udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
87
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-87
Névmutató:
S. Sebestyén József
1993. március 11.
Elhunyt a 80 éves Magyarországon élő, de tudományos munkássága révén az erdélyi műemlékekhez ezernyi szállal kapcsolódó dr. Entz Géza. Herder-díjjal jutalmazott művészettörténész életműve negyedéves egyetemistaként 1937-ben megjelent, a műgyűjtés történetét felvázoló könyvével kezdődött és fél évszázad múltán Szabolcs-Szatmár megye műemlékei című munkájával zárult. Kiemelkedő munkái között van A gótika művészete, Gótikus építészet Magyarországon, A Mátyás-templom és a Halászbástya. Több erdélyi műemlékeknek szentelt kötete született: Szolnok-Doboka műemlékei, A Farkas utcai templom, A gyulafehérvári székesegyház. Számtalan tanulmánya között vannak a székelyföldi templomerődökről szólók. /Székely Nemzeti Múzeum, Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság: A gótiak szerelmesének halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./1994. december 3.
A sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány a Horror Vacui füzetsorozatban az erdélyi műemlékek feltérképezését tervezi. Eddig a mezőségi Tancs művelődéstörténetét, valamint a háromszéki Gelence műemlék templomát bemutató füzetük jelent meg. A kiadványokat Budapesten, a Püski könyvesházban János Mihály, a kötetek egyik szerzője, Sebestyén József építész és Ütő Gusztáv grafikai tervező mutatták be. - A Németországba települt szászok megszerveztek egy településkutatási programot, amely 245 település teljes feldolgozásához nyújt lehetőséget. Nekünk erre nincs pénzünk, mondták az előadók. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elindított ugyan egy ismeretterjesztő sorozatot, de ez az első kötetnél elakadt. /Pest Megyei Hírlap, dec. 3./1997. augusztus 17.
Kolozsvári történészek kiderítették, adta hírül a Romania Libera, hogy Nagy-Románia címerét Köpeczy Sebestyén József magyar festőművész tervezte, akit ezért hívott meg I. Ferdinánd udvarába. A festőművész egy hónapon át volt a Peles kastély lakója. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1999. június 9.
A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./1999. július 28.
Júl. 26-án életének 91. évében elhunyt Kolozsváron Ferenczy Júlia (1909-1999). Ahhoz a művészcsoporthoz tartozott, amelynek az 1939. decemberi jelentkezése mérföldkőnek számított. Õk voltak az 1929-ben Marosvécsen életre keltett Barabás Miklós Céh fiataljai, csoportjuk a Tizenötök név alatt maradt meg az erdélyi művészeti köztudatban. Ferenczy Júlia Farkas utcai lakását, ahol a pályakezdő csoport tagjai sűrűn megfordultak, Kis-Helikonnak nevezték. A negyvenes évek sikerei után sötét évek jöttek azok számára, akik nem hódoltak be feltétel nélkül a szocialista realizmusnak. Ferenczy Júliát 1958-ban kizárták a Képzőművészek Országos Szövetségéből, s attól fogva munkái csak a legritkábban jutottak be a hivatalos kiállításokra. Művészi teljesítménye számottevő. Munkái hazai és külföldi magánlakások és gyűjtemények díszeivé váltak. Még 1990 után sem vették vissza a romániai szakszövetség tagjai közé, s a kolozsvári múzeumban mind a mai napig egyetlen képe sincs. Az 1990 után újjáalakult Barabás Miklós Céh sem ajánlott fel neki legalább egy tiszteletbeli tagságot. Viszont művészi munkásságáért 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Valamennyi méltatója kiemelte Ferenczy Júlia kiváló forma- és színérzékét. Műtermében gyakori vendég volt Kelemen Lajos, Erdély tudós történésze, Szabó T. Attila, a nagy hírű nyelvészprofesszor, de megfordultak ott Entz Géza, Felvinczi Takács Zoltán, Lyka Károly, Bíró Béla, Maksay Albert és László Gyula művészettörténész, Kós Károly, az erdélyi kultúra "nagy öregje", Keöpeczi Sebestyén József, a heraldikus, Nagy Imre, Nagy Albert és Fülöp Antal Andor festőművészek, Szervátiusz Jenő, Balaskó Nándor és Kósa-Huba Ferenc szobrászok, illetve neves irodalmárok Kiss Jenőtől Szabó Gyuláig, és Szabédi Lászlótól Pomogáts Béláig. Az erdélyi művészet egyik legegyénibb alkotóját veszítette el. /Ferenczy Júlia (1909?1999) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ Ferenczy Júlia /Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3. - Kolozsvár, 1999. júl. 26./2000. február 7.
