udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
243
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-243
Névmutató:
Király István
1990. január 14.
Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./1990. február 25.
Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./1990. március 19.
Román nacionalista tömeg márc. 19-én Marosvásárhelyen tüntetett a magyarok ellen, a környékről 13 busszal hoztak további tüntetőket, először leszaggattak minden magyar feliratot, még a Bolyai utcanév tábláját is, követelték, hogy szüntesse meg a helyi rádió a magyar nyelvű adást, majd megtámadták a magyar nemzetiségűeket. Az RMDSZ székházát megostromolták fejszékkel, husángokkal. Mintegy 75 fő rekedt az épületben, a rendőrség nem sietett a védelmükre. Később a katonaság szabad elvonulást ígért a bentrekedt magyaroknak. Amikor kijöttek, a román tömeg láncokkal, botokkal verte őket. A katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket. Sütő András írót is összeverték, a fél szemére megvakult, több bordája eltört, bal karja zúzódást szenvedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Az egyik szemtanú, Szőcs László elmondta, mi is történt Marosvásárhelyen márc. 19-én. Sütő András beszélt megafonon: Kincses Előd lemondatása jogtalan, de nem kell válaszolni a provokátoroknak, mindenki menjen haza. Ezelőtt a román tüntetők körbejárták a várost, ahol magyar feliratot láttak, azt mind leverték, kirakatokat vertek be így érkeztek a Bolyai utcába és rárontottak az ott álló magyarokra. A magyarok beszaladtak az RMDSZ-székházba. Itt is először leverték a magyar feliratokat, majd betörték a vasajtót, beözönlöttek az udvarra. A lépcsőházba menekültek, a kaput ott is betörték, fejszékkel. Akkor még el tudott menekülni a hátsó kerítésen mintegy huszonöt ember, maradtak hetvennégyen. Névsorukat Sütő András tanácsára Király István összeírta. Végül a padlásra menekültek, egy víztartállyal el tudták torlaszolni az ajtót. Akkor a román tüntetők elhatározták, hogy papírt hoznak a padlásajtóhoz és felgyújtják a padlást. Közben megjött a rendőrség. Feljött Judea ezredes és azt mondta, megvédi Sütő Andrást, csak jöjjön le. Sütő elindult. Később a padláson rekedt magyarok is sorra lejöttek. Lent a feldühödött románok összeverték őket, a katonák tétlenül szemlélték mindezt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./1990. május 5.
A Tineretul Liber egyik múlt heti száma a magyarság valóságos bűnlajstromát hozta, felsorolva a lélekmérgezők állításait. Történik mindez a vásárhelyi tragédia után. Szűcs László műszerész Sütő Andrással együtt élte át Marosvásárhelyen, márc. 19-én a borzalmakat. Elmondta az újságírónak, mi is történt. Kiment a térre. Dühöngő román tömegek járták a várost és minden magyar feliratot levertek, kirakatokat bevertek, plakátokat leszaggattak. Sütő András beszélt megafonba: mindenkit arra kért, menjen haza. Feldühödött, vasvillákkal, botokkal felfegyverzett román tömeg támadt rájuk. Sütő kiáltott: hamar be a székházba. Befutottak az RMDSZ-székházba. A román tömeg összetörte a kapu üvegét, összetörték a táblákat, a feliratokat. Hiába húzódtak be, a téglakerítés mögül kővel dobálták őket. Végül a román tömeg betörte a kaput, a bentrekedt magyarok az épületbe menekültek. Minden ablakot betörtek a románok és az ajtót fejszével felfeszítették. A bentrekedt magyarok /hetvennégyen voltak/ hátráltak, felmentek az első emeletre. Sütő tanácsára Király István alelnök összeírta az ott szorongó magyarok névsorát. A dühödt román támadók tüzet akartak rakni, hogy felgyújtsák az épületet. Közben megjött a rendőrség. Feljött a bentszorult magyarokhoz Judea ezredes és kérte, jöjjenek le. Mindenki bizalmatlan volt, azután Sütő András mégis elindult, mondván, a többiek maradjanak itt, amíg ő nem jön vissza. Sütő elindult. A többiek vártak másfél órát. Judea ezredes azt mondta, hogy Sütő hazament. Végül elindultak a bentszorult magyarok, egy rendőr ment elől, egy hátul. Ahogy kiértek a magyarok, a románok vadul ütni kezdték őket. A rendőrök, a tisztek szótlanul nézték mindezt, nem avatkoztak közbe. Különösen egy kisebb magyar csoport tagjait verték össze kegyetlenül. /B. Kovács András: A vesszőfutás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./1992. január 23.
