól. Értük vagyunk itt, és azokért, akik már nem élnek. Ha ők nem lettek volna, mi ma nem lennénk itt: ők adták viszsza a magyarság méltóságát.” A megemlékezésen résztvevőket végül Bálint Benczédi Ferenc erdélyi unitárius püspök és Tamás József római katolikus püspök áldotta meg, rámutatva, azért van szükség a megemlékezésre, hogy a világ megnyugodjon. „Nemes ügyek érdekében mindig érdemes vállalni az áldozatot, sőts esetenként az életáldozatot is, hiszen nagypéntek nélkül nincsenek igazi húsvét” – hangsúlyozta az unitárius püspök. A beszédeket követően sor került az 5 éve leleplezett, Ercsei Ferenc szobrászművész által készített Gloria Victis-emlékmű megkoszorúzására az 1956-os téren.
Október 23. – az összmagyar forradalom napja
Egy emlékmű az előre mutató, pozitív gondolkodás jelképe is, nem csak a múltra való emlékezésé – hangsúlyozta Kántor Lajos a kolozsvári Sétatéren felállított ’56-os emlékmű koszorúzásán, szombat délelőtt. A szobrot felállító Kolozsvár Társaság elnöke kifejtette: a börtönajtót és napos rozettát ábrázoló emlékmű az egyesítés és nem a megosztás jegyében valósult meg. „A kapu múltunkat, jelenünket szimbolizálja. Mindent meg kell tennünk azért, hogy életünkben a napos oldal uralkodjék” – vélekedett Kántor Lajos.
Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja ünnepi köszöntőjében elmondta: szerencsés nép a magyar, hiszen mindig voltak olyan hősei, akik életük árán is utat mutattak, kinyitották a kapukat, amelyeket a zsarnoki önkényuralom megpróbált örökre befalazni. „Világosan tudjuk, hogy 1956-ban nem csak budapesti, magyarországi forradalom zajlott. Összmagyar forradalomról beszélünk, a nemzet egységesen, osztatlan lelkülettel cselekedett. E jeles napon fejet hajtok és tisztelgek az erdélyi, partiumi mártírok előtt” – fogalmazott a főkonzul.
A megemlékezés Novák Csaba Zoltán történész előadásával folytatódott a Kolozsvár Társaság székhelyén. A Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézetének tudományos munkatársa kifejtette: a 40-es és 50-es éveket felölelő román történetírás egyik jellemzője a mártirológia, a nemzet áldozatként való bemutatása, ez pedig magyar vonatkozásban az ’56-os eseményeket bemutató történetírás sajátja is. „Az utóbbi években ezzel szemben már több olyan tanulmány is napvilágot látott, amelyek szerzői tágabb értelemben elemzik a témát” – hangsúlyozta az előadó. Mint mondta, az 1956 előtti magyarságpolitika tekintetében a Román Munkáspárt – külső tényezők hatására – nem alkalmazott más kommunista országokra jellemző megtorlásokat. „Az 50-es években már a magyarság pozitív diszkriminációja is megfigyelhető: létrejön a Magyar