Febr. 5-én a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság és az ATELIER "M" építészeti iroda kettős ünnepségre hívta az érdeklődőket egy Kézdivásárhelyen felújított műemlék épületbe, melyet az ATELIER "M" építészeti iroda eredeti formájában helyreállított. Ezután Kézdivásárhelyen megnyitották az Erdővidék épített öröksége című kiállítást, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Barót után a városban került közszemlére. A németországi erdélyi szászok egyesülete - a német kormány pénzügyi támogatásával - megkezdte az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását célzó kutatási programot. Az 1992-ben megkezdődött kutatási munka 1995-ig közel 250 települést fogott át. Ebbe a munkába kapcsolódott be az ATELIER "M" iroda is, együttműködve más intézményekkel. Sebestyén József, a Magyar Kulturális Örökség minisztériuma tanácsosának kezdeményezésére a kutatást az erdélyi magyar településekre is kiterjesztették. Kutatási programjuk első helyszínéül szakemberekkel történt egyeztetés nyomán Erdővidéket választották ki. Ennek eredményéből adott ízelítőt a kiállítás. /Kiállítás-megnyitó és házavató Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./2000. március 20.
Idén kilencedik alkalommal rendezik meg Tusnádfürdőn a nemzetközi műemlékvédelmi tudományos ülésszakot. A márc. 19-25-e közötti rendezvényen 250-en vesznek részt, 15 országból. A főszervezők: a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesülete, a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, társszervezők a romániai Művelődésügyi Minisztérium és Területfejlesztési Minisztérium, a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. A tanácskozás témája ezúttal az építészeti örökség és a társadalom viszonya. A konferenciához idén is kapcsolódik egy szakmai tárlat: márc. 21-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyitják meg a Pusztuló építészeti örökség Erdélyben című kiállítást. /Műemlékvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./2000. március 28.
A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései címmel március 19-25 között kilencedik alkalommal rendezték meg a nemzetközi tudományos ülésszakot Tusnádfürdőn. A rendezvény főszervezői a Transsylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság. A tanácskozásra 15 ország képviselői jöttek el. A nemzetközi tudományos ülésszak elnökhelyettese, Benczédi Sándor elmondta, hogy idén kényesebb kérdéskört választottak. Azt vizsgálták, hogy mit jelent a társadalom számára az épített örökség, a műemlékállomány, melyet meg kell menteni. Szemléletváltásra van szükség, a közösségeknek kell megvédeniük az örökséget. A civil szervezeteknek nagy szerepük van a műemlékvédelemben. Az ülésszak résztvevői Csíkszereda, Csíksomlyó, Udvarhely, Parajd, Szováta, Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár útvonalon szakmai kirándulást tettek. /Műemlékvédelemről Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2000. június 7.
A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2000. június 26.