A marosvásárhelyi bíróság jan. 23-án a demokrácia- és magyarellenes erők képviselőinek koholt vádjai alapján törölte Király Istvánt, az RMDSZ jelelöltjét a város polgármester-jelöltjei listájáról, adta hírül az RMDSZ közleménye. Király István az MTI-nek elmondta: azzal vádolják, hogy 1990. március 20-án sztrájkot szervezett a kenyérgyárban, hogy a román lakosok ne juthassanak kenyérhez. /MTI/1992. január 27.
Tőkés László püspök jan. 27-én sajtóértekezletet tartott. Kifejtette, hogy felszólítást kapott a püspökség, miszerint a református egyház hagyja el a székházat. A püspök hangsúlyozta, hogy a székházat semmiképpen nem adják át a hatóságnak. Elmondta, hogy Szőcs Géza szenátor javaslatára megegyeztek egy ökumenikus egyetem szükségességében, továbbá alternatív népszámlálás megtartását javasolták az egyházak és az RMDSZ égisze alatt. Tőkés László felemelte szavát az erdőcsinádi letartóztatások ellen, ahol most vettek őrizetbe három fiatalembert a két évvel ezelőtti marosvásárhelyi események miatt, felháborodását fejezte ki az ellen, hogy lehetetlenné tették Káli Király István polgármesteri jelölését Marosvásárhelyen. /Sz. A.: Püspöki sajtóértekezleten. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./Kolozsváron, jan. 16-án az RMDSZ néhány tagja és több RMDSZ-es országgyűlési képviselő megalakította az erdélyi magyar egyetem /Universitas Oecumenica Transilvaniensis/ létrehozását kezdeményező bizottságot. Felekezetközi egyetemet terveznek. Az egyetem magvát a két meglevő hittudományi főiskola alkotja, a gyulafehérvári Katolikus Teológiai Intézet és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Célszerű egyes tanszékek létrehozása Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron stb. A bizottság ideiglenes elnöke Szőcs Géza.1992. január 31.
Románia Legfelsőbb Bírósága elutasította a főügyész fellebbezését Káli Király István ügyében, ennek értelmében az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje nem indulhat a választásokon. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./1992. február 1.
Az RMDSZ Maros megyei Elnöksége felhívásában arra szólította fel a megye lakosságát, hogy Pokorny László független jelöltet támogassa a választáson, mivel a bíróság az RMDSZ polgármester-jelöltjét, Káli Király Istvánt törölte a listáról, annak ellenére, hogy ezt a döntést román főügyész is törvényellenesnek tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./1992. február 1.
Az RMDSZ Országos Elnöksége febr. 1-jén kiadott nyilatkozatában elítélte azt, hogy a választási kampányban az ország számos helységében magyarellenes és antidemokratikus hatósági eljárások zajlanak. Koholt vádak alapján több helységben bírósági határozattal törölték az RMDSZ jelöltjeit. A legkirívóbb a marosvásárhelyi Káli Király István esete. Ez a döntés kísértetiesen hasonlít a két évvel ezelőtti sérelemre, mikor ugyanebben a városban Kincses Előd és Smaranda Enache jelölését meghiúsították, az előbbi emigrációba kényszerült. Káli Király Istvánhoz hasonlóan törölték Kőröstárkányban Illés Ferenc nevét a listáról. A romániai magyarságot sorozatos kollektív jogsérelmek érik. Különösen veszélyes a mass-media közvetítésével érkező magyarellenes rágalom- és uszítóhullám. Az általános demokratikus jogok biztosítása csupán parlamenti jelenléttel nem biztosított. Az RMDSZ felhívja a romániai magyarságot, hogy tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól, ne engedjen a provokációnak. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ 1992. március 7.
