udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
200
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-200
Névmutató:
Kozán István
2005. február 16.
Az új tanévben a Sapientia EMTE csíkszeredai campusának falain belül megalakult az EMTE rádió. A két alapító, Kozán István és Forró István elmondta, hogy a felszerelést pályázat útján tudták beszerezni. Egy három fős csapat újra kezdte a munkát /Forró István, Kozán István és Luka Kázmér/. A hallgatók többsége érdeklődést mutat az új kezdeményezés iránt. /Székely Kinga: Itt EMTE Rádió, Csíkszereda… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2006. május 18.
Arany János-díjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biró A. Zoltánt az utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesítményéért. A díjazott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője. Az MTA indoklásában Biró publikációi mellett kiemelte a kutatásszervezési, intézményvezetési, valamint a helyi fiatal kutatók segítésére, helyzetbe hozására fordított munkáját is. Biró hangsúlyozta, hogy mindez nemcsak neki, hanem a KAM intézetnek is szól, hiszen ebben az elismerésben benne van munkatársainak munkája is. /Kozán István: Arany János-díj. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./2006. június 15.
Már évek óta helyhiánnyal küszködik, egyelőre még mindig csak a központi épületben és pár bérelt tanteremben folyik az oktatás a csíkszeredai Sapientia Egyetemen. Két éve került az intézmény használatába az egykori csíksomlyói árvaház épülete. Az egykori árvaház épületének tetőszerkezetét már kicserélték, a víz- és villanyhálózatot felújították, de a munkálatokra szánt pénz elfogyott, jelezte Kassay János dékáni megbízott, projektfelelős. Az épület teljes felújításához mintegy 300 ezer euró kellene, de ezt az összeget nem tudják ebben az évben előteremteni. Az egyetemet anyagilag támogató magyar állam az utóbbi két évben szűkítette a költségvetést (a kezdeti majdnem 2 milliárd forintot 1,5 milliárdra csökkentette), így egyre nehezebb a helyzet. Helyi önkormányzatoktól és közbirtokosságoktól érkeztek olyan jellegű ígéretek, hogy felújítanának egy-egy osztálytermet, de ez nem elég. A 2006–2007-es tanévben a csíksomlyói épületben még nem látnak esélyt az oktatás beindítására. /Kozán István: Sapientia – EMTE somlyói campusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./2006. június 21.
Könyvtárat építenek a Sapientia – EMTE csíkszeredai központi épületében. Az eddig csak bérelt könyvtári helyiség bérleti díja olyan magas, hogy ha 2001-ben elkezdték volna a könyvtárat építeni, a befektetett pénz már megtérült volna. És mindemellett –egy egyetemnek szüksége van saját könyvtárra. Eddig kihasználatlanul állt az egykori új Hargita Szálloda belső terében az a félezer négyzetméteres terület, amelyen a korszerű könyvtár működni fog. A kétszintesre tervezett könyvtár alsó részén, valamint a galérián olvasótermet és számítógép-, illetve internet-használatra alkalmas részt alakítanak ki. A kivitelezővel kötött megállapodás szerint 2006. augusztus végére a könyvtár elkészül. /Kozán István: Egyetemi könyvtár épül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./2006. július 4.
A gyimesfelsőloki Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány alkotótábora nyolcadik alkalommal nyílt meg, résztvevői amatőr képzőművészek. Öt alkotóművész létrehozta annak idején a társaságot. Céljuk az együvé tartozás, szerepvállalás Gyimesfelsőlok képzőművészeti életében, a táborban készült alkotások bemutatása, valamint azok értékesítése. Timár Károly alapító tag és alapítványelnök büszke társaságukra. Az idei táborba már nemcsak az országból, hanem Magyarországról és Ukrajnából is érkeztek művészek, összesen 33 személy. /Kozán István: Az alkotóközösség ereje. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./2006. július 28.
Szentegyházán negyven évvel ezelőtt – az akkori Vlahicán – kialakult egy nehézipari nagyüzem, és köréje épült egy szocialista munkásváros. Az 1989-es változások pillanatában az említett vasgyár, a Metalurgica 2606 alkalmazottal működött, napjainkban ez a szám már nem éri el a 400-at. A város lakói 1989 decembere után új identitást adtak a településnek: a romános Vlahica helyett magyaros nevet választottak: Szentegyháza. Ez az intézkedés az 1968 májusa óta viselt Vlahica néven megélt alig több mint két évtizedes múlttal való szembefordulás volt. Egyelőre nem tudtak átfogó megoldásokat kínálni a helyi közösség gondjaira. A lakosok fele ma is falusi környezetben él. Akik gazdálkodnak, azok is rá vannak utalva valamilyen pénzkeresetre: magyarországi vendégmunkából vagy fakitermelésből, illetve -megmunkálásból jutnak többletjövedelemhez. A falusi turizmusból származó jövedelem egyelőre még esetleges. /Kozán István: Vlahicaszentegyháza múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./2006. augusztus 15.