Autonóm Tartomány, ez pedig számos kulturális jogot von maga után. Az ’56-os eseményeket a vezetés ideológiai és politikai veszélyként érzékelte, a titkosszolgálat azonnal megkezdte a potenciális ellenfelek felkutatását, hosszú távon pedig megerősítették a nemzeti függetlenség és szuverenitás ideológiáját, etnikailag felhígították az autonóm tartomány vezetőségét” – magyarázta Novák Csaba. A kincses városi megemlékezéssorozat tegnap este fáklyás felvonulással ért véget: a résztvevők Mátyás király szülőháza elől a Házsongárdi temetőbe, Dsida Jenő sírjáig vonultak.
Politikamentes tisztelgés Nagyváradon
A Nagyvárad-Réti Református Egyházközség által szervezet megemlékezésén Bognár Zalán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem történésze istentisztelet keretében tartott emlékbeszédet. Felidézte, hogyan vált a szovjet megszállás totalitárius rendszerré Magyarországon: eleinte például szórólapokon hirdették, hogy csakis a náci Németországhoz szeretnének stratégiailag közelebb kerülni, Magyarország rendszerébe nem szándékoznak beleszólni. Ez persze szemenszedett hazugságnak bizonyult. A történész kitért arra is, milyen nyomásnak vetette alá ez a hatalom az egyházakat: a keresztyén ünnepeket gyakorlatilag megszüntették, munkanappá nyilvánították, még az ország címerét is szovjet típusúra cserélték. A kultúrát is meghatározott keretek közé szorították, csakis propagandacélokra használták fel. Bognár Zalán úgy véli, az 1956-os események nem forradalomnak, hanem inkább szabadságharcnak nevezhetők: az emberek az alapvető jogaikért, személyes szabadságukért, a véleményük és a sajtó szabadságáért vívtak harcot.
Pálfi József várad-réti lelkipásztor az igehirdetés után azt hangsúlyozta, hogy az október 23-i megemlékezés nem pártesemény, és nem is lehet semmilyen politikai párt sajátja, hanem csakis a nemzeté. Ehhez híven a réti templom udvarán felállított 56-os emlékkőnél nem is hangzott el politikusi beszéd, csak a Váradi Dalnokok adtak elő két dalt, majd a gyülekezet közösen énekelte el a Szózatot. Az egybegyűltek otthonról hozott virágaikat helyezték el az emlékműnél.
(Szobrot kapott Baross Gábor. A kézdivásárhelyi vasútállomás közelében rövid megemlékezés keretében leplezték le a Baross Gábor 19. századi politikus tiszteletére készült emlékhelyet. A vasminiszterként emlegetett Baross a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa volt, neki köszönhető, hogy megépült a Brassó és Kézdivásárhely közötti vasút. Vetró András szobrász alkotását Vargha Béla esperes áldotta meg.)
Forró Gyöngyvér, Kőrössy Andrea, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2012. október 24.