Az ismert emberjogi szervezet, a Helsinki Watch febr. 5én intézett levelet Ion Iliescu elnökhöz, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság döntése ellen, amellyel Király Istvánt megakadályozták abban, hogy az RMDSZ polgármester-jelöltjeként induljon a helyhatósági választáson. A levél utalt a választási törvény hiányosságaira is, mert abban olyan kifejezések vannak, amelyek nincsenek kellőképpen körülhatárolva, emiatt önkényes értelmezésre adhatnak alkalmat. A levél emlékeztetett arra, hogy Marosvásárhelyen nem ez az első alkalom, amikor megtiltják egyes jelölteknek a választáson való részvételtől. 1990-ben Smaranda Enachet és Kincses Elődöt akadályozták meg abban, hogy induljanak a parlamenti választáson. A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy pusztába kiáltó szó maradt a Helsinki Watch tiltakozása. /T. T.: A Helsinki Watch levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./1992. március 27.
Káli Király István, a Maros megyei RMDSZ alelnöke nyilatkozott: máj. 3-án lesz Marosvásárhelyen a polgármester-választás. A városban még mindig nem alakult meg a tanács a frontos és a Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó tanácstagok sorozatos távolmaradása miatt. /Új Magyarország, márc. 27./1992. április 30.
A román kormány ápr. 30-án kiadott határozatával elhalasztotta a Marosvásárhelyen máj. 3-ára kitűzött polgármester-választást. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./ Ez ellen a döntés ellen tiltakozott az RMDSZ Maros megyei Elnöksége. A kormány harmadszor halasztotta el a polgármester megválasztását. Az igazi cél: az RMDSZ, a város magyar lakosságának kizárása a polgármester-választásból. Ez a folyamat Káli Király István elfogult törvényszéki döntés alapján történt kizárásával kezdődött. Maroknyi posztkommunista csoport szélsőséges sovén erők összefogásával igyekezett állandó konfrontációt teremteni. Érthetetlen, hogy a kormány engedett a szélsőséges erők nyomásának. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./ 1992. május 21.
Chester Atkins és Tom Lantos szenátor máj. 21-én felszólította a washingtoni kormányt, hogy bírja rá a román vezetést a politikai és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítására. Aggasztónak tartják azt, hogy megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, amely nem tudja megvédeni polgárainak emberi jogait. A két képviselő a jövő héten Bukarestbe látogató Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettesnek írt levelében javasolta: bizonyítsák román részről, hogy felelősségre vonták az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromért felelősöket, nyilvánosan határolják el magukat a szélsőséges magyarellenes és antiszemita gyűlöletkeltőktől, beleértve a Vatra Romaneascát és a Román Nemzeti Egységpártot, biztosítsák a kisebbségek nyelvi és oktatási jogait, beleértve a Bolyai Egyetem felállítását, a kétnyelvű feliratok használatát, orvosolják Smaranda Enache, Kincses Előd és Király István ügyét. / Eagleburger Bukarestbe megy. = Népszabadság, máj. 23./1992. július 23.
