udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Kiss Cserei Zoltán
2006. augusztus 28.
Székelycsóka többnyire magyarok által lakott nyárádmenti falu, mégis, elhagyva Ákosfalvát, a községközpontot, mintha szórványtelepülés lenne. A református egyház nyilvántartásában 11 lélek szerepel, ezenkívül mintegy 40 roma él az elszórt házakban. A hétvégén tartottak falunapot, amikor 10 év után ismét zsúfolásig telt a templom. A székelycsókai református templomban az ünnepi istentiszteletet Kiss Cserei Zoltán kisgörgényi lelkész tartott. Szigeti Mihály volt tanár a tíz évvel ezelőtti falutalálkozó alkalmára írott monográfiájából idézte fel a múltat. A falut három család hozta létre. Az 1567-es összeírás szerint Marosszék falvai között 3 kapuval szerepelt. Az 1941-es népszámlálás szerint 581-en laktak itt. A második világháború után megindult a hanyatlás. A legnagyobb elvándorlást a kollektivizálás váltotta ki. A református egyház anyakönyve szerint 33 év alatt szinte mindenki elköltözött a faluból. A kultúrotthont lebontották, építőanyagát széthordták, a faluba vezető út járhatatlanná vált, nem volt villany, földgáz. A monográfia is „elveszett, árván hagyott bölcsőnek állított emléket” tíz évvel ezelőtt. Osváth Csaba polgármester elmondta, tevékenységével a székelycsókai megmaradt értékeket szeretné konzerválni. Korábban bevezették az áramot, járhatóvá tették az utat, kijavították az iskolát, ahova ma már roma gyerekek járnak tanulni. Megkoszorúzták a templom bejáratánál levő kopjafát. A falunapokat Kiss Cserei Zoltán kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Ifjak szervezték. Jó ötletnek bizonyult e kezdeményezés, hiszen a legfiatalabb csókai lakos 59, míg a legidősebb 86 éves. Sok gondot okoz a nehezen kezelhető roma közösség. Van, aki városról is visszaköltözne, de nem érzik biztonságban javaikat. /Vajda György: Pusztuló végeken. Falutalálkozó Székelycsókában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
lapozás: 1-1