Őriznünk kell az eszme tisztaságát
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek október 23-án, kedden délután Csíkszeredában a Gloria Victis-emlékműnél, ahol ünneplők sokasága hajtott fejet az 56 évvel ezelőtti események hősei és mártírjai emléke előtt. A városi és egyházi elöljárók mellett az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Zsigmond Barna Pál főkonzul és Szarka Gábor konzul.
„Hirtelen szabad lett a gondolat, és szabad lett a szó, kitárultak a bezárt ablakok, a bedeszkázott ablakok, a rácsos ablakok, és bedőlt a napfény” – kezdte beszédét Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Ünnepi szónoklatában hangsúlyozta, Magyarországon és Erdélyben is a kommunista elnyomás idején, minden pillanatban szabadságharc folyt. 56 esztendővel ezelőtt egy lett a magyar nemzet, és láthatóvá vált az egység, a magyarországiak mellett megmozdultak a partiumi és az erdélyi magyarok. Reménykedtek a forradalom győzelmében, latolgatták, vitatták az eseményeket. „Tíz napig tartott a boldogság, ám ez is elég volt ahhoz, hogy megmutassuk, élünk, vagyunk, élni akarunk, és meghalni is tudunk a szabadságért. Sokan meghaltak abban a reményben, hogy a nemzetközi közvélemény és a szabad népek segítségével sikerül kivívni a szabadságot. Ám a szabad világ többnyire hallgatott. Néhány írástudó szólt, tiltakozott. A lengyel nép a vérét küldte, ám a nemzetközi nagypolitika szégyenteljesen elárulta a magyar szabadságharcot” – fogalmazott az államtitkár. Felelevenítette a megtorlás iszonyatos voltát: a több mint 200 ezer külföldre menekült magyart, a halálos ítéleteket, az életfogytiglani börtönbüntetéseket, a meggyötört embereket, a tönkretett életeket, a megnyomorított családok ezreit, a tomboló terrort, a temesvári katonai törvényszék ítélkezéseit, a Szoboszlay-pert, a Dobai-pert, a szilágysomlyói pert, a szászrégeni pert, a kényszermunkákat, mely egyet jelentett a halállal.
„De nem a test rabsága a legszörnyűbb, hanem a léleké, s ha a lélek, a tudat erősebb, mint a test, akkor a szabadság megmarad, rejtve az imában, a pillantásban, a kézszorításban. Az áldozatok felmagasztosulnak. Nem akartak hősök lenni, csak szabadok akartak lenni, csak emberhez méltó életet akartak maguknak, és mindenkinek, de hősök lettek, az eltiport szabadságharc hősei lettek. Mi, mai emlékezők egyet tehetünk, őrizzük az eszme tisztaságát, s nem engedjük feledésbe hullani azok nevét, akik életüket, sorsukat áldozták érte. Ez a mi munkánk, ám ez nem kevés” – osztotta meg felemelő és biztató gondolatait a megemlékezőkkel Bába Iván.
„Az 1956-os forradalmárok az első olyan sebet ejtették a kommunista diktatúrán, amely a későbbiekben annak megbukásához vezetett” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A többi között utalt arra, hogy a magyarság szabadságra teremtetett, a méltánytalanságot nem tudja elviselni. '56 tanulságairól szólva megemlítette, hogy azokban a napokban a magyarság egy emberként tudott összefogni, viszont a szabad világ cserbenhagyta a nemzetet. Kiemelte, hogy az erdélyi magyarságot a forradalmat követően fosztották meg intézményeitől.
Orbán Péter, a Szoboszlay-per egyik elítéltje felolvasta a meghurcoltak nevét, majd felkérte a megjelenteket, hogy egy perces néma csenddel adózzanak az erdélyi vértanúk emléke előtt.
Vitéz Kelemen Csongor és vitéz Szilágyi Árpád szavalatukkal emelték az ünnep méltóságát. Előbbi Márai Sándor Mennyből az angyal, utóbbi Heltai Jenő Szabadság című versét szavalta el. A történelmi egyházak képviseletében Tamás József római katolikus püspök, valamint Szatmári Szilárd református lelkipásztor osztották meg ünnepi gondolataikat.
A beszédek elhangzását követően civil és politikai szervezetek, városi és megyei intézmények, 56-os egyesületek, iskolák képviselői, magánemberek helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait majd közösen elénekelték a székely himnuszt.
Létai Tibor
Székelyhon.ro

