udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
55
találat
lapozás: 1-30 | 31-55
Névmutató:
Kun Árpád
1999. október 9.
Tordaszentlászló községben az 1944-es őszi harcokban a magyar Tordaszentlászló és a román Kisfenes közötti határrészen elesett román, magyar, német és orosz katonák emlékére, 55 év után, szept. 19-én emlékművet avattak. A szinte két hétig tartó állóharc hadszíntere Tordaszentlászló és a szinte Erdőfelekig húzódó határrész volt. Az Elkán György tervei alapján a tordaszentlászlói mesterek betonból öntötte obeliszken a magyarfenesi Kun Árpád által faragott négynyelvű márványtábla: románul, magyarul, németül és orosz nyelven örökíti meg az elesettek emlékét. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászlói emlékműavatás Alkalom egymás támogatására, jobb megismerésére és az alaptalan gyanúsítgatások eloszlatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. november 3.
Nov. 6-án adják át Kolozsváron a Diaszpóra Alapítvány idei Czedler Márton és Földes Károly szórványdíjait. Az ünnepségen Vetési László elnök bemutatja a díjazottakat. A Czedler Márton-díjat ifj. Kun Árpád lelkésznek, a Földes Károly-díjat Pásztor Lajos mezőörményesi presbiternek dr. Bustya Dezső egyházkerületi főjegyző nyújtja át. /A Diaszpóra Alapítvány díjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2000. április 28.
Megjelent a Levél, a szórványmissziós gyülekezeti lap /Kolozsvár/ húsvéti száma. Önhibájukon kívül szórványsorba süllyedt kálvinista református és nem református magyarok sirámai sírnak fel a Levél soraiból. Máramarosban, a Bánságban, a Mezőségen, Moldvában teológiai hallgatók fáradoznak azon, hogy megtalálják, összegyűjthessék a maradékot. Ramnicu-Valcea városában, ahol még templom sincs, a hívek az ökumenikus istentiszteletek alkalmával erősítették hitüket. A Szeben megyei Szentágotán, a fiatal segédlelkész nemcsak az imádság hajlékáról, hanem magyar anyanyelvű iskola létesítéséről is álmodozik. /Id. Kun Árpád, a Diaszpóra önkéntes munkása: Levél. A szórványmissziós gyülekezeti lap húsvéti számából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./2001. április 18.
Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2001. április 23.
Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2001. május 11.
Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2003. augusztus 20.
A Hunyad megyei Bácsiban közel ötven éve megszűnt az anyanyelvi oktatás. Ezért határoztak úgy közel egy évtizede, hogy nyári táborozást szerveznek, fogadják a hátrányos helyzetben lévő, 6-12 éves gyermekeket. A táborozást evangélizációval, népdal a tanulással, kirándulással, fürdőzéssel kapcsolják össze. Minden évben két-három egyhetes turnust szerveznek. Az évek során gyermekeket fogadtak Vajdahunyadról, Déváról, Petrozsényból, Vulkányból, Petrilláról és máshonnan is. Az elmúlt években támogatotta őket a Diaszpóra Közalapítvány, az Illyés Alapítvány, az Iskola Alapítvány, a Communitas Alapítvány, a Hunyad megyei RMDSZ, valamint magáncégek. /Kun Árpád: Egyházi, anyanyelvápoló tábor a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./2004. szeptember 1.
A Hunyad megyei Bácsiban 1994 óta minden nyáron Anyanyelvápoló Szórványtáborba érkeznek gyermekek a református parókiára. A vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság közreműködésével és alapítványok támogatásával vált lehetővé az idén is a táboroztatás. Idén három, egyhetes turnus volt. 12 moldvai csángó gyermeket is fogadtak Külsőrekecsényből. Összehangolták az anyanyelvápolást a vallásos neveléssel. /Kun Árpád: Bácsi. Közel félszáz gyermek az anyanyelvápoló szórványtáborban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./2006. március 3.