A parlamenti RMDSZ-csoport jogászainak egy része marosvásárhelyi és kolozsvári jogászokkal együtt júl. 23-án megbeszélést tartott, elemezték az utóbbi két és fél év kisebbségeket ért jogsérelmeit. Megállapították, hogy az iskolapolitika diszkriminatív, a magyarság számarányánál kisebb mértékben jut be az egyetemekre. Emiatt egyrész a bűnüldöző szerveknél, másrészt az ügyészségeken és törvényszékeken mind kevesebben vannak magyar nemzetiségű jogészok. A marosvásárhelyi igazságszolgáltatás politikai érdekeket szolgál, határozatai jogsértőek, ezt mutatja Smaranda Enache és Kincses Előd parlamenti választhatóságát kizáró, Király István polgármesteri jelölését megakadályozó ítélet, a marosvásárhelyi események kizárólag magyar és cigány résztvevői elleni ítéletek. Ugyanakkor büntetlenek maradtak Sütő András elleni súlyos testi sértés tettesei, a magyar nemzetiségű áldozatok gyilkosai. A földtörvény alkalmazásánál is részrehajlás tapasztalható, a volt hadifoglyok jogait szabályozó 1990. évi 118-as törvényrendeletet diszkriminatív módon alkalmazzák a magyar hadsereg katonájaként szovjet fogságba esett észak-erdélyiekkel szemben. A közelmúlt legkirívóbb bírói visszaélése a Cseresznyés Pál és Barabás Ernő terhére kiszabott tíz-tíz év fogházbüntetés, amikor egy támadó megrúgását minősített emberölési kísérletnek tekintettek. Hasonló jogellenesség jellemzi az 1989. dec. 22-én Hargita megyében meglincselt rendőrök haláláért elítéltek esetét. Mind több aggasztó jelzés érkezik az ország különböző részeiből, ezért a résztvevők elhatározták, hogy a hazai és nemzetközi szervezetekhez fordulnak. /A Maros megyei RMDSZ: Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./ 1994. április 9.
Ápr. 9-én Kolozsváron megalakult a romániai magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a szakma érdekvédelmi szerve, amely képviseli tagjai érdekeit a hazai és külföldi intézmények előtt. Megválasztották az öttagú elnökséget. Elnök: Káli Király István, alelnökök: H. Szabó Gyula és Bencze Tibor, tagok: Dávid Gyula és Tonk István. Kijelölték a kuratórium összetételét, amely a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt pályázatra beérkezett munkákat bírálja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./ 1994. október 29.
1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./ 1995. február 15.
Három éve alakult meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Vezetője, Káli Király István elmondta, hogy az irodalmi értékek felkarolását tekintik feladatuknak. Támogatás nélkül nem tudnának létezni. Erdélyi Mihály Erdélyi fejedelmek című könyve nyolcezer példányban jelent meg, három kiadást ért meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. május 18.
1993 szeptemberében látott napvilágot a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ első kötete, adott tájékoztatást a kiadó igazgatója, Káli Király István. Szerződést kötöttek a Kriterionnal, hogy átveszik tőlük a kezdő írók közlését, 1994-ben öt elsőkötetest adtak ki /Jakabffy Tamás, Molnár Vilmos, Jánk Károly, Demény Péter és Vida Gábor/. Idei tervükben monográfiák kiadása szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ 1995. október 7.
Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./ 1996. április 26.
Az Erdélyi Könyves Céhet huszonhárom kiadó alapította, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Káli Király István, a Céh elnöke, közülük tizenegy lesz jelen a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon: a marosvásárhelyi Mentor, a kolozsvári Polisz, Komp-Press, Tinivár és Nis, a bukaresti Kriterion, a csíkszerdai Pallas Akadémia, a Pro Print és Kájoni, a vajdahunyadi Corvin, a sepsiszentgyörgyi Bonami, valamint a nagyváradi Literátor. Egyedül a Kriterion és a Literátor mögött van állami tőke, a többi magánvállalkozás. Az erdélyi kiadók munkáját pénzhiány akadályozza. Csak azok a könyvek jelenhetnek meg, amelyek támogatást kapnak. Nincs esély arra, hogy a kiadók nyereségesek legyenek, mert kicsi a piac. A magyar kiadók az elkészült műveknek csak töredékét tudják megjelentetni. Az erdélyi kiadók munkájához nélkülözhetetlen a magyarországi támogatás, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítsége.A Magyarországon megjelent könyvek egyre nagyobb számban jutnak el Erdélybe, az anyaországi nagykereskedők viszont nem nagyon vesznek tudomást az erdélyi kiadók tevékenységéről. /Magyar Nemzet, ápr. 26./