2012. november 17.

Szilágyi-Tamás Júlia könyvét mutatták be az Apáczaiban
Szilágyi-Tamás Júlia Örvényben pörgő napok című kötetét mutatták be csütörtökön délután az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A Stúdium Kiadó gondozásában idén megjelent kötetet méltatva Vörös Alpár iskolaigazgató kiemelte: olvasmányos kötetről van szó, legfontosabb érdeme azonban, hogy hiteles korképet rajzol. Mint mondta, a cím sem véletlen, Szilágyi-Tamás Júlia ugyanis egy nehéz, hanyatló periódusban lett az iskola magyartanára, éppen akkor, amikor az intézmény líceumi jellege megszűnt. – Bizonytalan idők voltak azok, nem tudhattuk, hogy ballagnak-e még nálunk tizenkettedikes diákok. Szilágyi-Tamás Júlia azonban az 1989-es változás után a közösség élére állt, és olyan célokat tűzött ki, olyan hagyományokat teremtett, amelyekből napjainkig táplálkozhat az iskola – hangsúlyozta az igazgató. Véleménye szerint több más mellett neki is köszönheti jelenlegi arculatát és támogatásait az intézmény, valamint azt, hogy ma is vannak Apáczai-napok. – Meghatározó egyéniség az iskola történetében, tanári és igazgatói pályán egyaránt – fűzte hozzá Vörös Alpár.
A kiadó nevében Tőkés Erika köszöntötte a jelenlévőket, a bemutató napját, november 15-ét láthatatlan betűkkel bejegyzendő ünnepnek nevezve, majd az író egykori tanítványai – Vallasek Júlia, Bálint Éva Zsófia, Molnár Galaczi Júlia, Şerban Kertész Szidónia és Ambrus Szőcs Enikő – olvastak fel részleteket a műből. Kifejtették: érdekes kiegészítésekkel szolgált számukra a könyv mindarról, ami diákkorukban történt. – Nem hivatalos történelmet ír le ez a kiadvány, mint a tankönyvek, hanem személyes történeteket, amelyek árnyalják a történelmet – magyarázta Vallasek Júlia. Ambrus Szőcs Enikő úgy nyilatkozott: „mindenki másképpen éli át a könyvet, mást fedez fel magának benne”.
Szilágyi-Tamás Júlia szerényen megjegyezte: az Örvényben pörgő napok igazából nem az ő érdeme, hiszen olyan volt a kor, neki csak meg kellett írnia. Aki a lehetetlent nem próbálja meg, annak a lehetséges sem sikerülhet, mondta. Arra a kérdésre, hogy milyen forrásokat használt fel munkája során, azt felelte: összegyűjtötte a korabeli dokumentumokat, újságokat, emellett emlékeinek felidézésével írta meg a kötetet. – Természetesen kimaradtak részek, mert ha az ember könyvet ír, eleve azokat a darabokat válogatja össze, amelyek összeillenek – fűzte hozzá a szerző.
Az est folyamán Monti Csárdását adta elő Gergely Bálint Ákos hegedűn és Kolcsár Péter zongorán, Kelemen Csongor színművész pedig Ferenczes István Szerelmes vers című költeményét szavalta el.
Zay Éva
Szabadság (Kolozsvár)

2013. január 20.

Átadták a Németh Géza-emlékdíjat
A szászrégeni Böjte Lídia és tanítványa, Bíró Anna vehette át vasárnap délben, a csíkszeredai református templomban megtartott istentisztelet keretében a Németh Géza Egyesület által felajánlott díjat.
A magyar millennium évében alapított díjjal olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazza a Németh Géza Egyesület, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárul a magyar kultúra ápolásához, megmaradásához. Kelemen Csongor volt politikai fogoly szavalata után Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke a szervezet célkitűzéseiről beszélt.
Az egyesületet a csíkszeredai egykori Ady Endre Általános Iskola pedagógusközössége hozta létre a budapesti Reménység Sziget megálmodója és működtetője, Németh Géza református lelkész tiszteletének adózva. Az egyesület évente kiosztja – a Magyar Kultúra Napjához legközelebb eső vasárnapon – a Németh Géza-emlékdíjat, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a pedagógus munkára, a magyar kultúra ápolására. A díj pénzbeli részét idén is Sógor Csaba EP-képviselő, a díjjal járó művészeti alkotást pedig Xantus Géza csíkszeredai képzőművész ajánlotta fel.
A Magyar Kultúra Napjának jelentőségéről Zsigmond Barna Pál Magyarország csíkszeredai főkonzulja osztotta meg ünnepi gondolatait.
Dénes József, a Felfalusi Általános Iskola igazgatója laudációjában a szórványmagyarságnak szentelt életpálya ünnepélyes pillanatának nevezte a díjátadót. Böjte Lídia Zágonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. „A szórványban küldetést vállalt és teljesített, kellő alázattal, önfeláldozással szolgálja Szászrégent és vidékét, a térség szórványmagyarságát” – hangsúlyozta Dénes József.
Böjte Lídia tanítványa, Bíró Anna ugyancsak háromszéki gyökerekkel rendelkezik. Kovásznán született, majd Csomakőrösön töltötte gyermekkorát. „Annában serdülőkori önmagamat láttam, és a jövőt – a nagyszerű jellemet, az értelmes igazi nőt” – fogalmazott a díjazott pedagógus.
A díjátadót követően a csíkszeredai unitárius dalkör Csudakórusa ünnepi műsort adott elő, a rendezvény az altemplomban szeretetvendégséggel, szívélyes beszélgetéssel ért véget.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,

2013. szeptember 16.