Nagyenyed Irodalmi Kávéházában mutatta be a tordai születésű, Torockón nevelkedett Kun Kriza Ilona óvónő Őszi kikerics című első verseskönyvét Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója. A Déván élő költőnő férjével, Kun Árpád tiszteletessel együtt részt vesz a Hunyad megyei szórványmagyarság megmentésében, táborokat, közösségfejlesztő tevékenységeket szerveznek. /Tamás András: Kikerics-tükör nagyenyedi óvónőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ / Kun Kriza Ilona óvónő első verseskötetét a dévai Corvin Kiadó jelentette meg 2005-ben. A kötet nyolcvanhét verséből tíz román fordításban is szerepel. P. Szathmáry Károlyról (1831–1891), a Bethlen Gábor Kollégium tudós tanáról Győrfi Dénes főkönyvtáros-házigazda tartott előadást. Szathmáry pályafutása alatt 55 könyvet írt, főként történelmi regényeket, és rengeteg cikket, tanulmányt közölt. Kitűnő munkája A Gyulafehérvári–Nagyenyedi Bethlen Főtanoda története. Szathmáry Károly 1869-től Budapesten folytatta tevékenységét. Az 1878-ban kiadott Emlékeim című munkájában felidézte enyedi éveit. Győrfi Dénes végül dokumentumgyűjteményt mutatott be, amelynek nagy részét P. Szathmáry gyűjtötte össze, bemutatva a kollégium múltját. /Bakó Botond: Kötetbemutató és emlékező előadás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2006. szeptember 11.
A Kolozsvár Társaság Főtér 22. szám alatti galériáját megtöltötték az érdeklődők, a képzőművészet mellett a zene és irodalom is helyet kapott Kun Árpád György szobrászati kiállításának megnyitóján. /-f-: Archetípusok formákban. Kun Árpád György szobrászati kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2007. június 5.
Első alkalommal rendezték meg a Hunyad megyei Bácsiban a magyar kulturális napokat. A református parókián szervezett eseményen helyiek és dévai vendégek – a Téglás Gábor Iskola végzősei – vettek részt. A házigazda Kun Árpád lelkipásztor a Hunyad megyei magyar kulturális élet főbb vonásait ismertette az egybegyűltekkel. Deák Piroska dévai tanárnő a magyar kereszt- és családnevekről tartott előadást, majd a dévai Téglás Gábor Iskola diákjainak, valamint Makkai Mónika tanárnőnek verses előadása következett. A közös ebéd után Kun-Kriza Ilona saját verseiből olvasott fel. /Ch. A. : Magyar kulturális napok Bácsiban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./2007. július 28.
A Református Egyház és a KUN Humanitárius Társaság szervezésében tartották meg Bácsiban a papilakban július 16–22. között a tizenharmadik alkalommal megszervezett anyanyelvápoló szórványtábort óvodások és kisiskolások részére. Kun Árpád református lelkipásztor bemutatta Kun Kriza Ilona nemrég megjelent Pitypang című gyermekvers-kötetét. /Bácsi. Anyanyelvápoló tábor kicsiknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2007. szeptember 29.
A szeptember 27-én megrendezett Reneszánsz kastélyfesztivál keretén belül három régizene együttes lépett fel Déván. Déván nemrég megalakult a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság, amely felvállalta a fesztivál megszervezését. A reneszánsz vár Bethlen termében mintegy száz érdeklődő gyűlt össze. A műsor első részében a HUNIADI CANTORES vajdahunyadi együttes lépett fel. A második részben a budapesti GLADIUS CONSORT régizene együttes Tinódi, Balassi Bálint és más régi költők és zenészek műveiből szólaltattak meg alkotásokat. A harmadik részben pedig a dévai Reneszánsz-együttes korabeli táncokat mutatott be korhű öltözetben. Szeptember 28-án Déván lépett fel a baróti Kájoni együttes, 29-én Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházában és udvarán lesz reneszánsz zene, ének és tánc. A fesztivál szervezője Gáspár-Barra Réka dévai újságíró. /Kun Árpád: Reneszánsz kastélyfesztivál régizenével. Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2008. július 23.
Tizennégy esztendeje már, hogy a Hunyad megyei Bácsiban a református parókia és annak minden tartozéka a magyar nyelv ápolása céljából szervezett szórványtáborrá alakul át, ahol minden nyáron két csoportban fogadják a magyarul tudó vagy csak tudogató gyermekeket. A felekezeti hovatartozás nem számít. A jelenlegi csoporttal Kún Árpád tiszteletes és Kún-Kriza Ilona óvónő foglalkozik, a resicabányai Bálint Erzsébet tanítónő segítségével. A napi tevékenységhez a nyelvápolási program mellett énektanulás, versek, „nyelvgyötrő” mondókák, találós kérdések játékos tanulása tartozik. /Makay Botond: Anyanyelvápoló szórványtábor Bácsiban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./2008. október 27.