Marosvásárhelyen jún. 23-25-e között megrendezték a Katolikus Napokat. Először a Deus Providebit Házban dr. Márton András vezetésével Az élő egyház jelene és jövője címmel zajlott pódiumbeszélgetés, majd felavatták a Caritas Otthoni Betegápoló Központot. A felújított Keresztelő Szent János templom benedikálását dr. Jakubinyi György érsek végezte el, megjelent Gyulai Endre, Szeged-Csanádi megyéspüspök is. A felújított templom udvarán leleplezték Márton Áron püspök szobrát, Izsák Márton szobrászművész alkotását. Csató Béla főesperes, plébános elmondta: Izsák Márton szobrászművész megkereste őt, mondván: zsidó emberként ingyen szeretné elkészíteni a kiváló püspök szobrát, amiért felemelte szavát a zsidóüldözés ellen. - Megnyílt S. Sebestyén József építész A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre című, a székelyföldi katolikus templomokat bemutató kiállítása. - A háromnapos marosvásárhelyi katolikus ünnep legjelentősebb momentuma a Deus Providebit Tanulmányi Központ felavatása volt. Ennek megvalósítása legfőképpen Csató Béla főesperes, plébános hitéből és akaratából született. A központot 1994-ben kezdtek építeni. Felépítéséhez támogatást kapott Fodor Imre polgármestertől, a marosvásárhelyi önkormányzattól, az Illyés és Apáczai Közalapítványtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, és nemrég a Sapientia Alapítvány kuratóriumától, no meg több magyarországi, németországi, osztrák, és más európai testvérgyülekezettől és alapítványtól, nem utolsó sorban az RMDSZ-től. Fodor Imre polgármester, akit a tanulmányi központ kuratóriumának elnökévé neveztek ki - azt emelte ki, hogy a központ a most szerveződő erdélyi magyar magánegyetem egyik helyszíne lesz. Az avató ünnepségen jelen volt még és beszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lázár Mózes, országgyűlési képviselő, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának vezetőségi tagja. A Deus Providebit Tanulmányi Központ háromszintes, hasznos felülete 3800 négyzetméter, 10 tanterem van benne, a Szent Mihály díszterem 130 férőhelyes, egy kápolnával, 8 irodahelyiséggel, 9 vendégszobával rendelkezik, mindezt 80 férőhelyes ebédlő, konyha, és sok más helyiség egészíti ki. - Jún. 25-én Pál-Antal Sándor levéltáros A marosvásárhelyi katolicizmus évszázadai címmel tartott előadást. A hálaadó szentmisét a főtéren ünnepi körmenet követte. /Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., jún. 26., Máthé Éva: "Hitből és akaratból született!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2000. szeptember 16.
Szept. 15-én Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban a Lázár-kastély restaurálásának folytatását előkészítő tanácskozás kezdődött. A magyar küldöttségben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal részéről Káldi Gyula, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről Sebestyén József volt jelen a megbeszéléseken. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a megbeszélés célja: tisztázni azt, hogy ki mivel járulhat hozzá a félbeszakadt munkálatok folytatásához. Első nap megegyeztek abban, hogy: a megyei és a helyi önkormányzat legégetőbb feladata a tulajdonjog tisztázása; kineveznek egy személyt, aki a munkálatok fő irányítójaként egyeztet a régészek, a restaurátorok és egyéb szakemberek között; rövid távú elképzelést fektetnek le és fontossági sorrendet állapítanak meg. Délután Kelemen Hunor államtitkár román, Sebestyén József magyar részről a két ország illetékes minisztériumai által elfogadott keretegyezmény lehetőségeiről tárgyalt. /Bajna György: A Lázár-kastély megmentéséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./2001. február 9.
A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre címmel fotókiállítás nyílt febr. 8-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. S. Sebestyén József Kós Károly-díjas építész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi referense felvételein Csík, Gyergyó, Udvarhely és Háromszék több katolikus temploma látható. /Kiállítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./2001. április 2.
Partiumi egyházi műemlékek - 2001 címmel tartott konferenciát Nagyváradon, márc. 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Jelen voltak a magyarországi szakemberek is. Tőkés László püspök szóvá tette, hogy kevesen jöttek el, ez is mutatja "ennek az ügynek az elhanyagolt voltát még az egyház keretében is". A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi támogatási programját Sebestyén József építészmérnök ismertette. Örvendetes, hogy 1999-től a Magyarország határain túli épített örökség védelmére is juttatnak pénzt. Az évi mintegy 150 millió forint egyelőre csak gesztusértékű, mégis szép eredményeket értek el. Idén például több mint száz programot támogatnak, ebből egy pár kiemelkedőt, így a hadadi templom restaurálását. A konferencia anyaga könyv formájában is megjelenik. /Péter I. Zoltán: Védeni kell műemlékeinket. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./2001. április 5.