Kopjafa a bevonuló honvédek emlékére
A Székely Társalgó Egyesület a baróti református templom bejárata mellett kopjafaállítással emlékezett meg a magyar honvédség 1940. szeptember 12-i baróti bevonulására, illetve az elmúlt esztendőkben szervezett honvédtalálkozókra. A rossz idő miatt a megemlékezés jórészt a templomban zajlott, csak a vargyasi Máthé Ferenc Ilonka által készített kopjafa leleplezése történt a szabad ég alatt.
Farkas Vilmos kisbaconi református lelkipásztor igehirdetésében arra biztatta a közösséget, hogy merjen nagyokat álmodni. Álmodtak és hittek elődeink, s Erdély és a Székelyföld a trianoni igazságtalanság után visszatért az anyaországhoz – mondotta. Az esemény házigazdája, Krizbai Imre lelkipásztor úgy fogalmazott: fontos, hogy történelmünk meghatározó pillanatai emlékét megőrizzük, a hazánkért cselekvőket pedig becsüljük meg. Köszöntötte az eseményen jelen levő öt egykori honvédet, akit a templomban levő mintegy százötven megemlékező meg is tapsolt.
Gyüre Csaba magyar országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért alelnöke elmondta: büszke arra, hogy maga is megszavazhatta azt a törvényt, amely megteremtette a lehetőségét, hogy visszanyerjék állampolgárságukat a csonka Magyarországon kívül élők. A Székely Nemzeti Tanács bardoc–miklósvárszéki elnöke, Szabó Miklós a kopjafa emlékőrző szerepére hívta fel a figyelmet: nem szabad elfelednünk a magyar honvédség bevonulásának jelentőségét. Miklósi József korabeli dokumentumok alapján idézte fel, milyen örömmel fogadták a székelyföldi emberek a honvédek visszatérését – igazi felszabadulásként élték meg a második bécsi döntést követő napokat. Barót volt polgármestere, Nagy István a honvédek helytállását emelte ki, mondván: „nem azt kérdezték, milyen rangot kapnak, vagy kiállhatnak-e majd a város főterére díszelegni, hanem azt, mit tehetnek ők a nemzetért”. Bocz Zoltán beszédében felvetette: miért rossz, kinek árt, ha valaki szereti nemzetét, s tesz azért? Az eseményen fellépett a Zathureczky Gyula Kórus, a vargyasi Borbáth Szilveszter énekelt, Fogarasi József és Kelemen Csongor pedig verset mondott.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. október 22.

Kiállítással emlékeznek 1956-ra
Korabeli fegyverek, egyenruhák, 58 évvel ezelőtti újságcikkek, könyvek és számos más, az 1956-os magyar szabadságharccal és forradalommal kapcsolatos emléktárgy tekinthető meg a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusház szerdán felavatott pinceklubjában.
Ferencz S. Alpár történelemtanár ismertette a kiállítás anyagát, majd rövid történelmi összefoglalójában az 1956-os magyar forradalom kitöréséről, illetve következményeiről beszélt. Kelemen Csongor a volt politikai foglyok nevében mondott köszönetet a kiállításért, külön kiemelve, hogy az egykori elítéltek nagy örömére idén számos iskola érdeklődött 1956 iránt, több tanintézetbe hívták meg őket élő történelemórákra. A Venczel József Szakközépiskola diákjai az alkalomhoz illő szavalatokkal és énekekkel léptek fel.
Dobos László
Székelyhon.ro

lapozás: 1-30 | 31-37