A Hunyad Megyei Hírmondó 100. számának megjelenését ünnepelték október 25-én Déván. Az utóbbi 18 éve alatt féltucatnyi helyi magyar újság, melléklet látott napvilágot Hunyad megyében, s bár nevük mindig más volt, a szerkesztők gyakorlatilag ugyanabból a maroknyi közösségből álltak össze, mindvégig a közösség magyarságtudatát táplálták. A Téglás Gábor Iskolacsoportban megtartott rendezvényre hivatalos volt a Hunyad Megyei Hírmondó és lapelődjei minden munkatársa. A házigazda szerepét a lap jelenlegi felelős szerkesztője, Kun-Gazda Gergely töltötte be, aki 2005 januárjától kapcsolódott be e munkába. A lap jóval korábban, 2001 januárjában látott napvilágot, Winkler Gyula, akkori parlamenti képviselő kezdeményezésére. A lapkiadás viszont nem a nulláról indult. Hiszen a XX. század derekán megszüntetett Hunyad megyei magyar újságok kiadásának fonalát már 1990-ben újra felvette Varga Károly, aki maroknyi csapattal próbálta visszaszoktatni az itt élő magyarságot az anyanyelvükön kiadott hetilapra. Varga Károly nosztalgiával gondolt vissza arra a lelkesedésre, mely 1989 decembere után megszállta az embereket és amelyből egy éjszaka alatt meg született a Hunyad Megyei Hírlap első száma is. Varga Károly ma az Erdély-szerte ismert Corvin Kiadó vezetője. A magyar közösség azonban csak csigalassúsággal szokott vissza a fél évszázadig hiánycikket jelentő helyi érdekeltségű magyar olvasnivalóra. Ezt anyagilag nem bírták, annak ellenére, hogy akkor Magyarországról is nagyon sokan segítettek, írógéppel, fax-szal, ki mivel tudott. A lap nyomdai költségét nyolc hónap után már nem tudták fedezni, így 1990. augusztus 31-én jelent meg a Hunyad Megyei Hírlap utolsó száma – emlékezett a hajdani főszerkesztő. A következő nekirugaszkodásra, szintén Varga Károly támogatásával került sor 1994 januárjában, aki akkor már a Corvin Kiadó vezetőjeként, a Pro Professione Alapítvány nyomdagépben álló támogatása fejében vállalta fel négy szórványlap kiadását. A négy szórványlap azonban idő és pénz hiányában már 1995-ben időszakos kiadvány vált, aztán egyre rendszertelenebbül jelentek meg, míg végül 1997-ben megszűntek. Ennek a munkának a folytatását jelentette 2001-ben a Hunyad Megyei Hírmondó megjelenése. Ekkor látott napvilágot a Választási Krónika nevű RMDSZ újság, ami aztán 2001 januárjától havilappá alakult felvéve a Hunyad Megyei Hírmondó címet. Szerkesztését, az időközben fiatalon elhunyt Hauer Erich, a terjesztést, szervezést pedig Kövessi Botond Levente vállalta el. Erre a Hírmondó hajdani és mai szerkesztői – Csatlós Zsófia (2001), Gáspár-Barra Réka (2002– 2004) és Kun Gazda Gergely (2005-) – mellett Winkler Gyula emlékezett Kun Árpád, református lelkész, a lap egyházi munkatársa megemlítette a magyar nyelvű média másik Hunyad megyei termékét is, a vajdahunyadi Color Rádió magyar adását, amely szintén kerek évfordulójához közeledik. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad Megyei Hírmondó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./2008. október 29.
Mozgalmas októbert tudhat magáénak a Hunyad megyei magyarság kulturális rendezvények terén. Október elején Vajdahunyadon a Magyar Házban a helyi 6-os számú Általános Iskola és a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai mintegy 120 érdeklődő jelenlétében irodalmi műsort mutattak be 1849. október 6-a emlékére. Másnap ugyanezzel a műsorral Déván a Téglás Gábor Iskolacsoportban is felléptek. Megszervezték a hagyományos Hunyadi Zenei Ősz fesztivált is, amely régizene koncertnek adott otthont a Vajdahunyad várában, orgona koncertnek Déván a görög katolikus templomban, ezzel egy időben Piskin is zenefesztivál zajlott. Október 26-án Lupényban a református templomban a Kolozsvári Református Kollégium kórusa lépett fel. /Kun Árpád: Hunyad megye. Gazdag kulturális élet a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2008. november 5.