Két hét alatt tizenegy koncert, 2400 kilométer utazás, 144 gyerek és mindössze hat kísérő – augusztus 16-án kezdődik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia idei, magyarországi koncertturnéja. Haáz Sándor zenetanár, az együttes vezetője rámutatott, a filharmónia idei legnagyobb megvalósítása, hogy meg tudta őrizni a létszámát, sőt, a minőség is megmaradt. Ebben az évben most lépik át először az országhatárt. Budapestre most nem mennek, oda télen úgyis hivatalosak. Az idei turné színfoltja az egynapos ausztriai kirándulás, amely alatt Bécsbe mennek a gyerekek. /Kozán István: Turnéra indul a gyermekfilharmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./2006. augusztus 30.
Székelyszenttamás Székelyudvarhelytől öt kilométerre fekszik. Székelyszenttamást felfedezték az udvarhelyiek. A népszámlálási adatok szerint 1910-ben 251, 1992-ben 116 magyar lakosa volt, jelenleg 53 házszám van a faluban, a lakosok száma pedig 132. Sok udvarhelyi épít házat a faluban. Nincs iskola, napközi, polgármesteri hivatal, rendőrség, de nincs is ezekre szükség, hiszen Ülke pár száz méterre van Szenttamástól, ott pedig van minden. /Kozán István: Céltelepüléssé vált Székelyszenttamás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./2006. szeptember 11.
Minden év szeptemberében egy héten át hangos a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Ház. Az idén immár negyedik alkalommal szervezték meg a prímásképző és tánctábort általános és középiskolás gyerekek számára. Haáz Sándor zenetanár a rendezvény főszervezője. Az egyhetes eseményt a Gyermekfilharmónia Alapítvány a nyári turisztikai bevételeiből fedezte. /Kozán István: Prímásképző és tánctábor Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./2006. szeptember 16.
Mit jelent Csíkszereda számára a Sapientia ezerkétszáz egyetemistája? Az egyetem bentlakásában jelenleg közel háromszázhatvan egyetemistát tudunk elszállásolni, de ez közel sem elégíti ki az igényeket – mondta Zólya László, az egyetemi bentlakást működtető HH2000 Részvénytársaság igazgatója. Egyfajta pezsgést hoztak a diákok a város életébe. Csíkszeredában kulturális téren előrelépés tapasztalható. – Már három éve létezik egy – a kezdetben csakis – sapientiásoknak fenntartott színházi bérlet, az Antigoné – magyarázta Szilágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője. Sajnos a fenntartott háromszáz bérlet csupán felére tartanak igényt az egyetemisták. A Megyei Könyvtár is érzi az egyetemisták jelenlétét. Az intézmény alkalmazottjai szerint leginkább néprajzi, nyelvészeti, valamint szépirodalmi műveket keresnek. A sportéletben is fontos szerepet játszanak, hiszen már létezik labdarúgócsapatuk is Sapientia néven. /Kozán István: Jönnek a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./2006. október 4.
Változásokat ígér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem frissen megválasztott rektora, a csíkszeredai születésű Dávid László, aki legfontosabb feladatának az egyetem akkreditációját tekinti. – Az egyetem alapítása, 2001 óta a legnagyobb problémát a pénzügyi stabilitás hiánya jelentette – jelentette ki Dávid László. Az idei tanévben sok hely maradt betöltetlen a csíkszeredai campuson. /Kozán István: Változások a Sapientia Egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./2006. október 9.
A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./2006. október 10.
Tizenkettedik alkalommal szervezett nemzetközi vegyészkonferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kémia Szakosztálya. A rendezvényen dr. Mezey Pál Kanadában élő egyetemi tanár is tartott előadást. Elmondta, hogy Nagyváradon született, Budapesten szerzett egyetemi oklevelet, majd 1973-ban meghívták egy évre Kanadába, és nem tért vissza. Kanadában az új-fundlandi egyetemen tanít, ugyanakkor Magyarországon is dolgozik mint vendégprofesszor, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen is betanít. Mezey Pál a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, részt vett Sapientia Egyetem létrehozásában és megszervezésében. /Kozán István: Kanada és Erdély között félúton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./2006. október 14.
Négy sapientiás egyetemista diákot bántalmaztak szeptember 11-én éjszaka Csíkszeredában egy Petőfi utcai szórakozóhelyen. – A bűnöm csak annyi volt, hogy a nagy tolongásban véletlenül hozzáértem egy helyi fiatalemberhez – mesélte Opra János. Többen is verni kezdték. Barátja, aki védeni akarta társát, ugyancsak megkapta a magáét. A harmadik áldozat hibája csak annyi volt, hogy érdeklődni mert az ütlegelő banda egyik tagjától, hogy miért verik kollégáját. A negyedik egyetemistát, Mészáros Zoltánt az egyetem épülete előtt állítólag azért verték meg, mert ismerte az egyik szembeszegülő egyetemistát. Felháborító, hogy egyre gyakoribbak az egyetemistákat érő bántalmazások. A megvert diákok a rendőrségen azért nem tettek feljelentést, mert nem akarják végigjárni a bonyolult rendőrségi ügymenetet. /Kozán István: Csíkszereda egyetemi város. Sapientiásokat vertek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./2006. október 16.