Szovátán megtekinthető a Székelyföldi műemlék templomok című fotókiállítás, Sebestyén József budapesti műépítész képeiről van szó. A képeken rögzített templomok Szováta környékén, Udvarhelyszéken, a Gyergyói-, a Csíki-medencében, Kézdivásárhely és Kovászna környékén épültek. Szovátán városi múzeumot fognak létrehozni. Jelenleg egyetlen iroda áll a múzeum rendelkezésére. A múzeumnak a mostani városi könyvtár épületének egyik része a legalkalmasabb. Helyet kap majd a meglévő néprajzi anyag és a helytörténeti - fürdőtörténeti részleg. Lesz képzőművészeti galéria is. A múzeum fő támogatója Mihály Ferenc, az erdélyi kazettás mennyezetek felújítója, aki Szováta szülötte. (A szovátai múzeumnak internetes honlapja is van: www.szovata.ro/muzeum, vagy: www.szovata.ro/muzeum/hun002/marlev.htm. /b.d. [Bölöni Domokos]: Múzeuma lesz Szovátának. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./2001. április 27.
A múlt hét végén Kézdivásárhely múzeuma adott helyet a KMBE idei második konferenciájának. A Műemlékvédelem és turizmus esélyei Kézdivásárhelyen nevet viselő ülésszakon több rangos meghívott vett részt külföldről és Erdélyből egyaránt. Deák Ildikó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemlékvédelmi osztályának munkatársa európai pályázati lehetőségekről, Sebestyén József határon túli támogatási programokról és a műemlékek preventív védelméről tartott előadást. Weisz Attila művészettörténész Kézdivásárhely épített örökségét mutatta be. /Műemlékvédelem és turizmus. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./2001. október 17.
Okt. 16-án megnyílt Marosvásárhelyen a Határon túli műemlékek kutatása és felújítása, melyet Sebestyén József és Káldi Gyula állított össze, bemutatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Teleki Alapítvány közös programját. A látogatók nem csak erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket látnak, hanem az egész Kárpát-medence olyan részein levő értékek felsorakoznak, amelyek az elszakadt országrészekben vannak. Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője elmondta: Az 1999-ben indított program első részében számos szakmailag át nem gondolt pályázat érkezett hozzájuk. Azóta a helyzet sokat javult. A támogatásokkal egyidejűleg a kedvezményezettek egy részében tudatosul, hogy nem elegendő időről időre nagyszabású helyreállítási munkálatokat végezni, sokkal fontosabb a tulajdonban levő épület folyamatos gondozása. /Korondi Kinga: Műemlékvédelmi kiállítás. Üzenet az utókornak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./2002. június 22.