2003 novemberében a szórványban, Vajdahunyadon egy román kereskedelmi adó, a Color Rádió a 92,1-es URH-n heti másfélórás magyar adásnak biztosított helyet, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. Eleinte Gáspár-Barra Réka, dévai újságírónő vállalta a műsor szerkesztését, aki 2004. december 31-ig végezte munkáját. Ez idő alatt a rádió fő munkatársa volt Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő, aki esténként mesét olvasott a hallgatóknak. A másfél órás műsorban hírek, kulturális rovat, esti mese, egyházi rovat és kívánságműsor volt. 2005 januárjától Kun Kriza Ilona vette át a műsor szerkesztését. Jelenleg a KUN Humanitárius Társaság székhelyén állítják össze az anyagot. Minden héten pénteken este közvetítik a műsort. A műsor főmunkatársa volt az elmúlt három évben dr. Schmidt Alfréd orvos, Kun Árpád református lelkész és dr. Hauer Erich főorvos. Alkalmanként helyi pedagógusok és a város különböző felekezetű lelkészei is megszólaltak. Az adást Vajdahunyadon és környékén körülbelül négyezer magyar hallgatja. /Kun Árpád: Vajdahunyad. Ötéves a Color Rádió magyar nyelvű adása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./2008. december 15.
A reneszánsz év záróünnepségeként szimbolikusan felavatták Mátyás király emlékhelyét a szülőháza előtti téren. December 13-án gyermekek kongatták meg a mezőségi Kun Árpád által készített Cege községi kisharangot, amely az ünnepség kezdetét jelentette. A ház előtti helyet az Amarillys Társaság szervezésében Punct Memorial Mathias Rex-nek nyilvánították, a nagyteremben könyvbemutatóval folytatódott a rendezvény: Aurelus Brandolini firenzei humanista rétor Dialógus az emberi sorsról és a testi betegség elviseléséről című művével ismerkedhettek meg az érdeklődök. Mátyás király humanista kíséretének tagja volt a szónok szerzetes, Mátyás azért hívta őt annak idején Magyarországra, mert rektori katedrát ajánlott neki a pozsonyi egyetemen. Az Amaryllis Társaság a Kriterion Könyvkiadóval együttműködve adta ki idén a Brandolini által 1489 körül Buda várában íródott könyvet, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhető legyen. Nyomtatásban 1540-ben jelent meg először Baselben, 1541-ben pedig Bécsben. /Felavatták Mátyás király emlékhelyét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2009. január 21.
Kulturális összejövetelt szervezett a Noua Provincia Corvina román irodalmi lap vezetősége Vajdahunyadon január 16-án. Közel ezer oldalas antológia jelent meg Cartea intalnirilor (Találkozások könyve) címmel, amelybe nem csak a helyi román írók és képzőművészek kerültek be, hanem mindazok, akik az elmúlt esztendőben alkotásaikkal jelen voltak a Noua Provincia Corvina című lapban. Vajdahunyad magyar közösségéből az antológiában helyet kaptak Kun Kriza Ilona írásai magyarul és románból magyarra fordított versei. Több írót és művészt megajándékoztak különböző oklevelekkel. A magyar képzőművészek közül oklevelet kapott Fazakas Tibor és Balázs Tibor. Kun Kriza Ilona a gyermekirodalom terén folytatott tevékenységéért és fordításaiért érdemelte ki az elismerést. Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő irodalompártolóként kapott oklevelet. /Kun Árpád: Vajdahunyad. Magyar irodalmárokat is díjaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2009. február 11.
Civil fórumot tartottak február 6-án a vajdahunyadi Magyar Házban, Winkler Gyula megyei RMDSZ-elnök, EU-parlamenti képviselő, a Corvin Savaria Társaság elnökének jelenlétében. A városban jelenleg hét bejegyzett, magyar civil szervezet működik, ezek közül a Magyar Házat a Corvin Savaria Társaság működteti. Megjelent a Hunyad megyei Hírmondó új sorozatának januári száma. A lapban szó esik a bukovinai székelyekről, a dévai művelődési életről a 20. század első felében, valamint helyi kulturális eseményekről. A hét végén Vajdahunyadon, Sztrigyszentgyörgyön, Déván és Csernakeresztúron (ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek) a bátaszéki (Magyarország) Rudolf László bemutatja a bukovinai Józseffalváról írt monográfiáját. /Kun Árpád: Vajdahunyadi hírmorzsák. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./