Október 15-én felavatták Gyimesfelsőlokon a Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány újonnan elkészült tájházát, egyben megnyitották azt az állandó képzőművészeti kiállítást, amelyben az alapítvány amatőr művészeinek alkotásai kaptak helyet. Az alapítvány által megvásárolt, felújított és tájháznak berendezett épületben ezentúl minden érdeklődő megtekintheti a kilenc művész alkotásait – mondta Bács Béla János, a képzőművészeti képtárban kiállított művek alkotóinak egyike. A kulturális műsoron felléptek a Gyimes-völgyi Tücskök gyermekzenekar tagjai, majd György Attila, gyimesi születésű, jelenleg Csíkszeredában élő író prózáiból, Muszka Sándor kézdivásárhelyi költő pedig verseiből olvasott fel. /Kozán István: Tájházat avattak Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2006. november 9.
Az Európai Unió elvárásainak megfelelő, a korábbihoz képest duplájára nőtt férőhellyel, 35 ezer kötettel, valamint tíz új számítógéppel várja hallgatóit a Sapientia – EMTE csíkszeredai campusának könyvtára. November 8-án volt az ünnepélyes megnyitó. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke szerint az elkészült épülettel Székelyföld kincses házát nyitották meg. Szilágyi Pál, a Sapientia – EMTE rektora beszédében győzelemként értékelte a megvalósult beruházást. Balog László könyvtárigazgató elmondta: a régi könyvtárat naponta a hallgatók 8–10 százaléka látogatta, az új – több mint száz férőhelyes – létesítményt reményeik szerint a hallgatók legalább 15–20 százaléka fogja használni. /Kozán István: Felavatták a Sapientia Egyetem könyvtárát. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./2006. november 11.
Civil szervezetek képviselői számára tartanak kétnapos képzést Csíkkarcfalván, melyen harminc – a civil szervezetekben, kistérségi társulásokban, különböző egyesületekben tevékenykedő – személy vesz részt, tájékoztatott Sándor Magdolna, Hargita Megye Tanácsának civil szervezetekkel kapcsolattartó osztályának felügyelője, az esemény főszervezője. /Kozán István: Felkészítő civil szervezeteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./ 2006. december 12.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusának négy magyar tagja – név szerint Szamosközi István, Marton József, Buzogány Rezső és János Réka – is megszavazta dr. Hantz Péter és dr. Kovács Lehel adjunktusok egyetemről való kizárását, emlékeztetett Csíkszeredán, a Julianus Alapítvány által szervezett közönségtalálkozón dr. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, valamint a két kizárt adjunktus. Hantz és Kovács szerint eljárási hibák sorozatát követték el a kizárást megszavazók. Az egyetem rektorának nem állt volna jogában nyílt szavazást kérni a tagoktól. Ugyanakkor a kizárásról készült értesítőben nem jelölték meg azt a törvényi paragrafust, amelynek alapján a döntés indokolt lett volna. Hantz problémának tartja, hogy jelen pillanatban erdészeti, agrártudományi és mezőgazdasági szakképzést állami egyetemen csak román nyelven lehet szerezni. Bodó Barna sajnálatát fejezte ki, hogy az adjunktusok kizárását négy magyar szenátusi tag is megszavazta. – Döntésükről őket kellene megkérdezni, de véleményünk szerint ezek a személyek nem képviselték a magyarság érdekeit – nyugtázta a BKB elnöke. /Kozán István: Magyarok is megszavazták a kizárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./2006. december 14.
A Sapientia Egyetem új vezetőségének legfontosabb feladata néhány szak akkreditációs csomagjainak összeállítása. Dr. Szép Sándor rektor-helyettes elmondta, hogy az új rektorral, Dávid Lászlóval 2008-ig vállaltak felelősséget programjuk megvalósítására. Jelenleg az egyetemnek nincs meg az a főállású oktatóbázisa, mely szükséges az akkreditációhoz. Így az elkövetkező pár hónapban főállású tanárokat kell találniuk. A megfelelő felkészültségű és elszánt oktatók száma egyre kevesebb. Tanárgárda tekintetében a szociológia szak áll a legjobban, ott van a legtöbb főállású tanár. Ha az oktatási törvény engedélyezné a magyar állampolgárságú tanárok főállásban való elhelyezkedését, az segítene, mert sok magyarországi oktató segíti munkájukat. /Kozán István: A Sapientia mint idegen test. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./2006. december 20.
Bíró Béla egyetemi tanár nyerte el az Év oktatója kitüntetést. A Sapientia Egyetem gazdaság- és humántudományok kara által létrehozott díjat december 19-én immár harmadik alkalommal osztották ki az egyetem kisaulájában. A narratológiát és drámaelméletet oktató Bíró tudományos és oktatói tevékenységéért, valamint a hallgatói véleményezések alapján kapta meg a kitüntetést. A díjat 2004-ben – a csíkszeredai campus kettéválásának évében – hozták létre, amikor András Szilárdot díjazták. Tavaly két személy – dr. Balázs Lajos és Kassay János – részesült az elismerésben. /Kozán István: Év oktatója a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./