25 éve hunyt el Baráth Béla /Budapest, 1893. nov. 3. - Kolozsvár, 1977. jún. 16./ a művelődéstörténész kanonok-plébános. Baráth Béla teológiai tanár volt először Gyulafehérváron (1921–1940), majd Kolozsvárt (1942-ig). A gyulafehérvári Batthyaneum igazgatójaként (1928 és 1942 között) ősnyomtatvány-történeti kutatásokkal és feldolgozásokkal foglalkozott. Kutatásai szempontjait és részeredményeit Erdélyi könyvtáraink ősnyomtatványai című füzet alakú publikációjában tette közzé (Kolozsvár, 1941.) Gyűjtésének eredményeit az Erdélyi Tudósító részletekben közölte (1941. 1–10., 1942. 2.) A teljes anyagot a berlini Staatsbibliotheknek adta át, hogy felhasználhassa a Lipcsében megjelentetett Gesamtkatalog der Wiegendrucke című kiadványban. Kolozsvárt a Szent Mihály-templom plébánosaként is maradandó értékteremtéssel tette nevezetessé szolgálatát. Bágyuj Lajos építőmester irányításával az 1950-es évek végén felújította a templomot. Márton Áron püspök úr jóváhagyásával és elnökletével a kolozsvári Szent Mihály plébánia székhellyel életre hívta a Római Katolikus Egyházművészeti Bizottságot, melyben alelnöki tisztséget vállalt. Ebbe olyan szakembereket vont be, mint Kelemen Lajos ny. levéltári főigazgató, Bíró Vencel ny. egyetemi tanár, Köpeczi Sebestyén József ny. egyetemi könyvtárnok, heraldikus. Úgynevezett "békepapi" tevékenysége nem homályosíthatja el az általa elért és létrehozott eredményeket. /Sas Péter: 25 éve hunyt el Baráth Béla, a művelődéstörténész kanonok-plébános. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2003. március 25.
Márc. 23-án kezdődött Tusnádfürdőn a XI. Épített Örökség-védelmi Nemzetközi Konferencia, amelynek témája ezúttal a Történeti épületek felújításának kompatibilitási kérdései. A hét országból érkezett résztvevők színvonalas előadásokat, illetve kerekasztal-beszélgetéseket követhetnek figyelemmel. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg a magyarországi világörökségi helyszíneket bemutató kiállítás. A konferencia főszervezői a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság. /Nemzetközi műemlékvédelmi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./2003. december 10.
Dec. 9-én Kolozsváron találkoztak a magyarországi Teleki László Alapítvány képviselői a műemlékvédelmi támogatások erdélyi haszonélvezőivel. Eljött dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki szakosztályának főtanácsosa és Barabás Béla az alapítvány munkatársa. A magyar kormány a Teleki László Alapítványon keresztül 1999 óta évente támogatja a határon túli műemlékek állagmegóvását, felújítását. Az évi 90 millió forintból a műemlékek restaurálására szánt támogatások mellett az épületek állapotát feltáró kutatási programokat is segítik. Diószegi László elismerte, hogy az évi 90 millió forint csak gesztus értékűnek tekinthető, ehhez a helyi közösségeknek is hozzá kell járulniuk, mind anyagilag, mind munkával. Idén mintegy tizenöt épület felújítására juttatnak pénzt. Ezek között szerepel a hadadi református templom, a miklósvári Kálnoky-kastély, az alvinci református templom, a csíkrákosi római katolikus templom, a csíksomlyói Salvator kápolna és a marosillyei Bethlen-kastély. A bonchidai Bánffy-kastély felújítását azonban nem tudták támogatni, mivel itt nagyon sok pénzre lenne szükség. Emellett a Bánffy-kastély esetében a tulajdonjogi viszonyok sem tisztázottak. /Pap Melinda: Erdélyi műemlékeket támogatnak. Megbeszélés a református püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2005. május 23.
A máréfalvi Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő kapumentő munkássága olyan mozgalom lett, melynek nem csupán a megyében, az országban, de annak határain túl is híre járja. A kapumentés nagyasszonya a Székely Kapuk Napja rendezvénysorozat időpontjául májust jelölte meg. A székely kapu motívumaiban is magán viseli május virágait. Május 21-én az immár ötödik alkalommal megtartott kapufórum nem csupán diákokat, hagyományőrző egyesületeket mozgatott meg, de hazai és anyaországi kutatókat is. A fórum üzenete nem lehet más, minthogy fába rótt okleveleink, a székely kapuk megmentése, továbbörökítése valamennyiünk kötelessége, írta Kristó Tibor. /Kristó Tibor: Kapufórum Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ Megjelent és hozzászólt többek között S. Sebestyén József és Káldi Gyula, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve a Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának határon túli műemlékekkel foglalkozó referensei Budapestről. /(bb): Székely kapuk napja – szakmai tanácskozás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./